Fontos Archives Page 276 of 487 › Független Hírügynökség

Sikerült kicsit halasztani a Brexitet

FüHü

-

2019-03-22

Most már biztos, hogy jövő hét pénteken elmarad a Brexit. Az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján elfogadott zárónyilatkozat értelmében két határidő lép életbe, attól függően, hogy a brit parlament alsóháza elfogadja-e végre a kétszer már leszavazott megállapodást a Brexitről.

A jelenlegi március 29. helyett május 22. lenne az új határidő, ha a londoni alsóház jövő héten elfogadja a megállapodást, valamint április 12-ig jeleznie kell hosszabbítás esetén részt vesz e az uniós választáson.
A csúcson jóváhagyták a jogilag kötelező erejű biztosítékokat, amelyeket ír-északír pótmegoldás ügyében fogadtak el.
Leszögezték: nem tárgyalható újra a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezség. Minden egyoldalú vállalásnak, nyilatkozatnak vagy egyébnek összhangban kell lennie ezen dokumentum szövegével és szellemével egyaránt.
Felszólítottak a felkészülési munka folytatására minden forgatókönyv, köztük az úgynevezett kemény, vagyis a megállapodás hiányában bekövetkező Brexit esetére is.

Tusk: a brit kormány még eldöntheti, hogyan fogja elhagyni az EU-t

Április 12-ig az Egyesült Királyságnak el kell döntenie: megtartja-e az európai parlamenti választásokat – szögezte le az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk, hozzátéve, ha úgy döntenek, hogy nem tartják meg, akkor nem lehet májusig halasztani a brexitet.

– A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy addig a dátumig minden lehetőség nyitva áll: az Egyesült Királyság kormánya április 12-ig dönthet a rendezett és a rendezetlen kiválás, a meghosszabbítás, illetve a kilépési szándék visszavonása mellett is – mondta az uniós politikus.

Juncker: 27 tagállam nem akarja újratárgyalni a megállapodást

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közölte, a 27 tagállam nem akarja újratárgyalni a kiválás feltételrendszerét rögzítő egyezséget.

Theresa May a már kialkudott megállapodás elfogadása mellett érvelt

– A mai döntés annak fontosságát hangsúlyozza, hogy a brit alsóház fogadja el a brexit-megállapodást, hogy véget érjen a bizonytalanság, és rendezetten valósuljon meg a brexit – fogalmazott Theresa May brit kormányfő.

Merkel: ez kemény munka volt

Angela Merkel német kancellár nyilatkozatában kemény munkának nevezte az Európa Tanács éjjelbe nyúló, „végsőkig kitartó” megbeszélését annak biztosítása érdekében, hogy Nagy-Britannia ne megállapodás nélkül, rendezetlen formában lépjen ki az Európai Unióból. Az uniós tagországok vezetői minden támogatásukat megadják Theresa Maynek törekvései eléréséhez – mondta.

Macron: Nagy-Britannia valóságos krízisben van

Emmanuel Macron francia államfő az ülést követően adott nyilatkozata szerint Nagy-Britannia valóságos politikai és demokratikus krízisben van. Szavai szerint ennek ellenére nem tehető meg, hogy ebben a „megrekedt helyzetben maradjunk”.

Sebastian Kurz: a londoni parlamenttől függ, lesz-e kemény Brexit

Az osztrák kancellár rövid nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a csütörtök éjjelig tartó tárgyalások célja az úgynevezett kemény Brexit, a megállapodás nélküli brit kiválás elkerülése volt.

Az Egyesült Királyság három éve népszavazáson döntött arról, hogy kilép az Európai Unióból.

Több mint kétmillióan írták alá ma hajnalig azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a Brexithez vezető folyamat leállítását követeli. A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás azt követeli, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja.

FH/Euronews, MTI

Focus: Orbán és a Fidesz nem azt kapta, amit megérdemelne

FüHü

-

2019-03-21

0

Focus: Orbán és a Fidesz nem azt kapta, amit megérdemelne

Orbán Viktor és jobboldali-nemzeti pártja nem azt a büntetést kapta, amelyet megérdemel, de nem kizárt, hogy ez okos lépés volt. Csak felfüggesztették, nem golyózták ki – egyelőre még nem. Ez sokat elmond Európa szomorú állapotáról, de talán okos lépésnek bizonyul.

Az Orbán rendszerét illető diagnózis kristálytiszta: ez az ember nem illik az EPP-n belüli kollégáihoz, a Fidesz nem illik a pártcsaládba, és ez a magyar kormány nem illik Európába – írta a szerző, miután előzőleg felsorolt sok mindent, amiért a magyar kormányt bírálják.

Aki tovább átengedi Orbán szabálysértéseit, elkezdhet gondolkodni azon, hogy hogyan akar harcolni az értékek Európájáért: azaz, hogy milyen értékekről beszélünk.

Ideje lenne tehát Orbán kizárásának, sőt, már rég ideje lett volna. Első pillantásra meglehetősen gyávának tűnik, hogy egyelőre csak jégre tették Orbán és pártja tagságát. Az EPP embereinek ez a döntés, amely nélkülözi a végső konzekvenciát, nem fogja megkönnyíteni a választási harcot, és bízvást feltételezhetjük, hogy ez számukra is világos. Manfred Weber és harcostársai azért döntöttek a „csak felfüggesztés” mellett, mert olyan veszélyt látnak, amely drámaibb, mint egy nehéz választási harc: Európában valóban kialakulhat egy kelet-európai frakció.

Katasztrófa lenne az Európai Parlamentben és a Tanácsban egy haladás-ellenes szövetség. A Kelet és Nyugat között megosztott közösség éppen fő feladatára nem lenne képes, nem tudná biztosítani, hogy áthidalja az európai kontinens megosztását. Úgy látszik, az EPP-ben még azt remélik, hogy ezt megakadályozhatják. Ha így nézzük, akkor

az EPP döntése kísérlet arra, hogy megmentsék, ami még menthető, és fenntartsák a kapcsolat minimumát ezzel a budapesti alakkal.

Nagyon szomorú, hogy idáig jutottunk. A hidegháború vége után sokan örömmel tekintettek a keleti országokra. Kiharcolták a szabadságukat, pénzügyi segítséget kaptak, hozzáférést egy modern, liberális világhoz. Ám a fordulat utáni féktelen örömben nem tűnt fel, hogy az új uniós tagállamokban sokan nem is akarják olyan nagyon a globális világ szabadságát. Ennek talán legvilágosabb tünete a menekültek befogadásának megtagadása volt.

Mindez azonban nem csak Budapesten mutatkozik meg: sok helyen állnak olyan emberek az élen, akiknek nem sokat számítanak az európai értékek, és akiknek ezért nincs is keresnivalójuk a magukra valamit is adó pártcsaládokban. A szocialistáknak is lenne kit kigolyózni, például Romániát. A liberálisoknak pedig sürgősen és alaposabban meg kellene nézni Andrej Babiš pártját.

Normális körülmények között őket is száműzni kellene, csak hát az EU-ban éppen nem normálisak a körülmények.

Napjaink legkeserűbb üzenete az, hogy Orbán nincs egyedül – írta a konzervatív-jobboldali hetilap.

A Brexit a fő téma a ma kezdődő uniós csúcson Brüsszelben

FüHü

-

2019-03-21

0

A Brexit a fő téma a ma kezdődő uniós csúcson Brüsszelben

Érkeznek az uniós csúcsra a tagállamok vezetői, és bár több témát is megtárgyalnak a kétnapos brüsszeli csúcs alatt, a mindenkit érdeklő kérdés az, hogy engednek-e Theresa May kérésének, és adnak-e haladékot a Brexitre.

Az esemény nyilvános részleteiről élőben tudósít az Euronews:

Theresa May brit miniszterelnök az elsők között érkezett, és nyilatkozott az újságíróknak. Mint mondta, „őszintén reméli”, hogy Nagy-Britannia rendezett módon hagyja el az EU-t. A brit parlament alsóházának komolyan kell vennie a brit uniós tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyeit és el kell fogadnia a brit kormány és az Európai Unió megállapodását a Brexit feltételeiről.

Rövid nyilatkozatában a miniszterelnök aláhúzta: a határidő június végéig való meghosszabbításához szükséges az unióban maradó 27 tagország jóváhagyása, de ezáltal elkerülhető lenne a megállapodás nélküli brit kiválás. Fontos elfogadni, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) a brit emberek döntése. Immáron három éve a szavazásnak, eljött az ideje, hogy a brit parlament ezt szentesítse – húzta alá.

A brit kormányfő hozzátette, az Egyesült Királyság uniós kiválása esetén továbbra is kiveszi részét az Európát fenyegető kihívások megoldásában a béke, a biztonság és a jólét megőrzése érdekében.

Uniós vezetők a Brexit határidejének meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást

Az Európai Tanács kétnapos ülésére érkező uniós tagországi vezetők Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) március 29-én esedékes határidejének meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást Brüsszelben.

Merkel újságíróknak nyilatkozva aláhúzta, az unióban maradó tagországok vezetőinek az unió jövőjére kell gondolniuk, ezért az utolsó pillanatig azon fognak dolgozni, hogy egy rendezett kiválást érjenek el. Fel kell készülni azonban arra is, hogy a megállapodást továbbra sem fogadja el a brit parlament alsóháza, a határidő ugyanis nagyon rövid – tette hozzá.

Emmanuel Macron francia államfő kijelentette, nyitott a Brexit határidejének technikai meghosszabbítására, ugyanakkor nem lehet a végtelenségig nyújtani a fennálló helyzetet.
Aláhúzta, egyértelművé kell tenni London számára, hogy a Brexit a brit nép döntésének eredménye. Azt is, hogy a megállapodás kétéves, alapos munka eredménye, amely a lehető legjobb egyezség úgy Nagy-Britannia, mint az unió számára. Azt újratárgyalni nem lehet. Elutasítása esetén megállapodás nélkül lép ki az unióból Nagy-Britannia, az unió erre is fel van készülve – közölte.

„Nem tehetünk úgy három év leforgása után, minthogyha a brit emberek nem a kilépés mellett foglaltak volna állást” – tette hozzá a francia államfő.

Sebastian Kurz osztrák kancellár nyilatkozatában abszurdnak nevezte, ha az Egyesült Királyság rész venne a májusi európai parlamenti választáson. Rövid sajtótájékoztatóján elmondta, hogy támogatja a brit európai uniós kiválás elhalasztását, amennyiben „sikerül választ adni bizonyos fontos kérdésekre”.

„Fontos, hogy az Egyesült Királyság ne vegyen részt a választáson. Érthetetlen lenne egy olyan országnak a részvétele, amely el akarja hagyni az Európai Uniót” – tette hozzá.
A kilépés jövő heti határidejének meghosszabbításával kapcsolatban ugyanakkor leszögezte, az még mindig jobb, mint az úgynevezett kemény, megállapodás nélküli Brexit.

Leo Varadkar ír kormányfő szerint rugalmasságot kell mutatni az Egyesült Királysággal szemben a brit belpolitikai káosz miatt, és megfelelő indoklás esetén lehetővé kell tenni az európai uniós kiválás határidejének rövid kiterjesztését. Azt hangsúlyozta, hogy a bennmaradó tagállamok egyike sem szeretné, ha a szigetország megállapodás nélkül, rendezetlen módon kényszerülne kilépni az EU-ból, ezért nyitottak a hosszabbításra. Ehhez azonban az kell, hogy London indokolni tudja a kérelmét, mivel el kellene kerülni egy olyan helyzetet, amelyben pár havonta újra és újra el kell halasztani a döntéseket és a határidőket – mondta.

„A Brexit néhány rendkívül nehéz döntést követel az Egyesült Királyság részéről” – fogalmazott.

Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök Samuel Beckett abszurd drámájára utalva úgy fogalmazott, „néha olyan érzés, mint ha Godot-ra várnánk az Egyesült Királyság európai uniós kiválási folyamatának ügyében, aki azonban ez esetben remélhetőleg végül meg fog érkezni”.

Véleménye szerint kizárólag akkor hosszabbíthatják meg a szigetország kilépésének határidejét a május 26-ai európai parlamenti választáson túlra, amennyiben azon részt vesznek a britek is, de London ettől egyelőre elzárkózik. Jelenleg úgy tűnik, minden lehetőséget kizártak, márpedig így nehéz előrelépni a folyamatban – mondta. (Euronews, MTI)

Bundestag alelnök: nyilvánítsák persona non gratává az USA nagykövetét!

Polonius

-

2019-03-21

0

Bundestag alelnök: nyilvánítsák persona non gratává az USA nagykövetét!

Richard Grenell úgy beszél mintha egy megszálló állam helytartója lenne, de Németország szuverén állam! Épp ezért persona non gratává kell nyilvánítani Trump nagykövetét!- követelte az ellenzéki szabaddemokraták alelnöke, aki egyben a német parlamentnek is alelnöke.

Wolfgang Kubicki szerint az USA nagykövete megengedhetetlen modorban követelte, hogy Németország költsön többet katonai célokra. Richard Grenell nagykövet fellépését mind a kormánypárti szociáldemokraták mind a kereszténydemokraták elítélték mondván: az atlanti kapcsolatokat gyengítik az ilyen diplomatához nem méltó nyilatkozatok.

Richard Grenell Trump teljes bizalmát élvezi, ezért a kiutasítása nevetséges lenne- figyelmeztetnek a Zöldek. Richard Grenell nem tett mást minthogy Trumphoz hasonlóan kifogásolta : Németország nem teljesíti azt a NATO előírást, mely szerint minden tagállamnak legalább a GDP 2%-át kell katonai célokra fordítania. Ezt az előírást az európai NATO tagállamok többségükben nem teljesítik – Magyarország sem.

Richard Grenell nagykövet azért is idegesíti a németeket, mert megpróbálja gyengíteni Németország kapcsolatait Oroszországgal illetve Kínával. Az USA nagykövete nyíltan bírálja a Nord Stream 2 gázvezetéket, mely Oroszországból hoz majd nagymennyiségű földgázt Németországba. Richard Grenell nagykövet azt is bírálja, hogy Németország fontolgatja a Huawei ötödik generációs rendszerének a megvásárlását miközben azt az amerikaiak nemzetbiztonsági szempontból problematikusnak tekintik.

Merkel kancellár és Trump elnök kölcsönösen nem kedvelik egymást. Nem személyes ellentétről van szó hanem arról, hogy Merkel kancellár nem fogadja el Trump America First politikáját. Berlin Európa és az USA egyenjogúságára építi a politikáját, de Trump minduntalan arra figyelmeztet mindenkit: csakis az erősebb joga számít! Németországban Trump népszerűsége a mélyponton, nagykövete közutálatnak örvend pedig csak annyit tesz, hogy nyíltan képviseli az USA elnökének politikáját Berlinben.

Rengeteg pozíciót bukhat a Fidesz, ha egyáltalán marad az EPP-ben

Bak Mihály

-

2019-03-21

0

Rengeteg pozíciót bukhat a Fidesz, ha egyáltalán marad az EPP-ben

Parlamenti alelnöki, bizottsági helyeket veszíthet el a Fidesz, ha az új Európai Parlament megalakulásakor még fennáll a tagság felfüggesztése. Lehet viszont, hogy csak kitolták a jövőbe a szakítást.

Határozatlan időre felfüggesztette a Fidesz tagságát az Európai Néppárt (EPP), emiatt nem vehetnek részt a pártcsalád rendezvényein, nincs szavazati joguk és nem jelölhetnek senkit tisztségekre. Ebből az első kettő az EPP-n belüli érdekérvényesítést szűkíti be drámaian, a harmadik viszont az Európai Parlamenten belüli tisztségeket is érinti.

Az EP-ben szűkül a tér

De egyelőre csak elvben. Kende Tamás alkotmányjogász a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a jelenlegi pozíciók nem sérülnek, ezektől egyébként se tudnák megfosztani a fideszeseket, mert a május végi EP-választásig már nem ülésezik a parlament. De a határozat amúgy is jelölési jogról szól.

Ami akkor válik élessé, amikor megalakul az új összetételű EP, július első napjaiban. Ekkor kezdődnek a különféle tisztségekre jelölések. A várható mandátumarányokat figyelembe véve 25-30 helyet saccol Kende, amitől eleshet a Fidesz a parlamenti bizottságokban elnöki, alelnöki pozíciók formájában. Bár ha a pozíciót kiterjesztően értelmeznék majdan, akkor

ez akár a bizottsági tagságokat is érinthetné.

Valki László ugyancsak nemzetközi jogász egyetért ezzel a lehetőséggel. Ráadásul jelenleg például az EP egyik alelnöke fideszes (Járóka Lívia).

Sokba kerül a vita az Európai Bizottságban is

A felfüggesztés nem érinti az Európai Bizottságbeli biztosi tisztséget, mert ez az ország uniós tagsági jogához tartozik, ám nem erősíti a kormány helyzetét. Trócsányi László igazságügyi minisztert szeretnék az EU „kormányába” delegálni. Mivel ott nem tisztségre szól a jelölés, hanem a testület elnöke osztja szét a „tárcákat”,

nagyban függ a kormány és a jelölt presztízsétől, milyen területet kap.

(Legutóbb Navracsics Tibor szenvedte meg azt, hogy az addig egybetartozó nagy területből elvették az állampolgári feladatokat, és a kis súlyú oktatási, ifjúsági ügyek maradtak.)

De mindez merőben elvi jelentőségű, mert inkább tűnik átmeneti tűzszünetnek a Fidesz és az EPP között a mostani döntés. Annak érdekében, hogy az EP-kampány ne a Fidesztől legyen hangos, és Orbánék ne az EPP ellenében kampányoljanak a hátra lévő időben se.

Senki se zárja ki a kizárást

Vagyis lehetséges, hogy csak jegelték a végleges szakítást. Manfred Weber EP-frakcióvezető és Joseph Daul, az EPP elnöke egyaránt arról beszélt a felfüggesztő határozat kimondása után, hogy a kizárás lehetősége változatlanul napirenden van. Maga Orbán is úgy fogalmazott, hogy nem szentírás a fideszesek beülése a következő EPP-frakcióba.

Fokozza a bizonytalanságot, hogy a Fidesz jogainak esetleges visszaállítását attól tette függővé az EPP, hogy

elkészüljön a három tagú „bölcsek tanácsa” jelentése, amire viszont nem szabtak határidőt.

Az elhangzottak alapján az EPP veteránjai a jogállamiság magyarországi helyzetét fogják értékelni, és valószínűleg például a CEU ügyének alakulását.

Ha azonban ez lenne a feladatuk, a vizsgálatot már most le is zárhatnák – mondta Valki László. Elég csak elővenni a Sargentini-jelentést, amelyet nagy többséggel fogadott el az EP, tehát a néppártiak is jelentős számban egyetértettek – fűzte hozzá.

Kende Tamás értelmezése szerint ha sor kerül arra, hogy valamikor visszaállítanák a Fidesz tagsági jogait, azt ugyanúgy kellene előterjeszteni, ahogyan a szerdai határozatot. Vagyis az EPP elnökségének és a Fidesznek közösen, legalábbis formailag. Mert a felfüggesztésnek a néppártiak gesztusaként lett „társszerzője” a Fidesz annak hallatán, hogy egyoldalú döntés esetén a Fidesz azonnal kilép tőlük. És a választmányi ülésen Orbán azt is belengette, hogy ezután új frakciót alakíthatnak.

Most kezdődik a meccs második félideje

Van a következő eseménysornak még egy vetülete. Mégpedig az, hogy az EPP-nek kizárt, hogy annyi képviselője legyen, amivel megszavazhatná az EP-ben az Európai Bizottság élére jelölt Manfred Webert. (Ehhez – ha a britek kilépnek – a 705 képviselő felének plusz egy fő szavazata kell, az EPP-nek várhatóan 180 körüli széke lesz.) Vagyis folytatódni fog a jelenlegi gyakorlat, hogy a relatív többségű EPP a fontos ügyekben alkut köt a szocialistákkal (S&D), a liberálisokkal (ALDE) és ha kell, a két zöld frakcióval.

Az ALDE frakcióvezetője, Guy Verhofstadt szerint az EPP elvesztette hitelét a nem kizárással. Az SPD, a német szocdem párt és az egyik EP-beli zöld párt részéről ugyancsak hitelvesztésről nyilatkoztak Weber esetében, s ha bizottsági elnök akar lenni, akkor világossá kell tennie, melyik oldalon áll.

Ahogyan arról már írtunk, az S&D-ben eddig nem hoztak döntést Weber támogatásáról, de informálisan az az álláspontjuk, hogy ennek feltétele lesz a Fidesz kizárása az EPP-ből.

A zsidó diákok 89%-a tapasztalt antiszemita jelenségeket a francia egyetemeken

Polonius

-

2019-03-21

0

A zsidó diákok 89%-a tapasztalt antiszemita jelenségeket a francia egyetemeken

Ezt a meglepően magas számot hozta ki az első olyan vizsgálat, mely Franciaország felsőoktatási intézményeiben térképezte fel az antiszemitizmust. A franciaországi zsidó diákok szervezete rendelte meg a vizsgálatot az Ifop közvélemény-kutató intézetnél.

Kiderült: a zsidó diákok 20%-a tapasztalt valamilyen agresszív antiszemita cselekményt is, de mégis alig fordulnak a hatóságokhoz ilyen ügyben. Mindössze a megkérdezett zsidó diákok egy százaléka fordult a hatóságokhoz ilyen ügyben.

Miért? – tudakolta a párizsi Le Figaro a franciaországi zsidó diákok szervezetének vezetőjétől. A diákok szörnyen tájékozatlanok. A döntő többség egyáltalán nem is tud arról, hogy minden francia egyetemen van egy referens, akinél bejelentést lehet tenni, ha valakit vallási vagy faji alapon sérelem ér. Amint belép valaki az egyetemre, akkor azonnal meg kellene kapni ennek a referensnek a telefonszámát – mondta Sacha Gozlan. A franciaországi zsidó diákok szervezetének vezetője szerint az a baj, hogy az antiszemitizmus egészen hétköznapi jelenséggé vált a francia egyetemeken az elmúlt tíz évben. Kevés antiszemita csoport van, de azok erősek és jól szervezettek, hallatják a hangjukat.

Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó és muzulmán közössége. Az elmúlt évek során több iszlamista merénylet irányult közvetlenül a zsidók ellen Franciaországban. Emiatt a zsidó intézmények jórésze állandóan rendőri védelem alatt áll. Emmanuel Macron elnök nemrég Párizs legnagyobb zsinagógájában ígérte meg a franciaországi zsidók szervezetének, hogy a rendőrség fokozni fogja a zsidó közösségek védelmét. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök rendszeresen alijára buzdítja a franciaországi zsidókat. Emmanuel Macron elnök – elődeihez hasonlóan – azt ígéri a Franciaországban élő zsidóknak, hogy a francia állam megvédi őket annak ellenére, hogy az elmúlt években növekednek az antiszemita jelenségek a francia társadalomban – ahogy az egyetemeken készült első felmérés is ezt igazolta francia földön.

Orbán: mi függesztettük fel a tagságot, Daul: elővehető a kizárás

Bak Mihály

-

2019-03-20

1

Orbán: mi függesztettük fel a tagságot, Daul: elővehető a kizárás

Orbán szerint szó sincs a Fidesz tagságának felfüggesztéséről, az EPP elnöke szerint viszont a kizárás bármikor elővehető. A tagság szünetelése csak az EPP-n belül érvényes, de nem tűnik előnyösnek a Fidesz számára.

Ahogyan a kormánymédia azonnal elkezdte értelmezni a Fidesz tagságának felfüggesztését, Orbán Viktor is azt hangsúlyozta brüsszeli sajtótájékoztatóján, hogy a Fidesz egyoldalúan függeszti fel jogainak gyakorlását az Európai Néppártban (EPP) az EPP által felkért háromtagú bizottság jelentésének elkészültéig.

Nem látszik az „önkéntesség” értelme

Holott az beszámolónkból is kiderült, hogy a három órás – helyenként indulatos – vita végén az EPP belement abba a kompromisszumba, hogy a szavazásra bocsátott javaslatot megtoldották egy mondattal. Eszerint

„az Európai Néppárt elnöksége és a Fidesz közösen egyetért abban, hogy a Fidesz felfüggeszti a tagságát az Európai Néppártban addig, amíg az értékelő bizottság jelentése elkészül”.

Történt ez azután, hogy a Fidesz szerette volna elérni, saját maga léptesse életbe a felfüggesztést, úgy, ahogyan azt ők szeretnék. Ezt az EPP-ben elutasították.

A történtek értelmezésének sorában Orbán azt mondta, hogy „minket nem lehet kizárni és felfüggeszteni sem”, egy sok választást megnyert párt „nem engedi meg magának, hogy felfüggesszék vagy kizárják, mert akkor inkább feláll és távozik”. Vagyis ők választották azt a megoldást, hogy a vizsgálóbizottság jelentésének elkészültéig „egyoldalúan mi felfüggesztjük jogaink gyakorlását”.

Ha a döntést megnézzük, az nem arról tanúskodik, hogy a Fidesz maga javasolta volna a kimenetelt. A határozat értelmében a párt nem vehet részt a Néppárton belüli eseményeken (már a csütörtöki EPP-csúcson se), nem lesz szavazati joguk párton belül, és, ami a legfontosabb, nem javasolhatnak jelölteket semmilyen pozícióra.

Utóbbi, ha jól értelmezzük, azt jelenti, hogy az EP-választás után július elején összeülő új Európai Parlamentben

nem jelölhetnek tagot a következő Európai Bizottságba.

Márpedig a kormány szándéka Trócsányi László igazságügyi minisztert (a Fidesz EP-listavezetőjét) európai „kormánytaggá” tenni.

A kormány politikája változatlan – jelentette ki Orbán, benne a bevándorlással és a „keresztény Európával”.

Magyarázata szerint az EPP-n belüli vita egyenesen a néppárt jövőjéről szólt. Arról, hogy „zárják ki azokat, akik a keresztény-konzervatív vonalon vannak – ezek vagyunk mi – és alakítsák át a pártot egy olyan szervezetté, ami jóval balrább, a liberális irányban áll”.

A fiókban vannak a kizárások

Nem egészen erről beszélt Joseph Daul, az EPP elnöke, aki korábban személyes csalódásának adott hangot a Fidesz politikája miatt. Esti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselői maradnak a néppárti frakcióban és szavazhatnak is, a felfüggesztés csak az EPP-n belülre vonatkozik. A néppárti döntésekben nem vehetnek részt és posztokra sem jelölhetnek embereket.

Daul arról szólt, hogy

ha a Fidesz nem tiszteli a szabályokat, bármikor újra szavazhatnak a kizárásról.

A Herman van Rompuy vezette három tagú bizottság elkészíti jelentését, de a kizárást követelő 13 tagpárti levél továbbra is érvényben van, ezekről bármikor újra szavazhatnak.

Orbán azt is bejelentette, hogy a Fidesznek is lesz három tagú delegációja a Herman van Rompuy vezette vizsgáló bizottsággak tárgyalandó. Ennek tagja: Novák Katalin családügyi EMMI-államtitkár, Szájer József EP-képviselő és Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

Felfüggesztették a Fidesz tagságát az EPP-ben

Bak Mihály

-

2019-03-20

0

Felfüggesztették a Fidesz tagságát az EPP-ben

Óriási, feszült vita után nagy többséggel felfüggesztette az Európai Néppárt a Fidesz tagságát. Az információk szerint az EPP és a Fidesz közös javaslataként került sor erre. Orbán azzal fenyegetőzött, hogy távozik és új frakciót alkot, ha felfüggesztik őket.

Joseph Daul néppárti elnök a Twitteren jelentette be, hogy azonnali hatállyal határozatlan időre felfüggesztik a Fidesz tagságát. Mellette 190-en, ellene 3-an szavaztak.

Pária-sors

A felfüggesztés alapján a Fidesz nem vehet részt az EPP ülésein, nem szavazhat és jelölteket sem állíthat tisztségekre.

Az ülés előtt Gulyás Gergely bejelentette, hogy

ha felfüggesztés lesz a verdikt, akkor ők azonnal kilépnek az EPP-ből.

A szavazást megelőzően heves, indulatos vita zajlott az Európai Parlament Antall József szárnyában lévő ülésteremben.

Puhítás és gyámság

Később kiderült, hogy Orbán Viktor azt szerette volna elérni, hogy ne az EPP függessze fel a Fidesz tagságát, hanem a párt a maga feltételei szerint tehesse meg ezt. Ezt az EPP elnöksége elutasította.

Ezt Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakciójának vezetője azzal utasította el, hogy az elnökség javaslatának része egy amolyan „felügyelő bizottság” létrehozása, amely a felfüggesztés idején vizsgálja a magyarországi jogállami folyamatok alakulását, és jelentése alapján döntenek a tagság visszaállításáról.

A testület vezetője Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke lenne, tagja az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering, valamikori európai parlamenti elnök.

Az ülésen

Orbán fake newsnak minősítette a velük szemben felhozott vádakat.

Egy finn képviselő szerint Orbán azt mondta, a Fidesz konzervatív párt, amelynek csak azokkal a pártokkal van vitája, amelyek kizárását követelik.

Az is kiszivárgott, hogy

Orbán azzal fenyegetőzött, a Fidesz távozik az EPP-ből és új frakciót alakít, ha felfüggesztik őket.

Az ülésen a Fidesz segítségére sietett több párt. A Euronews tudósítása szerint a szlovén SDS után a szlovákiai magyar MKP, és a romániai RMDSZ jelentette be, hogy kilépnek az EPP-ből, ha kizárják a Fideszt.

A választmányi ülés vége felé arról érkeztek hírek, hogy változtatnának az eredeti javaslattervezeten. Eszerint ezt úgy írnák át, hogy az Európai Néppárt és a Fidesz egyetért a Fidesz tagságának felfüggesztésével, amíg az ellenőrző bizottság elkészül jelentésével.

Rövidesen döntenek a Fideszről – felfüggesztés várható

Bak Mihály

-

2019-03-20

0

Rövidesen döntenek a Fideszről – felfüggesztés várható

Rövid időn belül dönt az Európai Néppárt (EPP) választmányi ülése, amelyen valószínűleg határozatlan fogják felfüggeszteni a Fidesz tagságát. Előtte lehet még szavazás a kizárási javaslatról is.

A sorsdöntőnek ígérkező EPP-választmányi ülés (politikai gyűlés) 262 tagja (illetve a megjelentek) elé az előzetes várakozás és információk szerint az kerül, hogyhatározatlan időre függesszék fel a Fidesz tagságát.

Korábban emellé állt Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke, de Sebastian Kurz osztrák kancellár fél év időtartamot javasolt. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke viszont a kizárást pártolja.

Két szavazás is lehetséges

A Bruxinfo úgy értesült, hogy először utóbbiról, a 13 párt által beadott kizárási indítványról szavaznak, méghozzá titkosan. Ez a tény még akár meglepetést is eredményezhet. Ha végül kisebbségbe szorulna ez a javaslat, akkor következne az EPP elnöksége által tett indítvány. A felfüggesztés alighanem azt jelentené, hogy a Fidesz nem vehetne részt a párt ülésein és egyéb rendezvényein, így nem is szavazhatna és a párton belüli posztokon is „befagyasztanák” részvételüket.

Az ülést egyébként – minő szimbólum – az Európai Parlament Antall József szárnyában tartják.

A Fidesz alelnöke, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter már kora délután bejelentette, hogy már a felfüggesztés is elfogadhatatlan számukra. Ebben az esetben azonnal kilépnek az EPP-ből. Az még kérdés, hogy a két KDNP-s képviselő is velük tart-e, vagy ők még maradnak. Az előzetes információ alapján rájuk nem vonatkozik egyik EPP-beli javaslat se.

„Gyámokat” kaphat Orbán

Az EPP felfüggesztési javaslata azt is tartalmazza, hogy amolyan „felügyelőbizottságot”, „bölcsek tanácsát” rendelnének a Fidesz mellé, amelynek feladata lenne a tagság szünetelése idején nyomon követni a magyarországi fejleményeket.

Ennek a testületnek a tagja lenne Herman Van Rompuy, az Európai Tanács korábbi elnöke mint vezető, a korábbi szlovák miniszterelnök Mikulás Dzurinda, az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel és Hans-Gert Pöttering, valamikori európai parlamenti elnök.

Izrael választ

FüHü

-

2019-03-20

0

„Ahogy Orbánnak sikerült érdekszövetséget kovácsolnia a mélyen antiszemita, lecsúszott és kulturálisan többszörösen hátrányos helyzetű jobboldaliak és a Kádár-korszak moszkovita maradványai között, úgy kovácsolt Netanjahu szövetséget az ultraortodoxok, a bevándorolt szovjet értelmiségiek homo sovieticus-világa és az arab országokból egykor bevándorolt, rendkívül képzetlen kétkezi munkások utódai között.” – Ara-Kovács Attila mai Diplomáciai jegyzete.

Április 9-én parlamenti választások lesznek Izraelben. Az országot ért szokásos külső kihívások gyakorlatilag minimálisak, új intifáda – vagyis palesztin lázadás – sincs egyelőre a láthatáron. A mostani választás tétje az ország belső békéje és demokratikus rendszerének megerősítése lesz, s ez esetben nem a zsidó-palesztin kérdés reménytelensége tükrözi a legfőbb problémát, hanem az, ami az egyes zsidó politikai pártok és erőközpontok között mutatkozik.

Benjamin Netanjau miniszterelnök keményen és számtalan furfanggal tartja kezében az irányítást – de ez csak a látszat. Elvileg nincs akadálya annak, hogy elnyerje a relatív többség bizalmát, ám annál több gyakorlatiasabb probléma jöhet közbe.

Sokan úgy gondolják, ha Netanjahu kap még egy kormányzati esélyt, olyan visszafordíthatatlan károkat okozhat az országnak, mint Donald Trump Amerikának vagy Orbán Viktor Magyarországnak.

Nagyon sokan jelentették ki 2016 ősze után, hogy ők már régen mondanak és tesznek olyasmiket, amik Trumpot oly hihetetlenül és váratlanul a Fehér Házba repítették. Orbán is mondott ilyeneket, Netanjahu is, és még sokan mások. És van ebben jócskán igazság. Azok a populizmus-elemek, amelyeket Trump oly önfeledten zúdít rá naponta a világra, csíráikban ott voltak már 21 éve, amikor Orbán először hatalomra került, és ott voltak 20 éve is, amikor Netanjahu lett először miniszterelnök.

Való igaz, Trump és Netanjahu módszerei között számos hasonlóság tapasztalható, de az intencióik közötti különbségek mégis óriásiak.

Míg az amerikai elnök merő önhittségből és hozzá nem értésből tette kockára hazája szövetségi rendszerét és biztonságát, addig ilyesmit Netanjahuról még legádázabb ellenfelei sem állíthatnak.

Viszont annál beszédesebb a hasonlóság az izraeli és a magyar miniszterelnök hatalomgyakorlási és a politikai mezőny ideológiáktól független leuralása között.

Ahogy Orbánnak sikerült érdekszövetséget kovácsolnia a mélyen antiszemita, lecsúszott és kulturálisan többszörösen hátrányos helyzetű jobboldaliak és a kádár korszak moszkovita maradványai között, úgy kovácsolt Netanjahu szövetséget az ultraortodoxok, a bevándorolt szovjet értelmiségiek homo sovieticus-világa és az arab országokból egykor bevándorolt, rendkívül képzetlen kétkezi munkások utódai között. Mindkét politikus mesterien elegyíti a vizet a tűzzel, s a jelek szerint eddig sikeresen kikapcsolta társadalmaik egyébként indokoltan kifinomult veszélyérzetét.

Natanjahu most is erre épít, s kampányában megjelent számos olyan elem, ami eddig Izraelben szokatlan volt, s így nem befolyásolta a választások kimenetelét. Trump rendkívül népszerű Izraelben – nincs még egy ország, beleértve az őt megválasztó Egyesült Államokat, ahol annyira kedvelnék, mint Izraelben. Ennélfogva Netanjahut és Trumpot baráti együttlétben ábrázoló óriásplakátok tapétázzák ki a házfalakat, azt sugallva: Netanjahu és csakis Netanjahu az, aki ezt a barátságot kiérdemli…

Ez is mutatja az izraeli társadalmon eluralkodó politikai elvakultságot és az óvatlanság mértékét. Igaz, Trump megígérte az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését, s ez meg is valósult; s azt is, hogy a széthulló Szíria realitásaiból kiindulva Izrael jogot formálhat a Golán-fennsíkra. Mindkét elvárás jogosságát csak az elvakultak tagadhatják, de legalább ne Trump hirdette volna meg, már eleve kompromittálva a két ügyet.

Mégsem állítható, hogy Netanjahu abszolút befutó lenne s ennek több komoly oka is van.

Már most látszik, hogy Netanjahu Likudja egyedül nem lenne képes kormányt alakítani, még akkor sem, ha relatív többséget szerezne. A választások után épp úgy koalícióra kényszerül, mint ahogy koalícióban kormányoz jelenleg is. Csakhogy az elmúlt esztendők példái igazolják, Netanjahuval egyre kockázatosabb együtt kormányozni, így a miniszterelnök csak olyan pártok közül válogathat ki partnert, amelyek enyhén szólva kevéssé finnyásak. Kormányainak színezete egyre szélsőségesebb lett amúgy is a közelmúltban, egyre excentrikusabb alakok népesítették azt be, s egyre több engedményt kellett tennie olyan erőknek, amelyek politikája kevesek számára elfogadható.

A nagykoalíciót a baloldallal eleve ki lehet zárni, a

legtöbb centrista párt elutasítja az együttműködést Netanjahuval, akiről egyre kevesebben hiszik el, hogy hatalmon tudna maradni, ha politikáját eltávolítja a szélsőségektől.

Ráadásul a baloldali ellenzéknek van egy remek jelöltje, aki az elmúlt napokban, a népszerűséget illetően maga mögé utasította a miniszterelnököt. Benny Gantz háromcsillagos tábornokról van szó, aki volt már vezérkari főnök, és sikeres csatákat vívott az ellenséggel, két alkalommal a Gázai-övezetben. Érdekes, hogy Gantz belépője a politikai pástra nagyon erőteljesnek sikeredett, és sokan nem is örültek neki a baloldalon, hisz három kis választási reklámklippet azokra a pusztító sikerekre épített a tábornok kommunikációs stábja, amelyeket épp Gázában aratott a Hamász fölött. Ám az elmúlt hónapok őt – illetve stábját – igazolták, s nagyon valószínű, hogy ellenzéki oldalon ezért egyedül neki sikerült olyan benyomást tennie a választókra, hogy szavazók akár a jobboldalról is mellé állhatnak.

Netanjahu legnagyobb problémája mégis a még mindig ellene folyó hármas jogi eljárás. Épp pár hete jelentette be egy ügyész, hogy eljárást indít ellene vesztegetés, csalás és hivatali hatalommal való visszaélés miatt. Izrael történetében ő az egyedüli – hivatalban lévő – miniszterelnök, akinek ilyesmivel kell szembenéznie. Ugyan

Netanjahu ügyészségi meghallgatására csak április 9-e, vagyis a választás után kerül majd sor, s ha az eljárás el is indul, az még nem jelenti automatikusan azt, hogy – Likud-győzelem esetén – hivatalát nem foglalhatja el, ám tény: ilyen vádakkal terhelve aligha akad komoly párt, amelyik koalícióra menne vele.

Netanjahu kikerülése a nagypolitikából nem csak Izraelben írná felül az eddigi forgatókönyveket, de a világpolitikában is. Trump egyik fő szövetségesét veszítené el, s ennélfogva a republikánusok által olyannyira kisajátított amerikai-izraeli kapcsolatok is kiegyensúlyozottabbá válnának.

Továbbá új fejleményt jelentene ez a magyar-izraeli kapcsolatokban is, hisz Orbán és Netanjahu egymásban látták annak a politikának a visszaigazolását, mely mindkét embert oly sokáig hatalomban tartotta.

Fontos

Tusk: a brit kormány még eldöntheti, hogyan fogja elhagyni az EU-t

Juncker: 27 tagállam nem akarja újratárgyalni a megállapodást

Theresa May a már kialkudott megállapodás elfogadása mellett érvelt

Merkel: ez kemény munka volt

Macron: Nagy-Britannia valóságos krízisben van

Sebastian Kurz: a londoni parlamenttől függ, lesz-e kemény Brexit

Uniós vezetők a Brexit határidejének meghosszabbításának lehetősége mellett foglaltak állást

Az EP-ben szűkül a tér

ez akár a bizottsági tagságokat is érinthetné.

Sokba kerül a vita az Európai Bizottságban is

nagyban függ a kormány és a jelölt presztízsétől, milyen területet kap.

Senki se zárja ki a kizárást

elkészüljön a három tagú „bölcsek tanácsa” jelentése, amire viszont nem szabtak határidőt.

Most kezdődik a meccs második félideje

Orbán szerint szó sincs a Fidesz tagságának felfüggesztéséről, az EPP elnöke szerint viszont a kizárás bármikor elővehető. A tagság szünetelése csak az EPP-n belül érvényes, de nem tűnik előnyösnek a Fidesz számára.

Nem látszik az „önkéntesség” értelme

nem jelölhetnek tagot a következő Európai Bizottságba.

A fiókban vannak a kizárások

ha a Fidesz nem tiszteli a szabályokat, bármikor újra szavazhatnak a kizárásról.

Pária-sors

ha felfüggesztés lesz a verdikt, akkor ők azonnal kilépnek az EPP-ből.

Puhítás és gyámság

Orbán fake newsnak minősítette a velük szemben felhozott vádakat.

Orbán azzal fenyegetőzött, a Fidesz távozik az EPP-ből és új frakciót alakít, ha felfüggesztik őket.

Rövid időn belül dönt az Európai Néppárt (EPP) választmányi ülése, amelyen valószínűleg határozatlan fogják felfüggeszteni a Fidesz tagságát. Előtte lehet még szavazás a kizárási javaslatról is.

Két szavazás is lehetséges

Az ülést egyébként – minő szimbólum – az Európai Parlament Antall József szárnyában tartják.

„Gyámokat” kaphat Orbán

Míg az amerikai elnök merő önhittségből és hozzá nem értésből tette kockára hazája szövetségi rendszerét és biztonságát, addig ilyesmit Netanjahuról még legádázabb ellenfelei sem állíthatnak.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA