Fontos

Teljes a káosz Britanniában: leszavazták a Brexit-megálllapodást

Végleg leszavazta az alsóház a rendezett Brexitet lehetővé tevő megállapodást. Ha az égiek nem segítenek nekik, két hét múlva úgy lépnek ki, hogy nincs semmilyen védőkorlát. A font bezuhant a hír hatására.

Harmadszor is leszavazta az alsóház azt a megállapodást, amelyet a kormány novemberben kötött az Európai Unióval annak érdekében, hogy ne megállapodás nélkül következzék be a kilépés. Ez esetben visszatérnek a határok, a vámok, mindkettő magában a brit szigeten, az EU-tag Írország és a koronához tartozó Észak-Írország között. Ez sokak félelme alapján a polgárháború feléledéséhez vezethet.

Ha nem, akkor is rendkívül megdrágulnak az uniós importtermékek, egy januári kísérlet alapján hat napos (!) sorok alakulnak ki a vámellenőrzésekhez, ami a friss áruk tönkremenetelével jár. És még egy sor kellemetlen következmény várható: tőkekivonás, cégek egész sorának gyorsuló távozása.

Mindenre nemet mondtak

A kormány harmadik kísérletét 344:286 arányban vetette el az alsóház. A dolog furcsasága, hogy a törvényhozók többsége minden előterjesztést elutasított. Kimondta például, hogy nem lehetséges a megállapodás nélküli, úgynevezett hard, vagyis kemény Brexit, vagyis a fent jelzett verzió. A hét közepén egy nem kötelező szavazássorozatban

elvetette a többség a nyolc variáció mindegyikét,

amelyek a vámunióban maradást, az új népszavazást is tartalmazták. Előbbit vetették el legkisebb arányban, utóbbi kapta a legtöbb támogató szavazatot a szerda esti szavazáskor.

A kialakult helyzetet jellemzi ez a jóval korábban készül mém. A szöveg szerint a kérdés az, hogy „Hé, igaz, hogy el akarjátok hagyni az EU-t?”. A válaszban pedig egymásba fonódnak az igaz és a hamis szavak.

Ma lett volna a kilépés eredeti napja, mert ekkor két éve nyújtotta be a brit kormány az eljárást elindító kérelmet Brüsszelben a 2016 nyarán tartott népszavazás nyomán. Ezen szűk, 52 százalékos többséget kapott az unió elhagyása.

Múlt héten az unió megerősítette, hogy

nem hajlandók módosítani a novemberi szerződésen,

és hozzájárult a kilépés határnapjának május 22-éig történő halasztásához. Azzal a feltétellel, hogy e hét végéig meg kell szavazni a szerződést. Ezt vetette el az alsóház. Ezután április 12-éig kell közölniük a briteknek, hogyan gondolják a továbbiakban a Brexitet (például kérik-e a hosszabb idejű halasztást), és hogy – ezzel összefüggésben – rész akarnak-e venni az európai parlamenti választáson. Ezt május 23-26. között tartják a tagállamokban (ezért volt a május 22-éig tartó ráadás).

Miután a parlament eddig mindent elutasított,

lényegében elképzelhetetlen a megállapodás nélküli kilépés.

Bár lehetséges, hogy a szerdán elvetett úgynevezett indikatív indítványok egy része – amelyek a legnagyobb támogatásúak voltak – jövő héten ismét a parlament elé kerül, jelenleg kicsi a valószínűsége annak, hogy az erdőből kifelé vezető utak egyikéből egyszerű többségű törvény válna.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke április 10-re rendkívüli ülésre összehívta az EU állam- és kormányfőit. Ez arra utal, hogy

az EU-ban most már a „no deal” Brexitre készülnek.

A font megindult a lejtőn a szavazás után, de ennek alakulása még tartogathat meglepetéseket a következő napokban. Különösen azért, mert borítékolható Theresa May távozása a miniszterelnöki székből. Már csak azért is, mert szerdán azt közölte a konzervatív képviselők előtt, hogy a Brexit-tárgyalások következő szakasza előtt távozik.

Az USA atombombához segíti Szaúd Arábiát?!

0

Amerikai cégek egy titkos szerződés alapján nukleáris technológiát adnak el Szaúd Arábiának – ezt közölte a washingtoni szenátus katonai bizottságában Nick Perry energiaügyi miniszter.

Azt állította, hogy a titkos szerződés nem teszi lehetővé azt, hogy Szaúd Arábia atombombához jusson. A kétkedők kérdéseire válaszolva az amerikai energiaügyi miniszter azt válaszolta: „ha mi nem adunk nukleáris technológiát Szaúd Arábiának, akkor majd kapnak az oroszoktól vagy a kínaiaktól. Őket pedig egyáltalán nem érdekli az, hogy vajon békés célokra használják a nukleáris technológiát vagy atombombát gyártanak!”

Mohamed bin Szalman trónörökös többször is kijelentette, hogy amennyiben az ősellenség, Irán atombombához jut, akkor Szaúd Arábia sem lehet meg nukleáris fegyver nélkül.

Trump elnök kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból. Irán egyelőre azt állítja: tartja magát a nagyhatalmakkal kötött egyezményhez és nem fejleszt atombombát. Izraelben és Szaúd Arábiában ebben kételkednek.

Mohamed bin Szalman herceg tanácsadója megfenyegette az amerikaiakat: ha Kashodzsi miatt szakítanak Szaúd Arábiával, akkor lepaktálnak az oroszokkal! Dzsamal Kashodzsi ellenzéki újságírót, aki a Washington Postnak írt cikkeket, Szaúd Arábia isztambuli főkonzulátusán brutálisan meggyilkolták. A CIA szerint az utasítást Mohamed bin Szalman trónörökös adta ki. Trump elnök az ügyben úgy nyilatkozott, hogy Szaúd Arábia túlságosan is fontos szövetséges ahhoz, hogy egy meggyilkolt újságíró miatt az Egyesült Államok kérdésessé tegye azt.

Iraki papírokkal játssza ki Irán az amerikai olajembargót

0

Az USA kilépett az atomalkuból és ezt követően újra szankciókat vezetett be Irán ellen. Ezek közül a legfontosabb az, mely megtiltja az irániak olajexportját.

Nyolc ország felmentést kapott Washingtontól ez alól, de ez nem vonatkozik a finomított olajra. Márpedig a Reuters oknyomozó újságírói kiderítették: finomított iráni olajat szállítanak egyes hajók exportra – hamisított iraki papírokkal. Bászra kikötőjéből indult állítólag két ilyen hajó, de ez a kikötő nyilvántartásában nem szerepel! Bászra a síiták fellegvára Irakban.

Irán és Irak kapcsolata kiváló azóta, hogy Bagdadban síita kormányzat van. Irakban a síiták alkotják a lakosság többségét, de Szaddám Huszein diktatúrája idejében elnyomták őket. Amióta a demokrácia létezik Irakban a síiták többségben vannak a parlamentben Bagdadban. Irak és Irán szoros együttműködésének tehát nincsen akadálya.

A Reuters exkluzív beszámolója szerint nem lehet ugyan tudni, hogy ki és mikor hamisította az iraki hajózási dokumentumokat, de a végeredmény önmagáért beszél: Irán kijátszotta az olaj embargót, melyet az USA a múlt év novemberében vezetett be ellene.

Menekültválság 2015

Ezt az írásomat 2015. szeptemberében követtem el, a Bécsi Napló felkérésére. A lap (jogosan) túl hosszúnak találta, ezért a megjelenésre szánt cikket rendesen meg kellett rövidítenem. Most (2019. március) találtam rá az eredeti (tényleg hosszú) írásomra, ami ma is megállja a helyét, aktualitásából alig vesztett. Sőt, remek háttérnek tűnik a mai európai folyamatok jobb megértéséhez.

Menekültválság. Nem. Ez Európa, pontosabban az EU válsága. Most jöttek elő működési rendszerének hiányosságai. A gazdag nyugati és a szegény keleti tagállamok közti különbség, valamint a szervezeti egység hiányai. Az EU nem egy államszövetség, mint például az USA, Kanada, India, Ausztrália, Brazília, vagy Európában az NSZK és Ausztria. A szövetségi államrendszerben központi feladat a honvédelem, a határőrizet, a bűnüldözés, stb. Az országhatár védelméért a központi (szövetségi) kormány felel, nem pedig a határmenti tartomány, vagy tagállam.

Be kell látni, az EU ma is az a gazdasági közösség, amelynek alapját Nyugat-Európa a hidegháború idején tette le a győztes (nyugati) szövetségesek oltalma alatt. Ennek történelmi háttere a múlt század 20-as éveire, a Versailles-i békediktátum utáni időkre vezethető vissza, amikor Köln polgármestere (dr. Adenauer) elképzelte, ha kontinentális Európa két legnagyobb lélekszámú (német és francia) lakossága hasonló gazdasági szinten él, akkor eltűnik az irigység, egymás gyűlölete, és nem lesz többé háború (Nyugat-) Európában.

Az atomtöltetű rakéták árnyékában reményteljes gazdasági fejlődésnek indult Nyugat-Európa. Az EGK (Európai Gazdasági Közösség) szigorú feltételek alapján vette fel tagjait, azok csak bizonyos gazdasági szint elérése után csatlakozhattak. A nemzetközi és politikai helyzet 1989-re gyökeresen megváltozott. A „falak”, a határzárak felszámolása új helyzetet teremtett. Félő volt, hogy a szovjet által (legalább) 40 éve elnyomott, a nyugatinál lényegesen rosszabb körülmények között élők egyszer csak tömegesen elindulnak a jobb élet reményében. Ezért gyorsan kellett cselekedni.

A legjobb megoldásnak a „kétsebességű” Európa tűnt. Ezt kimondatlanul is az euró bevezetése (2002) jelezte. Az 1993-ban (Maastrich-i szerződés) EU-nak átkeresztelt laza politikai szövetség hosszú tárgyalások után 2004-ben (látszólag) keblére ölelte a volt szoc. országokat, miközben a „teljesjogú tagsághoz” bizonyos gazdasági szint elérését tűzte ki.

Trump: az orosz katonáknak el kell hagyniuk Venezuelát!

0

Száz orosz katona érkezett Caracasba egy kommandós tábornok irányításával. Rájuk gondolt az Egyesült Államok elnöke amikor kijelentette: az orosz katonáknak el kell hagyniuk Venezuelát!

Moszkvában azt állítják: csupán a két állam között fennálló katonai együttműködés alapján érkezett a “tanácsadó különítmény” Caracasba. Az oroszok támogatják a baloldali populista rendszert, melyet Nicolas Maduro elnök vezet. Az amerikaiak viszont minden eszközzel igyekeznek megbuktatni azt.

“Venezuelának semmije sincsen!”- hangsúlyozta Trump elnök, aki a Fehér Házban fogadta Venezuela ellenzéki vezérének feleséget. A tanácskozáson részt vett Ivanka Trump is, aki főtanácsadó a Fehér Házban.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó még élesebben fogalmazott mint Trump: az orosz katonáknak nem lehet helyük a nyugati féltekén! Venezuela helyzete tragikus: az ország jelentős részén újra áramszünet van. Ezért Nicolas Maduro elnök az Egyesült Államokat okolja. Venezuela elnöke szerint az USA ily módon akarja megkaparintani a világ legnagyobb olajkészletét, mely Venezuela földjében illetve tengeri területei alatt helyezkedik el. Venezuela orosz és kínai segítséggel tudja fenntartani rendszerét. A támogatásért cserébe az oroszok és a kínaiak felvásárolják az olaj koncessziók jelentős részét Venezuelában.

Der Standard – Magyarország nem Ausztria

0

Budapesten ezekben a napokban az embernek Stanisław Jerzy Lec (1909-1966) lengyel szatirikus író mondása jut eszébe: „Van a hazugságnak egy ideális világa, ahol minden igaz” – írta Paul Lendvai.

Orbán médiabirodalma a Fidesz tagságának felfüggesztését az Európai Néppártból nem csupán a kormányfő taktikai sikereként, hanem egyenesen úgy ünnepli, hogy az nem más, mint az EPP konzervatív kereszténydemokrata szellemének megmentése a döntő európai választás előtt. A hangot maga Orbán Viktor adta meg, szerda esti sajtótájékoztatóján, majd ezt követően számos egyre élesebb hangú megnyilatkozásában. Orbánék olvasata szerint az EPP-nek kellene megváltoznia Orbán szándékainak megfelelően, nem pedig a Fidesznek kellene alkalmazkodni a pártcsalád értékeihez.

Közben Orbán és emberei szándékosan párhuzamot vonnak Ausztriával és az akkori kancellárjával, Wolfgang Schüssellel. Ausztriával szemben az EU akkori 14 tagállama az Osztrák Szabadságpárt koalícióba kerülése miatt inkább jelképes értékű, de politikailag a szándékkal ellentétes hatással járó szankciókat vetett ki. Ezeket azonban az Európai Bíróság egy döntése, valamint a Martti Ahtisaari akkori finn miniszterelnök vezette háromfős bölcsek tanácsának jelentése nyomán feloldották. Most Orbán újra feltalálta az „osztrák forgatókönyvet” a viszály rendezésére. A viszály 2000-ben azonban nem az EPP tagpártjai, hanem kormányok között folyt, és nem az Osztrák Néppárt és az EPP jövőjéről volt szó, hanem a bölcsek tanácsát az Európai Bíróság rendelte ki. A legjelentősebb különbség azonban az, hogy akkoriban egy majdani osztrák kormányhoz intézett figyelmeztetésről volt szó, ellentétben a mostani Magyarországgal, ahol a jelen rezsim nyolc év alatt kiforgatta a sarkából a liberális demokrácia alkotmányos alapjait, a jogállamot, és a pluralizmust, és konszolidált kleptokráciát épített ki.

Bármit is gondoljon valaki a Schüssel-kormányokról, még a legélesebben bírálók sem állíthatják, hogy a 2000-2008 közötti időszakban Ausztriában aláásták volna a demokratikus alapjogokat. A 2000-es Ausztria és a 2019-es Magyarország közötti, Orbán és apparátusa által a hajánál fogva előrángatott hasonlat több mint cinikus, és erkölcsileg megengedhetetlen manipuláció, hanem egyben szégyenletes visszaélés annak a Wolfgang Schüsselnek a nevével, aki most az EPP „bölcsek tanácsának” az egyik tagja – írta Lendvai.

Holnap még nem lesz Brexit

0

Nagy többséggel jóváhagyta az éjjel a londoni alsóház a Brexit elhalasztását, így véglegessé vált, hogy az Egyesült Királyság holnap, a Brexit eredeti határnapján nem lép ki az Európai Unióból. Egyik Brexit-forgatókönyv sem kapott azonban többséget a szavazásán.

Az éjszakába nyúló szavazássorozaton a Brexit feltételrendszerét tartalmazó, az EU-val novemberben elért, a ház által azonban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget.

Theresa May miniszterelnök nem sokkal a szavazások előtt közölte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójával, hogy kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő – az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatokról szóló – szakaszának kezdete előtt, de ennek fejében kérte, hogy a frakció támogassa a Brexit-megállapodást.

Az Egyesült Királyság eredetileg e héten, pénteken lépett volna ki az Európai Unióból. Miután azonban az alsóház januárban 230, két hete 149 fős többséggel elutasította a Brexit-megállapodást, Theresa May a múlt héten kezdeményezte az EU-nál a Brexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását.

Az EU a múlt heti csúcsértekezleten végül olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a Brexit-megállapodást, a kilépés május 22-ig – az európai parlamenti választások előtti napig – halasztható.

Április 12-én megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság

A Brexit-egyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a halasztás április 12-ig tart. Addig Londonnak ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni a májusban esedékes európai parlamenti választásokon.

Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a Brexit hosszabb ideig tartó halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, és nincs elfogadott Brexit-egyezmény, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság.

E halasztási forgatókönyvet hagyta jóvá az alsóház a szerda éjjeli szavazáson 441:105 arányban.

A halasztás nemzetközi jogi szinten már az EU-csúcs múlt pénteki zárása óta hatályos, mivel mind az unió, mind London beleegyezett a kilépési határidő módosításába, de a londoni parlamentben is törvénykezési aktusra volt szükség ahhoz, hogy a halasztás megjelenjen a brit jogszabálygyűjteményben is.

A brit kormány ugyanis már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy a brit EU-tagság március 29-én, pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik.

Az alsóház által elfogadott módosításnak még meg kell járnia a felső kamarát, a Lordok Házát, de ez formalitás, mivel a főrendiház nem állhat nemzetközi jogi hatályú megállapodások útjába.

A Brexit-megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget

Az alsóház szerda éjjel szavazott a Brexit-megállapodás több alternatívájáról is, de ezek egyike sem kapott többséget.

A ház hétfőn hagyta jóvá azt az indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak – nem kötelező jogi erejű, indikatív, vagyis véleményjelzési céllal – a Brexit feltételrendszerét rögzítő egyezmény különböző alternatíváiról.

Ez gyakorlatilag példátlan kísérlet volt arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott Brexit-folyamat további irányítását.

A szerdai vitanapra beterjesztett napirendi javaslatok közül John Bercow, az alsóház elnöke nyolcat hagyott jóvá.

Ezek egyike szerint az Egyesült Királyságnak április 12-én megállapodás nélkül ki kell lépnie az EU-ból.

Egy másik indítvány szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók. Ez kapta a legtöbb jóváhagyó voksot: ezt az indítványt a képviselők 268:295 arányban vetették el.

Volt egy olyan javaslat is, amely szerint ha a kilépés határideje előtti napig nincs elfogadott Brexit-megállapodás, a kormánynak szavazást kell kérnie a megállapodás nélküli Brexitről, és ha ezt a ház elveti, akkor törölni kell a Brexitet.

Az a javaslat járt a legközelebb a többség eléréshez, amely vámunió fenntartását célozta az EU-val a Brexit után is: a ház ezt az indítványt 264:272 arányban vetette el.

Egy másik beterjesztés azt indítványozta, hogy London a Brexit után is maradjon az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja, és kérje visszavételét az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA). Az Egyesült Királyság az EFTA tagja volt egészen 1973-ig, amikor csatlakozott az akkori Európai Közösségekhez.

Lesznek még szavazások az alsóházban a Brexitről

Nem kizárt, hogy az alternatív Brexit-javaslatok közül a legnépszerűbbek hétfőn ismét a ház elé kerülnek, de az is lehet, hogy a kormány még ezen a héten ismét a képviselők elé terjeszti az eredeti Brexit-megállapodást.

Theresa May a tory frakció zártkörű szerdai ülésén közölte: kész távozni tisztségéből a Brexit-tárgyalások következő szakaszának kezdete előtt, de ehhez gyakorlatilag feltételként szabta, hogy a tory pártcsoport támogassa a Brexit-megállapodást.

A miniszterelnök az ülésen kijelentette: tudatában van a frakció azon kívánságának, hogy a Brexit-tárgyalások második szakaszában új hozzáállás érvényesüljön, és új vezetés kerüljön a párt élére.

„Nem fogok ennek útjába állni” – tette hozzá.

A kisebbségi tory kormánynak külső támogatást nyújtó, rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban már szerda este bejelentette, hogy továbbra sem hajlandó megszavazni az egyezményt, ha az ismét a ház elé kerül.

A DUP támogatása nélkül továbbra is nagyon kétséges, hogy a kormány – akár ellenzéki voksokkal – el tudná-e fogadtatni a Brexit-egyezményt.

Az ellenzék vezetője, Jeremy Corbyn szerint a miniszterelnök húzása bebizonyította, hogy a Brexit tárgyalásai alatt nem az elvek érdekelték, hanem a pártja.

A legtöbb szakértő szerint, ha most – már a következmények ismeretében – újabb népszavazást tartanának a Brexitről, a britek többség már elvetné a kilépést az Európai Unióból. Ennek talán vicces jele, hogy még egy kifejezetten Brexit-párti csoport, a Britain Bites Back (Británia visszaharap) által szervezett online szavazáson is óriási többséget kapott a bennmaradás az EU-ban, vagyis a Brexit elutasítása. Közben azt a hivatalos petíciót, amelyben új népszavazást lehet követelni, már csaknem hat millióan írták alá.

A brit sajtó egy része már arról ír, hogy a politikusok képtelenek megoldást találni a zavaros helyzetre, ezért indokolt lenne egy új választás kiírása. (MTI, Euronews, metro.co.uk)

Die Welt: A brit oroszlán mint egy mezei nyúl

0

A brexit teljességgel kicsúszott az ellenőrzés alól három évvel a népszavazás után, amely a demokráciákat sújtó populista sokkhullámot kiváltotta. Már senki nem tudja a brexit tulajdonképpeni célját, tartalmát, vagy menetrendjét, ez pedig mélységes bizonytalanságot okoz, amely tartós válságba taszítja Nagy-Britanniát.

A brexit Nagy-Britannia számára az első világháború óta legpusztítóbb sokkot jelenti. Megsemmisít a nyolcvanas évek óta reformok útján elért minden vívmányt, és az unión belül megszerzett befolyást, valamint az Egyesült Királyság Európa hídfőállásaként betöltött szerepét a globalizálódásban. Amit ebből a leckéből meg kellene tanulni:

(1) A demokrácia belülről kifelé hal meg, és legveszélyesebb ellensége a demagógia volt és maradt.

(2) Nem Európa mér vereségeket a nemzetekre, hanem a nemzeteken belüli válságok veszélyeztetik Európát – ezért mindenekelőtt a nemzetek széthullására és a demokráciák korrumpálására kell reagálni, amelyet a középosztály destabilizálódása okoz.

(3) A brexit gordiuszi csomóját már nem tudja megoldani egy olyan politikai osztály, amely teljesen elvesztette a nemzeti érdek iránti érzékét. Csak maguk a britek tudják kibogozni ezt a végtelen tragédiát, ha visszatérnek a felelősségtudat és a kompromisszumkészség szelleméhez.

(4) A többi 27 tagállam teljes joggal igyekszik megakadályozni a rendezetlen berexitet, amely pusztító következményekkel járna, különös tekintettel a májusi európai választásra.

(5) A demokráciának egy olyan földindulás ellen kell küzdenie, amilyenre a harmincas évek óta nem volt példa, és ebben a küzdelemben nyilvánvaló hiányosságokat mutat a 21. század nagy változásainak és kockázatainak – ilyen a globalizálódás, a digitális forradalom, a túlöregedés, bevándorlás, dzsihadizmus és a demokratúrák terjedése – kérdéseiben. A demagógok az eddig elképzelnél még sokkal nagyobb bajt csinálnak, amint azt a britek hanyatlása is mutatja, de az is, hogy Matteo Salvini recesszióba vitte Olaszországot és Kínához közeledik.

(6) A brexit-katasztrófának van egy pedagógiai hatása: a brexit-pártiak nem csupán Európában elszigeteltek, hanem kudarcuk Franciaországtól Magyarországig más populistákat is meggyőzött arról, hogy nem szabad kilépniük az Európai Unióból és/vagy az euró-övezetből. Emellett mindenki ki tudja számolni, milyen hatalmas gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai ára lenne a gazdasági és társadalmi integrációval való szakításnak.

(7) Az Európai Unió szuverenitását és a biztonság felé történő orientálódását dokumentálja az, hogy Európa nemzetei újra a kezükbe vették sorsuk irányítását szemben a Trump vezette Egyesült Államokból kiinduló gazdasági fenyegetésekkel, a kínai innovációval, és a putyini Oroszország véleménymanipulációjával.

A brexit tökéletes példa arra a prófétai figyelmeztetésre, amelyet Winston Churchill intézett a népéhez a háború idején: „Bármilyen bátornak és merésznek, félelem nélkülinek és szelídíthetetlennek mutatkozott az Armageddon közepette a brit oroszlán, most egy mezei nyúl is ki tudja űzni korábbi dicsőségéből”. Amikor a demagógok nyúllá degradálják a briteket, csak akkor marad fenn a szabadság, ha az európaiak oroszlánná válnak – írta a szerző.

Németországban is vizsgálják Netanjahu korrupciós ügyét

0

Miért épp a Thyssen-Krupp cégtől vásárolt 3 Delfin típusú tengeralattjárót és négy korvettet az izraeli flotta? Izraelben régóta vizsgálja ezt a kérdést a rendőrség, de most az ügyészség megkezdte a nyomozást Németországban is.

Soha rosszabbkor nem jöhetett ez a hír Benjamin Netanjahunak, akinek hamarosan szembe kell néznie a választókkal. Fő ellenfele, Benny Gantz tábornok, a fegyveres erők egykori vezérkari főnöke, amúgy is korrupcióval vádolja Netanjahu-t, aki Izrael történetének leghosszabb ideig hatalmon levő miniszterelnöke. A hetvenéves konzervatív kormányfő mindenképp folytatni szeretné. Négy korrupciós ügy is folyamatban van ellene. A hadihajók ügye rendkívül kényes ügy, hiszen mindkét fél számára szimbolikus, hogy az a Thyssen-Krupp szállítja a hadihajókat Izraelnek, melyet háborús bűnösnek nyilvánítottak a nácikkal való aktív együttműködés miatt. Ráadásul a német kormány a vásárlási ár egyharmadát fizeti, mert ily módon szeretne megfelelni a két állam közötti szerződésnek. Eszerint Németország jóvátétel fejében támogatja az izraeli hadsereg felszerelését. Mire költötték a német adófizetők pénzét ? Fennáll a gyanú, hogy Izraelben nem véletlenül döntöttek a Thyssen-Krupp mellett. Az 540 millió eurós üzlet sokakat lázba hozott. Benjamin Netanjahu személyes ügyvédje több ízben is telefonált a hadügyminisztériumba Izraelben, hogy rávegye őket: a németek ajánlatát fogadják el! Netanjahu egykori ügyvédje hivatalosan is gyanúsított Izraelben. David Shimron egyelőre fedezi főnökét, de kérdés, hogy meddig. A másik kulcsszereplő Michael Ganor. Ő volt a Thyssen-Krupp izraeli ügynöke. Ő intézte el a nagy üzletet. Amikor a rendőrség kihallgatta, akkor először bevallotta: pénzt osztogatott Izraelben, hogy ők kapják a megrendelést. Aztán a Haaretz szerint visszavonta vallomását. Kérdés, hogy miért? Trump szereti Netanjahut, de Európában kevesen bánkódnának a bukásán. Trump úgy időzítette a Golán fennsíkról szóló bejelentését, hogy ezzel a maximális támogatást nyújtsa Benjamin Netanjahunak. Brüsszelben, Berlinben vagy Párizsban jobban örülnének az ellenzék győzelmének. Netanjahu ugyanis többször is felszólította az európai zsidóságot az alijára. Izrael miniszterelnöke szerint a közel-keleti és afrikai muzulmánok bevándorlásával megnövekedett a zsidóság veszélyeztetettsége egész Európában. Franciaországban, ahol Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége él egymás mellett, minden elnök azt hangsúlyozza: megvédjük zsidó polgártársainkat!

Ilyen körülmények között az izraeli választásnak nagy tétje van nemcsak otthon, de külföldön is. Ezért a német ügyészség vizsgálata különösen kellemetlen Benjamin Netanjahunak, aki kínos korrupciós vádakkal kényszerül szembenézni az áprilisi választások előtt Izraelben.

Az új-zélandi lövöldöző kapcsolatban az osztrák szélsőjobboldallal?

0

Nagy összegű pénzügyi támogatást kapott a szélsőjobboldali Osztrák Identitási Mozgalom egy bizonyos Tarrant-tól, aki valószínűleg azonos azzal az ausztrál Brenton Tarrant-tal, aki Christchurch városában két mecsetet is megtámadott. A halottak száma ötven volt!

Az ausztrál szélsőjobboldali fiatalembert letartóztatták és megvizsgálták korábbi aktivitását is. Nem sokkal a merényletek előtt járt Európában, sokáig élt Franciaországban és járt Ausztriában is. Grazban az ügyészség figyelemmel kíséri az Osztrák Identitási Mozgalmat, mely közel áll a szélsőjobboldali Szabadságpárthoz és amely nem titkolja muzulmán ellenességét.

Az ügyészségnek feltűnt egy nagy adomány. Ezért kérte a bécsi rendőrséget, hogy kutassa át az Osztrák Identitási Mozgalom vezérének lakását. Ezek után a rendőrség lerohanta Martin Sellner bécsi lakását. Erről maga az érintett számolt be Facebook-on. Tagadja, hogy bármilyen kapcsolata is lett volna az új-zélandi lövöldözővel.

Kurz kancellár Twitteren üdvözölte a rendőrség gyors és határozott akcióját. Követelte, hogy alaposan vizsgálják ki a lehetséges kapcsolatot az új-zélandi lövöldöző és az osztrák szélsőjobboldal között. Álláspontjához csatlakozott az alkancellár is: Heinz-Christian Strache is azt hangsúlyozta, hogy nincs helye a szélsőségeknek Ausztriában. A Szabadságpárt vezére igyekezett elhatárolni magát az Osztrák Identitási Mozgalomtól, melyet azzal gyanúsítanak, hogy jelentős adományt kapott attól az ausztrál fiatalembertől, aki ötven muzulmán ölt meg két mecsetben Új Zélandon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK