Kevéssé sem tisztult a kép a CEU körül, hiába akarja a Néppárt bajor egyetemi segítséggel megmenteni Magyarországon az egyetemet – írta a Der Tagesspiegel tegnapi számában Judith Langowski.
A felkínált három Bajorország által finanszírozott professzori állás csak trükk, amely segítséget nyújtana a magyar tudomány szabadsága érdekében? A Müncheni Műegyetem mindenesetre azt közölte a lappal, hogy a három hellyel azt szeretnék, ha az által képviselt technikai szemléletű politológia helyet kapna a magyar egyetem oktatási programjában. A német fél és a Közép-Európai Egyetem rektora, jogi biztosítékokat akar. A két fél vezetői napokon belül egyeztetnek egymással. Palkovics László úgy nyilatkozott, ha a két iskola talál jogilag elfogadható megoldást, akkor a magyar kormány támogatni fogja azt.
A minisztert támadják, főként a Tudományos Akadémia tervezett reformja miatt. Szerinte nem sokat számít, hogy a Parlament idáig mindig elfogadta az intézmény munkáját összegző jelentéseket. Azzal érvel, hogy a képviselők nem tudják felmérni a tudományos munka színvonalát. A kormány komolyan veszi a tudomány szabadságát, de annak részeként az eredményeket hozzáértőknek kell ellenőrizniük. Csak éppen még azt sem várta meg, hogy összefoglalja vizsgálata eredményeit a kormány által felkért nemzetközi szakértői bizottság. Már előre leállította a kutató intézetek finanszírozását. A magyar tudományos élet úgy tekint a fenyegető átalakításra, hogy az újabb lépés a jogállam leépítése felé. Jó pár nemzetközi és tudományos intézmény szolidáris a tiltakozó magyar tudós társadalommal.
Az amerikai hírszerzés, az NSA egykori ászai az Öbölbeli Emirátusok szolgálatába szegődtek, mert remekül megfizették őket a Holló program keretében. Ezt állítja a Reuters hírügynökség, melynek oknyomozó riporterei utánajártak az ügynek.
Exkluzív anyagukban közlik a vizsgálat eredményét: eszerint a 2009 óta működő Holló program számtalan közel-keleti nagyság IPhone-jának a lehallgatására szolgált. Bevetették a Karma nevű informatikai fegyvert, melyet az NSA fejlesztett ki az Egyesült Államokban. Ezzel hallgatták le a többi között Angela Merkel német kancellárt is. Ez akkor derült ki amikor az NSA egyik informatikus sztárja lelépett és Hongkongon keresztül Oroszországba menekült. Edward Snowden leleplezései nyomán Obama elnök bocsánatot kért azoktól a szövetséges állam és kormányfőktől, akiket az USA hírszerzés lehallgatott.
Míg Edward Snowden Oroszországba távozott, az NSA más sztárjai jövedelmezőbb megoldást találtak a Közel Keleten. Elszerződtek az Emirátusokba, ahol a fő feladatuk volt, hogy megfigyeljék a Muzulmán Testvériséget és annak kapcsolatát Katarral és az Al Dzsazira televízióval, melynek az arab tavasz idején különösen nagy szerepe volt az arab világban.
Miközben az Egyesült Államok diplomáciája támogatta az arab tavaszt, az Emirátusok szolgálatában álló hackerek mindent elkövettek, hogy akadályozzák azt. A Reuters csak annyit állapított meg, hogy a hackerek behatoltak számos fontos arab politikus rendszerébe, de azt nem tudta megállapítani, hogy milyen információkat szereztek meg és főként, hogy az Emirátusok vezetői hogyan használták fel azokat?!
Ami tény: az Emirátusok Szaud Arábia és Egyiptom támogatásával akciót indítottak Katar ellen, ahol pedig a legnagyobb USA katonai támaszpont van a térségben. Szaúd Arábia forrófejű trónörököse még katonákat is akart küldeni Katarba, de erről néhány szigorú washingtoni telefonhívás lebeszélte. A Reuters megkérdezte az Egyesült Államok korábbi nagykövetét, hogy mi a véleménye arról, hogy az USA hírszerzés egykori ászai immár keresztbe tettek az amerikai diplomáciának a Közel Keleten? Dana Shell Smith ex nagykövet sietett elítélni a Holló akciót és felhívta a figyelmet arra, hogy a zsoldossá vált egykori hírszerző tisztek súlyos károkat okozhatnak az amerikai diplomáciának a Közel Keleten és másutt.
Katar, hogy megerősítse pozícióit, lepaktált Törökországgal és Iránnal. Mindkét állam jelenleg az amerikai diplomáciával ellentétes irányban tevékenykedik – aktívan együttműködve Oroszországgal! Amióta a Holló program megindult az Egyesült Államok számtalan kisebb-nagyobb vereséget szenvedett el a Közel Keleten. Bár a Reuters összeállítása nem utal rá, de nagyon valószínű, hogy Washington is támogatta a Holló programot, mert az Egyesült Államokban is sokan kételkedtek az arab tavasz sikerében, melyet Obama elnök hirdetett meg 2009-ben Kairóban, de amely végülis csak Tunéziában vezetett el sikeres rendszerváltáshoz míg a többi arab országban visszatért a régi rendszer //Egyiptomban/ vagy az anarchia az úr – mint Libiában – illetve polgárháború dúl, melyben orosz támogatással felülkerekedtek az USA ellenfelei. (Szíria)
A katolikus egyházfő a hétvégét Marokkóban töltötte, ahonnan sok bevándorló érkezik az európai kontinensre. Marokkó és Spanyolország határán kerítés választja el a két világot. Spanyolországban több mint 800 ezer marokkói bevándorló él.
Ferenc pápa arra hívta fel a figyelmet, hogy azokat, akik segítségért kopogtatnak nem keresztényi viselkedés elutasítani.
A katolikus egyházfő, akinek szülei olasz emigránsok voltak Argentínában kezdettől fogva állást foglal a migránsok mellett. Első pápai látogatása Lampedusa szigetére vezetett, ahol abban az időben a legnagyobb migráns tábor volt Itáliában.
Olaszországban azóta hatalomra került a zéró migrációt hirdető Liga, melynek vezére belügyminiszter lett Rómában. Matteo Salvini belügyminiszterként igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy minimálisra csökkentse az illegális bevándorlást Itáliába. Matteo Salvini kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, akivel röviddel azután találkozott Genovában, hogy elfoglalta a belügyminiszteri széket. Matteo Salvini nemrég fogadta Novák Katalint, a Fidesz alelnökét, aki a családok világkonferenciáján vett részt Olaszországban. A tanácskozást jelentős részben az oroszok pénzelik éppúgy mint Matteo Salvini pártját.
Ferenc pápa Marokkóban a kereszténység és az iszlám közötti párbeszéd és együttműködés szükségességéről beszélt. Marokkó uralkodója Mohamed próféta leszármazottja és a mérsékelt iszlám politika egyik legfontosabb képviselője az arab világban. Ferenc pápa korábban Egyiptomban és az Öböl-menti Emirátusokban tett látogatást, hogy elősegítse a párbeszédet a két világvallás között.
„Honduras, Guatemala és El Salvador azért kap pénzt az Egyesült Államoktól, hogy megakadályozza a migrációt. Ha a segély program jól működne, akkor nem jelentkezne ezen a héten is százezer migráns ezekből az országokból az USA határán!”- indokolta az elnök döntését Trump kabinetfőnöke a CNN hírtelevízióban.
Mick Mulvoney szerint Honduras, Guatemala és El Salvador nem tesz meg mindent azért, hogy menekült karavánok ne induljanak észak felé Mexikón keresztül az Egyesült Államokba. Trump elnök legutóbbi nyilatkozatában azzal fenyegetőzött, hogy lezáratja az USA és Mexikó 3200 kilométeres határát, hogy megakadályozza a migránsok határátlépését.
A demokrata ellenzék szenátorai és képviselői arra mutatnak rá Trump döntése kapcsán, hogy a segély programok felfüggesztése miatt csak még rosszabb lesz a helyzet a közép-amerikai országokban. Ennek következtében még az eddiginél is többen vágnak majd neki a hosszú vándorútnak, mely Közép Amerikából az Egyesült Államokba vezet.
A tizenhárom európai uniós ország széles körű felmérése szerint a dél- és kelet-európa polgárai szerint nagyobb gondot okoz a kivándorlás, mint a bevándorlás.
Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában az Európai Külügyi Tanács (ECFR) által készített felmérés szerint a népesség szintje vagy már lecsökkent vagy csökken, és ezért egyre több polgár számára aggasztóbb mint a bevándorlás.
A legnagyobb gondot Romániában jelent, ahol a lakosság létszáma majdnem 10%-kal csökkent az elmúlt évtizedben, mivel legfőképp fiatalok Nyugat-Európában vállaltak munkát.
Az északi és nyugati országokban azonban a bevándorlással kapcsolatos aggályok messze felülmúlják a kivándorlást.
A felmérés célja, hogy a májusban megrendezett európai parlamenti választások előtt megállapítsa a fő aggodalomra okot adó kérdéseket. A megkérdezett 14 ország 80% -át foglalja el az új parlamentben.
A közvélemény-kutatás megállapította, hogy az európaiak sokkal inkább aggódnak, a korrupció, a nacionalizmus, a terrorizmus és az éghajlatváltozás miatt, mint a migráció megoldatlanságán, annak ellenére, hogy az EU politikáját és diskurzusát a távozó parlament ötéves időtartama alatt a migráció uralta.
„Az EU-választásokat csatatérnek használják Európa szívében” – mondta Mark Leonard, az ECFR igazgatója, hozzátéve, hogy a nacionalisták a szavazást a migrációról szóló népszavazásként próbálják beállítani.
A bevándorlási számok azonban jelentősen csökkentek az elmúlt két évben: 2018-ban az UNHCR a Földközi-tengeren áthaladó számot csaknem 116 000-re tette, majdnem 90% -kal csökkent a 2015-ös adatokhoz hasonlítva.
A felmérés szerint az iszlám radikalizmustól való félelem öt európai közül egynek az elsődlegesen megoldandó probléma. A félelem Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában sokkal magasabb fokú, mint Kelet-Európában.
Szinte minden országban az emberek többsége egyetértett abban, hogy a környezet védelmét akkor is prioritássá kell tenni, ha az csak a gazdasági növekedés kárára valósulhat meg.
Az adatok ugyanakkor sokféle témát priorizáltak a különböző országokban, ami azt jelenti, hogy a választások különböző kérdések középpontba állításáról fognak szólni a kontinens különböző országaiban.
Olaszországban, Romániában és Görögországban a gazdaság volt a legnagyobb gond. Hét országban – Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban , Romániában, Spanyolországban, Görögországban és Szlovákiában – a megkérdezettek több mint 50% -a mondta, hogy a korrupció fontos kérdés.
Az európai választások a második legnagyobb választási verseny a világon, az indiai választások mögött. A 27 országban szavazóknak 705 európai parlamenti képviselőt kell megválasztaniuk, akik július 2-án hivatalba lépnek. Az Egyesült Királyságot nem tervezik bevonni a szavazásban, akiknek április 12-ig tájékoztatniuk kell az EU-t, halasztják e a kilépést és vállalják a májusi szavazás megrendezését, ami azért hosszabb időre halasztaná a Brexit megvalósítását.
Zuzana Čaputová, Szlovákia új megválasztott köztársasági elnöke.
Zuzana Čaputová ügyvédként és polgári aktivistaként indult az elnökválasztáson a Progresszív Szlovákia parlamenten kívüli párt színeiben, amelynek az alelnöki pozícióját töltötte be. Az ő nevéhez fűződik a bazini szemétlerakó létrehozása elleni harc, amely 14 év után sikerrel zárult.
Zuzana Čaputová, szül. Strapáková, 1973. június 21-én született Pozsonyban.
A pozsonyi Comenius Egyetem Jogi Karán végezte tanulmányait, amelyeket 1996-ban fejezett be.
A környezetvédelemmel foglalkozó ügyvédek világszervezetének, az ELAW-nak a tagja.
1998-tól a civil szférában kezdett működni. Az EQ Klub polgári társulás projektmenedzsereként a helyi közösségek építésén dolgozott.
2016-ban Goldman Környezetvédelmi Díjat kapott, amelyet az ökológia Oscar-díjának is neveznek.
2001-től a Via Iuris társulással kezdett együttműködni, 2010-től a társaság ügyvédjeként dolgozott.
2017 szeptemberében kilépett a Via Iuris csapatából, és folytatta az ügyvédi munkáját, amely során továbbra is környezetvédelmi témákkal foglalkozott.
Zuzana Čaputová 2019. január 24-én adta le az államfőválasztáson való indulásához szükséges aláírásokat, amelyekből több mint 18 400-at sikerült összegyűjtenie. „Eddig is arra törekedtem, hogy segítsek azoknak az embereknek, akik jogtalanság vagy igazságtalanság áldozatai lettek. Azt gondolom, hogy az a fontos, hogy ezen a pozíción egy olyan ember legyen, aki kiáll az emberek és az igazságosság mellett” – mondta az elnökválasztással kapcsolatban.
„Eredetileg pszichológiát akartam tanulni. Értelmes dolognak tartom, ha valaki olyan munkát végez, amely valami fontosat szolgál. A környezetvédelmi kérdések a legfontosabb értékek közé tartoznak, hiszen az élettel és az egészséggel függenek össze. Ügyvédként tehát ezekkel az ügyekkel kezdtem el foglalkozni” – mondta a Pezinčan nevű helyi újságnak.
Zuzana Čaputová 2019. január 24-én adta le az államfőválasztáson való indulásához szükséges aláírásokat. „Eddig is arra törekedtem, hogy segítsek azoknak az embereknek, akik jogtalanság vagy igazságtalanság áldozatai lettek. Azt gondolom, hogy az a fontos, hogy ezen a pozíción egy olyan ember legyen, aki kiáll az emberek és az igazságosság mellett” – mondta az elnökválasztással kapcsolatban.
A Mi-17, a Mi-26 és a Mi-35 helikopterekhez képeznek pilótákat abban a központban, melyet pénteken avattak fel Venezuelában. Orosz helikopterekhez orosz kiképzők abban az országban, amellyel kapcsolatban Trump elnök kijelentette: az orosz katonáknak el kell tűnniük Venezuelából.
Az USA elnöke arra reagált, hogy pár nappal ezelőtt 100 orosz katona érkezett egy kommandós tábornok vezetésével Caracasba. A washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: még 2001-ben aláírtak egy szerződést a katonai együttműködésről Venezuelával, és ennek alapján ténykednek az orosz katonák a válság sújtotta országban.
John Bolton, Trump elnök nemzetbiztonsági szóvivője dezertálásra szólította fel a venezuelai hadsereg katonáit. Venezuelában a hadsereg a legerősebb támasza Nicolas Maduro elnöknek, aki azt állítja: az Egyesült Államok azért akarja megbuktatni a rendszerét, hogy rátegye a kezét a világ legnagyobb olajkincsére, mely Venezuela földjében illetve tengeri vizei alatt található. Nicolas Maduro elnök csakis Oroszország és Kína támogatásával tudja tartani magát az amerikai nyomással szemben. Cserébe koncessziókat ad az olajmezőkre a kínaiaknak és az oroszoknak.
Nem kellene mégiscsak minderről tárgyalni Putyin elnökkel?
Ezt kérdezték az újságírók Donald Trumptól Washingtonban. „Egy bizonyos ponton sor kerülhet erre is”- válaszolta talányosan az Egyesült Államok elnöke. Aki megszabadult attól, hogy orosz kapcsolatai miatt esetleg politikai támadások érjék a jövőben hiszen Mueller különleges ügyész nem talált olyan bizonyítékot, mely Trump és az oroszok összejátszására utalt volna a 2016-os választások idején. Trump és Putyin tavaly Helsinkiben találkozott egymással. Most újra lenne mit megbeszélniük, mert nemcsak Venezuelában, de Szíriában és Ukrajnában is szembeállnak az amerikaiak és az oroszok. Moszkvából Venezuela kapcsán annyit üzentek Trumpnak: ha majd az amerikaiak végképp kivonulnak Szíriából, akkor tárgyalhatunk Venezueláról…
Manfred Weber, aki az Európai Bizottság elnöke lehet a májusi választásokat követően, Kína növekvő szerepéről nyilatkozott a Die Weltnek Hszi Csinping elnök nemrég véget ért európai útja kapcsán.
Weber: az USA és Kína kereskedelmi háborúja esély Európa számára
A kínai államfő Olaszországban olyan egyezményt írt alá, mely lehetővé teszi a kínaiaknak, hogy kulcs pozíciókat foglaljanak el az olasz gazdaságban. Manfred Weber szerint korlátozni kellene a kínaiak lehetőségeit az európai infrastruktúra felvásárlásában. A bajor politikus, aki Jean-Claude Juncker utóda szeretne lenni, arra célzott, hogy Görögországban a kínaiak megszerezték Pireusz kikötőjét, ahonnan eláraszthatják áruikkal egész Európát.
Két irányzat van Európában a kínaiak előrenyomulásával kapcsolatban: az egyik egységes uniós fellépést akar. Ide tartozik Macron francia elnök vagy Manfred Weber. A másik irányzat olyan európai államokból áll, melyek örülnek minden kínai befektetésnek, mert óriási szükségük van külföldi pénzekre. Ide tartozik Görögország, Itália és a közép-kelet európai uniós tagállamok többsége – köztük Magyarország is. Amikor a magyar miniszterelnököt arról faggatták, hogy honnan lesz pénz, ha az Európai Unió bekeményít, akkor Orbán Viktor azt válaszolta: a kínaiaktól!
Az USA és Kína kereskedelmi háborúja felértékeli az EU-t
Ezt hangsúlyozza Manfred Weber a Die Weltben. Az uniónak ki kell használnia azt a lehetőséget, hogy a globális gazdaság két főszereplője jelenleg harcban áll egymással. Ebből politikai előnyt lehet kovácsolni – állítja Manfred Weber. Arra célzott, hogy április elején Brüsszelben gazdasági csúcstalálkozón vitatják meg az Európai Unió és Kína kapcsolatait. Ha az európaiak képesek lesznek egységesen fellépni, akkor nyilván előnyösebb tárgyalási pozícióra számíthatnak mint hogyha külön-külön tárgyalnának az 1,4 milliárd lakosú Kínával. Peking viszont érthető módon igyekszik kihasználni azt, hogy az Európai Unió 28 tagállamában az elitek különbözőképpen ítélik meg a helyzetet. Az egységes európai fellépést a különböző érdekek miatt már most sem könnyű biztosítani, de minden bizonnyal még nehezebb lesz akkor amikor Weber az Európai Bizottság élére kerülhet, mert a májusi választások eredményeképp aligha alakul ki szilárd döntésképes többség az Európai Parlamentben.
A ZDF főszerkesztő Peter Frey és Bettina Schausten kérdéseire válaszolt Katarina Barley, az SPD legfőbb jelöltje, valamint Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) uniós elnökségre pályázó konzervatív jelöltje.
Az európai parlamenti választások előtt néhány héttel az Európai Néppárt (EPP) bajor csúcsjelöltje tegnap este a német köztévében nyilvánosan bejelentette: nem kér Orbán Viktor és a Fidesz szavazataiból még akkor sem, ha ezen múlik az uniós csúcsintézmény, az Európai Bizottság (EB) elnöki pozíciója. Ezzel Manfred Weber nyilvánosan elhatárolódott Orbán Viktortól és a magyar kormánypárttól: a Fidesztől.
Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára Facebook bejegyzésében kijelentette: Weber vérig sértette a magyarokat, és „a bevándorláspárti baloldal túszává vált.”
Európa esélye az egység, mindegy minek hívjuk, uniónak, egyesült államoknak vagy egyszerűen Európának.
Az EU leállítja a Földközi-tengeren a Sophia-műveletet, noha az idáig csaknem 50 ezer embert mentett meg a vízbefulladástól. Pedig minden nemzetnek jogi és erkölcsi kötelessége, hogy kimentse a tengeren bajbajutott embereket. A Sophia látványosan jelenítette meg az európai egységet, egyben hatékony módszer volt a példátlan menekültválság kezelésére. A többieknek azután segíteniük kellett volna a déli államoknak, ám erre csak a németek és a svédek voltak hajlandóak, a magyarok, lengyelek és csehek egyszerűen visszautasították még az igen minimális kvótát is. De nem tündököltek a franciák sem. Az olasz kormány leállította minden menekült befogadását, így maradt a program beszüntetése, ahelyett, hogy a tagállamok megállapodtak volna: megosztják a költségeket, együtt dolgozzák fel a kérelmeket, illetve elosztják a befogadott menekülteket.
A Frontex ügyében megfigyelhető huzavona példaszerűen illusztrálja: kudarcot vallott az unió menedékpolitikájának reformja. Állítólag az egyik legfontosabb témáról, a külső határok védelméről van szó. Az egyetértés hiánya miatt felfüggesztik a hivatalosan az embercsempész-hálózatok felderítését végző hajók járőrözését. A misszió így a légi támogatásra, a líbiai parti őrség kiképzésére és a Líbiával szembeni fegyverembargó betartásának ellenőrzésére korlátozódik – mondta a szóvivő. „Világos, hogy tengeri erők nélkül nem lehet teljes körűen végrehajtani a misszió mandátumát” – fogalmazott egy illetékes.
Ennek ellenére csak 2027-re töltik fel 10 ezer emberrel a határőrizeti erőket. Néhány tagállamnak „túl gyors” volt a Bizottság által javasolt tempó. Így az embercsempészek nyugodtak lehetnek, van idejük kidolgozni a megfelelő üzleti modellt, hogy tovább működtethessék jövedelmező vállalkozásukat: az embercsempészetet. Ráadásul a mostani döntés nem ér semmit, ha nem határozzák meg, hogy mi legyen a menedékérőkkel. Ki az illetékes, hová küldjék ezeket az embereket? Igaza van Macronnak: „Schengen ára a menedékkérők befogadása”. Ha valaki fenn akarja tartani a szabad mozgást, mint Magyarország és Lengyelország is, akkor az nem vonhatja ki magát állandóan a közös felelősségből, ha a migránsok befogadásáról van szó.
Magyarul, ha Európa meg akarja oldani egyre sűrűsödő gondjait a májusi választás után – bármi is legyen az eredmény –, olyan döntési mechanizmusokat kell életbe léptetni, ami a sorból kilógókat képes rövid úton szankcionálni és az egység útjára visszaterelni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
