Fontos

Venezuela a porondon

0

Elsősorban Venezueláról és Észak Koreáról volt szó – közölte a sajtóval Sarah Huckabee Sanders. A Fehér Ház szóvivője kérdésre válaszolva elmondta, hogy szóbakerült ugyan a Mueller jelentés is, de csak nagyon röviden. A Mueller jelentés azt a vizsgálatot tartalmazza, mely Trump orosz kapcsolatait firtatta.

Választásokon vesztes ellenfele, Hillary Clinton azt állította: Trump az orosz titkosszolgálat segítségével győzött! A Mueller jelentés nem talált meggyőző bizonyítékot erre. Az amerikai elnök különben meg kívánja akadályozni, hogy a Deutsche Bank kiadja azoknak az éveknek az átutalásait amikor Trump üzleti kapcsolatban állt az oroszokkal. Az USA elnöke korábban Trump tornyot akart épiteni Moszkvában. Ebből nem lett semmi, de az oroszokkal jó kapcsolatba került. Ellenfelei szerint az oroszok felvásárolták Trump korábbi adósságainak egy részét, melyet a Deutsche Banknál halmozott fel. Ily módon gyakorolhatnak rá nyomást. Trump természetesen tagad és üzleti titokra hivatkozva nem kívánja közzétenni a Deutsche Banknál vezetett pénzügyeit …

Venezuela kapcsán kiderült: Trump továbbra is Maduro elnök ellenfelét támogatja, míg az oroszok kiállnak mellette. Mike Pompeo külügyminiszter korábban kijelentette, hogy amikor Maduro elnök menekülni készült az oroszok lebeszélték erről. Oroszország nemrég egy kommandós alakulatot küldött Caracasba egy tábornok vezetésével, és Putyin igyekszik lebeszélni Trumpot a katonai beavatkozásról.

Az orosz elnök nemrég találkozott Vlagyivosztokban Kim Dzsong un-nal. Erről a megbeszélésről Putyin most tájékoztatta Donald Trumpot, aki még az idén újabb csúcstalálkozót szeretne tartani Észak Korea fura urával.

Trump és Putyin gyakran beszél egymással telefonon, de erről nem mindig tájékoztatják a sajtót. Tavaly személyes találkozóra is sor került Helsinkiben. Akkor kiderült: Putyin sokkal jobban eligazodik a nemzetközi diplomáciában mint Donald Trump. Így az orosz elnök fölénybe került annak ellenére, hogy Oroszország immár nem világhatalom. GDP-je az amerikainak az egytizedét sem éri el…

Életfogytiglan két tekintélyes újságírónak Törökországban

0

Három újságírót ítéltek életfogytig tartó büntetésre a 2016 júliusi sikertelen puccs kísérlet után: Ahmet és Mehmet Altant valamint Nazli Ilicakot. Azzal vádolták őket, hogy támogatták a puccsot, melyet állítólag Fetullah Gülen prédikátor szervezett az Egyesült Államokban.

Az alkotmánybíróság úgy találta, hogy Mehmet Altan emberi jogait megsértették a procedúra során. Ezért őt szabadon bocsátották. A másik két újságíró is ebben reménykedett, de csalatkozniuk kellett.

Az alkotmánybíróság, melynek tagjai közül tizenkettőt Erdogan elnök jelölt ki és hármat a parlament, úgy döntött, hogy jogos a kimondott életfogytig tartó börtönbüntetés. Ezért a 69 éves Ahmet Altannak és a 75 éves Nazli Ilicaknak börtönben kell maradnia.

Sok más újságíró is ül már Erdogan börtöneiben.

Törökországot számtalan bírálat érte az Európai Unióban és az Egyesült Államokban amiatt, hogy brutális módszerekkel számolnak le a hatalomnak nem tetsző újságírókkal. Manfred Weber az Európai Néppárt jelöltje a bizottság elnöki posztjára úgy fogalmazott, hogy végképp le kell mondani arról, hogy Törökország az EU tagja lehet, mert egyáltalán nem tartják tiszteletben a demokrácia alapvető normáit. Erdogan elnök minden hatalmat a saját kezében összpontosít. Politikai ellenfeleit azzal vádolja, hogy együttműködnek a terroristákkal! Erdogan elnök szerint mind Fetullah Gülen prédikátor mind pedig a kurd szervezetek támogatói terroristáknak számítanak. Törökország hivatalosan is kérte Fetullah Gülen kiadatását az Egyesült Államoktól. Washingtonban azonban bizonyítékokat követelnek arra nézve, hogy valóban az idős prédikátor szervezte volna a puccskísérletet 2016-ban. Törökország kapcsolatai mind az Európai Unióval mind pedig az Egyesült Államokkal megromlottak, lényegesen javultak viszont Oroszországgal és Iránnal.

Európa legfontosabb személyiségei

A La Stampa című olasz lapban megjelent interjúban Orbán Viktor dicsőítette Donald Trump amerikai elnököt, Matteo Salvinit „Európa legfontosabb személyiségének” minősítette, és azt állította, hogy az EPP öngyilkosságra készül – emelte ki a Salvini csütörtöki budapesti látogatása alkalmából készült igen terjedelmes interjú szerzője.

Emlékeztetett rá, hogy az olasz miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter Népek és Nemzetek Európai Szövetsége (más fordításban Emberek és Nemzetek Európai Szövetsége) elnevezéssel szélsőjobb szövetséget akar kovácsolni, amelyhez már jelezte csatlakozását a német AfD, az osztrák FPÖ és Marine Le Pen pártja. Az első kérdésre Orbán sietett leszögezni, hogy legjobb barátja még mindig Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, aki „grandiózus, korszakos személyiség”, de Salvininak ma nagyobb szerepe van, „hős, aki leállította a tengeren át érkező migrációt”.

Orbán elmondta, hogy Salvinit miniszterelnök-helyettesi és miniszteri minőségében fogadja majd, de pártügyekről is szó lesz. Orbán szerint az EPP az öngyilkosságát készíti elő azzal, hogy az európai választás után a baloldallal akar szövetségre lépni, holott a pártcsalád egyre kevesebb miniszterelnököt állít, és a jövőben még kevesebb mandátuma lesz.

Leszögezte:

„Azt szeretném, ha a pártunk megmenekülne e sorstól. Ha nem a baloldalhoz kötjük magunkat, más utat kell keresni, vagyis az európai jobboldallal való együttműködést. Nem tudjuk, milyen szövetséget alapít Salvini, de reméljük, hogy erős lesz, és az EPP-nek ezzel a jobboldallal kell együttműködnie”.

Kifejtette, hogy azt szeretné, ha Salvini megtalálná az EPP-vel a közös hangot, és ebben kulcsszerep jutna Berlusconi pártjának is. Orbán Viktor elmondta, hogy nem csupán a választási kampányát, hanem „a következő tíz év munkáját is a migráció témájára szándékozik építeni”. Hiába tekintenek a választók a felmérések szerint számos más kérdést fontosabbnak, a legnagyobb kihívás a migráció – mondta, és úgy vélte, ennek demográfiai okai vannak, amennyiben az európaiak egyre kevesebben, míg a fejlődő országokban – „a Sahel övezetben, az arab világban és Fekete-Afrikában” – egyre többen vannak. „Amikor terrortámadások, vagy más nagy bűncselekmények történnek, akkor az emberek látják, milyen fontos kérdés a migráció, de amikor ilyesmi nincs, akkor csökken az aggodalom, és egy politikai vezető dolga az, hogy szem előtt tartsa a problémát, és csökkentse a veszélyt, még mielőtt megérkezik a 2015-ös után a második hullám, amely bizonyosan jönni fog.

„Előre kell látni a nagy vándorlásokat, és ha nem lehet megakadályozni, akkor meg kell állítani – ezért gondolom, hogy ma Európában Salvini a legfontosabb személyiség” – mondta.

A Salvini és Orbán vonatkozó nézetei közötti különbségről kifejtette: „Olaszország meg akar szabadulni a menekültektől, és más országokra akarja elosztani őket, erre Brüsszelben kitaláltak egy új ideológiát, szolidaritásnak nevezik, de a mi álláspontunk más. Megvédtük magunkat, megakadályoztuk, hogy idejöjjenek, és azt sem akarjuk, hogy tőletek jöjjenek”.

A Dublin-megállapodásokat Orbán halottnak minősítette, és hozzátette: ekkora hullám megakadályozására nem csak Dublin, hanem Brüsszel is alkalmatlan,

„mert nincs közös európai megoldás.

Ezt Brüsszelnek, a Bizottságnak és az EP-nek ki kell maradnia, és a tagállamokra kell bízni a megoldást”.

Az EU jövőjéről szólva kifejtette: megszűnt az az egyensúly, amely Európában Németországra, az Egyesült Királyságra, a Földközi-tenger térségére (benne Franciaországgal) és Közép-Európára támaszkodott. Nagy-Britannia távozik, Németország túl nagy hasznot húzott az EU-övezetből, és nem hagyott részt az európai partnereknek, ezért Közép-Európának nagyobb súly jár, és nem minden a német-francia tengely mentén fog eldőlni. Arra a kérdésre, hogy a nacionalizmusok nem jelenzenek-e problémát,

Orbán Viktor kijelentette:

az európai terminológiában a nacionalizmus negatív konnotációval bír, de az ő szemében nem.

„Az európai értelmiség nagy része abból indul ki, hogy a háborúkat, diktatúrát és a szenvedést a nacionalizmus okozta, pedig a tragédiákat a különféle európai birodalmak felépítésére irányuló törekvések okozták, és éppen ezt a veszélyt látom most Brüsszelben” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mi az illiberalizmus, Orbán Viktor így válaszolt: „Olyan demokrácia, amely a kereszténységen alapul, de az illiberális nem feltétlenül azonos a liberalizmus-ellenessel, és ezt nagyon fontos megkülönböztetni. Ma a liberális demokraták a szabadság igazi ellenségei. A szabadság védelmezőjeként illiberálisnak kell lennem”. Orbán szerint a liberálisok azért ellenségei a szabadságnak, mert egy olyan gondolkodási rendszert teremtettek – a politikai korrektséget –, amelyet mindenkinek be kell tartania, és aki nem teszi, az nem lehet demokrata. „Ezzel azonban sérül a gondolati és véleményszabadság. Én ezzel szemben illiberálisként védem a szó szabadságát. Tudom, hogy ez furcsán hangzik, de itt, Közép-Európa szívében ezt mindenki így gondolja” – mondta.

Kérdésre beszélt az antiszemitizmus fokozódásáról és arról, hogy kormánya ezzel kapcsolatban a nulla tolerancia politikáját követi, és kijelentette, hogy Magyarország a legbiztonságosabb hely a zsidók számára. Leszögezte azt is, hogy a magyar nagykövetség egyelőre nem költözik Jeruzsálembe. A kínai, orosz és egyéb keleti kapcsolatokról Orbán kifejtette: „Európában van egy hajlam arra, hogy a külpolitikát egy értékrendszer exportjára használja fel: a Nyugat állítólagos erkölcsi fölényét – az emberi jogokat, a demokráciát, a humanizmust – akarják demonstrálni. Én ezt a megközelítést nem tartom helyesnek. A demokrácia exportja mindenhol kudarcba fulladt, ahol próbálkoztak vele. Ami az erkölcsi fölényt illeti, nekem erről saját véleményem van: 1956-ban Sztálinra hagytak minket, noha segítséget ígértek. […] Nekem a külpolitika eszköz ahhoz, hogy barátaink legyenek, és hogy fontos államokat meg tudjak nyerni, hogy elősegítsék Magyarország sikerét”.

Végül szólt Donald Trump elnökről és a „minden eddiginél jobb” kétoldalú gazdasági kapcsolatokról, és leszögezte:

„Trump elnökkel spirituális összhangban állok”.

(A cikk először a La Stampában jelent meg, amely európai együttműködésben áll a francia Le Monde-dal, a brit The Guardiannel, spanyol La Vanguardiával, a lengyel Gazeta Wyborczával, valamint a Süddeutsche Zeitunggal. Ez utóbbi teljes terjedelemben közölte az interjút – A-K. A..).

Ara-Kovács Attila

Német külügyminiszter: nem becsülhetjük alá a neonáci veszélyt!

0

Fáklyás felvonulást szervezett egy neonáci szervezet Plauen városában Szászországban, ahol a szélsőjobboldali pártok jelentős támogatottsággal rendelkeznek. A többszáz felvonuló mögött olyan szervezet áll, melynek 12 ezer tagja van – figyelmeztetett Heiko Maas külügyminiszter Twitteren. A szociáldemokrata politikus szerint megengedhetetlen, hogy neonáci csoportok fáklyás felvonulásokat rendezzenek Németországban.

A szerdai tüntetést elítélte Seehofer belügyminiszter. Szászország belügyminisztere, aki a CDU-hoz tartozik, arról nyilatkozott, hogy azért nem akadályozták meg a fáklyás felvonulást „mert az nem fenyegetett senkit”! Korábban a PEGIDA és más szélsőjobboldali szervezetek előszeretettel szerveztek tüntetéseket Szászországban arra hivatkozva, hogy egy migráns megölt egy helyi polgárt. Az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párt különösen erős az egykori NDK-ban.

Merkel kancellár, aki maga is az NDK-ban nőtt fel és a választókerülete is ott van, tart a szélsőjobboldal előretörésétől a májusi európai választásokon. Jelenleg az Alternative für Deutschland a Bundestag legnagyobb ellenzéki ereje. Az Alternative für Deutschland belépett abba a pártszövetségbe, melyet Matteo Salvini olasz belügyminiszter szervez. Az olasz belügyminiszter, aki élvezi Putyin támogatását, a héten Magyarországon járt.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Európai Néppártnak Matteo Salvini pártszövetségével kellene paktálnia. Merkel kancellár és utóda a CDU élén épp ellenkezőleg azon a véleményen van, hogy a centrumban kell létrehozni egy olyan erőt, mely képes az Európai Uniót kormányozni a következő időszakban.

Rövid hatótávolságú rakéta kísérletek Észak-Koreában

0

Dél Koreában a vezérkari főnökség közleményben tudatta: Észak-Korea újabb rakétakísérleteket hajtott végre. Utoljára 2017 novemberében került sor rakéta kísérletekre Észak-Koreában, de azóta leállították ezeket, hogy elősegítsék a közeledést az Egyesült Államokhoz.

Kim Dzsong un és Donald Trump tárgyalóasztalhoz is ült Szingapúrban, ahol megegyeztek arról, hogy atomfegyvermentes övezetté nyilvánítják a koreai félszigetet. Észak-Korea kötelezettséget vállalt, hogy nem folytat nukleáris kísérleteket és nem tökéletesíti hosszú hatótávolságú rakétáit, melyek elérhetik az USA területét is. Cserébe az Egyesült Államok arra tett ígéretet, hogy megszünteti a gazdasági szankciókat, melyek fojtogatják Észak-Korea gazdaságát.

A második csúcstalálkozó Donald Trump és Kim Dzsong un között kudarcba fulladt Hanoiban. Mindkét fél egymást vádolta azért, hogy érdemi tárgyalásokra nem is került sor a vietnámi fővárosban. Észak-Korea annyit közölt, hogy az év végéig ad haladékot az Egyesült Államoknak. Washington ragaszkodik ahhoz, hogy a szankciókat csakis akkor oldják fel Észak-Koreával szemben hogyha befejeződött a nukleáris fegyverzet megsemmisítése. Phenjanban viszont párhuzamos folyamatot akarnak vagyis fokozatos leszerelést és a gazdasági szankciók enyhítését ezzel egyidőben.

A mostani rakéta kísérletek nem sértik az USA és Észak-Korea megállapodását hiszen azok csak a nukleáris és a hosszú hatótávolságú rakéták kísérleteire vonatkoznak. Nemrég a KCNA hírügynökség bejelentette: Kim Dzsong Un személyesen megtekintett egy rakéta kísérlet sorozatot. Az USA akkor azt jelezte: nem tapasztaltak ilyesmit. Az amerikaiak valószínűleg közepes vagy hosszú hatótávolságú rakétákra gondoltak. Észak-Korea viszont „taktikai fegyvert” tesztelt, melynek hatótávolsága jóval kisebb, így nem jelenthet veszélyt az Egyesült Államokra.

Ismerje meg Violeta Tomict, a radikális baloldal csúcsjelöltjét

1

Az Európai Unió talán legkritikusabb választása előtt az Euronews a Facebookkal összefogva 6 interaktív műsorban mutatja be az európai parlament 6 politikai csoportjának csúcsjelöltjét. Legutóbb Violeta Tomic, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal csúcsjelöltje volt a Raw Politics című műsor vendége.

Itt elolvashatja, hogy az alábbi témákról a beszélgetésen mit mondott a szélsőbal csúcsjelöltje!

Fizetések és megélhetés az EU-ban

Elfogadhatatlan, hogy az emberek napi 8 órát és heti 40-et dolgoznak, és nem tudnak megélni a fizetésükből. Ezt végleg fel kell számolni.

Szerinte az jó megoldás lenne az európai országok számára, ha kiszámolnák, hogy mi a minimális költés, amire szüksége van egy családnak vagy egy embernek a megélhetéshez. Ezek természetesen minden országban különböző mértékűek. De a minimálbérnek 20 százalékkal magasabbnak kellene lennie ehhez a minimális megélhetési szinthez képest – magyarázta a szlovén politikus.

A bevándorlásról

„Kudarcot vallott Európa emberiesség szempontjából, mert emberek ezrei vesztették életüket a tengerben. Mi pedig csak falakat építünk, és még több fegyvert vásárolunk. Már most is ötször annyi fegyvere van a világnak, mint amennyivel el lehetne pusztítani a bolygót. A klímacélokat is érinti, hogy egyre több és több fegyvert gyártunk és adunk el.”

Azokkal az emberekkel, akik már itt vannak, dolgoznunk kell, nyelvórákat adni nekik, és integrálni őket a társadalomba, amilyen gyorsan csak lehet – mondta a bevándorlókról.

A klímaváltozás elleni küzdelemről

Nem lehetséges elérni a klímacélokat a mostani rendszerben, a neoliberális kapitalizmusban. Mert ez a rendszer korlátlan növekedést feltételez egy olyan bolygón, ahol vannak korlátok. Létre kell hoznunk egy új rendszert, ahol az emberek számítanak igazán, és természetesen a Föld. Nem a profit, nem a pénzt, nem a bankok, hanem az emberek.

Az EU kereszténységéről

Sokan azt gondolják, hogy az Európai Unió a keresztény értékekre épült. Én viszont azt gondolom, hogy az antifasizmusra. Mert a második világháború után végül rájöttünk, hogy a béke az, amit szeretnénk megtartani Európában.

A Krímről

Arra a kérdésre, hogy vissza kellene-e adnia a Krím-félszigetet az oroszoknak egy kisebb szünet után azt mondta, hogy nem tudja, ez az ő ügyük. És szerinte újabb népszavazást kellene tartaniuk.

Törökország EU-tagságáról

Nem támogatja Törökország EU-tagságát, emberi jogi okok, és személy szerint Recep Tayyip Erdogan elnök miatt sem.

Arról, hogy felelős-e a NATO a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezetért

„Mi, európaiak is felelősek vagyunk a NATO-val Irak, Líbia, Szíria és Afganisztán elfoglalásáért és tönkretételéért. Mit keresnek ott a csapataink?

Semmivel nem lehet mentegetni a dzsihadisták akcióit, de mindig van egy ok és egy következmény. Ha békés politikát folytatunk, akkor barátaink lesznek világszerte.”

Itt visszanézheti a teljes adást:

Ismerje meg Timmermanst, a szocialisták csúcsjelöltjét >>>

Ismerje meg a zöld Ska Kellert is! >>>

Helyszíni tudósítás Párizsból – 13.

0

A héten a Notre Dame drámai leégésének okairól kiszivárgott információk, a tüntetéseken megsebesült és kórházba került sárgamellényesek adatainak illegális nyilvántartásba vétele, Macron április 25-i sajttája, és az idei munka ünnepének káoszba fulladása kötötte le a franciákat.

A fenti eseménylista első két hírét a Canard enchaîné szatirikus, de sokszor nagyon komoly ügyeket feltáró hetilap április 24-i számának köszönheti a közvélemény. Ez a lap szivárogtatta ki a Notre Dame leégésének okairól folyó rendőrségi nyomozás első – egyenlőre hipotetikusnak tekinthető – eredményeit. A vizsgálat szerint a biztonsági előírások sorozatos be nem tartása okozta a világörökség egyik legrégibb, legnagyobb becsben tartott műemlékének lepusztulását. Hanyagságnak, hozzá nem értésnek tudható be, hogy a tűz kitörésekor érkezett vészjelzésekre legyintettek a biztonsági személyzet erre hivatottjai azért, hogy elkerüljék a katedrálisban folyó húsvéti szertartás megszakítását, és csak 25-30 perccel később, a már levegőben repdeső elszenesedett törmelékdarabokat vették komolyan, és ürítették ki a hívők tömegét.

A nyomozók a leégett huszártorony restaurálásán dolgozóktól meglepő információkhoz jutottak a huszártorony felső műhelyében uralkodó kaotikus helyzetről.

Egyrészt az építők bevallották, hogy „időnként” el-elszívtak egy cigarettát (az ezért való felelősséget az őket alkalmazó építővállalat elhárította, mondván, hogy nem ez okozta a tüzet). Ami ennél jóval komolyabb: a Notre Dame tűzbiztonságáról nem közhatóság, hanem egy ezzel megbízott Elytis nevű magánvállalat gondoskodott, amely vállalat a szerződésben aláírt biztonsági személyzet számának felét alkalmazta, és a két személy helyett egyet is a 24 órás jelenlét helyett csak 8h-tól 23h-ig fizetett. Nyilvánvalóan anyagilag így nagyobb hasznot zsebelhetett be, de ami meglepő, a vállalatot megbízó állami hatóság efölött szemet hunyt.

A harmadik probléma, hogy a toronyban tűzoltásra elhelyezett csövek kapacitása messze nem volt elegendő a 15-én fellobbant tűz eloltására. A negyedik, hogy a lángokban álló katedrálishoz kivezényelt tűzoltók rendelkezésére álló mindössze 30 méteres slagok teljesen alkalmatlannak bizonyultak a toronytűz eloltására, így egy külvárosból odavezényelt, 45 méteres slagokkal felszerelt osztagot kellett mozgósítani, amely csak félóra múlva érkezett meg és kezdhetett munkához.

Az ötödik, hogy az „erdőnek” becézett faácsolat közelében lévő padláson a Notre Dame-ot igazgató papok utasítására a harangokat 2007-ben villamosították, de hogy ezt melyik hatóság engedélyezte, azt senki nem tudja. A huszártoronyban lévő három nagy harangot a restaurálás idejére 2012-ig áramtalanították, majd a restaurálás egy újabb fázisában, a prelátus kérésére újra bekapcsolhatták, de csak ideiglenesen. A főhajó és a huszártorony padlásának poros padlóján az áramot vezető drótok, huzalok szabadon hevertek, szigetelés nélkül. A szerencsétlenség napján az összes harangot négy ízben kongatták, utoljára a tűz kitörésének órájában, és noha (egyenlőre) nem bizonyítható egy esetleges rövidzárlat a huszártorony padlásán, a vizsgálat egyik komoly hipotéziséről van szó.

Összefoglalva, itt a papság és az állami szervek több személyiségének felelősségéről van szó. A Benalla-ügy egyik máig érvényes tanulsága, hogy ez még nem vonja magával a felelősségrevonást is.

A Canard enchaîné másik értesülése a sárgamellényesek kapcsán az Belügyminisztérium illegális információszerzési tevékenysége:

a kórházak utasítást kaptak, hogy az ott ápolt (az európai előírások szerint illegálisan használt hadi fegyverekkel) megsebesített sárgamellényeseket vegyék rendőrségi nyilvántartásba. Az orvosok, ápolónők és -férfiak folyamatos tiltakozására – többen meg is tagadták a rendőri űrlapok kitöltését, mondván, hogy nem ez, hanem a gyógyítás az ő feladatuk – a kórházak országos felügyeleti hatóságának feje nyilatkozott és megcáfolta a hírt. A „Baromfi”, ez a hetilap egyik beceneve, április 24i számában közölte azt a rendőrségi űrlapot, amelyet a kórházak gyógyító személyzetének a március 16. tüntetés után kellett kitöltenie és továbbítania a Belügyminisztériumnak.

Utolsó fejlemény, hogy valakik tiltakozásul feltették az internetre a toulouse-i kórházban kitöltött és továbbított űrlapok lefényképezett példányait, mire a kórház igazgatósága hétfőn, április 29-én követelte a dokumentumok levételét az internetről, és ismeretlen tettesek ellen pert indított az orvosi titoktartás megszegése vádjával. Kíváncsian várjuk, hogy a bíróság kit fog elítélni, az orvosi titoktartás megszegését megrendelő Belügyminisztériumot, azokat, akik ezt végrehajtatták vagy azokat, akik a végrehajtást képanyaggal megerősítve nyilvánosságra hozták.

Macron gondosan kiválasztott újságírókhoz beszélt

Április 25-én került sor a 15-én elmaradt nagy elnöki nyilatkozatra. A Notre Dame-dráma miatt elmaradt nemzethez szóló beszéd kiszivárgása után azt megismételni ügyetlen lépésnek tűnt, ezért más dramaturgiához folyamodott: nem a néphez intézte szavát az elnök, hanem az Elysée palotába meghívott, 300 alaposan kiválasztott újságíróhoz. Közöttük néhány kiválasztott sajtó-ember tehetett fel neki kérdést. A nép, és a meg nem hívott újságírók a tévécsatornákon egyenes adásban követhették az elnök gondolatmenetét, a „nagy vita” eredményeként megszületett új intézkedések felvázolását. Olyan szép mondatokat hallhattak a nézők, mint például, hogy „egy befogadó nemzetet kell megalapoznunk, amelyben mindenki a legjobbját nyújthatja”, meg azt az önvizsgálatot sugalmazó kérdést, hogy „Rossz útvonalat választottunk volna (két éve)?”, amelyre a gyors negatív válasz szinte magától értetődő volt.

Ennek ellenére néhány nagyon népszerűtlennek bizonyult intézkedését visszavonta, például a nyugdíjasok adóemelését.

De a hibát nem javítja ki olyan gyorsan, ahogy azt elkövette: két részletben hajtja végre, 2020 januárjától majd 2021 januárjától. Addig is – no ezt egy nagyon rosszindulatú elemző jegyezte meg – további 3 milliárd eurót szipolyoz ki a nyugdíjasokból, míg a gazdagok „szolidaritásadójának” visszaállításáról, a sárgamellényesek egyik főköveteléséről, ami évi 4 milliárd euróval növelné az államháztartást, nem ejtett szót. És ezt, nem meglepő módon, egyetlen kérdésfeltevésre jogosult újságíró sem firtatta. Őket inkább az érdekelte, hogy az öt és fél hónapja tartó társadalmi válságot milyen lelkiállapotban élte meg az elnök, és most hogy szolgál a (lelki) egészsége.

Az alacsony nyugdíjak adóenyhítése mellett Macron még több – programjával ellentétes – ígéretet tett, például hogy nem számolja fel 120 ezer állami alkalmazott állását, nem szüntet meg kórházi betegférőhelyeket és iskolákat, valamint nem emeli fel a nyugdíjkorhatárt (de azért felemeli a teljes nyugdíjhoz kötelező munkában töltött évek számát). Programjával összhangban viszont csökkenteni fogja, mint mondta, a középosztály jövedelemadóját. Két új intézmény felállítását is tervezi. Az egyik almegyei szinteken csoportosítja majd a közszolgáltatások összességét, a másik pedig a klímaváltozás kérdéseivel foglalkozó „környezetvédelmi tanács”.

A nézők kétharmada szerint az elnök nem volt meggyőző

A France Info rádió megrendelte reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a kétórás sajtókonferencia nézőinek 73%-a helyesli Macron nyugdíjasokat, iskolákat, kórházakat, az állami alkalmazottakat illető visszatáncolását és az általános adócsökkentést illető terveit, de 71%-át nem nyugtatták meg az államfő szavai. 59%-uk úgy látja, hogy nem vonta le a „nagy vita” következményeit, 54%-uk szerint nem érti a franciák gondjait, 52%-uk pedig egyszerűen érthetetlennek tartja, amit mond. Mindent összevetve a nézők 37%-a „meggyőzőnek”, ezzel szemben 67%-a „nem meggyőzőnek” tartotta az elnök magatartását.

Ez a kép nagyjából megegyezik az ellenzék véleményével, amely a visszatáncolások szándékát üres blablának, puszta ígéreteknek, kampányszólamoknak tekinti, és követeléseikből nem enged. Ezt mutatta négy nappal később a május 1-je ünnepén résztvevők száma: csak Párizsban, 40 ezer a sajtó, 80 ezer a tüntetést szervezők szerint és a 220 letartóztatás ugyancsak a fővárosban. A Montparnasse és a Place d’Italie között megtett viszonylag nem hosszú tüntetési útvonalon és mellékutcákban a rendőri és tüntetői erőszak képei sok rémisztő eseményt mutatnak.

Christopher Castaner, a belügyminiszter este azt nyilatkozta, hogy „800-1000 tüntető, aki törni-zúzni, égetni, támadni jött, ellopta a szakszervezetektől a munka nemzetközi ünnepét, az ő (békés) tüntetésüket”, amiben két dolog meglepő. Az egyik, hogy mennyire együttérez a szakszervezetekkel, a másik, hogy noha a – széles körben vitatott – törvény már lehetővé teszi számára, nem adott utasítást a black block-osok részvételének letiltására.

A rendőrök utasítást kaptak a tüntetés megakadályozására

Arról azonban, nem beszélt, és a világszerte mutatott videók se mutatják, hogy látva Macron meglehetősen lelohadt népszerűségét, és az ellenzék tüntetésre való felkészülését, a rendőrök utasítást kaptak a tüntetés megakadályozására, és az erőfelmutatásra, konkrétan arra, hogy még a menet elindulása előtt, a várakozás órájában támadják meg a tüntetőket. Azt sem említette, hogy a megelőző két sárgamellényes szombattal szemben, és a nemzetközi és hazai tiltakozás ellenére, május elsején ismét engedélyezte az LBD 40 elnevezésű háborús lövedékek bevetését a tüntetők ellen. Az eredmény: a munka nemzetközi ünnepén is egy tüntetőnőt szemén ért és megvakított egy lövedék.

Magától értetődő, hogy a rendszer fennmaradásáért kommunikáló sajtó nem készít interjúkat a tüntetőkkel, nem kérdezi meg őket, hogy mi okból és célból tüntetnek, hogyan torkollt megint káoszba egy békésnek szánt tüntetés. A tüntetésen résztvevő szakszervezeti (CGT, SUD, Solidaire, SNJ, az újságírók szövetsége) felelősök, sárgamellényesek, egy „pirostollas” tanár ügyvédek, újságírók, bloggerek tanúvallomásait, elemzéseit az este 9-kor kezdődött Média online TV-n hallhatták az okok és összefüggések iránt érdeklődők. Antoine Peillon, a La Croix katolikus napilap ismert újságírója (márciusban jelent meg Ellenállás! A köztársaság ma című könyve) a miniszterek és Macron hivatalos csatornákon közvetített, a sárgamellényesek elleni gyűlöletkeltésre kitalált fake news-airól (álhíreiről) beszélt. Előző nagy port felkavart könyve, A hiányzó 600 millárd euró vizsgálat arról, hogy a francia milliárdosok – ma Macron fő támaszai – az offshore adóparadicsomok felhasználásával hogyan kerülik el az adófizetést, és ezzel hogyan vonnak meg 600 milliárd eurót Franciaország költségvetésétől.

Apropó, ezzel az összeggel érdemes egybevetni az „áldozatokat”, azt a 17 milliárd eurót, amelybe az államháztartásnak kerülnek Macron április 27-én bejelentett ígéretei, az alacsony nyugdíjasok adóenyhítése, az óvodai osztályok létszámának 27-re korlátozása, a 120 ezer állami alkalmazott állásának nem megszüntetése, kórházi ágyak és iskolák felszámolásáról való lemondás. Feltéve, ha a szót tett követi.

Körösi Zsuzsa

Putyin sokat veszíthet Venezuelában

0

A legsúlyosabb következményekkel járhat egy amerikai beavatkozás Venezuelában – figyelmeztetette Szergej Lavrov külügyminiszter amerikai kollégáját, aki a Monroe doktrínára hívta fel a figyelmét.

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó és Mike Pompeo külügyminiszter egymást váltva ismételgetik: Oroszországnak semmi keresnivalója sincsen az amerikai kontinensen! Ahogy azt Monroe elnök még a XIX-ik században megfogalmazta. Csakhogy most a huszonegyedik században vagyunk amikor a globális gazdaság eltüntette a távolságokat. Oroszország pedig igen szoros viszonyt épített ki Venezuelával. Ha bukik Nicolas Maduro populista rendszere, akkor Putyin is pórul járhat.

A Rosznyeft 9 milliárd dollárt ruházott be Venezuelában

Nem véletlenül indította meg most támadását a Maduro rendszer megbuktatására Juan Guaido, az ellenzék vezére, akit Trump elnök nyíltan támogat. Április 28-án lépett életbe az az embargó, melyet az USA mondott ki Venezuela olaj exportjára! Ez újabb koporsószeg a Maduro rendszernek, mely már így is ezer sebből vérzik. A PDVSA, az állami olajvállalat a rendszer legfőbb pénzügyi támogatója. Bankja a Gazprombank Moszkvában. Az oroszok ugyanis jelentős kölcsönöket is nyújtottak Venezuelának, amely a fizetésképtelenséget gyakran csak orosz és kínai pénzekkel kerülte el. 17 millárd dollárra teszik az orosz kölcsönök értékét. Ezek fedezete Venezuela olajkincse, mely a legnagyobb a világon.

Ha Maduro bukik, mi lesz az orosz szerződésekkel?

Putyin sokat veszíthet – hívja fel a figyelmet a londoni Daily Mail, mely riportjában emlékeztet arra: tavaly decemberben orosz szuperszonikus harci gépek szálltak le Venezuelában. Nemrég pedig érkezett egy válogatott kommandós csapat Moszkvából élén egy tábornokkal. Washingtoni tiltakozásra az oroszok közölték: katonai egyezményük van Venezuelával.

Trump opciói kifogyóban vannak

Erre figyelmeztet a Reuters hírügynökség, mely rámutat arra, hogy a katonai beavatkozás nemigen számíthatna támogatókra sem az Egyesült Államokban sem pedig Latin Amerikában. Marad tehát a fenyegetőzés. A kubaikat újabb szigorú szankciókkal akarják rábírni arra, hogy kivonják a fegyveres erőiket Venezuelából. Washington szerint 20-25 ezer válogatott kubai katona őrködik Maduro rendszerének stabilitásán. Havannában ezt természetesen cáfolják.

A politikai káosz közepette tovább folytatódik Venezuela mélyrepülése. Az ország, mely a világ legnagyobb olaj kincsén üldögél, kénytelen volt olajat vásárolni Nigériától. Saját olajipara, melybe oly sok pénzt fektettek az oroszok és a kínaiak egyre inkább működésképtelen. Gyakoriak az áramszünetek és fogyatkozóban a pótalkatrészek. Az USA ily módon akarja megfojtani a Maduro rendszert, melyet viszont Oroszország, Kína, Kuba és Törökország elszántan támogat. Oroszország és Kína egyáltalán nem önzetlenül, hiszen dollár milliárdjaik vannak befektetve Venezuelában, ahol a gazdasági csőd politikai káosszal párosul …

Nemcsak a Brexit tépázza a hagyományos pártokat

A brit önkormányzati választások a Toryk és a Munkáspárt jelentős visszaszorulását hozták, és ugyanígy figyelemre méltó a Farage féle UKIP jelentős visszaesése is.

A BBC politikai szerkesztője, Laura Kuenssberg elmondta, hogy az eddigi eredmények szerint legfőképpen a két legnagyobb pártot büntetik a Brexit kezeléséért, A veszteségek haszonélvezői elsősorban a Liberális Demokraták, a Zöld Párt és néhány független képviselő.

A konzervatívok eddig mintegy 430 férőhelyet vesztettek el, de az előrejelzések szerint ez estére akár 800 hely elvesztését is jelentheti.

A Lib Dems (Liberális Demokraták) már 300 helyet szerzett, és nyolc tanácsban is többséget szereztek, de még túl korai lenne értékelni az általános képet.

A választási szakértő, Prof John John Curtice egyetértett abban, hogy a kisebb pártok pénteken ünnepelhetnek.

„A 2017-es általános választásokon a Konzervatívok és a Munkáspárt dominált a választásokon: a szavazatok több mint 80% -át nyerték, ami a legnagyobb arányú győzelem 1970 óta.

„Azt biztosan mondhatjuk, hogy ezek a „boldog” napok véget érnek. Úgy tűnik, mintha a Konzervatívok és Munkáspárt szavazóinak legfontosabb üzenete az lenne: „felelősek vagytok a Brexit tragédiájáért”! Erre egyértelműen következtethetünk mind a szavazatok számának, mind a  képviselői helyek számának csökkenéséből.”

Arra is figyelmeztet, hogy a május 23-i európai választásokon a két fő párt számára még rosszabb eredmény születhet, amikor a „új gyerekek a blokkban”, a Brexit Party és a Change UK versenyeznek a Zöldek és Lib Dems mellett.

Nemcsak a Brexit, hanem a klasszikus pártoktól való elfordulás sem kedvezett a nagy pártoknak.

A BBC híre nyomán

A Huawei áldozata

Gavin Williamson bűne az volt, hogy kiszivárogtatta a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén elhangzottakat a sajtónak. A Huawei ügyről van szó vagyis arról, hogy Theresa May miniszterelnök engedélyezte a kínai cég részvételét az ötödik generációs mobil rendszerek kifejlesztésében annak ellenére, hogy az óceánon túlról komolyan megfenyegették Nagy Britanniát.

A Huawei miatt kizárhatják Nagy Britanniát a titkosszolgálati együttműködésből

Five eyes only – ez a híres ötös jelszava: az USA, Nagy Britannia, Ausztrália, Kanada és Új Zéland ezen az alapon osztja meg a titkosszolgálati információkat egymás között. Washingtonból most megfenyegették Theresa May kormányát: amennyiben nem golyózza ki a Huaweit az ötödik generációs mobil rendszerből, akkor a britek iránti bizalom megrendülhet. Odáig is eljuthatnak a dolgok, hogy a Five eyes mindössze four eyes- ra szűkülhet.

Az amerikai kémelhárítás szerint a Huawei a pekingi hadügyminisztérium cége és ennek megfelelően szorosan együttműködik a hírszerzéssel.

A Huawei chipek egy része információkat továbbíthat Pekingbe anélkül, hogy a külföldi felhasználók erről tudomást szerezhetnének! Washingtonban eddig nem álltak elő bizonyítékokkal, de most

a  Vodafone kutatói érdekes felfedezést tettek a Huawei chipekkel kapcsolatban.

Ezek alátámaszthatják az amerikaiak gyanúját. És természetesen megnehezíthetik Theresa May brit miniszterelnök helyzetét is.

A kínaiak természetesen mindent cáfolnak. A Huawei alapító atyja kijelentette: a világ nem lehet meg a mi chipünk nélkül! Másképp látják ezt Amerikában, ahonnan korábban Mike Pompeo külügyminisztert épp azért küldték Európába, hogy lebeszélje a NATO szövetségeseket a Huawei ötödik generációs rendszeréről. Pompeo Budapesten is járt ebben az ügyben, de nem aratott sikert: Orbán Viktor miniszterelnök arra hívta fel a figyelmét, hogy sem Németország sem pedig Franciaország nem kívánja negligálni a Huaweit! Nemrég Hszi Csinping elnök külföldi állam és kormányfők jelentős csoportját látta vendégül Pekingben. Kína első embere egyértelművé tette: kiállnak a Huawei mögött. Ha pedig valaki szakítani akar a Huawei-jel politikai okból, akkor annak az országnak számolnia kell azzal, hogy Peking ezt ellenséges lépésnek tekinti, melynek azután kínos következményei lehetnek…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK