Kezdőlap Világ Fontos Oldal 254

Fontos

Megalakult az új EP, mindenképp lesz elnöke

Bak Mihály
-
0
Megalakult az új EP, mindenképp lesz elnöke

A május végi választásokat követően megalakult kedd reggel Strasbourgban az új Európai Parlament (EP). Elnökét szerdán megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós tagállami vezetők döntésre jutnak-e a tisztújításról. Dobrev Klára alelnök lehet.

Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést, amely az Európai Unió himnuszának, az Örömódának meghallgatásával kezdődött.

Az olasz politikus közölte, hogy szerdán megválasztják a testület új elnökét. Azt már vasárnap, az Európai Tanács – eddig kudarcos – brüsszeli csúcstalálkozójának idején bejelentette: a vezető uniós tisztségekről zajló egyezkedéstől függetlenül az EP mindenképpen megválasztja elnökét (és 14 alelnökét, akik egyike a szocialista pártcsoport jelölése alapján Dobrev Klára lehet).

Az EP szabályai értelmében az elnöki jelöltséghez

egy képviselőcsoport, vagy a képviselők huszadának (38-nak) támogatása

szükséges. Elnöki tisztségre jelentkezni 22 óráig lehet.

Az olasz politikus az „európai demokrácia házának” nevezte az EP-t, és kiemelte, ez az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény.

Tajani bejelentése annyiban kiegészítésre szorul, hogy az elnök megválasztását eredetileg mára tervezték. A személyi egyeztetések sikertelensége közepette tegnap tolták el egy nappal a szavazást.

EU-csúcs: eddig minden képlékeny, Orbánnak nem biztos, hogy jó lesz

Bak Mihály
-
0
EU-csúcs: eddig minden képlékeny, Orbánnak nem biztos, hogy jó lesz

Túl kevés poszt, sok igény és szempont. Még mindig bizonytalan, hogy melyik pártcsoporté lehet az Európai Bizottság elnöke. Holnap folytatják, de az Európai Parlament nem annyira optimista, áttette szerdára az elnök és helyettesei megválasztását.

Nehéz kibogozni, mire mentek egymással az EU állam- és kormányfői Brüsszelben, amikor vasárnap nekiláttak a legfontosabb tisztségeket a következő hónapoktól betöltők kiválasztásának. Úgy tetszik, eddig nem jutottak dűlőre, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke dél körül holnap délelőttre halasztotta a folytatást. A terítéken lévő állások:

  • az Európai Bizottság elnöke,
  • az Európai Tanács (állam- és kormányfők gyülekezete) elnöke,
  • Európai Parlament elnöke (és ennek nyomán alelnökei, tisztségviselők),
  • Európai Központi Bank elnöke,
  • az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője.

Ez összekapcsolódó csomag, vagyis az alkuk bonyolult rendszeréről alighanem egyben kell dönteni. A dolgot bonyolítja, hogy az EP is holnap kezdi három napos alakuló ülését, amelyen a tisztségviselőket is meg kellene választani, de az apparátus látva a tegnapi-mai eseményeket legott egy nappal szerdára eltolta ezt (és egész napra nyitva tartja az időt több fordulós szavazásra).

Csomagról kellene megállapodni

A többi stallum viselőjének pajzsra emelése elvileg ráér szeptember-októberig, de például a most a fókuszban lévő európai bizottsági elnökség sem nagyon tűr halasztást. Az EU-nak ebben

az évben el lehetőleg döntenie kellene a következő költségvetési ciklus összegeiről.

Ráadásul az EB működéséhez az kell, hogy előbb megválasszák elnökét, aki azután kijelöli a tagországok jelöltjeit az egyes területekre, s őket előbb meghallgassák az EP bizottságai, hogy aztán a plenáris ülésen kineveztessenek.

Weber, Timmermans, vagy kik?

Az elmúlt egy nap alkudozásában – úgy tűnik – végleg leáldozott Manfred Weber (Európai Néppárt – EPP) csúcsjelölti csillaga. Nem kapta meg a többségi támogatást az EB élére. Ehhez a 21 ország, de a népesség 65 százalékát vivő tag támogatása kell.

Vasárnap Donald Tusk (EPP) azt terjesztette elő, hogy mivel Weber támogatottsága nem elégséges, ezért a szocialista Frans Timmermans legyen az EB elnöke. Ez felháborodást váltott ki az EPP-ben. Tíz-tizenegy tagállam ellenzi ezt a javaslatot – közölte Giuseppe Conte olasz kormányfő hétfőn. Mint mondta, az előző, június 20-ai csúcstalálkozón a résztvevők végül lényegében egyetértettek abban, hogy el kell vetni a csúcsjelölti rendszert, aztán a G20-as országcsoport oszakai ülését követően váratlanul

mégis előkerült ez a kompromisszumosnak szánt tervezet.

(A csúcsjelölti rendszer a legtöbb mandátumot szerzett frakció, ez esetben az EPP, jelöltjének automatikus megválasztását szolgálja mindenféle alku nélkül.)

Az elterjedt hírek alapján a kompromisszumos javaslat szerint Timmermans EB-elnöksége mellett a bolgár néppárti Krisztalina Georgijeva (a Világbank vezérigazgatója, az EB korábbi alelnöke) lenne az Európai Tanács elnöke (EPP), két és fél évi rotációval a német néppárti Manfred Weber és a belga liberális Guy Verhofstadt vezetné az Európai Parlamentet (eddig is ez a rendszer volt érvényben), a dán liberális Margrethe Vestager lenne a külügyi főmegbízott. Az EKB élére francia kerülhetne. Ehhez nem sikerült többséget szerezni, ami után Tusk elrendelte az elnapolást.

És még egyéb szempontok

Hogy még csavarjunk a történeten, a fenti névsorban teljesül az a kívánalom, hogy legyen két nő a posztok betöltői között. Nem kapnának viszont megfelelő képviseletet a déli államok, például a szocdemek közt egyedüliként jelentős erősödést elkönyvelt spanyolok. Az olaszok eddig két posztot vittek (EP-elnök, EKB-elnök), ezt aligha tudják megőrizni már csak azért se, mert náluk mostanában a harcos „szuverenista” Matteo Salvini viszi a prímet, akinek nem akarnak lapot osztani a fősodor pártjai.

Nem világos továbbá, hogyan kapnak szerepet a közép-európaiak.

A hivatalos megnyilatkozások szerint a V4-ek egységesen lépnek fel valamilyen fontos tisztség érdekében. Ebben a csoportban azonban (a románokkal kiegészülve) nem túl jó a reputációja a magyar, a lengyel és a cseh kormánynak. És egyáltalán nem biztos, hogy a szlovákok – akik eddig is igyekeztek közelebb kerülni az EU „kemény magjához” – kitartanak a nem jó hírű szomszédok mellett.

Átalakuló erőviszonyok a nagyok között

A néppárt alkuképességét nehezíti, hogy – a szocialista csoporttal együtt – a legnagyobb veszteséget szenvedte el a május végi EP-választáson, ellenben a liberálisok – elsősorban Emmanuell Macron En Marche mozgalmával – és a Zöldek nagy mértékben növelték reprezentációjukat (és egyúttal elmaradt a szélsőjobb áttörése). Ez is tükröződik abban, hogy a Tusk-féle javaslatban

csak két néppárti lehetőség rejlik az eddigi többséggel szemben.

Ha végül – bármilyen leosztásban – Weber súlyvesztésével, a szocialista-liberális pártcsoport térnyerésével végződik az osztozkodás, az nem túl jó hír lenne Orbánnak. Timmermans és Guy Verhofstadt a magyar berendezkedés legádázabb ellenfelei az EU-n belül. És komoly támogatói annak a javaslatnak, hogy a következő költség kifizetéseit kössék össze a jogállami normák betartásának követelményével. Amit a ma hatályba lépett finn uniós elnökség is zászlajára tűzött.

Moszad főnök: Irán 100 milliárd dollárral támogatta a terrorizmust

Polonius
-
0
Moszad főnök: Irán 100 milliárd dollárral támogatta a terrorizmust

Irán az elmúlt két évben jelentős összeggel támogatta a Hezbollah szervezetet Libanonban, a Hamaszt és az Iszlám dzsihádot a gázai övezetben. Ezt közölte Yossi Cohen a Moszad főnöke. Az izraeli hírszerzés főnöke szerint jelenleg egyedülállóan jó lehetőség kínálkozik a békére a Közel Keleten, egyedül Irán akadályozza ezt. Yossi Cohen szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy az irániak támadtak meg két olajszállító hajót a Perzsa Öbölben.

Az ajatollah 200 milliárd dollárja

„Megpróbálom rábeszélni Trump elnököt, hogy kezdje újra a tárgyalásokat Iránnal! Próbáljon meg következetes lenni egyszer: ha tárgyal Kim Dzsong un-nal, akinek már van atombombája, akkor miért nem áll szóba Iránnal , amelyiknek nincsen?!” – így nyilatkozott Emmanuel Macron elnök Japánban még a G20 csúcs előtt. Bécsben az atomalkut aláíró nagyhatalmak kétségbeesett kísérletet tettek pénteken , hogy megmentsék az egyezményt, melyet amerikai részről még Obama elnök írt alá 2015-ben. Csakhogy közben már Teherán jelezte: az urándúsításban már elérte az atomalkuban rögzített határt. „Akkor is meg kell próbálni az iráni atomalku megmentését, ha fennáll a kudarc lehetősége” – mondta Federica Mogherini az Európai Unió külügyi főképviselője a bécsi tanácskozás előtt.

Nem az iráni atombomba izgatja igazán Amerikát

Trump elnök Európába küldte iráni ügyekkel megbízott emberét, hogy elmesélje az európai szövetségeseknek: mit akar valójában Amerika?! Miért lépett ki Trump az atomalkuból? Brian Hook Párizsban francia, brit és német diplomatákkal találkozott, hogy meggyőzze őket: semmiképp sem menthetik meg az atomalkut! „Egyáltalán nemcsak a nukleáris fegyverekről van szó hanem arról , hogy 2015 óta Irán továbbfejlesztette ballisztikus rakétáit és támogatta szövetségeseit fegyverrel és pénzzel a Közel Keleten. Ha megkérdezik Izraelt, ha megkérdezik Szaúd Arábiát, akkor ugyanezt mondják” – nyilatkozta Trump embere Párizsban az RFI közszolgálati rádiónak. Válaszul Zarif iráni külügyminiszter azzal vádolta Izraelt, Szaúd Arábiát és az Egyesült Arab Emirátusokat, hogy háborúba akarják sodorni az Egyesült Államokat Irán ellen. Trump elnök közölte: legyőzhetik úgy is Iránt, hogy egyetlen amerikai katona sem lép az ország földjére. De addig is új gazdasági szankciókkal próbálkoznak.

Khamenei ajatollah 200 milliárd dollárja

Steve Mnuchin pénzügyminiszter ilyen nagy összeget szeretne megtalálni és befagyasztani. A CIA és a Moszad szerint ugyanis ekkora pénzt halmozhatott fel Irán vallási vezetője a nehéz időkre. Ebből a pénzből Irán akár át is vészelheti a válságot egy ideig – írja az izraeli Haaretz. De hol a pénz? Iránnak óriási tapasztalata van az amerikai szankciók kijátszásában azóta, hogy az iszlamista forradalom idején 1979-ben Teheránban elfoglalták az amerikai nagykövetséget. Hetekig fogva tartottak amerikai diplomatákat. Az amerikai szankciók akkor kezdődtek és csak 2015 után értek véget. Az iráni pénzekkel kapcsolatban több feltételezés is érvényben van. Az első az arany! A Közel Keleten nagy hagyománya van a nemesfém készletek felhalmozásának. Ennek az az óriási előnye is megvan, hogy külföldön nem sújthatják szankciók. A pénz másik részének elhelyezésében pedig baráti bankok segíthetnek például Libanonban és Oroszországban vagy épp Kínában, amely az iráni olaj legfőbb vásárlója. Libanonban a siita Hezbollah milícia Irán legfőbb szövetségese, amely állandóan részesül Irán nagyvonalú támogatásában: pénzben és fegyverben egyaránt. Cserébe a Hezbollah fegyveresek Iránnal együtt védelmezték Asszad elnök rendszerét. persze Oroszországgal együtt. „Irán a szövetségesünk!” – hangsúlyozta Putyin Japánban, ahol pénteken találkozott Trumppal. Az oroszok – amerikai és izraeli kérésre – megtagadták az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer eladását Iránnak. Nyikolaj Patrusev, az orosz védelmi tanács titkára Izraelben tárgyalt John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadóval és Netanjahu miniszterelnök emberével Iránról és Szíriáról. „Ezután megváltoznak az erőviszonyok a Közel Keleten” – jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Vagyis Oroszország cserbenhagyhatja iráni szövetségesét. Csak az a kérdés: mit kap ezért Putyin elnök cserébe Donald Trumptól?

A miniszterelnöki szemfényvesztés folytatódik

FüHü
-
0
A miniszterelnöki szemfényvesztés folytatódik

“Mert úgy tűnik, hogy a Fidesz néppárti jelenléte egyre többek szemében lett ismét roppant vállalhatatlan, s ezért Orbán ocsmányul ráfizet eddigi politikájára. Azok ugyanis, akik örülnek Weber bukásának, épp a Fidesszel szembeni, korábbi kétértelmű magatartása miatt utálják olyannyira a néppárti frakcióvezetőt. Akik meg nem örülnek e bukásnak, azok a néppárti kudarcot ma már teljes egészében Orbán számlájára írják.” – Egy újabb Diplomáciai jegyzet Ara-Kovács Attila tollából.

A magyarországi érzelmeket némileg felkavarta, hogy Orbán Viktor levelet írt Joseph Daul-nak az Európai Néppárt elnökének arról, hogy a pártcsalád ne járuljon hozzá Frans Timmermans szociáldemokrata politikus megválasztásához az uniós Bizottsága élére. Akik ebből a magyar miniszterelnök szorult helyzetére következtettek, aligha tévednek, de mégsem ezt tekinteném az ügyet érintő, illetve abból fakadó legfontosabb momentumnak.

Még mielőtt behatóbban foglalkoznánk Orbán mögöttes szándékaival, nézzük meg, hogyan alakulnak a pozícióelosztások Brüsszelben, s mennyiben valósak a miniszterelnök aggodalmai.

Timmermans kikiáltását befutó jelöltként a Bizottság élére sajtótalálgatások előzték meg, melyek a G20-as oszakai csúcsot követen erősödtek fel. Tény, hogy a parlament baloldali frakciója komolyan ajánlotta a holland politikust és sikeres alelnököt a pozícióra, de hogy ezzel egyetértettek volna a liberálisok és a zöldek, illetve, hogy beletörődtek volna a néppártiak, erről keveset, szinte semmit sem tudni. Az meglehet, hogy Timmermans nevének megfuttatásával a jobboldal sikeresen hergelhette fel önmagában a “nem, nem sohát”, de ennél többről aligha lehetett egyelőre szó.

Viszont könnyen meglehet, hogy a mára kialakult helyzet akár utat is nyithat Michel Barnier előtt, aki ugyan a Néppárt tagja, de visszafogott politikai elkötelezettsége és technokrata volta szimpatikus lehet gyakorlatilag valamennyi, a jobboldallal rivalizáló politikai erőnek, nem is beszélve a liberálisokról, elvégre Barniert maga Emmanul Macron ajánlotta mindenki, elsősorban Angela Merkel figyelmébe, a sikeresen leszereplő Manfred Weber helyett.

Orbán tehát alighanem még időben értesült arról, hogy Timmermans nevének megfuttatása messze nem az okos annak bizottsági elnöki megválasztásával, viszont ez az aprócska cselszövés végérvényesen bebizonyíthatta számára, hogy Weber lehetőségei tényleg odavesztek.

A Timmermans-szal szembeni orbáni látványos fellépés így nem több újabb helyezkedésnél, mely alkalmat teremthet a magyar miniszterelnöknek, hogy később a maga sikereként állítsa be az esetleges baloldali kudarcot, illetve egy még későbbi időpontban – saját mostani levelét lobogtatva – vádolhassa meg a Néppártot ismét, hogy – az ő közbeavatkozása nélkül – az “képes lett volna ismét kiegyezni a kommunistákkal”.

Mert úgy tűnik, hogy a Fidesz néppárti jelenléte egyre többek szemében lett ismét roppant vállalhatatlan, s ezért Orbán ocsmányul ráfizet eddigi politikájára. Azok ugyanis,

akik örülnek Weber bukásának, épp a Fidesszel szembeni, korábbi kétértelmű magatartása miatt utálják olyannyira a néppárti frakcióvezetőt. Akik meg nem örülnek e bukásnak, azok a néppárti kudarcot ma már teljes egészében Orbán számlájára írják.

Mindezt Orbán is nagyon jól tudja. Most mindössze kivár. Az első tisztázó momentum az uniós pozíciók betöltése lesz majd számára, melyre immár a Fidesznek semmilyen befolyása nincs s ezért – az új vezetés rovására – Orbán újra kezdheti az uniós mechanizmus gyalázását, s az intézmények rombolását. A másik az októberre-novemberre várható “három bölcs” állásfoglalása, mely révén a Néppárt teremthet egyértelmű helyzetet – méghozzá a Fidesszel szemben.

Iszapbírkózás Brüsszelben: újra nekifutnak – Friss: mára vége

FüHü
-
0
Iszapbírkózás Brüsszelben: újra nekifutnak – Friss: mára vége

Várhatóan ma folytatják az állam- és kormányfők az egyezkedést a legfontosabb EU-posztok betöltésére. Az éjszakai kísérlet teljes kudarccal végződött. Új nevek jöhetnek.

Voltaképpen el se kezdődött az Európai Tanács (ET) ülése vasárnap: a több órás késéssel indult tanácskozást késő este fel is függesztette Donald Tusk, hogy kétoldalú megbeszéléseken próbáljanak megoldást találni. Sikertelenül.

Az eddigi többség eltűnt

Az elsődleges feladat az EU néhány fontos tisztségének élére találni kompromisszumos jelöltet. Mindenekelőtt az Európai Bizottságéra. Az már korábban világossá vált, hogy nincs elegendő támogatása az Európai Néppárt (EPP) jelöltjének, Manfred Webernek. Az viszont az EPP-ben verte ki a biztosítékot, hogy

Tusk a második legnagyobb pártcsoport emberét, a holland Frans Timmermanst

terjesztette elő az állam- és kormányfők el.

Az alapszerződés értelmében az ET jelöl, az Európai Parlament (EP) pedig megszavazza a bizottsági elnököt. A jelöléshez a 28-ból 22 tagállam támogatása szükséges, melyek együtt az uniós lakosság legalább 60 százalékát képviselik. Az EPP szerepelt a legjobban az EP-választáson, de nem szerzett többséget, sőt, az eddig a Szocialisták és Demokraták frakcióval alkotott többsége is elveszett. Emiatt a rendkívül megerősödött liberális pártcsaláddal kell kompromisszumra jutni.

Csomagról kellene dönteni

A problémát növeli, hogy öt jelentős posztra kell megegyezéssel vezetőt találni. Az EB mellett az ET és az EP élére is, továbbá az ősszel megüresedő Európai Központi Bank elnöki tisztségére, valamint az EU külügyi főképviselői posztjára. Ezek közül a legszorítóbb a parlamenti elnöki hely sorsa, mert kedden összeül az új EP, amikor elnököt kellene választaniuk (és még egy sor tisztségviselőt, akiknek széke ugyancsak bekerülhet az alku kalapjába). A jelenlegi vezető, Antonio Tajani este azt nyilatkozta, hogy

szerdán mindenképpen megválasztják az EP-elnököt, akár lesz javaslata az ET-nek, akár nem.

Ehhez az EP-nek joga van, csakhogy itt egy ötös „csomagról” megy az alkudozás. Az egyes pártcsaládoknak jutó helyek és a személyek sorsa össze van kötve. Jelenleg úgy néz ki, hogy ha most is sikertelen lesz az egyezkedés, akkor két hét múlva újabb csúcstalálkozót tartanak.

Marad-e a csúcsjelölti rendszer?

Komplikálja a dolgot, hogy az EP-ben talán lenne többsége a csúcsjelölti rendszernek, amelynek alapján a választást nyerő EPP-s Weber lett volna a befutó a bizottsági elnökségre. Ez a 2014-ben többséggel megszavazott szisztéma azonban ellentétes az EU alapszerződésével. A liberális frakció, elsősorban Emmanuell Macron francia elnök elutasítja ezt a megoldást.

Formailag elegendő júliusig megtalálni a bizottsági elnök személyét, de – a csúcsjelölti rendszer elvetésével – ez aligha szakítható ki a teljes csomagból. Ráadásul a bizottság meg se tud alakulni az elnök beiktatása előtt, mert utóbbi joga elosztani a szakterületeket és összepárosítani ezeket a tagállamok jelöltjeivel, hogy aztán az EP-bizottságokbeli meghallgatások után a plenáris ülés szavazzon róluk.

Új nevek?

Egyelőre kiszámíthatatlan a helyzet. Lehet, hogy ismét előkerül a francia Michel Barnier, jelenlegi Brexit-ügyi főtárgyaló neve is mint néppárton belüli alternatív jelölté. A Timmermans személyét elutasító V4-ek őt valószínűleg elfogadnák. Elterjedt hírek szerint reggel Tusk újabb neveket is bedobott, egyik se teljesen új javaslat. Az egyik a bolgár Krisztalina Georgijeva, a Világbank vezérigazgatója (korábban bizottsági alelnök), a másik Leo Varadkar ír kormányfő és Michel Barnier.

FRISSÍTVE – Kora délután Donald Tusk felfüggesztette a csúcstalálkozót, a megbeszélések kedden 11 órakor folytatódnak – írta Preben Aamann, az Európai Tanács elnökének szóvivője Twitter-üzenetében hétfőn. A hírek szerint se Weber, se Timmermans nem kapott akkora támogatást, hogy szavazni legyen érdemes róluk.

Holnaptól Finnország veszi át az Európai Unió soros elnökségét

FüHü
-
0
Holnaptól Finnország veszi át az Európai Unió soros elnökségét

Július elsejétől hat hónapig Finnország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, az észak-európai állam Romániától veszi át, majd januárban Horvátországnak adja tovább a tisztséget.

Az EU-hoz közel 25 évvel ezelőtt, 1995-ben csatlakozott Finnország 1999 és 2006 után immár harmadszor látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet.

Helsinki már véglegesítette „Fenntartható Európa, fenntartható jövő” mottójú programját, amelyben a közös értékek, a jogállamiság erősítését, az éghajlatváltozás elleni küzdelem előmozdítását, a kontinens biztonságának fokozását, illetve az EU versenyképességének növelését tűzte ki célul.

Mint kiemelték a finn elnökség honlapján: „A nagyhatalmi versengés és az asszertív unilateralizmus fokozódóban van, a nemzetközi szabályalapú rendszert kihívások érik. Annak is szemtanúi vagyunk, hogy megkérdőjeleződnek az EU közös értékei, mi több, az egyik tagállam a közösség elhagyására készül.”

„Meg kell óvni az európai integráció sarokköveit, a békét, a biztonságot, a stabilitást, a demokráciát és a prosperitást” – írták.

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai jövő csütörtökön Helsinkibe látogatnak, ahol a finn prioritásokról egyeztetnek.

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig az elnöklő állam külügyminisztere helyett már az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Magyarország 2011 első felében töltötte be először az Európai Unió elnökségét, és 2024-ben kerül ismét sorra.

Trump-Kim kézfogás Észak Koreában

Polonius
-
0
Trump-Kim kézfogás Észak Koreában

Trump elnök kezdeményezte a találkozót , melynek során amerikai elnök először lépett Észak Korea földjére.

„Találkoztam Hszi Csinping elnökkel Japánban , aztán Szöulban tárgyalok Mun Dzsein elnökkel, összefuthatnánk a fegyverszüneti vonalon, hogy üdvözöljük egymást”! Ezt írta Twitteren az Egyesült Államok elnöke, aki részt vett Oszakában a G20 csúcstalálkozón. Korábban azt írta, hogy koreai útja során nem tervez találkozót Kim Dzsong Un észak-koreai elnökkel. Ez most megváltozott hiszen az USA és Kína immár újra fegyverszünetet kötött egymással a kereskedelmi háborúban. Hszi Csinping elnök nem sokkal a G20 csúcs előtt tett látogatást Észak Koreában.

Phenjanban örömmel fogadták az invitálást. Tavaly júniusban találkozott először Donald Trump és Kim Dzsong Un Szingapúrban. A második találkozó idén tavasszal volt Hanoiban. Az első alkalommal abban állapodtak meg, hogy Észak Korea megsemmisíti nukleáris fegyvereit és ballisztikus rakétáit, cserébe az USA megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy sem túlságosan sikeres gazdaságát. Hamarosan kiderült: egyik fél sem tartja be a megállapodást. Észak Korea néhány látványos gesztus után leállította a leszerelést miután az USA meghosszabbította a szankciókat mondván: csakis akkor szünteti meg azokat, ha nemzetközi ellenőrzés bizonyítja, hogy Észak Korea teljesítette vállalásait. Emiatt Hanoiban a csúcstalálkozó teljes kudarccal végződött. Most újra próbálkoznak, mert Trumpnak a választási kampányban jól jönne egy diplomáciai siker. Észak Koreában pedig éhínség pusztít. Számukra a szankciók enyhítése a rendszer stabilitását biztosíthatja.

A Trump – Kim csúcstalálkozó  a fegyverszüneti vonalon Panmindzsonban vasárnap új lendületet adhat az akadozó tárgyalásoknak az Egyesült Államok és Észak Korea között.

Törökország kitart az orosz rakéták mellett az amerikai ellenkezés ellenére

Polonius
-
0
Törökország kitart az orosz rakéták mellett az amerikai ellenkezés ellenére

Erről nyilatkozott Oszakában Erdogan elnök miután találkozott Putyin orosz és Trump amerikai elnökkel. Törökország Sz 400-as orosz rakétavédelmi rendszert vásárol annak ellenére, hogy a NATO tagja. Az orosz rendszer nem kompatibilis a NATO rendszerével. Emiatt az amerikaiak felfüggesztették az F 35-ös vadászgépek szállítását Törökországnak.

Erdogan hangsúlyozta, hogy azért tartanak ki az orosz rakéták mellett, mert annak idején Obama elnök nem engedélyezte Patriot rakétavédelmi rendszer eladását Törökországnak. Akkor ugyanis Törökország szembekerült Izraellel. Trump elnök megértést mutatott a török álláspont iránt mondván, hogy a helyzet bonyolult. Ennek ellenére nem zárta ki a szankciókat Törökország ellen.

Oroszország nemcsak rakétavédelmi rendszert szállít Törökországnak, de a Roszatom építi az ország első atomerőművét is több mint 20 milliárd dollárért. Törökország jelenleg egyaránt szövetségese az Egyesült Államoknak és Oroszországnak miközben Washington és Moszkva érdekei élesen ütköznek a Közel Keleten. Ebben a kényes helyzetben Erdogan elnök egyelőre ügyesen lavírozik, de hogyha Trump elnök beveti a gazdasági szankciók fegyverét, akkor ismét bajba kerülhet a török líra , mely értékének már csaknem a felét elveszítette a dollárral szemben.

Útra kel az úszó Csernobil

Polonius
-
0
Útra kel az úszó Csernobil

A Lomonoszov akadémikusról elnevezett úszó atomreaktor Murmanszk kikötőjéből startol és Pevek környékén horgonyoz le, hogy energiát termeljen az orosz Észak istenhátamögötti vidékén. Pevek több mint négyezer kilométerre fekszik Moszkvától észak-keletre. A földgázban és kőolajban gazdag területen óriási az energiahiány. A Csukcs félszigeten drágaköveket is kitermelnek, de az ott élők energiaellátása egyáltalán nem megoldott.

Ezért döntöttek úgy több mint húsz évvel ezelőtt Moszkvában, hogy úszó atomerőművet küldenek a nyersanyagokban gazdag terület energiaellátására. Az orosz nemzeti színekben pompázó hajó 144 méter hosszú. Több mint kétmillió ember energiaellátását kell megoldania. Mennyire biztonságos egy úszó erőmű?

Az amerikaiak működtettek egy ilyet a Panama csatorna övezetben amikor az az USA ellenőrzése alatt állt. Később New Jersey állam partjainál terveztek egy másikat, de azt a környezetvédők megfúrták. Amint tudomást szerzett a Greenpeace az oroszok úszó atomerőművéről máris elnevezte azt úszó Csernobilnak. Finom utalás ez arra a Kijev környéki ukrán kisvárosra, ahol nukleáris katasztrófa következett be 1986-ban. Ezt Moszkva sokáig titkolni próbálta. A csernobili katasztrófa következményeiről nemrég az HBO mutatott be sikeres sorozatot. Moszkvában dührohamot kaptak amikor megtudták , hogy a Greenpeace környezetvédő szervezet úszó Csernobilnak nevezte el a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőművet. A fő konstruktőr a sajtónak elmondta: ez egészen más konstrukció. Ráadásul sokkal kisebb kapacitású mint Csernobil. Az 4000 MW teljesítményre volt képes míg a Lomonoszov akadémikus úszó atomerőműnek csak két 35 MW-os reaktora van. Az atomerőműveknél általában nagy gond a hűtővíz, de a Lomonoszov akadémikus nem küzd ilyen problémával hiszen az Északi jeges tengeren hideg víz van bőven – nyilatkozta az orosz úszó erőmű főkonstruktora abból az alkalomból , hogy a hajó hamarosan elindul Murmanszk kikötőjéből, hogy energiát szolgáltasson Csukcsföldnek és környékének Oroszország északkeleti részén.

Die Welt: végleg ejtették Webert?

FüHü
-
0
Die Welt: végleg ejtették Webert?

Ha hinni lehet a lap információjának Manfred Weber minden igyekezete kevés volt: Macron elnök ellenállása végzetesnek bizonyult, melybe állítólag Angela Merkel is elfogadott.

Nem Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje lesz az Európai Bizottság következő elnöke – erről állapodtak meg a konzervatív lap értesülése szerint az EU Oszakában, a G20-csúcstalálkozón tartózkodó állam-, illetve kormányfői.

Meg nem nevezett forrásra hivatkozva írja a lap, hogy az EU-tagállamok vezetői valamint az Európai Parlament a következő két napban egyeztetnek arról, hogy a Orbán Viktor réme, nevezetesen a szociáldemokraták csúcsjelöltje, a holland Frans Timmermanst jelöljék e a bizottság élére vagy esetleg az EPP jelöl másik személyt.

Azt nem tudni a kereszténydemokraták állítanak e új jelöltet. Weber környezetéből se megerősíteni, se cáfolni nem voltak hajlandóak a vereséget. Most aztán az a kérdés, hogy beállnak e a szociáldemokrata Timmermans mögé megmentve a „Spitzenkandidat-rendszert.

Három egyéb jelöltről is hallani. Elsősorban az EU Brexit-ügyi főtárgyalóját, Barniert, aki francia és élvezi Macron elnök támogatását, másodikként emlegetik a bolgár Krisztalina Georgievát, aki a Világbankot ügyvezetőként vezeti, és Andrej Plenkovic, horvát kormányfő is befutó lehet ebben a sokesélyes játszában.

Vasárnap a rendkívüli uniós csúcson tisztázni kellene minden személyi kérdést.

Macron, aki hangadónak tűnik az osakai egyeztetések során – holott a tárgyalásokon  a lengyel Tusk elnököl – áttörést vár meg kell állapodniuk azok személyében, akiket az Európai Bizottság, az Európai Tanács élére, és az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője pozíciójára javasolnak.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerint közelebb a megoldás, egyben arra is figyelmeztet, hogy szükség esetén többségi alapon is meghozzák a döntést, a V4-ek és egyes balti államok ellenvéleménye mellett.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség