Fontos

Euróbevezetés: a környéken mindenki megelőz minket

Öt éven belül a horvátok, a románok és a bolgárok is euróval fizethetnek. Magyarország esetében még céldátum sincs, valójában hiányzik a kormányzati akarat.

Horvátország a hét végéig kérni fogja felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II) – jelentette ki Zdravko Maric horvát pénzügyminiszter, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülését követően. Csütörtökön a kormánynak még formálisan is fel kell hatalmaznia a pénzügyminisztert és a jegybankelnököt, hogy aláírja és elküldje a szándéknyilatkozatot.

Az ERM-II-t az euró előszobájának szokás nevezni, két évet kell eltölteni ebben a fázisban. A követelmények (államadósság, államháztartás hiánya, infláció) határértékének teljesítésével kerülhet sor a pénzváltásra. Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Horvátország, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.

A román kormány is 2024-es euróátvételről

nyilatkozott, legutóbb a nyáron erősítették meg ezt a dátumot. Bulgária esetleg még ennél is előbb, talán már 2022-ben bevezetheti a közös pénzt egy január végi bejelentés szerint. A térségben Szlovákia tíz éve, Szlovénia 12 éve tért át az euróra.

Magyarország esetében még céldátum sincs. A kormány lényegében a „soha napján kis kedden” szellemében lebegteti a valamikori euróátvételt. Valójában nincs politikai szándék a forint elhagyására a „nemzeti szuverenitás” jegyében.

Dobrev és Járóka az EP alelnökei – menlevelet kap a Fidesz?

A fideszes Járóka Líviát és Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció képviselőjét is alelnökévé választotta az Európai Parlament (EP) szerda délután. A Fidesz minden bizottságban helyet kapott: visszafogadják őket?

Járóka Líviát megrősítették az EP alelnöki tisztségében. Őt az Európai Néppárt jelölte és 349 szavazattal választották újra. A szociáldemokrata frakció által jelölt Dobrev Klárát 402 képviselő szavazta meg. Mindkettejük jelöltségét már az első szavazási fordulóban jóváhagyta a testület.

Dobrev a hetedik, Járóka a tizedik legtöbb szavazatot kapta a plenáris ülési szavazáson.

Forrás: Facebook/Dobrev Klára

Ugyancsak választási hír, hogy a Fidesz-KDNP képviselői az Európai Parlament mind a 22 szakbizottságában helyet szereztek. A szakbizottságok vezető posztjairól jövő héten határoznak, amely szavazás során a fideszes képviselők jó eséllyel további vezető tisztségeket töltenek be – fogalmaz a Fidesz közleménye.

Ez előjele lehet annak, hogy a magyar kormánypártot visszafogadja soraiba az Európai Néppárt (EPP), amely márciusban felfüggesztette a Fidesz tagságát. Noha ez nem vonatkozik az EP-beli tisztségekre, a frakció megtehette volna, hogy alakuló ülésén nem fogadja be soraiba a Fideszt, illetve nem jelöli őket tisztségekre.

Őket gardírozza Sassoli

Új összetételű, részben újracsoportosult Európai Parlamentet fog vezetni David-Maria Sassoli. Az EP egyelőre 751 tagú, a britek kiválása teljesen bizonytalan.

Az olasz mérsékelt baloldali Demokrata Párt képviselője, David-Maria Sassoli lett az Európai Parlament (EP) új elnöke az Európai Tanács három napra elnyúlt tanácskozásának alkuja nyomán.

Az EP változatlanul 751 tagú, mert a britek kiválása mindeddig nem történt meg, ezért kénytelenek voltak ők is képviselőket választani. Ha az október 31-i határidőig rendezetten, vagy utána megállapodás nélkül lépnek ki, 73 mandátumuk fog megszűnni.

A grafikon mutatja az új EP pártcsoport-összetételét.

Forrás: EP

A három legnagyobb frakció az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták (S&D), valamint az ALDE utódja, az Újítsuk meg Európát (Renew Europe).

Előbbiek sok mandátumot vesztettek, utóbbi pedig Emmanuell Macron En Marche mozgalmával rendkívül megerősödött.

Többen lettek a Zöldek (Greens/EFA), teret veszített viszont a másik zöld-baloldali csoport, a GUE/NGL.

A jobb térfélen összébb ment az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), és megszűnt az EFDD és az ENF csoportja. E kettőből állt össze a francia Marin Le Pen (Nemzeti Gyűlés) és az olasz Matteo Salvini (Liga) gründolta Identitás és Demokrácia (ID) nevű EU-ellenes csoportosulás. Összesöpörték az EU szélsőjobbos alakulatait: az Osztrák Szabadságpártot, a Flamand Érdeket és, főleg, a félnáci német AfD-t. Vagyisa magukat szuverenistáknak nevező

73 EP-képviselő lesz az uniót bomlasztani kívánó csoportosulás.

Ellenben nem csatlakozott az ID-hez a Brexit Párt, a lengyel Jog és Igazságosság, valamint az olasz 5 Csillag. (A lengyelek az ID oroszbarátságát nem szenvedhetik, ezért az ECR-ben maradtak.) A Brexit Párt és az 5 Csillag eddig nem tudott frakciót alakítani – ehhez minimum 25 ember kell hét tagországból, utóbbi nem teljesült.

Sassoli két és fél évig vezeti az EP-t, félidőben (mint az előző ciklusban is) átadja helyét az EPP jelöltjének. Ő alighanem Manfred Weber lesz, aki a személyi alkuk legnagyobb vesztese.

A szocialista Sassoli az Európai Parlament elnöke

Az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP) szerdán. A strasbourgi plenáris ülésen a második fordulóban érvényesen leadott 667 szavazatból Sassoli 345-öt kapott. Megválasztásához abszolút többségre, vagyis legalább 334 voksra volt szükség.

Az egykori televíziós újságíró két és fél éven keresztül lesz az Európai Parlament (EP) első embere, majd átadja a helyet az Európai Néppárt (EPP) képviselőjének. Valószínűleg Manfred Webernek, aki jelenleg az EPP frakcióvezetője az EP-ben.

David Sassoli, az olasz kommunista párt utódának parlamenti képviselője Brüsszelben. Ez a második legerősebb szocialista csapat az EP-ben. Korábban a szocialisták listavezetője volt az esélyes a brüsszeli bizottság elnöki posztjára, de ezt a visegrádi országok és Olaszország megfúrták. „Kommunisták és szocialisták semmiképp sem vezethetik a brüsszeli bizottságot – akármit is gondol erről Angela Merkel kancellár”- jelentette ki Olaszország erős embere, Matteo Salvini Rómában. Így viszont egy olasz szocialista lett az Európai parlament elnöke.

Ursula von der Leyen: Európai Egyesült Államokat akarok

A brüsszeli bizottság jövendő elnökasszonya még 2012-ben kijelentette: az Egyesült Államokhoz, Németországhoz vagy Svájchoz hasonló szövetségi államot szeretne Európában is.

A hétgyermekes családanya Angela Merkel leghűbb szövetségese a kereszténydemokraták között Németországban. Minden Merkel kormányban benne volt, kezdetben mint család, majd mint szociális miniszter. Évek óta hadügyminiszter, ő az első nő ezen a poszton Németországban. Az arisztokrata hölgy kiválóan beszél angolul és franciául , de semmilyen uniós tapasztalata sincsen. Ezért valószínűleg mentora, Angela Merkel politikáját követi majd Brüsszelben.

A visegrádi államok is támogatták Ursula von der Leyen megválasztását, mert annyira megijedtek a holland Timmermans-tól, aki aktívan bele akart szólni a tagállamok politikájába. A francia-német szövetség újra győzött az Európai Unióban bár a visegrádi államok fogadkoztak: ezúttal másképp lesz. A visegrádiak nem kaptak semmit. Tarthatnak viszont attól, hogy Ursula von der Leyen megvalósítja az őt ajánló Macron elnök javaslatát: csakis az az uniós állam kapjon pénzeket Brüsszeltől, amelyik betartja az Európai Unió szabályait!

Illegális migránsokat sem lehet fogva tartani

0

Egy amerikai szövetségi kerületi bíró kedden az északnyugati Seattle városában úgy döntött: az Egyesült Államokba illegálisan érkezőket nem lehet fogva tartani a gyűjtőközpontokban. – olvasható a hír az MTI oldalán.

Marsha Pechman bíró döntése értelmében az illegális migránsoknak is meg kell adni a jogot az óvadék fejében történő szabadon bocsátáshoz szükséges bírói meghallgatásra, és ügyük elbírálásáig szabadlábra kell helyezni őket.

William Barr igazságügyi miniszter idén április közepén rendelte el a bevándorlási ügyekkel foglalkozó bíróknak, hogy az Egyesült Államokba illegálisan érkező menedékkérők nem folyamodhatnak óvadék fejében történő szabadon bocsátásért. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illegális migránsok ezrei-tízezrei nem hagyhatják el a gyűjtőközpontokat hónapokon vagy akár éveken keresztül, amíg a menedékkérelmüket el nem bírálják.

Barr rendelete része volt azoknak a kormányzati erőfeszítéseknek, amelyekkel Donald Trump elnök kormányzata szeretné féken tartani a menedékkérők tömeges beáramlását az amerikai-mexikói határon.

A miniszteri döntés ellen perkeresetet nyújtott be több civil szervezet, köztük az Amerikai Polgári Jogok Uniója (ACLU). Keresetük elfogadása és a jelenlegi gyakorlat betiltása indoklásakor Marsha Pechman azzal érvelt, hogy a rendelet sérti az Egyesült Államok alkotmányát, amely tiltja, hogy meghatározatlan ideig fogva tartsanak valakit, anélkül, hogy lehetőséget kapna az intézkedés jogszerű vitatására.

A perelő civil szervezetek elégedetten fogadták a bírói döntést. Az ACLU egyik ügyvédje, Michael Tan közleményben szögezte le, hogy

„a kormányzat hiába próbálkozik, nem kerülheti meg az alkotmányt annak érdekében, hogy elriassza és megbüntesse a védelmet kérő menedékkérőket”.

Matt Adams, a szintén perkérelmet benyújtó Északnyugati Migránsjogok Projektje nevű szervezet jogi igazgatója ugyancsak írásos közleményt tett közzé. „A bíróság most megerősítette azt, ami évtizedek óta működött: hogy az országba belépő menedékkérőknek joguk van az önkényes fogva tartástól mentes szabadsághoz” – fogalmazott a jogász.

Az Amnesty International (AI) közben arra szólította fel a kongresszust, hogy tartson nyilvános meghallgatásokat az emberi jogi szervezetek által „megfélemlítő kampánynak” nevezett és az illegális migráció visszaszorítását célzó kormányzati döntésekről. Az AI még kedd reggel nyilvánosságra hozott egy 44 oldalas jelentést, amelyben a többi között azzal vádolta meg a belbiztonsági minisztériumot és az igazságügyi tárcát, hogy

„törvénytelen és megfélemlítő kampányt folytat mindazok ellen, akik védelmükbe veszik a migránsok, a menekültek és a menedékkérők emberi jogait”.

Demokrata párti törvényhozók egy csoportja hétfőn és kedden az amerikai-mexikói határon lévő gyűjtőtáborokba látogatott. A politikusok – és a kíséretükben lévő emberi jogi aktivisták – elképesztő túlzsúfoltságról, veszélyes higiéniai körülményekről és meglátásuk szerint robbanásveszélyes hangulatról számoltak be.

A belbiztonsági minisztérium kedden bejelentette: július végéig további férőhelyeket biztosítanak a migránsoknak.

Német női vezető lesz az Európai Bizottságban

Az előzetes jeleknek megfelelően a német Ursula von der Leyen lesz az Európai Bizottság elnöke. A korábbi néppárti jelölt, Manfred Weber alighanem félidős parlamenti elnökséget kaphat. Angela Merkel tartózkodott. Orbán aligha boldog.

Az uniós tagállamok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács az Európai Néppárt (EPP) jelöltjét, a CDU-s Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolja az Európai Bizottság következő elnökének – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A német politikus az első női bizottsági elnök lesz.

Néppárti, liberális, szocialista leosztás

Tusk közölte, az uniós tagállamok von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt jelöli, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének székében pedig a szocialista Josep Borrell spanyol külügyminisztert látnák szívesen. Az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőjének a francia Christine Lagarde-ot, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatóját nevezte meg – közölte Tusk.

Merkel tartózkodott

Üdvözölte az európai uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján született megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését kedd este a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére belpolitikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson.

Sajtótájékoztatóján Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormánykoalíció másik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen.

Webernek „egy félidő” EP-elnökség marad

Merkel elmondta, hogy megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább „tisztességes megoldást” találni a listavezetők számára, de ez nem sikerült. Elmondta továbbá, hogy az Európai Tanács javaslata értelmében az Európai Parlament elnöki tisztségét az ötéves ciklus első felében szociáldemokrata, utána pedig néppárti politikus töltené be. (Már eddig is rotációban töltötték be ezt a posztot: két és fél éven át Martin Schulz szocialista, aztán Antonio Tajani néppárti személyében.)

A brüsszeli információk szerint az EPP-csúcsjelöltje, Manfred Weber lesz a második félidős EP-elnök.

Mint azt megírtuk, a V4-ek álltak elő von der Leyen nevével, de aztán kiderült: a német politikust először Emmanuell Macron francia elnök javasolta. Aztán megnyerte hozzá Merkel támogatását is.

Orbán nem repeshet az örömtől

Ursula von der Leyen valószínűleg nem lesz ideális bizottsági elnök Orbán számára, mert a CDU-ban Merkeltől valamelyest „balra” áll: a Bundestagban a kancellár ellenében megszavazta a melegházasságot, erős híve az Európai Egyesült Államoknak, és a évekkel ezelőtt otthonában fogadott egy szír menekültet.

Szankciókkal büntessék Iránt az atomalku megsértése miatt

0

Irán nemrég közölte , hogy a dúsított urán készlete túllépte azt a határt, amelyet az ország számára a 2015-ös bécsi egyezmény előírt. Akkor hat nagyhatalom abban állapodott meg Iránnal, hogy megszünteti a szankciókat az iszlamista állammal szemben, mely cserébe vállalta: lemond az atomfegyverről.

Obama elnök írta alá az Egyesült Államok részéről az atomalkut, melyből utóda, Donald Trump kilépett. Válaszul az irániak jelezték: akkor ők sem tartják magukat az atomalkuhoz! Lavrov orosz külügyminiszter ezért írta meg levelét Zarif iráni külügyminiszternek, melyben kéri Iránt: tartsa magát az atomalkuhoz. Ugyanilyen levelet küldött a francia külügyminiszter is Teheránba. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök viszont arra ösztönzi az európai nagyhatalmakat, hogy – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – büntessék szankciókkal Iránt. Ez az atomalku végét jelentené…

Az öt másik nagyhatalom ugyanis arra igyekszik rávenni Iránt , hogy ne kezdje újra nukleáris programját annak ellenére, hogy Trump elnök újra szankciókat alkalmaz ellene.

Közben az amerikaiak Irán ellenes szövetséget akarnak létrehozni a Közel Keleten. Ennek érdekében első ízben rendeztek háromoldalú tárgyalásokat Izraelben, melyen az amerikai és az izraeli nemzetbiztonsági főtanácsadó mellett Putyin elnök tanácsadója is részt vett. Benjamin Netanjahu miniszterelnök – miután fogadta Nyikolaj Patrusev hadseregtábornokot Jeruzsálemben – kijelentette: ezek után alapvetően megváltoztak az erőviszonyok a Közel Keleten.

Törököt foghat von der Leyennel Orbán

A visegrádi országok Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jelölését támogatják az Európai Bizottság következő elnöki tisztségére. Von der Leyen azonban inkább francia jelölt.

A visegrádi országok miniszterelnökei a rendkívüli EU-csúcs harmadik napjának délelőttjén találkoztak, hogy egyeztessék álláspontjukat az uniós intézmények vezető beosztásairól folyó tárgyalások keddi megkezdése előtt. Diplomáciai források úgy tudják, a visegrádi országok egységesek abban a tekintetben, hogy

a legmegfelelőbb jelölt a német Ursula von der Leyen védelmi miniszter

lenne az uniós bizottság elnöki posztjára.

Macron jelölte von der Leyent

Későbbi hírekből kiderült, hogy von der Leyen inkább Emmanuell Macron „találmánya”, a francia elnök már hétfő éjjel javasolta Angela Merkel német kancellárnak, hogy jelölje bizottsági elnöknek a német védelmi minisztert. Ezzel Németország és Franciaország konszenzusra jutott arról, hogy támogatják von der Leyen személyét.

Vagyis a V4-ek rácsatlakoztak a német-francia-javaslatra. Ez alkalmas arra, hogy növeljék politikai súlyukat, legalábbis a közvélemény szemében.

A visegrádiak körében teljes az egyetértés arról, hogy Frans Timmermans szociáldemokrata politikus nem elfogadható a pozícióra. Olasz tisztségviselőktől származó értesülések szerint Olaszország sem ellenezné Ursula von den Leyen személyét a bizottság élére, de ahhoz ragaszkodna, hogy a javaslattal az Európai Néppárt (EPP) álljon elő. Információk szerint a visegrádi országok, Olaszország és Németország mellett egyelőre két meg nem nevezett balti ország is megszavazná a német politikust.

Hárompárti egyezség

Egy uniós diplomata arról számolt be, hogy von der Leyen bizottsági elnöki jelölése mellett egyre nagyobb Charles Michel belga liberális miniszterelnök támogatottsága az Európai Tanács vezetésére. A francia Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója lehet az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, amíg az EU külügyi szolgálata (EEAS) élére jelölhetik Josep Borrell spanyol külügyminisztert, az Európai Parlament vezetésével pedig Szergej Sztanyisev volt bolgár szocialista miniszterelnököt bíznák meg. Utóbbi kettő a szocialista frakció jelöltje.

Ezek alapján a német Mafred Weber bizottsági elnöki, valamint Maros Sefcovic, az EU jelenlegi energiaügyi biztosa korábbi támogatottsága az EEAS vezetésére gyakorlatilag teljesen megszűnt. Miként eltűnt a süllyesztőben Frans Timmermans is.

A von der Leyen jelölésére vonatkozó francia eredetű, német támogatású javaslat, valamint Weber és Timmermans „ejtése” – valamint a fontosabb tisztségekre tett javaslatok – a német-francia-tengely és a három nagy EP-frakció átfogó egyezségére utal.

Ez egyben Angela Merkel vereségeként is felfogható. A német kancellár előzőleg belement abba, hogy Timmermans legyen a bizottsági elnöki tisztség várományosa.

Ellenben von der Leyennel a mellé felsorakozott V4-ek egyes vezetői talán törököt fognak, erről rövid portrénkban.

Az Európai Egyesült Államok híve, sőt, „migránssimogató”

A hétgyerekes családban 61 éve született orvos Ursula von der Leyen édesapja is tartományi miniszter volt. A szintén hétgyerekes politikus asszony 2003 óta kormányzati politikus, 2009-ben lett szociális és családügyi miniszter Merkel kormányában, 2010-ben a CDU elnökhelyettesévé választották. 2013-ban a nagykoalíciós kormányban védelmi miniszter, ennek idején 2014-18-ra 32 milliárd eurós haderőfejlesztést szavaztak meg.

Von der Leyen a CDU-ban a centrista-liberális szárnyhoz sorolható. Két éve

a Bundestagban megszavazta a melegházasságot

sokak mellett Merkellel ellentétben.

Három éve kirobbant skandalumában azzal vádolták, hogy 1990-es doktorijában plágiumot követett el.

Hét évvel ezelőtt egy lapinterjúban az Európai Egyesült Államok létrejöttét támogatta. A magyar kormány számára elfogadhatatlan elvekkel állt elő.

„Célom az Egyesült Államok – Svájc, Németország vagy USA szövetségi államainak modellje”

– mondta von der Leyen.

Ez rengeteg teret hagyna az „életszerű tervezésnek az országokban és régiókban, de fontos pénzügyi, adó- és gazdaságpolitikai kérdésekben Európa méretgazdaságosságát használjuk” – mondta a CDU alelnöke. A globális verseny fennmaradásához nem elég egy közös valuta. Ehhez politikai unióra van szükség.

Ez nálunk a DK programjának központi célja.

Ennél is kevesebb jót ígér, hogy 2015 őszén, a menekültválság idején von der Leyen a CNN-ben kikelt a magyar kormány eljárása,

a határon használt könnygáz ellen.

Sőt, ugyanezen év végén a Der Spiegel arról számolt be, hogy korábban a politikus egy szír menekültet fogadott be otthonába.

A tagországok állam- és kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyalnak. Az eddigi kudarcos egyeztetések után a harmadik, keddi munkanap a tervezett délelőtt 11 óra helyett jelentős késéssel várhatóan délután kettő után kezdődik.

A megegyezést nehezíti, hogy

„csomagban” kellene egyszerre öt tisztségről megállapodni,

amelyeknek csak egyike a bizottsági elnöké. Továbbá számtalan egyéb szempontot is figyelembe akarnak venni (nők, kisebb és déli tagállamok, pártcsoportok erőviszonyai). A csomag része az Európai Parlament elnöke is, ám a testület mai alakuló ülésén kinyilvánították: holnap akkor is szavaznak róla (és a 14 alelnökről), ha a brüsszeli egyezség nem jön létre addig se.

Az Európai Parlament alelnökének jelöli az EP baloldali-demokrata frakciója Dobrev Klárát

Egy hónappal az Európa-párti erők győzelmét hozó EP-választás után az Európai Parlament baloldali-demokrata frakciója az EP alelnökének jelöli Dobrev Klárát, a DK EP-képviselőjét. – áll a DK közleményében.

A frakció erről hétfő este egyhangúlag döntött. Magyar baloldali politikus még soha nem töltött be ilyen magas közjogi tisztséget az Európai Parlamentben. Ez nem csak a magyar demokratikus ellenzék, hanem egész Magyarország számára is hatalmas siker.

Dobrev Klára az EP alelnökeként tagja lesz az Európai Parlament Elnökségének is. Az alelnökök megválasztására az EP elnökének megválasztását követően kerül sor.
Minden választás után vannak vesztesek és győztesek. Míg Orbán és populista barátai megalázó vereségen vannak túl és semmilyen fontos pozícióra nem számíthatnak, a legeurópaibb magyar párt alelnököt adhat az Európai Parlamentnek – ez mindent elmond arról, hogy kik fogják alakítani Európa jövőjét a következő 5 évben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK