Fontos

Ami a liberális demokráciákban közérdek

Újabb bizalmas diplomáciai levelet hozott nyilvánosságra a Mail on Sunday. Sir Kim Darroch – aki az első Mail on Sundayban közzétett diplomáciai levele után tarthatatlan helyzetbe került Washingtonban és ezért lemondott nagyköveti megbízatásáról – korábbi elmarasztaló bizalmas levelét tették közre az iráni atomalku-egyezmény felmondásával kapcsolatosan.

  • Sir Kim Darroch 2018-as emlékeztetője azzal vádolta Donald Trumpot, hogy amit tesz az „diplomáciai vandalizmus”
  • A nagykövet azt állítja, hogy Trump azért mondta fel az Iránnal kötött megállapodást, mert azt Barack Obamát hozta tető alá
  • A nagykövet észrevételei után Boris Johnson megpróbálta az amerikai elnököt rávenni ne rúgja fel a megállapodást
  • Boris Johnson külügyminiszter nem tudta meggyőzni a Fehér Ház urát, hogy mentse meg a nukleáris megállapodást

Az egyezmény felmondását követően a washingtoni kormánynak semmiféle stratégiája nem volt arra vonatkozóan, hogy az üres szavakat milyen tettek kövessék. Ezt a megjegyzést nagyban alátámasztja az is, hogy ebben az ügyben nem történt előzetes egyeztetés az USA elsődleges szövetségeseivel sem.

Maga Boris Johnson, akkori brit külügyminiszter semmi eredményt nem ért el eredményt Trumpnál elnöknél tett gyors látogatása során, a Fehér Ház ura hajthatatlan maradt.

Trump elnök már az első levél nyilvánosságra kerülését követően durva kirohanásokkal reagált Sir Derroch megállapításaira, egyenesen félnótásnak, ostoba felfuvalkodottnak nevezte a nagykövetet, akit Theresa May miniszterelnök és Jeremy Hunt külügyminiszter is megvédett, hangsúlyozva a diplomata kimagasló munkáját és profizmusát.

Boris Johnson árnyaltan fogalmazott, lévén mint a brit kormány várható következő elnöke nem akart nyílt diplomáciai vitába bocsátkozni elsőszámú szövetségesével, még akkor sem, ha annak a szövetségesnek történetesen egy Donald Trump nevezetű „vandalizmusra” hajlamos személy az elnöke.

A kiszivárogtatás miatt a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított melynek során emlékeztetőket közlő sajtóorgánumok ellen vizsgálat is indulhat.

Ezzel kapcsolatban Jeremy Hunt Twitter bejegyzésében megjegyezte: a kiszivárogtatások ugyan károkat okoztak a kétoldalú kapcsolatokban, ugyanakkor nem vitatja a sajtó jogát, hogy a hozzájuk eljutó információkat közölhessék.

Boris Johnson is felsorakozott a közlést védelmükbe vevő politikusok mellé, s hamarosan nem is maradt el a Scotland Yard közleménye, mely megnyugtatja a közvéleményt:

nem kívánják a sajtót korlátozni olyan értesülések közzétételében, amelyeknek megismerése a liberális demokráciákban közérdeknek minősülnek.

A németek többsége szerint a kancellár egészsége magánügy

A német lakosság hattizede magánügynek tekinti Angela Merkel gyakori remegésének okát. A kancellár  elütötte az egészségével kapcsolatos kérdéseket, mondván jól van.

Angela Merkel egészsége magánügy a németek 59 százaléka szerint – derül ki abból a Reuters által közölt a közvéleménykutatásból, amit 4 495 szavazó megkérdezésével a Civey végzett csütörtökön és pénteken a bajor Augsburger Allgemeine számára. Erre azután került sor, hogy Merkelt a napokban pár héten belül harmadik alkalommal fogta el nyilvános eseményen egész testében remegés.

Egyharmad szerint adjon magyarázatot

A kérdés az volt, magyarázatot kell-e adnia egészségi állapotára. A válaszolók alig harmada (34 százalék) válaszolt igennel, 7 százalék nem tudott véleményt formálni.

A jövő héten 65 éves Merkelről legutóbb a finn miniszterelnök szerdai katonai fogadásán készült felvétel arról, hogy egész testében remeg. Első alkalommal az új ukrán elnök társaságában produkált ilyen jelet, majd Christine Lambrecht igazságügyi miniszter kinevezésekor Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök jelenlétében. Csütörtökön a dán miniszterelnökkel már ülve fogadta a köszöntést.

Az érintett szerdán azt válaszolta sajtótájékoztatón, hogy „rendben vagyok”, és

elutasította, hogy részletekkel szolgáljon egészségéről.

A történtek a német kereszténydemokratákat is megosztják arról, hogy Merkelnek 2021 előtt át kell-e adnia a kancellári tisztséget

Politikai kultúrák összecsapása

Merkel elődeihez hasonlóan kínosan ügyel arra, hogy magánéletéről minél kevesebb hír kerüljön a nyilvánosság elé. Még férjével együtt is alig-alig jelenik meg nyilvánosan. Ez beleillik a német politika hagyományába, amely szigorú magánügynek tekinti a politikusok egészségi állapotát, és egyáltalán bármit, ami privát szférájukat érinti.

Politológusok és más szakértők rámutatnak arra, hogy a választóknak joguk van tudni, ha vezetőjüknek – ebben az esetben Európa első számú gazdasági-politikai hatalma első emberének – a tisztséget befolyásoló betegsége van.

Ez másutt is szokás Európában, a néhai Francois Miterrand francia elnöknek még házasságon kívüli gyerekének létéről is hosszú éveken át hallgatott a sajtó, holott nyilvánvalóan volt erről információ.

Most egyre többen az Egyesült Államokra hivatkoznak, ahol az elnök egészségi állapotát évről évre nyilvánosságra hozzák.

Amerikában se volt azonban mindig így.

Az USA legsikeresebb elnöke, Franklin Delano Roosevelt csípőtől lefelé béna volt (sőt, már így lett elnök), ám ezt az egész sajtó – politikai szimpátiától függetlenül – nem tájékoztatta a közvéleményt. Elnökségének 12 éve alatt nem készültek olyan fotók, pláne híradófelvételek, amelyek mozgásában korlátozottnak mutatták volna FDR-t.

Megkapta az osztrák engedélyt a CEU

A jövő tanévtől magánegyetemként működhet a CEU Bécsben az osztrák minisztérium akkreditációjával. A CEU öt képzést folytathat Ausztriában.

Megkezdődhet a Közép-európai Egyetemen (CEU) az oktatás – közölte az osztrák Szövetségi Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium. Eszerint a CEU akkreditációja sikeresen befejeződött.

A Közép-európai Egyetem (CEU)

osztrák akkreditációs eljárása sikeresen befejeződött ezen a héten.

Az egyetemet korábban az USA-ban és Magyarországon akkreditálták, a tanítás kizárólag Magyarországon zajlott – ismertette a helyzetet az osztrák minisztérium.

A CEU személyében kiváló tudományos helyszínnel gazdagodik Ausztria – mondta Rauskala. Az új egyetem az Európai Kutatási Tanács (ERC) számos támogatásával rendelkezik a kiváló kutatók számára – tette hozzá a miniszter. (Vagyis ezek az összegek automatikusan átkerülnek Magyarországról Ausztriába.)

Az új egyetem programja várhatóan a 2020-as tanévben kezdődik. Oktatási programjában kulturális, politika- és társadalomtudományi, filozófia, politika- és közgazdaságtudományi alapképzés, nemzetközi közjogi mesterképzés, közpolitikai Erasmus Mundus mesterképzés, női és gendertudományi mesterképzés és környezettudományi, -politikai és menedzsment mesterszak található.

Iris Rauskala hangsúlyozta, hogy

mint a 16. osztrák magánegyetem

a CEU-nál kínált kurzusok tovább bővítik országa kutatási tájképét. Reméli, hogy sok hazai és nemzetközi diák végzi a CEU-n posztgraduális kutatását.

Az amerikai diplomát kiadó CEU-kurzusok mindmáig nem kapták meg Budapesten a magyar oktatási irányítás engedélyét, noha a személyre szabott törvény feltételeit teljesítették. Ez a posztgraduális képzés jövő ősztől Bécsben folytatódhat.

Putyin kész tárgyalni Kelet Ukrajnáról az új ukrán elnökkel

0

Volodimir Zelenszkij telefon beszélt Vlagyimir Putyinnal először azóta , hogy áprilisban megválasztották Ukrajna elnökének. Tárgyalásokat javasolt Putyinnak azokról az ukrajnai tartományokról, ahol a lakosság többsége orosz és melyek szoros kapcsolatba állnak Moszkvával. A tartományok fegyveres erőit Oroszország nyíltan támogatja. Eddig már több mint 13 ezer halottja van a háborúnak Kelet Ukrajnában.

Putyin elnök nemrég kijelentette: az orosz és az ukrán lényegében egy népet alkot! Jellemző, hogy a Kreml közleménye Vlagyimir Zelenszkijnek nevezi Ukrajna elnökét nem pedig Volodimirnak.

Ennek ellenére a Kreml közlése szerint Putyin hajlandó tárgyalni az úgynevezett normandiai formula szerint. Ez azt jelenti, hogy a két érintett félen kívül Németország és Franciaország is részt vesz a tárgyalásokon. Minszkben folytak már ilyen tárgyalások, melyek enyhítették a konfliktust Moszkva és Kijev között, de megoldani nem tudták azt. Putyin a mostani telefonbeszélgetés során jelezte: szeretné, ha az USA és Nagy Britannia is bekapcsolódna később a tárgyalásokba. Az orosz elnök maga is tudja, hogy erre egyelőre kevés az esély, mert mind az Egyesült Államok mind Nagy Britannia szankciókkal sújtja Oroszországot. A Kreml közlése szerint egyelőre szakértői szinte folynak majd a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között azt követően, hogy Volodimir Zelenszkij elnök telefonbeszélgetést folytatott minden oroszok urával, Vlagyimir Putyinnal.

Megérkezett az orosz rakéta fegyverek első szállítmánya Törökországba

Az USA szankciókkal sújthatja Törökországot, mely a NATO tagja és olyan orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt, mely nem kompatibilis az észak-atlanti szervezet rendszerével. Washington már jelezte Erdogan elnöknek , hogy nem szállítja le azt a megrendelt F 35 ös vadászgépet, mellyel korszerűsítenék a törökök légi flottáját.

Amerikai katonai szakértők egyáltalán nem akarják, hogy az Sz400-as orosz rakétavédelmi rendszer és az F 35-ös amerikai vadászgépek egy támaszponton állomásozzanak, mert az orosz kiképző tisztek ilyen módon hozzájuthatnának katonai titkokhoz. Vagyis megtalálhatnák az F 35-ösök gyenge pontját.

Trump elnök a G20 csúcstalálkozó alkalmából találkozott Japánban Erdogan államfővel. Az USA elnöke jelezte: Törökország szankciókra számíthat, ha nem áll el az orosz rakétavédelmi rendszer importjától. Erdogan hangsúlyozta: kitartanak az orosz rakétavédelmi rendszer mellett. Törökország a Közel Keleten szövetséges Oroszországgal és Iránnal, az USA két ellenfelével. A NATO második legerősebb hadserege  Törökországé. Minthogy Washingtonban mind kevésbé bíznak a törökökben, ezért az USA romániai katonai jelenlétét erősíti, high fenntartsa jelenlétét a turbulens térségben.

A média szabadsága

Neves jogi szakértőkből álló nemzetközi médiaszabadság-védelmi testület létrehozásáról döntött csütörtökön Londonban a brit és a kanadai kormány által közösen szervezett nemzetközi konferencia, amelynek témája a médiaszabadság védelme és a korrupció elleni küzdelem.

A testület vezetője Lord David Neuberger, a brit legfelsőbb bíróság volt elnöke, alelnöke Amal Clooney nemzetközi jogász, emberi jogi ügyvéd.
Amal Clooney-t – George Clooney Oscar-díjas amerikai színész feleségét – Jeremy Hunt brit külügyminiszter, a londoni konferencia társszervezője már áprilisban a brit kormány globális médiaszabadság-védelmi nagykövetévé nevezte ki.

Hunt ezzel egy időben bejelentette, hogy London jogi szakértőkből álló munkacsoportot hoz létre az olyan drákói törvények elleni fellépés céljával, amelyek akadályozzák az újságírókat munkavégzésükben.

Ez a szakértői testület jött létre hivatalosan a kétnapos londoni konferencia csütörtöki zárónapján. A 16 tagú nemzetközi csoport létrehozását bejelentő nyilatkozat szerint a cél a médiával kapcsolatos visszaélések felderítések, valamint az újságírók elleni erőszakos fellépés jelenségének felszámolása. A testület feladatai közé tartozik annak elősegítése, hogy a kormányok visszavonják a médiaszabadságot korlátozó törvényeket, valamint olyan törvényalkotási minták kidolgozása, amelyek az életerős szabad sajtó védelmét szolgálják.

A nemzetközi szakértői csoport létrehozását kommentálva Jeremy Hunt a londoni konferencián kijelentette: az újságírókkal szembeni erőszakos fellépés megakadályozásához politikai akarat, diplomáciai nyomásgyakorlás és jogi keretrendszer szükséges.

A konferencia csütörtöki munkanapjának főszónoka, Lord Tony Hall, a BBC brit közszolgálati médiatársaság vezérigazgatója kijelentette:

az 1930-as évek óta nem volt példa a jelenlegihez hasonló globális támadásra az igazság kimondása ellen, márpedig az igazság elleni támadás a demokrácia elleni támadás.

bbc.com

A BBC vezetője szerint az álhírek terjesztésének mostani jelensége az egykori német náci párt által a II. világháború előtti időszakban alkalmazott propagandához hasonlítható.
Hozzátette: a BBC feladatai közé tartozik, hogy küzdjön az álhírek terjesztése és a sajtó elnyomatása ellen az egész világon, és készen áll arra, hogy még többet tegyen a véleménynyilvánítási szabadság védelméért.

„Az álinformációk és a pártos hírszolgáltatás özönében ki kell állnunk a függetlenségért, a pártatlanságért, a félelem és részrehajlás nélküli újságírásért”

– hangsúlyozta a BBC vezérigazgatója.

Amal Clooney a londoni konferencián felszólalva kijelentette: a média jelenlegi válságának része az igazság elhallgatása és az álinformációk terjedésének eddig soha nem látott mértékű erősítése.

Hozzátette:

a demokrácia fennmaradása függ attól, hogy a világ miként reagál erre a válságra.

(FH/MTI)

Incidens a Perzsa-öbölben

0

Iráni hajók megpróbáltak elfogni egy brit tankert a Perzsa(Arab)-öbölben – idézte a Fox televízió szerdán este Bill Urban századost, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) szóvivőjét.

A szóvivő elmondta: az amerikai haderő figyelemmel kísérte a történéseket. Majd hangsúlyozta, hogy „a nemzetközi hajózás szabadságának biztosítása nemzetközi megoldást követel”.

A Fox televízió mellett a CNN hírtelevízió is jelentette szerdán este, hogy a Perzsa(Arab)-öbölben a Hormuzi-szoros közelében öt iráni őrhajó, amely feltételezhetően az iráni Forradalmi Gárdához tartozott, megpróbált elfogni egy brit olajszállító teherhajót. A tanker éppen a Hormuzi-szoroshoz közelített, amikor az irániak irányváltásra és megállásra szólították fel. A brit királyi tengerészet egyik fregattja kísérte a tankert, és azonnal távozásra szólította fel az iráni őrnaszádokat, amelyek távoztak is.

Haszan Róhani iráni elnök szerdán – az incidens előtt – figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy következményei lesznek a Szíriába tartó és nyersolajat szállító iráni tanker múlt héten történt feltartóztatásának Gibraltárnál. „Kimondom, hogy a britek keltik a bizonytalanságot, és majd később megtapasztalják ennek a következményeit” – fogalmazott az iráni elnök a teheráni kormányülésen.

Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője kedden Washingtonban újságírókat arról tájékoztatott, hogy az amerikai kormányzat katonai koalíciót szeretne kovácsolni az Irán és Jemen közelében lévő vízi utak ellenőrzésére. A tájékoztatón jelen volt Mike Pompeo külügyminiszter és Mark Esper, a védelmi tárca ügyvezető minisztere is. Dunford tábornok közölte: Washington már folytatja a megbeszéléseket a szövetségeseivel annak egyeztetésére, hogy összeállhat-e a koalíció, és ha igen, hány ország részvételével, annak érdekében, hogy biztosítsák a hajózás szabadságát a Hormuzi-szorosban és a Báb el-Mandeb-szorosban.

(MTI)

Csak részben működött a bojkott a fideszesek ellen az EP-ben

Két fideszes jelöltet megválasztottak alelnöknek az európai parlamenti bizottságok, három esetben pedig elhalasztották a döntést. Deutsch Tamás és Gál Kinga befutott, holott előbbi esetében hangsúlyosan jelentett be bojkottot a szocialista frakció is.

Az Európai Parlament szakbizottságai szerdai alakuló ülésükön három magyar képviselőt, Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselőket, valamint Ujhelyi István szocialista képviselőt választották meg EP-bizottsági alelnöki posztokra. Deutsch a költségvetés-ellenőrző bizottság negyedik alelnöke lett, Gált a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság második alelnökének választották, Ujhelyi szocialista képviselő pedig az EP közlekedéssel és idegenforgalommal foglalkozó szakbizottsága harmadik alelnökének nevezték ki.

Öt Fidesz–képviselőt jelölt az Európai Néppárt bizottsági alelnökségre:

  • Kulturális és oktatásügyi bizottság (CULT): Bocskor Andrea (4. alelnök)
  • Állampolgári jogi, belügyi bizottság (LIBE): Hidvéghi Balázs (3. alelnök)
  • Alkotmányos ügyek bizottsága (AFCO): Trócsányi László (4. alelnök)
  • Költségvetési ellenőrző bizottság (CONT): Deutsch Tamás (4. alelnök)
  • Biztonság- és védelempolitikai albizottság (SEDE): Gál Kinga (2. alelnök).

A fideszes képviselők megválasztása ellen előzetesen egységes bojkottot hirdetett a szocialista, a liberális és a zöld frakció. Különösen Deutsch Tamásnak a költségvetési ellenőrző bizottságba jelölése látszott kiverni a biztosítékot. „Ez önmagában az európai értékek arcul csapásával érne fel” – közölte a reggeli frakcióülési döntés után Ujhelyi István.

Ezután 11-6 arányban megválasztották a testület utolsó alelnökének Deutschot.

A külügyi szakbizottság biztonság- és védelempolitikai albizottságában megválasztották Gál Kingát második alelnöknek. A szociáldemokrata frakció titkos szavazást kért, de nem állítottak Gál Kingával szemben más jelöltet.

A CULT bizottság első körben megválasztott két alelnököt, aztán megszakították a szavazást, mert két problémás jelölt következett. Emiatt július 23-ára halasztották róluk, köztük a Bocskor Andrea (Fidesz) megválasztását.

Az állampolgári jogokkal és belügyekkel foglalkozó LIBE bizottságba jelölt Hidvéghi Balázs ügyében is halasztás történt. A néppárti jelölttel szemben a francia zöldpárt ellenjelöltet állított, ezután az EPP azt kérte, hogy halasszák el Hidvéghi megválasztását. A liberálisok és a zöldek együttműködése itt működött: az EPP-nek azt mondták, hogy a bizottság többsége által támogatható jelölttel álljon elő.

Az alkotmányügyi szakbizottságban, Trócsányi László volt az EPP jelöltje. Elnök lett az olasz konzervatív Antonio Tajani, aki eddig az EP-t irányította. Az első alelnök személyében mindjárt éles vita támadt. A flamand nacionalista Gerolf Annemanst az új frakció, az Identitás és Demokrácia (Marine Le Pen és Matteo Salvini alakulata) jelölte. Annemanst legyőzte a német szocialista Gabriele Bischoff. A másik három alelnök-jelöltről, köztük Trócsányi Lászlóról elhalasztották a szavazást jövő hétre.

Az előzetes bejelentések szerint a liberális Renew Europe (RE) a Fidesz mellett a lengyel kormánypárt, a PiS jelöltjeit se szavazza meg, mondván mindkettejük esetében folyamatban van a 7-es cikkelyes alapjogi eljárás. Ehhez képest a Külügyi Bizottság első alelnökének simán megválasztották Witold Jan Waszczykowksit, a PiS képviselőjét. Egyelőre működik viszont a blokk a volt PiS-es miniszterelnök, Beata Szydlo esetében. Őt a foglalkoztatási és szociális bizottság élére szánta frakciója. Titkos szavazáson elvetették őt.

Lemondott a Trump szerint félnótás diplomata

0

Sir Kim Darroch a távozását bejelentette távozását. Azt közölte Jeremy Hunt brit külügyminiszterrel, hogy a kiszivárogtatás után kialakult helyzetben lehetetlenné vált munkájának folytatása.

Lemondott az Egyesült Királyság washingtoni nagykövete, akinek a Trump-stábról szóló,  lesújtó értékeléseket tartalmazó bizalmas táviratait kiszivárogtatták a brit sajtóhoz, ezzel diplomáciai válságot okozva a két ország között.

Sir Kim Darroch a távozását bejelentő levelében közölte Jeremy Hunt brit külügyminiszterrel, hogy a kiszivárogtatás után kialakult helyzetben lehetetlenné vált munkájának folytatása, és az egyetlen felelős eljárás, ha átadja a helyét egy új nagykövetnek.

Darroch a táviratokban – amelyeket valaki eljuttatott a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit tömeglapnak – egyebek mellett azt írta, hogy Donald Trump elnöksége alatt a Fehér Ház „egyedülálló mértékben működésképtelenné vált”, az amerikai kormányt „késhegyig menő” belvillongások jellemzik, és az elnök pályafutása „dicstelen véget érhet”.

Trump azonnal bejelentette, hogy megszakítja a kapcsolattartást a diplomatával, keddi Twitter-bejegyzéseiben pedig „félnótásnak”, „igen ostoba fickónak”, „felfuvalkodott bolondnak” nevezte a brit nagykövetet.

Elmaradt találkozás a tényekkel

Annak ellenére, hogy a kedd esti ITV tévéállomáson tartott választási vita során Boris Johnsont nem igazán zavarták a tények a Jeremy Hunt-tal folytatott nyilvános vita során nem igazán lát arra senki esélyt, hogy a jelenlegi külügyminiszter legyőzhetné a korábbi külügyminisztert.

A jelöltek megvitatták:

  • A jelöltek gazdasággal és adózással kapcsolatos ígéreteinek kihatását a gazdaságra
  • Lehet e szabadkereskedelmi megállapodást kötni az EU-val
  • Az EU-val kötött megállapodás megtartja e Nagy Britanniát az egységes piacon és a vámunióban
  • Igazán készen áll Britannia arra, hogy megállapodás nélkül kilépjen

A várakozásoknak megfelelően a Brexit a vita nagy részét uralta. A pályázók között a legnagyobb vita pont az volt, amikor Jeremy Hunt a brexit megállításának lehetőségét felvetette és azt mondta: „a Parlament március végén nem vette le az asztalról” ezt a lehetőséget sem, míg Boris Johnson ragaszkodott ahhoz, hogy „a Parlament épp ellenállt a kísértésnek, hogy nem fogadja el ennek lehetőségét”.

Johnson mindvégig a konkrét terveket vak optimizmussal pótolja, aki történjék addig bármi is október 31-én minden áron ki akarja vezetni az Egyesült Királyságot az EU-ból.

Tervei még mindig ködösek. – Egy miniszterelnöknek, nem az a feladata, hogy azt mondja amit az emberek hallani akarnak, hanem, hogy megértesse az emberekkel mit és miért kell valamit megtenni. – mondja Hunt.

Válaszul Johnson elégedetlenség szításával vádolja Hunt-ot. „Azt hiszem, ennek az országnak szüksége van egy kis optimizmusra” – kiáltja és nem marad el a közönség tapsa. Ilyen semmitmondó, de jól hangzó gyors reakciókkal, gyakran egy kis iróniával, reagált széles mosoly kíséretében mindenre Johnson. Az szinte fel sem tűnt a hallgatóságnak, hogy ezzel megkerülte a konkrét válaszadást.

Megválaszolatlan kérdések

Megválaszolatlan szinte minden fontos kérdés. Például, hogyan akarja újratárgyalni a Brexit-ügyet az EU-val, amelyet háromszor sem sikerült elfogadtatni a Parlamentben, annak ellenére, hogy Brüsszel újra és újra világossá tette, hogy nem lesz újratárgyalás. Vagy hogyan szándékozik meggyőzni az EU-t, hogy adjon Nagy-Britanniának egy átmeneti időszakot a Brexit után, anélkül, hogy London az EU-tagság megszűnésének időpontjában kifizetné a kilépés végső számláját.

Johnson azt sem tisztázza, hogy elutasítja-e a washingtoni brit nagykövetet, vagy ő is kiáll mellette ahogyan azt a távozni készülő Theresa May tette. A diplomata bizalmas levelezése  szivárgott ki két napja hatalmas visszhangot kiváltva a brit és a nemzetközi sajtóban többek között amiért  „inkompetensnek” nevezi a az elnököt és stábját. Míg Hunt külügyminiszter  diplomatája mögött áll, Johnson kikerülte ezt a széles közönséget is foglalkoztató ügyben az egyenes választ.

Hogy végül ki lesz a konzervatív párt következő vezetője és így miniszterelnöke, a postai szavazás útján ezekben a napokban határozza meg a mintegy 160 000 tory párttag. Úgy vélik, hogy sokan már meghozták a döntést és egyértelműnek látszik Johnsont nehéz – ha nem is lehetetlen – megverni, még akkor is ha a választások eredményét csak július 23-án kell ismertetni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK