Fontos Archives Page 248 of 487 › Független Hírügynökség

Akinek nem csak a július műanyagmentes

FüHü

-

2019-07-27

Belicza, a megszállott. Hol a világot, hol magát menti meg. Hittel és ezerszeres energiával teszi mindkettőt. Jó, nem… a világra sokkal több energiát fordít, meg is váltaná, de az valamiért nem hagyja magát.

„Nekem minden hónap műanyagmentes, igyekszem a körültekintő vásárlással, sőt leginkább nem vásárlással elérni, hogy egyszer használatos műanyag soha, többszöri pedig a lehető legtovább szolgálja otthonunk. Nekem az a kérdés, mi lesz a már kint lévő palackokkal, miközben a világ minden pontján, napi szinten sokszorozzuk őket, mintha palackos cukros vagy és cukortalan víz nélkül nem lenne élet.

Több mint 10 éve küzdök így vagy úgy a minél kevesebb szemetet termelő világért. Afrikában és itthon még használható hulladékból (karton, konzerv doboz, műanyag falkon, szabótól begyűjtött anyagdarabok….) készítettünk játékot, oktatási anyagot, ékszert leginkább gyerekekkel. Voltak versenyek, ahol hulladék volt az eszköz és közben tanultunk valamit arról például, hogy mehet-e az elem, gyógyszer a vegyes szemétbe? Tanítottam nemzetközi önkéntesképző iskolában, hogy az otthonunk nagyobb, mint a házunk, ezért nem mindegy, mennyi szemetet termelünk, mert hiába viszik el a házunktól, messzebb is mérgezik a vizet, talajt, levegőt. Egyre több szemét van és egyre kevesebb jó megoldás az eltávolítására. Angliában élek, ahol kiemelkedően sok a gyorsétterem és kész ételek a boltban műanyagban kínálva, rengeteg alkoholos és nem alkoholos ital műanyagban, chipsek és cukrok agyoncsomagolva. A szelektív gyűjtés is gyenge, de így is jelezte már Kína, hogy nem kér több hulladékot az Egyesült Királyságból, az utolsó adagok érintetlenül állnak, nem tudják feldolgozni. És nem beszéltünk olyan országokról, ahol nincs is szemétgyűjtés, nemhogy szelektív.

Az utóbbi években kezdtem lemondani a gyártsunk bármit szemétből ideámról.

Nem akarok semmi feleslegeset, semmi olyan díszt, amit két nap múlva kidobunk. Inkább a műanyagmentes háztartásunkra koncentráltam. A műanyagmentes július azonban minden nap emlékeztetett, hogy hiába kezdenek ezrek okosabban élni, egyelőre a sokszorosuk sokszorozza a mindenféle palackjukat. Ezért szeretném megmutatni, hogyan épül ház belőlük. Panama egy kis falujában turistáknak épült villa flakonokból, Algériában egy menekülttáborban készült 25 ház palackokból. Én Nigériában tanultam, hogyan lesz a kóbor flakonokból tégla, és milyen szép. A mesterem nem épít, hanem tanít, hogy bárki, aki megtanulja, tovább adhassa a tudást.

Megalkudnak?

Bauer Tamás

-

2019-07-27

0

I may be wrong – mondják angolul. Magyarul egy szó: tévedhetek. Lehet, hogy tévedtem már tegnap, amikor elővettem Ursula von der Leyen múlt heti interjúját, és arra következtettem belőle, hogy félő, hogy az új bizottság nem lesz következetesebb a jogállam kelet-közép-európai lebontóival szemben, mint az előző, esetleg annyira sem.

Aggasztónak tartottam, hogy – elfogadva a pártok erre vonatkozó kijelentéseit, hiszen titkos volt a szavazás – az új bizottsági elnök megválasztásához nélkülözhetetlenek voltak a Fidesz és a Jog és Igazságosság (az Orbán- és a Kaczyński-párt) szavazatai.

Most újabb hír érkezett: a jogállamiság ügyét az új bizottsági elnök nem Frans Timmermansra, hanem egy kelet-európaira, nevezetesen Valdis Dombrovskis lett biztosra, korábbi lett miniszterelnökre, néppárti (és nem szocialista, liberális vagy zöld politikusa) bízná, aki nem jogász, hanem eredetileg műszaki ember, aki hazájának pénzügyminisztere majd többszörös miniszterelnöke volt, és az Európai Bizottságban is költségvetési kérdésekért volt felelős.

Merthogy Timmermanst a visegrádiak nem látnák szívesen ebben a pozícióban. Eszembe jut, hogy megválasztása előtt von der Leyen azt ígérte a szocialistáknak és a liberálisoknak, hogy csúcsjelöltjeik, Timmermans illetve Margrete Vestager kulcspozíciót kapnak az új bizottságban. Lehet, hogy a visegrádiaknak mást ígért?

Von der Leyen már találkozott Varsóban Morawiecki lengyel miniszterelnökkel, és néhány napon belül Brüsszelbe várja Orbán Viktort. Ez természetes, találkoznia kell a tagállamok miniszterelnökeivel, akiktől biztosjelölteket vár. De hogy minden áron kerülni akarja a konfliktust a jogállam kelet-közép-európai lebontóival, a lengyel és magyar kormánnyal, az – ha tényleg erről van szó – aggasztó.

Tévedhettem, amikor von der Leyennek többek között a DK és a Momentum képviselőinek szavazatával történő megválasztása után azt írtam itt: én nemmel szavaztam volna. De az is lehet, hogy nem tévedtem.

Mit keresett Boris Johnson egy orosz oligarcha itáliai villájában?

Polonius

-

2019-07-27

0

Mit keresett Boris Johnson egy orosz oligarcha itáliai villájában?

Előkerült egy fénykép Nagy Britannia mai miniszterelnökéről, mely egy erősen másnapos úriembert mutat, aki éjszaka nem ágyban aludt. A fénykép tavaly májusban készült az Assisi Szent Ferenc repülőtéren, ahol Boris Johnson magányosan bóklászott. Holott akkoriban – mint Őfelsége külügyminiszterének – állandó személyi biztosítás járt volna.

A Palazzo Terranova jólismert a brit elit köreiben, mert Alekszandr Lebegyev orosz oligarcha ott látja vendégül azokat a VIP személyiségeket, akikre valamiért szüksége van. Boris Johnson majdnem törzsvendégnek számított a villában, mert már negyedszer járt ott! Miközben hazája szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hírszerzők megpróbálták meggyilkolni a GRU híres árulóját, Szkripal ezredest Salisburyben Nagy Britanniában.

Kicsoda Jevgenyij Lebegyev, aki a brit média egyik királya lett? Alekszandr Lebegyev nem lehet ismeretlen a brit kémelhárítás előtt, mert korábban az orosz hírszerzés londoni főnöke volt. Aztán Putyin hazarendelte: lojális média birodalmat építeni minden oroszok urának. És nemcsak otthon hanem külföldön is: Jelenleg is övé az Evening Standard és az Independent. Boris Johnson múlt áprilisi látogatása idején Alekszandr Lebegyev, akinek névleg a fia a tulaj, megpróbálta elpasszolni a két brit lap tulajdonjogának a 30%-át. A vevő egy titokzatos szaúdi oligarcha, aki körülbelül olyan viszonyban lehet hazája titkosszolgálatával mint Alekszandr Lebegyev az orosszal. A brit kémelhárítás ezúttal éber volt: felhívta a kormány figyelmét arra, hogy Szaúd Arábia bekerülése a két lap tulajdonosi körébe azzal a veszéllyel járhat, hogy a lapok egyre inkább idegen érdekeket szolgálnának. Érdekes módon ez Alekszandr illetve Jevgenyij Lebegyev esetében nem jutott a brit elhárítás eszébe pedig Londonban köztudott volt:

Putyin elnök emberei minden eszközzel támogatják a brexitet, mert ily módon akarják gyengíteni az Európai Uniót.

A brit kormány végül megakadályozta a szaúdi üzletet, de Boris Johnson szereplése enyhén szólva problematikusnak tűnik még akkor is, ha nem sokkal később lemondott külügyminiszteri tisztségéről. Dehát Boris Johnson mindig politikai kaméleon volt: régebben tudósítóként dolgozott Brüsszelben és lelkesedett az Európai Unióért. Aztán ahogy változtak a körülmények, úgy változtak Boris Johnson nézetei is: először a tárgyalásos kilépés híve volt, majd pedig a hard brexit hőseként lett Nagy Britannia miniszterelnöke. Fogadkozik: 100 nap alatt kivezeti hazáját az Európai Unióból. Washingtonból biztatják: az USA és személyesen Trump mesés szabadkereskedelmi egyezményt ígér a kilépés után. Boris Johnsont szereti Putyin és Trump, és utálják az Európai Unió brüsszeli központjában. De akárhogy is: jelenleg ő Őfelsége miniszterelnöke! Rajta a világ szeme úgyhogy már nem mutatkozhat másnaposan és biztonsági kíséret nélkül mint tavaly áprilisban egy itáliai repülőtéren.

Megvédik-e a jogállamot?

Bauer Tamás

-

2019-07-26

0

Harcos mondatokat mondott megválasztása előtti beszédében Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben. A jogállamiság kérdésében nincs kompromisszum, hallhattuk tőle. Azután adott egy hete hat nagy európai napilapnak adott interjút, köztük a Guardiannek és a Süddeutscjhe Zeitungnak.

Amikor rákérdeztek a lengyel és magyar jogállamiság kérdésére, olyan szép válaszokat adott, hogy: „A közép- és kelet-európai országokban sokan úgy érzik, hogy nem fogadjuk be őket teljesen. Ha mi olyan élesen folytatjuk a vitákat, ahogy folytatjuk, az oda vezet, hogy az országok és népek azt hiszik, hogy egészében gondoljuk ezt róluk, amikor egyes hibákat bírálunk.”

Megérti, hogy a lengyeleknek a migrációval kapcsolatos aggodalmai azzal függenek össze, hogy másfél millió ukrán bevándorlót kellett befogadniuk. Továbbá: a gazdasági szankciók csak „a végső eszköz lehetnek, több más, azt megelőző lépés után”.

Magam is Ursula von der Leyen erényeit taglaltam itt, amikor először megtudtam, hogy őt jelölik bizottsági elnöknek a kormány- és államfők. De mindjárt figyelmeztettem: egy dolog, hogy mit gondol ő mint a német szövetségi kormány tagja és a CDU alelnöke, és egy másik dolog, hogy mit tesz, mit tehet, mint a Bizottság elnöke.

Azután, amikor megválasztották, aggodalmaskodtam amiatt, hogy úgy választották meg minimális többséggel, hogy abban a többségben nem voltak benne a zöldek, és a szociáldemokraták egy része sem, viszont benne volt – saját nyilatkozata szerint – a Fidesz és a Jog és Igazságosság. És akkor most ilyen megértően beszél azokról a kormányokról, amelyek lebontják a jogállamot.

A CDU-CSU-ban rossz hagyomány, hogy elnézőek a jogállam ellenségeivel szemben, keresik az ürügyeket, hogy miért ne lépjenek fel határozottan. Elvégre mikor gondolja a nép, hogy a kormányt érő bírálat rá is vonatkozik? Mi köze a lengyel jogállam lebontásának ahhoz, hogy Lengyelországban rengeteg az ukrán vendégmunkás? A kohéziós támogatásokat nem lenne könnyű a jogállamiság megőrzéséhez kötni, de talán nem kellene eleve lemondani erről a lehetőségről. Ez az interjú azt mutatja: bármennyire rokonszenves is von der Leyen, félő, hogy ezt a rossz hagyományt viszi magával a Bizottságba.

Nyíltan megmondtuk Orbánnak, hogy nem értünk egyet a jogállam felfogásával

Polonius

-

2019-07-25

1

Nyíltan megmondtuk Orbánnak, hogy nem értünk egyet a jogállam felfogásával

A visegrádi államok negatív szerepet játszottak az új uniós vezetők jelölési folyamatában – hangsúlyozta Andreas Schwab német Néppárti képviselő, aki a közszolgálati Deutsche Welle portálnak nyilatkozott.

„A visegrádi államok fő célja az volt , hogy megfúrják Frans Timmermans jelölését a brüsszeli bizottság elnöki posztjára. Ezt a céljukat elérték. Tetszik vagy nem tetszik, de immár a visegrádi államoknak is van beleszólása a döntésekbe”. Nem is ez a baj hanem az, hogy „a visegrádi államokat nemzeti és nem európai eszmék vezérlik. Pedig előbb vagy utóbb nekik is rá kell döbbenniük, hogy együtt jobban megy!”

A Néppárt parlamenti frakciója döntő szerepet játszott abban, hogy megtalálták Ursula von der Leyent az elnöki posztra – mondta Andreas Schwab, aki elismerte, hogy Németországban sok bírálat érte az új elnökasszonyt amiatt, hogy a hadügyminisztérium élén nem volt túlságosan hatékony. Orbán Viktorral kapcsolatban az Európai parlament néppárti képviselője úgy nyilatkozott, hogy a belső viták során nyíltan megmondták a magyar miniszterelnöknek:

„A Néppárt nem ért egyet a jogállam felfogásával”

A magyar miniszterelnök megértette a bírálatot és ennek nyomán javulási folyamat indult meg ezen a téren – legalábbis így véli Andreas Schwab német uniós parlamenti képviselő, aki a Deutsche Welle közszolgálati portálnak nyilatkozott a visegrádi államok negatív szerepéről. „A probléma az ezzel kapcsolatban, hogyha kitesszük a Fideszt az Európai Néppártból, akkor attól még az Európai parlament tagja marad” – hangsúlyozta a néppárti képviselő. Aki arra utalt, hogy Ursula von der Leyen megválasztásához szükség volt a Fidesz 13 képviselőjének szavazatára is.

Matteo Salvini szélsőjobboldali Ligája nem szavazta meg Ursula von der Leyen elnökségét.

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök arra ösztönözte a Néppártot , hogy Matteo Salvinivel kössön szövetséget és ne a baloldallal, a liberálisokkal és a zöldekkel az Európai parlamentben.

Kína világklasszis hadsereget akar 2035-re

Polonius

-

2019-07-25

0

Kína világklasszis hadsereget akar 2035-re

Vezető szerepre törekszik a kínai hadsereg. Ez derül ki abból a programból, melyet a hadügyminisztérium hozott nyilvánosságra szerdán Pekingben. A Pentagon Washingtonban nemrég Kínát jelölte meg stratégiai ellenfélként. Most a kínaiak válaszuk megállapítják, hogy az USA egyedül akarja uralni a világot, ahol több mint 800 katonai támaszpontot tart fenn 70 országban.

Ehhez képest Kínának egyetlenegy külföldi katonai támaszpontja van: Dzsibutiban. A kínaiak arra törekszenek, hogy az amerikaival egyenrangú hadsereget hozzanak létre 2035-re. Ez a „világklasszis hadsereg” nem törekedne hegemóniára mint az Egyesült Államok hanem Kína érdekeinek a védelmére koncentrálna – állítja a pekingi hadügyminisztérium. Amely bírálja az amerikaikat, mert új nagy fegyverszállítmányokkal erősítik Tajvan hadseregét holott a szigetet Kína a saját területének tekinti.

A kínaiak és az oroszok jelenleg együtt járőröznek a Korea körüli vizeken és a levegőben. Ezzel is megmutatják, hogy a két nagyhatalom katonai együttműködése mind erősebb miközben az USA mindkét államot stratégiai ellenfelének tekinti és szankciókkal sújtja őket. Ellentétben az oroszokkal, a kínaiak nem indítottak fegyverkezési versenyt az Egyesült Államokkal hanem ehelyett a gazdaság fejlesztésre koncentráltak.

Most viszont elérkezettnek látják az időt a hadsereg fejlesztésére részben, mert már megvan ehhez a szükséges gazdasági hátterük, részben pedig mert az USA a kereskedelmi háborúval bebizonyította: nem fogadja el Kínát egyenértékű világhatalmi partnernek pedig ez Hszi Csinping elnök álma, és ebben minden bizonnyal számíthat a közvélemény támogatására is Kínában.

Félfordulat, összeért, ami egyfelé tartott

Magyari Nándor László

-

2019-07-24

0

Félfordulat, összeért, ami egyfelé tartott

Komolyan foglalkoztat az a, gondolom nem csak számomra izgató, kérdés, hogy miért nem képes a Fidesz fiókpárt (és általa az MPP) leválni a PéSzéDéről, sem a Dragnea által vezetettről, sem a nélküle, Dăncilával, sodródóról? És különösen nehéz megtalálni, vagy fölfedezni a reális okokat, vagy legalább megnyugtató magyarázotakot föllelni.

Egyfelől mert, mint minden magára valamit is adó autokrácia – bár itt, úgy tűnik export autokráciáról van szó – a FfP is a sajtó alárendelésével, kiszolgáltatásával és a cenzúra egyre erősödő formáinak bevezetésével kezdte. Mindegy, hogy kívülről nézve úgy látjuk, hogy a magyarországi kormánypárt fölvásárolta a rommagyar médiát, az itteni fiókpártja számára vagy úgy, hogy éppen a FfP alól vásárolták ki a magyar nyelvű médiát, a végeredmény ugyanaz. A rommagyar médiatér ellaposodott, mindenféle kritikai hangot elhallgattattak, csak a fideszkonform szövegelés folyik, az újságírók mikrofonállvánnyá váltak, sőt vannak túlbuzgók – mint mindig –, akik elébe mennek a halovány elvárásoknak is, az elhallgatásban, és mindenféle bírálat „megelőző becsúszással való” leszerelésében, a habonyi-tézisek és összeesküvéselméletek terjesztésében, a propagandagépezet működtetésében, stb. Központi ukázra, mely egyre világosabb, hogy Budapesttől indul, neveznek ki sajtó-menedzsereket, vagy zavarnak el szerkesztőséget, szüntetnek meg lapot, műszakis rúg ki minden magyarázat nélkül tapasztalt és hozzáértő műsorkészítőt, telefonbeszélgetés nyomán lesz főszerkesztő-váltás, politikai árat fizetnek cenzúráért, ott tartunk, hogy fekete-listák léteznek, hogy ki meginterjúvolható és kit nem szabad még mutatni sem, a rommagyar médiában, „mert ilyen a rendszer”, mert tehetik és kuss, stb. stb. Mondanám, hogy tisztelet a kivételnek, de alig találni ilyent, a cenzúra belső cenzúrává alakult újfent, a fizetett és az önkéntes cenzorok pedig, büszkén pöffeszkednek a konteok és fake news-okra felállított vasnak képzelt trónjaikon. (Mostmár csak a transindex.ro kell „megfelelő kezekbe” kerüljön, és lényegében az erport.ro marad az egyetlen többé-kevésbé kritikus felület még a világhálón is).

Szóval keveset, vagy szinte semmit nem lehet megtudni a rommagyar politika valódi mozgatórugóiról, hogy egy példát mondjak az elnökválasztások előtt bő 3 hónappal semmit sem tudni arról, hogy indít-e önálló jelöltet a FfP, vagy ha nem kit támogat?

Lehet, hogy várják a budapesti jelzést? Érdektelennek ítélik, hogy ki lesz Románia következő elnöke? Várták/várják, hogy a PésSzéDé bejelentse indít-e jelöltet (most aztán előállhatnak, hogy mindannyian a félanalfabéta miniszterelnök-asszonyra szavazzunk)? És nemcsak jelöltről, jelölési rendszerről, vagy támogatandó esetleg nem rommagyar elnök-jelöltről nem hallunk, de semmiféle nyilvános vita, még csak a halovány, amolyan „baráti beszélgetés” sem folyik róla, majd bejelentik, oszt jóestét. És persze elnöki programon sem kell törni fejetlen fejeket, minek az, majd diktálják, hogy milyen kellene legyen egy román elnök, és azt is Budapestről tudhatjuk mi a fő elvárás, hát hogy magyar nacionalista legyen!

Másfelől meg itt különösen van titkolnivalója a hatalomnak: mert akárhonnan is nézzük az együttműködés nem hoz(ott) semmit a kisebbség számára, jó ha sikerül többé, de inkább kevésbé, megőrizni valamit az eddigi „vívmányokból” (példák sokaságát hozhatjuk a magyar nyelvű orvos és gyógyszerészképzéstől, a nyelvhasználati szabályokig, vagy emlékezetpolitikáig); nagyvonalúan odavetett megjegyzésekből tudni, arról is, hogy a FfP hajlandó szembemenni választóközönsége akaratával – t.i. sem a jelenlegi PéSzéDé, sem az elődjei nem voltak népszerűek, sőt közutálatnak örvendtek a rommagyar közönségben – „mert úgyis megvan a többségük és valahova tartozni kell”; minden megnevezett motívum nélkül „adtak még egy esélyt”, a Viorica Dăncila által vezetett kormánynak; vagy mert az „ellenzékiek sem szeretnek” (mármint Kelemen Hunort és Márton Árpádot) mondták, ha mégis szóba állna vagy legalábbis megszólítaná valaki más is a rommagyarokat, azok áruló szekusok, nemde?

Egyszer sem nevezték meg annak okát, hogy a FfP miért megy szembe az EU-s normákkal

az (i)gazságszolgáltatás tekintetében (emlékezhetünk Márton Árpád kirohanásaira, és javaslataira, melyek alig voltak reakciósabbak elvbarátai, Iordache, Nicolicea és társai „pajzán kis ötleteinél”, hogy megmentsék Dragnea pártvezért a börtöntől), vagy miért pengetnek EU-ellenes húrokat, (többek között a kampányban, amit végül megvásárolt Kárpáton-túli szavazatokkal „megnyertek”), képviselnek kisebbségellenes és reakciós álláspontokat (szemem előtt lebeg Kereskényi polgármester csinos kis nyilvános támadása, gyűlöletbeszéde a homofób népszavazás kampányában ortodox pópák „szobrai” előtt), együtt a PSD-ALDE prominenseivel.

Visszatérve eredeti kérdésemre, azt hiszem csak kizárásos alapon, logikai úton levezetve érthető meg a FfP utóbbi években folytatott politikája és különösen az, amit a PSD-ALDE szövetséggel tettek/tesznek, és a dolognak két lényeges összetevője van:

1) A gazdasági maffia képlete

Nincs más magyarázat a FfP viselkedésére, csak az, hogy valakiknek megéri, amit politikai vállalkozókként tesznek. Félreértés ne essék, egyáltalán nem abban az értelemben lettek vállalkozók a ma regnáló rommagyar politikusok, ahogyan az Frederik Barth évekkel ezelőtt (1993) kifejtette, miszerint a vállalkozói szerepkör az etnikai politikán belül azt jelenti, hogy a kulturális adottságokat a politikai osztály – a kisebbség mobilizálása érdekében – a csoport ideológiáját, kollektív identitásának kulturális eszközeivel újrafogalmazza és politikai célokra használja, végső soron, a csoport érdekében (ez folyt úgy 25 éven át a rommagyar politikában). De ami most van az valami egészen más, központi és helyi kiskirályok, egyáltalán nem az egész közösség érdekében, hanem saját- és szűk környezetük (Magyar Bálint „fogadott családjuk”-nak mondaná őket) gazdasági/pénzügyi érdekükben folytatnak gazdasági ügyleteket, profitálnak a kisebbség foglyul ejtéséből, szorult helyzetéből. A legtöbb rommagyar politikus így stróman és ugyanakkor helytartó, kiépítette/építi saját klientúráját, amint az a magyar kormányzat itteni mezőgazdasági befektetéseiből látszik. A klientúra-építés köre Bukaresten át zárul, tehát a PSD védelmi pénzt követelhet és kap is a magyar kormánypénzekből, és ezt a FfP patronálja, illetve közvetíti. Tömören fogalmazva, azt állítom, hogy az előzőeknek megfelelően politikusaink legfőbb kompetenciája egyre inkább a végrehajtói, leginkább közvetítői, strómankodás és pénzmosás képessége, semmivel sem több.

A maffia műveletek piaca nem a látható piaci mechanizmusokat követi (gondolom jókat röhögnek illetékesek, hogy vannak akik holmi – egyébként általuk, csakhogy falból, elterelő hadműveletként – lefektetett pályázati szabályokat próbálják számonkérni), mindent a „keresztapához” (ha kettő van, mint Dragnea bebörtönzése előtt volt akkor a kettőhöz) képest a piramison való elhelyezkedéstől függ. A formális, választott vagy kinevezéssel megszerzett, intézményi státusok sem számítanak (ezért a legfőbb pénzosztó a „papi jó barát”), csak a lojalitás és a „családias közelség”. Csakhogy maffiából – családi, illetve családszerű szerveződése folytán – kiállni nem lehet, mert mindenki „túl sokat tud”, legalábbis a maga szintjén, ahhoz, hogy elengedjék, ahhoz, hogy ne tekintsék potenciális zsarolónak.

A Budapest-Bukarest közötti alvilági business Dragneára, Tăriceanura és tsaira volt kalibrálva, távozásával zavar keletkezett, de nem akkora, hogy a FfP-t elengedjék, hogy új helyet, esetleg új partnereket kereshessen magának. Nem mellesleg az ellenzéki pártok, és főként az újak az USR-PLUS átlátja a dolgot és nem is hajlandó beállni következő csendes maffia-társnak, ez fölöttébb bosszantja vezéreinket.

2) Maffia-politika

A teljes rommagyar politikai osztály a budapesti illiberális-modell közvetítője a bukaresti hatalom fele, transzmissziós szíj szerepet vállaltak, politikai strómanjai Orbánnak, és ezt takargatni kell. A háttéregyezmény maffia-szabályok szerint lettek megkötve, a FfP-nek semmiféle önállósága, szava vagy beleszólása nem volt a dologba: kettős kliens, mindkét irányba – Bukarestnek és Budapestnek is – kiszolgáltatott, térden állva és előrenyújtott tenyérrel, a senkiföldjén, szétszakítva és megalázva, mindenütt. Nagyjából ez a fókusz jelöltetett ki és működik ma is, miután a bukaresti vezér börtönbe vonult, a maffiából nem lehet csak úgy kiszállni, túl sok a közös titok, az elhallgatni, eltakarni való, a szálakat el kell varrni és ez időt igényel.

És nem is a gazdasági ügyletek a legveszélyesebbek, hanem a politikai korrupció, a fertő, amiben a rommagyar politikai osztály többé-kevésbé kényszeredett mosollyal dagonyáz, közelegni látszik a rommagyar közösség teljes lezüllesztése.

Meg lehet ezt még fordítani?

Orosz-dél-koreai légi incidens

Polonius

-

2019-07-24

0

Dél koreai vadászgépek figyelmeztető lövéseket adtak le egy orosz harci gépre a Dokdo sziget közelében.

Szöul szerint az orosz gép megsértette az ország légterét, Moszkvában ezt cáfolják. Két orosz és két kínai katonai gép hajtott végre közös légi megfigyelő akciót Dél Korea parti vizei fölött. Katonai megfigyelők szerint a közös orosz-kínai akció kapcsolatban lehet azzal a tervezett nagy amerikai-dél-koreai hadgyakorlattal, mely ellen már Észak Korea hevesen tiltakozott.

A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer a háború főpróbájának nevezte a tervezett amerikai-dél-koreai hadgyakorlatot. A koreai háborúban /1950-1953/ Kína és a Szovjetunió Észak Korea szövetségese volt. Szovjet pilóták harcoltak a koreai légtérben miközben a kínaiak több mint egymillió „önkéntest” küldtek a kommunista rendszer támogatására Észak Koreába. Mao elnök legidősebb fia is ott veszítette életét a harcok során Észak Koreában.

Japán tiltakozott Dél Koreánál, mivel az incidens Takesima sziget térségében zajlott ami Japán terület.

Kedden a dél-koreai külügyminisztérium berendelte az orosz nagykövetség első beosztottját, hogy tiltakozzon a történtek miatt.

Nukleáris fegyverekkel felszerelhető tengeralattjárót szemlélt meg Kim Dzsong un

Polonius

-

2019-07-23

0

Nukleáris fegyverekkel felszerelhető tengeralattjárót szemlélt meg Kim Dzsong un

Észak Korea diktátora elégedetten nyilatkozott az új szuper tengeralattjáróról, amely a KCNA hírügynökség szerint hamarosan rendszerbe állhat Észak Koreában. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek nagy tengeralattjáró flottája van, de egyik sem képes arra, hogy nukleáris rakétákat vigyen az USA közelébe.

Ez tehát új fenyegetést jelenthet az Egyesült Államok számára. Kim Dzsong un tavaly júniusban megígérte Trump elnöknek Szingapúrban, hogy leszereli nukleáris fegyvereit és megsemmisíti ballisztikus rakétái, de eddig ebből sok valósult meg. „Itt lenne az ideje, hogy Észak Korea hozzálásson az ígéretei teljesítéséhez !” – hangsúlyozta Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Trump elnök viszont arról beszélt , hogy jó hangulatú levélváltás zajlott le Washington és Phenjan között.

Észak Korea a leszerelésért cserébe a szankciók feloldását akarja elérni. Ezt Trump elnök meg is ígérte , de azután megváltoztatta a véleményét és meghosszabbította a szankciókat. Arra hivatkozott, hogy csak azután oldják fel ezeket, hogyha már befejeződött a nukleáris leszerelés Észak Koreában, és azt külföldi megfigyelők is ellenőrizhették. Korábban Észak Korea többször is becsapta a külvilágot. Trump elnök nemrég átlépte a fegyverszüneti vonalat a két Korea határán. Ő az első olyan amerikai elnök, aki ezt megtette. Utána úgy nyilatkozott, hogy mindkét fél készül egy újabb csúcstalálkozóra. A szuper tengeralattjáró, mely képes nukleáris rakétákat szállítani az USA partjaihoz, nem épp finom figyelmeztetés Észak Korea oldaláról: ha nincs megegyezés, akkor folytatják a fegyverkezést annak ellenére, hogy a lakosság jelentős része éhséggel küszködik a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban.

Boris Johnson nyerte a derbit Britanniában

Bak Mihály

-

2019-07-23

0

Boris Johnson nyerte a derbit Britanniában

Boris Johnson nagy fölénnyel nyerte meg a Konzervatív Párton belüli szavazást. Ezzel ő lesz Theresa May utódja, és bizonyára a következő miniszterelnök is. Johnson a „bármi áron” Brexit híve.

Boris Johnson lesz az új brit miniszterelnök, miután megnyerte a Konzervatív Párton belül a pártelnökségért tartott belső szavazást – jelentette a BBC. Boris Johnson megverte Jeremy Huntot, ezzel ő lehet a következő miniszterelnök.

A volt külügyminiszter (még korábban London főpolgármstere) Johnson nagy fölénnyel nyerte meg a párton belüli szavazást: 92 153 szavazatot kapott, nagyjából kétszer annyit, mint a mostani külügyminiszter, Hunt (46 656).

Erre a szavazásra azért volt szükség, mert Theresa May június 7-én lemondott a pártelnöki tisztségről, a kormányt pedig addig vezette tovább, amíg utódját be nem iktatják a kabinet élén. Erre holnap sor kerülhet.

May azért mondott le, mert az alsóház három ízben elutasította a Brexit feltételeiről tavaly novemberben az Európai Bizottsággal aláírt szerződést. Időközben az Európai Unió március 29-éről október 31-éig meghosszabbította a Brexit határidejét, addig marad idő a rendezett kilépésre (hacsak az EU nem megy bele újabb halasztásba).

Johnson annak híve, hogy akár megállapodás nélküli, úgynevezett „kemény” Brexittel is, de mielőbb távozzon a közösségből Nagy-Britannia. Mostani kihívója, Jeremy Hunt nem ért ezzel egyet, ezért már a napokban bejelentette: lemond a külügyminiszterségről, ha Johnson lesz a kormányfő.

Theresa May Twitteren gratulált utódjának, és teljes támogatásáról biztosította őt megválasztása után. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt elnöke szerint Johnson nem szerezte meg a az ország többségének támogatását a kevesebb, mint százezer szavazattal. Szerinte a megegyezés nélküli Brexit kevesebb munkahelyet, áremelkedést fog okozni. Az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, Michel Barnier várja a tárgyalások újrakezdését Johnsonnal.

Fontos

Putyin elnök emberei minden eszközzel támogatják a brexitet, mert ily módon akarják gyengíteni az Európai Uniót.

„A Néppárt nem ért egyet a jogállam felfogásával”

Matteo Salvini szélsőjobboldali Ligája nem szavazta meg Ursula von der Leyen elnökségét.

Szóval keveset, vagy szinte semmit nem lehet megtudni a rommagyar politika valódi mozgatórugóiról, hogy egy példát mondjak az elnökválasztások előtt bő 3 hónappal semmit sem tudni arról, hogy indít-e önálló jelöltet a FfP, vagy ha nem kit támogat?

Egyszer sem nevezték meg annak okát, hogy a FfP miért megy szembe az EU-s normákkal

1) A gazdasági maffia képlete

2) Maffia-politika

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA