Fontos

Lapot húzni tizenkilencre?

Boris Johnson nehéz helyzetbe került: immáron egy fős többsége van csupán a 620 fős Alsóházban. A walesi Brecon és Radnorshire választókörzetben tartott időközi választáson, amit Chris Davies képviselő ellen benyújtott visszahívási petíció miatt kellett megtartani Jane Dodds liberális képviselő nyert, így a toryk többsége csupán egy képviselőt jelent.

Boris Johnsonnak hivatalba lépése óta ezt az első akadályt kellett volna megugrania, ám kudarccal végződött. Ez okozza az új miniszterelnök nehéz helyzetét.

Az Északír unionisták külső támogatása nélkül egyfős szavazattöbbséggel betartani azt az ígéretet, hogy a Királyság akár megállapodás nélkül is kilép az október 31. határidő lejárta előtt, több mint bizonytalan vállalkozás. Johnson saját pártjában is jónéhány képviselő ellenzi az ilyetén módon történő kilépést. Ettől aztán igencsak kockázatos feltenni a megállapodás nélküli kilépést az alsóházbeli szavazásra. Az elutasítás könnyen az egész kormány bukásához, idő előtti választás kiírásához vezetne, ami a jelen pillanatban igencsak kevés esélyt jövendöl a Konzervatív Párt számára.

Boris Johnson biztosan számíthat Jane Dodds elutasító hozzáállására, a megegyezés nélküli kilépés elutasítására, aki már győzelme utáni első nyilatkozatában egyértelműen elutasította a megegyezés nélküli kilépés tervét.

Bolgár nő az EU jelöltje az IMF élére

Krisztalina Georgieva jelenleg a Világbank második számú vezetője. Egy amerikai-európai megállapodás alapján a Világbanknak mindig amerikai míg a Nemzetközi Valutaalapnak európai vezetője van. A francia Christine Lagarde asszony azért mondott le a Nemzetközi Valutaalap éléről, mert az Európai Központi Bank elnöke lesz.

Mindez része annak a csomagtervnek, melyet Emmanuel Macron francia elnök dolgozott ki az európai vezetői posztok elosztására. Így lett a német Ursula von der Leyen a brüsszeli bizottság elnöke és Christine Lagarde az EKB elnöke. Az Európai Unió keleti tagállamai azért támogatták ezeket a jelölteket, hogy aztán cserébe ők is kapjanak egy fontos tisztséget: ez pedig az IMF vezetői posztja. Ezért lett az Európai Unió jelöltje a Nemzetközi Valutalap élére Krisztalina Georgieva. Akinek a megválasztása egyáltalán nem biztos. Az amerikaiaknak és az európaiaknak ugyanis már nincsen többségük az IMF-ben vagyis szükség van néhány más állam meggyőzésére. Kína, Oroszország és más államok gyakran bírálták az amerikai-európai megállapodást a vezetői posztok elosztásáról. Lehet, hogy most megpróbálkoznak egy saját jelölttel, de annak igen nehéz lesz többséget szereznie az uniós jelölttel, a bolgár Krisztalina Georgieva-val szemben.

Moszkva moratórium bevezetését javasolta Washingtonnak

0

Moszkva azt javasolta Washingtonnak és a NATO-nak, hogy Oroszországhoz hasonlóan hirdessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták szárazföldi telepítésére – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában.

Rjabkov abból az alkalomból nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kilépési szándéknyilatkozata értelmében augusztus 2-án érvényét veszti a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-)szerződés.

Az orosz külügyminisztérium pénteken közölte, hogy a nap folyamán lejár az INF-szerződés hatálya. Az orosz diplomáciai tárca hangsúlyozta, hogy ez Washington kezdeményezésére történik.

Rjabkov szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodáshoz való visszatérést „senki sem vette le a napirendről”.

„Új tárgyalásokat nem ajánlunk az amerikaiaknak, ezt Vlagyimir Putyin elnök február 2-án világosan megmondta” – emlékeztetett a diplomata. Mint mondta, Moszkva ugyanakkor azt ajánlotta, hogy Oroszországhoz hasonlóan az Egyesült Államok és a NATO többi tagországa jelentsen be ugyanolyan moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek telepítésére. Vlagyimir Putyin korábban kijelentette, hogy amíg ilyen kategóriájú amerikai eszközök nem jelennek meg a világ valamely régiójában, addig Moszkva sem telepít ilyeneket.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2014 óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington ezt tavaly úgy konkretizálta, hogy az oroszok a szárazföldi Iszkander-M rakétarendszer és a tengeri indítású Kalibr manőverező robotrepülőgép továbbfejlesztett elemeit tartalmazó 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével sértették meg a szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő Aegis Ashore ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is mondja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikusrakéta-elhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Donald Trump amerikai elnök tavaly augusztusban jelentette be a szerződésből való kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a 9M729-es robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását. Moszkva ezt elutasította.

Washington február 1-jén közölte, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és kilép abból, ha Oroszország nem tér vissza annak tiszteletben tartásához. Putyin február 2-án bejelentette, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére.

Az USA új rakétákat telepít Európába

Mark Esper amerikai hadügyminiszter nyilatkozott újságíróknak hangsúlyozva, hogy az egyezményt az oroszok sértették meg. Hivatkozott Jens Stoltenberg NATO főtitkárra, aki többször is elmondta: az oroszok szisztematikusan megsértik azt az egyezményt, melyet még Gorbacsov és Reagan kötött meg a nyolcvanas évek végén.

Oroszország támadó kapacitást épített ki, mellyel szemben a NATO-nak is lépnie kell – hangsúlyozta a főtitkár. Az amerikai hadügyminiszter közölte: föld-levegő rakétákat telepítenek Európába, hogy ellensúlyozzák az orosz fejlesztéseket. Lengyelország és Románia már korábban jelezte, hogy szívesen állomásoztatna ilyen fegyvereket a területén.

A NATO szakértőit különösen a kalinyingrádi rakéták zavarják. Az egykori Kelet Poroszországba az oroszok olyan rakétákat telepítettek, melyek fenyegethetik a közeli NATO tagállamokat. Lengyelországban és a három kis balti államban ezért különösen komolyan veszik az orosz fenyegetést.

Moszkva természetesen mindent tagad, és az amerikaiakat hibáztatja a fejleményekért. Az oroszok szerint az amerikaiak gyűrűt építenek Oroszország köré. Moszkvában különösen nehezményezik azt, hogy a volt Szovjetunió egykori tagállamai közül néhány a NATO tagja lett (például a három balti állam), és az USA szeretné, ha Ukrajna és Grúzia is bekerülne.

Ezen a ponton Magyarország szerepe is érdekessé válik. Orbán Viktor ugyanis blokkolja Ukrajna NATO tagságát. A hivatalos indoklás az, hogy ennek oka a nyelvtörvény, mely hátrányos az Ukrajnában élő magyar kisebbség számára. Egyes NATO szakértők viszont azt gyanítják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valójában Putyin kérésének tesz eleget amikor megakadályozza Ukrajna NATO tagságát.

Von der Leyen Rómában: új uniós migráns politika kell!

A brüsszeli bizottság leendő elnökasszonya sorra látogatja a tagállamokat illetve találkozik azok vezetőivel. Nemrég Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is eszmét cserélt.

Akkor is felmerült a migráns kérdés hiszen Magyarország kategorikusan elutasítja a menekültek befogadását. Orbán Viktor miniszterelnök politikai szövetségese, Matteo Salvini ugyanezen az állásponton van, de ugyanakkor azt szeretné, hogy az uniós tagállamok vegyenek át migránsokat Olaszországtól. Erről Orbán Viktor hallani sem akar…

Ursula von der Leyen Rómában elismerte, hogy Olaszország mint frontország nehéz helyzetben van – éppúgy mint Spanyolország vagy Görögország. Ezért új migráns politikát javasol, melynek kidolgozását akkor kezdhetik meg Brüsszelben amikor Ursula von der Leyen vezetésével feláll az új bizottság. Ez valamikor ősszel következhet be, de addig is csinálni kell valamit, mert folyamatosan érkeznek a menekültek a Földközi tengeren át. „Tudjuk, hogy ez a probléma nem fog elmúlni hiszen globalizált világban élünk. Olyan új migráns politikát kell találnunk, mely egyszerre hatékony és emberséges” – hangsúlyozta Ursula von der Leyen miután tárgyalt Rómában Giovanni Conte olasz miniszterelnökkel.

Jogállamiság mindenkire kötelező! – Ez kimaradt az Orbán-féle interpretációból

0

Mindkét fél elégedetten nyilatkozott első hivatalos találkozójáról, melyen a magyar miniszterelnök megerősítette: Ursula von der Leyen megérti Közép Európát. Ezen a magyar miniszterelnök azt érti , hogy nem bírálja olyan nyíltan a magyar vagy a lengyel kormányt a különböző jogsértések miatt mint mondjuk Frans Timmermans , aki korábban jelölt volt a brüsszeli bizottság elnöki posztjára.

De a nyílt bírálat hiánya nem jelenti azt Ursula von der Leyen esetében, hogy nincsen tisztában a probléma súlyosságával. Twitteren ezt írta az Orbán Viktorral folytatott találkozóról: „a jogállamiság kulcskérdés , és ez mindenkire vonatkozik!” Erről Orbán elfelejtett beszélni a találkozó után. Különben a brüsszeli bizottság elnök asszonya úgy értékelte a találkozót, hogy az jól sikerült. Egyetértettek abban, hogy migráns ügyben újra kell kezdeni a közös gondolkodást. Meg kell erősíteni a közös európai védelmi rendszert. Ezenkívül javítani kell az Európai Unió tagállamainak versenyképességét a globális piacon. Közelebb kell hozni egymáshoz Brüsszelt és a nemzetállamokat.

Orbán Viktor miniszterelnök és szövetségesei támogatták Ursula von der Leyen megválasztását, és ez jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a német jelölt, akit Macron francia elnök javasolt  – Merkel kancellár egyértelmű támogatásával – megkapta az Európai Parlament jóváhagyását mindjárt az első szavazás alkalmából. A magyar kormányfő abban bízik, hogy ennek következtében a brüsszeli bizottság új elnökasszonya nem lesz olyan szigorú a jogállamiság vizsgálatában. Ez nyilván attól függ elsősorban, hogy a nagy uniós vitákban Orbán Viktor mennyiben alkalmazkodik a Merkel-Macron páros döntéseihez. Az európai ügyekben meglehetősen járatlan Ursula von der Leyen ugyanis minden bizonnyal a Merkel-Macron páros véleménye alapján ítéli meg a jogállamiság helyzetét Magyarországon vagy Lengyelországban.

Orbán-von der Leyen: Vak-randi

Nem volt közös sajtótájékoztató Orbán Viktor és Ursula von der Leyen első négyszemközti találkozóján. Orbán a legfontosabbról nem beszélt utána: a jogállamiságról is szó esett.

Jó döntés volt „az ideológiai gerillákat távol tartani” és pragmatikus életösztönű vezetőket választani – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyennel Brüsszelben folytatott csütörtöki megbeszélését követően az állami tévének.

Orbán: első a migráció

Nem volt tehát közös sajtótájékoztató, ki-ki maga mondta el, mit tartott fontosnak a találkozón. Orbán például első helyen azt, hogy az Európai Bizottság új elnökének kiválasztásával kapcsolatban „jó döntést hoztunk eddig”.

Orbán von der Leyent olyan politikusként jellemezte, „akinek a jövőről való gondolatai között ugyanazok a kérdések lebegnek, mint a mi fejünkben”. Ezek közé sorolta a gyermekek, a családok jövőjét és a biztonságot, de közös szándéknak nevezte egy közös európai haderő, hadiipar kifejlesztését is. És

érzékenyen közelít az olyan kényes kérdésekhez is, mint a migráció,

e tekintetben is képes a közép-európaiak fejével gondolkodni.

Az új bizottsági elnökről kijelentette azt is: szenvedélyes meggyőződése, hogy az Európai Uniónak fenn kell maradnia, ezért „ösztönszerűen” utasít el minden olyan ügyet, amely távolítja egymástól a tagállamokat.

A nehéz kérdésekben, például a klíma-, az energia-, a gazdaságpolitika vagy a migráció kérdésében is pragmatikus megközelítésre számít Orbán. Utóbbival kapcsolatban azt várja, hogy a viták értelmesebbek lesznek a jövőben. Az új bizottsági elnök ugyanis érti a nyugat- és közép-európaiak gondolkodása közti különbséget, azt, hogy míg a nyugat-európaiak a migránsok integrálásának kérdésével foglalkoznak, addig a magyarok és Közép-Európa azzal, hogy nem kíván multikulturális társadalmat létrehozni – tette hozzá.

Klíma-ügy:egyelőre nincs több vállalás

A kormányfő a klímacélokról szóló vitákról azt mondta: közös alap, hogy a jövőért közös a felelősségünk, de szerinte míg a gazdag országok tehetnek súlyos kijelentéseket ez ügyben, egy Magyarország méretű ország csak olyan vállalást tehet, amelyet be is tud tartani. Magyarország – vállalásának megfelelően – azt el fogja érni, hogy 2030-ra az energia 90 százalékát szén-dioxid-mentes forrásból nyerje, hiszen ennek terve, forrása rendelkezésre áll.

Az ország azonban nyomás alatt van, hogy kimondja: 2050-re eléri, egyáltalán ne legyen szén-dioxid-kibocsátása – fűzte hozzá. „Én készen állok arra, hogy egyszer ezt kimondjuk, de hogy most kimondjuk, arra semmilyen lehetőséget nem látok” – jelentette ki. Új, drága technológiára van szükség, amit legalább részben az uniónak kellene finanszíroznia.

Von der Leyen: a jogállamiság mindenkire vonatkozik

Nem beszélt viszont Orbán arról, ami még szóba került. Erről von der Leyen írt Twitter-üzenetében. Nem csak jót beszélgetett politikai irányelveiről a magyar miniszterelnökkel, hanem arról is szó volt, hogy a jogállamiság elengedhetetlen és mindenkire vonatkoznia kell.

Orbán úgy tett Brüsszelben, mintha a királycsináló találkozott volna illiberális kreálmányával, miközben erről messze nincs szó. Egy öregedő despota járt pávatáncot a belga fővárosban – írta üzenetében Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti képviselő. Most épp lelkes támogatónak mutatta magát például a közös európai hadsereg felállításával kapcsolatban, amelynek javaslatát korábban Kósa Lajos még „szocialista figyelemelterelésnek” nevezte.

Hiába, változnak az idők, Orbánék hitvallása és gerince pedig úgy hajlik, ahogy a német nagytőke szellője éppen fúj. Meglátjuk, hogy milyen Európai Bizottságot hoz tető alá Ursula von der Leyen, milyen magyar biztossal és portfólióval, illetve milyen programmal. Megismételte csak akkor fogja támogatni az általa vezetett bizottságot, ha kiáll a „szociális Európa” céljai mellett és nem alkuszik az Európa-ellenes erőkkel.

Titkosított dokumentumok kerültek elő

0

Házkutatást tartottak James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) volt igazgatója lakásán csütörtökre virradó éjjel, titkosított és Comey által korábban kiszivárogtatott dokumentumok is előkerültek.

Az igazságügyi minisztérium azonban – a Fox televízió értesülései szerint – nem indít pert a volt FBI-igazgató ellen a titkosított dokumentumok kiszivárogtatása miatt.
James Comey 2017 tavaszán történt elbocsátása előtt feljegyzéseket készített a Donald Trump elnökkel folytatott beszélgetéseiről, majd ezeket a dokumentumokat kiszivárogtatás végett odaadta Daniel Richmannak, a Columbia Egyetem jogászprofesszorának, aki jelenleg az ügyvédje is. Richman a feljegyzéseket továbbította a The New York Times című lapnak.

Az FBI ezek után „bizalmasként” titkosította a feljegyzéseket. Az igazságügyi minisztérium főinspektora, Michael Horowitz vádemelést javasolt az ügyben. A tárca vezetése szerint azonban mivel a dokumentumokat a kiszivárogtatásuk után minősítették titkosnak, ezért nincs ok Comey perbefogására.

Michael Horowitz jelentést készített az ügyről, ennek nyilvánosságra hozatalával azonban az igazságügyi minisztérium vár, mert közben vizsgálat folyik a 2016-os választási folyamat során Donald Trump és munkatársai feltételezetten törvényellenes megfigyelése és lehallgatása ügyében.

James Comey tavaly a Fox televíziónak adott egyik interjújában már megerősítette, hogy a minisztériumban vizsgálat folyik ellene a kiszivárogtatás miatt, de jelentéktelennek ítélte az ügyet, mert – mint fogalmazott – a „saját naplóját” adta tovább, az pedig nem számít titkos dokumentumnak. 2017 júniusában az egyik kongresszusi meghallgatásán elismerte: azért adta ki a feljegyzéseket, mert azt remélte, hogy ezek nyomán különleges ügyészt neveznek ki annak vizsgálatára, hogy az elnök akadályozta-e az igazságszolgáltatást, ez esetben az FBI munkáját az Oroszország 2016-os választásokban játszott szerepével kapcsolatban.

Elemzők szerint a Comey lakásán tartott váratlan házkutatás azon lépések sorába illik, amelyekkel az igazságügyi minisztérium azt kívánja feltárni, hogy valójában kinek az ösztökélésére és milyen bizonyítékok alapján indult meg a Robert Mueller vezette vizsgálat Trump és 2016-os kampánycsapatának munkatársai ellen.

Leköptek egy rabbit Berlinben

0

Fiával tartott hazafelé a zsinagógából Willemsdorf kerületben Yehuda Teichtal rabbi amikor két arabul beszélő férfi rátámadt és leköpte őt az utcán. Az eset még pénteken történt , de csak most derült ki, mert a rabbi levélben tájékoztatta a hitközséget Berlinben.

Levelében a New Yorkban született rabbi hangsúlyozta: Berlin lakóinak döntő többsége nyilvánvalóan nem tűrheti el, hogy valakit a hite miatt megtámadjanak az utcán. A rabbi bejelentést tett a rendőrségen is, ahol azonnal megkezdték a nyomozást a tettesek után.  Németországban az elmúlt évben 20%-al nőtt az antiszemita bűncselekmények száma. Németországban a rendőrségnek külön részlege foglalkozik az ilyen típusú bűncselekményekkel.

Kétféle aktív antiszemitizmust különböztetnek meg

Az egyik a neonáci jellegű zsidó ellenesség, mely a migráns válság miatt felerősödött Németországban, ahol az Alternative für Deutschland párt az ellenzék legerősebb képviselőjeként bekerült a Bundestagba. Aktivistái között sok neonáci szimpátiával joggal gyanúsítható ember van.

A másik fő csoport a muzulmán szélsőségesek, akik fellépnek a zsidók ellen Németországban is. Ezért hangsúlyozta most a zsidó rabbi, hogy a két támadó egymás között arabul beszélt.

A Deutsche Welle közszolgálati portál az eset kapcsán felhívta az európai rabbi konferenciát , ahol a főtitkár elmondta: kontinensünkön fokozódnak az antiszemita bűncselekmények. Az európai rabbi konferencia reméli, hogy a német rendőrség mielőbb megtalálja a tetteseket, akik elnyerik jogos büntetésüket Németországban.

Alekszej Navalnij: sosem voltam allergiás!

0

Súlyos bőrbetegséggel börtön kórházba vitték Putyin elnök legfőbb politikai ellenfelét. Vörös foltok jelentek meg a nyakán, éjszaka pedig nem tudott aludni, mert égető fájdalmat érzett a bőrén. A börtön orvos azt mondta: allergia.

„Sosem volt semmiféle allergiám!” – írta a bebörtönzött ellenzéki vezető. Aki blogján annak a gyanúnak ad hangot, hogy megmérgezték! Követeli, hogy a cellájában levő kamera felvételeit mutassák meg az ügyvédjének! Alekszej Navalnij feltevései szerint ugyanis valaki idegmérget csempészett be a cellájába míg ő a börtön udvaron sétált.

Putyin rendőrei nemrég brutálisan szétvertek tüntetéseket, és több mint ezer embert őrizetbe vettek. Az Európai Unió követeli Moszkvától , hogy bocsássa szabadon a tüntetőket. Putyin elnök népszerűsége csökkenőben, mert a gazdaság stagnál, az életszínvonal szintén. Az államfő kénytelen volt visszavonni egy népszerűtlen nyugdíj reformot. Az államkincstárba viszont pénz kell! Ezért Putyin úgy rendelkezett, hogy a nemzeti vagyon alapból 55 milliárd dollárnak megfelelő rubelt tegyenek át a költségvetési tartalékba. Ezt gazdasági szakértők kockázatos lépésnek tartják, mert a nemzeti vagyonalapot a válságos időkre hozták létre. A kőolaj és földgáz exportból bejött pénzek egy részét helyezték el itt – a norvég vagyonalap mintájára. Csakhogy a norvégok nem szoktak ekkora pénzeket kivenni az alapból! Putyin sem jókedvében tette ezt hanem azért, mert tudja: népszerűsége elsősorban azon áll vagy bukik, hogy milyen életszínvonalat tud produkálni Oroszországban. Moszkvában élénken érdeklődnek Erdogan helyzete iránt:

a törökök majd mindenható ura minden választást megnyert az elmúlt 15 évben – elsősorban azért, mert Törökország lakóinak többsége még sohasem élt ilyen jól!

Amióta megállt a növekedés, stagnálni sőt süllyedni kezdett az életszínvonal, Erdogan népszerűsége megindult a lejtőn lefelé. A legutóbbi helyhatósági választásokon elveszítette Törökország három legnagyobb városát: Isztambult, Ankarát és Izmirt! Putyin ezt szeretné elkerülni. Ezért tartja börtönben politikai ellenfelét, Alekszej Navalnijt, és ezért pumpál hatalmas összeget a gazdaságba, hogy megelőzze rendszerének a megroppanását Oroszországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK