Másodjára is elvetette Boris Johnson kezdeményezését a londoni alsóház, nem lesz előrehozott parlamenti választás. Az ellenzék Johnson alkotmányos puccsától tartva mondott nemet. A parlament négy napra szabadságra megy, egyre kevesebb az idő a rendezett Brexitre.
A hétfőn kezdődött, és kedd hajnalba nyúló vitanappal véget ért a brit parlament jelenlegi ülésszaka, és október 14-én, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad.
Nincs meg a kétharmad
Boris Johnson miniszterelnök ismét beterjesztette az előre hozott választást, és mivel a parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben esedékes, az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban. A múlt héten azonban 298-an,
a kedd hajnali második szavazáson még kevesebben, 293-an álltak Johnson mellé.
Johnson először múlt szerdán jelentette be, hogy előrehozott választás kiírását kezdeményezi október 15-ére. Előtte az alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely elvben megtiltja a konzervatív párti brit kormánynak Nagy-Britannia megállapodás nélküli kiléptetését október végén az Európai Unióból.
Kettős feltétel köti meg a kormányfő kezét
A törvény kettős feltételt szab: ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz se, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, akkor Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, 2020. január 31-ig. A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől. A kilépés további, immár harmadik halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.
Johnson szabadulna a köteléktől
Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kérni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen távozik az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.
A brit kormányfő ezt az álláspontját a kedd hajnali szavazás után is megerősítette, jóllehet az elmúlt napokban több vezető jogi szakértő is úgy nyilatkozott, hogy
Johnson akár börtönbe is kerülhet, ha nem hajlandó betartani a rendezetlen Brexitet tiltó törvényt.
Johnson szerint azért lett volna fontos az október közepi választási időpont, mert így fel lehetett volna oldani a jelenlegi parlamenti patthelyzetet a Brexit szempontjából döntő fontosságú, október 17-én kezdődő EU-csúcs előtt. No meg azért, mert a kormánynak már bőven nincs többsége az alsóházban. Eleve szűk – és az északír unionista párt által biztosított -, egy fős többsége szállt el először, aztán a múlt heti szavazáson a kormánnyal szembefordult 21 képviselőt kizárták a pártból.
Előrehozott választással a toryk visszaszerezhetnék a többséget.
A közvélemény-kutatások nagyjából tíz százalékpontnyi előnyt mutatnak a toryk javára a Munkáspárttal, még nagyobb arányban a Liberális Konzervatívokkal szemben.
Az ellenzék trükközéstől tartanak
Az ellenzék egységesen és következetesen hangoztatott álláspontja szerint azonban nem fogadható el az előrehozott választás kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen Brexit lehetősége – amelyet Boris Johnson nem hajlandó kizárni – végleg le nem kerül a napirendről.
Az ellenzéki pártok elsősorban attól tartanak, hogy ha októberre választást írnak ki, és azt a Konzervatív Párt – amelynek jelenleg nincs többsége az alsóházban – megnyeri,
Johnson visszavonatná az új parlamenttel a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvényt.
Johnson környezetéből a napokban elhangzott, hogy a tiltó törvényt „rugalmasan” akarják alkalmazni.
Az ellenzéki egy másik „alkotmányos puccs” eshetőségétől is tart. Attól, hogy ha az alsóház megszavazza a Johnson által október 15-ére javasolt választások kiírását, a kormányfő – a választási törvény biztosította jogánál fogva – a parlament feloszlatása után
önhatalmúlag átteheti a választás időpontját például novemberre.
Vagyis a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határidőn túlra, így érve el az október végi brit kilépést a parlament beleszólási lehetősége nélkül, függetlenül attól, hogy létrejön-e addig új Brexit-megállapodás vagy sem.
A kedd hajnali szavazás után lezárult az eddigi parlamenti ülésszak, és az új törvényhozási évad október 14-én, alig két héttel a Brexit jelenleg érvényes határideje előtt kezdődik az új kormányprogram meghirdetésével. A mától négy napig tartó kényszerszünetet Johnson érte el a királynőnél. Egészen pontosan azt, hogy az amúgy is tervezett – szokásos – szünetet toldják meg öt nappal. Egyebek mellett ez volt az oka annak, hogy vasárnap otthagyta a kormányt Amber Rudd munkaügyi miniszter.
Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy e lépéssel az október végi Brexit-határidőig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve szűkíteni a megállapodás nélküli Brexitet ellenző képviselők mozgásterét. A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: ennek nincs köze a Brexithez, a cél a teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése. A parlamenti ülésszak lezárása nem azonos a parlament feloszlatásával. Az új parlamenti évad október 14-i kezdetén az alsóház a jelenlegivel azonos összetételben folytatja munkáját.
Mindenesetre
szinte minimálisra csökkent a megállapodásos Brexit lehetősége.
Johnson – az EU illetékesei szerint – eddig semmiféle új megoldással se rukkolt elő az ír-északír határon a fizikai ellenőrzés visszaállításának megakadályozására. Enélkül pedig kizártnak tűnik a megállapodásos kilépés. Erősödnek azok a hangok az EU-ban, amelyek szerint „el kell engedni” a britek kezét, menjenek, ha akarnak, akár megegyezés nélkül.
