Fontos

Pótvizsgára utalták Várhelyi Olivért

Nem kapta meg a kétharmados támogatást Várhelyi Olivér az EP külügyi bizottságában. Ezután pótlólagos írásbeli kérdéseket fog kapni. A délelőtti meghallgatáson rendre kikerülte a magyar jogállamiságra vonatkozó kérdéseket.

Pótvizsgára küldte az Európai Parlament külügyi bizottsága Várhelyi Olivért, a magyar kormány által jelölt európai bizottsági tagot. Várhelyi a bővítési és szomszédságpolitikai biztosa lenne.

A Népszava Brüsszelben úgy értesült, hogy a 48 bizottsági tagból kétharmad helyett csak 30 támogatását (62,5 százalék) sikerült megszereznie, valamennyien a néppárti, euroszkeptikus és széljobb sorokból. A szocialista, liberális, zöld és szélbal frakció keresztbe feküdt.

Ezután a bizottság tagjai pótlólagos írásbeli kérdéseket tehetnek fel, a válaszok után újabb szavazás következik, esetleg még egy meghallgatást kezdeményeznek.

Donáth Anna (Momentum, liberális frakció) szerint indokolt vesszőfutás újabb állomásához ért a Fidesz, mert a bizottság továbbra sincs meggyőződve arról, hogy képes lenne az őt delegáló párttól függetlenül, a nevében előre „türk üzleteket” bonyolító Orbán Viktor befolyása nélkül dolgozni. Bármi lesz a vége, két következmény teljesen biztos: a Fidesz kettős beszéde lelepleződött, elbukott, pontosan tudják már Európában is, hogy mit kell tőlük kérdezni. Másfelől pedig az idén májusban vállalt feladatunkat az Európai Parlamentben eddig következetesen végrehajtottuk: a szabad, tisztességes és demokratikus Európát, benne Magyarország esélyét védjük az önkényuralmi befolyástól. Erdogantól, Putyintól, és igen, míg előbbiek szolgája, addig Orbán Viktortól is – írta a politikus.

Várhelyi meghallgatása délelőtt zajlott, a diplomata felkészültnek tűnt, pontosan felmondta a bővítéssel járó összes feladatot. Fellépése idejének nagy részében azonban arról faggatták, hogyan vélekedik a hazai jogállamisági helyzetről, Orbán Viktor illiberális felfogásáról, a különösen szoros Putyin-szövetségről, képes lesz-e ellátni a biztosi feledatokat azután, hogy Orbán lényegében felajánlotta (az uniós joggal ellentétesen) a bővítési biztost a kazah, azeri és török közeledéshez. A néppártiak csak a biztosi feladatkörről kérdezték Várhelyit.

A diplomata kisiklott a kényes kérdések elől. Rendre azt hangsúlyozta, hogy a firtatott kijelentések a miniszterelnöktől származnak, azokért ő felelős. Ő azonban biztosként nem fogad el utasítást senkitől, még saját kormányától se, a jogállamiság nem az ő területe, azokra van két más biztos a bizottságban.

Azt azért elismerte egy kérdésre válaszul, hogy ha „lenne olyan jelölt ország”, amelyben ilyen állapotok vannak a bíróságok, a sajtószabadság és mások terén, mint nálunk, azt nem engedhetné be az EU.

Ki is valójában Ukrajna erős embere?

„Putyin bármikor kész lenne nekünk 100 milliárd dolláros kölcsönt nyújtani” – nyilatkozta a New York Timesnak Ihor Kolomijszkij, akit nyugtalanít, hogy az IMF nem utalja át a korábban megígért kölcsönt.

Ukrajna erős emberének az aggodalma érthető, mert a Nemzetközi Valutaalap épp azért késlekedik az ország számára létfontosságú kölcsön folyósításával, mert korábban azt tapasztalta: annak jelentős része a PrivatBankban landol. Azután pedig nyoma vész. A PrivatBank Ihor Kolomijszkij ukrán oligarcha üzleti birodalmának pénzügyi központja.

Ihor Kolomijszkij a zsidó közösség vezetője Ukrajnában, ahol elég mélyek az antiszemita hagyományok. 2014-ben Petr Porosenko elnököt támogatta, aki nyugatbarát politikát kezdeményezett miután elődje Oroszországba menekült. Porosenko cserébe kinevezte Kolomijszkijt Dnyepropetrovszk kormányzójának. Ebben a minőségében fontos szerepe volt abban, hogy az ukrán hadsereg és az azt támogató milíciák ellen tudtak állni az orosz nyomásnak Ukrajna keleti részén. Ihor Kolomijszkij pénzelte a milíciák egy részét – nem feledkezve meg természetesen a saját hasznáról sem.

Vállalat birodalmában fontos szerepet játszik a média, ahol Ukrajna jelenlegi államfője megalapozta hírnevét. Volodimir Zelenszkij színész hazája államfőjét alakította egy televíziós sorozatban. Oly nagy sikerrel, hogy Ihor Kolomijszkij pénzügyi támogatásával Ukrajna államfőjévé választották meg. Ebben a minőségében új politikát hirdetett meg:

Kibékülés Oroszországgal

Volodomir Zelenszkij többször is tárgyalt telefonon Putyin orosz elnökkel a két állam kapcsolatáról. És főképp arról a helyzetről, mely Ukrajna keleti orosz többségű részén kialakult. Két kormányzóságban olyan milíciák tartják kézben a valóságos hatalmat, melyek Moszkvának engedelmeskednek. Zelenszkij elnök mindenképp békét szeretne Moszkvával hiszen Ukrajna gazdasági stabilizációja addig nehezen képzelhető el amíg háborús állapotok uralkodnak az ország keleti felében. Csakhogy Putyin elnöknek van egy alapvető feltétele:

Ukrajna semmiképp sem léphet be a NATO-ba

Az Egyesült Államok viszont azt szeretné, ha Ukrajna a nyugati katonai szövetség partnere lenne. „Önök fenn akarják tartani a háborús állapotokat Ukrajnában” – érvel Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Amely azért is kérte az interjút Ukrajna erős emberétől, mert a Trump elleni impeachment eljárás több ponton is kapcsolódik az USA kül- és belpolitikájának összekeveréséhez.

Trumpot sokkal jobban érdekelte a Biden család mint Ukrajna sorsa

Ezt vallotta több magasrangú diplomata a washingtoni képviselőház hírszerzési bizottsága előtt. Amely arra keresi a bizonyítékot, hogy Donald Trump megzsarolta Ukrajna elnökét: ha nem szállít bizonyítékot Biden szenátor fiának kétes üzleti ügyeiről, akkor Ukrajna búcsút mondhat a fegyver szállításoknak, melyek oly fontosak a hadsereg számára. Biden szenátor Trump talán legveszélyesebb ellenfele lehet a jövő évi elnökválasztáson.

Az amerikai belviszálynak Ukrajna fizetheti meg az árát

Erre mutat rá Ihor Kolomijszkij a New York Timesban. Csakhogy Ukrajnának is megvan a maga zsarolási potenciálja: a kibékülés Moszkvával! Egyértelműen utal erre Ukrajna erős embere mondván egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy lepaktálnak Moszkvával. Akkor pedig az orosz tankok közel kerülnek Varsóhoz és Krakkóhoz.

A NATO belepiszkíthat a pelenkába

Ezzel fenyegetőzik Ihor Kolomijszkij, aki csalódott a nyugati szövetségben, amelyből kevés haszna származott Ukrajnának. Az orosz vétó miatt sem arra nincs esélye, hogy bekerüljön a NATO-ba sem pedig arra, hogy az EU tagja legyen. Közben viszont millió számra menekülnek az ukránok nyugatra, mert a kétségbeejtően alacsony életszínvonal csak nem akar emelkedni. Egyedül Lengyelországban több mint egymillió ukrán munkavállalót tartanak számon!

Ukrajnában nagyszabású privatizációs programot hirdetett meg az új elnök. Ebben külföldiek is részt vehetnek. Különösen az állami gazdaságok földjei jelentenek nagy vonzerőt a külföldi befektetőknek hiszen a kiváló minőségű földeken a nyugati technológia alkalmazásával kiváló eredményeket lehetne elérni. Ukrajna Európa éléskamrája lehetne. Ez persze problémákat vet fel az Európai Unióval, amely elszántan védelmezi a maga agrár piacát az olcsó kívülről jövő exporttal szemben.

A Nyugatban csalódott Ihor Kolomijszkij ezért is fenyegetőzik most azzal, hogy Ukrajna lepaktál Moszkvával. „Ők az erősebbek” – ismeri el Ukrajna erős embere, aki nyilván figyelemmel kísérte a Közel Keletet is: Szíriában Oroszország kerekedett felül miközben az amerikaiak szépen csendesen kivonulnak.

Ezért még a Varsói szerződés is eszébe jutott Ihor Kolomijszkijnak. Ez a katonai együttműködési szerződés tette lehetővé a csehszlovák reformok eltiprását 1968-ban. Miután a szocializmus megbukott Európa keleti felén, a Varsói szerződés feloszlott. Ha Kijev és Moszkva együttműködési szerződést kötne az még távolról sem jelentené a Varsói szerződés helyreállítását. Jelenleg ugyanis annak tagjai mind a NATO-ban vannak. Amellyel kapcsolatban viszont nemrég Macron francia elnök kijelentette: a NATO agyhalott!

Meghallgatás: az angolnaszerű Várhelyi

Ő független minden kormánytól, befolyástól mentesen fogja végezni biztosi munkáját – ezt ismételgette meghallgatásán Várhelyi Olivér az EP külügyi bizottságában. A szakmai és a politikai kérdések a néppárt-többiek mentén váltak szét. Várhelyi kisiklott minden olyan kérdés elől, ami az itthoni jogállamisági problémákra vonatkozott.

Az Európai Parlament külügyi bizottságában délelőtt meghallgatáson Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikai biztosjelölt valójában nem határolódott el az őt jelölő Orbán-kormány politikájától. Szemmel láthatóan

gondosan ügyelt arra, hogy semmiféle hazai aktuális ügyre se reflektáljon.

Forrás: Európai Parlament

Kettévált a terem

Az nagyon gyorsan kiderült, hogy az Európai Néppárt (EPP), amelynek jelenleg felfüggesztett tagja a Fidesz, igyekezett a bővítés és szomszédságpolitika témáján belül maradni, a többi frakció és a függetlenek képviselői viszont az albániai, észak-macedón és török kérdések kapcsán rendre a magyarországi jogállam helyzetére kérdeztek rá. Talán csak nyelvbotlás volt, amikor az egyik néppárti képviselő kérdésekor elöljáróban gratulált Várhelyi kinevezéséhez.

Mantrába menekült Várhelyi

Az illiberális demokráciára, a „menekültek valójában terroristák”, a magyar kormány túlzott Putyin-barátságára, a hazai jogállam állapotára feltett kérdésekre rendre ugyanazt felelte Várhelyi: ő eddig is függetlenül végezte munkáját a brüsszeli állandó képviselet vezetőjeként, így fog eljárni biztosként is. Őt egyetlen kormány, a magyar se utasíthatja, mindenkitől befolyásmentesen fog dolgozni, számára az uniós érdekek képviselete az előírás.

Az Orbán Viktortól idézett mondatokra pedig azt válaszolta: azok miniszterelnöki kijelentések. Ugyanezzel utasította el azt a kérdést (Gyöngyösi Mártontól, aki a függetlenek közt ül), hogy Orbán Viktor kézivezérelhető bábként tekint rá a bővítés során a magyar kormány érdekeinek érvényesítésére. Azt is mondta, hogy mivel egyetlen pártnak se tagja, ezért nem is lehet pártkatona.

Több kérdést kapott a Gruevszki-ügyről is. Ezeket éppúgy elütötte. Azzal, hogy

a menedékkérelmek elbírálása a kormányok hatásköre, nem az övé.

Rengeteg kérdést (mások mellett a holland szocialista Kati Piritől, aki visszakérdését magyarul tette fel) kapott a magyarországi jogállami állapotokról: a bíróságok megkérdőjelezett függetlenségéről. Itt már annyit tett hozzá a sztenderd válaszhoz, hogy ezekben az ügyekben legalább két biztosa lesz az Európai Bizottságnak.

Hangos derültséget keltett Gál Kinga (EPP, Fidesz), aki azt tudakolta Várhelyitől, hogy csapatjátékosként tekint-e önmagára. Megnyugtató választ kapott.

Minden állásfoglalás elől azért nem tudott kibújni Várhelyi. Feltették neki a kérdést, hogy akár a magyar kormánnyal szemben eljárna-e, ha szükséges. Azt mondta, hogy

ha kellene, kénytelen lenne erre. Ahogyan minden EU-taggal szemben, ha az nem tartja be az uniós szabályokat.

Egy másik kérdésben hipotetikusan azt tudakolták tőle, mi történne, ha egy jelölt országban elnyomják az ellenzéket, sérül a bíróságok függetlensége, korlátozzák a sajtó szabadságát. Várhelyi szerint ebben az esetben az EU nem lenne abban a helyzetben, hogy beengedje ezt az országot.  Majd kifejezetten a nyugat-balkáni területre értelmezve közölte, hogy a jogállamisági alapelveket, köztük a fékek és ellensúlyok követelményét fogják képviselni. Még korábban egy kérdésre azt mondta, hogy a csatlakozásban reménykedő országok esetében akár a támogatások felfüggesztését is fel lehet használni a jogállami elvárások betartására.

Döntés később lesz Várhelyi személyéről.

Ferenc pápa: a zsidók a testvéreink!

Az Apostolok cselekedeteit idézte fel a pápa, és ennek kapcsán beszélt az antiszemitizmus erősödéséről. Claudius császár kitiltotta a zsidókat Rómából. Ennek kapcsán a pápa elmondta: a zsidókat sokáig üldözték, de azt hittük, hogy ennek vége.

Most azonban azt kell tapasztalnunk, hogy az antiszemitizmus újra felütötte a fejét. „Ez sem nem humánus sem nem keresztény! A zsidók a testvéreink!” – hangsúlyozta Ferenc pápa, aki ebben elődei: II. János Pál és XVI. Benedek irányvonalát követi.
Ferenc pápa az antiszemitizmus megerősödése kapcsán egyetlen államot sem említett konkrétan , de Olaszországban különösen nagy visszhangra találnak szavai. Olaszország egy veterán, Auschwitzot megjárt szenátora ugyanis olyan parlamenti bizottságot javasolt, mely megvizsgálná a rasszista és antiszemita bűncselekményeket. Ezt nem szavazták meg a jobboldali pártok. Utána viszont olyan gyűlölet kampány indult meg a holokauszt túlélő szenátor ellen, hogy a kormány szükségesnek látta védőőrizet elrendelését Olaszországban.

Az oroszok meghekkelték a brit Munkáspárt választási kampányát?

A 2016-os amerikai kampány után az oroszok beavatkoznak a brit választási kampányába is. Erre célzott a munkáspárt vezére, Corbyn amikor beszámolt arról egy sajtóértekezleten, hogy támadás érte a Munkáspárt rendszerét. Utalt rá, hogy egy olyan trió ellen kell küzdenie, mely mögött felrémlik Oroszország árnya: Trump-Johson és Farage.

Először Hillary Clinton pendítette meg, hogy az oroszok segítségével győzött Trump 2016-ban. Most Hillary Clinton azt kérte Boris Johnson brit miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a jelentést arról: milyen szerepet is játszott Oroszország a brexit kampány finanszírozásában?!

Font milliókat kaphatott a brit konzervatív párt Putyintól a brexitért

Ezt tartalmazza az a jelentés, melyet a parlament hírszerzési bizottsága készített, és amelynek a közzétételét Boris Johnson miniszterelnök megakadályozta. A konzervatív kormányfő joggal tart attól, hogy a választások során ez hátrányosan befolyásolná az esélyeket – véli a londoni Sunday Times, amely megtudott egy-két érdekes részletet a jelentésből. Korábban ugyanez a lap közölte a miniszterelnök brexit tanácsadójának előéletét firtató cikket, melynek alapján egy munkáspárti képviselő feltette a kínos kérdést: Cummings orosz kém lenne?

160 ezer fontot fizetett egy Angliában élő orosz oligarcha, hogy teniszezhessen Boris Johnsonnal és David Cameronnal

A Csernuhin házaspár, melynek mindkét tagja igen aktív a brit társas életben imádja a teniszt mint a kapcsolat teremtés eszközét. Amikor megtudták, hogy az akkori miniszterelnök illetve külügyminiszter jó pénzért bárkivel teniszezik, akkor nem sajnálták ezért a 160 ezer fontot! A Csernuhin házaspár tavaly 450 ezer fontot fizetett be a brit konzervatívok kasszájába!

A különösen kellemetlen az ügyben az, hogy a házaspár Putyin közeli oligarchának számít. A Sunday Times azt a kérdést is felteszi: vajon milyen kapcsolatban álltak az FSZB-vel, az orosz titkosszolgálattal?!

Ez Nagy Britanniában különösen kellemetlen kérdés mostanság hiszen nem is oly rég Salisburyben – Londontól nem messze – a GRU, az orosz katonai hírszerzés megpróbálta megölni híres árulóját, Szkripal ezredest és annak lányát, Juliát. Emiatt Nagy Britannia sok orosz diplomatát kiutasított és kérésére a NATO államok – köztük Magyarország is – ugyanígy cselekedtek.

A rekorder oligarcha 1,2 millió fonttal támogatta a konzervatívokat

Alekszandr Tyemerko azzal dicsekszik, hogy közel áll az orosz miniszterelnökhöz, Medvegyevhez. Nyilván emiatt is kedveli őt az orosz hadügyminisztérium, mely elárasztotta őt megrendelésekkel amíg Oroszországban élt. Ebben az országban hadügyi megrendelést csakis az kaphat, akit a szolgálatok saját emberüknek tekintenek. Kérdés persze, hogy mennyire a saját pénzüket adták a konzervatívoknak az orosz oligarchák és mennyire a szolgálatok kasszájából finanszírozták a brexit barátait Nagy Britanniában?!

Ez már Roman Abramovics esetében is felmerült: Putyin kedvenc oligarchája a Chelsea VIP páholyában az szinte az egész brit elitet vendégül látta. Aztán beütött a Szkripal ügy, és Roman Abramovics tartózkodási engedélyét nem hosszabbították meg annak ellenére, hogy régóta a Chelsea csapatának tulajdonosa, és hét gyermeke közül öten Nagy Britanniában tanulnak. Roman Abramovics nem esett kétségbe: felvette az izraeli állampolgárságot, és így vígan utazgathat a világban, de a brit elit befolyásolásában már kisebb szerep juthat neki.

Az oroszok ásza a Lebegyev família

Alekszandr Lebegyev a hírszerzés rezidense volt Londonban, ahol aztán „váltott” és egy kis média birodalom feje lett: az övé az Independent és az Evening Standard. Fia, Jevgenyij Lebegyev jó barátságban áll Boris Johnsonnal még azokból az időkből amikor a mostani miniszterelnök London főpolgármestere illetve külügyminiszter volt. Perugiaban, egy olasz arisztokrata felújított kastélyában gyakran látja vendégül Boris Johnsont. Akit le is fényképeztek a közelben kissé másnapos állapotban. A Sunday Times ezzel kapcsolatban maliciozusan megjegyzi: korábban felmerült a gyanú, hogy a miniszterelnököt zsarolhatják, mert Perugiaban, az orosz oligarchák kastélyában „minden megtalálható az érkezés pillanatától a távozás percéig”. A bulvársajtó kábítószeres partikról tud, ahol lengén öltözött ifjú hölgyek is jelen voltak. Ugyanakkor az is tény, hogy a Lebegyev família szakított Putyinnal vagy legalábbis ezt a szerepet játssza el. Ők pénzelik a csekély ellenzéki sajtó egy részét. Dehát lehet, hogy ez a megbízatásuk …

Theresa May konzervatív kormányának egyik magát megnevezni nem kívánó tagja, elmondta a Sunday Timesnak, hogy nagy a zsarolás veszélye, és nemcsak ebben az ügyben: „milliárdosok finanszírozzák a konzervatív pártot!” – állította az egykori miniszter arra célozva, hogy a szponzorok azután megkérik az árát a támogatásnak.

A Munkáspárt kampány főnöke azzal vádolja a konzervatívokat, hogy szándékosan késleltetik a jelentés közzétételét a választások előtt. A konzervatívok csak az elmúlt év során 498850-642 000 fontot kaptak különböző orosz forrásokból – állítja az Open Democracy. Vajon ezek az orosz adakozók milyen közel állnak az FSZB -hez? – feszegeti a Sunday Times.

Five Eyes only

Ez a világ legjelentősebb titkosszolgálati szövetsége, mely az Egyesült Államokból, Nagy Britanniából, Kanadából, Ausztráliából és Új Zélandból áll. Amikor Kim Philby, a brit titkosszolgálat akkori főnöke elárulta hazáját, akkor nemcsak brit információkkal láthatta el orosz megbízóit hanem a másik négy állam titkaival is, mert elvben ezek a titkosszolgálatok nem tartanak titkot egymás előtt. Épp ezért aggaszthatja most Dominic Cummings brexit főtanácsadó orosz kapcsolati hálója az amerikaiakat, kanadaiakat, ausztrálokat és új-zélandiakat is. Erről nyilatkozott Ben Bradshaw brit munkáspárti képviselő az ausztrál Sydney Morning Heraldnak. Mr. Brexit ugyanis minden információhoz hozzájuthat Boris Johnson miniszterelnök mellett. Vajon mit profitálnak ebből az oroszok, akik nem is titkolják, hogy a brexit elszánt hívei?!…

Elhatárolódott Orbántól Várhelyi Olivér?

A DK szerint a magyar biztosjelölt „megtagadta” Orbán Viktort a neki írásban előzetesen feltett kérdésre. Azt írta, hogy neki az EU álláspontját kell képviselnie, nem bármely kormányét. Várhelyit holnap hallgatják meg az EP-ben, kemény vita várható.

Megtagadta Orbánt biztosjelöltje, Várhelyi Olivér – állítja Dobrev Klára és Molnár Csaba európai parlamenti képviselő. Az Európai Bizottságba a kormány által delegált diplomata – most a brüsszeli magyar képviselet vezetője – a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos lehet, ha átmegy a csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatáson az EP-ben.

A meghallgatás előtt – mint más esetekben is – a képviselők írásban tettek fel kérdéseket a jelöltnek. Ezek egyike azt firtatta, mi az álláspontja Orbánnak Bakuban (is) elhangzott beszédéről. Orbán fontosnak nevezte ezt a biztosi pozíciót, mert ezzel a magyar kormány segítséget tud nyújtani Azerbajdzsánnak és más országoknak. Vagyis lényegében azt kívánja Várhelyitől, hogy a magyar kormányt képviselje a bizottságban. A szabályok szerint ennek éppen a fordítottja a feladata.

Az erre vonatkozó kérdésre Várhelyi írásban azt felelte, hogy Orbán a magyar kormány álláspontját képviselte Bakuban, neki viszont bővítési biztosként „igazi európai szellemben” az Európai Unió politikai szempontjait kell képviselnie.

Azt is kijelentette, hogy

nem hajlandó egyetlen kormány, így az Orbán-kormány utasításait sem képviselni

munkája során.

A DK szerint tehát Várhelyi elhatárolódott Orbántól. Ezzel nulladik napján eljutott oda, ahova elődje, a szintén fideszes Navracsics Tibor egy év alatt ért el: nyilvánosan megtagadta főnökét – tették hozzá közleményükben.

A bizottsági meghallgatás előtt már Ursula von der Leyen is kinyilvánította, hogy a biztosoknak az EU egészét kell képviselniük, nem a küldő kormányokat. Ezen túlmenően is számíthat kellemetlen kérdésekre Várhelyi a magyar kormány túlságosan Putyin- és Edogan-barát politikája, a balkáni magyar kormányzati beavatkozások, valamint az Ukrajna-kapcsolatok akadályozása miatt is.

A Politiconak nyilatkozó szocialista és néppárti képviselők is arra számítanak, hogy kemény meghallgatás vár Várhelyire. Piri Kati holland szocialista politikus azt mondta, hogy a magyar jelölt

a képviselőcsoport „erőteljes ellenzésével” szembesül,

ha nem határolódik el Orbántól és kormányának intézkedéseitől. A nyilatkozatokban előkerül az otthon elítélt Nikola Gruevszki volt (észak-)macedón miniszterelnök befogadása is, és többen aggályosnak tartják a bővítési és szomszédsági terület kiválasztását Várhelyinek.

A szocialista és főleg a liberális Renew Europe (amelynek tagja a Momentum is) ellenállása esetén leszavazhatják Várhelyit. Ebben az esetben azonban kútba eshet a bizottság egészéről 27-ére tervezett szavazás, és a testület hivatalba lépése december elsején, ami már amúgy is egy hónapos csúszás lenne.

 

Politico: Várhelyi Olivérről

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba” – ezzel a címmel közölte az amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A szerző emlékeztet rá, hogy Trócsányi Lászlót, Orbán Viktor első jelöltjét az EP érdek-összeférhetetlenség miatt elutasította.

„Várhelyi Olivér diplomata intellektusáról mindenütt elismeréssel szólnak, de arról nem, ahogyan a beosztottait kezeli, és elsősorban stílusa miatt bírálják. Uniós diplomaták, valamint jelenlegi és volt magyar tisztségviselők rendkívül intelligensnek, és az EU ügyeibe nagy tudásúnak mondják, de goromba vezetési stílusa kiabálással, a beosztottak szidalmazásával, káromkodásokkal jár” – írta a szerző.

Ugyancsak – diplomatákra hivatkozva – hozzátette:

Várhelyi a nagykövetek találkozóin is agresszívabb magatartást tanúsít, mint bárki más. A szerző szerint ez egyáltalán nem illeszkedik ahhoz a munkastílushoz, amelyet Ursula von der Leyen a jelölteknek írt – a cikkben idézett – leveleiben kívánatosként leírt.

Az újságíró többször kért a magyar missziótól állásfoglalást, de egy szóvivő mindössze annyit mondott, hogy a nagykövetnek nagyon sok a dolga, és nem tud válaszolni olyan kérdésekre, amelyek „nevük mellőzését kérő volt tisztségviselők állításain nyugszanak”. A szerző idézett egy további volt magyar tisztségviselőt, aki szerint Várhelyi „hajlamos kiabálni és káromkodni a munkatársaival, és „nem riad vissza attól sem, hogy megalázza őket”.

Egy másik magyar tisztségviselő arról számolt be, hogy Várhelyi „könyörtelen diplomata, aki keresi és élvezi a konfliktust, ugyanakkor nyomás alatt tartja beosztottait és saját magát is a legjobb eredmények elérése érdekében”. Jelenlegi beosztottai ugyanakkor azt állítják, hogy „el lehet viselni a nagykövet stílusát”, és volt, aki „barátságosnak, szívélyesnek és jó kollégának” mondta. Egy európai diplomata úgy nyilatkozott a szerzőnek, hogy Várhelyi „arrogánsan kezeli még a kollégáit is, gyakran leereszkedő, és nagyon sok rosszat mond az EP, valamint a Bizottság tagjairól még azok jelenlétében is”. A magyar nagykövetet Brüsszelben „okos fiúnak” ismerik, aki „nagyon közel áll Orbánhoz”. Ha Várhelyi jelöltsége eljut az Európai Parlament elé, várhatóan Orbánnal fennálló viszonyát is közelebbről megvizsgálják majd.

„Tekintettel a jogállamiság magyarországi helyzetére és a Putyinhoz fűződő kapcsolatra Várhelyinek meg kell majd győznie az EP képviselőit arról, hogy képes hitelesen elbírálni a Nyugat-Balkánon érvényesülő viszonyok demokratikus állapotát, és partnere tud lenni azoknak az államoknak, amelyeknek gondjaik vannak Moszkvával.

Amennyiben elnyeri a szomszédsági politika és a bővítés biztosának tisztségét, az ő felelősségi körbe esik majd a Nyugat-Balkán, Törökország, Ukrajna, Grúzia, Moldova, Belorusz, Örményország és Azerbajdzsán, valamint a déli szomszédsági kapcsolatok: Líbia, Algéria, Tunézia, és az ezekkel való együttműködés – például a migráció hatékony kezelésében. Ám a magyar kormány kapcsolatai Ukrajnával feszültek, egyrészt a magyar kormány és Moszkva közötti bizalmas viszony miatt, másrészt mert a magyar kormány az ukrán oktatási törvénnyel szembeni kifogásai miatt akadályozza a NATO és Ukrajna közeledését, és ezzel Ukrajna nyugati integrálódását.

A szerző Ara-Kovács Attilát, a DK EP-képviselőjét idézte, aki azt mondta: „Várhelyi esetleges megbízása bővítési biztosként felér Moszkva érdekeinek a térségben való manifesztálódásával”. Bayer azt írta: a Nyugat-Balkánhoz fűződő kapcsolatok sem lennének rendben, egyebek között azért, mert Orbán menedéket adott Nikola Gruevski volt macedóniai miniszterelnöknek, de felsorolt számos más okot is.

A demokrácia védelmezői a térségben azt is megkérdőjelezték, hogy vajon megfelel-e a tisztségre egy olyan jelölt, aki a jogállamiság erodálásával vádolt Orbán-kormányhoz kötődik. Az EU néhány szomszédja azonban üdvözölné, ha magyar lenne a bővítési biztos, Törökország például a jó kölcsönös kapcsolatok miatt is örülne egy ilyen fordulatnak. Aleksandar Vučić – Trócsányi jelölése kapcsán – úgy nyilatkozott, hogy jó, hogy ha a bővítési biztos a térségből származik, és lelkes volt Milorad Dodik nacionalista boszniai szerb vezető is, aki szoros kapcsolatot ápol Budapesttel. Még Brüsszelben is sokan gondolják úgy, hogy Várhelyi ismeretei talán értékesek lehetnek – írta a cikk.

Kis Visegrád – négy főváros az EU- hoz fordul

Budapest, Pozsony, Prága és Varsó élén liberális polgármesterek állnak, akik azt szeretnék, ha pénzügyileg nem a populista kormányzattól függenének hanem szeretnének közvetlenül pénzt kapni Brüsszeltől. Erről nyilatkozott Varsó polgármestere a német közszolgálati Deutsche Wellenek azt követően, hogy Berlinben találkozott Budapest, Pozsony és Prága első emberével. A négy visegrádi főváros szeretne paktumot kötni egymással.

Szabad városok egyezsége

Ez egyelőre még csak egy ötlet, de dolgozunk a közös egyezményben – mondta Rafal Trzaskowski  varsói polgármester. Aki megemlítette, hogy Karácsony Gergely megválasztása után ő volt az első külföldi, akit Budapest első embere felhívott. Rafal Trzaskowski, aki a liberális Polgári Platform politikusa tavaly nagy győzelmet aratott Varsóban: mindjárt az első fordulóban legyőzte kormánypárti ellenfelét. Lengyelországban hasonló a helyzet mint Magyarországon: a főváros és sok nagyváros az ellenzék kezén miközben a vidék támogatásával a PiS illetve a Fidesz bebetonozza hatalmát. Ez ellen akarnak tenni valamit a kis Visegrád program prominens politikusai, akik Brüsszelhez fordultak.

„A populizmus arra kényszerít bennünket, hogy együttműködjünk. A politikában ez nagyon fontos dolog. Vannak konkrét céljaink is: tárgyaltam Brüsszelben arról, hogy közvetlenül kapjunk pénzeket Brüsszeltől ne pedig a populista kormányon keresztül. Az EU politikusai biztosítottak arról, hogy ez lehetséges!”- nyilatkozta Rafal Trzaskowski, Varsó polgármestere a Deutsche Welle közszolgálati portálnak Berlinben.

„Ez itt Lengyelország, nem Izrael!”

Szélsőjobboldali tüntetés Varsóban, melyen magyar és olasz neonácik is részt vettek. A lengyel köztársaság kikiáltásának évfordulóján rendezett tüntetésen idén jóval kevesebben voltak mint tavaly amikor a századik évfordulón a köztársasági elnök, Andrzej Duda is részt vett a felvonuláson.

Lengyelország az első világháború után nyerte vissza állami létét, mert korábban az orosz, a porosz és a Habsburg birodalom felosztotta egymás között a területét.

A tüntetés szervezője, Robert Bakiewicz lengyel intifádát hirdetett meg a világgal szemben. Az intifáda a palesztinok mozgalma Izrael állammal szemben. „Le az Európai Unióval !”, „Isten velünk van!”, „Lengyelország nem Izrael ” – ilyen feliratokat lehetett látni a menetben Varsóban, ahol minden évben megismétlődik ez a szélsőségesen nacionalista felvonulás.

A nemzeti radikális kormánypárt, a PiS nem azonosul a felvonulással, de nem is határolja magát el tőle. Arra számít ugyanis, hogy a szélsőjobboldali szavazók a döntő pillanatban őt támogatják majd. Ez be is jött a legutóbbi parlamenti választáson, ahol a PiS többséget szerzett. Így továbbra is egyedül kormányozhatja Lengyelországot – a szélsőjobboldal csendes támogatásával.

Fej fej mellett a brexit hívei és ellenfelei a brit választásokon

Nigel Farage, a brexit párt vezetője bejelentette, hogy nem indít jelölteket ott, ahol konzervatívok szereztek mandátumot az elmúlt választásokon. Nigel Farage, aki megnyerte a tavaszi európai választásokat a Munkáspártot és a brexit más ellenfeleit akarja legyőzni. A közvélemény-kutató intézetek szerint a brexit híveire és ellenfeleire körülbelül ugyanannyian szavaznának jelenleg Nagy Britanniában.

Ígéret cunami a választási kampányban

Mind a konzervatívok mind az ellenzéki Munkáspárt hatalmas összeget fordítana az infrastruktúra felújítására, hogy így dinamizálhassa Nagy Britannia gazdaságát a brexit utáni időkben.

Mindezt miből? – kérdik a szkeptikusok, akik persze tudják: Donald Trump is ilyen ígéretekkel nyerte meg a választást 2016-ban, de a nagy infrastruktúra beruházásokból nem lett szinte semmi.

Plusz 20 milliárd fontos beruházási programot ígér Sajid Javid pénzügyminiszter, akinek a szakértelmét sokan megkérdőjelezik a Cityben. A Munkáspárt plusz 55 milliárd fontot szándékozik az úthálózat és a vasúthálózat felújítására fordítani. Ebből a hatalmas összegből renoválnák az iskolákat és a kórházakat is Nagy Britanniában a következő öt évben. „Ez az igazi brit szocializmus!” – állítja a Munkáspárt árnyék pénzügyminisztere. John McDonnel elképzeléseit a fantázia világába tett kirándulásnak titulálta ellenfele.

Mindezzel Nagy Britannia bekerülne azoknak az államoknak a csoportjába, melyek a legtöbbet költik az infrastruktúrára. Vagyis a lista aljáról az elejére tornászná fel magát Nagy Britannia, amely évente 100 milliárd fontot költhetne infrastruktúrára, ha a Munkáspárt elképzelései megvalósulnak. A hetvenes évek elején voltak ilyen nagy összegek erre a célra a költségvetésben amikor Nagy Britannia a GDP 5%-át az infrastruktúra fejlesztésre fordíthatta. De azután jött az IMF és Thatcher asszony a maga szigorú pénzügyi politikájával. Ettől akar most szabadulni mindkét nagy párt, mert azt érzi, hogy

a választóknak elegük van a megszorító csomagokból.

A nagy költekezés viszont gyanakvást váltana ki a nemzetközi pénzpiacokon. Emelni kellene a kamatlábat, és ez korántsem tenne jót a konjunktúrának. Ehhez mit szól? – kérdezték Liverpoolban a Munkáspárt árnyék pénzügyminiszterét.

„Az infrastruktúra beruházás mértéke éppen olyan mint más vészhelyzetben levő ágazatoké: a környezetvédelemé a klímaváltozás miatt és a szociális szféra, amely gondokkal küzd.

A jövő generációi sosem bocsátják meg nekünk, ha nem lépünk!”

– mondta az árnyék pénzügyminiszter. Aki más fontos kiadásokkal indokolta meg a hatalmas mínuszt, melyet a nagy infrastruktúra fejlesztés jelentene a költségvetésnek.

Az Institute of Fiscal Studies nem tehet mást minthogy aggódik – számol be a londoni Guardian. Rámutat arra, hogy mindkét párt elképzelései rendkívüli mértékben növelnék az eladósodást. Thatcher asszony miniszterelnöksége óta csak rendkívüli időkben volt magasabb a beruházások aránya 3%-nál a GDP -hez viszonyítva. Ilyen rendkívüli idő volt például a 2008-9-es nemzetközi pénzügyi válság.

Javid pénzügyminiszter tragikomikus helyzetbe került, mert eladósodással vádolja a Munkáspárt programját miközben ő maga is hasonlót javasol.

Tegyük gyorsan hozzá, hogy a brit elit nincsen ezzel egyedül. Macron francia elnök például úgy nyilatkozott a londoni Economistnak, hogy a 3%-os költségvetési deficit, melyet a GDP -hez képest számítanak ki, „elavult, múlt századi elképzelés!” Vagyis nyugodtan túl lehet lépni a deficit határon akkor, ha Franciaország adósság állománya a GDP 100%-a. A minta ebben is az USA, mely vígan fokozza a költségvetési deficitet annak ellenére, hogy az adósság állomány ott is meghaladta a GDP 100%-át.

Csakhogy amit a nemzetközi pénzpiacok megengednek az Egyesült Államoknak, a világ elsőszámú gazdasági nagyhatalmának, azt nem biztos, hogy elfogadják Nagy Britannia sokkal gyengébb gazdasági háttérrel rendelkező kormányától. Amely a brexitet sem tudja nagyon menedzselni. A Munkáspárt nagyon is tisztában van ezzel a dilemmával: az árnyék pénzügyminiszter ezért Liverpoolban azt mondta, hogy csökkenteni kell London szerepét, a gazdasági döntéseket egyre inkább az ország északi részén kell meghozni. Zene ez a munkáspárti szavazók fülének, akik elsősorban az északi régióban élnek és szívből utálják a londoni kormányt és a Cityt, melyet a globalizáció szimbólumának tekintenek.

Nemcsak pénzügyi problémát jelentenek az ambiciózus tervek

Az Institute for Fiscal Studies szakértője a Guardian-nek elmondta, hogy legalább olyan nehéz lesz megtalálni a megfelelő infrastrukturális beruházást mint megoldani a vele kapcsolatos finanszírozási gondokat. Ben Zaranko szerint nagy gondot jelent, hogy Nagy Britanniában is hiány van képzett munkaerőben ezen a téren. Ezt nem lehet az egyik percről a másikra pótolni. A másik probléma az, hogy nincsenek naprakész tervek vagyis csak hosszú idő alatt valósulhatnának meg a nagy infrastrukturális beruházások miközben a kormány nem lehet biztos benne, hogy kitölti a mandátumát!

A lényeg az, hogy mindkét nagy párt szakít a múlttal a gazdaságpolitikájában. Thatcher asszony szigorúan takarékos kis állama a múlté.

„Ma mind a konzervatívok mind pedig a Munkáspárt jóval nagyobb szerepet szán az államnak mint az elődei”

-mondta a Guardiannek Ben Zaranko, az Institute for Fiscal Studies szakértője.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK