Megszavazták, bővítési biztos lehet Várhelyi Olivér. A jelölt előtte ugyanúgy egyensúlyozva, mint meghallgatásán, hitet tett az EU közös politikája mellett.
Az Európai Parlament frakcióinak úgynevezett koordinátorai megszavazták Várhelyi Olivért az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosának. Ehhez hat oldalas levélben kellett válaszolnia a neki feltett kérdésekre a múlt heti meghallgatása utáni leszavazás nyomán.
„Micsoda büszkeség Ursula von der Leyen csapata tagjává válni! Erősebb Európáért közösen!” – írta a Twitteren Várhelyi Olivér, miután zöld lámpát kapott az EP frakcióinak koordinátoraitól.
Ceterum censeo
Előtte hat oldalas levélben válaszolt a neki feltett öt kérdésre. Ezekben – lényegében megismételve néhány kérdést a múlt heti meghallgatásról – azt firtatták, mennyire lesz független az őt jelölő magyar kormánytól és személyesen Orbán Viktortól. Illetve állásfoglalást vártak tőle a jogállamisági követelményekről, erős áthallással a magyarországi helyzettel.
Az EB tagjaként támogatni fogja a csatlakozó országok erőfeszítéseit a jogállam és az alapvető jogok védelmére, a korrupció és a szervezett bűnözés ellen – írta Várhelyi a Népszava által ismertettek szerint. Azon lesz, hogy a EU szomszédságában erősödjön a demokratikus intézményrendszer,
az ellenzék teljes körűen gyakorolhassa jogait, megszűnjön a politikai befolyás és nyomásgyakorlás a sajtóra, a korrupciós ügyeket pedig alaposan kivizsgálják, a bűnösöket elítéljék.
Ezt válaszolta a bizottsági ülésen is. Orbán Viktornak a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján tett kijelentésére – amelyben a miniszterelnök felajánlotta, hogy a magyar bővítési biztos segítséget fog nyújtani Azerbajdzsánnak és Törökországnak – Várhelyi Olivér gyakorlatilag ugyancsak megismételte a meghallgatásán elmondottakat. Vagyis biztosként európai szellemben, az Európai Unió képviseletében fog tevékenykedni. „Egyedüli célom az EU politikáinak végrehajtása lesz” – szögezte le, hozzátéve: egyetlen kormányfő vagy kormányzati tisztségviselő nyilatkozata sem fog befolyásolni, ahogyan azt többször elsorolta a képviselők előtt.
Megerősítette, hogy a biztosok nem a tagállamok vagy a kormányok képviselői, így nem nekik, hanem az Európai Bizottság elnökének és az Európai Parlamentnek tartoznak elszámolással. „Szilárd elhatározásom, hogy teljesítem ezeket az elvárásokat biztosi munkám során” – írta. Azerbajdzsánról Várhelyi megjegyzi: nem fog visszariadni attól, hogy szóvá tegye az emberi jogok helyzetét. Törökországban pedig a jogállam és az alapvető jogok érvényesítése terén tapasztalható súlyos visszaesést tartja aggasztónak.
Nem tagadta meg Orbánt, de most elhitték neki
Tehát nem állják meg helyüket egyes magyar megnyilatkozások, hogy Várhelyi „megtagadta” Orbánt – már a bizottsági meghallgatás előtti írásos válaszaiban. Most szinte szó szerint megismételte a külügyi bizottság előtt elmondottakat. Akkor a többség (az Európai Néppárttól balra lévő frakciók) nem hittek neki, most elfogadták a válaszokat. Valójában
csütörtökön se vele, hanem Orbánnal szemben voltak fenntartások.
Másodjára Várhelyi meggyőzte őket, hogy függetlenedni tud a kormánytól.
Ezzel elhárult az akadály azelől, hogy 27-én szavazhasson az EP a bizottság egészéről, és decemberben munkába állhat a testület. Hacsak. Jelenleg jogi megoldást (értelmezést) kell találni arra, hogy megalakulhat a bizottság. Nagy-Britannia ugyanis többszöri felszólítás ellenére se jelölt biztost – holott ez kötelező az alapszerződés alapján – arra hivatkozva, hogy rövidesen úgyis kilépnek az EU-ból.
