Fontos

Vagy jogi reform, vagy Európai Unió

Lengyelország elbúcsúzhat az Európai Uniótól, ha a kormány keresztülviszi jogi reformját. Erre figyelmeztette Varsóban a Legfelső Bíróság a PiS kormányzatot, mely csütörtökön terjesztette elő új törvénytervezetét, mely csökkentette volna a bírák önállóságát.

Az utolsó pillanatban Kaczynski kérésére a kormányzat meghátrált. Miért ? Mert az uniós pénzekre a kormánynak óriási szüksége van: Wojciehowski biztos épp most indított offenzívát az agrár pénzek megszerzésére.

A kormány törvényjavaslata ellentétes az Európai Unió egyik legfontosabb alapelvével – hangsúlyozza a Legfelső Bíróság, mely rámutatott arra, hogy amennyiben Varsóban a szejm megszavazza a törvényt, akkor Brüsszel minden bizonnyal kötelezettségszegési eljárást indít ellene. Ez pedig hosszabb távon odavezethet, hogy Lengyelországnak el kell hagynia az Európai Uniót. Malgorzata Gersdorf bírónő, aki hamarosan távozik a Legfelső Bíróság éléről, keményen bírálta a kormányt, melynek törvénytervezetét az 1981-es szükségállapothoz hasonlította – számolt be a BBC. Akkor Jaruzelski tábornok katonai erővel akart véget vetni a demokratizálás folyamatának, melyet a Szolidaritás szakszervezet vezetett. A bírónő külön nyilatkozatban fejezte ki reményét arra, hogy a lengyel jogalkotás szinkronban lesz az uniós joggal. Rámutatott arra, hogy amennyiben nem így lenne, akkor az uniós jog felülírja a hazai jogszabályokat – ahogy azt Lengyelország a belépéskor vállalta.

Mazowiecki miniszterelnök szerint viszont „kaotikus helyzet alakult ki, és ezt van hivatva rendezni a kormány törvényjavaslata”.

Lengyelország nem akarja elhagyni az EU -t, hasznot akar húzni belőle

Erre hívta fel a figyelmet a Deutsche Welle, amely ismerteti az uniós agrár biztos elképzelését. A lengyel Janusz Wojciehowski úgy akarja módosítani az uniós agrár politikát, hogy a szegényebb tagállamok gazdái kapják meg a hektáronként 270 eurós támogatást a következő költségvetési időszakban. Ez az uniós átlag, mely igen előnyös lenne a lengyel gazdák számára, akik a PiS szavazótáborának törzs gárdáját alkotják. Más oldalról persze jelentős kiadást jelentenének az Európai Uniónak: 20 milliárd euróba kerülne a lengyel biztos javaslata, ha megvalósulna. Jelenleg óriási viták folynak az agrár pénzek elosztásáról a következő költségvetési periódusban. Az Európai Unió 6,4 millió gazdának fizet ki 41 milliárd eurót! A legjobban a nagy gazdák járnak, emiatt állandó bírálat éri ezt a rendszert. Lengyelország viszont a nem nagyon hatékony kis gazdaságok országa.

Wojciehowski a lengyel gazdákért harcol

Bár az uniós biztosnak az összérdeket kellene képviselnie, de a lengyel biztos nyíltan küzd országa agrár szektoráért. 241 euró jelenleg az egy hektárra jutó támogatás Lengyelországban – mondja Wojciehowski, de ez is csak azért annyi, mert a lengyel kormány kipótolja az uniós pénzeket. Lengyelországban 1,5 millió kis gazdaság van, melyek közül csak nagyon kevés versenyképes. Ezért küzd a támogatás megemeléséért a lengyel biztos, aki ezzel elérhetné azt is, hogy a vidék a jövőben is biztosítsa a PiS többségét a szejmben Lengyelországban.

Scexit: a skótok elszántak

Eltökélt a skót kormány: jövőre megtartanák a népszavazást a kiválásról Nagy-Britanniából. Az ország többsége a Brexit ellen szavazott, a múlt héten pedig a választáson az EU-párti Skót Nemzeti Párt valósággal elsöpörte a torykat.

A skót miniszterelnök csütörtökön hivatalosan is felszólította a brit kormányt annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról. Nicola Sturgeon edinburghi hivatalában felolvasott nyilatkozatában közölte, a múlt heti brit parlamenti választás eredménye nyomán immár vitathatatlanná vált a skót kormány felhatalmazása arra, hogy a skót népnek felajánlhassa a döntést saját jövőjéről.

A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) elvető Skót Nemzeti Párt (SNP) a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta (nagyjából kétszer annyit, mint Boris Johnson Könzervatív Pártja), 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson. Ezzel a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett.

A skót miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy

már 2020 második felében szeretné megtartani a népszavazást Skócia függetlenségéről

(amit már el is neveztek Scexitnek), és felszólította a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának döntési hatáskörét.

Sturgeon alig burkolt utalást tett arra, hogy ha London ezt nem teszi meg, Skócia jogi útra tereli az ügyet. Kijelentette: arra számít, hogy a Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök vezette brit kormány megerősíti az újabb skóciai népszavazással szembeni elutasító álláspontját.

Szerinte azonban

a brit kormánynak nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy az elutasítással az ügy le is zárul. 

Ebben az esetben ugyanis Johnsonnak kellene számot adnia arról, hogy miért nem tekinti az Egyesült Királyságot egyenrangú nemzetek önkéntes uniójának, és meg kellene magyaráznia azt is, hogy miért nem hisz a skót nép önrendelkezési jogában.

Sturgeon a nyilatkozattal egy időben hivatalosan közzétette a skót kormány által összeállított dokumentumot, amely az újabb függetlenségi népszavazás mellett szóló érveket összegzi. A 38 oldalas tanulmány leszögezi, hogy az előző, 2014-ben tartott függetlenségi referendum óta – amelyen a skótok 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt – olyan horderejű változások történtek, amelyek

indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét.

A dokumentum szerint a legfőbb ilyen változás az, hogy Skócia a skót nép akarata ellenére lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, amikor az Egyesült Királyság – várhatóan a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján – kilép az EU-ból.

A brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a maradásra voksolt. Nicola Sturgeon azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint

Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London kirángassa az EU-ból.

A brit és a skót miniszterelnök a múlt heti brit parlamenti választás után közvetlenül már tárgyalt erről telefonon. A megbeszélés után a londoni miniszterelnöki hivatal közölte, hogy

Johnson nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazáshoz,

mivel véleménye szerint a 2014-es referendum ezt a kérdést egy nemzedéknyi időre eldöntötte.

A skótok azonban átverve érzik magukat, mert 2014-ben még szó se volt arról, hogy a királyság elhagyná az EU-t. Ez csak egy évvel később került napirendre, amikor David Cameron akkori brit miniszterelnök – belpolitikai okból – előállt a Brexit-népszavazással (abban bízva, hogy a lakosság többsége úgyis elveti). Skócia szerint ennek ismeretében más lett volna a 2014-es referendum végeredménye.

Támadás a titkosszolgálat székháza ellen Moszkvában

Halottak és sebesültek is vannak annak az akciónak a következtében, mely az esti órákban zajlott le Moszkvában. Az FSZB székháza körül fegyveres rendőrök cirkálnak miután az épületen belül lövöldözés tört ki.

Az orosz sajtó szerint több támadó elbarrikádozta magát az épületen belül. Egyet közülük lelőttek, a többieket üldözik. Egy rendőr is meghalt és hármat súlyos állapotban kórházba vittek.

A rendőrség terrorakciónak minősítette a támadást, de nem nevezett meg konkrét felelősöket. A támadást Putyin beszéde idejére időzítették.

A Ljubjanka, amely a titkosszolgálat központja az 1917-es forradalom óta, a legjobban védett helyek közé tartozik Oroszországban. Érthetetlen, hogy fegyveresek miképp voltak képesek behatolni a szigorúan őrzött épületbe. Putyin elnök az elmúlt hónapokban átszervezte a titkosszolgálatokat, mert azok több súlyos hibát is elkövettek külföldön. Nem tudták például megölni a katonai hírszerzés híres árulóját, aki 100 ezer dollárért eladta a GRU brit és amerikai hálózatát Nagy Britanniának és az Egyesült Államoknak. Szkripal ex ezredest megtámadták Salisburyben, de megölni nem sikerült. Az orosz ügynökök ugyanakkor lelepleződtek vagyis az akció visszafelé sült el. A GRU vezérkarát ezt követően Putyin lefejezte.

Putyin fél

Az államfő, aki csaknem húsz éve van hatalmon Oroszországban egyre jobban fél. Emiatt egyre jobban támaszkodik az FSZB-re, melynek elődje a KGB Putyin korábbi munkaadója volt. Az FSZB tisztjei mindenütt ott vannak, ahol fontos döntések születnek Oroszországban. Putyin bennük sem bízik meg teljes mértékben, mert a szervezet tábornokai túlságosan is élvezik a saját hatalmukat: önjáróvá váltak!

A 67 éves államfő csakis szigorúan válogatott saját testőrségében bízik. Közülük hatan állandóan kísérik Putyint-külföldön is!

Valaki most meg akarta mutatni Vlagyimir Putyinnak, hogy a félelme nem alaptalan. Támadást indítani a hatalom szentélye, az FSZB székház ellen komoly kihívás Putyinra nézve. Dehát ő azzal kezdte meg működését a hatalom csúcsán, hogy vérbe fojtotta a lázadást Csecsenföldön. Most a hatalom szívét érte támadást, ez brutális figyelmeztetés Putyinnak arra, hogy Oroszországban a teljhatalmú vezetők uralma sem örök …

Törvényhozók-Trump: 1-0

A vártnak megfelelően a képviselőház demokrata többsége igennel szavazott a Trump elleni elmozdítási eljárásra. Ezután a szenátus jön, ahol viszont republikánus többség van.

Az amerikai képviselőház csütörtökre virradóra megszavazta, hogy Donald Trump elnököt felelősségre vonják az ellene felhozott mindkét vádpontban.

Hatalommal visszaélés és a kongresszus munkájának akadályozása a vád.

A szavazással döntött az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) lefolytatásáról.

Az amerikai kongresszus alsóháza (képviselőház) csütörtökre virradóan külön-külön szavazott a demokrata törvényhozók által megfogalmazott két vádpontról. Először 230:197 arányban fogadták el, hogy az elnök felelősségre vonható a hatalommal visszaélés miatt, majd 229:198 arányban megszavazták az eljárás lefolytatását a második vádpontban, a kongresszus akadályozása címén is.

A törvényhozók párthovatartozás szerint voksoltak, az első információk szerint csupán egyetlen demokrata párti képviselő, a hawaii Tulsi Gabbard nem szavazott pártjával együtt, az adatok pontosításakor azonban árnyaltabb kép bontakozott ki. Kiderült, hogy két demokrata párti képviselő – Jeff Van Drew New Jerseyből és a minnesotai Collin Peterson – mindkét vádpontban a republikánusokkal együtt voksolt, Jared Golden, Maine állam demokrata párti törvényhozója pedig az első vádpontot megszavazta, a másodikat viszont nem. Elemzők ezzel kapcsolatban megjegyezték: Van Drew, Peterson és Golden

olyan körzetek képviselői, ahol Trump a 2016-os választáson nagy arányú győzelmet aratott.

A voksolást megelőző vita több mint nyolc órán keresztül tartott, történelmi ihletésű magyarázatok és rendkívül heves szócsaták tarkították. A képviselők pártjaik álláspontját ismételve érveltek, és rendszerint nagy tapsvihar tört ki, amikor a republikánusok azt bizonygatták, hogy

az elnök ellen felhozott vádpontok alaptalanok és nem bizonyítottak.

Ezért az egész eljárással a demokraták szerintük a jövő évi választásokat akarják befolyásolni.

A demokraták szerint viszont Trump korrupt módon visszaélt hatalmával, amikor a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében azt akarta elérni, hogy Kijev indítson vizsgálatot a demokraták egyik lehetséges elnökjelöltje, Joe Biden volt alelnök és fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben, ettől téve függővé egy nagy összegű katonai segély folyósítását.

A demokrata törvényhozók állítása szerint az elnök ezzel

idegen hatalmat buzdított arra, hogy beavatkozzék az amerikai választásba,

és egyben veszélybe sodorta az amerikai nemzet biztonságát is.

A demokraták, köztük is például Adam Schiff, a képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője, úgy vélekedtek, hogy sürgősen lépéseket kellett tenniük az elnök ellen. Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke pedig az amerikai demokráciát fenyegető veszélyekről beszélt, részletekbe nem bocsátkozva.

A hatalomról van szó: Donald Trumpnak van hatalma, a demokraták pedig akarják a hatalmat – hangsúlyozta Matt Gaetz floridai republikánus képviselő. Liz Cheney wyomingi republikánus törvényhozó – Dick Cheney volt alelnök lánya – pedig arra figyelmeztetett, hogy a Trump elleni impeachment megszavazása hosszú távon okoz károkat az amerikai demokráciának.

Az elnök elmozdítását célzó alkotmányos felelősségre vonási

eljárás megosztja az amerikai közvéleményt,

ahogyan erről szerdán írtunk. A Gallup közvélemény-kutatása szerint amióta októberben a demokraták formálisan is megindították az impeachment előtti vizsgálatokat, Trump népszerűsége 39 százalékról 45 százalékosra emelkedett, az impeachment támogatottsága pedig 52 százalékról 46 százalékra csökkent.

Nancy Pelosi demokrata párti házelnök a voksolás után tartott sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok számára „nagyon szomorúnak”, de az alkotmányosság szempontjából „nagyszerűnek” nevezte az impeachment megszavazását. A házelnök két képviselőházi bizottság vezetőjével, Adam Schiff-fel és Jerrold Nadlerrel közösen tartott sajtótájékoztatót. Ezen Schiff úgy fogalmazott: „most az a kérdés, hogy (Mitch) McConnell szenátor (a szenátus republikánus frakciójának vezetője) lehetővé tesz-e egy tisztességes eljárást a szenátusban”.

A képviselőházi szavazás után ugyanis

az impeachment a szenátusban folytatódik januárban,

ahol szabályszerű tárgyalást folytatnak le. Ennek vezetője az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts lesz. A szenátorok egyszerre látják el az esküdtek és a bírák feladatát. A felsőházban kétharmad kell az eljárás megszavazására, amihez

legalább 20 republikánus képviselőnek kellene átállnia. Erre semmi esély se mutatkozik.

Az elnöki hivatal, a Fehér Ház közleményben reagált a voksolásra. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump meggyőződése szerint a szenátus helyreállítja a törvényes rendet, és tisztázza őt a vádak alól. Stephanie Grisham szóvivő a szavazást az amerikai történelem egyik leggyalázatosabb politikai epizódjának minősítette. Szerinte a demokraták egyetlen republikánus szavazat és bűncselekményre utaló egyetlen bizonyíték nélkül keresztülnyomták a képviselőházban az impeachment törvénytelen cikkelyeit.

Trump szerdán este – a szavazás idején – egy michigani kisvárosban tartott nagygyűlést. Ott arra szólította fel híveit, hogy jövőre a félidős választásokon „küldjék a pokolba” Nancy Pelosit. Hangsúlyozta, az ország „jobban áll”, mint valaha, s ő semmi rosszat nem tett.

Bíróság előtt Salvini?

Bíróság elé kerülhet Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter egy menekülthajó kikötési tilalma miatt. A jelenlegi kormánypártok, köztük Salvini volt szövetségese, az 5 Csillag támogatja ezt.

Az olasz kormánypártok közé tartozó Öt Csillag Mozgalom (M5S) támogatja, hogy megvonják Matteo Salvini volt belügyminiszter, a Liga vezetőjének mentelmi jogát az ellene indított ügyészi eljárásban egy menekülteket szállító hajó kikötési tilalma miatt – jelentette be Luigi Di Maio, az M5S vezetője szerda este. Az olasz köztelevízió Porta a Porta című, népszerű politikai műsorában Luigi Di Maio hangsúlyozta, hogy pártja Matteo Salvini ellen fog szavazni a parlamentben. Kívánom Matteo Salvininek, hogy be tudja bizonyítani ártatlanságát, ahogyan ezt bárki másnak kívánnám – mondta.

Matteo Salvini kedd este közölte, hogy az ügyészség kérelmezte parlamenti mentelmi jogának megvonását, mert júliusban, még belügyminiszterként

nem engedélyezte 131 „illegális bevándorló” partra szállását.

A most már ellenzékben lévő, jobboldali Liga párt vezetője elmondta, hogy az ügyészség „túszejtéssel” vádolja, és akár 15 év börtön fenyegeti. Szégyennek nevezte, ha bíróság elé állítanák azért, mert „országa érdekeit védi”.

Az eljárás az olasz parti őrség egyik hajóját érinti. A Gregoretti július 26-ra virradó éjszaka 131 menekültet vett fedélzetére két másik olasz halászhajóról, amelyek előzőleg szintén segítséget nyújtottak a menekülteknek. A Gregoretti napokig a nyílt tengeren várakozott, majd a szicíliai Augusta katonai kikötőjében köthetett ki, de a menekültek nem szállhattak partra, kivéve 15 kiskorút. A többiek július 31-én hagyhatták el a hajót, miután öt EU-tagállam és az olasz egyház vállalta, hogy átveszi őket.

A menekülteket felvevő hajók kikötésének megtiltása miatt Matteo Salvinivel szemben az ügyészségek már több eljárást indítottak. Az elsőt a parti őrség Diciotti hajója miatt, amely 2018 nyarán majdnem egy hétig várakozott kikötésre 177 menekülttel. Ez az ügy eljutott a képviselőház mentelmi bizottságáig, amely azonban idén februárban nem tartotta megalapozottnak Matteo Salvini mandátumának megszüntetését. Ezt a döntést márciusban a szenátus is megerősítette.

Az M5S szokása szerint internetes szavazással választóira bízta a döntést,

és 59 százalék Matteo Salvini mentelmi jogának megvonása ellen voksolt.

Luigi Di Maio most kijelentette, hogy a Diciotti esetében indokolt volt a hajó feltartóztatása, mivel ez volt az egyetlen módja, hogy az M5S és a Liga akkori közös kormánya elérje, hogy a menekülteket szétosszák Európában. Egy évvel később a szétosztás már működött, a Gregoretti kitiltása nem a kormány, hanem Salvini döntése volt. Ebben az esetben nem volt közérdek,

„Salvini saját egyéni érdekeit követte”

– hangoztatta Di Maio.

Az M5S jelenlegi szövetségese, a baloldali Demokrata Párt (PD) jelezte, hogy szintén támogatja a Salvinivel szembeni eljárást. A Liga politikusai szerint Luigi Di Maio „kicsinyes bosszút” áll Matteo Salvinin. Az Il Giornale című jobboldali napilap a felmérésekre emlékeztetett, amelyek azt mutatják, hogy Matteo Salvini minél inkább támadás alatt áll, annál inkább nő a támogatottsága.

Elkezdték a vitát Trump sorsáról

Európai idő szerint este elkezdték a vitát Donald Trump esetleges elmozdításáról a képviselőházban. Ez csak az első lépés, utána a szenátus következhet. Az impeachment támogatása pengeélen táncol a közvélemény-kutatások szerint.

Szerdán itteni idő szerint este elkezdték az impeachmentről (alkotmányos felelősségre vonásról) szóló vitát az amerikai képviselőházban. Mivel ez demokrata többségű, valószínű, hogy meglesz a többség. Ha az éjjel várható szavazás eszerint alakul, az ügy a következő év elején a szenátus elé kerül, ahol viszont a republikánusok vannak többségben.

A vád Donald Trumppal szemben az, hogy visszaélt személyes hatalmával, amikor a nyáron megkísérelte rávenni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy az nyomoztasson Trump lehetséges első számú elnökjelölti kihívója, Joe Biden fia ukrajnai üzletelése miatt, korrupciót kutatva. Ennek érdekében visszatartott egy nagy összegű katonai segélyt. Emellett a kongresszus eljárásának akadályozását vetik az elnök szemére (megkísérelte megakadályozni tisztségviselők vallomástételét az előzetes meghallgatásokon).

Az elnök elmozdítása rendkívül megosztja az amerikai politikát és a társadalmat is. Valóságos törzsi szemlélet jellemzi a két tábort. A demokraták által kezdeményezett eljárást támogatóik 85 százaléka támogatja, a republikánusoknak csak 5 százaléka – derül ki a Gallup ma nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásából. Ebből kiderül az is, hogy Trump elnöki tevékenységét 51 százalék nem támogatja, 45 százalék igen; a két görbe éppen most, decemberben közelített egymáshoz.

A Gallup adatai szerint jelenleg kisebbségben van az impeachment támogatottsága, de a jelenlegi 46-51-es arány az elmúlt két hónapban fordított is volt, és a különbség szinte hibahatáros.

Forrás: gallup.com

Más mérések pedig fordított véleményt mutatnak. Több kutatásból egy hete jelentetett meg összegzést a statista.com. Itt éppenséggel – szintén rendkívül szűk többséggel Trump elmozdításának támogatását hozták ki.

Az alsóház elnöke, Nancy Pelosi a vitát „ünnepélyesen és szomorúan” nyitotta meg. Az elnököt az Egyesült Államokra nézve fenyegetésnek nevezte. Szerinte az államalapítók köztársasági elképzeléseit most a Fehér Ház fenyegeti, s bizonyított ténynek nevezi, hogy Trump megsértette az alkotmányt. Trump „meggondolatlan cselekedetei szükségessé teszik a vádiratot” – mondta.

A republikánusok természetesen „alávalónak” nevezték az eljárást, és hogy „a demokraták tudják, hogy zéró bizonyíték van az elnök hatalommal történt visszaélésére”. Mike Pence alelnök azt mondta egy rendezvényen, hogy „amikor ez az elnök kiáll a semmittevő demokraták, végtelen vizsgálódásaik és pártosan elfogult impeachmentjük ellen, akkor mi Donald Trump elnök mellett állunk”.

Maga Trump Twitter-bejegyzései egyikében „a radikális baloldal által elkövetett szörnyű hazugságokról” írt. Szerinte az eljárás támadás Amerika, és a Republikánus Párt ellen.

Bevált a lopakodó Szíriában, megkezdték a sorozatgyártást

Az oroszok megkezdik a SU 57-es lopakodó vadász bombázó sorozat gyártását. Ezt személyesen a vezérkari főnök jelentette be szerdán. Valerij Geraszimov tábornok hangsúlyozta: a SU 57-est Szíriában harci helyzetekben is többször kipróbálták és mindig kiválóan teljesített.

Először az orosz légierőt szerelik fel vele, majd exportálják is. Az orosz légierő a tervek szerint 2028-ra lesz feltöltve az ötödik generációs lopakodó vadász bombázóval .

Az orosz vadászgép 400 kilométeres távolságban is képes eltalálni egy célpontot. Egyidejűleg 62 célpontot tud azonosítani. A SU 57-es vadász bombázó okos bombákkal van felszerelve és olyan hiperszonikus rakétákkal, amelyek rendkívül gyorsan képesek megváltoztatni repülésüket a célpont eltalálása  érdekében.

A SU 57-es Szíriában szembekerült az izraeli légierő F 35-ös gépeivel, és nem vallott szégyent. Az oroszoknak nagy légitámaszpontjuk van Szíriában, ahonnan a nyolc éve tartó polgárháború idején légitámadásokat intéztek Asszad elnök ellenfeleivel szemben. Az orosz légierőnek döntő szerep jutott abban, hogy Asszad elnök felülkerekedett a polgárháborúban.

Új párt élén folytatja Strache, a szélsőjobb bukott politikusa

Die Allianz für Österreich (Szövetség Ausztriáért) a szervezet neve, amely először a bécsi önkormányzati választáson akar indulni jövőre. Vezetői a Szabadságpárt egykori aktivistái – Strache hívei. A szélsőjobboldali politikust múlt pénteken zárta ki a Szabadságpárt. Miért?

Ukrajna jelenlegi erős embere pénzelte Strachét, a bukott osztrák alkancellárt

A szélsőjobboldali Szabadságpárt vezére az Ibiza botrány miatt kényszerült távozásra a Szabadságpártból. 2017-ben Ibizán egy orosz oligarcha nevében tárgyalt vele egy csinos ifjú hölgy arról, hogy rengeteg pénzt kaphat az osztrák sajtó jelentős részének megszerzésére, ha cserébe állami megrendeléseket ígér az oroszoknak. Csak emlékeztetőül: az Ibiza videón Strache olyan sajtó birodalmat emleget, amilyet Orbán Viktor teremtett meg Magyarországon.

Az egész ibizai beszélgetés beugratás volt, de az osztrák pénzügyi rendőrség azóta nyomoz Strache ügyében. A hamburgi Der Spiegel birtokába kerültek olyan bizonyítékok, mely szerint Heinz-Christian Strache zsákszámra kapta az eurót és a dollárokat külföldi „szponzoroktól”, akik jórészt Kelet Európából folyamodtak hozzá támogatásért.

Ihor Kolomijszkij 10 millió eurója

Ukrajna jelenlegi erős embere, aki pénzelte és hatalomra juttatta Volodomir Zelenszkij elnököt, korábban Ausztriában próbált meg befolyást szerezni oly módon, hogy megvásárolt parlamenti képviselői helyeket. Ebből a célból küldött 10 millió eurót Bécsbe – állítja egy Ernst Neumayr nevű osztrák üzletember. Ebből a pénzből szereztek képviselői helyet Thomas Schellenbacher képviselőnek, aki a Szabadságpárt színeiben feszített rövid ideig a bécsi parlamentben. A 10 millió euróból 2 milliót ígértek ennek az Ernst Neumayr-nak, aki nem kapta meg a pénzt. Miután hiába kérte a 2 millió eurót a Szabadságpárttól, kitálalt a rendőrségnek. Elmondta: a 10 millióból 2 millió eurót kapott Heinz-Christian Strache, aki akkor a Szabadságpárt vezére és később alkancellár is volt! A pénzt Svájcból hozták át két nagy zsákban – vallotta a pórul járt osztrák üzletember, aki hiába közvetített, mert nem kapta meg a maga kétmillió euróját. „Átvertek ” – mondta a Der Spiegelnek a közvetítő. Aki megnevezte azt az ügyvédi irodát is, ahol az üzletet lebonyolították: Fichtenbauer is kétmillió euróval lett gazdagabb!

A hab a tortán az, hogy a Szabadságpártot Ausztriában az SS egykori tagjai alapították. Az antiszemitizmus ma is hozzátartozik sok párttag „kulturális örökségéhez”. A pénzt küldő Ihor Kolomijszkij viszont a Zsidó Tanács főnöke és első számú szponzora Ukrajnában, akinek először sikerült zsidó államfőt ültetni az elnöki székbe Kijevben!

Ihor Kolomijszkijnak milliárdjai vannak – mondogatta környezetében Strache. Aki azután elszomorodott amikor kiderült, hogy az ukrán oligarcha  pénzének jelentős részét zárolták Londonban 2017-ben.

Facebook

A Szabadságpárt vezére dúskált a pénzben

14 éven keresztül irányította a Szabadságpártot Heinz-Christian Strache, aki alulról küzdötte fel magát. Testőre most azt vallotta, hogy állandóan érkeztek a pénz csomagok külföldről. Vizsgálják nejének pénzügyeit is: Philippa asszony egy rövid ideig maga is parlamenti képviselő volt. Strache úgy akarta megúszni az Ibiza botrányt, hogy nejét juttatja helyzetbe addig amíg elül a botrány. Tévedett. A Szabadságpárt kizárta soraiból. Norbert Hofer, az új pártvezér azzal indokolta ezt meg, hogy Strache a maga botrányos ügyeivel sokat ártott a pártjának. Maga Strache 3 éves börtönbüntetést kaphat a leleplezett korrupcióért, de ez felmehet akár tíz évre is. A korrupció esetében ugyanis 300 ezer euró a határ. Ha a konkrét ügyben a megvesztegetés összege ennél nagyobb, akkor az súlyosbító körülménynek számít és tíz év börtön a felső határ.

Strache politikai pályafutásának tehát vége lehet, de az igazán kínos kérdést egyelőre senki sem feszegeti Ausztriában: mit kért cserébe Ukrajna jelenlegi erős embere azért a 10 millió euróért?

Erdogan a migránsokkal zsarolja Európát

Megismétlődik a korábbi migráns áradat, mert Törökország nem tartja be ígéretét? – teszi fel a kérdést a Die Welt, mely megszerzett egy bizalmas uniós jelentést a migrációról. Eszerint idén 70 ezernél is több lesz az olyan migránsok száma az Európai Unióban, akik Törökországból érkeztek.

Jórészt Görögországot sújtja ez, de Bulgária és Olaszország is érintett. De akkor miért fizet euró milliárdokat az Európai Unió Törökországnak? Angela Merkel kancellár állapodott meg Erdogan elnökkel arról, hogy a törökök nem engedik át a menekülteket és cserébe az EU hozzájárul az eltartásukhoz Törökország területén.

Régebben Szíriából érkezett a legtöbb menekült, de mostanában Afganisztánból jönnek a legtöbben az Európai Unióba. Minden harmadik új migráns afgán állampolgár.

Erdogan előre menekül

A török államfő népszerűségének alapja az volt, hogy a törökök még sohasem éltek olyan jól mint az ő idejében. De ennek vége. Az életszínvonal stagnál, sőt csökken. Erdogan a három legnagyobb várost már elveszítette: Isztambul, Ankara és İzmir ellene szavazott.

A nacionalista külpolitika maradt a fő ütőkártya Erdogan kezében. Ezért avatkozik be Szíriában, mely egykor a szultán birodalmához tartozott. Ezért fenyegetőzik beavatkozással Líbiában, és ezért zsarolja Európát. Sőt újabban az Egyesült Államokat is.

Két nagy amerikai támaszpont bezárásával fenyegetőzik Erdogan

Törökország majd mindenható elnökét felbosszantotta, hogy az amerikai törvényhozás – több mint százéves késéssel – elítélte az örmény népirtást a szultán birodalmában. Erdogan bejelentette: két fontos támaszpont is megszűnhet, ha Amerika kekeckedik vele. A kettő közül különösen Incirlik légi támaszpontja jelentene komoly veszteséget az amerikai légierőnek, mely innen elérheti a Közel Kelet bármilyen pontját pillanatok alatt. Csakhogy ezen a támaszponton szerveztek puccsot Erdogan ellen, aki azt állítja: az USA állt az összeesküvők mögött! Washington elítélte a szíriai török beavatkozást és nem lelkesedik azért sem, hogy Erdogan katonákat akar küldeni Líbiába is.

Washingtonban régóta számolnak azzal, hogy Törökország már nem oly hű szövetséges mint a hidegháború idején amikor a Szovjetuniótól tartva maximálisan kiszolgálta az amerikai érdekeket. A washingtoni stratégák azzal számolnak, hogy Románia töltheti be azt az űrt, melyet Törökország csendes távolodása hoz létre. Ezért az amerikaiak dollár milliárdokért szállítanak fegyvereket Romániába, ahol a Mihai Kogalniceanu támaszponton és másutt igyekeznek kiépíteni olyan bázisokat mint amilyenek Törökországban vannak. Romániának előnye, hogy innen nemcsak a Közel Kelet hanem Oroszország is könnyen elérhető. Míg Erdogan egyre inkább oroszbarát politikát folytat, Bukarestben sziklaszilárdan ragaszkodnak az amerikai szövetséghez.

Erdogan zsarolási potenciálja távolról sem végtelen. Az is nagy kérdés, hogy a nacionalista diplomácia meddig ellensúlyozza a romló életkörülményeket. Addig is Erdogan előre menekül, mert tudja: ebben a régióban nem bánnak kesztyűs kézzel a bukott diktátorokkal: Kadhafi elnököt például darabokra tépte az ő népe 42 éves uralom után Líbiában …

Putyin fél

Miért kíséri hat testőr a vécére is minden oroszok urát? Ennyire fél Vlagyimir Putyin? De vajon mitől? Ezen tanakodik a nyugat-európai sajtó, amely megfigyelte, hogy még az Élysée palotában is hat testőr kísérte Putyin elnököt a mellékhelyiségbe. Ráadásul a személyi testőre mindvégig vele is maradt! Vajon miért?

Putyinnak üldözési mániája van

Ezt állítja a francia, német és brit sajtó egy része, mely titkosszolgálati forrásokra hivatkozik. Az orosz elnök, aki két évtizede irányítja hazáját, egyre jobban elszigetelődik. Régi híveit vagy ő tette el láb alól mint Berezovszkijt, akit gyanús körülmények között holtan találtak Nagy Britanniában vagy pedig maguk látták jobbnak, hogy inkább külföldről lelkesüljenek minden oroszok uráért. Erre jó példa Roman Abramovics, aki egykor a pénzügyi zseni volt Putyin csapatában, de ma már inkább külföldön élvezi a megszerzett dollár milliókat, mert nagyon gyorsan észrevette, hogy a mai Oroszországban nincs életbiztosítása azoknak sem, akik híven szolgálták minden oroszok urát. A titkosszolgálatok mind nagyobb szerepet játszanak a rendszerben, amely egyre kevésbé hatékonyan működik. Putyin, aki a KGB alezredeseként fejezte be pályafutását a fegyveres testületeknél mindig nagyon ügyelt a saját biztonságára. De most már nemcsak erről van szó…

Putyin attól fél, hogy összeroppan a rendszere

Erre mutatnak rá azok a szakértők, akik nem a 67 éves orosz elnök lelki világában keresik a magyarázatot hanem az orosz társadalomban. Amely a legutóbbi időkig lelkesen támogatta Putyint hiszen soha nem élt oly jól mint ebben a furcsa hibrid rendszerben. Csakhogy ennek vége: az elmúlt években az életszínvonal stagnál, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelentős társadalmi csoportok szakadnak le. Végképp. A felső szférában sem jobb a helyzet: az elit külföldre küldi a fiait és unokáit, mert nem bízik a jövőben.

Putyin a nemzeti büszkeséggel kívánja kifizetni mérges népét, de mind kisebb sikerrel. Márpedig a népszerűség elengedhetetlen Putyin számára, mert mindenképp meg kell nyernie a választásokat, melyek a rendszer legitimitását adják. Így magának Putyinnak a léte rendkívül fontos a rendszer stabilitása szempontjából. Utóda nincs. Medvegyev miniszterelnök kiváló helyettes, de nem elég erőskezű. A fegyveres erők őt semmiképp sem fogadnák úgy el mint Putyint, aki már sok gyilkosságra adott parancsot. Ezért féltik annyira minden oroszok urát, akit hat testőr kísért a vécére is az Élysée palotában, ahol Ukrajnáról tárgyalt Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel valamint Angela Merkel kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK