Fontos

Orbán virul a választások előtt, de mi lesz utána?

A francia közszolgálati RFI budapesti tudósítója beszámolt a Békemenetről, amelynek szónoka a magyar miniszterelnök volt. Orbán Viktor tizenkétszer használta a háború szót – számolta meg a francia tudósító, aki rámutatott arra: a magyar miniszterelnök arra a hazugságra alapozta beszédét, hogy az Európai Unió katonákat akar küldeni Ukrajnába.

Orbán nyilvánvalóan túlzott a beszédben, de a hallgatóság azért fogadta el a hazugságokat is, mert tart a NATO hidegháborús politikai vonalától, mely nem törekszik megállapodásra Putyinnal hanem meg akarja buktatni az orosz diktátort.

A magyar közvélemény egy része az ukrajnai háború mielőbbi befejezését várja akár azon az áron is, hogy Ukrajna elveszíti területének egy részét. Míg a frontországok: Lengyelország, a három balti állam vagy Finnország lelkesen támogatják a NATO politikáját, Európa sok országában – Magyarországhoz hasonlóan – nem érzik az orosz fenyegetést. Magyarországon ezért fogadják sokan tetszéssel Orbán Viktor narratíváját, amely nyíltan szembemegy a NATO és az Európai Unió fő vonalával.

Orbán francia szövetségese, Marine Le Pen nyerésre áll

A szélsőjobboldali mozgalom, melyet éppúgy Putyin pénzeit a közelmúltig mint Orbán Viktort a közvélemény-kutatások szerint 33% ot kaphat az európai választáson míg Macron liberális mozgalma mintegy 20%-ra számíthat. A francia elnök nem tudja eladni a NATO hidegháborús stratégiáját Franciaországban, ahol sokan emlékeznek még arra, hogy Oroszország mindkét világháborúban szövetséges volt. Nem véletlenül hívják Párizs egyik terét Sztálingrádnak annak a nagy csatának az emlékére, melynek során megállították a náci előrenyomulást 1942-43 telén.

Marine Le Pen mozgalmát Putyin sokáig nyíltan támogatta ám törvényt hoztak arról Franciaországban, hogy csakis uniós tagállam nyújthat támogatást egy pártnak vagy mozgalomnak. Erre Putyin Orbán Viktort mozgósította, akinek utasítására a nemzeti együttműködés rendszerének egyik bankja 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának. Marine Le Pen így is veszített az elnökválasztáson 2022- ben, de Macron elnök sem szerepelt jól: eltűnt a parlamenti többsége.

Harmadszor Macron már nem indulhat, így szabad a tér Marine Le Pen előtt. A francia szélsőjobb vezér menedéket nyújthat Orbán Viktor pártjának hiszen a Fidesz jelenleg pária státuszban leledzik Brüsszelben.

Nők döntenek Orbán jövőjéről

A macho politikusnak azt kell realizálnia, hogy Brüsszelben három nő dönthet a Fidesz jövőjéről: Marine Le Pen, Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen. Először Orbán Viktor javasolta Angela Merkelnek a szélsőjobb és a mérsékelt jobboldal szövetségét, de ezen rajtavesztett, mert Németországban, Brüsszelben és Washingtonban  nem tartják szalonképesnek az Alternative für Deutschland mozgalmat. Jól tudta ezt Marine Le Pen, aki kizárta a szélsőjobb frakcióból a vállalhatatlan neonáci mozgalmat. Alakul-e egységes szélsőjobb frakció az Európai Parlamentben? Velük köt-e paktumot az Európai Néppárt és Ursula von der Leyen vagy kitartanak a szocialisták, a liberálisok és a zöldek mellett? Mindez nyilván a választások eredményétől is függ, de az kétségtelen, hogy meggyengül Scholz kancellár és Macron elnök pozíciója míg megerősödik Giorgia Meloni és Marine Le Pen. Orbán mindeközben búsan mereng: hiába ő az ötletadó, ha már összeveszett szinte mindenkivel, és ő az, akit Washingtonban sem fogad el a demokrata adminisztráció.

Ha jön Trump akkor ő békét teremthet Ukrajnában cserbenhagyva Zelenszkij elnököt. Orbán ezzel csak látszólag járna jól, mert gyorsan kiderülne: Magyarország nem az ukrajnai háború miatt vált az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országává hanem épp a miniszterelnök politikája miatt. Ha elmúlik a békeangyal szerep, akkor ottmarad Orbán meztelenül és pénz nélkül. Innen szép nyerni…

Az izraeli hadsereg átveszi az irányítást a Gáza-Egyiptom határon

Az izraeli hadsereg szerdán bejelentette, hogy „műveleti ellenőrzést” létesített a gázai-egyiptomi határ mentén a teljes úgynevezett Philadelphi útvonalon, és eddig több tucat rakétavetőt és legalább húsz határon átnyúló csempészalagutat fedeztek fel ott.

A szerda esti sajtótájékoztatón Daniel Hagari, a hadsereg szóvivője elmondta, hogy a most elfoglalt szárazföldi sáv, amely összesen 14 kilométeren húzódik végig a gázai-egyiptomi határ mentén, a „Hamász oxigénvezetékeként” szolgált.” melyet fegyverek Gázába történő csempészésre használták.

A déli Rafah városával szomszédos folyosó mentén eddig mintegy 20 alagutat találtak, amelyek átnyúlnak Egyiptomba. A Hamaszról köztudott, hogy ilyen alagutak segítségével fegyvereket csempészett Gázába, amiről az izraeli hadsereg úgy gondolja, hogy már nem tud megtenni, mivel a katonaság ellenőrzi a területet.

Az alagutak egy részét már ismerte az hadsereg, másokat pedig először fedeztek fel. Néhányat már lebontottak, és Izrael is tájékoztatta Egyiptomot a fejleményekről. A hadsereg tájékoztatása szerint további 82 alagútakna, amely az alagutakba vezet, a Philadelphi-folyosó területén található.

Jelenleg fizikailag a folyosó nagy részét az izraeliek ellenőrzik. A part közelében van egy kis szakasz, ahol nincsenek jelen a szárazföldi erők, de az IDF közölte, hogy megfigyeléssel és tűzerővel ellenőrzi a területet.

Több tucat rakétavetőt is fedeztek fel a folyosó mentén, néhányat csak egy néhány méterre az egyiptomi határtól.

A rakétavetőket 10 és 40 méterre helyezték el az egyiptomi határtól, „oly módon, hogy Izrael ott ne bombázhasson az Egyiptommal közös kerítés miatt” – mondta Hagari, megjegyezve, hogy területen az elmúlt hetekben mintegy 70 rakétát és aknavetőt lőttek ki Izraelre a Rafah felől.

Válaszul az egyiptomi államhoz tartozó Al-Qahera News TV egy „magas szintű” forrást idézett, amely szerint „nincs igazság” az Egyiptom és Gáza közötti alagutakról szóló hírekben.

Az Egyiptom és a Philadelphi-folyosó közötti határokon átnyúló alagutak létezése már régóta nyilvános, ideértve a New York Times 2013-as, széles körben megosztott cikkét a Hamász által ellenőrzött „alagutak tucatjain” keresztül történő iparról.

Maga Egyiptom évekig dolgozott a határokon átnyúló alagúthálózat meghiúsításán, felrobbantotta, vízzel elárasztotta, mérgező gázt pumpált bele, és még házakat is lerombolt a határ mentén, hogy pufferzónát hozzon létre, de sok alagút ennek ellenére is megmaradt.

Arra a kérdésre, hogy a fejlemény átlépi-e az Egyesült Államok vörös vonalát a rafahi jelentős katonai offenzívával kapcsolatban, a Fehér Ház szerdán azt jelezte, hogy nem.

„Amikor [Izrael] tájékoztatott minket a rafah-i terveikről, az magában foglalta a határfolyosón való elmozdulást a városból, hogy nyomást gyakoroljunk a Hamászra” – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője egy tájékoztatón.

Nem volt hajlandó megerősíteni, hogy Izrael valóban elfoglalta a Philadelphi-i folyosót, és azt mondta: „Ez nem a mi munkánk.” Ugyanakkor kijelentette, hogy ez

a lépés összhangban van azzal a „korlátozott” szárazföldi hadművelettel, amelyről az izraeli tisztviselők időben tájékoztatták az Egyesült Államokat.

Joe Biden amerikai elnök a hónap elején arra figyelmeztetett, hogy leállít bizonyos támadófegyver-szállítmányokat Izraelbe, ha az IDF jelentős katonai offenzívát indít Gáza legdélebbi városának lakott részein.

Az IDF szerdán közölte, hogy a közelmúltban lebontott egy „jelentős” Hamász-alagutat a rafahi határátkelő közelében. A katonaság szerint a csapatok egy alagút aknához értek el, mintegy 100 méterre az egyiptomi határátkelőtől, követve a helyéről szóló hírszerzési információkat.

Az akna egy körülbelül másfél kilométer hosszú földalatti hálózathoz vezetett. Az izraeli fegyvereket találtak, köztük páncéltörő rakétákat, fegyvereket és robbanószerkezeteket.

Az IDF szerint a hálózatnak sok elágazási útvonala volt különböző mélységekben, és egyes területeket robbantási ajtók zártak el. Voltak benne szobák, amelyekben a Hamász munkatársai laktak, valamint fürdőszobák. Az alagúthálózatot később lebontották – tette hozzá az IDF.

Az izraeli csapatok először néhány héttel ezelőtt vonultak be Rafahba, miután több hónapig tartó nemzetközi figyelmeztetéseket adtak arra, hogy ne lépjenek be a területre, ahol a gázaiak több mint fele menedéket keresett, miután az övezet más részein hónapokig tartó harcok miatt kitelepítették őket.

Az IDF a kijelölt biztonságos zónák felé sürgette a környéken tartózkodókat, és egy ENSZ-tisztviselő hétfőn közölte, hogy ebben a hónapban eddig több mint 1 millió palesztin hagyta el a várost.

Három IDF katona életét vesztette kedden egy csapdába esett rafahi épületben történt robbanásban.

A hadművelettel kapcsolatos nemzetközi kritikák egyre növekvő hulláma ellenére az IDF kijelentette, hogy Rafah a Hamász utolsó jelentős fellegvára az övezetben. Szemtanúk szerint kedden érte el először izraeli tankok Rafah központját.

A csapatok azonban Gáza északi részén, különösen Dzsabaliában is harcoltak a „feltámadt” Hamász fegyvereseivel, ahol az IDF nemrég hét túsz holttestét is megtalálta.

Október 7-én tört ki a háború, amikor a Hamasz vezette terroristák ezrei rohamozták meg a dél-izraeli közösségeket és a hadsereg állásait, megöltek mintegy 1200 embert, főként civileket, és 252 túszt ejtve, köztük számos holttestet.

Zelenszkij: Kína fegyveralkatrészeket szállít Oroszországnak

Ukrajna elnöke erről Szingapúrban beszélt azt követően, hogy a kínai diplomácia lemondta a részvételt a júniusi békekonferencián. Erre a tanácskozásra Oroszországot nem hívták meg, de Kínát igen. Zelenszkij elnök személyesen kérte Joe Bident és Hszi Csin-pinget a részvételre, és Orbán Viktornak is jelezte: szívesen látná az ukrajnai békekonferencián, melyet Svájcban rendeznek meg június közepén.

Kína hadügyminisztere cáfolta Zelenszkij állítását a fegyveralkatrészek szállításáról Oroszországnak. Az információk minden bizonnyal az amerikai hírszerzéstől származnak. Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is. Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint:

”A színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy “nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta:

“a NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie Alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint

“fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet”

– jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?”

Jake Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette:

”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy:

“A kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat. Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában.

A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé.

A pénzügyminisztérium így indokolta meg a szankciókat:

”célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette: nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.”

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek”

– hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

Korrupt katonák nemcsak Oroszországban, de az USA-ban is vannak

0

Putyin elrendelte a legfelső katonai vezetés megtisztítását a korrupciótól, és leváltotta régi hívét, Sojgu hadseregtábornokot a hadügyminiszteri posztról, mert nem ellenőrizte beosztottjait, akik egyre másra kerülnek börtönbe a hadügyminisztériumból illetve a hadsereg felső vezetéséből.

A korrupció az amerikai hadsereget sem kerüli el: letartóztatták Burke négy csillagos admirálist, aki a hadi megrendeléseket úgy intézte, hogy neki is haszna legyen belőle. Békeidőkben a négy csillag a tábornoki vállapon a legtöbb amit amerikai katona elérhet, öt csillaga csak Eisenhower tábornoknak volt, aki az európai hadszíntéren irányította az amerikai erőket a második világháború idején illetve az ázsiai – csendes-óceáni erők főparancsnokának, Douglas MacArthur tábornoknak.

Miért csukták le Burke admirálist, aki korábban az amerikai haditengerészet parancsnokának a helyettese volt?

Robert Burke admirális 2022-ben vonult nyugdíjba, de előre kívánt gondoskodni öreg napjairól: egy nagy hadiszállítóval olyan üzletet kötött, melynek eredményeképp ő olyan állást kapott a cégnél, amely évi 500 ezer dolláros fizetéssel járt, és ezenkívül még 100 ezer részvénnyel.

Két évvel később mindez kiderült: nemcsak Robert Burke admirális került előzetesbe, de a megvesztegetésben érintett cég néhány vezetője is. Az admirális akár 30 éves börtönbüntetést is kaphat korrupcióért.

A katonai-ipari komplexum szerepe az USA gazdasági és politikai életében

Eisenhower tábornok nyolc évig az Egyesült Államok elnöke volt 1952 és 1960 között, és ebben a hidegháborús időszakban többször is megemlítette, hogy a katonai-ipari komplexum túlságosan is nagy szerepet játszik az USA életében, és hátráltatja a feszültség csökkentését a világban. A Pentagon költségvetése mindmáig szent tehén az Egyesült Államokban, ahol a nemzetbiztonság minden egyéb szempontot felülír, ezért az ellenőrzés sem túlságosan szigorú. A Pentagon költségvetése meghaladja a 800 milliárd dollárt messze magasabb mint az orosz és a kínai katonai költségvetés együttvéve. A béke évek azonban nem kedveztek sem a hadügyminisztériumnak sem a fegyvergyáraknak az Egyesült Államokban, ahol a hidegháború megnyerése és a Szovjetunió felbomlása után nem volt igazán fontos ok a fegyverkezésre.

Ráadásul Oroszország jelentkezett, hogy szívesen belépne a NATO-ba. Clinton elnök egy kissé habozott a meglepő ajánlat hallatán, majd tanácsadóira hivatkozva elutasította a Kreml kezdeményezését a kilencvenes években.

Putyin agressziója Ukrajna ellen 2022 februárjában napfelkeltét jelentett a Pentagonnak, a NATO-nak és az amerikai hadiiparnak.

Az USA már 2021- ben stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot, de nem sikerült világossá tenni, hogy mégis miért? Putyin agressziója pompás utólagos bizonyítékot jelentett, és erről nem is akar lemondani a Biden kormányzat.

Régiónk csak védelmi övezetet – cordon sanitaire-t jelent az USA-nak

A hidegháború után a washingtoni stratégiai tervezők áttekintették régiónk helyzetét, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezek az egykori kis szocialista országok védelmi zónát alkothatnak Oroszország esetleges revansista szándékaival szemben. Két állam stratégiai fontosságát emelték ki a a régiónkban: Lengyelországot és Romániát. Mindkét ország jól teljesített az elmúlt évtizedekben ellentétben Magyarországgal, amely éllovasból sereghajtó lett. Elkerülte viszont Ukrajna sorsát, amely szinte mindent fel kell, hogy áldozzon a Nyugat védelmében cserében kétes ígéretekért. A régiónkban élő emberek sorsa tökéletesen közömbös a washingtoni vagy moszkvai stratégiai tervezők számára de hát ez eddig is így volt.

“A háborúból az jár a legjobban, aki kimarad belőle”

– állapította meg Szun Ce mester, a világ első nagy stratégája, akinek a könyve fenn is maradt.

Megtanulták ezt Washingtonban is az iraki és az afganisztáni kudarcból. Washingtonból nézve ez olcsó háború, amely hatalmas piacot teremt az amerikai fegyvergyáraknak. Az áldozatok pedig régiónk lakói. Amikor az USA és Nagy Britannia feladta Lengyelországot Sztálinnak, akkor sokan tiltakoztak Churchillnél, de az öreg róka visszakérdezett:

“miért ott akar élni ?!”

Trump lesz az első elítélt ex elnök

Tizenkét New York-i esküdt történelmet írt csütörtökön, amikor minden vádpontban elítélték Trump volt elnököt. Trump az első ex elnök, akit – vagy az ő esetében többrendbeli – bűncselekményért elítéltek. Bűnösnek találták 34 rendbeli hivatalos iratok meghamisításában a Stormy Daniels felnőttfilmes színésznőnek fizetett 130 000 dollár körüli ügyben.

Az ítélet gyorsabban megszületett, mint azt sok jogi megfigyelő várta, tekintettel az ügy összetettségére és az ügyészség fő tanújának, Michael Cohen volt Trump-ügyvédnek a hitelességével kapcsolatos kemény kérdésekre.

Az ítélet nyomatékos volta erőteljes igazolás Alvin Bragg (D) manhattani körzeti ügyész számára, akinek ítéletét széles körben megkérdőjelezték, amikor először indította az ügyet.

A bíróságról kilépve Trump „szégyen”-ként támadta az esetet. Azt is megvádolta, hogy Juan Merchan bírót, aki az eljárást vezette, hogy „korrupt” és „konfliktusos”. Trump az ítélet ellenére is biztos abban, hogy a GOP elnökjelöltjévé koronázzák pártja júliusi országos kongresszusán.

A történelmi ítélet csapást mér Trumpra

Az a férfi, aki felnőtt élete nagy részét imázsának csiszolásával töltötte, most elítélt bűnözőként áll reménybeli szavazói elé. Elméletileg börtönbüntetéssel kell szembenéznie, bár a legtöbb, hasonló vádak alapján bűnösnek talált első bűnelkövetőt nem ítélték letöltendő börtönbüntetésre.

Politikailag az ítélet olyan fegyvert ad Biden elnöknek és demokrata szövetségeseinek, amelyre nagy szükségük volt. Biden, aki eddig lemaradt a harctéri államok szavazásán, most azzal érvelhet, hogy az amerikai nép nem szavazhat bûnözõre elnöknek.

Néhány pillanattal az ítélet után Biden kampány kommunikációs igazgatója, Michael Tyler azt mondta, az ítélet bebizonyította, hogy

„senki sem áll a törvény felett”.

Tyler szerint Trump azt hitte, hogy soha nem lesz következménye a törvény megsértése miatt”, de azt is kijelentette, hogy

„még mindig csak egy mód van arra, hogy Donald Trumpot távol tartsuk az Ovális Irodától: az urnáknál”.

Az biztos, hogy az az akadály, amelyet az ítélet Trump elé állít, jogilag és politikailag is leküzdhető. Jogilag széles körben várható, hogy fellebbez. Politikailag az ítélet károsíthatja őt, de nem valószínű, hogy azonnali változást kényszerít ki.

Az Economist/YouGov közvélemény-kutatása, amelyet egy nappal az ítélethirdetés előtt tettek közzé, azt kérdezte, hogy az emberek tisztességesnek vagy méltánytalannak tartják – e az ügyet alátámasztó vizsgálatot. A megkérdezett republikánusok 72 százaléka szerint ez igazságtalan. De 12 százalék azt mondta, hogy ez igazságos, és 16 százalék mondta, hogy nem biztos benne.

Hogyan reagálnak a csütörtöki ítéletre? Senki sem tudja igazán a választ.

Trump ítéletét július 11-re tűzték ki. Mindegyik vádpont maximum négy év börtönbüntetéssel jár.

Hatalmas meglepetés lenne, ha Trump a kiszabható maximális büntetést kapná.

De a szürreális valóság az, hogy Trump sorsa most egy bíró kezében van, aki ellen többször is verbális támadásokat intézett.

A Trumpéval azonos vád miatt elítélt emberek nem szoktak letöltendő börtönbüntetést kapni.

Ennek ellenére New York polgármestere, Eric Adams a hónap elején azt mondta, hogy a hírhedt Rikers Island-i börtönt irányító hatóságok „készen állnak”, ha Trumpot valóban elítélnék.

Az ítélet felborítja a választási naptárt

Biden és Trump a közelmúltban egy szokatlanul korai televíziós vitában állapodott meg: június 27-én a CNN által rendezett összecsapás Atlantában. Ez pontosan két héttel Trump ítéletének dátuma előtt.

Az ítélet pedig éppen a republikánusok nemzeti konventjét megelőző csütörtökön lesz, más szavakkal, Trumpot csütörtökön elítélik majd a konvent hétfőn hivatalosan megkoronázza őt a GOP jelöltjévé.

Trump nem veszíti el a szavazati jogát – hacsak be nem zárják

Az ítélet nyomán a közösségi médiát felvillanyozó számos kérdés egyike az volt, hogy Trumpot bűnözőként eltiltják-e a szavazástól az idei elnökválasztáson.

Trump 2019-ben megváltoztatta hivatalos tartózkodási helyét New Yorkról Floridára. A  floridai büntetett előéletű szavazásról készített útmutató megjegyzi, hogy az  államon kívül elítélt személyek szavazati jogát „az az állam szabályozza, ahol elítélték”.

Trump esetében ez annyit jelent, hogy New Yorkban hoznak döntést, ahol a bűncselekmény miatt elítélt személy szavazhat, kivéve, ha börtönbüntetésre ítélték, és még mindig tölti büntetését.

Így Trump valószínűleg szavazhat majd saját magára az Egyesült Államok elnökének – hacsak éppen nem egy cellában ül.

Ősei nyelvén beszélt a holokausztról a csaknem százéves túlélő

Miután a spanyol királyság megkezdte a zsidók kiüldözését, a zsidók a világ minden tája felé menekültek, de sokan magukkal vitték a ladino nyelvet a szefárd zsidók anyanyelvét.

Ezt beszéli ma is a 96 éves Annette Cabelli, aki túlélt három náci haláltábort és három halálmenetet, most pedig Franciaországból Spanyolországba érkezett, hogy ősei földjén számoljon be a holokausztról, melyet a nácik 1942 januárjában kezdtek meg miután elszenvedték első nagy vereségüket a keleti fronton Moszkva alatt. Reinhard Heydrich, a birodalmi biztonsági hivatal főnökének – Himmlernek – helyettese volt, és ő elnökölt a tanácskozáson a Wannsee palotában Berlinben, ahol meglepően rövid idő alatt elhatározták: minden zsidót meg kell ölni a nácik által irányított területeken! Az áldozatok számát ma sem tudjuk pontosan, de Magyarországon a holokauszt halottak száma meghaladta a 600 ezret egy kis országban!

Holokauszt megemlékezés a Casa Sefaradban Madridban

“Minden évben meghívunk egy holokauszt túlélőt” – mondta a sajtónak a Casa Sefarad igazgatónője. Aki hangsúlyozta, hogy eddig csak férfiakat hívtak, ezért most mindenképp nőt akartak választani.

“Annette Cabelli ráadásul szefárd, aki még beszéli ősei ladino nyelvét, melyet már nagyon ritkán hallunk, ezért komoly élmény mindenkinek, főként a fiataloknak.”

Az elűzött spanyol zsidók jelentős része a török szultán birodalmában keresett menedéket, ahol Isztambulban külön városrészben élhettek. Annette Cabelli ősei Szalonikiben rendezkedtek be, ez a görög város is évszázadokon keresztül a szultán birodalmához tartozott – itt született például Kemal Atatürk is. 1943-ban Szaloniki városából hurcolták el a fiatal Annette-t az édesanyjával együtt. A haláltáborban Annette a túlélő sorba került, édesanyja egyből a gázkamrába jutott. Egy SS őr így tudatta ezt a lánnyal: ”Látod azt a fekete füstöt? Az az édesanyád!”

Annette Cabelli több lágert is megjárt, végül a szovjet csapatok közeledése miatt útnak indították őket a mínusz 15 fokos hidegben. A halálmenetet csak kevesen élték túl, de Annette Cabelli köztük volt. Nem akart hazatérni Görögországba hiszen a nácik ott végeztek családja egyik részével, a másikkal pedig a lágerekben. Ezért Franciaországba ment ahol családot alapított egy görög szefárd zsidó férfival, aki szintén megjárt több lágert is.

Most a Casa Sefardban Annette Cabelli azzal zárta megemlékezést a holokausztra, hogy figyelmeztesse a madridi hitközséget:

”soha ne hagyjátok, hogy zsidó származásotok miatt bárki is zaklasson titeket!”

Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet?

0

Arról nyilatkozott  Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön, hogy Kína orosz-ukrán békekonferenciát rendezhet. Az orosz diplomácia vezetője elismerően beszélt  a kínai békejavaslatról. Putyin nemrég Pekingben járt, ahol hosszas tárgyalásokat folytatott Hszi Csin-ping elnökkel.

Putyin orosz elnök kész a tűzszünetre Ukrajnában a jelenlegi frontvonalon- közölte a Reuters hírügynökség.

Június 15-én és 16-án nemzetközi békekonferenciát rendeznek Svájcban több mint száz állam részvételével, de Oroszország nem kapott meghívót. Volodimir Zelenszkij elnök viszont személyesen hívta meg Joe Biden amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnököt valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Az USA újabb szankciókat fontolgat Kína ellen Putyin támogatása miatt, és erre akarja rávenni Európát is

Erről beszélt Brüsszelben Kurt Campbell amerikai államtitkár, aki szerint

a NATO-nak “közös üzenetet kell küldenie ebben az ügyben Kínának.”

Bár Peking azt állítja, hogy betartja a nyugati szankciókat, de az amerikai államtitkár szerint: ”a színfalak mögött Kína minden támogatást megad Oroszországnak.”

Blinken külügyminiszter nemrég járt Pekingben, ahol felhívta a kínai vezetők figyelmét arra, hogy Oroszország ukrajnai háborújának támogatása kockáztatja az USA-hoz fűződő viszony javulását. Most a külügyi államtitkár Brüsszelben kijelentette, hogy

“nem egyedi alkalomról van szó hanem arról, hogy a kínai vezetés állandó átfogó akció keretében támogatja Oroszországot, és minden segítséget megad neki a színfalak mögött.”

A State Department második számú vezetője sajtóértekezletén hangsúlyozta: “A NATO tanácskozáson a lehető legrészletesebb beszámolót adtam arról, hogy a kínaiak miképp támogatják Oroszország háborús erőfeszítését.”

Vlagyimir Putyin első külföldi látogatása beiktatása után Pekingbe vezetett, ahol hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel májusban. A tárgyalásokról semmi sem szivárgott ki.

A Carnegie alapítvány nemrég közzétett egy tanulmányt, melyben azt állítja, hogy a kínaiak betartják a nyugati szankciókat, mert számukra sokkal fontosabb a nyugati főként az amerikai piac mint az orosz. Ezért a másod és harmadvonalbeli bankok üzletelnek elsősorban Oroszországban, mert az óriások tartanak az USA szankcióktól.

A brüsszeli Politico arra hívja fel a figyelmet, hogy júliusban NATO csúcs lesz, és ez valószínűleg szigorú üzenetet küld majd Pekingnek.

Fegyverszállítás Kínából Oroszországba?

Május 22-én a brit külügyminiszter új hírszerzési információkról beszélt, melyek szerint “fegyverek szállítása folyik Kína és Oroszország között illetve hamarosan megkezdődhet” – jelentette ki Grant Shapps brit külügyminiszter. Csakhogy nem sokkal ezt követően Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, cáfolta a brit értesülést mondván:

”Az Egyesült Államoknak nincsenek értesülései fegyverszállításokról.”

Jake Sullivan hozzátette: ”Hamarosan beszélek majd a brit külügyminiszterrel, hogy megtudjam: miről is van szó?” Sullivan egyidejűleg azt is kijelentette: ”Nem tudom megerősíteni a brit külügyminiszter szavait, de az tény, hogy fegyverek alkatrészeit Kína szállítja Oroszországnak, és az USA folyamatosan lépéseket tesz ennek megakadályozására.”

Brüsszelben erről Kurt Campbell államtitkár azt mondta, hogy “a kínai támogatás lehetővé teszi az oroszoknak, hogy helyreállítsák rakétafegyverzetüket és fejlesszék a drónokat.

Ezenkívül olyan eszközöket fejleszthetnek ki az oroszok kínai segítséggel, melyek elősegítik a jobb tájékozódást a harctereken. A kínai segítség jelentős segítség abban is az oroszoknak, hogy fejlesszék a nagy távolságra hatékony tüzérséget. Eddig mindezt figyelmen kívül hagytuk.”

Az Egyesült Államok május elsején jelentett be újabb szankciókat Oroszország ellen és olyan államokkal és cégekkel szemben, melyek támogatják Putyin agresszióját Ukrajnában. A washingtoni pénzügyminisztérium legújabb fekete listáján 80 célpont szerepel míg a külügy 20 pontos listát tett közzé. A pénzügyminisztérium indokolta meg a szankciókat:

”Célunk az, hogy akadályozzuk az orosz katonai-ipari komplexum fejlesztését, és főként a biológiai és vegyi fegyverkezést.”

Washington európai szankciókat vár Kína ellen

“Kína teljes mértékben támogatja Oroszországot” – hangsúlyozta az amerikai államtitkár, aki hozzátette: ”Peking a nyilvánosság előtt megpróbálja lekicsinyelni ezt a támogatást, mert normális diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat akar fenntartani Európával.”

Hszi Csin-ping elnök nemrég Párizsban találkozott Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság vezetőjével és Macron francia elnökkel, majd európai körútját egy másik NATO államban, Magyarországon zárta.

Kurt Campbell államtitkár ezzel kapcsolatban ezt mondta: ”Örültünk annak az Észak-atlanti Tanácsban – NAC – ez a NATO politikai döntéshozó testülete -, hogy sok európai állam képviselője kijelentette:

Nem lehet normális kapcsolatokat fenntartani Kínával akkor amikor a kínaiak támogatják azt a háborút, mely a második világháború óta a leginkább destabilizáló konfliktust jelenti Európában.

Kurt Campbell az USA Ázsia szakértője, nemrég még a csendes-óceáni és az indiai óceáni térség “cárja” volt, nemrég nevezték ki a washingtoni külügy második emberévé.

Nemcsak katonai, de kereskedelmi kérdésekről is beszélt az amerikai államtitkár számolt be a Politico, melynek tudósítója jelen lehetett a szűkkörű tájékoztatón.

“A jelenlegi helyzetben a kínai vezetés tisztában van gazdaságának sebezhetőségével, és ezért Európát megkíméli a szankcióktól, melyeket alkalmaz Ausztráliával vagy Dél Koreával szemben. Ha tehát több állam együttesen alkalmazna szankciókat Kína ellen, akkor a visszavágás nehezebben menne Pekingnek” – hangsúlyozta a washingtoni külügy második számú vezetője Brüsszelben.

Elon Musk Trump tanácsadója lehet

A Tesla és a SpaceX fura ura állítólag már el is fogadta Donald Trump javaslatát. Az USA ex elnöke mindenáron vissza szeretne kerülni a Fehér Házba hiszen neki is ketyeg a biológiai órája, és számtalan per fenyegeti.

Miben számít Donald Trump Elon Musk tanácsaira? A Wall Street Journal szerint elsősorban az USA határainak ellenőrzése és a gazdaság az a két terület, ahol jól jöhet Trumpnak Musk támogatása. Ukrajnában és a világ más részein Musk műholdjai döntő fontosságú információs forrást jelentenek az amerikai hadseregnek, és Trump ezt szeretné felhasználni az Egyesült Államok és Mexikó hosszú határának ellenőrzésére is.

Míg Biden elnök elnéző az illegális bevándorlással szemben mondván: az Egyesült Államoknak szüksége van olcsó plusz munkaerőre, ha újra akarja iparosítani az országot, Trump zéró toleranciát hirdet az illegális bevándorlással szemben.

Twitterből X

A Twitter zárolta 2021-ben Trump oldalát, és ezzel fontos média lehetőségtől fosztotta meg az USA korábbi elnökét, aki szívesen használta ezt az eszközt a közvélemény befolyásolására. Elon Musk megvásárolta a Twittert, majd átkeresztelte azt X-re, és visszaállította Donald Trump fiókját. Ezzel komoly segítséget nyújtott volna az ex elnöknek a választási kampányban, ahol Biden elnökkel fej-fej mellett haladnak, de időközben Trump létrehozta a saját médiáját: a Trump Socialt.

A két idős elnökjelölt között az első vitát a CNN televízióban rendezik meg június 27-én, majd pedig a másodikat szeptember 10-én az ABC televízióban.

A médiát Donald Trump profi módon használja ellentétben Joe Bidennel.

Elon Musk nyíltan bírálta az amerikai elnök Kína politikáját Sanghajban, ahol a világ legnagyobb Tesla gyára működik. Elon Musk, akit fogadott a kínai kormányfő is, közölte Kína gazdasági fővárosában, hogy egy második nagy Tesla gyár építését fontolgatja Sanghajban. Trump kezdte el a kereskedelmi háborút Kína ellen, és Biden folytatta azt amikor Kínát első számú stratégiai ellenfélnek nyilvánította 2021-ben.

Most a választási kampány során mindkét jelölt bírálja Kínát, de Trump jelezte: mindenképp leülne tárgyalni Hszi Csin-ping elnökkel, hogy valamiféle modus vivendi alakuljon ki a világ első és második számú nagyhatalma között.

Unió, de ki kivel van?

0

Az Európai Unió autójának se motorja se térképe nincs. Így vonja meg a francia-német csúcstalálkozó mérlegét a brüsszeli Politico, mely szerint Macron elnök  és Scholz kancellár egyre inkább béna kacsa benyomását keltik viszont feljövőben van Meloni olasz és Tusk lengyel miniszterelnök.

“Macron elnök választ vár a kezdeményezéseire” – fejtegette a Politico podcastjében Észak Rajna Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke. Hendrik Wüst hozzátette:  “A német vezetők csak habozva és kitérően reagáltak Macron elképzeléseire.”

Mik ezek az elképzelések? Mostani látogatása során Emmanuel Macron arról beszélt Drezdában, hogy meg kellene kétszerezni az Európai Unió költségvetését annak érdekében, hogy létrehozzanak három közös alapot, melyekből az európai ipart, a mesterséges intelligenciát illetve a zöld átmenetet finanszíroznák. Ez tulajdonképp Mario Draghi terve, az Európai Központi Bank egykori főnöke brüsszeli megbízás alapján stratégiát dolgozott ki a versenyképesség fokozására. Olaszország ex kormányfője arra mutatott rá, hogy az Európai Unió egyre inkább vesztésre áll a globális versenyben, ha nem hoz létre közös alapokat a lemaradás elkerülésére.

“Európa halandó” – hangsúlyozta Berlinben Emmanuel Macron, aki azt szeretné, hogy a következő brüsszeli vezetésben fontos szerep jusson Mario Draghinak. Ezt az elképzelést támogatja Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is, aki gazdasági tanácsadóként elsősorban Mario Draghira hallgat. Csakhogy Németországban nemigen akarnak hallani arról, hogy az Európai Unió újra közösen vegyen fel nagy összegű hitelt. Merkel kancellár csakis úgy tudta elfogadtatni a közös hitelfelvételt, hogy arra csakis egyetlenegyszer kerülhet sor a Covid pandémia miatt. Mára azonban kiderült, hogy Brüsszelnek sokkal több pénzre van szüksége mint amennyit a tagállamok befizetnek már csak azért is, mert Ukrajna támogatása  sok milliárd euróba kerül, és még senki sem látja a háború végét.

A kínai kapcsolat az EU egyik legfőbb dilemmája

Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere, de Washington nyomására Brüsszel csökkenteni kívánja a függést. Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbbi látogatása kapcsán kiderült: Párizs és Berlin másként ítéli meg a kínai kapcsolatot: Németország jelezte, hogy jelenleg nem találja alkalmasnak az időpontot a csúcstalálkozóra holott Macron elnök azt javasolta: fogadják együtt a világ második legnagyobb gazdaságának vezetőjét. Ehelyett Párizsban találkozott Hszi Csin-ping elnök Ursula von der Leyennel és Macron elnökkel világosan illusztrálva azt, hogy az Európai Unióban vita van Kína megítéléséről. Korábban Macron elnök Pekingből hazatérve jelentette ki:

“az Európai Unió nem lehet az Egyesült Államok vazallusa.”

Egészen más a véleménye erről Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, akinek az USA számít a legfontosabb szövetségesnek az orosz fenyegetéssel szemben. Donald Tusk nemrég győzött a választáson, és ezt követően Brüsszeltől megkapta a befagyasztott euró milliárdokat.

Ezzel szemben Macron és Scholz mindinkább béna kacsának tűnnek hiszen hazai népszerűségük a mélyponton áll.

“Olaszország megváltoztathatja Európát”

Giorgia Meloni megőrizte népszerűségét Itáliában több mint egy évvel a kormányra jutás után, és ezért magabiztosan így nyilatkozott a Rai Radio1-nek:

”Olaszország immár nem követi a francia-német vonalat, hanem mi vagyunk a vezető erő. Ha az olaszok támogatnak ebben, akkor megváltoztathatjuk Európát”

– jelentette ki Itália első miniszterelnök asszonya. Aki népszerűségének megőrzését azzal is elő kívánja segíteni, hogy Orbán Viktorhoz hasonlóan átszervezi a közmédiát. Emiatt sztrájkoltak is a Rainál.

Giorgia Meloni jó szereplésre számít az európai választáson, és abban reménykedik, hogy létrehozhat egy nagy szélsőjobboldali frakciót Marine Le Pen asszonnyal, aki ügyesen eltávolította a vállalhatatlan Alternative für Deutschland mozgalmat a frakcióból.

Giorgia Meloni jó kapcsolatot épített ki Ursula von der Leyen asszonnyal, akinek minden támogatóra szüksége lesz, ha újra a brüsszeli bizottság elnöke akar lenni.

Az Európai Parlament szocialista frakciója viszont közölte : nem támogatná Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen együttműködését.

Jelenleg mindenki a júniusi európai választások eredményére vár illetve arra, hogy ki lesz az Egyesült Államok elnöke? Ha Trump jön, akkor sok minden megváltozhat.

Brüsszel ebben a helyzetben nem mutathat gyengeséget, de nincsen ereje egységes programhoz, mert ahhoz olyan Európai Unió kellene, amely nem megosztott a legfontosabb kérdésekben. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú brüsszeli hivatalnok a kérdésre válaszolva így összegezte a helyzetet:

”Mindenki utálta azt amikor a francia-német tengely túlságosan is erős volt, de most egyáltalán nem örülünk annak, hogy ez a páros túl gyengén muzsikál, mert ilyenkor egyetlen fontos döntést sem hoznak Brüsszelben, minden leáll.”

Módosítani kell – jól működik az oroszok elektronikus elhárítása

A Washington Post bizalmas ukrán értékelésekre hivatkozva azt írja, hogy egyes nyugati fegyvertípusok pontossága az orosz elektronikus hadviselés munkája miatt jelentősen csökkent.

Miután bizonyos típusú amerikai fegyverek pontossági szintje jelentősen csökkent, Kijev felhagyott használatukkal. Olyan fegyverekről beszélünk, amelyeknek van műholdas irányítása. Különösen az Excalibur lövedékek és a HIMARS rendszerek.

„Az Egyesült Államokban fejlesztett Excalibur lövedékek sikerességi rátája hónapokon belül zuhant, és 10 százalék alá esett a célpontokra.”

Az újság szerint 6 hónappal ezelőtt, miután az ukránok jelentették a problémát, Washington leállította az Excalibur lövedék szállítását.

Egy neve elhallgatását kérő magas rangú amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a Pentagon arra számított, hogy egyes precíziós fegyvereket megsemmisít az orosz elektronikus hadviselés, és Ukrajnával együttműködik ennek ellensúlyozására.

Oroszország azonban „továbbra is kiterjeszti a rádióelektronikai hadviselés alkalmazását”.

Ez hozzájárul ahhoz, hogy Washington és NATO-szövetségesei továbbra is keresik a módját az orosz innovációk elleni küzdelemnek.

„Oroszország ukrajnai inváziója modern kísérleti terepet hozott létre a nyugati fegyvereknek, amelyeket soha nem használtak olyan ellenség ellen, amely képes volt Oroszországhoz hasonlóan megzavarni a GPS-navigációt.”

A Washington Post arról is ír, hogy az ukrán lövészek még azelőtt, hogy az Egyesült Államok leállította volna az ellátást, többnyire abbahagyták az Excalibur használatát, mert nehezebben használhatók, mint más lövedékek.

Ami az orosz EW-t illeti, állítólag az is akadályozza az ukrán pilóták munkáját:

„az ukrán pilóták számára nincsenek nyitott ablakok, ahol úgy érzik, hogy nem kerültek a célkeresztbe”.

A modern F-16-os vadászgépek azonban lehetővé tennék az ukrán légierő számára az orosz gépek visszaszorítását.

Ami a HIMARS-t illeti, a kiadvány arról számol be, hogy a használat első évében sikeresen megsemmisítették meg a raktárakat orosz fegyverekkel és parancsnoki állomásokkal, azonban a második évben az orosz elektronikus hadviselés elkezdte megzavarni őket.

Ahogy a The Washington Post írja, „ez a hatástalanság vezetett oda, hogy egyre gyakrabban használtak nagyon drága lövedékeket alacsonyabb prioritású célpontok eltalálására”.

Kijev továbbra is hatékonynak tartja a HIMARS rakétáit, de az orosz zavarás miatt körülbelül 15 méteres vagy nagyobb tévesztést okozhatnak. Egy amerikai tisztviselő szerint azonban az USA a HIMARS-t további berendezésekkel látja el a pontos célzás biztosítása érdekében.

Az ukránok az orosz elektronikus hadviselés elleni küzdelem egyik módja a drónok használata, mielőtt ellenséges célpontokat céloznak meg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK