Fontos

Hajléktalanok palotája Rómában

A Migliori palotát a vallásos család 1930-ban adományozta a Vatikánnak. A freskókal díszített palotában korábban a piarista nővérek tartottak fenn szállást leányanyák számára. Miután ők elköltöztek, a pápai Kúriában felmerült az ötlet, hogy rendezzenek be luxus szállodát Róma kellős közepén. Ferenc pápa azonban másképp döntött.

A Szent Egyed közösség kezeli a palota ügyeit

Ferenc pápa megbízta a szociális ügyekkel foglalkozó vatikáni bíborost, a lengyel Konrad Krajewskit, hogy a palotát a szegények számára tartsák fenn elsősorban a hajléktalanokra és a bevándorlókra gondolva. „Ez maga az evangélium ” – hangsúlyozta Konrad Krajewski bíboros, aki hozzátette: „A szegényeknek ily módon visszaadjuk a méltóságot, melyet a világ megtagadott tőlük!”

A Szent Egyed közösség a különböző felekezetek közötti párbeszéd híve. Ezért is kapta ezt a megbízást Ferenc pápától hiszen a szegények és a hajléktalanok mind nagyobb része a bevándorlók közül kerül ki az Örök Városban.

Ferenc pápa nagy elődjének, II. János Pál pápának az útját követi: a halála után szentté avatott lengyel egyházfő 1982-ben avatott fel egy hasonló házat Róma belvárosában. Dono di Maria (Mária adománya) nevet viseli az a ház, melyben Teréz anya apáca rendje gondoskodik a hajléktalanokról. Teréz anya, aki albán szülők gyerekeként született meg Szkopjéban, Indiában lett a szegények gyámolítója. Halála után őt is szentté avatták mint II. János Pált.

A szélsőjobboldal bírálja Ferenc pápát a migránsok támogatása miatt

Matteo Salvini amíg Itália belügyminisztere volt, megkísérelte hermetikusan elzárni Olaszországot a tengeren keresztül érkező migránsoktól. Politikája homlokegyenest ellentétes Ferenc pápáéval, akinek első látogatása megválasztása után Lampedusa szigetére vezetett Itália akkor legnagyobb menekülttáborába. Matteo Salvini most ellenzékben van, de vissza akar kerülni a hatalomba immár miniszterelnökként. Ferenc pápa többször bírálta a szélsőjobboldal kirekesztő jellegű kereszténység felfogását. Ezért a hajléktalanok palotájában nem tesznek különbséget a jelentkezők között: ez a ház mindazok háza, akiknek nincsen házuk! Így határozta meg a hajléktalanok palotájának küldetését az igazgató, aki a Szent Egyed közösség egyik vezetője Rómában.

Trump gratulált Kim Dzsong un-nak a születésnapján

Észak Korea duci diktátora a hivatalos adatok szerint 1982 január 8-án látta meg a napvilágot. Mindez a hivatalos mítosz része: az uralkodó Kim dinasztia élete valójában titok.

A dinasztia harmadik uralkodója azért született hivatalosan 1982-ben, mert nagyapja, a rendszer alapító Kim Ir szen 1912-ben látta meg a napvilágot. Szülőfaluja ma Betlehemhez hasonló zarándokhely bár történészek szerint egyáltalán nem ott született. A hivatalos mítosz szerint a dinasztia második vezére, Kim Dzsong il 1942-ben született a koreaiak szent hegyén a Paktuszanon. Ez a koreai Olümposz. A történészek szerint valójában Kim Dzsong il egy szovjet lágerben született, ahol apja kiképzést kapott. Onnan tért haza szovjet százados egyenruhában, hogy megalapítsa a kommunista rendszert Észak Koreában. A szovjet múlt feledve, ma már nemzeti kommunista mítosz van. A nemzeti kommunista rendszer nyomorban tartja a népet, hogy pénzelni tudja a költséges fegyverkezési programot.

Kim Dzsong un kihívja Trumpot

Szingapúrban az amerikai elnök és az ifjú diktátor megállapodott abban, hogy Észak Korea leszereli nukleáris és ballisztikus rakéta fegyvereit. Cserébe Amerika megszünteti a szankciókat, melyek fojtogatják Észak Korea amúgy is nyomorúságos gazdaságát. Mindkét fél egymást vádolja, hogy miért nem lett semmi a beharangozott változásból. Hanoiban már sikertelen volt a második csúcs. Harmadikról egyelőre csak beszélnek …

Trump nem közvetlenül gratulált

Az USA elnöke fogadta a Fehér Házban Dél Korea államfőjének biztonságpolitikai tanácsadóját. Őt kérte meg, hogy tolmácsolja a születésnapi jókívánságokat Kim Dzsong un-nak. A biztonságpolitikai tanácsadó most mesélte el mindezt a sajtónak Szöulban. Hozzátéve, hogy Dél Korea elnökének születésnapi jókívánságaihoz csatolták Trump üzenetét is. Dél Korea elnöke mindenképp szeretné, ha lenne új csúcstalálkozó Trump és Kim Dzsong un között. Trump viszont azt számolgatja: vajon előnyös – e neki a választási harcban, ha összefut valahol a duci diktátorral, aki eleped a vágytól, hogy láthassa őt?

A szélsőjobb bírálja a bíborost, aki a migránsokat segíti

Németország egyik legtekintélyesebb katolikus főpapja, Reinhard Marx bíboros 50 ezer eurót adományozott egy jótékonysági szervezetnek, mely segíti a Földközi tengeren hányódó bevándorlókat.

Az Alternative für Deutschland sietett megtámadni München érsekét, akit azzal gyanúsítanak, hogy embercsempészeteket támogat. Felszólították Marx bíborost, hogy közölje: saját döntése volt az adományozás a migránsok megsegítésére vagy előtte megkérdezte a katolikus közösséget, melyet képvisel. Németországban az állam szedi be az egyházi adót. Az Altenative für Deutschland szóvivője demagóg módon feltette a kérdést: „én miért fizetem harminc éve az egyházi adót, ha a migránsok támogatására fordítják, mellyel én nem értek egyet!”

A támadás nemcsak Marx érsek ellen irányul

A bajor katolikusok vezetője egy olyan jótékonysági szervezetnek adta az 50 ezer eurót, melyet az evangélikus egyház hozott létre Németországban. A szervezet fenntart egy hajót, mely kimenti a fuldokló bevándorlókat a Földközi tengeren. Németországban a történelmi egyházak kiállnak a bevándorlók mellett, de a politikai pártok megosztottak.
A keresztényszociális unió, mely Bajorországot évtizedek óta kormányozza meglehetősen kétértelmű álláspontot vall. Korábban meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt a keresztényszociális unió vezetőségi ülésére. Időközben Horst Seehofer mérsékelte álláspontját hiszen Németország belügyminisztereként figyelembe kell vennie azt, hogy a történelmi egyházak támogatják a migránsokat. Az AfD viszont nem véletlenül támadja a bajor katolikus egyház fejét. A szélsőjobboldali párt megpróbálja elhódítani Bajorországot a keresztényszociális uniótól, hogy ezzel megerősítse pozícióját egész Németországban.

Hétéves börtön egy orosz fegyverkereskedőnek

Vladimir D. olyan rakéta technológiát szállított Oroszországba, amely embargós vagyis az Európai Unió tiltja a kivitelét egy nem baráti országba. A bíróság Hamburgban hétéves börtönbüntetésre ítélte Vladimir D.-t, de korántsem biztos, hogy le is kell ülnie a büntetését.

A német sajtó szerint Vladimir D. az orosz hírszerzés embere vagyis bármikor kicserélhetik egy olyan ügynökre, aki a németeknek fontos, és lebukott valahol Oroszországban.

A sors iróniája, hogy a hamburgi bírósági ítélet épp akkor született meg amikor Putyin elnök megszemlélt egy flotta gyakorlatot a Krím félsziget közelében. Az orosz flotta azokkal a hiperszonikus rakétákkal gyakorlatozott, melyek Putyin szerint egyedülállóan hatékonyak, mert nincsen ellenük védelem.

A flotta gyakorlat után Putyin elnök Merkel kancellárral találkozik. Aligha valószínű, hogy szóba kerülne a lebukott orosz fegyverkereskedője hiszen sok ennél fontosabb megbeszélnivalója is van az orosz elnöknek Németország kancellárjával. Ott van például az Északi áramlat gázvezeték, mely már majdnem készen van, de az amerikaiak mindent megtesznek, hogy Németország minél később kaphasson orosz földgázt ezen a vezetéken a Balti tenger alatt.

Merkel és Putyin mindenképp megvitatja az amerikai-iráni válságot, mely mindkét államot érinti. Oroszország Irán szövetségese: az irániak orosz rakétákkal lőtték le a szerencsétlen ukrán személy szállító gépet. Ez nem a legkorszerűbb  orosz rakétavédelmi rendszer, mert azt Moszkva nem adta el Iránnak. Az USA és Izrael kérte erre az oroszokat. Putyin pedig nemet mondott Iránnak, mely elavult rakétáival nemigen ijeszt meg senkit.

Putyin diplomáciai nagyhete

Az orosz elnök Damaszkuszban résztvett egy pravoszláv misén, melyet közvetített egy orosz televízió is. Megígérte a szintén jelenlevő Asszad szír elnöknek, hogy továbbra is élvezheti az orosz katonai támogatást, mely nélkül már réges-régen megbukott volna.

Azután Putyin Isztambulban Erdogan elnökkel tárgyalt. Felavatták a Török áramlat gázvezetéket.

Világ zsandárai egyesüljetek!

Putyin és Erdogan szépen felosztotta a Földközi tenger vidékét azzal számolva, hogy az amerikaiak távozóban vannak, az európaiak pedig közös katonai erő híján nem rúgnak labdába. Némi gondot jelent, hogy Líbiában egymással szembeálló erőket támogatnak, de ez senkit sem zavar különösebben, mert valójában mindkettejüket az olaj és a földgáz érdekli. Mind Putyinnak mind Erdogannak pénzre van szüksége, hogy rogyadozó hazai népszerűségét valahogy visszaszerezze. A külföldi katonai kalandok hoznak ugyan egy kevés népszerűséget, de hosszú távon az embereket nem a kétes hadi dicsőség hanem az életszínvonal érdekli. Az pedig nem fest rózsásan sem Oroszországban sem pedig Törökországban. Ezért is fontos Putyin számára a találkozó Merkel kancellárral: ha el tudná érni az európai szankciók enyhítését, akkor fellendülhetne az orosz gazdaság. Csakhogy Putyinnak ezért cserébe valamit adnia is kellene, és az orosz elnök nem épp engedékenységéről híres.

Rendben vannak a magyarok Irakban

Rendben van a 200 magyar katona Irakban – közölte videókonferencián a misszió parancsnoka. A támadások miatt fokozott biztonsági intézkedések vannak érvényben. Egyelőre maradnak a katonák, bár az ellenzék vitatja a küldetést.

Az Irakban állomásozó magyar katonák parancsnokával egyeztetett élő videós kapcsolattal csütörtök reggel Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A honvédelmi miniszter a sajtó jelenlétében egyeztetett Farkas Sándorral, az iraki magyar kontingens parancsnokával. Az alezredes a miniszternek elmondta: három nappal ezelőtt 72 órás veszély-figyelmeztetést adtak ki parancsnokságukon, amely szerint rakétatámadás, dróntámadás valószínű. Ez szerdára virradóra be is következett, Erbil környékén két rakéta csapódott be, az egyik felrobbant, a másik nem.

Irán több, mint egy tucat ballisztikus rakétát lőtt ki az amerikai erők által használt két iraki támaszpontra – az Ain al-Aszad bázis mellett támadást intéztek az iraki Kurdisztánban lévő erbíli támaszpontra is. Ezzel azt torolták meg, hogy az amerikaiak Bagdadban meggyilkolták Kászim Szulejmáni tábornokot, a Forradalmi Gárdához tartozó al-Kudsz különleges egység parancsnokát. A HM szerda reggel azt közölte, hogy éjszaka rakétatámadás ért több koalíciós katonai tábort Irakban. Magyar katona nem sérült meg.

Más magyar érdekeltségű állomáshelyen nem történt támadás. Valamennyi katona számára fokozott biztonsági intézkedés lépett életbe:

bunkerbe vonultak, folyamatosan viselték a repeszálló mellényt és a sisakot, és csak engedélyezett mozgások történtek. 

A parancsnok azt mondta, hogy a magyar katonák fegyelmezetten hajtották végre feladatukat. Kiemelte: jelenleg rendben vannak. Fel vannak készülve a további feladatok ellátására, s arra is, hogy bármi történjen, arra reagálni tudjanak.

Az otthon lévő hozzátartozóknak azt üzente, semmi olyan problémával nem szembesültek, amire ne tudnának reagálni. Külön kiemelte azt is, hogy sok segítséget kapnak otthonról. Arról is tájékoztatták őket, hogy Magyarországon családsegítő szolgálatot hoztak létre, hogy hozzátartozóikat megnyugtassák, rendben vannak.

A megbeszélésen a parancsnokkal együtt négy katona – köztük egy nő – vett részt. Egyikük a miniszter kérdésére válaszolva azt mondta,

biztonságban érzi magát, ahogy társai is.

A megbeszélés végén a miniszter beszélt az iraki parlament döntéséről is. Elmondta, hogy az iraki parlament részben – az ülésen nem mindenki vett részt – úgy döntött: azzal a kéréssel fordul a kormányhoz, hogy a külföldi katonák hagyják el az országot. Erről viszont az iraki kormány még nem döntött. Ezért

a két ország közötti kétoldalú megállapodás továbbra is érvényben van.

Azt is hangsúlyozta, hogy az országok többsége továbbra is folytatja tevékenységét Irakban. Megjegyezte, Irak, Szíria, Irán sajnos „nem arról híres, hogy ott béke és nyugalom van”, ezért még előfordulhat támadás. Feladatuk pont az, hogy számítsanak rá és felkészüljenek erre.

A tájékoztatón részt vett Böröndi Gábor, a Magyar Honvédség Parancsnokságának parancsnokhelyettese, Vidoven Árpád, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Szabó István honvédelmi államtitkár és Béres János, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója is.

Mintegy kétszáz magyar katona szolgál jelenleg Irakban. Egy részük egy NATO vezette misszióban, más részük az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióban. A magyar katonák az iraki kormány kérésére, a magyar Országgyűlés felhatalmazása alapján látják el feladataikat. Ezek közül – az elmúlt napok történései nyomán – csak a kiképzési feladatokat függesztették fel – mondta a miniszter. Kiemelt fontosságú, hogy a katonáknak a legnagyobb biztonságot tudják garantálni. Ezzel együtt

békemisszió esetén nem lehet teljes biztonságról beszélni

– tette hozzá Benkő.

A Magyar Honvédség parancsnoka, illetve helyettese hetente videókonferenciát tartanak minden misszió vezetőjével, a parancsnokok beszámolnak, mi történt a náluk, milyen új kihívások jelentek meg, milyen esetleges szigorító intézkedésekre van szükség.

A parlament tavaly decemberben hosszabbította meg 2021. december 31-éig a Magyar Honvédség részvételét kétszáz katonával az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben az Iraki Köztársaság területén. Magyarország az Egyesült Államok felkérésére 2015-ben csatlakozott a többnemzeti misszióhoz.

Hosszas, részletes, érdemi tájékoztatást adott a honvédelmi vezetés az Irakban állomásozó magyar kontingens helyzetéről – hangsúlyozták ellenzéki képviselők, miután Benkő Tibor honvédelmi miniszter hivatalában adott tájékoztatást az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának.

Vadai Ágnes, a bizottság DK-s alelnöke és Harangozó Tamás, a bizottság szocialista tagja is azt hangsúlyozta: biztosították őket arról, hogy a magyar katonák biztonságáért mindent megtesznek, minden eshetőségre fel vannak készülve.

Harangozó azt is mondta: jogi szempontból nem indokolt a magyar katonák hazahozatala. Mindketten azt mondták, mindezek ellenére a Magyar Honvédség jelenlegi iraki misszióját nem támogatják, azt a parlamentben nem is szavazták meg.

Antiszemita támadások az első zsidó miniszter ellen

Rasela Mizrahi asszony a munkaügyi minisztériumot vezeti, ahol korábban is dolgozott. Egy iszlamista aktivista, aki korábban a minisztérium munkatársa volt, sietett megemlíteni, hogy „új miniszter asszony bizonyára siet majd kitűzni Izrael zászlaját az irodájában”.

A baloldalról is érte támadás Észak -Macedónia első zsidó miniszterét, aki egy kis jobboldali párt tagja. Emiatt a baloldalon többen azzal vádolják, hogy „a fasisztákkal kötött szövetséget „.

A holokauszt idején szinte minden zsidót megöltek

A treblinkai haláltáborba szállították a nácik az Észak Macedóniában élő zsidókat, akik közül szinte senki sem jött vissza. Mindössze a háború előtti zsidó közösség 2%-a élte túl a holokausztot.

Az egykori Jugoszláviának ez a kis és szegény tagköztársasága mind vallásilag mind nemzetiségileg megosztott. A szláv nyelvű macedón többség és az albán kisebbség kapcsolata egyáltalán nem harmonikus. A vallási megosztottság is jellemző erre a kis államra: a keresztények többsége ortodox, de élnek itt katolikusok is. Szkopjéban született például Teréz anya, akit a katolikus egyház szentté nyilvánított. Egyre több a muzulmán, akiknek a döntő többsége mérsékelt, de iszlamista tendenciák is megjelentek a kis balkáni államban, mely szeretne az Európai Unió tagja lenni.

Újabb gázvezetékek Európába(n)

Szerdán a Török Áramlat egyik szakaszát avatták fel Isztambulban, és már készülőben van az Izraelből induló EastMed. Előbbi elér minket is, de az USA szankcióval fenyegetőzik az orosz befolyás miatt.

Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán felavatta Isztambulban az oroszországi Anapából érkező Török Áramlat földgázvezeték 935 kilométer hosszú fekete-tengeri szakaszát, amely két párhuzamos csövön futva Kiyiköy településnél éri el Törökország európai partjait. (A gázcsap jelképes elfordításakor Putyin oldalán Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Erdogan mellett pedig Aleksandar Vucic szerb elnök állt.) Putyin a ceremónia előtt tartott beszédében kijelentette: a Moszkva és Ankara közötti együttműködés az akadályoztatási kísérletek ellenére minden téren fejlődik.

Oroszország és Törökország 2016 októberében kötött megállapodást az ukrán tranzit elkerülését célzó gázvezetékek megépítéséről. Az egyik cső (a Kék Áramlat) kizárólag Törökországot, míg a másik Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait,

köztük Magyarországot látja el orosz földgázzal.

A vezeték két ága egyenként évi 15,75 milliárd köbméter kapacitású lesz. (Magyarország éves gázigénye 7-8 milliárd köbméter.)

A Török Áramlatot a helyi hálózattal összekapcsoló szárazföldi csőszakasz 100 százalékban a Botas török állami kőolaj- és gázvállalat tulajdona lesz. A másik, Európába tartó vezeték Törökországban futó 180 kilométeres szakaszának a Gazprom és a Botas által 50-50 százalékos részesedéssel létrehozott vegyesvállalat a birtokosa.

Még délebbről is indul gáz

Az orosz gáznak teremt konkurenciát az EastMed nevű jövőbeni gázvezeték, amelynek szerződését január elején írta alá Athénben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök, és Nikosz Anasztasziadisz ciprusi elnök. A vezeték az Izrael partjainál kitermelt földgázt szállítja Európába tengeralatti vezetéken.

Az  1900 kilométer hosszú cső előbb

Izrael földközi-tengeri partvidékétől Ciprusra, majd onnan Krétára, végül Görögország európai partjához

vezeti el a földgázt. Az üzlet értéke 5,8 milliárd dollár. A tervek szerint később egy másik vezeték is épül, amely Olaszország partjaihoz szállítja el az Izraelnél néhány éve felfedezett energiahordozót.

Forrás: zerohedge.com

A gigaberuházás

az európai földgázigény tíz százalékát lesz képes kielégíteni.

A vezetéken évente 9-12 milliárd köbméter földgáz érkezhet a kontinensre a Földközi-tenger délkeleti partjaitól. A gázvezetékeket először a Ciprusig tartó 170 kilométeres szakaszon fektetik le, majd öt éven belül elkészülnek a további szakaszok Görögország és Olaszország felé.

A Globes című izraeli gazdasági újság korábbi írása szerint az EastMed Achilles-sarka az orosz földgázénál sokkal magasabb kitermelési költsége, a tenger alatti szállítás nehézségei, valamint a görög és ciprusi tengerfenék vulkanikus mozgásai. Az új gázhálózat kiépítése ezzel együtt is

alternatíva lehet Európa számára az orosz földgázzal szemben, és kihívást intéz a Török Áramlatnak.

Izrael néhány éve több, mint 900 milliárd köbméter, több földgáz-mezőn elhelyezkedő gázkincset fedezett fel földközi-tengeri partjainál. A kutatások újabb 2200 milliárd köbméter létét feltételezik.

Az USA ferde szemmel nézi

Különösen a Török Áramlat esetében feltételezhető, hogy nem lesz sétagalopp a megépítés. Nem csak a tetemes költség és hosszúság miatt, hanem mert

az Egyesült Államok erősen ellene van újabb orosz gázvezetékek létesítésének.

S ha Donald Trump nem lenne fasírtban az új Ukrán vezetéssel (az esetleg impeachmentbe torkolló politikai zsarolás miatt), akkor az is szempont lenne, hogy a vezetékkel megkerülhető Ukrajna az Európát ellátó gáz bővítésekor, ami még kiszolgáltatottabbá teszi szomszédunkat az orosz birodalmi törekvésekkel szemben. (Ezt a veszélyt enyhíti, hogy decemberben Oroszország és Ukrajna megegyezett a gáztranzit fenntartásáról. A szerződés értelmében az első évben Gazprom legalább 65 milliárd köbméter gáz tranzitját garantálja Ukrajnán keresztül, a következő négy évben pedig 40-40 milliárd köbméterét.)

Mindazonáltal karácsony előtt Trump aláírta a rekord összegű védelmi költségvetési törvényt, amely – amellett, hogy pénzt ad az űrhaderő létrehozására is –

szankcionálja az Európába irányuló két új orosz gázvezeték építésében,

az Északi Áramlat 2-ben és a Török Áramlatban résztvevőket. A törvény büntetéssel sújtja az ezek lefektetésében és megépítésében közreműködő hajótársaságokat és vállalatokat is. Az elnök feloldhatja e szankciókat abban az esetben, ha bizonyítani tudja a kongresszusnak, hogy az Egyesült Államok képes volt minimálisra csökkenteni azt a lehetőséget, hogy a Kreml saját politikai céljaira használja a vezetékeket.

Az Allseas nevű svájci-holland vállalat a törvény hírére bejelentette, hogy felfüggeszti az Északi Áramlat 2 vezeték építésében vállalt munkálatait. Az Allseas a vezeték lefektetési munkálatainak egyik alvállalkozója.

Putyin-Erdogan

Az orosz elnök hivatalosan a Török áramlat nevű tengeralatti földgázvezeték felavatására érkezik Törökországba, de a feszült közel-keleti helyzet sokkal inkább foglalkoztatja a csúcstalálkozó résztvevőit.

Irán rakétákkal támadott amerikai támaszpontokat válaszul arra, hogy az amerikaiak kilőtték Szulejmani tábornokot, az Al Kudsz parancsnokát a bagdadi repülőtér közelében. „A válaszunk Szulejmani meggyilkolására az lesz, hogy kiűzzük az Egyesült Államokat a Közel Keletről” – közölte Rohani iráni elnök. Mind Putyin mind Erdogan óvatosságra inti a két felet, mert tartanak egy nyílt háborús konfliktustól az USA és Irán között.

Él-e még a katonai hármas szövetség?

Oroszország, Törökország és Irán fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen összeültek az utóbbi időben, hogy egyeztessék elképzeléseiket a Közel Keleten. Ennek eredményeképp sikerült sarokba szorítani Asszad elnök ellenfeleit Szíriában. Csakhogy míg az oroszok és az irániak teljes mértékben támogatják Asszad elnököt addig a törökök „nem benne látják a jövő emberét”. Törökország fegyveres erői elfoglalták Idlib tartomány egy részét, és ott is akarnak maradni miközben Asszad és az őt támogató Oroszország és Irán kiáll Szíria szuverenitása mellett.

Líbia is megosztja a hármas szövetséget, mert Erdogan elnök katonákkal támogatja a központi kormányt miközben az oroszok inkább a vele szemben küzdő Haftar tábornokot támogatják. Putyinnak és Erdogannak tehát bőven van miről tárgyalnia miközben fél szemmel Trump elnököt figyelik hiszen mindkettőjük számára az USA kapcsolat számít igazán.

Putyin Szíriában

Meglepetésszerű látogatást tett Damaszkuszban az orosz elnök, aki a polgárháború óta támogatja Asszad elnököt Szíriában. Jellemző, hogy a két államfő az orosz katonai parancsnokságon tárgyalt egymással.

Az oroszoknak flotta bázisa és légi támaszpontja is van Szíriában, ahol döntő szerepük volt abban, hogy Asszad elnök felülkerekedett az ellenfelein.

Szulejmani tábornok halála új helyzetet teremtett a Közel Keleten

Asszad elnök nemcsak az oroszok hanem Irán támogatását is élvezte a polgárháborúban. Az irániak katonailag is berendezkedtek Szíriában. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök többször kérte Putyin elnököt, hogy beszélje rá Iránt a távozásra Szíriából, de az orosz államfő nyíltan megmondta: ha megkérné Szulejmani tábornokot a távozásra, akkor sem tenne eleget a kérésének. Szulejmani tábornok volt a külföldön harcoló iraki csapatok főparancsnoka, akit az amerikaiak kilőttek Irakban. Emiatt az USA és Irán a háború szélére sodródott. Oroszország katonailag együttműködött Iránnal Asszad elnök támogatásában, de azt az iráni elképzelést nem támogatja, mely domináns szerepet szán a teheráni iszlamista kormányzatnak a Közel Keleten.

Az oroszok az amerikaiakkal és Izraellel is tárgyalnak

Az USA és Izrael kérésére Oroszország nem ad Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak, amely így nem tud hatékonyan védekezni egy esetleges amerikai támadással szemben. Putyin, Trump és Netanjahu biztonságpolitikai tanácsadói Izraelben tanácskoztak, hogy egyeztessék elképzeléseiket a Közel Keletről. Putyin több vasat is tart a tűzben, hogy a döntőbíró szerepét eljátszhassa a Közel Keleten. Az orosz elnök meglepetésszerű szíriai látogatása épp ezt a meghatározó szerepet van hivatva igazolni, de az USA példája jól mutatja: senkinek sem sikerül tartósan a döntőbíró szerepet eljátszani a Közel Keleten.

Kim Dzsong un Szulejmani tábornok sorsára juthat?

A Fehér Ház terrorista listáján Irán után Észak Korea következik – nyilatkozta a CNN hírtelevíziónak Adam Mount szakértő, aki szerint Kim Dzsong un komolyan megijedhetett akkor amikor az USA drónokkal kilőtte az iráni tábornokot.

Trump elnök az akciót azzal indokolta meg, hogy Kaszim Szulejmani tábornok terrorista volt. Mindez emlékeztet arra, hogy az ifjabb Bush elnök a Gonosz tengelyről beszélt szeptember 11 után. Három államot említett mint a terrorizmus bástyáját: Irakot, Iránt és Észak Koreát. Nem sokkal később az amerikaiak lerohanták Irakot. Elkapták Szaddám Huszeint, akit felakasztottak.

A jelenlegi diktátor papája, Kim Dzsong il erre hivatkozva gyorsította fel atom és rakéta fejlesztési programját – tartós nyomorúságra ítélve Észak Koreát.

Csúcstalálkozó helyett fegyverkezési verseny?

Trump és Kim Dzsong un Szingapúrban megegyezett abban, hogyha Észak Korea lemond nukleáris és rakéta programjáról, akkor az USA visszavonja a szankciókat a nemzeti kommunista rendszerrel szemben. Kim Dzsong un azt követően állt rá a találkozóra, hogy hírül vette: az amerikaiak elküldték Dél Koreába a haditengerészet híres Seal kommandósait, akik 2011 tavaszán kinyírták Oszama bin Ladent, a világ első számú terroristáját Pakisztánban.

Szingapúr után a második csúcstalálkozó Hanoiban kudarcba fulladt. A harmadik, melyet a két Korea határán tartottak úgyszintén. Az ok: az amerikaiak csak azután akarják feloldani a szankciókat, hogy Észak Korea leszerelte atomfegyvereit és ballisztikus rakétáit. Észak Korea viszont párhuzamosan akarja végrehajtani a leszerelést és a szankciók feloldását. Kim Dzsong un az év végéig adott haladékot Trump elnöknek. Minthogy megállapodni nem sikerült , ezért Észak Korea ifjú diktátora újra fenyegetőzni kezdett. Folytatják az atom programot és a ballisztikus rakéták fejlesztését. Elérhetjük az USA területét nukleáris fegyverekkel- hangsúlyozta Kim Dzsong un.

Ennél jóval kevesebbért vadászták le az amerikaiak Kaszim Szulejmani tábornokot, aki a Közel Keleten volt fontos katonai vezető, de közvetlenül nem fenyegette az Egyesült Államokat.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK