Fontos

Szijjártó: részt veszek az Ukrajnáról szóló békekonferencián

A legmagasabb orosz érdemrenddel kitüntetett magyar külügyminiszter nyolcadszor járt Oroszországban azóta, hogy Putyin parancsára az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát 2022 február 24-én.

Szentpéterváron kijelentette:

”mi abszolút a béke oldalán állunk, ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden”

– közölte Orbán Viktor első janicsárja, aki a főnöke helyett kapta meg a Barátság Érdemrendet Oroszországban.

Szijjártó Péter nem vár eredményt a svájci békekonferenciától, melyre Zelenszkij elnök meghívta Orbán Viktor miniszterelnököt.

Szijjártó szerint akkor lenne eredmény várható, ha “mindenkit meghívtak volna, de Oroszország esetében nem ez a helyzet.”

Kína sem vesz részt a békekonferencián pedig Zelenszkij elnök meghívta Hszi Csin-ping kínai államfőt is. Kihagyja a konferenciát Joe Biden is, aki maga helyett az alelnököt, Kamala Harrist küldi Svájcba.

Mit akar az USA elérni Ukrajnában?

Joe Biden európai utazása előtt interjút adott a liberális Time magazinnak, és ott megkérdezték tőle: nem lesz-e ebből háború Oroszországgal?

“Akkor lenne háború Oroszországgal, ha nem támogatnánk Ukrajnát”

– válaszolta az USA elnöke. Ellenfele, Donald Trump azt ígéri, hogy amennyiben megválasztják, akkor villámgyorsan rendezné Ukrajna ügyét. Minden bizonnyal úgy, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyin orosz elnökkel egy fegyverszünetben, amely gyakorlatilag rögzítené Oroszország és Ukrajna új határát – természetesen csak “ideiglenesen”.

Pressman nagykövet bírálta Szijjártó Péter oroszországi útját az X-en:

”Szijjártó Péter miniszter úrnak igaza van: az energia diverzifikáció nem ideológiai hanem fizikai kérdés. A fizika törvényei Magyarországon is ugyanazok mint a többi uniós országban. A többiek viszont úgy döntöttek, hogy csökkentik a függőségüket Putyintól”

– írta az USA budapesti nagykövete, aki arra célzott: Washingtonban tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy Putyin az energiaszállításokon keresztül finanszírozza Orbán Viktor szuverén rendszerét.

Miután Brüsszeltől nem kap pénzt, Orbán Viktor egyre jobban rá van utalva keleti  “szövetségeseire” Putyinra és Hszi Csin-pingre. Csakhogy Biden elnök, aki épp most európai körutat tesz, már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Orbán Viktor elutasítja a hidegháborús logikát, és ezzel egyáltalán nincsen oly egyedül Európában. Azzal, hogy Biden elnök képtelen megoldani az ukrajnai válságot, a béke ügyét átengedi Trumpnak, Európában pedig a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak. Ez nagyon komoly választási kockázat mind az Egyesült Államokban mind pedig Európában.

Korrupt kormányfő, aki megölette az oknyomozó újságírónőt

A háromgyermekes újságírónő autóját 2017-ben maffiózók robbantották fel, akik egy kormányhoz közelálló oligarcha utasításait hajtották végre. Az oligarcha az akkori kormányfő kabinetfőnökével együtt bíróság elé kerülhet – írja a londoni Guardian. A miniszterelnök is távozni kényszerült a gyilkosság miatt Málta szigetén.

A miniszterelnök kabinetfőnökének és az energia ügyek miniszterének off-shore cégei vannak Panamában és  Dubajban – derítette ki Caruana Galizia, aki halála előtt abban az ügyben nyomozott, hogy az Electrogas miért kapott igen előnyös szerződést a kormánytól. Az Electrogas résztulajdonosát és főnökét gyanúsítják azzal, hogy kiadta a parancsot az újságírónő meggyilkolására, de minden bizonnyal tudott erről a miniszterelnök kabinetfőnöke, sőt egyáltalán nem kizárt, hogy maga a kormányfő is. Az oligarcha, Yorgen Fenech tagadja, hogy ő ölette volna meg az oknyomozó újságírónőt. A gyilkosság olyan nagy port vert fel, hogy Máltára utazott az Európai Parlament elnöke is. Pár hónappal később a kormányfő is lemondott tisztségéről.

Muscat miniszterelnök egy korrupciós piramis tetején ül – állította az újságírónő, aki a többi között feltárta az Azerbajdzsánhoz fűződő kétes kapcsolatokat is. Máltán még egy azeri bank is működött, mely az arany útleveleket intézte olyan azeri “üzletembereknek”, akik szabad mozgást akartak az Európai Unión belül. Az Európai Unió és az Európai Központi Bank végülis megunta a dolgot, és véget vetett az azeri aranyéletnek, mely Alijev elnök kaviár diplomáciájának szerves részét  alkotta. Ennek lényege európai politikusok megvásárlása volt. Muscat akkori miniszterelnök szerint “mindez  a fantázia szüleménye és kitaláció illetve hazugság.”

Az ex miniszterelnököt több korrupciós üggyel is gyanúsítják.

A legnagyobb pénz a kórházak privatizációjában volt: 4 milliárd eurós korrupció ügyében nyomoz az ügyészség

– írja a Guardian. Amely hozzáteszi, hogy a kormányfő kabinetfőnöke ebben az ügyben is kulcsszerepet játszott.

Az újságírónő meggyilkolása nem állította le az oknyomozó sajtót

Caruana Galizia egyszemélyes intézmény volt Máltán, aki bátran küzdött a kormányzati korrupció ellen annak ellenére, hogy többször is halálos fenyegetést kapott. Amikor a gyilkosok beváltották fenyegetésüket abban reménykedtek, hogy leáll a kétes kormányzati ügyek vizsgálata a sajtóban, de tévedtek. Más újságírók folytatták a leleplezéseket, és dokumentumokkal igazolták:

a kormányfő kabinetfőnökének és az energia miniszternek off-shore cégei működtek Dubajban, ahol jelentős összegű kormányzati pénzek tűntek el.

Az Electrogas ügyében a vizsgálóbírónő befejezte a nyomozást, és lezárta jelentését. Az ellenzék követeli, hogy tegyék ezt közzé, de a kormány szerint még nem ért véget a vizsgálat abban az ügyben, amely egy oligarcha, az energia miniszter és a kormányfő kabinetfőnökének korrupciós kapcsolatait tárta fel. Korrupción túl pénzmosásról is szó van ebben az ügyben, amely a kormány és a magántőke összefonódását mutatja Málta szigetén.

Csád szuverenitását is az oroszok támogatják

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter afrikai körútját Csádban fejezte be, abban az országban, ahol magyar katonai misszió is létesül méghozzá Orbán Gáspár őrnagy közreműködésével. A miniszterelnök fia, aki államköltségen végezte el a legdrágább brit katonaiskolát, összekötő tiszt a magyar honvédség és a csádi vezetés között.

“Csád szuverén állam, amely nem túsza senkinek sem, és azzal ápol kapcsolatot akivel csak akar!” – mondta az afrikai állam külügyminisztere amikor találkozott az orosz diplomácia vezetőjével. A terem vastapsa igazolta: a külügyminiszter az egész csádi vezetés nézeteit fejezte ki, és ez megelégedésére szolgál az orosz félnek is, amely a kivonulóban levő  nyugati erőket: a franciákat és az amerikaiakat kívánja pótolni a stratégiai fontosságú afrikai államban. Putyin elnök megbízásából a Wagner hadsereg nyomul Afrikában, ahol most Csád került sorra. A Wagner-csoport immár önfenntartó, mert Putyin közölte velük: maguknak kell előteremteniük a fennmaradásukhoz szükséges pénzt. A Wagner-csoport kipróbált gyilkosai ezért sorra jelentkeznek az afrikai vezetőknél, és felajánlják szolgálataikat az ingatag rezsimek védelmezésére. Csád jelenlegi elnökének édesapját a lázadók néhány éve lelőtték, a rendszer tehát nem sziklaszilárd szükség van a kipróbált zsoldosokra, akik Szíriában, Ukrajnában, a Közép Afrikai Köztársaságban és Nigerben már bizonyítottak: parancsnoki gárdájuk szerepel a háborús bűnösök listáján. A Wagner-csoport alapító atyja, Prigozsin nem érhette meg az újabb afrikai kalandot, mert fellázadt Putyin ellen, és érdemei elismeréseképpen repülőgépét felrobbantotta az orosz titkosszolgálat.

Afrika egyre fontosabb Putyinnak: két éven belül ez már Lavrov külügyminiszter hatodik körútja ezen a kontinensen. Csádban nem kertelt az orosz diplomácia vezetője:

“vagy velünk van egy állam vagy ellenünk, középút nincs!”

Csád jelenlegi vezére korábban azzal vádolta a Wagner-csoportot, hogy aktív szerepet játszott apja, a korábbi elnök meggyilkolásában 2021-ben. Mindez ma már feledve van. Idén januárban Putyin ünnepélyesen fogadta a Kremlben Csád elnökét, aki immár felejti apja véres végzetét.

Mit csinál a magyar katonai misszió Csádban?

Senki sem tudja hiszen minden szigorúan titkos. A Le Monde szerint Orbán Viktor egyeztetett Macron elnökkel is hiszen a franciák még tartanak mintegy ezer katonát Csádban. Közben viszont Szijjártó külügyminiszter az oroszokkal is egyeztetett, és a magyar misszió részben az orosz hírszerzés szeme lesz ebben a stratégiai fontosságú országban, ahol Magyarországnak semmifajta érdekeltsége sincsen. Még magyar diplomáciai képviselet sem működik Csádban. Az oroszok azonban igencsak aktívak: május elején volt az elnökválasztás Csádban, melyet éppúgy mint Oroszországban megnyert a hatalmon levő elnök. Ki volt a választási tanácsadója? Makszim Sugajev, a Wagner-csoport “különleges szakértője.”

Lavrov külügyminiszter minden afrikai államban az orosz modellt ajánlgatta, az üzenet lényege:

”a demokrácia felforduláshoz vezet.”

Ez zene az afrikai diktátorok füleinek hiszen a nyugati nagyhatalmak állandóan a demokrácia és az emberi jogok fontosságát hangoztatják. Lavrov külügyminiszter meghívta Oroszország összes afrikai partnerét arra a csúcstalálkozóra, melyet Szocsiban rendeznek meg novemberben. Putyin Lavrovval egyidőben Afrikába küldte a hadügyminiszter egyik helyettesét is: Junusz Bek Jevkurov azokat az afrikai államokat látogatta végig, melyekkel már van katonai szerződése Moszkvának: Burkina Faso, Mali és Niger.

Csáddal még nincs katonai szerződése Oroszországnak, ezért van ott szükség a magyar misszióra, melyet személyesen Orbán Gáspár őrnagy kapcsol össze a csádi vezetéssel.

A vezetés nem azért távolodik a Nyugattól, hogy az oroszok nyakába vesse magát hiszen azt láthatja a szomszédos Líbiában, hogy Haftar tábornok oroszbarát rendszere képtelen működőképes államalakulatot létrehozni az ország keleti részén noha Kadhafi tábornok már 2011-ben kilehelte lelkét vagyis 13 éve volt arra, hogy valamilyen eredményt felmutasson. Az egyetlen siker az USA nagykövetének meggyilkolása volt Benghaziban a titkos CIA támaszponton.

Biden Európában, de mit keres Szijjártó Szentpéterváron?

Biden elnök Európába érkezett, hogy megerősítse a NATO egységét szimbolikusan is hiszen látogatása egybeesik a partraszállás dátumával. 1944 június hatodikán az amerikai és brit csapatok azért szálltak partra Normandiában, hogy felszabadítsák Európát a náci uralom alól, és megakadályozzák, hogy Sztálin hadserege elérje az Atlanti óceánt.

Washingtonban az ázsiai – csendes óceáni hadszínteret tartották a fontosabbnak, és eredetileg csak 1945-re vagy 1946-ra tervezték a partraszállást Franciaországban, de meglepte őket a szovjet hadsereg előretörése, melynek tempójából kiszámították: Sztálin hadserege elérheti az Atlanti óceánt 1945-re, ha nincsen nyugati front. Ezt mind az USA mind Nagy Britannia el akarta kerülni – mindenáron.

Biden elnök is azért jött most a választási kampány kellős közepén Európába, hogy felelevenítse az atlanti szövetséget, és a közös szembenállást egy kontinentális fenyegetéssel ezúttal Oroszországgal szemben.

Biden már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot, Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően pedig megerősítette az USA vezető szerepét a    NATO-ban, és megsemmisítette az együttműködést az Európai Unió és Oroszország között.

Orbán kilóg a sorból

A magyar miniszterelnök nem fogadja el Biden elnök hidegháborús diplomáciáját , és nem akar a NATO zászlaja alatt Oroszország ellen küzdeni. Ezért Putyin ki akarta őt tüntetni a legmagasabb külföldinek adható kitüntetéssel, a Barátság Érdemrenddel. Orbán taktikusan átpasszolta ezt Szijjártó külügyminiszternek, aki egyedül az uniós diplomáciai vezetők közül továbbra is felkeresi Oroszországot. Most megismétli tavalyi útját Szentpéterváron – a magyar szuverenitás jegyében.

A Putyin által finanszírozott magyar szuverenitás tragikomikus fordulat Orbán pályafutásában, de egyáltalán nem meglepő.

Moszkvában nagyon jól ismerik Orbán Viktort

Gorbacsov alighogy a Szovjetunió vezetője lett, tárgyalásokba bocsátkozott a Nyugattal, és ennek egyik fejleménye volt Moszkva 1945-ös hódításának feladása: így jöhetett létre a rendszerváltás Magyarországon és a többi kis szocialista országban. Ki fogja levezényelni a vértelen rendszerváltást? – érdeklődött az USA budapesti nagykövete szovjet kollégájánál. Aki mosolyogva közölte: a magyar elvtársak listával szolgálnak hamarosan.

A rendszerváltó politikusoknak ezen a KGB által jóváhagyott listáján szerepelt a fiatal Orbán Viktor is, aki az amerikai és a szovjet nagykövetség tudtával mondta el nevezetes beszédét Nagy Imre temetésén a szovjet csapatok kivonásáról, melyről az USA és a Szovjetunió már réges- régen megegyezett

– igaz, hogy erről nem tájékoztatta senki sem a magyar közvéleményt.

A fiatal Orbán Viktor, aki 1989-ben kalauzolta Bush amerikai elnököt Budapesten lelkesen képviselte a rendszerváltást és a nyugati szövetséget mindaddig amíg rá nem döbbent: az USA számára ez a régió kizárólag stratégiai szempontból fontos, az itt élők megélhetése tökéletesen közömbös. Az USA számára a régióban csakis Lengyelország és Románia számít, az összes többi kis ország csak akkor válik érdekessé, ha kilóg a sorból. Orbán Viktor pedig pontosan ezt teszi.

Dafke?

Nyilván ez is szerepet játszik ebben, de a miniszterelnök azzal számolhat: ha az USA-nak nem vagyok fontos, akkor a moszkvai és a pekingi kapcsolatok felértékelnek engem Washingtonban. A CIA valóban lelkesen tudakozódik is a magyar-orosz és a magyar-kínai kapcsolatok után. Orbán Pekingben parolázott Putyinnal, és nemrég itt járt Hszi Csin-ping elnök is. Most pedig Szijjártó külügyminiszter Szentpéterváron tárgyal.

Miről? Az orosz földgázszállításról. Szijjártó közölte, hogy az ukrajnai háború Magyarország energiabiztonsága szempontjából negatív tényező. Ezzel sok más európai állam is így járt, de ők igyekeztek csökkenteni a függést Oroszországtól. Sikerrel. Magyarország nem csökkenti az energiafüggést, miért nem? Ahogy Gyarmati István veterán nagykövet rámutatott: Moszkva ezen keresztül finanszírozza Orbán Viktor rendszerét! Mészáros Lőrinc milliárdjainak jelentős része a rendszerhasználati díjból származik. Moszkva már a szovjet időkben is úgy finanszírozta magyar barátait, hogy olcsón szállította a földgázt és a kőolajat, melyet azután a magyar elvtársak drágán, valutáért eladtak Nyugatra – lecsippentve a saját hasznukat. Most ugyanez megy, csakhogy az oroszok által finanszírozott magyar elit a saját lakosságát vámolja meg. Ügyes.

Ezt van hivatva feledtetni a béke propaganda, amely egyáltalán nem hatástalan hiszen még a Time magazin is megkérdezte Biden elnököt: nem csúszhat-e bele a NATO egy Oroszország elleni háborúba Ukrajna miatt? A válasz:

”akkor csúsznánk bele, hogyha nem támogatnánk Ukrajnát. Egyébként pedig sehogy sem csúszunk bele egy háborúba”

– válaszolta Biden, akinek a diplomáciája kínos kudarc sorozat a választási kampány kellős közepén: sem az ukrajnai háború sem a gázai válság nem kecsegtet gyors megoldással, de még lassúval sem igazán.

Süketek párbeszéde

Egy szaúdi hírügynökség jelentése szerint a Hamász tisztviselői elutasították a túszszüneti megállapodásra irányuló javaslatot, azt állítva, hogy az alapvetően különbözik a Joe Biden amerikai elnök által előterjesztett megállapodástól.

Hamász forrásai azt mondják Asharq Al-Awsatnak, hogy a terrorcsoport egyértelmű garanciákat akar a háború befejezésére.

„Izrael manipulál. Átmeneti fegyverszünetet akarnak, akkor a háború kiújul… Kétértelmű szövegeket használnak, amelyek nyitottak az értelmezésre” – mondja egy forrás.

Meg kell jegyezni, hogy ez nem a terrorcsoport javaslatának formális elutasítása volt.

A Hamász politikai vezetője, Iszmail Haníje tegnapi nyilatkozatában kijelentette, hogy a terrorcsoport „komolyan és pozitívan” fog kezelni minden olyan fegyverszüneti megállapodást, amely a háború teljes leállításán és az izraeli erők teljes kivonásán alapul a Gázai övezetből.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök többször is ragaszkodott hozzá, hogy nem fogad el semmilyen túszalkut, amely megakadályozza Izraelt abban, hogy teljesítse háborús célját, a Hamasz felszámolását, amely az október 7-i támadást szervezte, amelyben mintegy 1200 embert öltek meg és 251-et elraboltak.

Az izraeli hadikabinet aláírta azt a túszegyezségi javaslatot, amely teljes végrehajtása esetén véget vetne a háborúnak, bár a miniszterelnök azt állítja, hogy ez lehetővé teszi Izrael számára, hogy ezt megelőzően teljesítse háborús céljait.

Biden: Ukrajna nem lesz feltétlenül a NATO tagja

Az USA elnöke hosszú interjút adott a Time magazinban, melyben kifejtette álláspontját Ukrajnával kapcsolatban.

“béke akkor lesz, ha biztossá válik: Oroszország soha de soha nem foglalhatja el Ukrajnát!

Ez nem azt jelenti, hogy Ukrajnának a NATO tagjává kellene válnia. Azt jelenti, hogy kapcsolatban kell állnunk Ukrajnával, és fegyvereket szállítani neki, hogy meg tudja magát védeni. Én kezdettől fogva azon az állásponton voltam, hogy Ukrajnának nem kell bekerülnie a NATO-ba.”

Biden óvatos nyilatkozatából kiderül, hogy a titkos béketárgyalások, melyeket William Burns, a CIA igazgatója és Szergej Nariskin tábornok folytatnak az ukrajnai béke lehetőségéről meglehetősen előre haladhattak.

Burns CIA igazgató, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában jól ismeri Putyint, ő volt az utolsó amerikai vezető, aki hosszan tárgyalt vele 2021 őszén az ukrajnai agresszió előtt. A kiszivárgott hírek szerint végülis Putyin azért támadta meg Ukrajnát, mert az USA beleegyezett ugyan abba, hogy Ukrajna ne váljon a NATO tagjává, de kétoldalú alapon el akart helyezni olyan rakétákat az ország területén, melyek villámgyorsan elérhették volna Moszkvát anélkül, hogy az orosz légvédelem reagálni tudott volna erre.

Biden elnök a Time interjúban sem zárta ki ezt a lehetőséget.

“Ha megengednénk, hogy Ukrajna elbukjon, akkor Lengyelország lenne a következő, és valamennyi állam az orosz határ mentén követné ebben.”

Ez nem túlságosan meggyőző érvelés hiszen az USA elnöke ugyanebben az interjúban azt állította, hogy “a NATO még sohasem volt ilyen erős.”

Vajon Putyin meg merne-e támadni egy erős NATO-t hiszen az orosz hadsereg sokkal gyengébb? Az orosz hadsereg villámháborúja Ukrajnában is kudarcot vallott.

Képes lenne e Oroszország fenyegetni a NATO-t?

Sem Sztálin sem Brezsnyev sokkal erősebb hadserege sosem kísérelt meg nagy támadást a Nyugattal szemben. Sztálin Finnországot támadta meg 1940-ben, Brezsnyev Afganisztánt 1978-ban. Putyin saját felfogása szerint preventív hadműveletet folytat Oroszország érdekeinek védelmében. Hivatkozik Kennedy elnökre, aki világháborút kockáztatott akkor amikor a Szovjetunió rakétákat helyezett el Kubában 1961-ben. Orosz felfogás szerint Ukrajna ma olyan Oroszországnak mint Kuba az Egyesült Államoknak. Persze mind a kettő szuverén ország csak épp a ballisztikus rakéták korában ennek vajmi kevés jelentősége van.

Belecsúszhat-e a NATO egy háborúba Oroszországgal Ukrajna miatt? – kérdi joggal a Time. A válasz:

”nem, akkor csúsznánk bele egy háborúba, ha nem támogatnánk Ukrajnát. Nem csúszunk bele sehogy sem…”

Itt a Time magazin nem folytatja a kérdezést Ukrajnáról, mert kiderülne, hogy az USA elnöke maga sem tudja, hogy mit is akar elérni az ukrajnai háborúval.

Korábban Joe Biden nyíltan kimondta: meg akarjuk buktatni Putyin elnököt! Ezt ugyan visszavonta, de nem tűzött ki új reális célt: mit akar a NATO elérni Ukrajnában? Miért nem tárgyal Putyinnal?

Trump azt ígéri, hogy villámgyorsan elintézi Ukrajna ügyét oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodik Putyinnal. Biden egyelőre a háború folytatása mellett döntött bár az USA katonai vezetői megmondták neki, hogy Ukrajna képtelen kiszorítani az oroszokat az ország területéről. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nemrégiben arról beszélt, hogy a most megkapott fegyverekkel Ukrajna idén ellen tud állni Oroszországnak, jövőre pedig offenzívát indíthat. Haass, az amerikai Atlanti Tanács ex elnöke, figyelmeztette Biden elnököt és Jake Sullivant, hogy a kivérzett Ukrajna képtelen offenzívára, ezért valamiféle fegyverszünetre van szükség, amely azt jelentheti, hogy a jelenlegi frontvonalon húzódik majd a határ. Ideiglenesen…

Putyin Berija nyomában

Amint Sztálin hírt kapott arról, hogy Németországban és az Egyesült Államokban atombomba feltalálásán dolgoznak a fizikusok, nyomban elrendelte, hogy induljon hasonló program a Szovjetunióban is.

Lavrentyij Pavlovics Berijára bízta az atom program irányítását, a titkosszolgálat rettegett vezetője teljesítette is az elvárásokat: rohamtempóban elkészült a szovjet atom majd hidrogén bomba is.

Az USA-ban törték a fejüket: minek tulajdonítható a gyors siker. Gyorsan rájöttek: szovjet hírszerzők is részt vettek a Manhattan programban. A Rosenberg házaspárt villamosszékbe ültették emiatt. Kurcsatov akadémikus volt a szovjet Oppenheimer. Amikor a szovjet fizikusok, akik egy elit lágerben dolgoztak, megakadtak, akkor Kurcsatov akadémikus mindig tudta a megoldást: Berija hírszerzői jelentései aranyat értek!

Az atombombáért a versenyfutás a második világháború idején folyt, és az USA győzött. A két ledobott atombomba segítségével megrövidítette a háborút Japánnal szemben, amely kapitulált.

Putyin irányítja immár a tudományos akadémiát is

A megnyerhetetlen ukrajnai háború kellős közepén Vlagyimir Putyinnak eszébe jutott, hogy a tudományos akadémia még mindig élvez valamiféle szerény autonómiát. Nemes Gábor, aki sokáig a Kossuth rádió moszkvai tudósítója volt, észrevette, hogy Putyin teljhatalma immár a tudományos akadémiára is kiterjed. Régi orosz szokás szerint maguk az akadémikusok “kérték” Putyin elnököt, hogy hozzon létre egy kuratóriumot a tudományos élet irányítására, és vállalja el ott a vezetői szerepet. Putyin meglepő módon eleget is tett a kérésnek, de kérdés, hogy mire megy ezzel az orosz tudomány? Az idők ugyanis alaposan megváltoztak a Sztálin – Berija páros tömeggyilkos diktatúrája óta. A tudományos kutatás évtizedek óta alulfinanszírozott  Oroszországban, és ennek következtében tudósok ezrei hagyták el szülőföldjüket a Szovjetunió bukását követően. Észak Korea például úgy érhetett el viszonylag gyorsan eredményeket a nukleáris fegyverek és a ballisztikus rakéták fejlesztésében, hogy megvásárolt orosz tudósokat, akik nem lelték honjukat a saját hazájukban.

Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően – 2022 október 24 – valóságos emigrációs hullám indult meg: tudósok ezrei vándoroltak ki Nyugatra.

Putyint mindebből a hadiipar érdekli, amely mindjobban lemarad a nemzetközi versenyben. Oroszország fegyver exportja az elmúlt évtizedben 53%-kal csökkent.

Az ok: a digitális haditechnikában az oroszok lemaradtak egy nemzedékkel a világ mögött – a baráti Kína katonai szakértői állapították meg ezt. Putyin ezen szeretne változtatni a jól megszokott sztálini módszerekkel: kézbe veszi a tudományos akadémiát. Csakhogy Oroszország már nem világhatalom, Putyinnak nincsen pénze.

Az IMF Oroszország idei GDP-jét alig több mint 2000 milliárd dollárra jósolja. Összehasonlításképp az USA esetében ez 28 ezer milliárd dollár!

Orbán okosabb mint Putyin

A magyar miniszterelnök már évekkel ezelőtt uralma alá hajtotta a tudományos életet, mert rájött arra: money makes the world go round – a pénz irányítja a világot, a tudomány világát is. Nem kell nyílt diktatúra ahhoz, hogy a tudósok is azt a kezet figyeljék, amely a kegyeket és a pénzt osztja. A magyar tudósok évtizedek óta emigrálnak: jól példázza ezt a legutóbbi két Nobel díj is, de mind Karikó Katalin mind Krausz Ferenc azért itthon is talál lehetőséget a kutatásban éppúgy mint az oktatásban. Kicsi szegény és periferikus országokban a tudomány nemigen produkál világraszóló eredményeket, de a külföldről hazalátogató tudósok komolyan hozzájárulhatnak a hazai fejlődéshez. Kína ezt nagyüzemi módon csinálja: sokezer külföldön tanult és eredményt elért tudós tért már haza, mert Peking számukra jó körülményeket biztosított. A felzárkózásnak ez is az egyik módja lehet – ahogy arra már a kínai reformok atyja, Teng Hsziao-ping negyven évvel ezelőtt rámutatott.

Bulgária újra választ, a “tökfilkó” maffia állama valószínűleg marad

Június 9-én országos választást rendeznek Bulgáriában, ahol továbbra is Todor Zsivkov egykori testőre, Bojko Boriszov ex miniszterelnök – Orbán Viktor nagy barátja – a maffia állam atyja mozgatja a szálakat – írja a brüsszeli Politico. Három éven belül ez lesz a hatodik országos választás a balkáni államban.

Bulgáriának már csak 6,5 millió lakosa van míg a kommunista diktátor, Todor Zsivkov idejében még 9 millió volt, mert az emberek a lábukkal szavaznak: futólépésben hagyják el hazájukat a jobb élet reményében. Jelenleg Magyarország és Bulgária verseng az utolsó helyért az Európai Unióban, a korrupció tekintetében viszont az a kérdés: hol lopnak többet? A Transparency International szerint Magyarország az első, Bulgária a második a korrupciós listán az Európai Unióban. Az USA nagykövetsége intenzíven támogatja a liberális korrupció ellenes mozgalmat Szófiában, de nekik

nehéz maguk mögé állítani a lakosság többségét, amely nem piacgazdaságot és demokráciát vár az elittől hanem valami kis koncot a zsákmányból.

Jól tudja ezt Bojko Boriszov, aki már a kommunista diktátor oldalán megfigyelhette: hogy működik a hatalom valójában a koldusszegény országban, amelynek sorsa minden nagyhatalmat valójában hidegen hagy. Az amerikai nagykövetség is csak azért támogatja intenzíven a liberális mozgalmat nehogy Bulgária visszakanyarodjon a hagyományos oroszbarát vonalhoz. Bulgáriában ennek nagy hagyománya van, mert a cárok csapatai szabadították fel az országot a török szultán több évszázados uralma alól. Ezért Hitlernek is nemet mondtak amikor a Szovjetunió megtámadását “kérte” Bulgáriától. Todor Zsivkov javasolta a kommunista diktatúra idején, hogy Bulgária csatlakozzon a Szovjetunióhoz mint tizenhatodik tagállam. Moszkva nem fogadta el a felajánlkozást, de tudatta azt Ceausescu román elnökkel, aki felrobbant hiszen így a Szovjetunió északról és délről is körülölelte volna a szuverenitására oly kényes román diktátor államát.

A maffia állam csodafegyvere a média

Deljan Peevszki a média ura Bulgáriában, ahol az elit a titkosszolgálat tisztikarából érkezett. Pejevszkit kitiltották az Egyesült Államokból és Nagy Britanniából, de Bulgáriában szinte korlátlan úr a médiapiacon, ahol minden erővel Bojko Boriszov maffiaállamát segíti. Boriszov, a “tökfilkó” már  többször is volt miniszterelnök, és most is az ő pártja áll a legjobban.

Folytatjuk a változást – ezzel kampányol Boriszov és Peevszki, a médiamágnás maffiózó. Miért van esélyük a sikerre? Mert két külön pártot vezetnek egy közös célért: a maffiaállam fenntartása érdekében. Peevszki ugyan nem muzulmán, de ő vezeti a török kisebbség mozgalmát, amely Boriszov pártjával együtt többséget szerezhet Bulgáriában. Peevszki, a titkosszolgálat tábornoka irányítja a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. Boriszovnak  azért létfontosságú ez a szövetség, mert számtalan korrupciós ügyben volt és van nyakig benne vagyis számára minden vizsgálat végzetes lenne. 2020 óta tömegtüntetéseken tiltakozott a lakosság a maffiaállam korrupciója ellen, és rövid időre hatalomra juttatta a liberálisokat, akik elszánt harcot hirdetnek a maffiaállam ellen. Csakhogy nem maradtak hatalmon elég ideig ahhoz, hogy a harcot komolyan megkezdjék hiszen a titkosszolgálat, a rendőrség és az igazságszolgáltatás már régóta a maffiaállam kezében van. Tulajdonképp a kommunista idők óta folyamatosan. Aki ellenszegült azt meggyilkolták.

Elég erős fegyver-e a Magnyitszkij törvény a maffia állam ellen?

Bár Brüsszelben mindenki tisztában van azzal, hogy a bolgár elit nyakig merül a korrupcióban, de nem fordítanak erre különösebb figyelmet, mert Boriszov miniszterelnök mindig szorgosan bólogatott az uniós csúcstalálkozókon – ellentétben Orbán Viktorral.

A korrupcióellenes harcot ezért az USA vállalta fel Bulgáriában, ahol Peevszki a Magnyitszkij törvény miatt került fekete listára. Ez az amerikai törvény lehetővé teszi a külföldi korrupció szankcionálását is. Ettől tart Orbán Viktor is hiszen Malajzia miniszterelnöke jelenleg 12 éves fegyház büntetését tölti. Abdul Razak először a Magnyitszkij törvény kapcsán akadt horogra hiszen 900 millió dollárt vágott zsebre hazája fejlesztési alapjából, melyből nagyvonalúan finanszírozta a többi között a Wall Street farkasa című filmet is. Leonardo di Caprio a film főszereplője is bajba jutott emiatt.

A probléma az, hogy Bulgáriában éppúgy a titkosszolgálat irányítja az államot mint a kommunista időkben, és ez ellen a Magnyitszkij törvény, amely korrupt politikusokat vagy oligarchákat céloz meg, nem jelent igazán megoldást.

A bolgár rendszer nagyon hasonlít a Putyinéhoz, melyet Orbán Viktor is lelkesen követ

Peevszki tábornok tudja, hogy nagy a tét, ezért a nyilvánosság előtt kijelentette:

”nem engedem meg a liberálisoknak, hogy tönkre tegyék a titkosszolgálatot és az igazságügyi rendszert! Én, Deljan Pejevszkij megakadályozom ezt!”

Miközben Boriszov és Peevszki Putyin maffiaállamát védelmezik Bulgáriában, a NATO-ban és az Európai Unióban csatlakoznak a fővonalhoz: elítélik Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Itt szereposztás működik: a hivatalos oroszbarát vonalat Rumen Radev elnök képviseli miközben a Boriszov-Peevszki páros szervilisen bólogat Washington és Brüsszel irányvonalának Oroszországgal szemben.

Mindeközben Bojko Boriszov ex miniszterelnök, aki vissza akar térni a hatalomba, kikéri magának, ha a maffiaállam fejének nevezik:

”európai politikus vagyok, nem akarom, hogy visszatérjenek a gengszter évek a bolgár belpolitikában!”

A liberális ellenzék erre azzal válaszol, hogy “a gengszter évek igazában sosem múltak el Bulgáriában” hiszen a maffiaállam vígan folytatta működését a kommunista rendszer bukása után is.

Baloldali zsidó nőt választottak Mexikó elnökévé

Ez nálunk és nemcsak nálunk lehetetlen lenne! Még az Egyesült Államokban sem igen elképzelhető a közeli jövőben. Mexikóban viszont ez immár realitás: Claudia Sheinbaum nagy fölénnyel nyerte az elnökválasztást Mexikóban, amely az Egyesült Államokkal és Kanadával együtt a világ legerősebb gazdasági szövetségét alkotja.

Sheinbaum asszony, Mexikóváros korábbi polgármestere ráadásul kétharmados többséget szerezhet a kétkamarás parlamentben is vagyis elképzeléseinek megvalósítása nem ütközhet komoly belső akadályokba.

Mit ígért a választóknak Sheinbaum asszony? Mindenekelőtt az állam megerősítését és az erőszak megfékezését. A kábítószer kartellek által pénzeit bandák rendszeresen gyilkoltak Mexikó utcáin: újságírókat, diákokat, politikusokat. A baloldali elnök: Andres Manuel Lopez Obrador elnök igyekezett fellépni az erőszakkal szemben, de nem ért el különösebben jelentős sikereket hiszen a kábítószer kartellek a rendőrséget és az igazságszolgáltatást is lepénzelik Mexikóban. Obrador elnök volt a mentora Sheinbaum asszonynak, aki már egy új nemzedék képviselője. Ezért is nevezte őt a távozó elnök “digitális géniusznak.”

A Nobel díjas elnök asszony

Míg az Egyesült Államokban két olyan idős politikus verseng az elnöki székért, aki már nincs teljesen szellemi képességei birtokában, és akik már nemigen értik a digitális kort addig Mexikó elnökasszonya sokkal rátermettebb a problémák megoldására. Fizikusi és elektromérnöki diplomát szerzett hazai illetve USA egyetemen. Fiatal korától kezdve lelkes környezetvédő.

Szakterülete az oktatás és a tömegközlekedés digitalizálása. Már

2007-ben elnyerte a Nobel békedíjat az a környezetvédő szervezet, melynek Sheinbaum asszony az egyik vezetője volt.

A 62 éves politikus 2018 és 2023 között volt Mexikóváros polgármestere. Ő volt az első nő, akit megválasztottak a mexikói főváros élére.

Mexikóváros Sheinbaum asszony szülővárosa, szülei a holokauszt elől menekült bolgár és litván zsidók voltak. Mind édesapja mind édesanyja tudós volt: apja kémikus, édesanyja pedig biológus. Sheinbaum asszony tagja a Tudományos Akadémiának is Mexikóban.

Sheinbaum asszony a doktori címet a Berkeley egyetemen szerezte meg Kaliforniában, ahol négy évet töltött.

Megválasztása után úgy nyilatkozott, hogy jó kapcsolatokra törekszik az Egyesült Államokkal, és azt szeretné, ha Mexikó polgárainak életszínvonala mindinkább megközelítené az USA és Kanada szintjén. Jelenleg évente ezrek vándorolnak ki Mexikóból a jobb élet reményében az Egyesült Államokba. Ellenük akar kerítést emelni Trump, aki elnökként ezt megkezdte, de Biden elnök leállította tervét. Donald Trump most fogadkozik, hogy az egész USA – Mexikó határt kerítéssel zárja el, ha újra bekerül a Fehér Házba a novemberi választás után.

Együttműködés a magyar-orosz titkosszolgálatok közötti?

0

Sokan töprengenek azon a NATO és az Európai Unió brüsszeli központjában, hogy Orbán Viktor miért működik továbbra is együtt Putyinnal annak ellenére, hogy a NATO és az Európai Unió Ukrajnát támogatja önvédelmi háborújában Oroszországgal szemben.

Moszkvában persze attól tartanak, hogy Orbán Viktor oly erőteljesen nyugati nyomás alá kerül, hogy lazítani lesz kénytelen “a baráti kapcsolatokon.” Szijjártó Péter külügyminiszter Orbán helyett kapta meg a Barátság Érdemrendet, amely a legmagasabb külföldi kitüntetés, melyet a Kreml barátai megszerezhetnek. A túlságosan is baráti orosz-magyar kapcsolat most azért került újra előtérbe, mert kiderült: egy NATO tagállam lehallgatta Pegasus kémprogrammal Putyin ellenfeleit az Európai Unióban. Izrael csak az USA szövetségeseinek ad el Pegasust – fogadkozik a gyártó izraeli cég. A magyar állam vásárolt Pegasus kémprogramot, és megfigyelte vele a rendszer vélt vagy valós ellenfeleit. A szakértők egyelőre vizsgálják:

Melyik állam hallgatta le Putyin ellenfeleit Pegasus segítségével az Európai Unió területén?

Legkevesebb hét újságíróról illetve Putyin ellenes aktivistáról derült ki, hogy okos telefonjukat lehallgatták az izraeli Pegasus kémprogram segítségével – jelentette a Guardian washingtoni tudósítója.

A szakértők még nem azonosították azt az államot, mely a Pegasus lehallgatás sorozatot végrehajtotta, de abban teljesen bizonyosak, hogy egyetlenegy megbízó volt annál is inkább, mert Izrael hivatalos álláspontja az, hogy ezt a kémprogramot csakis államoknak adja el.

A célpontok mind Putyin ellenfelei voltak, akik ellenezték az orosz elnök agresszióját Ukrajna ellen.

Kik derítették ki a Pegasus akciót? Az Acces Now, the Citizen Lab, amely a Torontói egyetem Munk iskolájában működik és Nikolai Kvantaliani, egy független hekker szakértő. Mindannyian a digitális szabadságjogok hívei, nem kémelhárító szervezetek.

A Pegasus kémprogram bármely okostelefonon alkalmazható, és képes arra, hogy annak minden funkcióját ellenőrizze és kapcsolatait is figyelemmel kísérje. Egy izraeli cég – az NSO – azért fejlesztette ki állami megbízásból, hogy a terroristák szervezeteinek információ áramlását kövesse. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ugyan azt közölte, hogy csakis államoknak adják el a Pegasust, de kiderült: mások is megszerezhették. Franciaországban például Macron elnök telefonját hekkelték meg Pegasus-szal.

Biden elnök 2021-ben tehát nem sokkal a hatalomra jutása után fekete listára tette a Pegasust előállító izraeli céget.

Biden ugyancsak 2021-ben nevezte meg Oroszországot Kínával együtt mint stratégiai ellenfelet, ezért a szakértők nem tartják valószínűnek, hogy Putyin ellenfeleit az orosz hírszerzés tartotta volna Pegasus célpontnak ehelyett Moszkva valakinek kiadhatta ezt a megbízást valamelyik “baráti államnak. ”Ezenkívül fennáll annak a lehetősége is, hogy NATO állam figyelte meg Putyin ellenfeleit. Mind Észtország mind Lettország rendelkezik a Pegasus kémprogrammal. Lettország ezt csak országon belül használja tehát kiesik a vizsgálatból, de Észtország mindenütt Európában beveti az izraeli kémprogramot. Mindkét kis balti állam Putyin legfőbb bírálói közé tartozik, mindkettő területén sok orosz újságíró talált menedéket az Ukrajna elleni orosz agresszió után – 2022 február 24.

Galina Timcsenko orosz újságírónő is a célpontok között szerepelt, ő a Medúza nevű független hírügynökség társalapítója, és nemzetközi díjakat nyert már, mert bátran bírálta a Putyin rendszert.

Egy másik orosz újságíró, aki Litvánia fővárosában Vilniusban él szintén tapasztalta a Pegasus érdeklődését, de kérte, hogy nevét a biztonság kedvéért ne közöljék.

Fehérorosz célszemélyek is voltak: Andrej Szannyikov, aki elindult az elnökválasztáson Lukasenka elnökkel szemben még 2010-ben. Nem nyerhetett a diktátorral szemben, de a helyi KGB kezelésbe vette. Azután külföldre menekült, ahol több mint két éven keresztül figyelték a Pegasus programmal anélkül, hogy ő ezt észrevette volna.

Két másik fehérorosz aktivistát, akik szembeszálltak Lukasenka rendszerével és Varsóban élnek, az Apple figyelmeztette arra, hogy az okostelefonjukon kémprogram működik.

Idegen zászló hadművelet

Az orosz hírszerzés kedvenc szokása, hogy másokkal végezteti el a piszkos munkát. A fehérorosz ellenzéki vezető, Szannyikov szerint most is erről lehet szó:

”Az orosz FSZB áll emögött még akkor is ha látszólag Észtország, Lettország, Litvánia vagy Lengyelország hajtotta végre a mi megfigyelésünket. Szerintem mindenki tudja, hogy az orosz hírszerzés mélyen beépült a nyugati titkosszolgálatokba. Ugyanez a helyzet a Putyinnal szembenálló ellenzéki szervezetekben is.”

A független fehérorosz média, a Charter97.org portál főszerkesztőjét, Natalia Radzinat, aki több nemzetközi díjat is nyert, már 2022-ben megfigyelték a Pegasus programmal. Észrevette és telefont cserélt, de hiába: 2023-ban újra Pegasus program került az okos telefonjára!

“Tudom azt, hogy a teljesen legális újságírói tevékenységem kizárólag az FSZB-t és a fehérorosz titkosszolgálatot zavarja, és attól félek, hogy bárki is tette rá a Pegasus programot a telefonomra az együttműködött a fehérorosz KGB-vel vagy az orosz FSZB- vel.”

Az Apple értesített három Rigában dolgozó emigráns újságírót, hogy Pegasus program van a telefonjukon. Közülük a leghíresebb Maria Jepifanova, a Novaja Gazeta Europe főszerkesztője.

A londoni Guardian oknyomozó riportere természetesen megkérdezte az izraeli NSO-t is a kényes ügyről: közölték vele, hogy

“csakis az USA szövetségeseinek adtak el Pegasus programot.”

A kör itt egyelőre bezárul, de megmarad a kérdés: az USA melyik szövetségesének titkosszolgálata figyeltette Putyin ellenfeleit az Európai Unió területén?”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK