Fontos

Mi lesz Putyin rendszerével, ha csökken az olajár?

Minden oroszok ura válságtanácskozást folytatott telefonon Szalman királlyal, a világ másik nagy olaj exportőrével. A téma az olajár csökkenése, mely nehéz helyzetbe hozhatja mind Oroszországot mind Szaúd Arábiát.

Mindkettőjüknek 60 dolláros hordónkénti ár kellene ahhoz, hogy finanszírozni tudják a költségvetést és az ambiciózus fejlesztési terveket. Nemrég még 70 dollár felett volt az olajár – ez az iráni válság miatt ment fel ilyen magasra, de most lefelé tart 50 dollár felé.

Kína a vírussal küzd

A kínaiak a világ legnagyobb olaj vásárlói, de a vírus-válság miatt napi 3 millió hordóval kevesebbet vásárolnak! Mi lesz így az olajexportőr országokkal? Az OPEC tagok kedden és szerdán egyeztetnek. Oroszország itt nem tag. Csak az úgynevezett OPEC+ tanácskozásokon szokott részt venni.

Putyin rendszere meginoghat

A nemzeti együttműködés orosz rendszerét mindenekelőtt az olaj és földgáz export finanszírozza. Miután a földgáz ár a kőolajhoz van kötve, ezért az olaj árának tartósan lefelé menő iránya komoly gondokat okozhat a gazdasági tervezőknek Moszkvában.

Az oroszok máris közölték: aktívan együttműködnek a kínaiakkal a korona vírus ellenszerének megtalálásában. Közben viszont nem engedik be a kínaiakat a hosszú közös határon. Ha a kínaiak hosszabb távon csak kevesebb kőolajat vesznek Oroszországtól az komoly gondot okozhat Putyin egész rendszerének, mely most épp átalakítás alatt áll. Putyin 2024 után már nem lehet elnök, valamit ki kell találni helyette. Akármit is találnak: azt meg kell szavaztatni az orosz polgárokkal! Ha az olajár csökkenése miatt lejtmenetbe indul az orosz gazdaság, akkor Putyinnak nehéz lesz olyan többséget felmutatnia, mely legitimálná hatalmát Oroszországban.

Koronavírus: újabb halottak

Tovább 66-tal nőtt az áldozatok száma, változatlanul Kínában. A fertőzöttek száma 24 ezerhez közelít. Világjárvány még mindig nincs.

A Johns Hopkins Egyetem koronavírus-térképe éjfél utáni frissítése újabb 66 halottról tudósít. Ezzel az előző éjszakai 426-ról 492-re emelkedett az áldozatok száma. Ugyanezen idő alatt csaknem négyezerrel 23 892-re a megfertőzötteké. Már 27 országból jelentettek megbetegedést.

A megerősített fertőzések gyorsulni látszó kínai terjedését mutatja az ábra.

A fertőzések és elhunytak változatlanul Hupej tartományban találhatók. Az adatok arra vallanak, hogy a koronavírus – egyelőre – Kínára korlátozódik mint kiterjedt fertőzés. Világjárványról tehát még nem beszélhetünk. Bár az adatokkal szemben nagy a fenntartás.

Nálunk mindenki egészséges, akit koronavírus gyanújával kórházi megfigyelés alatt tartanak Magyarországon – jelentette be a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet kedden. Mindazonáltal hat közúti határátkelőhelyen kiemelten ellenőrzik az érkező utasokat, különösen a kínai állampolgárokat.

Azért Ártánd, Csanádpalota, Röszke, Tompa, Udvar és Letenye azok a határátkelőhelyek, amelyeken az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) munkatársával közösen folyamatosan ellenőrzik a belépésre jelentkező utasokat – ismertette Gál Kristóf, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szóvivője.

A koronavírus elleni védekezésről pénteken tájékoztathatják a kormány tagjai az Országgyűlés népjóléti bizottságát – közölte a testület elnöke, Korózs Lajos (MSZP).

Már a gazdaságban pusztít a vírus

Még nem tudják, hogy koronavírusos-e a hétfőn a ferihegyi repülőtéren lázzal kórházba vitt kínai nő. Éjszaka egy hongkongival 427-re emelkedett a halottak száma, a fertőzés túllépte a 20 ezret. Kínában egymásra mutogatnak, közben a Hyundai leállította termelését. Globális ellátási problémák a láthatáron.

Jobban van a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérre hétfőn lázzal érkező kínai nő, akit a reptéri elkülönítés után a Szent László Kórházba vittek – közölte a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet osztályvezető főorvosa kedden. Szlávik János azt írta közleményében, hogy a nőnek reggel már csak hőemelkedése volt, és biztató, hogy nem köhög.

Pontos diagnózist azonban csak a laboreredmények ismeretében tudnak közölni.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ hétfői tájékoztatása szerint a magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező kínai nő január 12-én hagyta el Magyarországot, és hétfőn érkezett vissza. Vuhanban sem ő, sem családtagjai nem jártak.

Belehalt az egyik hongkongi fertőzött a Közép-Kínából kiindult új koronavírus okozta betegségbe,

ezzel a járvány első halálos áldozatát szedte a városállamban

– írta kedden internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap. A 39 éves hongkongi férfi helyi idő szerint kedden reggel hunyt el a hongkongi Princess Margaret Kórházban, halálát váratlan szívleállás okozta – erősítette meg a lapnak három egészségügyi forrás.

Újabb fertőzöttet találtak Németországban is.

A kórokozót országszerte 12 fő hordozza bizonyítottan. A bajor tartományi egészségügyi minisztérium hétfő késő este kiadott közleménye szerint az új fertőzött is a Webasto nevű autóipari beszállító cég munkatársa, ahogyan a korábbiak is. Ezzel egy nap alatt két fővel emelkedett az új koronavírussal fertőzöttek száma Németországban.

Ezzel

427-re emelkedett az elhalálozások száma világszerte,

túlnyomó részük Kínában, azon belül Hupej tartományban és a gócpont 11 milliós Vuhan városban. A nyilvántartott fertőzöttek száma pedig túllépte a 20 ezret (20 679). Bár mindkét adatot sokan fenntartással fogadnak, ahogyan erről ugyancsak a hongkongi lapra hivatkozva éjszaka írtunk. Szerintük decemberben még egyáltalán nem vizsgálták, hogy a betegek és a meghaltak „rendes” influenzát, vagy a nagyon hasonló tünetű koronavírust kapták-e el. Most pedig nincs elég tesztkészlet, s eleve csak azok kerülnek bele a statisztikába, akik eljutnak kórházba. Az adatok pedig az elemzések átfutási ideje miatt két nap késést mutatnak.

Az események sodrásában a szinte minden területre kiterjedő szigorú állami ellenőrzés dacára

nyilvános egymásra mutogatás kezdődött Kínában.

A vuhani városvezetést élesen bírálják Kínában amiatt, hogy a helyi orvosok figyelmeztetéseinek ellenére megpróbálták elkendőzni a helyzet súlyosságát. Csou Hszien-vang, Vuhan polgármestere a CCTV kínai állami hírcsatornán sugározott, vele készült interjújában beismerte: „nem csak a kellő tájékoztatást mulasztottuk el időben megtenni, de még csak nem is használtuk a rendelkezésünkre álló információt a munkánk javítására”.

A polgármester mindazonáltal arra is rámutatott, hogy a fertőző betegségek terjedésének megelőzéséről szóló törvény szerint a helyi kormányzatok csupán a központi kormányzat engedélyének birtokában nyújthatnak tájékoztatást a járványhelyzetről, és kezdhetik meg a szükséges óvintézkedések életbe léptetését. Arról azonban

nem nyilatkozott, hogy a város pontosan mikor jelentette az ügyet

a magasabb szintek felé. A polgármester az adásban felajánlotta saját, valamint Ma Kuo-csiang, a Kínai Kommunista Párt (KKP) vuhani titkárának a lemondását. A KKP politikai bizottságának állandó bizottsága hétfői ülését követően kiadott jelentésében szintén elismerte, hogy a pekingi vezetés nem megfelelően reagált a járványra.

Közben egyre közelebb kerülhet az a pillanat, amikor

a járvány következményei komoly gazdasági problémákat okoznak.

A koreai Hyundai mától fokozatosan felfüggeszti az autógyártást hazai üzemeiben. Korábban a Ford, a francia PSA-Peugeot, a Nissan és a Honda döntött a termelés leállítása mellett kínai üzemeiben. A felfüggesztések összhangban vannak a kínai kormány döntésével, hogy meghosszabbítják a Holdújévet februárra, és nagyjából húsz lezárt térségben otthon tartják a lakosságot.

Egyébként éppen a járvány miatt megdermedt tartományban és Vuhanban több nagy nyugati autógyár található, az előbb említettek némelyike is, kínaiakkal együtt. Ezekben is jelenleg áll a termelés. Kérdés, meddig tartható fenn ez az állapot anélkül, hogy megrogyna a kínai gazdaság – ha nem tudják megállítani a járványt és villámgyorsan visszafordítani a folyamatot. Elemzők azt találgatják, hogy az évek óta lefelé tartó

kínai gazdaság a tavalyi – hivatalosan – 6,1 százalék növekedés mennyit eshet a járvány miatt.

A kínai börzéken hétfőn mintegy 420 milliárd dollárnyi értékvesztés következett be a beomló indexek miatt. Sok vélemény nem tartja kizártnak, hogy az első negyedévben a kínai gazdaság 5 százalékot esik (év per év alapon).

Ezek a gyárleállások azonban csak részben magának a vírusnak tudhatók be. A Kínán kívüli üzemek rendkívüli módon függenek az onnan származó alkatrészektől: ha ezek termelése megszűnik, lehetetlenné válik a termelés. És az idő múltával ez egyre szélesebb körre terjedhet ki egy sor ágazatban.

Kína a nemzetközi ipari termelési láncolat legfontosabb beszállítója.

A globális gyártásban kis készletekkel dolgoznak takarékossági megfontolásból. Ha ezek egyike-másika elfogy, leáll a termelés. Ebben

a globális láncban Európa részeként Magyarország is egy szem.

Sokan hozzák párhuzamként a 2003-as SARS-járványt, amelyet végül egésze jól megúszott a világ. Csakhogy azóta Kína sokszorosára növelte részesedését a globális fogyasztásban. Olajból 6,6-ról 13 százalékra, személykocsikból 7-ről 34-re, mobiltelefonból 11-ről 30-ra, számítógépből 2,5-ről 20 százalékra. A félvezetőkből hétszeresére nőtt a kínai részesedés (szinte mindenki ott gyártat), szinte az összes nyersanyag nagyjából felét veszi fel az ország, 2-7-szer annyit, mint 17 éve.

És akkor még nem is beszéltünk a turizmusról. Kína mára a talán legnagyobb kibocsátóvá vált, és sokan közülük sokat is költenek. A belső utazások pedig a saját gazdaságot táplálják. Mostanában mindkettő kizökkent a kerékvágásból, százmilliók nem mennek sehova.

Ahogyan erről a Concordeblog szerzője írt, jelenleg három forgatókönyv ismert. Az enyhétől a katasztrofálisig 5-35 százalékos gazdasági eséssel.

Korrupcióért három évre lecsukják az ex házelnököt

2012 és 2016 között volt a parlament elnöke Bukarestben Valeriu Zgonea, aki korruptságával párttársai közül is kitűnt. A szociáldemokraták ex vezére, Liviu Dragnea is korrupció miatt börtönben ül.

Valeriu Zgonea sok korrupciós ügye közül egy piti dolgon bukott meg: egyik párttársa lányát segítette minisztériumi pozícióba. Cserébe pénzt és bécsi utazást kapott. A kisstílű ügy természetesen csak a jéghegy csúcsa, de Romániában a korrupció ellenes ügyészség évek óta nagy tisztogatást hajt végre. Vezetője Laura Codreanu-Kövesi az Európai Unió korrupció kivizsgáló főügyésze lett.

Hazájában megbuktatták, de az EU rábízza a korrupciós ügyek kivizsgálását

Romániában a szociáldemokraták – Ceausescu utódpártja működtette a nemzeti együttműködés rendszerét, melyet szisztematikusan próbált lebontani Laura Codreanu-Kövesi. Az amerikai nagykövetség és az Európai Unió támogatásával sorra juttatta rács mögé a korrupt nagyságokat, akik végül őt buktatták meg. De nem sokáig örülhettek, mert Laura Codreanu-Kövesi az EU nevében folytatja majd vizsgálatait Romániában is. Románia ugyanis elfogadja az európai ügyészség fennhatóságát ellentétben Magyarországgal – az EU másik korrupt államával. A mostani liberális kormány Bukarestben célul tűzte ki a korrupció ellenes harcot, de kérdés, hogy a saját sorait is meg akarja-e tisztítani vagy csak mások korrupciós ügyeinek leleplezésével akarja meggyengíteni politikai ellenfeleit Romániában.

Vírus: sok új halott Kínában

Transzatlanti koordinációval próbál meg úrrá lenni a koronavíruson a hét legfejlettebb ipari ország. Eközben 19 881-re nőtt a fertőzöttek száma, az elhunytakét pedig 426-ra. Ha igazak a kínai adatok. Ferihegyen találtak egy lázas kínai utast.

Összehangolja a koronavírus okozta járvány megfékezését és a vírus hatására kialakuló betegség legyőzését szolgáló erőfeszítéseket a világ hét legfejlettebb ipari országa, a G7-csoport – jelentette be Jens Spahn német szövetségi egészségügyi miniszter. Az új vírus révén keletkezett helyzetet

csak nemzetközi és európai szinten összehangolva lehet megfelelően kezelni

– mondta az Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Németország és Olaszország alkotta informális csoport egészségügyi minisztereinek telefonkonferenciája után.

A G7 csoport tagjai a lehető legnagyobb mértékben összehangolják az utazásra vonatkozó előírásaikat és óvintézkedéseiket, a koronavírussal kapcsolatos tudományos kutatómunkát és az együttműködést Kínával, az Egészségügyi Világszervezettel és az Európai Unióval. Kedden további megbeszéléseket folytat brit és francia kollégájával.

A koronavírus összes fontos adatát összegző portál jelentős növekedésről számolt be éjféli frissítésekor. A fertőzöttek száma fél nap alatt mintegy 2300-zal 19 881-re nőtt (e cikk megírása alatt is csaknem harminccal). Ennél súlyosabb, hogy

az elhunytaké 362-ről 426-ra gyarapodott.

Halálos áldozat változatlanul csak Kínában van.

Az adatokkal szemben eleve komoly fenntartások voltak. A hongkongi South China Morning Post azonban arról számolt be, hogy

a betegségek és a halottak száma sokkal több lehet a hivatalos közlésekben megjelenteknél.

A lap orvosokra hivatkozva azt írta, hogy az epicentrum Vuhanban sok diagnosztizált betegséget nem jelentenek. A források szerint az eseteket csak akkor tekintik igazoltnak, ha két teszt megerősíti, de

nincs elegendő tesztelő készlet.

És eleve csak a kórházba kerülteket tartják nyilván.

Mindemellett

decemberben sok felső légúti betegségben elhunytnál még egyáltalán nem vizsgálták,

hogy nem hasonló betegségről volt-e szó, mert nem volt koronavírus-tesztre szolgáló felszerelés. A vuhani kórház egyik orvosa névtelenül azt mondta, hogy naponta csak száz tesztet tudnak elvégezni, és ezek eredményére 48 órát kell várni. Vagyis az ismert adatok eleve két naposak.

Kiszűrt a hőkamera egy lázas kínai utast hétfőn a Liszt Ferenc-repülőtéren

– közölte este a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Az utasnál a repülőtéren felállított hőkamera és a manuális lázmérő is kimutatta a 39 fokos lázat. Az utast az egészségügyi szakmai protokollnak megfelelően azonnal elkülönítették az NNK repülőtéri vizsgálójában. Az eddigi információk szerint a magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező kínai nő a repülőn lett rosszul, előtte nem volt panasza. Január 12-én hagyta el Magyarországot, és most jött vissza, Vuhanban sem ő, sem családtagjai nem jártak. Az életbe léptetett eljárásrendnek megfelelően az erre a célra kijelölt Szent László Kórházba szállították, ahol soron kívüli orvosi vizsgálatnak vetik alá.

Törökország továbbra sem ismeri el a Krím orosz megszállását

Ezt közölte Erdogan török elnök Kijevben, ahol nagy örömmel hallgatták Putyin elnök egykori nagy barátjának szavait. Erdogan ennél tovább is ment: ösztöndíjakat ajánlott a krími tatárok tovább tanulásának támogatására.

A Krím félsziget tatár kánság volt mielőtt az orosz cár csapatai elfoglalták volna. Az 1850-es években a török szultán – Nagy Britannia és Franciaország támogatásával – legyőzte a krími háborúban Oroszországot. Miklós cár belehalt szégyenébe.

Mi lesz a megbonthatatlan orosz-török barátsággal?

Putyin és Erdogan szövetséget kötött a Közel Keleten. Iránnal együtt összehangolták katonai terveiket. Az oroszok korszerű rakétavédelmi rendszert adtak e Törökországnak, mely a NATO tagja. Ez kiváltotta az USA rosszallását, de Erdogan vállalta a kockázatot. Az együttműködésnek azonban lassan vége szakad. Miért? Szíriában az oroszok – éppúgy mint Irán – Asszad elnököt támogatják, akit Erdogan meg akar buktatni. Líbiában a törökök a hivatalos kormányt támogatják, mely Tripoliban ülésezik míg az oroszok Haftar tábornokot részesítik előnyben az ország keleti részén Bengaziban. Erdogan mind Szíria mind pedig Líbia miatt nyíltan bírálja Putyint, de a török államfőnek nem ez fáj igazán.

USA-orosz-izraeli egyeztetés

Tavaly a három állam vezetőinek biztonságpolitikai főtanácsadója Izraelben tárgyalt egymással. Siettek közölni: ez még csak a kezdet volt. A jövőben rendszeresen egyeztetnek. Ez az igazi nagy csapás Erdogan elnök terveire, aki szembeszállt az Egyesült Államokkal és Izraellel, és eközben orosz támogatásra számított. Kiderült: Putyin reálpolitikus, neki fontosabb az USA és Izrael mint Törökország vagy Irán.

Ezért utazott Erdogan Kijevbe, hogy Putyin orra alá dörgölje: a Krím félszigetet ő sem tekinti Oroszország részének! Sem az USA sem az EU nem ismeri el a Krím félszigetet Oroszország részének, de erre Putyin csak legyint. Tudja a fait accompli-t, a kész tényeket nagyon nehéz visszacsinálni vagyis a Krím félsziget Oroszország részét képezi bár már az egykori szövetséges, Erdogan is kételkedik ebben…

Brexit után: máris repedések

Még el se kezdődtek a tárgyalások a kétoldalú viszonyról, máris egymásnak feszülnek a felek. Boris Johnson szerint nem kell elfogadniuk a közösségi jogot, az EU szerint viszont enélkül nem lesz megállapodás. A számok nem a briteknek kedveznek.

Nagy-Britannia pénteken kilépett az Európai Unióból, pontosabban annak politikai szervezetéből. A vámunióban még benn maradt, ahogyan szinte semmi se változott ez év végéig, amíg létre kell hozni a szabadkereskedelmi (és az ezen túlmutató területekre vonatkozó) megállapodást. Az első probléma az, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök olyan törvényt fogadtatott el a parlamenttel, amely

megtiltja a kétoldalú keretmegállapodásban rögzített hosszabbítás lehetőségének igénybe vételét.

Ha tehát nem sikerül tető alá hozni az egyezményt, a királyság megállapodás nélkül hagyja el december 31-én az EU-t – ez lenne a hard Brexit. Aminek következménye a vámok és kvóták bevezetése, amit mindkét fél szeretne elkerülni, bár a vakhitű brexiterek szerint még ez is jobb a tagságnál, még annak „felpuhított” változatánál is.

Boris Johnson egy üzleti rendezvényen ma azt mondta, hogy

a szabadkereskedelmi megállapodásnak nem feltétele, hogy London közösségi szabályozásokat is kötelezően elfogadjon.

A konzervatív párti kormányfő ekkor vázolta, hogy a kabinet milyen alapállásból készül a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételrendszeréről tartandó, március elején kezdődő tárgyalássorozatra az EU-val.

A brit kormány elsődleges céljai között van átfogó, a szolgáltatásokra is kiterjedő kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötése. Johnson szerint tehát e megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az EU szabályrendszerét például

a versenypolitikában, az állami támogatások szabályozásában, a környezetvédelemben vagy bármely más hasonló területen.

Megismételte, hogy Nagy-Britannia ahhoz hasonló megállapodást szeretne, mint amilyet Kanada is kötött nemrég az EU-val. (Amin egyébként hét évet dolgoztak.) Az ezután nyilvánosságra hozott dokumentum úgy fogalmaz: a 2020-as év további szakaszának kérdése az, hogy London és az EU egyezségre tud-e jutni egy elmélyült kereskedelmi viszonyrendszer kialakításáról, azoknak az elveknek a mintáját követve, amelyek alapján az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása is létrejött.

De ha ez nem sikerül, az Egyesült Királyság

akkor is felhagy az egységes uniós belső piac és a vámunió szabályainak alkalmazásával az idei év végén,

amikor az átmeneti időszak lejár.

Nem könnyíti London tervét, hogy a kanadai modellnél jóval szélesebb körű szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére. Ennek megfelelően a majdani kétoldalú megállapodásnak olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek minimalizálják a határokon átnyúló szolgáltatás- és beruházásitőke-áramlás előtti akadályokat.

Ebbe beletartozik az is, hogy a pénzügyi szolgáltató cégek számára mindkét fél kiszámítható, átlátható, üzletbarát környezet hozzon létre. A szerződésnek emellett – az e területen fennálló kapcsolatrendszer mélységére tekintettel – hangsúlyosan ki kell térnie az EU-val folytatandó szabályozói és felügyeleti együttműködésre is.

Erről azonban máris vita van London és az EU között. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már közölte, hogy ha London valóban átfogó, a közvetlen áruforgalmon túlterjedő szabadkereskedelmi megállapodást akar, akkor

nem lesz tartható az átmeneti időszak lejárta után tervezett új brit bevándorlási rendszer,

amely az unión kívülről érkezőkkel azonos elbírálás alá venné a Nagy-Britanniában letelepedni kívánó EU-állampolgárokat. Vagyis az ausztrál szabályozáshoz hasonlóan sokféle szempont alapján pontrendszer szerint adna letelepdési jogot az uniós állampolgároknak (is). A napokban von der Leyen leszögezte, hogy a teljes körű – vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő – szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis

az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása.

Johnson szavainak megjelenése előtt az Európai Bizottság főtárgyalója, a francia Michel Barnier arról beszélt, hogy az EU kész Londonnak ambiciózus, vámok és kvóták nélküli kereskedelmet biztosító megállapodást ajánlani, amely az unió és a szigetország partnerségének központi pillérét képezheti.

Barnier az EU legfontosabb szempontjára hívta fel ismét a figyelmet. Arra, hogy az unió a kereskedelmet érintő ajánlatát a tisztességtelen versenyelőny elkerülése érdekében azzal a feltétellel tudja fenntartani,

ha Nagy-Britannia most és a jövőben is elfogadja az EU előírásait, továbbra is alkalmazva az uniós jogot.

Vagyis gondoskodni kell arról, hogy a verseny nyitott és tisztességes maradjon. Konkrét és hatékony garanciákat kell találni az egyenlő versenyfeltételek hosszú távú biztosítása érdekében.

Ebből az álláspontból világosan következik az az igény, hogy

a közösség nem enged az olyan szabályokból, amelyek megakadályozzák az egyoldalú brit előnyök kialakulását.

Az említett munkavállaláson túl ez kiterjed mások mellett az adókra, a szubvenciókra is.

Michel Barnier közölte: a brüsszeli bizottság folytatni fogja a felkészülést arra az esetre is, ha a megállapodást nem sikerül megkötni az év végéig, ahogyan azt remélik. Szavai szerint ugyanis vannak olyan területek – mindenekelőtt a halászat kérdése -, ahol akadozhatnak a megoldásra irányuló tárgyalások.

A halászattal összefüggő kérdések okozzák az első és a legsúlyosabb nézeteltéréseket Nagy-Britanniával.

A bizottság álláspontja szerint a kereskedelemre vonatkozó megállapodásnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó fejezetet is, amelynek részleteit június második feléig szerencsés lenne rögzíteni – mondta Barnier. Feladatunk az lesz, hogy megvédjük polgáraink jogait és az európai vállalkozások érdekeit, miközben olyan megoldásokat próbálunk találni, amelyek tiszteletben tartják az Egyesült Királyság kívánságait is – mondta az uniós főtárgyaló.

Ha London nem tartaná magát teljes mértékben a kilépési megállapodásban foglaltakhoz, illetve nem alkalmazná maradéktalanul az uniós jogot, akkor von der Leyen szerint

Nagy-Britannia nem számíthat korlátlan hozzáférésre az EU piacához.

Az elszánt kilépéspártiak rémálma az a gondolat, amit von der Leyen mondott. Vagyis hogy minél szorosabb viszonyra törekszik London az unióval, annál könnyebb lesz számára az egységes piacra jutás. Ebben a megközelítésben

az ország valójában nem lépne ki az EU-ból, de nem volna hatása a szabályokra.

A tárgyalási irányelvek tervezetét az uniós tagállamok kormányait képviselő tanácsnak is el kell fogadnia, amely ezt követően hivatalosan felhatalmazza az Európai Bizottságot, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Nagy-Britanniával. A tervek szerint december 31-ig tartó átmeneti időszak alatt a legfontosabb ügyekben megállapodásra kell jutni a két fél között.

Boris Johnson arról is beszélt ma az üzletemberek előtt, hogy az uniós jog figyelmen kívül hagyása ugyanúgy érvényes, mint az, hogy a megállapodás fejében az EU-nak sem kell kötelező módon brit szabályozásokat átvennie. Csakhogy a számok szigorúak.

Nagy-Britannia külgazdasági kapcsolatai meglehetős aszimmetriát mutatnak.

Az EU adatai szerint 2018-ban az EU-n belüli kereskedelem az Egyesült Királyság exportjának 47 százalékát teszi ki (ezen belül a kivitel 10 százaléka Németországba, 7–7 Franciaországba és Hollandiába, 6 százaléka pedig Írországba irányul). Az Egyesült Királyságba bevitt termékek 53 százaléka EU-tagországból érkezik (14 Németországból, 8 Hollandiából, 5 százalék Franciaországból).

Hard Brexit esetén a vámok komolyan sújtanák a kapcsolatokat, de a 27-ek külön-külön kisebb veszteséget szenvednének.

Boris Johnson nagy reményeket fűz az Egyesült Államokkal kötendő szabadkereskedelmi megállapodáshoz, amire Donald Trump is többször biztatta. Ez bármennyire is „nagyszerű” lenne az amerikai szőke hajú szóhasználatával, a tény az, hogy az Egyesült Királyság exporttermékeinek 13 százaléka az Egyesült Államokban, 6%-a pedig Kínában talált vevőre 2018-ban. Az USA-ból érkező import részaránya 10, a Kínából behozott termékeké pedig 9 százalék.

Újabb kínai repülőjárat szünetel

Még egy kínai-budapesti légijárat fog egy ideig szünetelni, miközben néhánnyal tovább nőtt a koronavírussal fertőzöttek száma. Kína ezres drónflottával fertőtlenítőt permetez, az oroszok kitoloncolják a beteg a külföldieket.

A közvetlen Sanghaj-Budapest járatot is felfüggesztette a Shanghai Airlines, a társaság Boeing 787-esei február 10. és március 31. között nem közlekednek az útvonalon – közölte a Budapest Airport. A légitársaság a múlt héten már törölte a hsziani és csengtui megállóval, szintén Sanghaj és Budapest között közlekedő járatát március végéig. Szombaton a Hainan Airlines is közölte, hogy február 7-e és március 28-a között nem repül Csungking és Budapest között.

A törlésekkel

már csak az Air China hetente háromszor közlekedő Peking-Minszk-Budapest-Peking járata maradt,

amellyel közvetlenül elérhető maradt Kína. A törlések előtt heti 11 járat repült a két ország között.

A Budapest Airport folyamatos kapcsolatban áll mind a közvetlen kínai járatokat üzemeltető, mind az átszállással kínai úticélt kínáló európai légitársaságokkal, amelyek a hatóságokkal közösen jelenleg is vizsgálják a biztonságos üzemelést. A közvetlen kínai légijáratok üzemelésének felfüggesztését a kínai vagy a magyar hatóságok, illetve a légitársaság rendelheti el. A repülőjeggyel rendelkező utasoknak a légitársaságnál kell érdeklődniük, hogy mikorra foglalhatják át utazásaikat, vagy hogyan kaphatnak visszatérítést.

Az elmúlt pár órában tovább nőtt a nyilvántartott fertőzések száma.

Kínában négy új beteget jelentettek

(összesen 17 489) és emelkedett, 530-ra a felépültek száma is. Az elhunytak változatlanul 362-en vannak.

Mindeközben egyes országok hatóságai újabb intézkedéseket rendelnek el. Kínában permeteződrónból fertőtlenítenek falvakat, hogy megakadályozzák a koronavírus terjedését – közölte a drónokat gyártó kínai vállalat magyar partnercége hétfőn. Az

ezer drónból álló flotta napi ezer veszélyeztetett kínai falut permetez klórtartalmú fertőtlenítőszer és víz keverékével.

A drónos permetezés segít az épületek és tereptárgyak fertőtlenítésében, és fontos szerepet tölt be abban, hogy az olyan potenciális vírushordozók, mint például a patkányok és más rágcsálók minél kisebb eséllyel kerüljenek kapcsolatba a koronavírussal. Egy drón naponta nagyjából 40 hektárnyi területet képes lepermetezni. A drónokat speciálisan kiképzett pilóták és a kínai hadsereg drónpilótái kezelik.

Oroszország pedig a fertőzött külföldiek kitoloncolását tervezi.

Ezt a koronavírus elleni védekezés nemzeti terve teszi lehetővé – közölte Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a hétfői moszkvai kormányülésen. A kormány által megalakított operatív törzs ellenőrzése alatt tartja a helyzetet, és Oroszországban megvannak a védekezéshez szükséges gyógyszerek és eszközök – mondta a pár hetes miniszterelnök.

Az általa jóváhagyott nemzeti védekezési terv a megbetegedett külföldiek kitoloncolása mellett lehetővé teszi más korlátozó intézkedések, egyebek között az elkülönítés és a karantén bevezetését is.

A kormányfő a koronavírus-helyzetre való tekintettel kezdeményezte az orosz befektetési fórum elhalasztását, amelyet Szocsiban február 12. és 14. között terveztek megtartani.
Tatyjana Golikova, a védekezésért felelős miniszterelnök-helyettes azt ígérte, később fogják meghatározni, hogy hova toloncolják vissza Oroszországból Kínába a vírussal fertőzött embereket. A kormányfő-helyettes szerint egyébként nem bukkantak koronavírus-fertőzés nyomára azok körében, akik  Bajkálon túli területen, illetve a Tyumeny megyében elkülönített kínai beteggel érintkeztek.

Golikova azt is közölte, hogy

a Kínából érkező külföldiek keddtől csak a seremetyjevói repülőtéren keresztül érkezhetnek

Oroszországba. A szabály csak az Eurázsiai Gazdasági Unió állampolgáraira, a hivatalos küldöttségekre és az oroszországi lakhatási engedéllyel rendelkezőkre nem vonatkozik. Ideiglenesen korlátozzák a Kínából származó egzotikus állatok, halak és növények minden fajtájának bevitelét és tranzitját. Szavai szerint jelenleg nincs ok további korlátozó intézkedések meghozatalára, egyebek között rendkívüli állapot kihirdetésére.

Golikova szerint az orosz hatóságok azt tervezik, hogy a vírus terjedésének megakadályozása érdekében

február 14-én leállítják az Oroszország és Kína között közlekedő charterjáratokat.

A két ország között egyébként hétfőn leállt a vasúti személyszállítás, Oroszország távol-keleti határait pedig már múlt héten lezárták.

Az orosz légierő gépei hétfőn indulnak Kínába, hogy kimenekítsék a leginkább fertőzött Hupej tartományból az onnan hazatérni kívánó mintegy 133 orosz állampolgárt. Az evakuáció szerdáig tart majd. Oroszország mindemellett hamarosan humanitárius segélyt küld Kínába, s az ehhez szükséges papírmunka már elkezdődött. Golikova szerint egyébként Peking még mindig nem bocsátotta Moszkva rendelkezésére az új koronavírus vakcinájára és fajtaváltozatára vonatkozó adatokat, így azokat az orosz szakembereknek más forrásból kellett beszerezniük.

A Magnyit orosz élelmiszerüzlet-lánc hétfőn leállította a zöldség és a gyümölcs bevitelét Kínából.

Macron partnert keres Varsóban?

A francia államfő azt követően tölt el két napot Lengyelországban, hogy bekövetkezett a Brexit. Emmanuel Macron Nagy Britannia kilépése kapcsán hangsúlyozta: nem kevesebb hanem több Európára van szükség, ha az Európai Unió vetélytársa akar lenni az Egyesült Államoknak és Kínának a globális versenyben.

Macron a reformok mellé akarja állítani a lengyeleket

A francia elnök meg akarja reformálni az Európai Uniót, de ehhez nem kap megfelelő segítséget Németországtól, ahol Angela Merkel meggyengült pozícióból nem képes támogatni a reformokat.

„Párizs partnert keres a reformokhoz, és Németország nem teljesít!” – hangsúlyozza a Német Marshall Alapítvány politikai igazgatója Varsóban. Michal Baranowski arra mutat rá, hogy a lengyel kormánynak szintén voltak és vannak problémái a németekkel. Macron elnök épp ezt akarja kihasználni, hogy meggyőzze a hagyományosan francia barát lengyeleket: legyenek partnerek az uniós reformokban!

A Kaczynski kormányzat eddig nemigen mutatott hajlandóságot a reformok támogatására

A lengyel kormánypárt, melyet Kaczynski irányít szuverenista húrokat penget, és korlátozni kívánja Brüsszel hatáskörét a nemzeti döntések javára. Csakhogy a Brexit sok mindent megváltoztat ezen a téren. Először is kevesebb pénzt lehet elosztani Nagy Britannia távozása után. Lengyelország a legnagyobb haszonélvezője az uniós pénzeknek. Mindenféle csökkentés súlyos következményeket vonhat maga után. Az EU például csökkenteni kívánja az agrár kifizetéseket, de ezt sem Franciaország sem pedig Lengyelország nem helyesli. Brüsszel meg akarja kurtítani a kohéziós alapokat is. Lengyelországot itt is komoly veszteségek érhetik.

Nagy Britanniában jelenleg a legnagyobb külföldi kolónia a lengyeleké. Több mint 800 ezer lengyel él az Egyesült Királyságban, ahol Boris Johnson miniszterelnök kijelentette: ellenére van, hogy a bevándorlók otthon érezzék magukat a brit szigeteken!

Párizsnak és Varsónak vannak közös érdekei, de Macronnak nehéz lesz a lengyelek  ellenállását leküzdeni.

A visegrádi egység megtörése

A francia diplomáciának régi célja a visegrádi négyes bomlasztása. Kezdetben Csehországra és Szlovákiára számítottak e téren, de most Lengyelország került sorra.

Kaczynski arra számít, hogy Nagy Britannia távozásával megnövekedhet Lengyelország súlya és befolyása az Európai Unióban. Emmanuel Macron viszont arra mutathat rá, hogy a britek távozásával meggyengült a szuverenista blokk az Európai Unióban. Vagyis a szuverenitást szavakban lehet hangsúlyozni, de a tagállamoknak alkalmazkodniuk kell a fő áramlathoz, mely több és nem kevesebb Európát akar. Ezért Macron varsói látogatásának eredménye érdekes lehet Magyarország számára is. Macron is csak addig liberális amíg az nem gátolja céljai elérésében. Ezt tapasztalhattuk Weber elleni összefogására Orbánnal.

Lesz gyógyszer a vírus ellen?

Influenza és HIV elleni szerek kombinációjával kísérleteznek thai kutatók. Közben Hongkong újabb határátkelőket zár le Kína felől. Éjfél óta 17 500 körül jár a koronavírus fertőzöttjeinek száma, a halálos áldozat 362.

Thaiföldi orvosok sikeresen kezeltek súlyos új koronavírusos megbetegedéseket influenza- és HIV-vírus elleni gyógyszerek kombinációjával, az első eredmények jelentős javulást mutatnak a betegeknél a kezelés után 48 órával. A bangkoki Rajavithi Kórház orvosai közölték, hogy új megközelítésük a koronavírus kezelésében javította a gyógyításuk alatt álló több beteg, köztük egy 70 éves kínai nő állapotát, akinél 10 napja diagnosztizálták a koronavírust.

Nem gyógyítja meg a beteget, de jelentősen javít állapotán,

a 10 napja pozitív vírustesztű betegeknél a kombinált gyógyszer alkalmazása után 48 órával negatív lett a vírusteszt – mondta Kriangska Atipornwanich, a kórház tüdőgyógyásza újságíróknak. Jók a kilátások, de még több kutatás szükséges annak megállapítására, hogy ez lehetséges-e alapkezelésként – tette hozzá.

Thaiföldön eddig 19 új koronavírusos megbetegedést észleltek. Közülük nyolcan már felépültek, 11-en még kórházban vannak.

A koronavírus-térképen tovább nőtt a fertőzöttek száma, 17 485-re. Halálos áldozat eddig 362, a felgyógyultak száma viszont jelentősen nőtt, egy nap alatt csaknem 160-nal 506-ra. Ahogyan eddig, a legtöbb fertőzött Kínában található, 17 302, ebből a centrum Hupej tartományban (amelyen belül Vuhan a gócpont) 11 177.

Hongkong holnaptól tovább korlátozza az átjárást Kínából

a járvány megfékezésére – jelentette be Carrie Lam hongkongi kormányzó hétfőn a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalán. Az újabb intézkedéseknek köszönhetően kedd éjfél után Kína és a különleges közigazgatási övezetének számító Hongkong között már

csupán két határátkelőn át lehet közlekedni,

és zavartalanul üzemel tovább a város nemzetközi repülőtere is. Lam elmondta: már eddig is felére csökkent a városba utazók száma azzal, hogy csütörtök éjféltől hat határátkelőhelyet lezártak, és egyéb forgalomkorlátozásokat is életbe léptettek Hongkong és az anyaország között.

A hongkongi vezető emellett hangsúlyozta az újabb karanténtáborok kialakításának fontosságát az esetleges fertőzöttek, valamint a velük kapcsolatba került emberek elkülönítésére. Mivel helyi lakosok tiltakoztak a táborok ellen amiatt, hogy azokat a lakónegyedekhez túlságosan közel kívánják kialakítani a hatóságok, Lam felszólította a lakosságot és a körzeti vezetőket arra, hogy hagyjanak fel az ellenállással.

A kormányzó megköszönte azoknak az egészségügyi dolgozóknak a munkáját, akik nem csatlakoztak a sztrájkoz, amellyel a szervezők a hongkongi-kínai határ teljes lezárását kívánták kieszközölni. A sztrájkban több, mint 2400 kórházi dolgozó vesz részt. Lam egyúttal biztosította az egészségügyben dolgozókat arról, hogy elegendő védőfelszerelés fog a rendelkezésükre állni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK