Fontos

A leszámolás tovább folytatódik

Tegnap számoltunk be róla, hogy átvágott torokkal találta meg a 44 éves Imran Alievet Lille városának egyik szállodájában a francia rendőrség. Mára újabb támadásról számolhatunk be.

A Belgiumban élő Imran Aliev rendszeresen leleplezte Ramzan Kadirov brutális uralmát Csecsenföldön. Ramzan Kadirov a Putyin által kijelölt helytartó ezen a muzulmán területen. A politikai indíték egyértelműnek látszik – jelentette ki a nyomozást vezető francia rendőrtiszt.

A támadások folytatódnak

Több mint 15 emberből álló csapat támadt rá egy oknyomozó újságírónőre Csecsenföld fővárosában. Jelena Milasina az ellenzéki Novaja Gazeta kiküldött tudósítója Groznijban. Csecsenföld fővárosában Marina Dubrovina ügyvédnőt kísérte egy emberi jogi per kapcsán amikor támadás érte őket. Össze vissza vertek bennünket – tanúsítja az oknyomozó újságírónő, aki felszólította Putyin csecsenföldi helytartóját, Ramzan Kadirovot, hogy kérjen bocsánatot a brutális támadásért.

A két nő még mindig jobban járt mint  2006-ban Anna Politkovszkaja oknyomozó újságírónő akit agyonlőttek Moszkvában.

Putyin így üzen az ellenzéki sajtónak.

A türingiai bomba

Két rossz közül a nagyobbat választani bűn, a kisebbiket erkölcstelen. Van olyan hely még Európában ahol ezt még a hatalom megszerzéséért sem lehet megtenni.

„Szerdán politikai bomba robbant Erfurtban, Türingia német tartomány fővárosában. A tavaly ősszel tartott tartományi választáson patthelyzet alakult ki: a legtöbb szavazatot (31 százalékot) a Balpárt (Linkspartei), az egykori Német Szocialista Egységpárt utódpártjából és a nyugati tartományokban az SPD-ből kiszakadt baloldaliak egyesülésével alakult párt szerezte, amely az elmúlt öt évben a tartomány miniszterelnökét is adta. A második legtöbb szavazatot (23 százalékot) viszont a szélsőjobboldali AfD kapta. A szélsőbal és a szélsőjobb nélkül a többi párt (a CDU, az SPD, a zöldek és az FDP) együtt sem értek el 50 százalékot. (A CDU 22, az SPD 8, a Zöldek és az FDP 5-5 százalékot kapott. A tartományi parlamentben a Balpártnak 29, az AfD-nek 22, a CDU-nak 21, az SPD-nek 8, a Zöldeknek és az FDP-nek 5-5 mandátum jutott.)

Mivel mindeddig az összes többi párt elutasított bármiféle politikai együttműködést az AfD-vel, a CDU és az FDP pedig a Balpárttal is, Türingiában nem lehet parlamenti többségre támaszkodó tartományi kormányt alakítani.

Az eddig a tartományt kormányzó három párt, a Balpárt, a szociáldemokraták és a zöldek abban maradtak, hogy együtt, a 90-ből 42 képviselővel kisebbségi kormányt alakítanak, és alkalmanként állapodnak meg a tartományi CDU-val és/vagy FDP-vel konkrét ügyek támogatásáról. Úgy tűnt, hogy azok erre hajlandók lehetnek. A tartományi alkotmány lehetővé teszi kisebbségi kormány megalakítását a miniszterelnök-választás harmadik fordulójában: az első két fordulóban csak a képviselők abszolút többségével lehet miniszterelnököt választani, egy harmadik fordulóban azonban relatív többséggel is.
Az első két fordulóban Bodo Ramelow eddigi balpárti miniszterelnökkel szemben csak egy, az AfD által jelölt független jelölt állt, és senki nem szerezte meg a többséget. A harmadik fordulóban viszont meglepetésszerűen elindult az öt tagú FDP-frakció vezetője, Thomas Kemmerich vállalkozó, és a CDU, az FDP és az AfD valamennyi képviselőjének szavazatával eggyel több szavazatot kapott, mint a balpárti Ramelow, az eddigi miniszterelnök. Elfogadta az eredményt, letette a miniszterelnöki esküt, kizárta az AfD-vel való politikai együttműködést, és felhívta a CDU és az FDP mellett az SPD-t és a zöldeket is, hogy vegyenek részt az általa alakított kormányban.
Az SPD és a zöldek ezt azonnal elutasították. A történtek azonnal politikai bombaként robbantak nemcsak Erfurtban, de Berlinben is. A történet súlyosságát fokozza, hogy Türingiában az a Björn Höcke az AfD vezetője, aki a párt szélsőséges szárnyát vezeti.

A CDU elnöke, Annagret Kramp-Karrenbauer azt nyilatkozta, hogy a türingiai CDU az országos központ egyetértése nélkül, álláspontjával szemben jártak el. Merkel kancellár megbocsáthatatlannak nevezte azt, ahogy a tartományi kereszténydemokraták és szabaddemokraták a szélsőjobbal együttműködve választottak miniszterelnököt.

Az FDP elnöke, Christian Lindner azonnal Erfurtba utazott, és rábírta Kemmerichet, hogy bizalmi szavazással tegye lehetővé a tartományi parlament feloszlatását, új választás kiírását a tartományban. Mások amellett vannak, hogy a jelenlegi tartományi parlament válasszon új miniszterelnököt: Bodo Ramelowt vagy egy független személyiséget, aki szakértői kormányt vezetne.
Abból, amit a politikusok mondanak, illetve nem mondanak, úgy tűnik, hogy Lindner FDP-elnök tudhatott a tartományi szabad demokraták és kereszténydemokraták tervéről. Alighanem velük együtt azt hitte, hogy Kemmerich megválasztása után a helyi SPD és Zöldek nem tehetnek mást, mint hogy beszállnak az általa vezetett, Balpárt és AfD nélküli kisebbségi kormány létrehozásába. Tévedett, és

nem számolt azzal sem, hogy nemcsak az SPD és a Zöldek, de a CDU és a CSU országos vezetői is azonnal és kategorikusan elutasították és megbélyegezték a türingiai CDU- és FDP-szervezet eljárását. Lindner arra kényszerült, hogy bizalmi szavazást kérjen az FDP országos választmányában.

A történtek tanulsága, hogy Németországban a szélsőjobbtól, az AfD-től való elhatárolódás a demokratikus pártok politikusai számára áthághatatlan norma. Érvényesítése azokban a keleti, egykor az NDK részét alkotó tartományokban okoz nehézséget, ahol a Balpárt is és az AfD is kétszámjegyű eredményeket ér el, a zöldek viszont jóval gyengébbek, mint Nyugaton. A legutóbbi tartományi választások után Szászországban és Szász-Anhaltban is három párti koalíciót kellett alakítani a CDU, az SPD és a Zöldek részvételével. Türingiában azonban ilyen lehetőség sem maradt.
Az országos politikában hasonló veszély nincs, mivel a Balpárt országosan nem ér el kétszámjegyű eredményt. Így két vagy három párt a CDU–CSU, az SPD, a Zöldek és az FDP köréből tud majd a következő választás után kormányt alakítani. A türingiai történet azonban arra kényszeríti a CDU–CSU-t és az FDP-t, hogy tegye fel a kérdést magának:

három évtizeddel az NDK és a Német Szocialista Egységpárt megszűnése, a Balpártnak a demokratikus német politikába való szemmel látható beilleszkedése után indokolt-e ugyanúgy kizárnia a politikai együttműködést a Balpárttal, mint az AfD-vel?

Az AfD-vel való együttműködés tilalma a párt szélsőjobboldali értékrendjéből, az idegenellenesség és antiszemitizmus elfogadásából, a második világháborús német szerephez való viszonyából fakad. A Balpárttal való országos koalíciót az SPD és a Zöldek tíz-tizenöt éve még az NDK-s múlthoz való tisztázatlan viszony miatt még kizárták, de tartományi szinten már több koalíció is született velük, mivel csak a külpolitikában, a NATO-hoz való viszonyban maradt fenn áthidalhatatlan nézeteltérés, melynek a tartományi politikában nincs jelentősége, és lassan ez is megszűnik.
Ez egyelőre a jövő kérdése. Az azonnali fejlemény az, hogy a CDU és az FDP megerősítette azt, amivel kapcsolatban főleg a CDU-ban helyi és tartományi szervezeteiben sokfelé volt bizonytalanság: a német demokratikus politika kizár mindenféle nyitást a szélsőjobb irányába. Ami sokfelé volt lehetséges Európában, mindenekelőtt a szomszédos Ausztriában, de Olaszországban vagy Dániában is, az Németországban továbbra sem elképzelhető.”

Kilencvenháromezer euró egyetlen napért

Türingiában Thomas Kemmerich, a liberális FDP helyi vezetője a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland szavazataival került kormányra. Egyetlen nap után lemondott miután Berlinben egyetlen pártközpont sem vállalta az együttműködést az Alternative für Deutschland párttal, melynek neonáci tagjai is vannak.

Szép pénzt kap Türingia miniszterelnöke, aki egyetlen napig volt igazán hivatalban. Ennek megfelelően féléves juttatásra van jogosultsága. Ez pedig nem kevés. A közszolgálati Deutsche Welle szerint

16 ezer 617 euró havonta

jár a miniszterelnöknek. Ezenkívül elszámolhat havonta 766 eurót személyes költségeire. Minthogy házas, ezért családi pótlékra is jogosult. Ez 153 eurót jelent havonta. Ez összesen 17 ezer 536 euró havonta. Türingiában a törvény kimondja, hogy a miniszterelnök minimum féléves juttatásra jogosult függetlenül attól, hogy hány hónapot töltött valójában a kormányfői székben. Ez 93 ezer 004 eurót jelent. Csinos összeg egyetlen napért!

Mi lesz most Türingiában?

Thomas Kemmerich lemondása ellenére ügyvezető miniszterelnök marad. Az egykori NDK-ban igen erős az Alternative für Deutschland befolyása. A szélsőjobboldali párt olyan áttörésre számít, amely meghozza neki a hatalmi posztokat. A liberális FDP, mely az egynapos miniszterelnököt adta, új választást akar. A többi párt még habozik, mert fél az Altetnative für Deutschland előretörésétől. Türingiában a helyi parlament kétharmadának kell megszavaznia az új választást .

Nagyon dühös sok kínai

A gyász hamar dühvé vált a kínai közösségi oldalakon, miután kiderült, mégis meghalt a koronavírusra először figyelmeztető orvos. Halála kapcsán hazudozásba keveredtek a hatóságok. Közben megtalálták a fertőzés köztes hordozóját, a tobzoska nevű állatot.

Li Ven-liang halálának híre a gyászból hamar átváltott dühre a Weibo közösségi oldalon. Elárasztották a bejegyzések és kommentek a felületet – olvasható a BBC cikkében. A hatalom nem győzte törölni az olyan hashtageket, mint „a vuhani kormány kérjen bocsánatot de Li Ven-liangtól” vagy „szólásszabadságot akarunk”. A hatalom mintha semmit se tanult volna a történtekből, közölték, hogy a korrupcióellenes testület indít vizsgálatot a „dr. Lit érintő kérdésekben”.

Mint írtuk, csütörtökön meghalt a 34 éves Li Ven-liang, aki a közép-kínai Vuhani Központi Kórház szemészeti osztályán dolgozott. Ő volt az, aki december 30-án küldött figyelmeztetést kollégáinak a járvány veszélyéről, miután hét olyan fertőzéses esettel találkozott, amelyeket akkori megítélése alapján a szintén a koronavírusok családjába tartozó SARS vírus okozhatott.

Ezután őt rémhírterjesztéssel vádolták, és aláírattak vele egy papírt, amely szerint hamis állításaival súlyosan megzavarta a társadalmi rendet. A kínai hivatalosságok azután halálával kapcsolatban is hazugságba keveredtek. Először csütörtök délután megerősítették egy amerikai lap hírét, hogy elhunyt az orvos. Később már azt mondták, hogy él, de súlyos állapotban kórházban van. Aztán késő este mégis közölték a halálhírt.

A brit közmédia írása szerint nehéz visszaemlékezni egy olyan eseményre az utóbbi években, amely

annyi bánatot, haragot és bizalmatlanságot váltott ki a kormány ellen, mint az orvosé.

A több százezer bejegyzésből a törlések után csak maroknyi maradt. Olyanok, mint „ez nem egy bejelentő halála. Ez egy hős halála”, „Ne felejtsd el, hogyan érzel most”, „Ne felejtsd el ezt a haragot. Nem szabad hagynunk, hogy ez megismétlődjön” – írta egy megjegyzés a Weibora. Más azt írta, hogy „Az igazságot mindig pletykaként kezelik. Meddig fognak hazudni? Még mit akarnak elrejteni?” Sok vélemény még erősebb politikai töltet hordoz(ott), amelyek

már a hatalom legitimitását vonják kétségbe.

Pénteken azt jelentették be, hogy a tobzoskák lehettek a koronavírus köztes hordozói, amelyekről a fertőzés emberre terjedhetett át. A dél-kínai Kanton két intézményének – a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetemnek és a Lingnan Kuangtung Modern Mezőgazdasági Laboratóriumnak – kutatói ezer darab természetes környezetből vett mintában található örökítő anyagot vizsgálata után jutottak arra a megállapításra, hogy a tobzoska lehet a vírus köztes gazdaállata. A kutatási eredmények alapján az embereket megfertőző, új típusú

koronavírus elkülönített törzsének szekvenciája 99 százalékban megegyezett a tobzoskákban található vírus genomjával.

Sen Jung-ji, a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem egyik kutatója szerint a tobzoskák mindazonáltal nem feltétlenül az egyetlen köztes hordozói a vírusnak. A szintén a koronavírusok családjába tartozó SARS vírust említve példaként a kutató rámutatott: a cibetmacskákon kívül más kistestű, húsevő állatok is hozzájárulhatnak a vírus terjedéséhez. A szakértő emiatt arra figyelmeztette az embereket, hogy tartsák magukat távol a vadon élő állatoktól.

A súlyos tüdőgyulladást okozó vírus tavaly decemberben Vuhanban, a közép-kínai Hupej tartomány székhelyén ütötte fel a fejét. A járvány kiindulópontjának sokáig egy helyi hús- és halpiacot tartottak, ugyanis az első fertőzöttek közül sokan a piacon kaphatták el a betegséget, de azóta megerősítették, hogy a legelsőként diagnosztizált fertőzött nem járt a hatóságok által január elején bezárt piacon.

Kínai és külföldi szakértők a vírus eredeti hordozójának – a SARS-hoz hasonlóan – a denevéreket tartják. Hétfőn a Vuhani Virológiai Intézet kutatói tettek közzé egy tanulmányt a Nature című brit tudományos lapban, amely szerint a fertőzött páciensekben talált vírus genomja 96 százalékban azonos a denevérek által hordozott koronavírussal.

Az Afrikában és Ázsiában élő tobzoskák védelem alatt állnak, és a washingtoni egyezmény (CITES) szerint tiltott a nemzetközi kereskedelmük. Az illegális kereskedőktől Ázsiában azonban a leggyakrabban tobzoskákat koboznak el. A hangyákkal, termeszekkel táplálkozó állat pikkelye keratinból, az emberi körmöt is alkotó anyagból áll, és a hagyományos kínai gyógyászatban igen nagy a kereslet iránta. A tobzoskahús pedig csemegének számít a kínai és más ázsiai országok gasztronómiájában.

Elvágták a torkát Putyin ellenfelének

Aki a NER, Nemzeti Együttműködés Rendszerének nem együttműködő híve, az nem csupán ellenfél, de ellenség! Oroszország már sokadik „terrorista” ellenségét gyilkoltatja meg külföldön. Imran Alievet Lilleben érte utol Putyin katonai hírszerzésének embere.

Átvágott torokkal találta meg a 44 éves Imran Alievet Lille városának egyik szállodájában a francia rendőrség. A politikai indíték egyértelműnek látszik – jelentette ki a nyomozást vezető francia rendőrtiszt.

Csecsen kapcsolat

Imran Aliev rendszeresen leleplezte Ramzan Kadirov brutális uralmát Csecsenföldön. Ramzan Kadirov a Putyin által kijelölt helytartó ezen a muzulmán területen, melyet véres háborúban foglalt vissza az orosz hadsereg. Ha kell az életemet is szívesen feláldoznám Putyin elnökért – hangoztatja Ramzan Kadirov, aki kíméletlen harcot folytat az iszlamista terrorizmus ellen.

Az ő szemében a nemzeti együttműködés putyini rendszerének ellenfelei mind potenciális terroristák, akikkel kíméletlenül kell elbánni.

Jól tudta ezt Imran Aliev is, aki Belgiumba menekült Putyin és Kadirov atyai gondoskodása elől. Belgiumban védőőrizet alatt állt. Franciaországban viszont nem. Lille-be egy útitárssal érkezett az ellenzéki blogger. A gyilkosság után az útitárs eltűnt. A helyszínen talált kést elküldték  az igazságügyi laboratóriumba elemzésre. A francia rendőrség a csecsen származású 35 éves útitársat keresi nagy erőkkel, mert azt gyanítják, hogy az orosz katonai hírszerzés embere, akinek az volt a megbízatása, hogy likvidálja a szerencsétlen bloggert Franciaországban.

A svédországi székhelyű csecsen emberi jogi szövetség elnöke elmondta a CNN-nek, hogy „Mások figyelmeztetéseként meggyilkolták, ezzel igyekeznek megfélemlíteni mindenkit, aki a csecsenföldi „orosz védelmet” kritizálja.

Putyin nem ismer kíméletet

Csak Nagy Britanniában 15 embert tettek el láb alól az orosz hírszerzés emberei – nyilatkozta a Business Insidernek egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú brit rendőrtiszt. Többen közülük vétlen járókelők voltak. A leghíresebb a Szkripal eset: a GRU híres árulóját és lányát idegméreggel akarta eltenni láb alól két orosz ügynök. Az akció nem sikerült: hála az orvosi segítségnek mindketten túlélték az orosz támadást. Egy vétlen járókelő, aki hozzáért az idegmérget tartalmazó üveghez, belehalt a mérgezésbe!

A másik híres eset Berlinben történt: egy csecsen ellenzékit fényes nappal öltek meg orosz ügynökök a német fővárosban. Mind a britek mind a németek tiltakoztak Putyinnál. A britek szankciókat is alkalmaztak, de azután a nagyhatalmi kapcsolatok felülírták a gyilkosságokat, melyeket Putyin utasítására követ el az orosz hírszerzés a nyugat-európai országokban.

Koronavírus: kínai hazudozások

Meghalt a koronavírust először jelentő és meghurcolt orvos – jelentette a kínai sajtó. Majd azt közölték: mégis él, és átíratták a cikkeket. Azóta új időpont szerint mégis elhunyt. Közben jóval 500 felett a halottak száma.

Belehalt az új koronavírus okozta betegségbe csütörtökön az a kínai orvos, aki az elsők között próbálta meg felhívni a figyelmet a járvány veszélyére – jelentette a kínai sajtó itteni idő szerint délután. A 34 éves Li Ven-liang, aki a közép-kínai Vuhani Központi Kórház szemészeti osztályán dolgozott, december 30-án küldött figyelmeztetést kollégáinak a járvány veszélyéről, miután hét olyan fertőzéses esettel találkozott, amelyeket akkori megítélése alapján a szintén a koronavírusok családjába tartozó SARS vírus okozhatott.

Kollégáinak ekkor egy internetes csoportos beszélgetésben küldte szét az üzenetét az esetekről, és azt tanácsolta nekik, hogy viseljenek védőfelszerelést a fertőzés elkerülése érdekében. Néhány nappal később beidézték a rendőrségre, ahol aláírattak vele egy dokumentumot, miszerint

„hamis állításaival súlyosan megzavarta a társadalmi rendet”.

Az orvossal együtt nyolc másik embert is előállítottak ugyanekkor „álhírek terjesztése” miatt.

Li a történteket a kínai Twitterként ismert Weibo mikroblogon tette közzé január végén, egy fényképpel együtt, amelyen kórházi ágyban látható, arcán a lélegzését segítő maszkkal. Az orvos azt is leírta, hogy január 10-én köhögni kezdett, majd egy nappal később belázasodott, és két napra rá kórházba került. A fertőzést január 30-án diagnosztizálták nála. Halálának híre futótűzként terjedt el a kínai közösségi médiában, ahol az emberek együttérzésüket és hálájukat fejezték ki az orvos iránt.

Este a kínai média arról adott hírt, hogy

az orvos nem halt meg, de válságos állapotban van.

Nemrégiben a BBC azt jelentette, hogy a helyszínen újságírók és orvosok névtelenül azt közölték, hogy a kormányzati tisztviselők közbeavatkoztak. Átíratták a cikkekt úgy, hogy az orvos még él.

A legújabb kínai közlés szerint Li mégis meghalt, európai idő szerint este.

A hivatalos Twitter-bejegyzés erről:

A kínai kormány korábban elismerte, hogy az új koronavírus terjedésének kezelésében történtek hiányosságok, illetve

nem megfelelően reagáltak a járványra.

A legfrissebb összefoglaló (amely a kínai tájékoztatást veszi alapul) 28 353 a fertőzött, 565-rn haltak meg. A felépültek már 1382-en vannak.

Tabudöntés Németországban – FRISS: máris bukott

A neonáciba hajló AfD támogatásával választottak tartományi miniszterelnököt Thüringiában. Minimális többséggel a liberális FDP jelöltje győzött, akit támogatott az AfD és a CDU nagy része is. Vele szemben az NDK-s utódpárt Die Linke jelöltje állt, amelyet a szociáldemokraták és a zöldek támogattak. Mára elbukott a kísérlet.

Klasszikus jobboldal-baloldal szavazás volt, holott korábban a kereszténydemokraták és a liberálisok tartózkodtak attól, hogy koalíciót kössenek a szélsőjobboldali (sokak szerint egyenesen neonáci) Alternative für Deutschlanddal.

Ezentúl nem lesz tabu az együttműködés az AfD-vel?

Az Alternative für Deutschland jelenleg a legerősebb ellenzéki párt a berlini szövetségi parlamentben, a Reichstagban. Országosan nem kötnek vele koalíciót, de tartományi szinten, úgy látszik, igen, bár ez még nem bizonyos. Az AfD igen erős a volt NDK-ban, ahol a lakosság jelentős része nyitott a neonáci, migránsellenes politikára. Az AfD legutóbbi kongresszusán a mérsékeltek diadalmaskodtak, sikerült kiszorítani a felső vezetésből a kompromittálódott politikusokat.

Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Angela Merkel CDU-ja együtt szavazott az AfD thüringiai tartományi tanácsosaival. Ez azonban azt a helyzetet is eredményezte, hogy a tartományi parlamentbe öt százalékkal éppenhogy csak bejutott FDP adhatja a miniszterelnököt Thomas Kemmerich személyében.

Ez az esetleges kormányalakítás politikailag igen megnehezíti a kancellár gondját, mert együtt kormányoz Berlinben azokkal a szociáldemokratákkal, akik továbbra is ragaszkodnak az AfD teljes kiközösítéséhez Németországban. A CDU vezetésében igen csak kiakadtak az AfD-vel való összeálláson. Az első reakciók alapján nem zárható ki, hogy végül meg se alakul a koalíció és előre hozott választás lesz a vége ennek az együttműködésnek. Már csak azért is, mert a mindössze harmadjára eredményes kormányfőszavazás után a helyi CDU kizárta a koalíciót az AfD-vel.

Thüringia eddig is tabudöntő volt. A korábbi ciklusban az NDK-s utódpárt Die Linke adta a miniszterelnököt, Bodo Ramelowt az SPD-vel és a Zöldekkel alkotott koalícióban. Márpedig a Baloldal országosan éppúgy bojkottlistán van, mint az AfD.

FRISSÍTÉS

Megválasztása után egy nappal bejelentette távozását Thomas Kemmerich. Az azonban nem világos, lesz-e előrehozott választás, mert a helyi CDU szembemegy a pártközponttal.

Kemmerich közölte, hogy az FDP tartományi törvényhozási (Landtag) frakciója

kezdeményezi a testület feloszlatását,

hogy lemossák a miniszterelnöki tisztség intézményéről azt a „szégyenfoltot”, hogy az AfD támogatásával választották meg a pozícióra. Mint mondta, ez a kezdeményezés elkerülhetetlenül azzal jár, hogy távozik a tisztségből, illetve új választást tartanak a tartományban. Szerinte az AfD „aljas trükkel megpróbált kárt tenni a demokráciában”, a liberálisok pedig elhárítják ezt a próbálkozást.

Kemmerich az erfurti Landtagban szerdán tartott miniszterelnök-választás harmadik fordulójában szerezte meg a tisztséget. Az AfD-s képviselők ebben a fordulóban kihátráltak saját jelöltjük mögül, és valamennyien az FDP-s indulóra szavaztak, aki saját pártja, az AfD, valamint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) támogatása révén egy vokssal megelőzte a Baloldal (Die Linke) jelöltjét, Bodo Ramelow ügyvezető kormányfőt.

A váratlan fordulat országszerte megdöbbenést okozott és tiltakozást váltott ki, számos nagyvárosban tüntetéseket tartottak. Kemmerich most hangsúlyozta, hogy ugyan mérlegelték a reakciókat, az FDP-frakció nem külső kényszerből, hanem belső meggyőződésből kezdeményezi a Landtag feloszlatását. Az FDP-s politikus leszögezte, hogy

nem működtek és nem működnek együtt az AfD-vel.

A tartományi alkotmány szabályai szerint a Landtag feloszlatásához a testület legkevesebb kétharmadának támogatása szükséges. Ezért az FDP-nek az előrehozott választás gondolatával egyetértő eddigi kormánypártok – a Baloldal, a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek – mellett az AfD-re vagy a CDU-ra is szüksége van. A

CDU tartományi szervezete csütörtökön elutasította az előrehozott választást.

Közleményük szerint nem lehet a választópolgárokat folyton megszavaztatni csak azért, mert az eredmény nem felel meg a politikusoknak. A türingiai CDU ezzel ismét szembehelyezkedett a párt szövetségi vezetésével, amely az előrehozott választást tartja a legjobb megoldásnak.

Türingiában a Baloldal-SPD-Zöldek alkotta koalíció a tavaly októberi Landtag-választáson ötévi kormányzás után elveszítette többségét. A 16 német tartomány között Türingia volt az egyetlen, amelyben az egykori Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) utódszervezete és nyugati baloldali csoportok egyesülésével létrejött Baloldal vezetésével működött kormány. A koalíciós pártok hosszú egyeztetés után abban állapodtak meg, hogy az új ciklusban megpróbálják kisebbségben folytatni a kormányzást. Ez a kísérlet fulladt kudarcba a szerdai kormányfőválasztáson.

Megmentették Trumpot

Marad tisztében Donald Trump, miután a szenátus republikánus többsége felmentette az impeachment alól. Lesöpörték az asztalról fontos tanúk meghallgatását.

Az amerikai szenátusban szerda este felmentették Donald Trump amerikai elnököt az ellene folytatott alkotmányos felelősségre vonási eljárás keretében felhozott két vádpont alól. Vagyis a hatalommal való visszaélés és a kongresszus akadályozása bűne alól. Ez azt jelenti, hogy az elnök hivatalában marad. Az elnök elmozdításához kétharmados többséget kellett volna kapnia az erről szóló két indítványnak.

A hatalommal való visszaélés vádpontról tartott szavazáson a Republikánus Párt soraiból egyedül Mitt Romney szenátor szavazott arra, hogy elítéljék Trumpot, akárcsak a demokrata szenátorok egésze. A Republikánus Párt, amelynek többsége van a szenátusban, azonban 52 szavazattal elbuktatta az indítványt. Hasonló sorsra jutott a második vádpont, a kongresszus akadályozása. A szavazásban 53 szavazattal 47 ellenében felmentették az alól a vád alól is Donald Trumpot.

Az elnök ellen

tavaly decemberben a képviselőházban indították az alkotmányos felelősségre vonási eljárást (impeachment).

Az volt az egyik vád ellene, hogy visszaélt hatalmával, amikor lehetséges politikai vetélytársa, John Biden volt alelnök, jelenlegi elnökjelölti aspiráns elleni vizsgálatra kérve nyomást gyakorolt egy idegen állam vezetőjére, Ukrajna elnökére a 2020-as elnökválasztások előtt. Vagyis azt követelte Volodimir Zelenszkijtől, hogy az indítson büntetőeljárást Biden fia ellen, aki egy ukrán gázcég vezetésében vett részt. Ennek feltételéül szabta az Ukrajnának már a törvényhozásban megszavazott tetemes összegű katonai segély folyósítását.

Egy másik vádpontot is kezdeményeztek ellene, amely szerint akadályozta a kongresszust a történtek feltárásában. Abban, hogy fehér házi tisztviselők tanúként valljanak. Donald Trump végig azt állította, hogy semmi rosszat nem tett.

A képviselőház tehát megállapította Trump felelősségét a „főben járó bűn” alkotmányos előírása alapján. A szenátusnak kellett volna ráütnie a pecsétet erre. Ehhez azonban szükség lett volna olyan tanúvallomásra is, mint John Boltoné. Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója szerint tanúja volt annak, hogy

az elnök megzsarolta Zelenszkijt az ominózus telefonbeszélgetésben.

Az ezt is tartalmazó könyvének e része a múlt héten megjelent a sajtóban.

Miután a republikánusok elutasították az újabb bizonyítékok benyújtásának lehetőségét, bizonyossá vált, hogy nincs esély Trump elítélésének megerősítésére. Vagyis arra, hogy felmentsék tisztéből az elnököt.

Putyin visszakéri pénzét a francia szélsőjobboldaltól

9,14 millió eurós hitelt kapott Marine Le Pen pártja 2014-ben egy orosz hadiipari cégtől, mely most visszakéri a pénzét- számolt be a Le Monde. Vajon miért most vált oly sürgőssé?

Marine Le Pen nemrég jelentette be: újra indul az elnöki posztért! Putyin legutóbb a Kremlben fogadta Marine Le Pent a választási kampány kellős közepén – nem is titkolva: kit támogat Franciaországban. Ráadásul Macron kampány főnöke megvádolta az orosz titkosszolgálatot: a szélsőjobboldali párt javára ügyködik Franciaországban. Ezzel együtt Marine Le Pen veszített és Emmanuel Macron győzött. Az elnökválasztás után gyorsan módosították a választási törvényt: eszerint unión kívüli cégtől illetve államtól nem kaphat pénzügyi támogatást egy francia párt. A következő választáson mindketten újra indulnak.

Nem támogatja már Putyin a francia szélsőjobboldalt ?

Az új választási szabályok miatt Putyin immár nyíltan nem pénzelheti francia barátait, de megteheti ezt az unión keresztül. Talán

ezért is kell az orosz bank Budapesten (nemcsak Marine Le Pen, de Matteo Salvini is szerepel Putyin zsold listáján).

Az is elképzelhető, hogy Macron elnök alkut kötött Putyinnal: támogatja az Oroszország elleni uniós szankciók feloldását, ha az oroszok lemondanak ellenfele finanszírozásáról! A nemzetközi politika ilyen megállapodásokból áll, de ezekről ritkán olvashatunk a sajtóban. Ott legfeljebb csak annyi jelenik meg, hogy az oroszok visszakérik azt a több mint 9 millió eurós hitelt, melyet 2014-ben adtak Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjának Franciaországban.

Szérum mégsincs, a gazdasági járvány viszont most jön

Nem találták meg az ellenszert a koronavírus ellen a WHO szerint. A járvány gazdasági pusztítása viszont ezután érkezhet. Három magyar szorult a japán hajókaranténba, a kínai elnök szerint „kritikus ponthoz érkeztek”.

Három magyarról tud a Külgazdasági és Külügyminisztérium, aki a Japán mellett karanténba helyezett tengerjáró hajón dolgozik, ők nincsenek a fertőzöttek között – mondta a tárca államtitkára. Menczer Tamás kifejtette: az ottani követség mindent megtesz azért, hogy telefonon kapcsolatba lépjen velük. Emellett tudnak egy magyarról, akit a Fülöp-szigeteken vizsgálnak, ő korábban lázas volt, de már nem az, és jól van. Hozzátette: még várnak a koronavírus-teszt elvégésére. Tudnak egy lázas magyarról, akit Vietnámban vizsgálnak.

Egy reménnyel kevesebb – egyelőre. A kínai Changjiang napilap arról számolt be, hogy a Csöcsiang Egyetem kutatói előállítottak két olyan szert, ami hatékony a koronavírus ellen. Lehűtötte a kedélyeket az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Tarik Jasarevic, a WHO szóvivője kijelentette:

nincsenek ismert terápiák a koronavírus ellen,

és a WHO véletlenszerű ellenőrző próbákat javasol a hatékonyság és a biztonságosság mérésére. Egy kórokozó elleni védőoltás kidolgozása és tesztelése

rendszerint éveket vesz igénybe,

és gyakran jár „csapdákkal és kudarcokkal” – tette hozzá.

A vírus terjedésének megállítására Kína közlekedési korlátozásokat rendelt el, ami az alacsonyabb üzemanyag-igény miatt több finomítónál is a termelés csökkentéséhez vezetett. Ennél sokkal enyhébb intézkedések Magyarországon is történtek. Kedd óta hat közúti határátkelőhelyen kiemelten ellenőrzik az érkező utasokat, különösen a kínai állampolgárokat. Ártánd, Csanádpalota, Röszke, Tompa, Udvar és Letenye azok a pontok, amelyeken az Országos Mentőszolgálat munkatársaival közösen folyamatosan ellenőrzik a belépésre jelentkező utasokat, elsősorban a kínaiakat.

Közben Kínában a legfelső szinten határozták el az intézkedések megerősítését, és rendelték el például az információk azonnali nyilvánosságra hozatalát. Hszi Csin-ping kínai elnök szerdán

fokozottabb igazságügyi erőfeszítéseket sürgetett.

Kijelentette: a betegség elleni küzdelem törvényi alapjainak megerősítéséhez törvényhozási, végrehajtási, igazságszolgáltatási és jogkövetési erőfeszítések szükségesek.

Hszi, aki a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára is, arról beszélt, hogy

a fertőzés elleni küzdelem kritikus ponthoz érkezett.

A kínai elnök kemény fellépést szorgalmazott a fertőzés terjedése elleni küzdelmet gátló illegális tevékenységekkel és bűncselekményekkel szemben. A kínai elnök a többi között az egészségügyi hatóságok intézkedéseivel szembeni ellenállást, a mentőszolgálatok tagjai elleni támadásokat, a hamis egészségügyi termékek gyártását és árusítását, valamint az álhírterjesztést említette. Hangsúlyozta azt is, hogy a járványügyi törvényeket és szabályozásokat szigorúan ki kell kényszeríteni, a kockázatelemzéseket javítani. Hszi emellett szólt arról is, hogy

a járvánnyal kapcsolatos pontos információkat időben közzé kell tenni.

A koronavírus – talán lassuló tempóban – tovább terjed.Ma délután

már 24 630 a fertőzöttek száma, 494-en haltak meg eddig,

ellenben már 1029-en megerősítetten felgyógyultak.

A járvány gazdaságai hatásai már kezdik éreztetni hatásukat. Szakértői becslések szerint a járvány 0,5 százalékkal is csökkentheti a globális olajkeresletet idén. A koronavírus korlátozta a világ második legnagyobb olajfelhasználója, Kína gazdasági aktivitását. (Az ellenszer hírére azonban délelőtt három százalékot is meghaladó áremelkedéssel reagáltak az olajpiacok.)

Londoni pénzügyi elemzők szerint

a járvány várhatóan meredek ívben lassítja rövid távon a kínai gazdaság növekedési ütemét,

és ennek hatásai is valószínűleg járványszerűen átterjednek számos más térségre. Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics főközgazdásza szerdán ismertetett tanulmányában közölte: az általuk eddig várt

5,5 százalékról 3 százalékra módosították az idei első negyedévi,

éves összevetésben számolt kínai gazdasági növekedésre szóló előrejelzését.

Shearing szerint nem érdemes párhuzamba állítani a súlyos akut légzőszervi szindróma (SARS) elnevezésű, 2003-ban kitört járvány gazdasági hatásait a jelenlegi helyzettel, mivel a kínai gazdaság azóta sokkal nagyobb lett és sokkal szorosabban integrálódott a globális beszállítói hálózatokba. Ezért most valószínűbb, hogy a kínai gazdaságot érő esetleges sokk átterjed az egész világgazdaságra. Ennek konkrétumait érintettük korábbi írásunkban.

A Capital Economics vezető londoni elemzője hangsúlyozza, hogy a mostani piaci környezet is egész más, mint a 2003-as SARS-járvány idején volt. Akkoriban a globális értéktőzsdék éppen a dot-com buborék kipukkadása utáni mélypontról indultak felfelé, a mostani koronavírus viszont olyan időszakban bukkant fel, amikor a tőzsdék tíz éve tartó, felfelé ívelő szakaszban járnak. Mivel a vállalati papírok most már nem olcsók, sőt, egyes esetekben kissé túlértékeltek,

a befektetők nagyobb valószínűséggel keresnek okot az eladásra, semmint a vásárlásra.

Mindezek alapján a mostani vírusjárványnak sokkal nagyobb a potenciálja arra, hogy jelentős piaci kiigazítást okozzon, mint a 2003-as járványnak volt – fejtegeti szerdai elemzésében a Capital Economics főközgazdásza. Shearing kiemeli azt is, hogy nem elsősorban a vírus, hanem a terjedésének megakadályozására tett lépések,

például a kiterjedt gyárbezárások okozzák a gazdasági károk zömét.

Mivel Kína ma már számos globális beszállítói láncolat kiindulópontja, ennek az egész világ érezhető tovaszűrődő hatása lesz. A legsebezhetőbbek az ázsiai gazdaságok, mindenekelőtt Vietnam és Thaiföld.

És minél nagyobb lesz a felfordulás a kínai gazdaságban, annál magasabb a kockázata annak, hogy

a járvány hatása még távolabbi gazdaságokra is átterjed.

Például olyan árupiaci nyersanyagtermelőkre, mint Chile vagy Ausztrália, valamint az elsősorban feldolgozó jellegű gazdaságokra, köztük Dél-Koreára, Japánra és Németországra – hangsúlyozza a Capital Economics főközgazdásza.

Egy másik nagy londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, az Oxford Economics szerdai tanulmányában közölte, hogy az általa eddig várt 6 százalékról 5,4 százalékra gyengítette a kínai hazai össztermék (GDP) idei növekedésére szóló előrejelzését. Ők eddig 2,3 százalékos globális növekedést valószínűsítettek 2020 egészére, de a lassabb kínai növekedés átszűrődő hatásai a világgazdaság idei növekedési ütemét 0,25 százalékponttal csökkenthetik.

A cég rövid időn belül másodszor rontja kínai és globális prognózisait a koronavírus-járvány miatt: a múlt héten ismertetett előző előrejelzésében a kínai gazdaságban 5,6 százalékos növekedést valószínűsített, és akkori számításai még arra mutattak, hogy a globális növekedésre gyakorolt negatív hatás 0,20 százalékpont lesz.

Az Oxford Economics felülvizsgált helyzetértékelésükben kiemelték, hogy

azok a tartományok, amelyekben termelési zárlatot rendeltek el, Kína hazai össztermékének több mint felét állítják elő.

Hangsúlyozza azt is, hogy a járvány gócpontjának számító Vuhan városa olyan globális autóipari konglomerátumok helyi gyártási központja, mint a General Motors, a Peugeot, a Citroen, a Nissan, a Renault és a Honda.

Sok cég máris közzétett adatokat arról, hogyan reagálnak a betegségre – derül ki a Portfólió összeállításából.

Az Apple amerikai technológiai óriásnak több beszállítója van Vuhan környékén. A gyárak legkorábban február 10-én nyithatnak ki az eredetileg tervezett január végi időpont helyett, ami miatt elképzelhető, hogy a cég legfontosabb terméke, az iPhone gyártása nem a tervek szerint alakul. Emellett üzleteket is bezárt Kínában az Apple, mert elmaradoztak a személyesen besétáló vásárlók. A kínai internetes óriásvállalat, a Baidu elhalasztja negyedik negyedéves gyorsjelentésének közzétételét. A sanghaji tőzsdefelügyelet engedélyezte a kínai cégeknek, hogy a tervezettnél később hozzák nyilvánosságra a tavalyi évről szóló eredményeiket, ezt most legkésőbb április végéig kell megtenniük.

A svéd Electrolux háztartásigép-gyártó közölte, hogy

szignifikáns hatása lehet

a járványnak az üzletére, ha beszállítói tevékenységét befolyásolják az események és elkezdett pótmegoldásokat kidolgozni. Az elektronikai készülékeket bérgyártásban készítő tajvani Foxconn

csaknem teljesen leállította a gyártást Kínában,

amit ügyfelei, például az Apple is megérezhetnek, főleg ha még egy héttel ki kell tolni a munkaszünetet.

A svéd ruházati cég, az H&M közölte, hogy 45 üzletet zárt be átmenetileg Kínában, ami a januári értékesítési adatokra negatív hatással lehet. De mivel beszállítói lánca rugalmas, egyelőre nem panaszkodik a vállalat. A Levi Strauss ruházati gyártó kínai üzletei felét bezárta és rövid távon lehet hatása az eseményeknek.

A McDonald’s gyorsétteremlánc

3300 kínai üzletéből több százat bezárt,

de várakozásai szerint ha Kínára korlátozódik a járvány, akkor csak meglehetősen csekély hatása lehet a profitra.

A Mitsui japán kereskedőház várakozásai szerint néhány szektorban, például

az autóiparban a gyártás visszaesésére lehet számítani,

ami az acél keresletét visszaveti. Az ékszereket forgalmazó Pandora lánc

példa nélküli visszaesést tapasztal Kínában és Hongkongban

a forgalomban, de egyelőre nem tudja megbecsülni a számszerű hatásokat.

A francia Remy Cointreau italgyártó szerint a járvány kitörésének jelentős hatása lehet üzletére, mert nagy kitettséggel rendelkezik Kína felé.

A hajós utazásokat végző Royal Carribean Cruises három utat is lemondott a járvány miatt és csökkentette 2020-as profitvárakozását, hozzátéve, hogy ha február végéig eltartanak az utazásokra bevezetett korlátozások Kínában, akkor még ennél is gyengébb lehet az éve.

A dél-koreai Samsung Electronics a kínai kormány ajánlásával összhangban néhány gyárában meghosszabbította a leállás időszakát, de a pénzügyi hatásokról egyelőre nem nyilatkozott. Leányvállalata, az akkumulátorokat gyártó Samsung SDI, amelynek olyan ügyfelei vannak, mint a Volvo, azt közölte, hogy az első negyedév eredményeire negatív hatása lehet a járványnak. A japán Sony nemrég megemelte éves profitvárakozását, most azt közölte a cég, hogy lehet, hogy a koronavírus miatt ezt vissza kell vonnia.

Az amerikai kávézóhálózat, a Starbucks

4300 kínai egységének több, mint felét bezárta,

de csak átmeneti üzleti hatást vár a járványtól.

Az indiai Tata Motors, a Jaguar és a Land Rover anyavállalata arra számít, hogy a járvány terjedése visszaveti a termelést és nyomást gyakorol a profitra. Az első számú villanyautó-gyártó amerikai Tesla egy-másfél hetes csúszásra számít sanghaji gyárában, ahol Model 3 autókat állítanak elő, miután a kínai állam leállíttatta az üzemet. Az első negyedév profitjára ez hatással lehet és vizsgálja a cég, hogy kaliforniai gyárának beszállítói láncánál lesz-e valamilyen következményük az eseményeknek a termelésre.

A gyorsétteremláncok Burger King és a Yum China alá tartozó KFC és Pizza Hut is több éttermét bezárta. A Walt Disney bezárta helyi szórakoztatóparkjait Sanghajban és Hongkongban. A svéd IKEA és az óragyártó svájci Swatch is becsukott boltokat átmenetileg.

Az autógyártók közül a Toyota február 9-ig leállítja a termelést, a Hyundai pedig az első autógyártó, amely Kínán kívül leállítja a gyártást, a dél-koreai gyárában szünetelteti a termelést a koronavírus miatt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK