Fontos

No comment… – A sajtószabadság világnapja alkalmából

A sajtószabadság világnapján elismeréssel adózunk az újságírásnak, amely alapvető szerepet tölt be a demokratikus társadalmakban az online és offline véleménynyilvánítás szabadságának biztosításában, valamint az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdításában.

A Covid 19 válság egyértelművé tette a sajtó által végzett munka jelentőségét. Az indokolatlan beavatkozástól és befolyástól mentes, tényeken alapuló, megbízható információkhoz való hozzáférés bizonytalan időkben minden eddiginél fontosabb, és hozzájárul a társadalom ellenálló képességének növeléséhez.

Aggodalomra ad okot, hogy egyes országokban a Covid 19 világjárványt ürügyként használják a sajtószabadság indokolatlan korlátozására.

A Covid 19 világjárvány jelentette új kockázatok és kihívások ellenére az újságírók és médiamunkások világszerte folytatják nélkülözhetetlen munkájukat, olykor nehéz körülmények között. Megszólaltatják a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket, hogy e történetek nyilvánosságra kerüljenek. Tudósítanak nehezen megközelíthető területekről, ideértve a konfliktusövezeteket is. Fontos tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a pandémia világszerte milyen – gyakran igen súlyos – következményekkel jár, ugyanakkor beszámolnak szolidaritásról és bátorságról tanúskodó, felemelő történetekről is.

Az újságírók döntő szerepet játszanak az arról szóló eszmecsere előmozdításában, hogy a társadalmak miként készülhetnek fel jobban az előttünk álló kihívásokra, és végső soron hogyan válhatnak biztonságosabbá, virágzóbbá és fenntarthatóbbá.

Biztosítani kell, hogy az újságírók szabadon végezhessék munkájukat. A sajtószabadság – napjainkban talán még inkább, mint valaha – a demokratikus társadalmak egyik sarkalatos pontja. E társadalmak pedig csak akkor lehetnek sikeresek, ha a polgárok megbízható információkhoz férnek hozzá, és megalapozott döntéseket tudnak hozni. Az újságírás hozzájárul a dezinformáció feltárásához és az ellene való küzdelemhez.

Most is sok olyan ország van, ahol az újságírók munkáját korlátozó jogszabályok nehezítik (melyek fenntartását olykor a Covid 19 nyomán kialakult szükséghelyzettel indokolják), ami csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot. Egyre gyakoribbá válik az internet leállítása és weboldalak bezárása. A riporterek – különösen a nők – gyakran válnak lejárató kampányok, pénzügyi nyomás, illetve a kormány vagy pártoskodó médiaorgánumok által indított támadások célpontjává, mindez pedig sok esetben öncenzúrára kényszeríti őket. Az sem ritka, hogy zaklatást, önkényes letartóztatást és bebörtönzést kell elszenvedniük. Sajnos nem kevesen az életükkel fizettek azért, mert munkájukat végezték.

Az Európai Unió itthon és külföldön egyaránt azon dolgozik, hogy fellépjen a világjárvány egészségügyi, emberi jogi és társadalmi-gazdasági következményeivel szemben, beleértve a hírügynökségeket érő hatásokat is. Az uniós válaszintézkedések – a véleménynyilvánítás szabadságának rendíthetetlen biztosítása mellett – a Covid 19 világjárvánnyal kapcsolatos dezinformáció elleni küzdelemre is kiterjednek. Idetartozik a megbízható források népszerűsítése, a hamis vagy félrevezető tartalmak korlátozása, valamint a jogellenes tartalmak eltávolítása. Ezek az intézkedések csakis akkor lehetnek sikeresek, ha építhetnek azon elkötelezett és bátor újságírók lelkiismeretes munkájára, akiknek mindennapi erőfeszítései igazságosabbá, demokratikusabbá és biztonságosabbá teszik a társadalmakat.

Az EU a mai napon határozottan megerősíti, hogy továbbra is támogatja azt a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a független és megbízható média világszerte betölt.

A sajtószabadság olyan jog, amely nem csupán a médiaszakembereké, hanem mindannyiunké.

Josep Borrell főképviselő
Európai Unió,  2020. május 3.

„Globális válasz kell a koronavírusra”

Választ kell adni a koronavírus járvány leküzdésére. A nemzetállami megoldások pillanatnyi eredményre vezethetnek, a vírus legyőzését csak globális összefogással érhetjük el. 

Az Európai Unió csatlakozott ahhoz a maratoni akcióhoz, amely pénzt gyűjt ahhoz, hogy minél előbb meglegyen az oltóanyag a Covid 19 vírus ellen. Ezt hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony, aki a Deutsche Wellenek nyilatkozott. A brüsszeli bizottság elnöke szerint minimum 7,5 milliárd euróra van szükség.

Olyan drága lesz az oltóanyag, hogy sokan nem tudják majd megfizetni

A brüsszeli bizottság azért szállt be az akcióba, hogy azután több millió oltóanyagot tudjon a tagállamok rendelkezésére bocsátani elfogadható áron. Fennáll ugyanis annak a veszélye, hogy a nagy gyógyszergyárak olyan csillagászati költségeket számolnak el a koronavírus oltóanyagáért, hogy azt sok uniós polgár nem lenne képes megfizetni.

Az Európai Unió továbbra is a koronavírus által legjobban sújtott régiója a világnak bár az Egyesült Államokban, Oroszországban és Indiában gyorsan növekszik a járvány áldozatainak a száma. Az Európai Unió késve reagált a járvány veszélyre, ezért a nemzetállamok külön-külön döntöttek a szükséges intézkedésekről. Most a brüsszeli bizottság igyekszik hasznossá tenni magát, hogy minden uniós polgárnak biztosítson oltóanyagot a vírus ellen. „Ez egy globális fenyegetés. A vírus nem ismer határokat. Nekünk is globális választ kell adnunk”- hangsúlyozta Ursula von der Leyen asszony, aki foglalkozására nézve orvos, de hivatását régen nem gyakorolja, mert már régóta politikai pályára lépett.

1,6 milliárd ember megélhetését fenyegeti a vírus válság

Több, mint másfél milliárd embert nem csak egészségügyi, de megélhetési válság is fenyegeti. Ez körülbelül a Föld munkavállalóinak a fele – hangsúlyozza a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO, mely friss jelentésében drámai perspektívát vázol fel.  

A koronavírus járvány miatt sokan csak rövidített munkaidőben dolgozhatnak, amely általában lényeges jövedelem csökkentéssel jár. Ázsiában és a Csendes óceáni térségben ez 175 millió embert érint, az amerikai földrészen 48 milliót, Afrikában 37 milliót, Európában pedig 30 milliót.

Az elzárás drámai mértékben rontotta azoknak a jövedelmi esélyeit , akik nem vehetnek részt távmunkában. Nemcsak arról van szó, hogy nem dolgozhatnak és kereshetnek eleget az elzárás idején hanem arról is, hogy hosszú távon megszűnhet a munkalehetőségük.

Az első hónapban 60%-al csökkent a jövedelem

Azokban az országokban, ahol elzárás volt és van, átlagosan ennyivel esett a munkavállalók bevétele, amely sok országban eddig sem volt túlságosan magas. Ráadásul ez a 60%-os csökkenés világátlag, de az amerikai földrészen és Afrikában ez 81%, Európában, Oroszországban és Közép Ázsiában 70%. Alig több mint 20% a csökkenés Ázsiában és a Távol Keleten, ahol a munkavállalók többsége megtarthatta állását, és jövedelmének jó részét is garantálta az állam.

400 millió kis és közép vállalkozás került veszélybe

Az ILO jelentése megállapítja, hogy ezek a nagyon sok embernek munkát adó cégek fuldokolnak a koronavírus válság miatt: máról holnapra élnek, és tömegesen mennek csődbe. Az ENSZ munkaügyi hivatala ezért nagyobb állami támogatást sürget mind a munkavállalóknak mind pedig a kis és közép vállalkozóknak. Guy Rider ILO vezérigazgató a BBC-nek elmondta: „sok millió munkásnak a jövedelem elvesztése azt jelenti, hogy nem jut élelmiszerhez, megszűnik a társadalombiztosítása, és eltűnik a jövője. A kisvállalkozóknak nincsenek megtakarításaik és nem kapnak hitelt. Ha nem érkezik segítség, akkor elpusztulnak!”

Trump: a vírussal akarják megakadályozni az újraválasztásomat

Az USA elnöke ideges: a koronavírus válság kitörése óta a népszerűsége jelentősen csökkent – különösen az amerikai gazdaság mélyrepülése miatt. Immár 30 millió fölé emelkedett a munkanélküliek száma. Trump ezért bűnbak keresésbe fogott, és rögtön megtalálta Kínát.

A Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a kínaiak őt akarják megbuktatni a vírus válsággal. Mindez persze színjáték: Trump elnök Hszi Csinping elnöknek telefonon elmondta, hogy csakis az elnökválasztási kampány miatt adja elő a különböző zűrzavaros vádakat Kína ellen. Valójában érdekelt a két nagyhatalom jó viszonyában.

Joe Biden előretör

A demokraták elég színtelen jelöltje jelenleg több szavazatot kapna mint Donald Trump. Ez még nem sokat jelent, mert az Egyesült Államokban elektori rendszer van: a tagállamok döntik el azt, hogy ki legyen az USA elnöke. Hillary Clinton azért veszített Trump ellen, mert figyelmen kívül hagyta, hogy a globalizáció vesztes tagállamai több elektort állíthatnak mint a sikeres tagállamok: Kalifornia vagy New York. Trump egészen a koronavírus válság kitöréséig esélyesnek számított arra, hogy újra ő nyerjen. A járvány viszont mélybe lökte a tőzsde indexet és hatalmas munkanélküliségi hullámot eredményezett. Trump nem tudja jól kezelni sem a járványt sem pedig a gazdasági válságot. Ezzel feljött Joe Biden napja, aki akár azzal is nyerhet, hogy én vagyok Donald Trump ellenfele az amerikai elnökválasztáson.

Johannis: a szociáldemokraták odaadták a magyaroknak Erdélyt

Románia szász elnöke a székely autonómiát bírálta, amelyről tervezetet fogadott el a bukaresti parlament alsóháza. Ez azért vált lehetségessé, mert a szociáldemokraták és az RMDSZ megállapodott egymással.

Románia elnöke konzervatív liberálisnak vallja magát, de nem szívesen nyilatkozik a Ceausescu korszakban betöltött szerepéről. A diktatúra idején a Securitate egyik munkatársa volt, akit épp emiatt a rendszerváltás után nem akartak beengedni Németországba. Klaus Johannis élesen szembeáll a szociáldemokratákkal, akik meg akarták buktatni őt.

Székely autonómia

Sztálin kényszerítette rá a román vezetést a székely autonómia elfogadására. A Maros-Magyar Autonóm tartomány több mint egy évtizedig állt fenn, fővárosa Marosvásárhely volt. Nicolae Ceausescu szüntette meg, aki megpróbálta beolvasztani a nemzeti kisebbségeket Romániában. A Székelyföldön több százezer magyar él. Jelenleg két román megyében van magyar többség, mindkettő a Székelyföldön van. Az egyik Kovászna, a másik Hargita. A székelyek régi törekvése az autonómia, de Romániában a politikai osztály mindmáig akadályozza ezt a folyamatot. Ehhez a vonalhoz csatlakozott a szász Klaus Johannis elnök, aki azzal vádolta meg politikai ellenfelét, hogy „a magyaroknak adta Erdélyt”.

Trump minden jót kívánt Kim Dzsong un-nak

Kérdésre válaszolva az Egyesült Államok elnöke közölte: tudja, hogy milyen Észak Korea ifjú diktátorának állapota, de nem mondhatja meg. Vagyis az amerikai hírszerzésnek informátora lehet a diktátor környezetében, és őt leplezné le Trump, ha elmondaná: milyen állapotban van Észak Korea ifjú vezére?!

Kim Dzsong un , aki harmincas éveinek a derekán jár , hetek óta nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Igazán nagy feltűnés az keltett, hogy nem vett részt Észak Korea legnagyobb nemzeti ünnepén április 15-én. Ekkor emlékeznek meg a rendszer alapítójának születésnapjáról. Kim Ir Szen a jelenlegi diktátor nagyapja volt, aki fiának adta át az első kommunista dinasztia trónját. Kim Dzsongil, akinek eposzi jelzője a kedves vezető volt, közutálatnak örvendett hazájában, mert mindent feláldozott azért, hogy Észak Korea atomhatalom legyen. Fia, Kim Dzsongun folytatta ezt a politikát, mellyel sikerült elérnie, hogy Donald Trump leült vele tárgyalni. Eredménye eddig nem volt a tárgyalásoknak …

A diktátor húga a régens?

A CNN szerint komoly szív műtétet hajtottak végre a túlsúlyos diktátoron, aki jelenleg egy kormányzati vendégházban lábadozik. Húga, Kim Jo Dzsong töltheti be a régens szerepét. A harmincas évei elején járó fiatal nő Kim Dzsongun kabinetfőnöke. Ebben a minőségében két kulcsfontosságú szervezetet ellenőriz. Az egyik az Észak Koreát irányító Munkapárt adminisztratív bizottsága. Ez ellenőrzi a hadsereget és a titkosszolgálatot valamint a rendőrséget és az igazságszolgáltatást. A másik kulcspozíció az agitációs és propaganda bizottság vezetése vagyis az állami média kontrollja (más média nincsen Észak Koreában). A Kim dinasztiából húga áll a legközelebb Kim Dzsong un-hoz, de utód aligha lehet belőle, mert Észak Korea katonás tradíciói miatt csakis férfi töltheti be ezt a tisztet. Ezért ideális régens a diktátor húga, mert semmiképp sem törekedhet a piramis csúcsára, ahol a tábornokok és a pártvezetők nem fogadnának el egy nőt a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer trónján Észak Koreában.

Kirekesztett négyszögek

Victoria Hart és Nicky Case publikált interaktív tanmeséje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy szórakoztató formában mutassa be Thomas Schelling közgazdász híres szegregációs modelljét.

A történet egy idealizált miniatűr társadalomban játszódik, ahol sárga háromszögek és kék négyszögek élnek egymás mellett. Mindannyian nagyon toleránsak: akkor a legboldogabbak, ha a szomszédaik legalább egy része különbözik tőlük, és csak az a nagyon is érthető kívánságuk van, hogy nem szeretnének egyedül maradni: olyan lakóhelyet igyekeznek választani, ahol a környezetük több mint egyharmada hozzájuk hasonló.

A játékban elszórakozhatunk különböző toleranciaszinttel és összetétellel megáldott mikro-társadalmakkal, akár saját kezűleg elhelyezve őket, akár automatizált szimulációt lefuttatva.

Az első szembeötlő leckét akkor kapjuk, amikor megpróbáljuk elérni, hogy senki se legyen boldogtalan a kis alakzataink közül. A feladat meglehetősen könnyű, hiszen nincsenek nagy igényeik, az eredmény viszont figyelemreméltó: lehetnek akármilyen elfogadóak, végeredményben mégis egybefüggő, homogén tömbök alakulnak ki.

Schelling a származás és jövedelem szerinti szegregáció jelenségét próbálta meg megérteni modelljével. Egyesült Államokbeli nagyvárosok demográfiai térképét vizsgálva feltűnő, hogy a lakosság meghatározott törésvonalak mentén blokkokba rendeződik. A modell megalkotásának egyik fő kérdésfelvetése az volt, hogy ennek oka vajon az egyes emberek szándékaiban rejlik-e, azaz azért viselkednek így, mert egész egyszerűen nem akarnak tőlük eltérő vallású, vagy anyagi helyzetű emberek közelében élni.

Az 1978-as könyvében (Micromotives and Macrobehavior) Schelling többek között ezen a modellen mutatja be, hogy a rendszer egyes szereplőinek motivációi (jelen esetben az emberek mássággal szembeni toleranciája) nem feltétlenül vannak összhangban a rendszer egészének működésével (itt a szegregáció jelenlétével).

Vi Hart és Nicky játékos magyarázata a kevesebb tudományos érdeklődéssel rendelkezők számára is közel hozza ezt a jelenséget. Főbb megfigyeléseik és tanmeséjük tanulságai a következők:

1. Az emberek akkor is hajlamosak a kirekesztésre csoportként, ha a csoport tagjai egyébként ezt nem tartják helyesnek.

2. A múlt hatással van a jelenre: hiába csökkennek az előítéletek, a régi struktúrák tehetetlensége folytán nem történik változás, amíg nem jelenik meg kifejezett szándék erre. Mint írják,

nem lesz pusztán attól tiszta a szoba, ha nem dobunk el több szemetet benne.

És ez vezet el a harmadik pontjukhoz:

3. Igényelni kell a változást és tenni érte, ha mindenki számára élhetőbb közösségeket akarunk létrehozni.

Schellinggel szemben, aki pusztán megfigyelte és magyarázta a létező folyamatokat, a játék készítői megpróbáltak happy endet kanyarítani a végére: ha aktívan keressük a sokszínűséget a környezetünkben, ezzel az új változóval le tudjuk téríteni a rendszert a kényszerpályájáról.

Mindenki saját szájíze szerint érthet egyet vagy vitatkozhat a következtetésükkel, annyi azonban biztos, hogy egy, a világ számos pontján aktuális kérdéshez adnak gondolatindítót.

Trump az Amerika Hangját akarja

Az amerikai-kínai vírus háború új fejezetéhez érkezett: az USA elnöke immár a Voice of America-t bírálja, mert az nem Washington álláspontját vallja a koronavírus járvány ügyében.

Mind az Egyesült Államok mind pedig Kína azzal vádolja a másikat, hogy titokban biológiai fegyverkezést folytat. Egy ilyen laboratóriumból szabadulhatott el a Covid 19 vírus, amely miatt szinte az egész világot le kellett zárni. A kölcsönös vádaskodást nem sikerült tényekkel alátámasztani, de ettől függetlenül Trump és csapata tovább vádolja Pekinget. Kínai vírusnak nevezik a Covid 19-et és azzal vádolják Kínát, hogy elmulasztotta idejében értesíteni a világot a járvány súlyosságáról. Trump emiatt be is szüntette a WHO amerikai támogatását. Kína gyorsan 30 millió dollárt adott az Egészségügyi Világszervezetnek.

Az Amerika Hangja a kínai adatokat közölte Vuhanról

Ez alkalmat adott Steve Bannonnak, Trump egykori főtanácsadójának, hogy „hasznos idiótának” nevezze az Amerika Hangja igazgatónőjét, akit még Barack Obama nevezett ki, és aki megpróbált távolságot tartani a Trump féle Fehér Háztól.

Amanda Bennett mellett kiállt a National Press Club.

Megállapította, hogy az Amerika Hangja tárgyilagos újságírásra törekedett. Csakhogy épp ez jelenti a szálkát Trump és csapata szemében.

Ők egy pártos rádiót és televíziót akarnak. Steve Bannon meg is mondta a washingtoni Politico portálnak:

„azt vártuk el, hogy a Voice of America vezesse a rohamot a kínaiak ellen!”

Washingtonban most sokan attól tartanak, hogy Trump megpróbálja lenyúlni az Amerika Hangját azon a címen, hogy a kormány ad évi 750 millió dollárt a költségvetésére. Trump saját emberét akarja kinevezni Amanda Bennett igazgatónő fölé. Ily módon lehetetlenítve el a neki nem tetsző média vezetőt, aki ezek után valószínűleg nem tehet mást minthogy veszi a kalapját. Trump pedig szerez magának egy rádiót és televíziót a választási időszakban, amely a korona vírus járvány miatt távolról sem sétagalopp az Egyesült Államok elnöke számára.

(Véletlen az áthallás a hazai média viszonyokra?) *szerk.

A koronavírus-járvány görbéjét nem lehet ellaposítani

Minden ellenkező híreszteléssel szemben a vírus járványgörbéjét nem lehet ellaposítani! Erre a megállapításra jutott egy amerikai-kínai tudós csapat, amely most tette közzé kutatási eredményeit.

Értékelésük szerint Dél Korea és Új Zéland kezelte a legjobban a vírus válságot. Az az elképzelés, hogy minél távolabbra kell tolni a járvány csúcsidőszakát, nem jelent jó megoldást. Ezért a tudós csapat minden döntéshozónak azt javasolja: vizsgálja felül az álláspontját – írja a hongkongi South China Morning Post.

„A görbe ellaposítási program a legrosszabb megoldás ” – állítja az amerikai-kínai tudós csapat, melyet Liu Jü, a Pekingi Egyetem professzora vezetett. Ez a program abban bízik, hogy a meleg időjárás megöli a vírust és előbb-utóbb meglesz az oltóanyag a Covid 19 vírusra. Ezért leállítja a gazdaságot. „Csakhogy így a fordulópont sosem jön el! A csúcsidőszak áldozatainak a száma éppoly magas lesz mintha nem állították volna le az egész gazdaságot!”

A görbe ellaposítási program azért nem működik jól, mert nem maga a járvány ellen küzd hanem azt szeretné elérni, hogy a kórházak ne legyenek túlterheltek egy bizonyos időszakban amikor tetőzik a járvány. Az elzárás elhúzódik, és óriási gazdasági károkat okoz. Az amerikai-kínai tudós csapat megvizsgált sok országot a válságkezelés szempontjából. Csak nagyon kevés államnak sikerült úgy megállítani a vírust, hogy csak minimális mértékben alkalmaztak elzárást. Ide tartozik Dél Korea, Új Zéland, Katar és Norvégia.

A másik oldalon ott vannak az elzárást alkalmazó államok: USA, Nagy Britannia, Olaszország, Spanyolország stb., ahol a járvány áldozatainak a száma nagyon magas miközben a gazdaság teljesen leállt! Ennél még Irán is jobban teljesített – állapította meg a tudós csapat, melyben a Harvard egyetem vírus szakértői képviselték az Egyesült Államokat.

Miért vallott kudarcot a görbe ellaposítási program?

Azért, mert miközben leállították az egész gazdasági életet, a vírushordozók elszigetelése nem sikerült! „Ezzel a módszerrel 20-60%-os gazdasági veszteséget lehet elszenvedni miközben csak 30-40%-al csökken a vírushordozók száma. Ez pedig kevés a járvány megállításához” – érvelnek a kínai és amerikai tudósok. Akik hozzáteszik: „költség hatékonyság szempontjából ez a legrosszabb megoldás!”

Nagyobb elzárást, több tesztet

Ezt javasolják az Egyesült Államoknak a tudósok, akik óvnak attól, hogy idő előtt feloldják az elzárást. Ez odavezethetne mint Ecuadorban, ahol annyi volt a halott, hogy a korona vírus áldozatai papír dobozokban hevertek a nagyvárosok utcáin.

A kínaiak járvány kezelése a leghatékonyabbnak bizonyult, de borzasztóan magas volt az ára: 40-90%-al csökkent a gazdasági teljesítmény az elzárás idején.

A kínai és amerikai tudósok ezért Dél Korea és Új Zéland példáját ajánlják, ahol sikerült alacsonyan tartani az új fertőzöttek számát miközben a gazdasági teljesítményük alig esett vissza: 0,5-4% volt a veszteség – írja a South China Morning Post.

Az USA biológiai Csernobillal gyanúsítja Kínát

Maga Trump elnök is beszállt abba a kampányba, amely teljes gőzzel folyik Kína ellen az Egyesült Államokban. Trump kedvenc televíziója, a Fox News terjeszti a sztorit – mindenféle bizonyíték nélkül!

Ma már az USA a korona vírus által leginkább sújtott ország, ezért a bűnbak keresés némiképp érthető. Pompeo külügyminiszter magyarázatot követel Pekingtől. De pontosan mire?

Biológiai Csernobil

A Fox News szerint Vuhan városában titokzatos vírus kutató központ működik, amely a hadseregnek is dolgozik. Innen szabadulhatott el a korona vírus, amely miatt szinte az egész világot le kellett zárni. A kínaiak természetesen cáfolnak: azt kérdik, hogy hol a bizonyíték?

USA vezérkari főnök: nincs bizonyíték

Mark Milley tábornok is elismerte, hogy nincsen egyértelmű bizonyíték arra, hogy a korona vírus mesterséges termék lenne. Az amerikai hadsereg egészségügyi főnöke nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a Covid 19 mesterséges vírus-e?! A tudósok döntő többsége velük ért egyet. De akkor mégiscsak miért adja elő  Trump és csapata ezt a tragikomikus színjátékot?

Az elnök a választás elvesztésétől fél

Amíg ki nem tört a járvány addig Trumpnak állt a zászló a választási kampányban. Az amerikai gazdaság a történelem leghosszabb konjunktúráját mutatta fel, a munkanélküliség a mélypontra jutott miközben a tőzsde index szárnyalt. Innen taszította a mélybe az elnököt a korona vírus. A járvány kezdete óta az elnök népszerűsége és szavahihetősége erősen gyengült. A gazdaság pedig lehanyatlott: 22 millió új munkanélkülit regisztráltak a járvány kitörése óta!

A kínai bűnbakra tehát nagy szükség van. Ráadásul Peking bírálatával a demokrata ellenzék is egyetért még hogyha ezt az összeesküvés elméletet nem is fogadja el.

Az amerikai sajtó értesülései szerint Trump el is mondta telefonon Hszi Csinping elnöknek, hogy a vuhani vírus körüli washingtoni színjáték kizárólag választási célokat szolgál. Trump egyáltalán nem szeretne összeveszni Kínával hiszen Washingtonban mind többen gondolkodnak úgy, hogy a mostani válság után új globalizált világrend alakulhat ki, melyben az USA Kínával együtt játssza a vezető szerepet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK