Fontos

400 millió vírus elleni oltás

Szerződést írt alá a brit Astra-Zeneca gyógyszergyár az Európai Vakcina Szövetséggel 400 millió új koronavírus elleni oltás legyártására. Ezt a szervezetet négy uniós állam: Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia alapította.

Az Astra Zeneca vállalta, hogy még az év vége előtt megkezdi a Covid 19 elleni oltás szállítását az uniós államokba. „Ezzel nem a profit növelése a célunk ” – mondta az Astra Zeneca vezérigazgatója. „Több százmillió európai polgár juthat hozzá az oltáshoz. Jelenleg az ellenőrző tesztek folynak, és a nyár végére megtudjuk: valóban hatásos-e a szer?!”

Ki fizet?

A szövetséget alapító négy állam vállalta, hogy kifizeti az egész számlát és minden uniós államnak juttat az oltóanyagból. Azt egyik fél sem közölte, hogy mekkora összegről is van szó. Az oltóanyagról Pascal Soriot vezérigazgató elmondta: jók az első teszt eredmények, de végleges választ csak nyár végén adhatnak arra, hogy valóban hatékony-e a szinte az egész világot megbénító korona vírussal szemben?!

Ami nem éri meg az nem megy!

220 milliárd jenes vagyis 2 milliárd dolláros támogatási alapot hozott létre Abe Sinzo miniszterelnök azoknak a japán cégeknek, melyek hazahozzák vállalkozásukat Kínából. Egyelőre egyetlenegy ilyen japán vállalatról tudunk – írja elemzésében a Reuters.

Nemzetbiztonság kontra profit

„Függővé váltunk Kínától” – állapította meg Japán gazdasági minisztere. Nisimura Jasitosi épp ezért arra ösztönzi a japán vállalkozásokat, hogy diverzifikálják a beruházásaikat. „Növelnünk kell a hazai termelést!” – hangsúlyozza a konzervatív kormányzat gazdasági minisztere. Abe Sinzo miniszterelnök éppúgy a nemzetbiztonsággal indokolja ezt mint Trump elnök a Kínával szemben folytatott kereskedelmi háborút. Csakhogy a Reuters által megkérdezett japán gazdasági vezetők tudnak számolni: a hazatelepülés nem jó üzlet!

„Az alkatrészek, amelyeket gyártunk olyan nagyok, hogy a szállítás problematikus. Ezért közel kell lennünk a felhasználóhoz” – magyarázza a Jorozu autó alkatrész gyártó cég szóvivője. A just in time rendszer olyan termelési láncot jelent, melyet nagyon nehéz megszakítani. Ennek a japán cégnek a gyára csak 7 kilométerre van Vuhanban a Honda összeszerelő üzemétől. A japán autógyáraknak azt is figyelembe kell venniük, hogy Kína a világ legnagyobb autós piaca!

Emiatt és az olcsó munkabéreket kihasználva a nagy japán autógyárak a kutató – fejlesztő részleteket is áthelyezték Kínába. A Toyota, a Honda és a Nisszan egyaránt 3-3 kutató-fejlesztő részleget működtet Kínában. „Ahol a szoftver ott a hardver!” – hangsúlyozza egy magát megnevezni nem kívánó japán gazdasági vezető. Aki elmondta a Reuters-nek, hogy szerinte a japán kormány tévúton jár, ha a termelés hazavitelére buzdít miközben megfeledkezik a kutatási-fejlesztési részlegekről.

Az olcsó munkaerő még mindig nagy vonzerő

7400 japán leányvállalat működik Kínában, ahol a számuk gyorsan növekedett az elmúlt időszakban: 60%-al van több belőlük mint tíz évvel korábban. Ezek a japán cégek 252 milliárd dollár értékű árut állítottak elő – ez az éves magyar GDP duplája – és ennek 73%át Kínában adták el!  Japánba csak 17%-át szállították az előállított áruknak.

Egy multivezér, akinek szíve is van

A kutatók és egy nyitott csekkfüzet elegendő e napjaink legnagyobb kihívásának megoldására. Közel sem kommersz válasszal kísérletezik egy multinacionális gyógyszergyártó, és annak állatorvos végzettségű vezére. 

Március közepén, a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla videohívást kezdeményezett az amerikai gyógyszeripari óriás vakcina kutató és gyártó csoportjainak vezetőivel. A két csapat késő esti órákban kidolgozta a Pfizer kísérleti Covid-19 oltóanyagának fejlesztési tervét, és elmondta Bourla-nak, hogy villámgyorsan elérhetővé teszik. 2021-ben valamikor kész lehet.

– Nem elég jó – mondta Bourla. Mondta annak ellenére, hogy tudatában volt a kutatók herkulesi erőfeszítésének, amit mindenképp megköszönt nekik. Megkérdezte a konferenciahívásban részt vevő emberek gondolják-e, hogy a vírus visszatér ősszel, és várhatóan mi fog akkor megtörténni, ha oltás nem áll rendelkezésre, amikor egyidejűleg új influenza-szezon kezdődne meg.

– Gondolkodjatok másképpen – mondta nekik Bourla. „Gondoljatok egy nyitott csekkfüzetre, így nem kell aggódni pénzügyi dolgok miatt. Gondoljatok arra, hogy párhuzamosan és nem sorrendben fogunk dolgozni. Gondolkodjatok vakcina gyártására, még azelőtt mielőtt megtudjuk, beválik e. Ha nem, akkor hadd aggódjak miatta én, mi leírjuk és kidobjuk.”

Mikael Dolsten, a Pfizer tudományos főigazgatója szerint: „Felszólította a csapatot, hogy törekedjen egy mars utazáshoz hasonló célon – azaz, év vége előtt több millió adag oltásra van szükség a veszélyeztetett népesség körében.”

Az eredetileg görög állatorvos, aki 25 éven át a Pfizer vállalat hagyományos ranglétráján haladt felfelé, mielőtt 2019-ben vezérigazgatóvá vált. Bourla szerint karrierje során semmi sem tudta volna őt felkészíteni erre a pillanatra. De hisz abban, hogy ez vezet az óriásvállalat (2019-es értékesítés: 51,8 milliárd dollár) további előrelépéséhez, olyan  szabadalmaztatott gyógyszerekhez melynek kifejlesztése magas kockázatú, és benne van a kudarc lehetősége is. Mindez távol áll a generikus gyógyszerektől és fogyasztási cikkektől, mint például az Advil és Chapstick – melyek szintén Pfizer készítmények.

Az 58 éves Bourla számára az elmúlt négy hónap hullámvasút volt, véget nem érő visszaesések és győzelmek sorozata. A Pfizer nem egyedül indult Covid-19 versenyen. A világ legnagyobb gyógyszeripari vállalatainak többsége, köztük a Johnson & Johnson, a Sanofi, az AstraZeneca és a Roche, mindent bedob a Covid-19 vakcináért.

Egyes szakértők szerint Bourla ütemterve – néhány hónap alatt életképes oltás – egyszerűen irreális. Bourla kutatók százait bízta meg a Pfizer kísérleti és meglévő gyógyszereinek felhasználásával, hogy keressék a lehetséges terápiákat. Kezdetben nyíltan felhatalmazást adott arra, hogy megbeszéléseket folytassanak és védett információkat osszanak meg egymással és a konkurens cégekkel. Bourla

a Pfizer gyártási képességeit elérhetővé tette a kis biotechnológiai vállalkozások számára.

A Pfizer erőfeszítései a németországi Mainzban, a BioNTech-nél végzett munkájára összpontosulnak. Az innovatív, 120 millió dolláros (2019-es értékesítésű) céggel együttműködnek, amely leginkább rákos gyógyszerek kutatásáról ismert.

Uğur Şahin, a BioNTech alapítója és vezető immunológusa, elolvasott egy cikket a Covid-19-ről. Rájött, hogy cége a BioNTech olyan rákellenes kutatással kísérletezik amely működhet a koronavírus ellen is. Kutatási csapatának nagy részét a Covid-19 oltás előállítására állította át.

Februárban Şahin felhívta Kathrin Jansent, aki a Pfizer vakcinázási kutatásának és fejlesztésének vezetője. Megkérdezte Jansent, hogy a BioNTech  Covid-19 oltóanyagjelöltjei érdeklik-e őket és a Pfizer hajlandó e velük együtt dolgozni. – Természetesen érdekel bennünket – hangzott a válasz.

Két évvel ezelőtt a két vállalat 425 millió dolláros megállapodást kötött mRNS influenza oltás kifejlesztésére. A Pfizer-et érdekelte az mRNS-megközelítés lehetősége arra, hogy rövidre zárja az új influenza törzsre vonatkozó oltásainak kidolgozásának folyamatát. Ugyanez a rugalmasság és sebesség vonzza Bourlt a partnerhez, amikor a Covid-19 esetleges oltása mellé állt.

Bourla március 16-án összehívta a Pfizer vezetőit és tájékoztatta őket, hogy a befektetés megtérülése nem játszik szerepet a társaság Covid-19 munkájában. „Ez nem a szokásos ügy” – mondta nekik Bourla. „A pénzügyi megtérülés nem vezérelheti döntésünket.”

„Egy milliárd dollár nem fog megtörni minket. Bár nem tervezem elveszíteni. Azt tervezem, hogy ezt a terméket igenis gyártani fogjuk.”

Úgy döntött nyilvánosságra hozza a Pfizer azon tervét, hogy Covid-19 kutatásából származó adatokat megosztja a rivális gyógyszergyártókkal.

Az elmúlt néhány évben a tudósok érdeklődését vonta maga után a hírvivő RNS, a genetikai molekula, amely a sejtek számára protein-előállítási utasításokat ad, és így kifejleszti a rák, a szívbetegség és még a fertőző vírusok gyógyszereit is azáltal, hogy az emberi sejteket gyógyszergyárakká alakítja. Mivel a SARS-CoV-2, a koronavírus formálisan ismert RNS-vírus, a kutatók arra koncentráltak, hogy az mRNS a sejten belüli gépezetnek utasítást adjon olyan fehérjék előállítására, amelyek vírusvédő antitesteket hoznak létre.

Az mRNS oltásnak hatalmas előnyei vannak a hagyományos oltóanyagokkal szemben. Mivel közvetlenül a vírus genetikai kódjából elkészíthető, ezért gyorsan elkészíthető és a klinikai vizsgálatokra hetek alatt sor kerülhet, nem pedig hónapok vagy rosszabb esetben években múltán.

Egyetlen hátránya van: még soha senki nem hozott ilyet létre…

A Pfizer másnap aláírt szándéknyilatkozatot írt a BioNTech-rel. Az áprilisban megkötött szerződés nem említi a kereskedelmet. A Pfizer hatalmas gyártási, szabályozási és kutatási képességeit hozza az erőfeszítések közé. A BioNTech beleadja az alaptudományt.

A Pfizer megközelítését egyedivé teszi az, hogy négy különböző oltást tesztel egyidejűleg. Különféle mRNS platformokat, amelyek állítólag biztonságos immunválaszt indukálnak. A komplex vizsgálat azzal kezdődik, hogy a négy oltás különböző adagolási szintjeit tesztelik 360 amerikai önkéntes és 200 németországi önkéntes részvételével, végül mintegy 8000 résztvevővel.

Az amerikai vizsgálatot úgy fejlesztették ki, hogy a vállalat gyorsan leállíthassa az egyik oltás vizsgálatát, ha az immunogenitási adatok azt mutatják, hogy nem termel elég ellenanyagot a vírusvédelem biztosításához. A vállalatok menet közben is végeznek kiigazításokat. A BioNTech például a közelmúltban rájött, hogy az egyik oltás jelöltet alacsonyabb adagban kell adagolni, hogy biztonságos legyen.

A tőlük kapott kísérleti Covid-19 oltóanyag hírvivő RNS-sel működik. A Pfizer azt reméli, hogy októberig megkapja az Egyesült Államok kormányának sürgősségi felhasználási engedélyét a vakcinára. Egyedülálló stratégiája az, hogy négy különböző mRNS-oltás jelöltet fejleszt és közülük választja ki a nyertest, nyerteseket.

Az előkészítés során a vállalat négy gyártóüzem kapacitását állítja rá vakcina gyártására, hogy az év végére 20 millió oltási adagot készítsen, és 2021-ben több százmillió oltást készíthessen. Bourla szerint a Pfizer hajlandó 2020-ban egymilliárd dollárt költeni az oltás fejlesztésére és előállítására.

„A gyorsaság kiemelkedően fontos.”

A vakcina szent grálján túl a cég terápiás megoldásokkal is próbálkozik. Molekuláris adatbázisát átfésülve számos antivirális vegyület felkeltette a kutatók érdeklődését, amelyek megtámadhatják a vírust, esetleg megállítják a szaporodást. Az egyik proteázgátlóját, amelyet eredetileg a SARS leküzdésére fejlesztettek ki, és amely antivirális aktivitást mutatott a SARS-CoV-2 ellen. A Pfizer célja, hogy nyár végéig humán kísérletet indítson az antivirális gyógyszerről, amelyet intravénásan adnak be.

Egy másik Pfizer-gyógyszer, amelyre figyelmet fordítanak, a Xeljanz, egy rheumatoid arthritis tabletta, úgy gondolják a Covid-19-re adott hatalmas immunválasza legyengíti azt a szekvenciát, amely egyes fertőzött betegeket túlterheli. A Pfizer támogatja a Xeljanz-vizsgálatot az olasz Covid-19 betegeken, valamint egy másik amerikai vizsgálatot, amely egy másik, kísérleti artritisz  gyógyszert tesztel, amely az Irak-4 fehérjét célozza meg a vírus ellen.

„Nagyon nehéz olyan gyógyszeripari társaság vezérigazgatójának lenni, amely új változó szemlélettel kísérletezik egy ilyen válságban”

– mondja Bourla.

Albert Bourla 2019. januárban kezdte meg tevékenységét a Pfizer tetején, eltávolította a terjedelmes barna asztalt a vezérigazgató konferenciaterméből, és nem cserélte le, körbe rendezte a székeket, és betegek fényképeit tette a falra. A változtatás azt a célt szolgálta, hogy elősegítse a nyílt beszélgetést, és emlékeztesse az embereket egy gyógyszeripari vállalat valódi céljára. 

Az állatok és a tudomány szeretete Bourlát állatorvossá tette. 1993-ban csatlakozott a Pfizer görögországi irodájához, az állategészségügyi divízióban dolgozott.

2014-ig Bourla magas szintű ügyvezetõ volt a Pfizer Manhattan központjában, a 42. utcában, ahol többek között a Pfizer oltási és rákos osztályait vezette. Csoportos találkozói elevenek voltak, visszhangzottak az egyébként nagyrészt csendes folyosón.

Arra kényszerítette a vállalati egységeket, hogy kimutatásaikban ne csak dollár és cent szerepeljen hanem az is, hogy hány beteg emberen segítettek.

A szakértők között szkepticizmus érzékelhető, amiért a kitűzött cél az, hogy már ősszel több millió adag oltóanyagot biztosíthassanak a legrászorultabbak számára. Drew Weissmann, akinek a pennsylvaniai egyetemi laboratóriuma a BioNTech-rel dolgozott a fertőző betegségek mRNS-oltásának előállításán, a közelmúltban elmondta a Forbes-nak, hogy egyszerűen nem ismert, hogy egy mRNS-oltással megelőzhető-e a fertőző betegség.

Jansen, a Pfizer oltóanyag-kutatási vezetője arra számít, hogy a Pfizer és a BioNTech július elején tudni fogja, hogy a négy oltóanyag-jelölt közül melyik a legígéretesebb, és hogy hipergyorsított időkeretük megvalósítható-e. A vállalat valószínűleg csak egy vagy két  oltást helyez át a tesztelések utolsó fázisába.

Bourltól megkérdezték, mi történne, ha másik, nem Pfizer oltóanyag-készítő sikeres lenne.

Ez lenne a lehető legjobb eredmény – válaszolta -, mivel hatalmas mennyiségű oltást lehet gyorsan előállítani.

Készült a Forbes cikkei nyomán

Pekingi óriások a hongkongi tőzsdén

Ahogy romlanak az Egyesült Államok és Kína kapcsolatai úgy fedezik fel egyre inkább a Peking irányítása alatt álló óriás vállalatok a hongkongi tőzsdét. Júniusban két ilyen cég is részvényeket bocsát ki Hongkongban annak ellenére, hogy a NASDAQ-on az Egyesült Államokban már régebben be voltak jegyezve.

2,7 milliárd értékben bocsát ki részvényeket a NetEase nevű kínai óriás, amely piacvezető az online és videó játékok terén. Őket követi majd Hongkongban a JD.com, amely második az internetes kereskedelemben a hatalmas kínai piacon. Minden bizonnyal ez lesz a legnagyobb technológiai részvény kibocsátás Hongkongban: 4,3 milliárd dollárt szeretnének inkasszálni. Ezzel csak követik az internetes kereskedelem koronázatlan királyát: az Alibaba már tavaly színre lépett Hongkongban. Öt évvel azután, hogy New Yorkban szenzációt keltett, mert az év részvény kibocsátását produkálta. Jack Ma, a cég alapító atyja, aki időközben nyugdíjba vonult, nem is nagyon titkolja: Peking érdekeit képviseli! A dollár milliárdos zsebében ott lapul a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt tagkönyve. Márpedig Pekingben nemrég megszavazták a nemzetbiztonsági törvényt, amely tovább szűkítette Hongkong autonómiáját. Mit szólnak Hongkongban a pekingi óriások érkezéséhez?

A tőzsde elnök dörzsöli a kezét

Az internetes óriás, a Baidu vezetősége jelezte: fontolgatják, hogy kiszállnak a NASDAQ-ról, mert az amerikai atmoszféra számukra mind kevésbé kellemes. Gondolkodnak azon, hogy Hongkongba menjenek, ahol az ázsiai befektetők sokkal kedvezőbben ítélik meg a kínaiakat mint jelenleg az amerikaiak.

„Most, hogy kevésbé barátságosak lettek a kapcsolatok az Egyesült Államok és Kína között, megnőtt az érdeklődés Hongkong iránt. Jelentős számú nagy cég érkezésére számítunk” – nyilatkozta Charles Li, a hongkongi tőzsde elnöke a Le Figaro tudósítójának.

Megszakadt a forró drót a két Korea között

  • Luftballon média
  • A diktátor húga, aki jelenleg kabinetfőnök és esetleges mentor, de utód nem lehet
  • Trump most nem ér rá, így a nyomorról a Dél Koreával megszüntetett forró dróttal takarják el az esztelen fegyverkezést és az emberek nyomorát

Észak Koreában ezt azzal indokolták, hogy Délről továbbra is röplapokat küldenek luftballonnal. A világtól elzárt nemzeti kommunista rendszer alattvalóit így próbálják meg felvilágosítani arról, hogy sokkal rosszabbul élnek mint honfitársaik Dél Koreában. Szöulban megerősítették a kapcsolatok megszakadását, de nem tudják mire vélni a dolgot hiszen a léggömbös propaganda évek óta tart…

Műhiszti

A duci diktátor távollétében húga, Kim Jodzsong vetette fel: tűrhetetlen a léggömbös propaganda! Kim Jodzsong jelenleg bátyjának kabinet főnöke és a propaganda legfőbb felelőse Észak Koreában. Ő az egyetlen a Kim dinasztiából, aki politikai szerepet játszik jelenleg Észak Koreában, ahol a Kim család több mint hetven éve uralkodik. Az első kommunista dinasztia teljes mértékben függ az uralkodótól: jelenleg Kim Dzsong un-tól. Csakhogy az ifjú diktátor bár még csak harmincas éveiben jár, de betegeskedik. Éppúgy keringési problémákkal küzd mint diktátor papája Kim Dzsong il, aki 59 éves korában lett agyvérzés áldozata. Az utóbbi időben Kim Dzsong un nemigen szerepel a nyilvánosság előtt. Még a halálhíre is elterjedt. Sokan találgatják: ebben az esetben ki lehetne a dinasztia negyedik uralkodója? A diktátor fia még túl fiatal ehhez: tíz év körül járhat. Lehet persze, hogy így is trónra léphet, de mindenképp mentorra lesz szüksége. Ezt a szerepet tölthetné be a nagynéni, Kim Jodzsong. Ez nem veszélytelen állás: Kim Dzsong un megölette a mentorát, aki nagynénje férje volt.

Dél Koreában valószínűnek tartják, hogy Északon azért döntöttek a kapcsolatok felfüggesztése mellett, hogy eltereljék a figyelmet a problémákról: minthogy a nemzeti jövedelem jó részét fegyverkezésre költik, a lakosság jó része nyomorog. A diktátor eltűnt a nyilvánosság elől. Ha elő is kerül, akkor sem számíthat arra, hogy hamarosan Trump elnökkel együtt fényképeztetheti magát habár az USA elnöke szereti a látványos PR alkalmakat éppúgy mint a duci diktátor. Addig marad a durcás szakítás a világgal, amely fütyül Észak Koreára, ahol mindennek a 24 milliós lakosság issza meg a levét.

A légitársaságok kontra kormány

Csak úgy léphetnek be a külföldről érkezők az Egyesült Királyságba, ha két hétre karanténba vonulnak. Boris Johnson kormányának ez a rendelete, mely a koronavírus válság miatt született és kétségbeejti a légitársaságokat. A hétfőtől hatályos rendelet miatt sokan meggondolják majd, hogy nekivágjanak az utazásnak Nagy Britanniából vagy Nagy Britanniába.

A British Airways a két nagy fapados légitársasággal, az Easyjettel és a Ryanair-rel együtt pert fontolgat Őfelsége kormánya ellen. Szerintük a karantén egyáltalán nem hatékony védekezés a Covid 19 vírus ellen viszont agyoncsapja az ő üzletüket. Emiatt sokezer ember kerülhet az utcára – érvelnek a légitársaságok. Arra utalva, hogy a nyári csúcs szezonban az emberek nem mernek előre helyet foglalni, mert nem tudhatják: meddig marad érvényben a kormány karantén rendelete. Nagy Britanniában szedte a legtöbb halálos áldozatot a koronavírus. Emiatt Boris Johnson kormányának a népszerűsége nagyon megkopott. A karantén rendelettel kívánják visszaszerezni a polgárok bizalmát…

Két hét karantén vakáció után?

Ez vár a brit polgárokra, akik ily módon kétszer is megfontolják a külföldi utazást. Már csak azért is, mert ez felemésztené az éves szabadságukat. A brit kormány a hazai turizmust preferálná …

50 milliárd dollár

Tavaly valamivel ennél többet költöttek a külföldi turisták Nagy Britanniában, ahol 35 millióan tettek látogatást. Ezzel Nagy Britannia benne van a világ tíz legvonzóbb turista célpontja között – állapítja meg a Bloomberg. Ezt a beutazó turizmust is fenyegeti a kéthetes karantén, mert kevéssé valószínű, hogy valaki ott szeretné eltölteni nyári szabadságának egy részét. Ráadásul a vetélytársak töröltek minden hasonló korlátozást: Itália, Portugália és Spanyolország nem ragaszkodik a karanténhoz. Olaszország már kinyitott, a többi mediterrán állam pedig hamarosan kitárja a kapuit. Verseny folyik a turistákért, akikre jelenleg Európából lehet számítani. Mindenki meg szeretné menteni a turista szezont miközben a szakértők figyelmeztetnek: a vírusveszély még nem múlt el! Bármikor jöhet a második hullám.

25 millió dolláros veszteség

Naponta ennyit kénytelen elkönyvelni a British Airways, amely júliusban újra akarja indítani járatainak 40%-át. Csakhogy a kéthetes karantén miatt erre csekély az esély. Heathrow, Európa legnagyobb légikikötője is megsínyli a karantént. Az üzemeltető szóvivője úgy nyilatkozott, hogy ha a kormány nem közli gyorsan: mikor lesz vége a kéthetes karantén kötelezettségnek, akkor a 7000 főnyi személyzet egyharmadát az utcára kell tenni Londonban.

A fekete élet számít – Trump mellébeszél

Az Egyesült Államokban folytatódnak a tüntetések. A fekete élet számít mozgalom kifejezte bizalmatlanságát a rendőrökkel szemben. Trump inkább mellébeszél…

Buffalo városában lemondtak annak a különleges rendőri alakulatnak a tagjai, akik közül kettőt New York állam kormányzója felfüggesztett. A rohamrendőrség két tagja ugyanis olyan durván támadt egy 75 éves férfira, hogy azt kórházba kellett szállítani. A rendőrség a figyelem középpontjába került az Egyesült Államokban.

Mennyit keresnek a rendőrök Amerikában?

Már nemcsak az Egyesült Államokban vannak tüntetések amiatt, hogy Minneapolisban egy rendőr csaknem kilenc percig térdelt egy fekete férfi nyakán. George Floyd meghalt. A rendőrt gyilkossággal gyanúsítják, három jelenlevő társát pedig bűnrészességgel. A Business Insider annak nézett utána, hogy a rendőrök milyen egzisztenciális helyzetben vannak ma az USA-ban?

Több mint 100 ezer dollár Kaliforniában

Ennyit keres egy átlagos rendőr az USA legnépesebb államában, mely a leggazdagabbak közé tartozik. Csaknem 109 ezer dollár a medián vagyis igen tisztes fizetésre számíthat egy rendőr Kaliforniában, ahol persze az élet is drágább mint másutt. A lista végén az USA legszegényebb állama, Mississippi szerénykedik: ott nem egészen 36 ezer dollár a medián. Minnesota állam, ahol a fekete  férfi meghalt a rendőri brutalitás miatt, középen helyezkedik el: 73 ezer dollár az éves átlagjövedelem.

A fehérek bíznak a rendőrségben, a feketék nem

A fehérek több mint 70% úgy nyilatkozott, hogy megbízik a helyi rendfenntartó erőkben, de e feketéknek csak a 36% – a állítja ezt. A tizedik napja tartó tüntetéssorozat azzal vádolja a rendőröket: faji okból brutálisan lépnek fel a feketék ellen! Sok rendőr sietett bocsánatot kérni a tüntetőktől. És mit tesz az elnök?

Trump mellébeszél

A Fox televízió megkérdezte a tüntetéssorozatról az USA elnökét, aki szeretné, ha újraválasztanák novemberben. Trump annyit mondott, hogy ő republikánus, jóban van a feketékkel. Ez utalás Abraham Lincolnra, de az már elég régen volt. Most Trump tanácsadói arra buzdítják az elnököt: lépjen fel határozottan a tüntetések ellen azoknak a konzervatív polgároknak a helyeslésére számítva, akik a republikánus szavazó tábor magját jelentik. Ezért Trump még a hadsereg bevetését is felvetette, de ezt még saját hadügyminisztere is elutasította.

Soros: nem pénzeljük a tüntetőket!

Trump elnök és hívei azzal gyanúsítják a magyar-amerikai dollár milliárdost, hogy szervezetei finanszírozzák azt a nagy tüntetés sorozatot, mely május vége óta szinte megbénítja az Egyesült Államokat.

Soros György szóvivője nyilatkozatban cáfolta, hogy ők állnának a tüntetés sorozat mögött, mely amiatt tört ki, hogy a rendőrök megöltek egy feketebőrű férfit Minneapolisban. Trump és csapata nem először keresett bűnbakot Soros Györgyben, aki az ellenzéki demokrata párt egyik legaktívabb támogatója.

Soros szerint Trump elbukja a választásokat

A magyar-amerikai milliárdos jelentős összegekkel támogatta Hillary Clintont, aki veszített Trumppal szemben 2016-ban. Soros György most is a demokratákat támogatja, akiknek a jelöltje végül Joe Biden lett. A meglehetősen színtelen politikus elsősorban a proteszt szavazatokra számíthat hiszen a munkanélküliek száma meghaladta a 40 milliót az Egyesült Államokban.

A választásokat novemberben tartják, és Trump abban bízik, hogy addig az amerikai gazdaság kikecmereg a gödörből.

A közgazdasági Nobel díjas Joseph Stiglitz viszont úgy látja, hogy Trump válságkezelő programja kudarc, mert a támogatási pénzeket jelentős részben olyan halódó iparágak kapják mint az olajipar. Miközben a fiatalok milliói nem kapnak semmit, és olyan munkaerőpiacra kell kilépniük, mely nem sok jót ígér az Egyesült Államokban.

Donald Trump nem Richard Nixon… sokkal rosszabb

Az USA elnöke demokratikus jelmezben egyszemélyi vezetésre törekszik. Ebben hasonlít a magyar miniszterelnökre – írja Paul Krugman Nobel díjas közgazdász a New York Timesban.

Párhuzamot von Nixon és Trump között, megállapítva, hogy a jelenlegi elnök sokkal rosszabb mint elődje volt, aki pedig lemondásra kényszerült, mert megsértette az amerikai alkotmányt (Watergate ügy).

Trump a mostani válság idején ennél jóval messzebbre ment amikor a hadsereg bevetését fontolgatta a fajgyűlölet ellen tüntetőkkel szemben. Még saját hadügyminisztere is elvetette ezt az ötletet, mely ellenkezik az amerikai alkotmány szellemével.

1970. május 4-én az Ohio Nemzeti Gárda tüzet nyitott tüntetésé egyetemi hallgatókra. A sortűznek négy halálos áldozata volt. A Kent-i mészárlás 50. évfordulója kevés figyelem mellett telt el a Covid-19-re fókuszáló amerikaiak körében -, de most hirtelen a Nixon korszak visszhangjaival tele minden. Úgy tűnik, hogy Donald Trump szándékosan hivatkozik Nixon örökségére, abban a nyilvánvaló reményben, hogy csodák csodájára megmenti a politikai reputációját.

Csakhogy Donald Trump nem Richard Nixon – sokkal… sokkal rosszabb.

És Amerika 2020-ban nem ugyanaz az Amerika amelyik 1970-ben volt: sok szempontból jobb, de demokráciánk sokkal törékenyebb, a Republikánus Párt teljes korrupciójának köszönhetően – véli Krugman.

A Trump-Nixon összehasonlítás nyilvánvaló. Nixonhoz hasonlóan Trump is kiaknázta a fehér kisember hátteret politikai haszonszerzés érdekében. Nixonhoz hasonlóan Trump nyilvánvalóan úgy véli, hogy a törvények csak a kisemberekre vonatkoznak.

Nixon politikai öröksége meglepően pozitív volt – nevezetesen minden más elnöknél, korábban sokat tett a környezet védelme érdekében. És mielőtt Watergate ügy lemondásra kényszerítette, egy olyan terv kidolgozásán dolgozott, amely kiterjeszti az egészségbiztosítás fedezetét, amely sok szempontból előrevetítette az Obamacare-t.

Ezzel szemben Trump úgy tűnik, hogy napjait tweetteléssel és a Fox News nézésével töltötte. Az adminisztráció egyetlen jelentős politikai eredménye eddig a 2017. évi adócsökkentés volt, amelynek állítólag az üzleti beruházások növekedéséhez kellett vezetnie, de ez sem így lett.

Trump populista politikája sok ellenfelet szerzett az USA elnökének itthon és külföldön egyaránt. Ám amíg a gazdaság jól ment az Egyesült Államokban addig Trump joggal bizakodott újraválasztásában. De most hármas válsággal került szembe: egyrészt a koronavírus támadásával, mellyel nem tudott mit kezdeni: a halottak száma meghaladja a 100 ezret! Másrészt itt a gazdasági válság, mely miatt több mint 40 millióra nőtt a munkanélküliek száma az Egyesült Államokban. Harmadrészt pedig kitört a fajgyűlölet elleni tiltakozás sorozat, mely elől Trumpnak egy bunkerbe kellett menekülnie Washingtonban. Vele szemben Nixon nem volt gyáva. A tömeges tüntetések közepette kiment, hogy beszéljen a tüntetőkkel a Lincoln-emlékműnél. És bár politikai stratégiája cinikus és könyörtelen volt, egyben okos is, aki komolyan vette feladatát.

Tehát Trump nem Nixon. És az az ország, amelyet uralni szeretne, szintén nagyon különbözik.

Jó hír az, hogy Amerika ma sokkal kevésbé rasszista és sokkal toleránsabb nemzet mint 1970-ben volt. Megjegyzendő, hogy több közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy az amerikaiak többsége egyetért a George Floyd halála miatti tiltakozásokkal. Ez nem azt jelenti, hogy a szisztematikus rasszizmus eltűnt – messze vagyunk tőle – állítja a Nobel díjas közgazdász.

Az amerikaiak többsége azonban hajlandó elismerni, hogy a rasszizmus valós probléma, amely a korábbiakhoz képest hatalmas erkölcsi haladást jelent.

Nixon „csendes többsége” most zajos kisebbség. De ez egy nagyon veszélyes kisebbség. Miközben, amint mondtam, sok szempontból jobb nemzet vagyunk, mint 1970-ben voltunk, mi is olyan nemzet lettünk, ahol a jogállamiság és a demokratikus értékek nagyon nagy ostrom alatt vannak – jegyzi meg Paul Krugman.

Ezen a ponton riasztóan könnyű megfigyelni, hogy az Egyesült Államok hogyan követheti Magyarország által már megtett utat, válhatott papírként demokráciává, de a gyakorlatban autoritárius egypártállammá.

És nem a távoli jövőről beszélek: előfordulhat, ha Trump potenciálisan elveszíti a választást, megtagadja az eredmény elfogadását. Ez pedig a demokrácia közvetlen fenyegetése oly módon, ahogyan Nixon alatt soha nem volt, és nem pusztán azért, mert Trump rosszabb ember, mint Nixon valaha volt; hanem az a tény, hogy ennek ellenére annyi támogatója van.

Neonácik orosz kiképzésen

A militáns német jobboldali szélsőségesek paramilitáris kiképzésen vesznek részt egy szentpétervári melletti orosz táborban.

Fegyver használatra, bomba készítésére és közelharcra képezik ki a fiatal neonácikat Szent Pétervár környékén több táborban – írja a Focus című német lap. Német hírszerzési forrásokra hivatkozva a német szélsőjobboldali Nemzeti Demokrata Párt (NPD) és a jobboldali párt, a Harmadik út tagjai kaptak kiképzést. A németek hírszerzése figyeli ezeket a táborokat, de nem akadályozhatja meg, hogy a neonáci fiatalok ott katonai kiképzést kapjanak. A lágerekben természetesen nemcsak németek gyakorolják a katona életet hanem finn, svéd és Ukrajnából érkezett orosz fiatalok is. Az utóbbiak a kiképzés után egyből visszatérnek Kelet Ukrajnába, ahol Putyin támogatásával fegyveres milíciák állnak szembe Ukrajna kormány hadseregével.

Orosz Birodalom Mozgalom

Ez a Putyin által támogatott szélsőjobboldali szervezet irányítja a Partizán elnevezésű tábor hálózatot Szentpétervár környékén. A mozgalom célja az, hogy a „fehér faj privilégiuma érdekében folytasson harcot, hogy helyreállítsa a cári birodalmat vagyis Ukrajnát, Fehéroroszországot és a többi egykori szovjet tagállamot újraegyesítse immár Putyin irányítása alatt.

Putyin támogatja az európai szélsőjobbot

Franciaországban Marine Le Pen élvezi minden oroszok elnökének támogatását. Itáliában Matteo Salvini Putyin kedvence. Nemrég Hollandiában is kiderült: a szélsőjobbot az oroszok pénzelik, csakúgy mint Ausztriában a Szabadságpártot. A szélsőjobboldali párt által támogatott külügyminiszter esküvőjén  az orosz elnök is táncolt a menyasszonnyal.

Az USA nemrég terrorista szervezetnek nyilvánította az Orosz birodalom mozgalmat mondván: táboraiban neonácik kapnak fegyveres kiképzést.

Ezek a neonáci fiatalok több európai országból érkeznek Oroszországba, hogy a kiképzés után hazatérve hazájukban tevékenykedjenek. Ez aggasztja az amerikai és az európai terrorelhárítást , de törvényesen nehéz fellépni ellene hiszen hivatalosan a fiatalok csak Szentpétervár szépségeivel ismerkednek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK