Fontos

Az igazság csak másodlagos szempont, cél a hatalom

Ha az oroszok fejpénzt fizettek a táliboknak az USA katonáinak lelövéséért miért akar Trump békülni Putyinnal, főleg ha ez a Szíriában megölt orosz katonák miatt történt?

A New York Times – titkosszolgálati forrásokra hivatkozva – azt írta, hogy az oroszok fejpénzt fizettek Afganisztánban a táliboknak minden egyes lelőtt amerikai katonáért. A New York Times szerint ez bosszú akció volt amiatt, hogy Szíriában az amerikaiak által támogatott milíciák sok orosz katonát öltek meg, akik Asszad elnök oldalán harcoltak a polgárháborúban.

Mind Moszkva mind pedig a tálibok cáfolták a New York Times állításait. „Nem igaz, hogy a GRU (orosz katonai hírszerzés) pénzt fizetett volna a táliboknak és a hozzájuk közelálló fegyveres csoportoknak amerikai katonák meggyilkolásáért.” – közölte Oroszország washingtoni nagykövetsége. A tálibok, akiket eredetileg az amerikaiak támogattak a nagy Szovjetunióval szemben, de később szembefordultak az Egyesült Államokkal, szintén tagadnak: „19 éve folytatunk dzsihádot, ezalatt az idő alatt semmilyen külföldi hatalom semmiféle szolgálatától sem kaptunk pénzt!”

Az Egyesült Államok által vezetett koalíció 2001-ben szállta meg Afganisztánt, mert Oszama bin Laden ott szervezte meg a szeptember 11-i merényletsorozatot Amerika ellen. Erre utalnak a tálibok a 19 éves szent háborúval.

Időközben az USA megegyezett a tálibokkal Afganisztán jövőjéről, mert Trump elnök végképp ki akar vonulni Afganisztánból. Az USA elnöke egyidejűleg javítani szeretné a kapcsolatot Putyin elnökkel.

A New York Times viszont arra emlékezteti Trumpot, hogy Oroszország az USA stratégiai ellenfele. Mindent bevet az USA-val szemben. Ezzel szemben a tálibok azt állítják, hogy ők nem támadják az amerikai csapatokat, mert tartják magukat a megegyezéshez. Ennek értelmében az USA fokozatosan kivonja csapatait Afganisztánból, ahol jövő tavasszal magára maradhat a nagyon bizonytalan belső támogatással rendelkező demokratikus rendszer.

De a nagyhatalmak vetélkedésében ez senkit sem érdekel …

A Vatikán félreállította a pedofil papok ügyeit eltussoló lengyel püspököt

A Bújócska című dokumentum film bemutatta, hogy Edward Janiak mint egyházi elöljáró Wroclawban nem intézkedett a pedofil papok ügyében noha tudomása volt ezekről.

Edward Janiak Kalisz városában lett püspök,  a Vatikán intézkedése nyomán megfosztották a püspöki címtől. A leleplező film bemutatása után Polak prímás fordult a Vatikánhoz. A pápai nuncius csütörtökön jelentette be, hogy Kalisz püspökének egyház megyéjét átmenetileg Lodz érseke irányítja majd közvetlenül.

A lengyel katolikus egyház papjait védi és nem az áldozatokat

Ez derült ki a Bújócska című filmből is, melyet több mint egymillióan néztek meg. A film rendezője elmondta: a katolikus egyház pénzt ajánlott neki, ha kihagyja Edward Janiak püspök ügyét. A film visszhangját a keresztény és nemzeti kormányzat sem hagyhatta figyelmen kívül. Országos vizsgálóbizottságot hoznak létre, amely megpróbálja feltárni a pedofil ügyeket a társadalom minden területén. A morális kérdésekben különben rendkívül szigorú katolikus egyház, amelynek óriási erkölcsi tekintélye és befolyása van Lengyelországban, elsősorban saját presztízsének a védelmével van elfoglalva és nemigen törődik az áldozatokkal. Pedig ennek nagy jelentősége van Lengyelországban, ahol a katolikus egyház évszázadok óta fontos szerepet játszik az oktatásban, ahol a pedofil ügyek legnagyobb részét regisztrálni szokták azokban az államokban, ahol erről nyíltan beszélnek mint például az Egyesült Államokban vagy Ausztráliában, ahol bíborosok buktak bele a pedofil botrányokba.

Háborús bűnökkel vádolják Koszovó elnökét

Hasim Thaci és társai több mint 100 gyilkosságot követtek el a délszláv polgárháború idején – állítja a vádat képviselő ügyész Hágában.

Egy különleges nemzetközi ügyész (SPO) jelentése szerint Thaci és kilenc másik személy büntetőjogi felelősséggel tartozik mintegy 100 gyilkosság, kínzás és kényszerítés elkövetéséért. Hasim Thaci elnök emiatt lemondta azt a csúcstalálkozót, melyet Washingtonban rendeznek Vucsics szerb elnökkel Koszovó jövőjéről. A csúcstalálkozót ennek ellenére megtartják Washingtonban, ahol Hoti miniszterelnök képviseli Koszovót.

A CIA és Koszovó

Az USA elnöke megígérte a délszláv háború idején Milosevics szerb elnöknek, hogy Szerbia megtarthatja Koszovót annak ellenére, hogy ott a lakosság többsége albán. Jugoszlávia legelmaradottabb tartománya már akkor is a kábítószer-kereskedelem központja volt: a heroin, mely a Közel Keletről érkezett Koszovón keresztül jutott el Hamburgig. Ahonnan azután az USA-ba szállították. A heroin kereskedelmet meg akarta akadályozni a CIA, mert az a tálibokat és más iszlamista csoportokat gazdagított. Ebből a célból szervezték meg az albán fegyveres ellenállást Koszovóban. Hasim Thaci és más koszovói albán vezetők innen jöttek. A háborúban, melyet a szerbek ellen folytattak, mindkét fél követett el bűnöket. Milosevics 800 ezer albánt üldözött el. Az amerikaiak emiatt bombázták Belgrádot. A szerb diktátor megbukott, Hágában végezte életét. Koszovói független lett: vezetői jórészt azok az albán harcosok, akiket a CIA képzett ki. Haradinadzs koszovói miniszterelnök nemrég kényszerült lemondásra, mert a hágai nemzetközi bíróság őt is bűnösnek nevezte. Most Hasim Thaci koszovói  elnökre került a sor…

Putyin közvetít Kína és India között

Moszkvában tárgyalt India és Kína külügyminisztere azt követően, hogy a határmenti összecsapások során a kínaiak megöltek 20 indiai határőrt. Egyidejűleg Moszkvában járt a két állam hadügyminisztere is, akik részt vettek azon a katonai parádén, melyet a náci Németország elleni győzelem tiszteletére rendeztek az orosz fővárosban. Az ünnepséget májusban kellett volna megtartani, de a koronavírus járvány megakadályozta azt.

Putyin támogatja India állandó BT tagságát

Kína és India külügyminisztere nemcsak a határ konfliktusról tárgyalt az orosz fővárosban hanem arról is, hogy mi lesz az ENSZ-ben?

A Biztonsági Tanácsnak öt állandó tagja van a világszervezet megalakulása óta: az USA, Oroszország (korábban Szovjetunió), Kína, Nagy Britannia és Franciaország. Ez az öt nagyhatalom nyerte meg a második világháborút. Ez indokolja, hogy a BT állandó tagjai legyenek. Csakhogy azóta eltelt jó pár év:

India független lett, és a huszonegyedik században igazi nagyhatalommá vált. GDP-je megelőzi mind Oroszországot mind Nagy Britanniát mind pedig Franciaországot. Az 1,3 milliárd lakosú állam ezért követeli helyét a Biztonsági Tanács állandó tagjai között.

Az oroszok ezt támogatják is, de a kínaiak nem. Minthogy Oroszországgal mindkét nagyhatalom jó viszonyt ápol, így Putyin közvetíthet közöttük. Csakhogy az amerikai diplomácia sem tétlenkedik: Trump elnök jó kapcsolatot épített ki Narendra Modi indiai miniszterelnökkel. Putyinnak tehát sietnie kell, mert India mindinkább az USA felé kacsingat. Trump elnök tanácsadói ugyanis Indiát ellensúlynak tekintik Kínával szemben, melyet első számú stratégiai ellenfélnek tartanak Washingtonban.

Putyin pénzelte a Brexitet?

A brit kémelhárítás egyik ásza, aki jelentést állított össze a kormány számára, Oroszország angliai és amerikai akcióiról, kínos igazságokról számolt be – közli exkluzív anyagában a londoni Guardian.

Christopher Steele az MI 6 egykori tisztje elmondta a parlament egyik bizottságában, hogy az általa összeállított Oroszország jelentést a konzervatív kormányzatok tudatosan figyelmen kívül hagyták. Sem Theresa May sem pedig Boris Johnson nem vette figyelembe a jelentés kínos állításait és nem tájékoztatta arról sem a parlamenti képviselőket sem pedig a közvéleményt pedig két nagyon súlyos állítás is szerepelt az Oroszország nyugati akcióinak dossziéban.

Trumpot fogják az oroszok

Christopher Steele erre már felhívta elöljárói figyelmét 2016-ban vagyis röviddel Trump megválasztása után. A brit titkosszolgálat vezetői komolyan is vették a Trumppal kapcsolatos vádakat, de magasabb szinten egyáltalán nem fordítottak erre figyelmet! 2018-ban Christopher Steele jelentést készített Oroszország nyugati titkos akcióiról, és erről tájékoztatta a parlament hírszerzési bizottságát. „Theresa May kormánya szerintem súlyos hibát követett el azzal, hogy nem indított vizsgálatot az ügyben!” – mondja most a nyugdíjas kém. Miért nem indult vizsgálat? A Brexit miatt.

Putyin pénzelte a Brexitet

A konzervatív kormányzatok azért nem kívántak tudomást venni az Oroszország jelentésről, mert abból nemcsak az derült ki, hogy Boris Johnson legfőbb szövetségesét fogják az oroszok hanem az is, hogy Putyinnak része volt a Brexit kampányban! Márpedig ez alapozta meg Boris Johnson politikai karrierjét! Így lett Nagy Britannia miniszterelnöke!

Kicsoda Christopher Steele?

22 évig dolgozott az MI 6-nek. 2006-ban ő vezette azt a vizsgálatot, mely megállapította: az oroszok mérgezték meg az Angliában élő Alekszandr Litvinyenkot, akit polonium ölt meg, melyet Oroszországból juttattak el Londonba. Később Christopher Steele, a kormányzatok tehetetlenségét látva, kilépett a titkosszolgálattól és magándetektívvé vált. Most azonban egy könyv főszereplője lesz: a Guardian egyik újságírója részletesen vizsgálja ebben az orosz titkosszolgálat ténykedését Nagy Britanniában és az USA-ban. A nyugdíjas brit kém meg van győződve róla, hogy „Oroszország nagyobb fenyegetést jelent Nagy Britannia számára mint a közel-keleti terrorizmus!”

Szimbolikus robbantás a két Korea határán

„A hadseregre bízom, hogy reagáljon e korcs kutyák kihívására” – jelentette ki néhány napja a diktátor húga. Észak Korea beváltotta Ki Jodzsong minapi  fenyegetését és ma megsemmisítette a két Korea közötti határmenti városban, Kaesongban lévő közösen használt hivatalt. – irja a Reuters.

Mint azt korábban a fuhu.hu megírta Kim Jodzsong fenyegetését az váltotta ki, hogy a déliek rendszeresen propaganda anyagokat szórnak az Észak Koreához tartozó településekre amiben az észak-koreai vezető Kim Dzsong Un-t támadják és az emberi jogok megsértésével vádolják.

A koreai közötti összekötő irodát 2018-ban hozták létre egy olyan projekt sorozat részeként, mely a párbeszéd szimbóluma volt a két Korea között.

Az épületben normál esetben mindkét oldal emberei dolgoztak. A dél-koreaiak hetente utaztak északra.

Az iroda január óta bezárt a koronavírusos félelmek miatt.

Szöul védelmi minisztériuma felszólította Phenjant a 2018. évi megállapodás betartására, amelyben mindkét fél katonasága megígérte, hogy megszünteti az „ellenséges cselekedeteket”   demilitarizált zónát hoz létre.

„Komolyan vesszük a helyzetet” – mondta Choi Hyun-soo a minisztérium szóvivője. „Katonáink készenlétben, hogy bármilyen helyzetre reagálni tudjanak.”

A dél-koreai elnök, Moon Jae-in hétfőn sürgette Phenjant, hogy tartsa fenn a két vezető által megkötött békemegállapodásokat, és térjen vissza a párbeszédbe.

A pekingi vírus jobban fertőz mint a vuhani

A kínai fővárosban négy nap alatt 79 embert fertőzött meg a korona vírus, ez sokkal több mint amit Vuhanban tapasztaltunk a kezdet kezdetén – nyilatkozta a pekingi Global Times-nak egy vezető vírus szakértő, aki Vuhanban dolgozik.

Jang Csancsiu professzor, aki a vuhani egyetemen tanít, elmondta, hogy a járvány ott a tengeri állatok piacán kezdődött és csak lassan terjedt át az emberekre. Pekingben viszont a nagybani piacon kezdődött meg a korona vírus járvány, amely valószínűleg külföldről érkezett Kínába! Ezt állapították meg a pekingi járvány központban, ahol alaposan elemezték a vírust. Szerintük ez a vírus Európából érkezhetett Pekingbe! Hogyan? Vagy az emberek hozhatták be a vírust Európából vagy pedig valamilyen áruval érkezett – mondják a kínai kutatók.

Tömeges tesztelés Pekingben

Több mint 200 ezer embert vizsgáltak meg a nagybani piac környékén a kínai fővárosban. Kiderült, hogy hétfőig 79-en fertőződtek meg. Ez sokkal rosszabb arány mint Vuhanban. Ott ugyanis november közepén kezdődött meg a koronavírus járvány és január közepén csak 62 fertőzöttet regisztráltak! Ráadásul Vuhanban tél volt, amely kedvez a járványnak míg Pekingben már nyár van, mely elvben nem számít járványos időszaknak a meleg miatt.

Többféle oltóanyag kell

A kínai járvány szakértők elmondták: ha a vírus felépítése különböző, akkor nem lehet univerzális oltóanyagot használni velük szemben. Lehet tehát, hogy a kifejlesztett oltóanyag sikeresen véd az egyik vírus típus ellen, de hatástalan a másikkal szemben!

Pekingben mindenesetre szigorú elzárást alkalmaznak, mert a kínai fővárosnak több mint 20 millió lakója van és jelentős nemzetközi forgalma. A Global Times arra utal, hogy megszigorítják az ellenőrzést a repülőtereken és a kikötőkben, hogy megakadályozzák a korona vírus visszatérését Kínába.

Még hosszú az út Brüsszelbe

Míg a város iskolái és éttermei most már több mint két hónapos lezárás után nyitottak, az Európai Bizottság és a Tanács továbbra is a legtöbb ülést online tartja, a sajtókonferenciák virtuálisak maradnak, és a legtöbb alkalmazott otthonról dolgozik. 

Az Európai Parlament ezen a héten tartja a plenáris ülését. Pénteken az EU állam- és kormányfői ismét csak videokonferencia útján tartanak csúcstalálkozót. Ebből rögtön le lehet vonni a következtetést: még mindig nem biztonságos személyesen találkozni, nagy létszámú tanácskozásokat egy légtérben folytatni. Ennek demonstrálása, hogy a vezetők továbbra se mennek Brüsszelbe.

A EU parlament számos tisztviselője elismeri, hogy eddig nem játszottak jelentős szerepet a döntéshozatalban a koronavírus-válság idején, mert a világjárvány mindenütt rontott a demokratikus intézmények hatékonyságán. A rendkívüli helyzetben a vezetők annak érdekében, hogy az online és a  személyes munka kombinálásán keresztül a Parlament működését megőrizhessék, létrehoztak egy kétsebességű intézményt amelyet nehéz hatékonyan működtetni. A társadalmi távolságtartás fenntartása nehézkessé válik, amikor az európai parlamenti képviselők megvitatják, módosítják és szavaznak az EU gazdasági fellendülési tervéhez kapcsolódó intézkedésekről.

Miközben a Tanács különleges döntéshozatali eljárásokat fogadott el, amelyeket most július 10-ig meghosszabbítottak, és a Bizottság arra számít, hogy köztisztviselők nagy része folytatja a távmunkát annak ellenére, hogy a Parlament nyomást gyakorol a rendes munkamenet folytatására.

Gyakorlati szempontból a „normális munkamenet” még sokáig nem valósítható meg.

„Ideje visszatérnünk a normalitáshoz” – mondta a Politiconak Vangelis Meimarakis, görög EP-képviselő és az Európai Néppárt alelnöke, az EU parlamentjének legnagyobb frakciója nevében.

Hiába bizonyult hatékonynak az online munkavégzés a „fizikai jelenlét, a politikában szükséges és pótolhatatlan.”

A magyar kormány és az „igazság pillanata”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát széles körben kritizálták azért, hogy a koronavírus-válságra adott válasz részeként olyan rendkívüli hatásköröket ruházzon rá az országgyűlés, amelyekben rendelet érvényességének nem szabtak határidőt A magyar kormány rendkívüli felhatalmazása június 20-án véget ér – ígérte Varga Judit igazságügyi miniszter. Ez az igazság pillanata lesz! – hangsúlyozta Vera Jourova.

Az Európai Unió jogi biztosa, aki a brüsszeli bizottság alelnöke is, már többször is bírálta a magyar kormányt, mert átlépi a jogállamiság határait. Most a brüsszeli Politiconak elmondta: „ez az igazság pillanata lesz, mert kiderül: a magyar kormány visszatér-e a normális keretek közé vagy pedig fennmaradnak elemek a rendkívüli felhatalmazásból. Ha az utóbbi eset állna elő, akkor azt az Európai Unió problémának tekintené!”

Vera Jourova azt is bírálta, hogy két embert lecsuktak, mert a Facebook-on kritizálták a kormány vírus kezelő politikáját. Mindkettőt hamar elengedték. Vera Jourova, aki maga is került korábban előzetesbe, elmondta, hogy az ilyesmi komoly jogi és emberi problémát jelent akkor is hacsak rövid ideig tart. A brüsszeli bizottság ebben a két esetben nem tervez vizsgálatot, de továbbra is alaposan elemzi azokat a jogi intézkedéseket, melyeket a magyar kormány a vírusválság idején hozott.

7-es cikkely

Mind Magyarország mind Lengyelország esetében folyik a vizsgálat: megsértette-e ez a két tagállam az Európai Unió alapvető értékeit. Mind Budapesten, mind Varsóban azt állítják: ez a beavatkozás a belügyekbe! Brüsszel azonban érvényt akar szerezni a közös normáknak minden tagállamban.

Időzítés

Vera Jourova figyelmeztetése akkor hangzott el amikor az EU tagállamai elosztják egymás között azt a 750 milliárd eurót, mellyel a vírusválságot akarják leküzdeni. Több tagállam azon a véleményen van, hogy az elosztásánál ne csak gazdasági kritériumokat vegyenek figyelembe hanem politikaikat is. Vagyis ebben az esetben mind Magyarország, mind Lengyelország komoly pénzektől eshetnének el, mert jogrendszerűk átalakítása sérti az uniós normákat.

Természetesen mind a magyar, mind a lengyel kormány kész az EU-t zsaroló válasszal: ebben az esetben nem szavazzák meg a válságalap felosztását illetve a közös költségvetést.

Mindkettő konszenzushoz kötött vagyis az EU valamennyi tagállamának el kell fogadnia ahhoz, hogy érvénybe lépjen.

A diktátor húga katonai akcióval fenyeget

„A hadseregre bízom a választ a korcs kutyák propaganda akciójára”- jelentette ki Kim Jodzsong a KCNA hírügynökség szerint. Észak Korea diktátorának húga mind nagyobb szerepet kap hazája politikai életében amióta kétségek merültek fel Kim Dzsong un egészségi állapotát illetően.

Az ifjú diktátor komoly keringési problémákkal küzd. Emiatt nem vett részt azokon az ünnepségeken, melyeket a rendszer alapítójának születésnapján rendeztek. Kim Ir Szen, a diktátor nagyapja, szentnek számít Észak Koreában. Szülőháza hivatalos zarándokhely. Április 15-e a nagyapa születésnapja, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam legnagyobb ünnepe. A diktátor távollétét azóta sem indokolták meg. Kim Dzsong un azóta is ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt. Csakis a hazai fotósok fényképezhetik. A propaganda irányítója a diktátor húga. Kim Jodzsong egyben bátyja kabinet főnöke is. Ezért utasításai a diktátor parancsának számítanak.

Újabb fenyegetések

Ha a dél-koreai kormányzat nem fékezi meg azokat az antikommunista szervezeteket, melyek luftballonnal próbálnak meg röplapokat eljuttatni a világtól elzárkózó Észak Koreába, akkor Phenjan megszüntetheti a két Korea közötti diplomáciai képviseleteket illetve a különleges gazdasági körzetet Keszon közelében. Ezzel is fenyegetőzött Kim Jodzsong – minden bizonnyal bátyja nevében.

Észak Korea külügyminisztere az Egyesült Államokat fenyegette meg. Új fegyverkezési programokat sürgetett „az amerikai fenyegetéssel szemben”.

Mindez figyelem elterelés – mondják a szakértők, akik szerint a diktátor egészségi gondjai komoly politikai problémává válhattak Észak Koreában. Kim Dzsong un-nak ugyanis nincs olyan örököse, aki átvehetné a kommunista dinasztia trónját. Fia 10 év körül lehet. Húgát pedig nem fogadná el a hadsereg, melynek meghatározó szava van Észak Koreában. Kim Jodzsong legfeljebb a mentora lehetne a diktátor fiának, akinek még hosszú évekig kellene várnia a trónra lépésre. Közben a hazai és kínai orvosok a hírek szerint kétségbeesetten küzdenek azért , hogy életre galvanizálják az ifjú diktátort, aki nélkül a rendszer hosszú távon működésképtelen Észak Koreában, ahol több mint hetven éve uralkodik a Kim dinasztia, a nemzeti kommunista eszme, a dzsucse nevében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK