Fontos

Németország és a Szovjetunió a felelős

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök visszaemlékezve a második világháború kirobbanásának 81-ik évfordulójára Németországot és a Szovjetuniót tette egyedüli felelőssé a II. Világháború kirobbanásáért.

Hitler és Sztálin 1939-ben paktumot kötött, és ebben felosztották egymás között az egész köztük fekvő régiót, így Lengyelországot is, melyet Molotov külügyminiszter  az első világháborút lezáró békék „szörnyszülöttjének” nevezett. A náci Németország csapatai szeptember elsején, a Szovjetunió katonái 1939 szeptember 17-én támadták meg a kétségbeesetten védekező Lengyelországot. Mateusz Morawiecki miniszterelnök újra felrótta a nyugati hatalmaknak, hogy tétlenül nézték Lengyelország pusztulását. A lengyel kormányfő egy olyan kisvárosban mondott beszédet, amelyre a nácik légiereje, a Luftwaffe több száz bombát dobott le, és ezzel több ezer alvó polgár halálát okozta.

Megemlékezés a Westerplatten

Andrzej Duda elnök mondott beszédet azon a Gdansk környéki területen, ahol a náci Németország megindította a második világháborút. Elmondta, hogy Lengyelország náci megszállásának idején több mint hatmillió polgár veszítette életét. A Lengyel Emlékezet Bizottsága szerint a hatmillió áldozat körülbelül fele zsidó volt. A holokauszt ennél több áldozatot követelt Lengyelország területén, ahol a haláltáborok működtek. Ide szállították például Magyarországról is a zsidókat 1944 tavaszán amikor több mint félmillióan kerültek a haláltáborokba Lengyelország területén. Döntő többségüket meggyilkolták.

Brazíliában nem lesz kötelező a Covid-19 védőoltás

Második a világon a vírus halálozások terén a legnépesebb latin-amerikai ország, ahol eddig több mint 121 ezer ember vált a korona vírus áldozatává. Maga Jair Bolsonaro elnök is, aki sokáig elviccelte a járványt, majd megkapta a vírusfertőzést. 

Brazília 346 millió dollárt szán arra, hogy oltóanyagot vásároljon a Covid-19 vírus ellen. Jair Bolsonaro elnök sietett megnyugtatni a közvéleményt: nem lesz kötelező a védőoltás!

Ausztráliában ingyenes lesz és kötelező

Ezt közölte az ország miniszterelnöke. Ausztráliát jóval kevésbé érintette a koronavírus járvány mint Brazíliát, de a konzervatív kormányfő mégiscsak azt szeretné, ha hazája lenne az első, ahol a lakosság 95%-a védőoltást kap a Covid-19 ellen.

A vita világszerte zajlik

Az oltás ellenfelei azzal érvelnek, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a lóhalálában kikísérletezett vakcinák biztonságosak. Másrészt arra hivatkoznak, hogy a lakosságnak csak kis százalékát fertőzi meg a Covid-19 vírus. Ha pedig kevés a fertőzött, azzal elbír az egészségügy – legalábbis a fejlett országokban. Európában az utóbbi hetekben már csak nagyon kevesen halnak bele a koronavírus járványba.

Kínos utóhatások

A vírus fertőzés szövődményei nagyon meggyengíthetik az emberi szervezetet, ezért a túlélők munkaképességét is csökkentik. Jó példa erre Boris Johnson brit miniszterelnök, aki csak félgőzzel kormányoz azóta, hogy felépült a Covid-19 fertőzésből. Hasonló a helyzet Jair Bolsonaro brazil elnök esetében is. Egyes hírszerzői jelentések szerint Kim Dzsong un is átesett a Covid-19 fertőzésen, és azért fogja vissza jelentősen munkatempóját. Észak Koreában hivatalosan nincs Covid-19 járvány, de intenzív küzdelmet folytatnak vele szemben…

Osztrák állampolgárság a menekült zsidók leszármazottainak

Több mint 120 ezer zsidó menekült el Ausztriából amikor Hitler az Anschluss-szal egyesítette az országot Németországgal. Ezzel a zsidók elleni törvények automatikusan megérkeztek Ausztriába is, ahol a zsidó közösségnek igen jelentős szerepe volt az ország gazdasági és kulturális életében.

Körülbelül 120 000 zsidó menekült menekült üldözés elől, miután a nácik 1938 márciusában átvették a hatalmat Ausztriában. Az Egyesült Államok után a második leggyakoribb célpont az Egyesült Királyság volt, 1945-ben legfeljebb 20 000 menekültet regisztráltak. Elég egyetlen nevet említeni: Sigmund Freud, a pszichoanalízis megalapítója is kénytelen volt idős korában Angliába menekülni – többezer zsidó honfitársával együtt. Akik maradtak, azok jórészt a holokauszt áldozataivá váltak…

Késői beismerés

Ausztriában – Németországgal ellentétben – elmaradt az általános lelkiismeret vizsgálat a holokauszt ügyében. Sokáig az volt a hivatalos álláspont, hogy 1938 után Ausztria megszállt ország volt, ahol a nácik törvényei voltak kötelezőek. Arról kevesebb szó esett, hogy maga Adolf Hitler is osztrák volt, éppúgy mint doktor Kaltenbrunner, a biztonsági hivatal főnöke, aki a koncentrációs táborok fölött uralkodott. Vagy Adolf Eichmann, aki a holokauszt fő szervezője volt a biztonsági apparátusban. Nem beszélve arról, hogy 1938-ban az osztrákok jelentős része örömmel üdvözölte az Anschlusst.

Ha elkésve is, de Ausztriában törvényt hoztak arról, hogy az elmenekült zsidók leszármazottai folyamodhatnak állampolgárságért.

Ez a lehetőség elvben 1993 óta fennállt már, de minthogy Ausztria törvényei kizárják a kettős állampolgárságot, ezért az érintettek körülbelül tíz százaléka váltotta csak ki az osztrák útlevelet. Sebastian Kurz kancellárnak kellett eljönnie ahhoz, hogy rávegye a politikai elitet arra, hogy jelképesen visszafogadják az elüldözött zsidókat, akikkel kapcsolatban korábban az volt a félhivatalos álláspont, hogy „eleget tettünk már értük”. A szélsőjobboldali Szabadságpártot egykor SS tagok alapították, és mindmáig bőven vannak náci szimpatizánsai. Kurz kancellár korábban együtt kormányzott a Szabadságpárttal, de időközben váltott: a baloldali zöldek a partnerei a kormányban.

Az angol zsidók rohama várható

A 200 ezres osztrák zsidó közösség körülbelül 10%-a emigrált Nagy Britanniába az Anschluss után – írja a Guardian. Többségüket eddig nem nagyon érdekelte az osztrák útlevél, de a Brexit megváltoztatta a helyzetet. Ma mind több brit polgár keres uniós útlevelet. Sokan ír őseiket kutatják, hogy szükség esetén legyen ír útlevelük is. A 20 ezer Nagy Britanniába menekült osztrák zsidó leszármazottai pedig most folyamodhatnak osztrák útlevélért. A Brexit után több mint hatezer brit polgár folyamodott sikeresen német útlevélért azon az alapon, hogy felmenői a nácik elől menekültek a harmincas években Nagy Britanniába.

Belarusz, Putyin a vesztes

Vlagyimir Putyin elveszítheti Belaruszt – figyelmeztetett cikkében Nyina Hruscsova. Megállapította: a Belaruszban zajló tüntetések minden egyes napja a hosszú távú orosz érdekek ellen hat, és a Kremllel szembeni bizalmatlanságot táplálja.

Vlagyimir Putyinnak Lukasenka elnök óvatos támogatása helyett kifejezésre kellene juttatni a belarusz társadalommal kapcsolatos szolidaritását

– vélekedett Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja egykori főtitkárának unokája, több amerikai egyetem nemzetközi politológiával foglalkozó oktatója.
Rámutatott: Lukasenka kezdetben tekintélyelvű társadalmi populistaként kormányzott, aki a szovjet gondolkodású, az államnak szívesen dolgozó, a magántulajdontól tartó polgárokat szólította meg. Kormányzása azonban később egyre bürokratikusabbá vált, és ekkortól már modern, profi menedzserek dolgoztak egy olyan elnök alatt, akinek a javak elosztása volt a dolga. Ennek megfelelően – Oroszországgal ellentétben – Belaruszban kevés az oligarcha, és a magánvagyon az állami bürokráciának van alárendelve.-

Mindennek kulturális és ideológiai gyökerei vannak.

Lukasenka forrásokat öntött az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra és a szociális ellátás támogatásába. Országát – amely a Szovjetunió összeomlásáig soha nem volt önálló – fiatal államként mutatta be, amelynek szüksége van a szigorú rendre, hogy független tudjon maradni mind Oroszországtól, mind a Nyugattól.
A legutóbbi időkig a belaruszok gazdasági biztonságban éltek: az ország nem volt gazdag, de szegény sem, viszont ennek árát az alapvető jogok és szabadságjogok terén kellett megfizetni. Ám a gazdasági lassulás és a fokozódó egyenlőtlenség bekövetkeztével – mivel a paternalista újraelosztás csakis addig érvényesülhet -, még Lukasenka politikai bázisa is kezdett elidegenedni elnyomó kormányzásától.

A Lukasenka saját fogalmazása szerint „az áruló privatizálástól megmentett” gyárakban és intézményekben zajló sorozatos sztrájkok ugyanakkor azt mutatják, hogy a legtöbb állampolgár szabad választásokat szeretne.

Lukasenka a választás utáni beszédeiben azt hangoztatta, hogy a Nyugat magára hagyná az országot, és ez veszélyeztetné a nyugalmat és a stabilitást. Ez hatásos is lehetett volna, ha nem kísérte volna a tiltakozások brutális elnyomása. Hiba lenne azonban a belaruszi eseményeket egy újabb poszt-szovjet „színes forradalomnak” tekinteni. A tüntetők közül sokan a volt Szovjetunió más területeihez képest a legnyugatiasabb módon élnek, de felismerték, hogy a paternalizmus nem stabilitást, hanem további stagnálást jelent, és megakadályozza, hogy az egyének elérjék saját céljaikat.
Így Lukasenka rendszere életre-halálra menő harcban találta magát egy olyan értékrenddel, amely az individualizmusra és a választás szabadságára épül. Ha Lukasenka idejében lelépett volna, úgy tekinthettek volna rá, mint államalapítóra, aki erős identitást hagyott az országára.
Az elnök természetesen a Nyugatot vádolta az ellenzék manipulálásával, és azt hangoztatta, hogy Cihanovszkaja a választási eredmény bejelentése után menekült Litvániába. Az EU szerint azonban a választás nem volt „sem szabad, sem tisztességes”, és az unió nem fogadta el az eredményt. Emellett egyéni szankciókat hirdetett egyes tisztségviselők ellen, akiket felelősnek tekintenek a választási csalásért és az erőszakért, és támogatást ajánlott fel az ellenzéknek. Sokan úgy vélik, hogy az országnak két választási lehetősége van, nevezetesen a Nyugat vagy Oroszország, bár a választók ilyen követelést nem támasztottak.

„Még megtehetik azonban, ha a Kreml továbbra is hallgat azt követően, hogy sietett gratulálni Lukasenkának a győzelemhez”

– írta Hruscsova.
Moszkva számára a belarusz „batyka” (apa) egyre nehezebb gazdasági és politikai partnernek bizonyult, ez magyarázhatja, hogy Putyin miért nem akar közvetlenül beavatkozni. Ám Putyinnak ahelyett, hogy óvatosan támogatná Lukasenkát, a Nyugathoz hasonlóan stratégiai megfontolások alapján kellene fellépnie.

Lukasenka már elvesztette legitimációját még akkor is, ha sikerül hatalmon maradni, mert az ottani emberek nem fogják elfelejteni a veréseket, kínzásokat, sőt, gyilkosságokat, amelyekkel a rezsim igyekezett leverni a tiltakozásokat.

És Hruscsova szerint nem fogják elfelejteni a Kreml hallgatását sem. „A tiltakozások minden egyes napja a Kreml Belaruszhoz fűződő, hosszú távú érdekei ellen hat, és olyanokban is a Kremllel szembeni bizalmatlanságot és frusztráltságot táplálja, akik korábban soha nem éreztek ilyesmit.

Putyinnak ki kellene nyilvánítani szolidaritását a belarusz társadalommal, mert az emberek hozzáállása mára fontosabbá vált, mint Lukasenak rezsimje.

Egy ilyen megszólalás csökkentené a Nyugat esélyét, hogy eltérítse Minszket a Moszkva körüli pályáról. Putyin csak saját magának tehet szemrehányást, ha a belaruszok mégis megkapják ezt az esélyt” – írta Hruscsova.
Project Syndicate/Nina L. Hruscsova

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak lőttek

Ez a véleménye az USA egyik legtapasztaltabb diplomatájának, aki sokáig Berlinben is dolgozott. Daniel S. Hamilton Richard Holbrooke-nak volt a jobbkeze amikor a legendás amerikai diplomata nagykövet volt Berlinben illetve amikor elrendezte a balkáni konfliktust.

Hamilton az Aspen Intézet igazgatója is volt Berlinben, ahol ez a kutatóintézet pontosan Goebbels egykori villájának helyén épült újjá. Jól ismeri tehát Európát, ahol most a
COVID-19 vírus marasztalta. A Politico tudósítójával megosztotta aggodalmait:

Még soha nem voltak ilyen rosszak az USA-német kapcsolatok

Formálisan ugyan mindkét oldal elismeri, hogy stratégiai fontosságú viszonyról van szó, de mind Washington mind Berlin másképp ítéli meg a világpolitikát. Különösen a Kínához és Oroszországhoz fűződő viszonyt, melyet a németek fenn kívánnak tartani miközben az USA mindkét nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek tekinti.

Berlinben csak mulatnak azon, amit Richard Grenell, Trump egykori nagykövete mondott: ő látta amint az amerikai elnök elbűvöli a kancellár asszonyt. Trump vonzereje, ha van ilyen, egyáltalán nem hatásos Merkel esetében, aki kőkemény racionalitással képviseli a német és az uniós érdekeket.

Trump büntetésből kivonja az amerikai csapatok egy részét Németországból. Ez felveti a NATO jövőjének kérdését.

Ha Trump nyer, akkor a NATO-nak vége

Daniel S. Hamilton szerint az amerikai elnök teljesen kiüresíti a NATO-t, amelyet meg kellene reformálni, hogy kifejezze a huszonegyedik század gyorsan változó viszonyait. Ez persze nem azt jelenti, hogy Trump megszüntetné a NATO-t. Ez nagyon is kényelmes neki, mert ezen a címen amerikai fegyvereket adhat el a szövetségeseknek. Ami megváltozna, az a védelmi garancia. A NATO ötös cikkelye szavatolja, hogy az USA úgy védelmezi a szövetséges államok határait mint a sajátját. Csakhogy ebben egyre kevesebben hisznek. Márpedig ha megszűnik a garancia, akkor mi értelme marad a NATO-nak?

Jöhet az európai hadsereg

Merkel kancellár és Macron már régebb óta töpreng ezen, de Washingtonból eddig mindig leintették őket. Ha Trump marad az elnök a következő négy évre, akkor felerősödik az európai hadsereg gondolata, mellyel a magyar diplomácia is egyetért.

Daniel S. Hamilton jelenleg a Johns Hopkins egyetem professzora. Ha a demokraták visszatérnek a Fehér Házba, akkor stratégiai tanácsadóként őt is meghallgathatják. A demokrata párt szövetségesnek és nem vetélytársnak tekinti az Európai Uniót vagyis egészen másképp viszonyul kontinensünkhöz mint Trump, aki nyíltan törekszik az unió gyengítésére és belső ellentéteinek a kihasználására.

Ara-Kovács Attila: Vucic engedelmesen utánozza Orbánt

Eléggé pesszimistán nyilatkozom a jogállamiság és a médiaszabadság terén kialakult jelenlegi helyzetről – mondta Ara-Kovács Attila, az EP Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének magyar tagja a Danas-nak arra a kérdésre, hogy miként értékeli Szerbia jelenlegi helyzetét és a jogállamiságát.

„A populista rezsimek fennmaradását kizárólag társadalmuk manipulálásával lehet biztosítani, amely nem valósítható meg a jogállamiság megsértése vagy a választóktól a megfelelő információk megfosztása nélkül.” Orbán Viktor rendszere az egyik legjobb példa erre, és az a benyomásunk támad, hogy

Vučić úr engedelmesen utánozza a magyar vezetőt. Magyarországon azonban könnyen belátható, hogy a rezsim a kénytelen improvizálni és visszalépés nélküli úton van, ami óhatatlanul a rendszer összeomlásához vezet ” – tette hozzá a képviselő.

Emlékeztetni kell arra, hogy a szerbiai koronavírus miatti rendkívüli állapot idején Ara-Kovács levelet küldött Oliver Varheji szomszédsági és bővítési biztosnak, amelyben kijelentette, hogy hazánkban a helyzet „rendkívül aggasztó az alkotmányos és az emberi jogok szempontjából”.

Hogyan látja azt a tényt, hogy egyetlen új Európa-párti ellenzéki párt sem képviselteti magát az új szerb parlamentben?

– Ez akkor történik, amikor egy ellenzéki párt úgy dönt, hogy bojkottálja a parlamenti választásokat. Korábban nem akartam tanácsot adni a szerb ellenzéknek, bár „minden oldalról” véleményt kértek. De pártom, a Magyar Demokratikus Koalíció soha nem tenne ilyet, egyszerűen azért, mert a választások bojkottja egyenértékű a demokratikus alternatíva feladásával. Tudom, hogy a politikai pártok bizonyos befolyásos egyének és nem kormányzati szervezetek nyomása alatt nagyon komolyan gondolták, hogy a bojkott szükséges eszköz.

Most a szerb ellenzék saját példájából tanulhatja, hogy ezt nem szabad megtenni, és hogy nagyon káros, ha egy politikai párt nem kormányzati szervezetként próbálkozik.

A pártoknak csak a parlament révén van befolyása, és semmi más. Most a szerb ellenzéknek le kell tanulnia ebből a leckéből, újjá kell építenie, majd törekednie kell az együttműködésre, mivel a lengyel ellenzék már megpróbálja, és úgy készüljön fel, mint a magyar ellenzék a 2022-es választásokra.

Gondolod, hogy Szerbia európai útja tovább lassul vagy felgyorsul a következő hónapokban?

– Nem látom, hogy Vučić úr miért vezetne másfajta politikát, mint eddig. Ráadásul a korábbinál több mozgástér van, mivel az Európa-párti ellenzék nincs képviselve az Országgyűlésben. Ezért válaszom az, hogy késleltessem Szerbia uniós integrációját, és ezt személy szerint nagyon sajnálom.

Gondolod, hogy az európai országokban, például Szerbiában és Magyarországon az emberek jobban tudatosították a jogállamiság fontosságát a rendkívüli állapot idején, amelyet a Covid-19 járvány miatt vezettek be?

– Nem tudom, hogy a jelenlegi szerb vezetés mennyire sikeresen orvosolta a járvány következményeit, de tény, hogy Magyarország elmélyítette a válságot, mert nem tett valós lépéseket, hanem manipulációk sorozatával válaszolt a kihívásokra.

Az Európai Unióban a magyar termelés a legnagyobb stagnáláson ment keresztül, amely önmagában azzal fenyeget, hogy gazdasági válságot okoz.

Társaságok ezrei zárnak be, és legjobb esetben becslések szerint több mint százezer ember veszítette el munkáját. Ez részben magyarázható a kormány dilettantizmusával, valamint azzal, hogy a kormány célja nem a válság orvoslása volt, hanem a saját politikai túlélésének biztosítása.

Merkel: továbbra is párbeszédet kell folytatnunk Moszkvával

A német kancellár nem titkolta, hogy komoly ellentétek állnak fenn: elsősorban a belorusz helyzet megítélésében és Navalnij ellenzéki politikus ügyével kapcsolatban. Az orosz ellenzéki politikust egy németországi kórházban ápolják miután rosszul lett egy orosz belföldi járaton.

Munkatársai szerint megmérgezték, az oroszok tagadják ezt. A német orvosok szerint igen nagy a valószínűsége annak, hogy az orosz ellenzéki politikust megmérgezték.

Merkel és Macron tárgyalni akar Putyinnal Beloruszról

Míg az USA és európai szövetségesei, Lengyelország és a balti államok teljes mellszélességgel kiállnak a tüntetők mellett Beloruszban addig Franciaország és Németország kivár. Szemük előtt Ukrajna példája lebeg: az USA támogatásával megbuktatták az oroszbarát rendszert Kijevben, de azóta sem jött létre jól működő demokrácia és korrupciómentes piacgazdaság az országban. A jelenlegi válságos világgazdasági helyzetben senkinek sem hiányzik egy újabb szegény rokon Keletről. Márpedig Belorusz lakossága több mint 10 millió, az ország gazdaságát Putyin támogatása tartja a felszínen. Oroszország stratégiai okokból ragaszkodik Beloruszhoz, mert nem szeretné, ha az ország a Nyugathoz közeledne, és felvenné a kapcsolatot a NATO-val, ahogy azt Ukrajna tette.

Putyin elnök egy hazai rádió interjúban megerősítette: Lukasenka kérésére különleges orosz alakulatok állnak készenlétben, hogy megvédjék az ingadozó rendszert. Beloruszban az ellenzék már régóta célozgat arra, hogy a fegyveres erők soraiban orosz alakulatok is vannak. Belorusz Nobel díjas írónője több interjúban is azt állította, hogy épp ezek az orosz alakulatok a felelősök azokért a brutális akciókért, melyeket a hatalom elkövetett a tüntetőkkel szemben Beloruszban.

150 eurós büntetés, ha valaki nem visel maszkot közjárműveken

Lecsapott a rendőrség a maszkot nem viselő polgárokra Németország legnépesebb tartományában, Észak Rajna-Vesztfáliában. A törvény már régóta kötelez mindenkit maszk viselésére a közjárműveken ám sokan fütyülnek erre Németországban is.

A rendőrség a közlekedési minisztériummal együtt nyolcórás akciót szervezett a fegyelmezetlen polgárok megrendszabályozására. Maximum 150 eurós büntetés várt azokra, akik nem viseltek maszkot. Ez premier volt egész Németországban, ahol a média nagy terjedelemben számolt be a rendőri akcióról.

Megállítja ez a Covid-19 második hullámát?

Több mint 1700 embert bírságoltak meg. Akinél nem volt maszk, annak le kellett szállnia a következő megállónál vagy állomáson.

„Nem a pénzszerzés volt a célunk hanem az, hogy emlékeztessük az embereket: a maszk viselése kötelező!”

– mondta a helyi közlekedési hatóság munkatársa a Deutsche Wellenek.

A problémát az okozza, hogy minden német államban kötelező ugyan a maszk viselése a közjárműveken április vége óta , de a büntetések mértéke eltérő: minden államban más és más.

Ugyanez a helyzet a távolságtartással és a gyülekezéssel. Észak Rajna-Vesztfáliában 10 fő a maximum, de ez államonként különböző.

A német polgárok egy része úgy érzi: a törvény túl szigorú, korlátozza a szabadságjogokat. Ezért rendszeresek a tüntetések a vírusszabályozás ellen. Az emberek döntő többsége azonban elfogadja a szabályokat csak épp nem mindig tartja be azokat. A rendőrök azt tapasztalták, hogy a maszkot nem viselő polgárok gyorsan előkapnak egyet amikor észreveszik, hogy büntetést kell fizetni a szabály be nem tartásáért. Akinél pedig nincs maszk, az is fogadkozik, hogy csak feledékenységről van szó: siet bocsánatot kérni.

„A maszk viselése az egyik leghatékonyabb módja a védekezésnek a Covid-19 vírus ellen, ezért követeljük meg annak használatát!”

– nyilatkozta a Deutsche Wellenek a tartomány közlekedési minisztere, aki szerint ki kellene terjeszteni az egész országra a szigorú ellenőrzést, hogy megakadályozzák a vírusfertőzés második hullámát Németországban.

Kémkedés miatt kiutasítanak egy orosz diplomatát Bécsből

„Az orosz diplomata megsértette a bécsi konvenció előírásait” – közölte a külügy szóvivője az osztrák fővárosban. A bécsi konvenció szabályozza a diplomaták működési rendjét.

Hol a határ a diplomácia és a hírszerzés között? Ezt senki sem tudja pontosan megállapítani. A bécsi lapok szerint az orosz diplomata ipari kémkedést folytatott Ausztriában.

Vége az orosz-osztrák idillnek?

Putyin orosz elnök még nem is oly rég táncolt az osztrák külügyminiszterasszony esküvőjén. Csakhogy a miniszterasszonyt akkor a Szabadságpárt jelölte a kormányba. Ennek a pártnak kiváló moszkvai kapcsolatai vannak. Ebbe is bukott bele a Szabadságpárt korábbi elnöke, aki alkancellár is volt. Azóta viszont a néppárti Kurz kancellár a zöldekkel alakított kormányt, és egyértelműen irányt vett Európa felé.

Az USA szeretné térségünket eltávolítani Oroszországtól

Az amerikaiak nemrég katonai szerződést kötöttek Lengyelországgal épp a Hitler-Sztálin paktum napján. Mind Varsó mind pedig Washington az orosz veszéllyel indokolta a katonai szerződést, melynek értelemében növelik az amerikai katonák számát Lengyelországban.

Washington Bécsnek szánja a regionális koordinátor szerepet – vissza utalva a Habsburg hagyományokra. Kurz kancellár maga is külügyminiszter volt, és egyáltalán nem idegen tőle az ilyen szerepvállalás. Az amerikai elképzelés szerint Ausztrián kívül a visegrádi államok, Szlovénia, Horvátország és Románia alkotná azt az ország csoportot, amely a jövőben kulcsszerepet játszhatna „az orosz fenyegetéssel szemben”.

A magyar diplomácia dilemmái

Kérdés, hogy miképp reagál a washingtoni elképzelésre a magyar diplomácia hiszen Orbán Viktor miniszterelnök nem nagyon hisz az orosz fenyegetésben. Ukrajna nemzeti ünnepen mindenesetre sietett hangsúlyozni, hogy Magyarország mindig is kiállt Ukrajna szuverenitása mellett. Arról megfeledkezett, hogy a magyar diplomácia blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz a nyelvtörvényre hivatkozva, amely hátrányosan érinti a 140 ezres magyar kisebbséget Kárpátalján. Kijevben úgy vélik: a magyar diplomácia Putyin kérésére blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz. Belarusz ügyében is kétértelmű a magyar álláspont hiszen Orbán Viktor júniusban találkozott Lukasenko elnökkel Minszkben. A magyar kormány egyáltalán nem sieti el a belügyi terror elítélését Belaruszban.

Trump diplomáciája is kétértelmű Oroszországgal kapcsolatban, így a magyar diplomácia nincs lépés kényszerben, mert a nagyhatalmak sem döntöttek még arról, hogy valójában milyen Kelet-Közép Európát akarnak a válság után?…

Az engedély kiadva, az eredmény biztató, végeredmény nincsen

Az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerészeti Hivatala vasárnap sürgősségi felhasználási engedélyt adott ki a a fertőzésen átesett, de már gyógyult egyén plazmájának a Covid-19 kezelésére, mondván: „A termék ismert és lehetséges előnyei meghaladják a termék ismert és lehetséges kockázatait.” – írja a CNN.

Az FDA szerint több mint 60 000 beteget kezeltek gyógyító plazmával, amelyet olyan emberek vérével készítenek, akik a koronavírus fertőzésekből felépültek.
A kutatók remélik, hogy ez a korábban bevált kezelési mód pozitív hatással lesz a koronavírus járványra.

A plazmát a Covid-19-ből gyógyult emberek véréből veszik. Március végén az FDA útmutatást készített a tudósok számára, hogy kipróbálhassák a gyógyult betegek plazmáját és tanulmányozzák annak hatását.

Már több mint 60 000 Covid-19 beteg kezelésére használják.

Ugyanakkor, a vérhez hasonlóan, a felhasználható plazma is korlátozott mennyiségű, mert önkéntes donoroktól kell származnia. Bár egyes tanulmányok ígéretes jeleket tartalmaznak, még nem állnak rendelkezésre randomizált klinikai vizsgálati adatok a  plazmáról a Covid-19 kezelésére. A szakértők szerint további adatokra van szükség.

„Ha a gyógyszerfejlesztésben olyan eredményről beszélünk, mint például a halálozás 35%-os csökkentése az jelentős előrelépés minden tekintetben.”

A legmagasabb antitestet tartalmazó plazmával kezelt személyeknél egy héten belül 35%-kal alacsonyabb a halálozási kockázat, mint a kevésbé gazdag plazmával kezelt személyeknél.

De az orvosok általában nem így mérik a kezelés előnyeit. Az elfogadott III. fokozatú tesztelés egy randomizált, placebo-kontrollos klinikai vizsgálat, amely azt jelenti, hogy az orvosok véletlenszerűen választják ki, hogy ki kapja a kezelést, és ki nem, így valóban meg tudják mondani, hogy a kezelés a túlélést befolyásolja-e, és nem valami más. És az összehasonlítást általában a kezelt betegekkel összehasonlítják a kezeletlen betegekkel – nem korábban kezelt betegekkel, mint a később kezelt betegekkel.

„A probléma az, hogy nincs igazán elegendő adatunk ahhoz, hogy valóban megértsük, mennyire hatékony a regeneráló plazma” – mondta vasárnap Dr. Jonathan Reiner, a George Washington Egyetem orvosprofesszora és a CNN orvosi elemzője.

„Noha a mai napig rendelkezésre álló adatok pozitív jeleket mutatnak arra, hogy a plazma hasznos lehet az egyének COVID-19-ben történő kezelésében, különösen, ha a betegség korai szakaszában adják be. Ehhez egyelőre hiányoznak a randomizált, ellenőrzött vizsgálati adatok. – nyilatkozta Dr. Thomas File, az Amerikai Fertőző Betegségek Társaságának elnöke.

Dr. Paul Offit, a Philadelphiai Gyermekkórház Vakcinázási Központjának igazgatója azt mondta, hogy valószínűleg a Fehér Ház nyomást gyakorol az FDA-ra az EUA engedélye miatt.

Trump bizonyítékok nélkül az FDA-t azzal vádolja, hogy késleltette a koronavírus elleni oltási kísérleteket és a nyomást gyakorolt az ügynökségre, hogy mielőbb kiadják az engedélyt. 

„Soha nem kérhetik tőlem, hogy hozzunk döntést az FDA-n politika szempontok alapján. Az FDA tudósai csak az adatok alapján hoznak döntéseket.”

Az ügynökség úgy döntött, hogy a kezelés biztonságos, és potenciálisan elég hatékonynak látszik, hogy igazolja az EUA-t, amely nem azonos a teljes jóváhagyással.

„Tehát folyamatban vannak klinikai vizsgálatok, amelyek véletlenszerűen vannak kiválasztva egy placebo vagy egy inaktív anyag és a felújuló plazma között. Mialatt ez zajlott, tudtuk, hogy nagy a betegek és az orvosok között az alkalmazási engedély kiadásának igénye” – mondta Hahn.

Míg az EUA több beteg számára nyithatja meg a kezelést, az a hatása lehet, hogy korlátozza a klinikai vizsgálatokba való felvételt, amelyek meghatározzák annak hatékonyságát.

Vasárnap egy, a Fehér Ház koronavírus munkacsoportjához közeli forrás azt mondta a CNN-nek, hogy az FDA felülvizsgálta a kiegészítő adatokat, hogy tájékoztassa az EUA-határozatát. Hozzátették, hogy az FDA nem köteles konzultálni az ügynökségen kívüli senkivel a döntéséről.

Alex Azar, az Egyesült Államok egészségügyi és emberi szolgáltatási titkára szerint a 60 000 önkéntest bevonó tanulmányok igazolják az EUA-t.

„Az összegyűjtött adatok arra utalnak, hogy azok a betegek, akiket a betegségük kezdeti stádiumában, a diagnosztizálástól számított három napon belül magas antitestszintet tartalmazó plazmával kezelték, azon betegek körében mintegy 35% -kal jobb túlélési arányt tapasztaltunk.” – mondta Azar a Fehér Ház eligazításán.

„örülök annak, hogy valóban történelmi bejelentést teszünk a kínai vírus elleni küzdelemben, amely számtalan emberéletet fog megmenteni”

– jelentette ki Trump elnök a Fehér Ház vasárnapi eligazításán, a Covid-19 EUA határozatára  hivatkozva.

„A mai bejelentés drámaian növeli a kezelés elérhetőségét.”

Ennek ellenére Art Caplan, a bioetikai szakértő aggódik amiatt, hogy van-e elég nagy mennyiségű felhasználható plazma. Az EUA-val az orvosok nagyobb valószínűséggel adnak ilyen plazmát nyomkövetési adatok nélkül, így nehéz lesz meghatározni, mely donorok rendelkeznek a leghatékonyabb plazmával, és mely betegek a legjobb jelöltek a plazma bevételére.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK