Fontos

Klinikai vizsgálatok, a COVAXIN gyártása érdekében

A Bharat Biotech indiai cég több mint 10 olyan országgal folytat tárgyalásokat, amelyek érdeklődést mutatnak potenciális COVID-19 oltása iránt.

A vállalat ezen a héten megkapta az indiai hatóságok első jóváhagyását, hogy késői szakaszban végezzen kísérleteket oltójelöltje, a COVAXIN számára.

A potenciális vakcinát súlyos mellékhatások nélkül biztonságosnak találták a körülbelül 1000 embert érintő kísérletek első két szakaszában – mondta Sai Prasad, ügyvezető igazgató egy telefonos interjúban, hozzátéve, hogy több mint 90 százalékuk ellenanyagot fejlesztett ki az új típusú koronavírus.

A hangsúly most az oltás utolsó stádiumú kísérleteire fókuszált, amelyeket az Indiai Orvosi Kutatási Tanács együttműködésével fejlesztettek ki, valamint külföldi partnereket kerestek – mondta.

„Aktív tárgyalásokat folytatunk több mint 10 országgal, amelyek érdeklődést mutatnak a COVAXIN iránt”

– mondta.

„Néhány országgal a klinikai vizsgálatok lefolytatására és az oltás bevezetésére irányuló partnerségekről tárgyalunk, egyes országokban pedig tárgyalásokat folytatunk a vakcina helyi gyártásáról.”

Nem volt hajlandó megnevezni az országokat, de elmondta, hogy Dél-Amerikában, Ázsiában és Közép-Ázsiában, valamint Kelet-Európában találhatók.

Remdesivir nem menti meg a Covid-19 fertőzötteket

A Remdesivir-t eredetileg az Ebola és a hepatitis C kezelésére fejlesztették ki. Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal csütörtökön közölte, hogy hivatalosan jóváhagyta a remdesivir-t a Covid-19 kezelésének első gyógyszereként.

Az FDA szerint a gyógyszert felnőttek és 12 éves vagy annál idősebb, legalább 40 kilogrammos (kb. 88 font) testsúlyú gyermekek számára engedélyezték, akik kórházi kezelést igényelnek a koronavírus okozta betegség Covid-19 miatt, amely több mint
220 000 ember az Egyesült Államokban.

Az FDA májusban megadta a remdesivir sürgősségi engedélyét, miután

az Országos Egészségügyi Intézet vizsgálata megállapította, hogy kissé csökkentette a kórházi betegek gyógyulási idejét.

Trump elnök megkapta a vírusellenes gyógyszert, miután a hónap elején tüneteit mutatta.

A gyógyszer nem akadályozza meg a Covid-19 okozta halált.

A WHO tanulmánya szerint a remdesivirrel nem lehet szignifikáns mennyiségű emberi életet lehetne megmenteni, sőt a számok arra utalnak, hogy egyáltalán nincs életmentő hatása legyen szó lélegeztetőgépre került páciensekről, vagy olyanokról, akik csak hamarabb épülnének fel a kórházi kezelés során.

Ennek ellenére a FDA hivatalos jóváhagyása azt mutatta, hogy a gyógyszer szigorúbb szabályozási akadályokat hárított el, beleértve a klinikai adatok és a gyártás minőségének alaposabb áttekintését, mivel májusban sürgősségi engedélyt kapott.

Ha Biden nyer véget érhetnek Netanjahu szép napjai

Egyetlen állam vezetője sem profitált többet Netanjahunál Donald Trump elnöki négy évéből – olvasható az FP cikkében. Trump elhagyta Barack Obama által megtartott iráni nukleáris megállapodását, Jeruzsálembe költöztette az Egyesült Államok Nagykövetségét, és segített Izraelnek normalizálni a kapcsolatokat az Öböl-öböl két arab nemzetével – az izraeli jobboldalt megerősítő politikával.

A Fehér Ház pénteken bejelentette, hogy egy harmadik arab ország, Szudán is diplomáciai kapcsolatokat alakít ki Izraellel, bár a részletek továbbra nem igazán lehet tudni semmit.

Biden ezzel szemben keresi a módját annak, hogy nukleáris kérdésekben újból kapcsolatba léphessen Iránnal és helyreállítsa Washington kétoldalú kapcsolatait a Palesztin Felszabadítási Szervezettel, amelyet Trump leminősített. Igazgatását valószínűleg Obama-korszakbeli politikai döntéshozók fogják adni, akik még mindig elutasítják Netanjahu belépését az amerikai belpolitikába. Ennek eredménye egyfajta forrongó feszültség lehet Izrael és az Egyesült Államok között, amely az Obama évekre emlékeztet.

„Netanjahu úgy írta le az Obama-éveket, hogy védekezni kellett. Most a Trump-adminisztrációval bármit megtehetett ”- átalakíthatta az Iránnal és a palesztinokkal folytatott konfliktus paramétereit – mondta Dan Rothem, tel-avivi központú elemző, aki Shimon Peres volt izraeli elnök tanácsadója volt. – A Biden-adminisztrációval vissza kell mennie a védekezésbe.

A feszültség nem feltétlenül fog azonnal fellángolni. Biden hosszú távú kapcsolatokkal rendelkezik Izraellel, amely 1973-ban Golda Meir akkori miniszterelnökkel tartott találkozóig nyúlik vissza. Az Iránnal folytatott tárgyalások hónapokba telnek, mire eredménye lehet, és csak bonyolítják azokat az eseményeket, amelyek azóta zajlottak, hogy Trump elhagyta a 2015-ös  nukleáris megállapodást.

Az Egyesült Államok fájdalmas gazdasági szankciókat vezetett be Iránnal szemben, Teherán pedig az eredeti megállapodás megsértésével indokolva folytatta az urándúsítást – ez egy többoldalú megállapodás, amely 15 évig tiltotta Iránt atomfegyver gyártásától.

Az Iránnal szembeni washingtoni bizalmatlanság csak tovább mélyült.

Ráadásul Biden nem fogja megpróbálni egyszerűen újraéleszteni a nukleáris megállapodást, amelyet a republikánusok és Izrael „rossz üzletként” bíráltak. A Biden-kampányt tanácsadó egykori amerikai külpolitikai tisztviselő szerint a paktumhoz való visszatérés egy „megálló” lesz a hosszabb távú, szigorúbb és szélesebb körű kérdéseket lefedő nukleáris megállapodás felé vezető úton. Biden egy új megállapodásba kívánja foglalni Irán ballisztikus rakéta-programjának korlátozásait is, és foglalkozik Teherán regionális részvételével Libanonban és Szíriában.

Az elemzők szerint ennek eléréséhez diplomáciai finomságra lesz szükség.

„Biden beszél arról a vágyáról, hogy visszatérjen a [nukleáris megállapodáshoz], de nem nagyon világos, hogyan fogja ezt megtenni” – mondta Raz Zimmt, a Tel Avivi Egyetem Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa. „A visszatérésnek számos akadálya van. Amíg nem látunk konkrét tárgyalásokat Irán és az Egyesült Államok között, Izrael óvatosabban reagál.”

Az oxfordi vakcinakísérletek hatékony immunválaszt váltanak ki az időseknél

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által kifejlesztett COVID-19 vakcina erőteljes immunválaszt eredményez idős embereknél – közölte a Financial Times hétfőn a korai eredményekre hivatkozva.

A működő vakcinát meghatározónak tekintik az új koronavírus elleni csatában, amely több mint 1,15 millió ember halálát okozta, válságos helyzetbe sodorta a globális gazdaságot és megváltoztatta a normális életet szerte a világon.

Az oxfordi vakcina védő antitesteket és T-sejteket vált ki az idősebb korosztályokban – közölte az FT két, a kutatásban bennfentes emberekre hivatkozva.

Az idősebb résztvevők egy részén végzett immunogenitási vérvizsgálatok megerősítik a júliusban közzétett adatokat, amelyek azt mutatták, hogy a vakcina „robusztus immunválaszokat” generált egy egészséges, 18 és 55 év közötti felnőtt csoportban – írta az újság.

Az Oxford és az AstraZeneca nem válaszolt azonnal a Reuters észrevételeire. A megállapítás részleteit várhatóan hamarosan közzéteszik egy klinikai folyóiratban – közölte az FT. Nem nevezte meg a kiadványt.

Az FT arra figyelmeztetett, hogy a pozitív immunogenitási tesztek nem garantálják, hogy az oltás végül biztonságosnak és hatékonynak bizonyul az idősebb embereknél.

Az AstraZeneca, amely az Oxfordi Egyetem kutatóinál fejleszti a vakcinát, elsőszámú versenyzőnek számít a COVID-19 elleni védőoltás előállításában.

A vakcina várhatóan az elsők között lesz, amelyek megszerzik a hatósági jóváhagyást, a Pfizer PFE.N és a BioNTech 22UAy.F jelöltjével együtt.

A vakcina körülbelül egy évig nyújt védelmet – mondta Pascal Soriot vezérigazgató júniusban.

Az oltást AZD1222 vagy ChAdOx1 nCoV-19 néven az Oxfordi Egyetem tudósai fejlesztették ki, és áprilisban engedélyezték. , amely vállalta a méretezés és a gyártás méretét.

Az AstraZeneca brit gyógyszergyártó számos szállítási és gyártási megállapodást kötött világszerte vállalatokkal és kormányokkal, amikor egyre közelebb kerül a késői stádiumú klinikai vizsgálat korai eredményeinek bejelentéséhez.

Az AstraZeneca az amerikai szabályozók jóváhagyása után folytatta a harmadik fázisú oltás- kísérletét az Egyesült Államokban is – közölte a társaság pénteken. Egy nagy londoni kórház személyzetéről közölték, hogy készen áll az első adag vakcina befogadására  – jelentette a The Sun újság hétfőn.

A pontosan nem azonosított kórháznak, a „november 2-án kezdődő héttől” kell számítania az oltásra.

Az első fekete bíboros az USA-ban

Washington érsekét, Wilton Gregory-t nevezte ki bíborosnak Ferenc pápa, aki meglepetésre 13 főpapnak adományozott bíborszínű kalapot. Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy az új bíborosok közül kilenc nyolcvan évesnél fiatalabb vagyis pápaválasztó korban van.

Rómában a 120 tagú bíborosi kollégium választja meg az új pápát, ha a régi meghal vagy lemond tisztéről.

Gregory az első fekete érsek

Ferenc pápa tavaly nevezte ki a fekete főpapot az amerikai főváros egyházmegyéjének élére. Előtte kizárólag fehérek kaptak ilyen fontos tisztséget. Ferenc pápa rábízta a pedofília elleni kampány irányítását is. Ez különösen kínos kérdés az Egyesült Államokban, ahol több bíboros is lemondásra kényszerült, mert maga is pedofil bűnöket követett el fiatalabb korában vagy pedig eltussolta pedofil papok cselekedeteit. Washington korábbi bíboros -érseke épp emiatt kényszerült lemondásra.

Kilenc új pápaválasztó bíboros

Többségük színesbőrű, hogy ezzel is kifejezzék a római katolikus egyház világvallás jellegét. Ezért kapott bíborosi kalapot az afrikai Ruanda érseke vagy a Fülöp szigeteki Capiz érseke. Santiago de Chile  érseke is bíboros lett, és ezzel lezárult egy viharos korszak. Korábban ugyanis Chile egész püspöki kara felajánlott lemondását Ferenc pápának miután kiderült: éveken keresztül szisztematikusan eltussolták a pedofil ügyeket. Sőt meghurcolták azokat a katolikus papokat, akik fényt akartak deríteni a bűnökre.

Ferenc pápa Mauro Gambetti ferences atyát is bíborossá nevezte ki. Ő annak a kolostornak az elöljárója Assisi-ben, melyet szent Ferenc alapított. Ferenc pápa ugyan jezsuita , de nagy tisztelője szent Ferencnek, a szegények védőszentjének. Az ő tiszteletére vette fel a Ferenc nevet amikor pápának megválasztották.

Az amerikai demokraták fenik a fogukat Orbánra

Ha elég fegyvert veszel magad szabhatod meg a demokratikus normákat, sőt ha még azon felül is, akár törölheted a demokratizmust is a palettáról. Ha csak ezen múlik Orbán az atomarzenált is beszerzi…

„Orbán jó srác, sok amerikai fegyvert vásárol” – közölte Trump elnök Menendez demokrata szenátorral, a külügyi bizottság tagjával. Mindez még tavaly történt azt követően, hogy a magyar miniszterelnököt fogadta Donald Trump a Fehér Házban.

Robert Menendez szenátort nem sikerült meggyőznie: szerdán közzétett jelentésében felrója az elnöknek a baráti találkozót Orbán Viktorral. Mindez emlékeztet arra, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt azt vetette Trump szemére, hogy keblére ölelt olyan banditákat mint Belarusz, Lengyelország és Magyarország első embere.

Menendez szenátor azt írja, hogy Trump is felelős azért, hogy Orbán hevesen támadja a demokratikus értékrendet.

„Évtizedeken át fenntartottuk ezeket a demokratikus normákat, de a diplomatáink belefáradtak abba, hogy Trump rendszeresen a fejük felett intézkedik.”

A Covid-19 vírusválsággal kapcsolatban mutatkozik meg a legjobban Trump politikája: „ahelyett, hogy a pandémia elleni harc vezetését magára vállalná, igyekszik azt aláásni!” – nyilatkozta a Politico portálnak.

Robert Menendez szenátor profi politikus, aki a külügyi bizottság elnöke szeretne lenni. Ezért sok kérdésben együttműködik a republikánusokkal is. Tavaly például a külügyi bizottság republikánus elnökével, James Risch idahoi szenátorral együtt írt levelet Trumpnak Orbán Viktor látogatása előtt, melyben figyelmeztetik az USA elnökét: a magyar miniszterelnök már csaknem a fékek és ellensúlyok kikapcsolásával irányítja Magyarországot.

Biden demokrácia csúcsot javasol

Ha én leszek az elnök, akkor jövőre demokrácia csúcsot tartunk – hangsúlyozza Joe Biden demokrata elnökjelölt, aki a tekintélyes Foreign Affairs-ben fejti ki álláspontját.

Biden rámutat arra, hogy a liberális demokráciák 1945-ös győzelmére alapult az új világrend, de ezt minden nemzedéknek újra meg újra meg kell védenie.

Harc a korrupció ellen

A magyar miniszterelnök nem véletlenül támogatja Trump elnököt. Joe Biden ugyanis nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a korrupciót és harcot hirdet ellene. Éppúgy mint az adóparadicsomok ellen, ahol a szupergazdagok jelentős része elrejti vagyonát az adózás elől – mint maga Trump.

„Meg kell erősíteni a középosztályt” – hangsúlyozza Joe Biden, aki a szegényekről sem feledkezik meg: „minden amerikainak megfelelő egészségügyi ellátást kell kapnia!”

A NATO fennmaradása az USA nemzeti érdeke

Míg Trump kérdésessé teszi a NATO garanciáit addig Joe Biden kiáll amellett, hogy Amerika védje meg szövetségeseit függetlenül attól, hogy azok mennyi pénzt költenek amerikai fegyverekre.

„Putyin kleptokráciája fél a NATO-tól” – hangsúlyozza Joe Biden, aki Obama idején alelnök volt tehát a gyakorlatból tudja, hogy miről beszél.

„Putyin azt állítja, hogy a liberalizmus elavult, de azért mondja ezt, mert tart annak erejétől!” – írja Joe Biden. Aki szerint az Egyesült Államoknak újra egyesítenie kell a szabad világot és vezetnie kell a a szabadság és a demokrácia erőit.

Mindez nem épp finom figyelmeztetés az illiberális eszmék hirdetőinek, akik Biden szemében Putyin követőinek tűnnek. Márpedig a NATO-t épp annak érdekében hozták létre 71 évvel ezelőtt, hogy elriasszák a szovjet előrenyomulást.

Ha tehát a magyar vezetés az USA stratégiai ellenfeleivel – Oroszországgal és Kínával – jó kapcsolatot ápol miközben gúnyolódik a liberális eszméken, akkor Biden világában nemigen számíthat baráti ölelésekre.

Joe Biden egy kampány beszédben banditának nevezte a magyar miniszterelnököt, akinek nem sok jót ígér, ha a Fehér Házban Joe Biden követi Donald Trumpot.

Trumpnak bankszámlája van Kínában

A New York Times, amely szívből utálja az USA jelenlegi elnökét mai számában rántotta le a leplet  az elnök viselt dolgairól méghozzá az elnökválasztás hajrájában. Azért ennek voltak előzményei is.

Trump 2016-ban kemény kampányt folytatott Kína ellen mondván, hogy a kínaiak elveszik az amerikaiak munkahelyeit. A Fehér Házba kerülve viszont kezdetben Kína barát politikát folytatott. Meghívta a kínai elnököt, aki vendégeskedett is nála. Ő maga pedig a Tiltott város vendége volt – még nem is oly rég. Trump unokája kínaiul tanul, és rendszeresen kínai nyelven üdvözli Hszi Csinpinget és nejét.

Ámde jött a választási kampány, és tanácsadói szerint ezt csakis úgy nyerheti meg ha megint mindenért Kínát okolja. Trump ezért megindította a kereskedelmi háborút miközben biztosította arról Hszi Csinping elnököt, hogy csak átmeneti szigorításról van szó. Ha ő marad a Fehér Házban, akkor újra javulhatnak a két nagyhatalom kapcsolatai.

Miért csak most derült fény a kínai bankszámlára?

A bankszámla tulajdonosa a Trump International Hotels Management vagyis az elnök egyik cége. Trump ezért nem tüntette fel a számlát saját pénzügyi jelentésében. Még üzletember korában próbálkozott Kínában, ahol éppúgy Trump tornyot kívánt építeni mint New Yorkban. A dologból semmi sem lett, de a számla megmaradt. Semmiféle üzletet nem folytattunk 2015 óta Kínával – sietett tudatni Trump cége a New York Times-szal. Az elnökkel kapcsolatban már sokszor felmerül, hogy nem siet különbséget tenni saját üzleti érdekeltségei és az Egyesült Államok érdekei között. Pekingben például vígan üzletelt veje családjának cége akkor is amikor Jared Kushner Trump főtanácsadója lett. A sajtó bírálatára a Kushner cég felszámolta kínai kapcsolatait.

Trump most azzal vádolja Bident, hogy nem képviselné elég határozottan Amerika érdekeit Kínával szemben.

A Kína ellenesség jelen pillanatban mindkét elnökjelölt programjának része, de csak a választások után derül majd ki, hogy valójában mit is akar Biden vagy Trump Pekinggel hiszen a világ második legerősebb nagyhatalmáról van szó. Ráadásul az egyetlen nagyhatalomról, mely leküzdötte  a Covid-19 vírus válságot, és idén pozitív gazdasági növekedést érhet el miközben mind Amerika mind Európa nyakig merül a válságba.

Milyen lesz Biden diplomáciája?

Ha a demokrata elnökjelölt győz, akkor Washington új prioritásokat jelölhet ki – állapítja meg a londoni Financial Times. Sokan mégiscsak csalódhatnak, mert akárki is lesz az USA elnöke, az első számú szempont Amerika érdeke marad. Ez pedig jelenleg azt jelenti, hogy a diplomácia háttérbe szorul, mert az Egyesült Államok 1945 óta a legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe.

3D lehet Biden programja

Az első D, a Domestic vagyis a hazai, amely minden mást felülír.

Ez nemcsak azt jelenti, hogy erre koncentrál az új vezetés hanem azt is, hogy mindent ennek rendel alá! A kérdés csak az, hogy mit tekint Amerika érdekének Trump és mit Biden? Egyiküknek sincs stratégiai válságkezelő programja, de az új elnöknek feltétlenül erre kell koncentrálnia, mert ezt várja el tőle a választópolgárok döntő többsége.

Ez azt is jelenti, hogy a gazdasági érdekek felülírnak minden mást hiszen

Amerika gazdaságának újraindulása döntő fontosságú az egész világ számára.

Ebben a kontextusban következik a második D, a Deterrence, az elrettentés.

Ez az USA katonai világhatalmi szerepének fenntartását jelenti. Trump ezt csökkenteni akarja arra hivatkozva, hogy az USA-nak nincs erre pénze. Biden visszatérne a hagyományos amerikai politikához: katonai erőt felmutatni a stratégiai ellenfelekkel szemben. Csakhogy ezek kicsit sokan vannak: Kína, Oroszország, Irán, Észak Korea stb. Egy újabb fegyverkezési verseny kikészítené Amerikát miközben a kínaiak egyre jobban megközelítik az USA gazdasági összteljesítményét.

Kínában a gazdaság 4,9%-al növekedett a harmadik negyedévben miközben a világon mindenütt másutt visszaesés van!

Biden diplomáciájának ezt is figyelembe kell vennie.

A harmadik D, a demokrácia. Ez azt jelenti, hogy visszatérnek a korábbi morális szempontok az amerikai diplomáciában. Emiatt aggódik a magyar miniszterelnök, akivel kapcsolatban Biden a bandita kifejezést használta – nem épp diplomatikusan. Obama elnök idejében a budapesti nagykövetség megpróbálta destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét – sikertelenül. Egy demokrácia program keretében erre tehetnek újra kísérletet, de az USA korábbi akcióinak kudarca elgondolkodtathatja a döntéshozókat Washingtonban. Obama elnök meghirdette az arab világ demokratizálását, amely szinte tökéletesen kudarcba fulladt. Kizárólag Tunéziában volt sikeres demokratikus fordulat, de az új rendszer képtelen stabilizálódni jól működő gazdasági alapok nélkül.

Ukrajnában is igen szerény eredményeket tud felmutatni a demokrácia program, mely amerikai támogatással indult Kijevben. Még pénzügyminiszter is érkezett az USA-ból, de neki sem sikerült jól működő piacgazdaságot teremtenie a poszt szovjet korrupciós mocsárban.

Ilyen körülmények között csodát várni Biden diplomáciájától naivitás lenne, de Magyarországon az amerikai elnökváltás olyan következménnyel járhatna, hogy a nemzeti együttműködés rendszere a jövőben nem számíthatna az amerikai nagykövetség támogatására. Ez pedig komoly kihívás a magyar miniszterelnöknek, aki maga is az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági válságával kényszerül szembenézni nem sokkal a következő választások előtt.

NotPetya – orosz hírszerző hackerek ellen emeltek vádat Amerikában

Az orosz hírszerzés hat tisztje rendszeresen nemzetközi hacker akciókat szervezett és hajtott végre 2015 és 2019 között – állitja az USA igazságügyi miniszterének nemzetbiztonsági helyettese.

John Demers ellenőrzi a kémelhárítást az Egyesült Államokban. Az amerikai sajtó már régóta ír arról, hogy az oroszok – és hozzájuk hasonlóan a kínaiak is – különleges hacker alakulatokat tartanak fenn a hírszerzés kötelékében.

Kezdetben ez az orosz hacker csapat Ukrajnában szervezett akciókat a hibrid háború keretében. Megbénították ideiglenesen Ukrajna elektromos rendszerét és leállt a fűtés is abban az országban, ahol a keleti tartományok nyíltan elutasítják Kijev irányítását és Putyinnal működnek együtt.

NotPetya néven világméretű hacker akció folyt, amely számos országban okozott komoly problémát. Elsősorban az infrastruktúrát támadták: Indiában Mumbai volt a célpont, az ország gazdasági központja. Hollandiában Amszterdam kikötőjét vették célba, amely a legforgalmasabb egész Európában.

Franciaországban Emmanuel Macron került a célkeresztbe, mert Putyin ellenfelét, a szélsőjobboldali Marine Le Pent támogatta az elnökválasztáson.

USA elnökválasztás

A nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó államtitkár-helyettes elmondta, hogy Pennsylvania államban az egészségügyi rendszert támadták és több gyógyszergyár informatikai rendszerét is leállították.

2016-ban az elnökválasztás idején aktívan beavatkoztak a kampányba – elősegítve ezzel Trump győzelmét. Hillary Clinton, a vesztes, jelentős részben ennek tulajdonította vereségét.

Az amerikai sajtóban rendszeresen írnak arról, hogy Putyin ezúttal is Trumpot támogatja. A Joe Biden elleni támadások jelentős része az orosz hírszerzés információin alapul. Különösen azok, melyek az ifjabb Biden ukrajnai ténykedésével kapcsolatosak.

Putyin megpróbálja destabilizálni a nyugati nagyhatalmakat, és ehhez nyújtanak nagy segítséget a hírszerzés hackerei, akik megmutatják a vetélytársak rendszereinek sebezhetőségét szerte a világon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK