Fontos

Lavrov Pekingben

Kínai-orosz együttműködésre van szükség, hogy megakadályozzuk az USA törekvését a világméretű hegemóniára – ezzel a címmel kommentálta az orosz külügyminiszter pekingi látogatását a Global Times, amely általában hűen tükrözi a kínai vezetés álláspontját. Szergej Lavrov nem sokkal azután érkezett a kínai fővárosba, hogy az USA és Kína külügyi vezetői kissé viharos eszmecserét folytattak Alaszkában.

A nagy háromszögnek nevezték régebben Washington-Moszkva-Peking kapcsolatrendszerét. Kissinger mindmáig úgy tartja, hogy azért sikerült megnyerni a hidegháborút a Szovjetunióval szemben, mert 1972-ben Nixon és Mao szövetséget kötött Moszkvával szemben.

Ez már régen volt, de a hálás kínaiak minden évben meghívják a csaknem 100 éves Henry Kissingert Pekingbe. Az elmúlt év természetesen kivételt jelentett a járvány miatt.

A háromszög sem a régi már, mert Kína 1972 óta mérhetetlenül megerősödött míg Oroszország lehanyatlott. Ma már csak katonai értelemben számít nagyhatalomnak, gazdaságilag nem. Oroszország GDP-je alig nagyobb mint a 25 milliós Ausztráliáé!

A Quadra

Washingtonban is tisztában vannak az erőviszonyok megváltozásával, ezért igen erős új szövetséget hoztak létre Peking ellen. Ez a Quadra.

Az Egyesült Államokon kívül az 1,3 milliárd lakosú India vesz benne részt valamint a világ harmadik gazdasági nagyhatalma, Japán. És végül Ausztrália, amely stratégiai helyzete miatt fontos Kína bekerítése szempontjából.

A Quadra nyomasztja Pekinget is, ezért üdvözlik örömmel Lavrov külügyminisztert. Oroszország ugyanis katonai téren továbbra is világhatalom.

Hszi Csinping elnök nemrég Észak Koreát is megemlítette mint fontos szövetségest. Vagyis visszaállni látszik az a szövetség , melyet Sztálin hozott létre az USA-val és Japánnal szemben 1950-ben. Akkor tört ki a koreai háború, melynek megnyerésére McArthur tábornok az atombomba bevetését kérte Truman elnöktől. Aki azt szerencsére megtagadta…

Most távolról sem ilyen drámai a helyzet, de mindkét fél új hidegháború lehetőségére utal.

Ez pedig feladja a leckét a magyar diplomáciának, amely úgy akar Washington szövetségese maradni, hogy közben kiváló kapcsolatokat ápol Pekinggel és Moszkvával egyaránt.

Orbán álma: olasz-lengyel-magyar szövetség

Teljesülhet a magyar miniszterelnök elképzelése egy szélsőjobboldali frakció létrehozására az Európai parlamentben. Az olasz sajtó szerint Matteo Salvini és Giorgia Meloni megegyezett egymással abban, hogy együttműködnek az Európai parlamentben bár jelenleg két különböző frakcióban ülnek.

Orbán Viktor mindkét vezetővel jó kapcsolatot ápol, és velük együtt szeretne új frakciót létrehozni Brüsszelben. Ez azért érdekes változás, mert Matteo Salvini pártja, a Liga tagja a kormánykoalíciónak Rómában míg Giorgia Meloni mozgalma ellenzékben van.

A magyar-olasz szövetség harmadik fontos tagja Lengyelország legnagyobb kormánypártja, a PiS. Jaroslaw Kaczynski régi szövetségese a magyar miniszterelnöknek noha sok minden elválasztja őket egymástól. Mindenekelőtt a Moszkvához fűződő kapcsolat. Míg Orbán – Matteo Salvinihoz hasonlóan – kiváló kapcsolatokat ápol Putyin elnökkel, addiog Jaroslaw Kaczynski személyes ellenfelének tekinti az orosz államfőt, akit ikertestvérének, Lech Kaczynskinek a meggyilkolásával vádol – minden bizonnyal alaptalanul.

750 milliárd eurós uniós pénz

A válságkezelő alapra nagyonis számít mindegyik résztvevő. Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski ugyan megvétózta taktikai okból, de a vírusválság miatt nagyonis érzik annak szükségét, hogy a hatalmas összeget megkapják – csökkenő népszerűségük ellensúlyozására.

Matteo Salvini ugyanígy a pénzeső reményében lépett be a kormányba Rómában bár Mario Draghi miniszterelnök hangsúlyozta: a pénzek elosztását személyesen felügyeli, és gondja lesz rá, hogy csakis szakmai szempontok játszanak szerepet. Sajnos Olaszországban ezt már sokszor elmondták…

Ki lesz a vezér?

A több mint 60 milliós Olaszországhoz és a csaknem 40 milliós Lengyelországhoz képest, a nem egészen 10 milliós Magyarország nem épp jelentős szereplő Európában. Orbán Viktor viszont olyan presztízst szerzett a centrumtól erősen jobbra, hogy magának vindikálja a vezéri szerepet. Arra hivatkozhat, hogy az olaszok nincsenek döntéshozó pozícióban Rómában. Jaroslaw Kaczynskit pedig, aki valóságos remeteként él Varsóban alig ismerik külföldön.

Azért érdekes a vezér szerepe, mert dönteni kell: hogyan tovább? Trump bukása után az USA támogatására nem lehet számítani sőt ellenlépések várhatóak. A visegrádi államok, amelyek szerencsések voltak a vírusjárvány első hulláma idején, rém rosszul állnak a második-harmadik hullámmal, amely elsodorhatja a kormányzó eliteket is.

A válságmenedzselés érdekli igazán a választókat – ez kiderült az USA-ban éppúgy mint Hollandiában.

A politikai siker az Európai parlamentben aligha érdekli a választópolgárokat amikor a halálozási listákon egymással versengenek a visegrádi államok …

Miért oltja be Chile minden más országnál gyorsabban?

Naponta másfél adag vakcina jut száz lakosra: Chile jelenleg gyorsított ütemben végzi a lakosság beoltását. Soledad Martínez közegészségügyi szakértő elmagyarázza, hogyan működik ez, és szerinte milyen hibákat követtek el az európai országok.

Chile oltási programja nemzetközi mércével mérve nagyon sikeres. A lakosság egynegyede már megkapta a koronavédő oltás első adagját, tizedét pedig teljesen immunizálták. Egyetlen másik ország sem oltotta be a közelmúltban ilyen gyorsan polgárait, nevezetesen napi 1,5 adag 100 lakosra; még Izrael sem vetekedhet ezzel az intenzitással. Hogyan csinálják?

Három meghatározó oka van:

Először is elegendő oltóanyag áll rendelkezésükre. Másodszor, megvan az infrastruktúra a gyors oltásra, harmadszor pedig alig vannak problémák az oltási szkeptikusokkal, mert

a pandémiából nem csináltak politikai haszonszerzés miatt feszültséget, mint más latin-amerikai országokban.

A járvány nem Chilébe vetett hit kérdése – mint Brazíliában. A politika és az egészség külön szféra.

Chilében csaknem 19 millió ember él. Annyi oltást rendeltek, amennyi az összes felnőtt kétszeres beoltásához szükséges. Ezenkívül nagyon korán, még tanulmányok megkötése előtt, minden lehetséges gyártóval, azaz a BioNtech/Pfizer, az AstraZeneca, a Johnson&Johnson céggel kötöttek szerződéseket. Szputnyikot Oroszországból és Sinovacot Kínából rendeltek. A geopolitikai szempontok nem számítottak.

Jelenleg abból profitálnak, hogy idejekorán mindenkitől vásároltak vakcinát. Valójában így nincs kockázat az oltóanyag szállítások elakadása miatt. Ha egy napon túl sok van, akkor továbbadhatják más országoknak, felcserélhetik vagy eladhatják.

Európa megfizet arroganciája árát. Főleg a BioNtech és az AstraZeneca cégtől rendelték. A keleti termékekkel kapcsolatban fenntartásaik vannak. Ez nem racionális. Egy globális járványban nem csak az egyes vagy a hazai gyártókra kell koncentrálni, hanem inkább széles körben el kell terjeszteni őket.

Semmi sem megy a terv szerint ilyen helyzetben.

Mindig lehet valami probléma, mint már korábban is megtörtént, vagy mostanság éppen az AstraZenecánál adódott, és akkor az egész tervnek vége.

Chilében jelenleg elsősorban a Sinovac kínai oltással vakcináznak, amelyet a leggyorsabban és a legnagyobb mennyiségben szállította k. A neves brazil Butantan Intézet tesztelte és jóváhagyta. Ez pont annyit ért nekünk, mint az Amerikai Gyógyszerügynökség elismerése. Évek óta sikeresen alkalmazzuk a Sinovac influenza elleni oltásokat is.

Valóban kétségek merülnek fel a Sinovac vakcina biztonságosságával és hatékonyságával kapcsolatban. Csak az összes fertőzés valamivel több mint 50 százalékát hivatott megakadályozni. A tökéletességre való törekvés nem segít ebben a helyzetben. A Sinovac megakadályozza az összes súlyos tanfolyam csaknem 100 százalékát.

Az esetek száma jelenleg Chilében is gyorsan növekszik. Ugyanakkor

a Sinovac vakcina megakadályozza a súlyos lefolyásokat, de nem a Covid-19 fertőzéseket vagy a vírus átterjedését. Ezért további intézkedésekre van szükség a járvány kordában tartása érdekében, különösen azért, mert a gyermekek számára még mindig nincs oltás.

Chilében évtizedekkel ezelőtt létrehoztak infrastruktúrát a nagy immunizációs kampányokhoz. Évente oltunk az influenza ellen. Még a vidéki területeken is vannak egészségügyi központok, amelyek mindegyike felelős egy adott területért. Annak érdekében, hogy az embereknek ne kelljen együtt várniuk a zárt helyiségekben, a labdarúgó-stadionokban és iskolákban is beoltják őket. ebben az esetben a gyors, gördülékeny lebonyolítás a siker kulcsa.

Nincsenek oltási időpontok. Van egy nyilvános központi naptár, amely napokkal korábban jelzi melyik napon melyik meghatározott csoportot oltják be. Február 16-án, kedden az összes 65 éves kor körül – ez csak egy kitalált példa. 

Chilében azt akarják elérni, hogy az összes felnőtt 80 százaléka júniusig be legyen oltva beoltassék júniusig. 

Reális ez? De nem szabad elfelejteni, hogy mindennek ára van. Egészségügyi dolgozók erősen túlterheltek. Számos mentális egészségügyi probléma létezik, például a kiégés.

Chilében az emberek mintegy 80 százaléka biztosított az állami rendszerben, 18 százaléka van pusztán magántulajdonban, amivel elméletileg jobb ellátáshoz lehet jutni. Az oltási kampányban azonban alig van különbség. Az oltásokat az állami rendszeren keresztül szervezik. Néhány gazdagabb közösség tangóműsorokat kínál oltási szórakoztatás vagy behajtás céljából. A tehetőseket sem oltjákbe hamarabb és alapvetően nem választhatja ki, hogy melyik oltással oltják be. Például jelenleg a BioNtech-et használják olyan emberek számára, akiknek az immunrendszere különösen nehéz. A központi oltási dátumok országosan érvényesek, ami azt jelenti, hogy egy gazdagabb közösség nem tudja korábban oltatni magát vagy éppen életkorát megváltoztatni. Körülbelül egy százalék eltérés van ettől a rendtől, amely vélhetően a helyi korrupciónak tudható be. De ez egy kisebb probléma.

A Der Spiegel interjúja nyomán.

Hat orosz kémet fogtak a hadügyminisztériumban Bulgáriában

A CIA segítségével leplezte le az orosz hírszerzőket a bolgár kémelhárítás. Bulgária a NATO tagja, és emiatt igencsak érdeklődnek iránta az orosz kémek.

Bojko Boriszov miniszterelnök az eset kapcsán emlékeztetett arra, hogy hat orosz diplomatát utasítottak ki az elmúlt évben Bulgáriából – köztük a katonai attasét is. A bolgár kormányfő célzott arra, hogy kiutasítás követheti a hat bolgár letartóztatását a szófiai hadügyminisztériumban.

A moszkvai kapcsolat

A Szovjetunió bukása előtt igen szoros kapcsolat fűzte a KGB-t a bolgár titkosszolgálathoz. Miután Leonyid Brezsnyev döntött a II. János Pál pápa elleni merényletről a lengyelországi válság csúcspontján, az oroszok a bolgár titkosszolgálatot bízták meg az akció lebonyolításával.

Ali Agcat, a török szürke farkasok mester gyilkosát ők juttatták be a Szent Péter térre, ahol rá is lőtt a pápára. Szerencsére a merénylet nem sikerült, II. János Pál pápa túlélte a támadást, és egészen 2006-ig ült Szent Péter trónján Rómában.

A rendszerváltás után – más kelet-európai államokhoz hasonlóan – Bulgária is csatlakozott a NATO-hoz. Ezt Moszkvában igencsak nehezményezték.

Az amerikai és a német titkosszolgálat segítséget nyújtott Bulgáriának abban, hogy átszervezze saját szolgálatát. Most Boriszov miniszterelnök megköszönte az amerikaiknak és a németeknek, hogy segítettek az orosz kémek leleplezésében.

Szijjártó a Szputnyik reklámarca lett

A Biden adminisztráció akciót inditott Putyin európai befolyásának csökkentésére.

Ilyen szempontból érdekes, hogy az oroszok nemcsakhogy örömmel üdvözölték a magyar külügyminiszter oltakozását a Szputnyik V vakcinával, de ezt propaganda gépezetükben bőségesen fel is használták.

Oroszország segít – írta Szijjártó nyilvános oltakozásáról az Rt.com.

Ez a hivatalos orosz segély szolgálat neve, de Kelet Európába elég rosszul cseng, mert a szovjet időkben Moszkva testvéri segély nyújtásnak nevezte a katonai beavatkozást a kisebb szocialista országokban.

Jourova: letilthatják az uniós pénzeket

Magyarország és Lengyelország már idén sem kaphatná meg a neki járó uniós pénzek jórészét a brüsszeli bizottság alelnök asszonya szerint. Vera Jourova, aki az Európai Unió jogi biztosa a Bloomberg portálnak úgy nyilatkozott, hogy azon a címen lehetne letiltani az uniós pénzek átutalását Magyarországnak és Lengyelországnak: ez a két tagállam leépíti a jogállamot és nem teszi lehetővé a pénzek felhasználásának ellenőrzését.

Sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem lépett be az európai ügyészségbe, amelynek joga van vizsgálatokat indítani a tagállamok területén. Jellemző, hogy a korrupció miatt gyakran bírált Románia belépett az európai ügyészségbe, sőt a vezetőt is ők adják. Laura Codruta-Kövesi korábban Románia korrupcióellenes főügyésze volt.

Magyarország 7,2 milliárd eurót veszíthet

Lengyelország pedig csaknem 24 milliárdot. Mindkét kormány az európai bírósághoz fordult, mert szerintük az Európai parlament jogállamiságról szóló döntését nem szabad az uniós pénzek kifizetéséhez kötni.

Vera Jourova szerint a brüsszeli bizottság arra hivatkozva akadályozhatná meg a hatalmas összegek átutalását, hogy képtelenség ellenőrizni a pénz útját a két tagállamban. Elvben ez a magyar és a lengyel igazságügyi hatóságok dolga lenne, de ezek olyannyira a kormány ellenőrzése alatt állnak, hogy nem gyakorolnak valóságos kontrollt.

Ha Vera Jourova elképzeléseit a brüsszeli bizottság elfogadja, akkor kínos helyzetbe kerülhet a magyar és a lengyel kormány, amely igencsak számít az uniós válságkezelő alap pénzére.

Magyarországon jövőre választásokat tartanak, és akkorra a kormánynak gazdasági eredményeket kellene produkálnia. Ugyanakkor könnyen előfordulhat, hogy a vírusválság miatt a GDP még 2022-ben sem éri el a 2019-es szintet Magyarországon.

Abban értettek egyet, hogy más a véleményük

Az USA és Kína legfelsőbb tisztviselői befejezték a Biden-adminisztráció első személyes tárgyalásait. Mindkét fél elmondta, hogy hangot adtak nézetkülönbségeiknek és jelezték, hogy nem sikerült megegyezniük a felvetett problémák megoldásáról. valójában Tony Blinken külügyminiszter és Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt kívánta érzékeltetni Anchorage-ben, hogy az USA a világ vezető hatalma, a kínaiak viszont az egyenjogúságukat szorgalmazzák.

Blinken külügyminiszter megerősítette, hogy Washington számára Kína a legnagyobb stratégiai kihívás.

„Meg akartuk osztani velük azokat a jelentős aggályainkat, amelyek Kína számos intézkedésével kapcsolatban felmerültek”

– mondta Antony Blinken külügyminiszter.

Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt hangsúlyozta, hogy nem akarnak konfliktust Kínával.

Yang Jiechi, a Kommunista Párt Politikai Irodájának tagja a kínai újságíróknak azt mondta, miután az amerikai tisztviselők megszólaltak, hogy a tárgyalások „őszinték, konstruktívak és segítőkészek voltak”, de hozzátette, hogy „a két fél között még mindig vannak fontos különbségek”.

„Kína meg fogja védeni nemzeti szuverenitásunkat, biztonságunkat és érdekeinket”

– mondta Yang. ”

Érdekes módon elsősorban politikai témákról volt szó, a korábban oly fontos kereskedelmi ellentétek kis figyelmet kaptak – legalábbis a nyilvánosság előtt.

Trump szankciókkal sújtotta a kínaiak exportjának jórészét, és ezen Biden sem változtatott. Peking a jó kapcsolatok előfeltételeként a szankciók megszüntetését kívánja elérni.

A vírusválság előnyös helyzetbe hozta Kínát

Bár a Covid-19 járvány onnan indult, de a szigorú zárások eredményeképp sikerült azt viszonylag gyorsan leküzdeni. Így Kína gazdasága tavaly is növekedni tudott miközben az USA – más nagyhatalmakhoz hasonlóan – mínuszban van mindmáig.

Ezt a megnövekedett öntudatot fejezte ki Kína két vezető diplomatája Alaszkában. Jang Csiecsi, a Politbüro tagja hidegháborús mentalitással vádolta meg az USA-t. Felszólította Washingtont, hogy hagyjon fel a demokrácia exportjával. Vang külügyminiszter elítélte azt, hogy Peking hongkongi politikája miatt az USA szankciókat alkalmazott kínai vezetőkkel szemben.

Az amerikaiak felvetették Hongkongon kívül az ujgurok ügyét. Az USA szerint Peking „népirtást folytat” a muzulmán kisebbség megtörésére. Valójában Peking évtizedek óta gyorsított asszimilációra törekszik minden nemzetiséggel szemben.

A nyilvánosság előtti veszekedés azt mutatja, hogy nem várható gyors kibontakozás az amerikai-kínai kapcsolatokban.

A megbeszélések előtt a tisztviselők felvetették Xi Jinping elnök és Joe Biden elnök közötti csúcstalálkozó lehetőségét a jövő hónapban a Föld napjához kapcsolódóan, de egyik fél sem tett ilyen bejelentést.

Persze Trump elnök is élesen bírálta Kínát első sikeres választási kampánya idején, majd pedig vendégül látta Hszi Csinping elnököt nyári rezidenciáján Floridában. Később pedig az USA elnöke a pekingi Tiltott Városban vendégeskedett. Olyan diplomáciai kegy ez, amelyet csak ritkán adnak meg külföldi vendégnek Kínában.

A két világhatalom együttműködésre van ítélve, de az USA egyelőre nem kívánja elismerni Kína egyenjogúságát, melyet maguk a kínaiak mind határozottabban követelnek. Elsősorban arra hivatkozva, hogy az idő nekik dolgozik: még ebben az évtizedben a kínaiak GDP-je megelőzheti az USA-t, igaz persze, hogy ehhez Kínában több mint 1,4 milliárd ember kell míg az Egyesült Államokban csak 315 millió.

Soros Mianmarban is bűnbak

A katonai junta rendőrsége letartóztatta a Nyílt Társadalom Alapítvány helyi pénzügyi vezetőjét. Soros György alapítványának több más munkatársát is keresik abban az országban, ahol néhány hete vette át a hatalmat a hadsereg.

Azzal gyanusítják az alapítványt, hogy kapcsolatban állt a demokratikus erők vezetőjével, Ang San Suu Kyivel, akit a tábornokok mondvacsinált ürügyekkel fogva tartanak.

A demokratikus erők megnyerték a választásokat. Ezt nem tudta elviselni a hadsereg, amely évtizedek óta irányítja Mianmart, de az utóbbi időben demokratizálási folyamatba kezdett. Ennek fő oka az volt, hogy szerettek volna minél több nyugati tőkét vonzani az országba. Mianmar ugyanis gazdaságilag teljesen Kínától függ, és ez már a hadseregnek sem tetszik.

Soros a bűnbak

A Financial Times megírta, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány már a kilencvenes évek óta van jelen Mianmarban. Most azért vált a támadások célpontjává, mert a népszerű demokratikus vezetőt, Ang San Suu Kyit ily módon próbálja meg lejáratni a nacionalista katonai junta.

A brit lap ehhez hozzáfűzi, hogy sok más államban is bűnbaknak jelölték ki Soros Györgyöt. Így a szülőföldjén Magyarországon is kampányt folytat ellene a kormány, de Netanjahu izraeli miniszterelnök is ellenefelének tekinti a holokauszt túlélő amerikai milliárdost.

A választásokat elveszítő Donald Trump is politikai ellenfelei közé sorolta Soros Györgyöt, aki a demokraták egyik fő támogatója Washingtonban.

Az új amerikai külügyminiszter családja viszont barátként tekint Sorosra, akinek egyetemét, a CEU-t anyagilag is támogatta az idősebb Blinken és neje.

Orbán, Putyin és a 200 milliárdos HÉV tender

Az oroszok eddig labdába sem rúghattak, de a magyar miniszterelnök hozzásegíti őket, hogy immár újra pályázhassanak a „túlságosan drága ” nyugati pályázók mellett vagy inkább helyett – írja a Direkt 36.

Oroszország legnagyobb vasúti gépgyártó cége, a Transmashholding érdeklődött az első tender iránt is, de nem tudta teljesíteni a kiírási feltételeit. Ezért most Orbán Viktor szívességet tett Putyin elnöknek, és új pályázatot írt ki, melyen az oroszok is elindulhatnak.

Nem kizárt, hogy ez a döntés kapcsolatos Szijjártó Péter külügyminiszter moszkvai tárgyalásaival, ahol elsősorban a Szputnyik V vakcina szállításáról volt szó. Az oltóanyagot előállító cég tudományos igazgatója a CNN tudósítójának elmondta, hogy gondjaik vannak a tömeggyártással. Ennek következtében Oroszország rangsorolja a vakcina exportra várakozó államokat.

Persze az oroszok győzelme távolról sem vehető biztosra, mert a pályázaton a svájci Stadler és a francia Alstom a fő vetélytárs. Mindkét nyugati cég bőséges referenciákkal rendelkezik Magyarországon is.

Ráadásul a Stadlert szoros üzleti kapcsolat fűzi Magyarország leggazdagabb emberéhez, Mészáros Lőrinchez. Ez aligha lehet hátrány manapság egy tenderen Magyarországon.

Uniós pénzek

Nem javítja az oroszok esélyeit az sem, hogy a magyar kormány az EU helyreállítási alapjából akarja finanszírozni a 200 milliárd forintos HÉV programot. Csakhogy a csúszás miatt kifuthatnak az időből, ezért veszélybe kerülhet az uniós finanszírozás.

Annál is inkább ez lehet a helyzet, mert az orosz teljesítéssel korábban is sok gond volt Magyarországon.

Ugyanennek a Transmashholdingnak egy másik leányvállalata szállított 70 metrókocsi a budapesti 3-as metróhoz, de rengeteg műszaki probléma jelentkezett.

Még Tarlós István idejében a főváros be is perelte emiatt az oroszokat, akik több milliárd forintot fizethetnek ki a metrókocsik problémái miatt.

Moszkvában persze jól tudják, hogy Magyarországon nem ez számít hanem a jó kapcsolat a kormányzattal. A Transmashholding Hungary Kft. egyik tulajdonosa Szalay Bobrovniczky Kristóf, Magyarország egykori nagykövete, a jelenlegi kormányszóvivő, Szentkirályi Alexandra férje – írja a Direkt 36.

Romlásnak indul hajdan erős Orbán?

Győzelmet aratott Hollandiában Mark Rutte miniszterelnök, aki negyedszer is kormányt alakíthat. A holland miniszterelnököt nevezte Dutch guy-nak, holland fickónak Orbán Viktor miniszterelnök az uniós viták hevében. A holland kormányfő tapintatlanul aziránt érdeklődött, hogy hova is kerülnek az uniós pénzek Magyarországon?

A fukar négyek majd ötök vezetője volt Mark Rutte, aki sokáig ragaszkodott ahhoz, hogy csakis akkor kaphassanak uniós pénzeket a tagállamok, ha azok elköltését ellenőrizni lehet.

A magyar kormány taktikusan nem lépett be az európai ügyészségbe, amelynek joga van vizsgálódni a tagállamokon belül is a pénzek elköltéséről.

Orbán szövetségese leszerepelt Hollandiában

Korábban a magyar miniszterelnök nagy reményeket fűzött Geert Wilders szélsőjobb pártjához, amely migráns ellenességre alapozta programját. Ez a párt most a választásokon gyengén szerepelt, és a második helyről visszacsúszott a harmadik helyre. A gyenge szereplés egyik oka az, hogy egy másik szélsőjobboldali párt, melyet Thierry Baudet vezet, sok szavazót elhódította Geert Wilderstől.

A szélsőjobboldali mozgalom megosztottsága, amely nemcsak Hollandiában áll fenn az Európai Unióban, komoly gondot okozhat Orbán Viktornak, aki egy nagy szélsőjobboldali csoportot akar létrehozni az Európai parlamentben. Jelenleg két szélsőjobboldali frakció is működik az Európai parlamentben, és nemigen hajlanak az együttműködésre.

Korrupció

A fukar hollandok igen érzékenyek a korrupcióra. Ezért Mark Rutte újra meg újra felveti majd ezt a kérdést az uniós csúcstalálkozókon.

Erős külső szövetségese lesz ebben az USA, melynek külügyminisztere a napokban erősítette meg: külföldön is vizsgálják a nagy korrupciót ügyeket!

Malajzia ex miniszterelnökét tavaly 20 év fegyházbüntetésre ítélték korrupció miatt. A több milliárd dolláros ügy felderítését a New Yorki korrupció ellenes ügyészség kezdte meg. Amíg Malajzia miniszterelnöke uralmon volt addíg a főügyész nem talált okot a vizsgálatra. Miután azonban elveszítette a választásokat a kormányfőt és nejét azonnal letartóztatták, és a jövőben nemigen lesz gondjuk kosztra és kvártélyra.

Orbánt előbb ki kellett volna tenni

Sokáig tartott, amíg az Európai Néppárt (EPP) megszabadult a Fidesztől, de a szövetség a tagok eltérő érdekei folytán továbbra is megosztottak maradtak a jogállam kérdésében – jósolja az a tanulmány, amely a WP vitarovatában jelent meg.

Lise Herman, Julian Hoerner és Joseph Lacey az Exeteri Egyetem, a London School of Economics, illetve dublini University College tanárai rámutatnak, hogy Orbán Viktor választási autokráciává alakította Magyarországot, és ezzel szembe ment az EU alapvető értékeivel.

A Néppárt mégis éveken át elviselt minden bírálatot, sőt, leszavazta az EP határozati javaslatait a magyar kormány elítélésére.

Azért védelmezte a szélsőjobbos Orbán-kabinetet, mert az cserébe támogatta az EPP programját Strasbourgban és segített megszerezni fontos posztokat. 2011-19 között a kontinentális törvényhozók 24 esetben döntöttek az európai alapjogokat érintő kérdésekben, ezek közül négy közvetlenül Magyarországra vonatkozott, hét esetben pedig olyan tagokra, mint Lengyelország és Szlovákia.

Amikor magyar kérdés volt napirenden, az EPP-képviselői 20 százalékkal kevesebben szavazták meg az indítványt, mint a többi ügyben, azaz feltételezni lehet, hogy itt mind a négy esetben valamiféle háttér-megállapodás működhetett. Ám emellett más tényezők is szerepet játszottak.

(1) Ha egy jobbközép párt hatalmon van, akkor jóval kisebb a valószínűsége, hogy ütközik radikális szövetségeseivel. Ellenzékből inkább hajlandó erre. Ennek alighanem az az oka, hogy nem akar ártani a hivatalos kapcsolatoknak, még akkor sem, ha a másik fél a tekintélyuralom felé tart.

(2) A liberális demokráciát támadó rendszerek küldöttei kevésbé kaphatóak az alapértékek megóvására. A viszonzás reményében, ha legközelebb az ő országuk kerülne pellengérre.

(3) Az ilyen képviselőket a jelek szerint ideológiai megfontolások is véd- és dacszövetségre ösztökélik, mert a spektrum szélsőjobbos széléhez közelebb eső pártok szintén nem nagyon jeleskedtek, amikor a kulcsfontosságú normákért kellett kiállni. Az Európa-szkeptikusokkal ugyanez a helyzet.

(4) Fontos a földrajz is: a visegrádiaknál 27 százalékkal többen utasították el az esetleges szankciókat, mint a többi néppártiak esetében. Ezzel szemben nagyon is szorgalmazták a demokrácia területén visszalépő kormányok megbüntetését a belga, finn és holland képviselők, akik liberálisabb és a jogállamot inkább fontosnak tartó országokból érkeztek.

Az európai értékek szempontjából kedvező, hogy a jobboldal érdeke változhat, és ezt igazolja, hogy kitették a Fideszt, miután annak tagsága egyre jobban kikezdte az EPP hitelét, ráadásul Orbán mind harciasabb lett a Néppárt vezetőivel szemben.

A pártcsalád általában egységesen voksol, de amikor az alapértékekről esett szó, ez az egyetértés visszaesett 67,3 százalékra. Magyarország esetében pedig még nagyobb volt az ellentét: átlagosan csak 59 százalék fogadta el az előterjesztett kezdeményezést.
És még valami: ahogy haladt az idő, úgy ütközött ki egyre inkább, hogy mennyire eltérő az ország megítélése a szövetségen belül. A Fidesz kilépése után a Néppártnak elvileg nem érdeke, hogy eltűrje, amikor valamelyik tagja az alapértékeket támadja. Ám erre aligha lehet számítani, mert változatlanul az eltérő érdekek és ideológiai szempontok diktálnak. És a belső választóvonalak csak még markánsabbá válnak.
Európában nyomul a szélsőjobb, ezért a jobbközép tovább tolódik jobbra és mind borúlátóbb lesz az integráció kapcsán. Ily módon aligha lesz képes egységesen megnyilatkozni a normák védelme ügyében, noha a Fidesz már nem tagja a frakciónak – vélekedtek a szakértők.

ford.: Ara-Kovács Attila

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK