Fontos

„Heil Fritz!”

Temesváron a Németországból érkezett polgármester ellen „Heil Fritz!” jelszóval tüntettek a szélsőjobboldali románok. Dominic Fritz csak szimbólum hiszen egész Romániában tüntetés sorozat folyik a vírusszabályok ellen.

Az Aur nevű szélsőjobboldali szervezet az egyik fő szervező, amely visszatérőben van a Vasgárda hagyományaihoz. Ez az ortodox náci szervezet a nemzetet mint valamiféle egységet feltételezi, amelyet ellenséges erők mérgeznek és pusztítanak. Temesváron a Németországból érkezett liberális politikus vált célponttá. Másutt a magyarok, akiknek a távozását követelték Erdélyből.

Néhány helyen antiszemita megnyilvánulások is voltak. Soros György a román szélsőjobboldal célkeresztjében is benne van.

Székely zászló

A szélsőségesek összefognak a vírus terjedése ellen hozott szabályok miatt. Még a kötelező maszk viselése ellen is tiltakoznak. A húsvéti ünnepek előtt ezért egészen különös egymásra találásokról is beszámol az erdélyi sajtó: a székely zászló is ott lobog néhanapján az ilyen szélsőjobboldali tömegmozgalmi tüntetéseken. A teljes ideológiai zűrzavar mögött az emberek jelentős részének frusztrációját lehet felfedezni: a több mint egy éve tartó vírus tilalmak kifárasztották a társadalmat Romániában is.

A szélsőjobboldali tüntetéseket elítélte Klaus Johannis államfő, aki származását tekintve erdélyi szász. Korábban Nagyszeben polgármestere volt. Florin Citu román miniszterelnök éppúgy bírálta a szélsőjobboldali tüntetéseket mint az RMDSZ.

Romániában mindenki nagyon várja az uniós válságkezelő alapnak (750 milliárd euró/) az országra eső részét, mert a hosszúra nyúlt vírusválságból csak ennek segítségével tud kikecmeregni az EU egyik legszegényebb tagállama.

Hol gyártják az orosz vakcinát?

Több mint 60 országba exportáljuk a Covid-19 elleni vakcinát – dicsekszik az Rt.com, amely közel áll a moszkvai vezetéshez. A New York Times viszont arra mutat rá, hogy Oroszországban magában védőoltás hiány van, mert nem tudnak eleget gyártani. Ezt korábban elismerte a Szputnyik V oltóanyagot előállító legnagyobb orosz gyógyszergyár tudományos igazgatója is, aki a CNN stábját látta vendégül.

Mi a megoldás?

Külföldön gyártják ezentúl nagy mennyiségben az orosz vakcinákat. Ott, ahol megvan ehhez a szükséges kapacitás és technológiai fegyelem. Indiából például 200 millió Szputnyik V oltóanyag érkezhet. Erről írtak alá szerződést. Csakhogy menetközben kiderült: Indiában olyan súlyos helyzet alakult ki, hogy betiltották a koronavírus vakcinák exportját.

A másik választott ország Dél Korea, ahonnan a jövőben érkezhet orosz vakcina. Kérdés, hogy mikor?

És Európa?

El leszünk az orosz vakcina nélkül is – jelentette ki Thierry Breton uniós biztos, aki az iparpolitikáért felel Brüsszelben. A francia biztos korábban – éppúgy mint Macron elnök – a Sanofi francia gyógyszergyár vakcinájáért lobbizott. Csakhogy kiderült: legkorábban novemberben lehet abból valami. Ezért jelenleg a Sanofi is Pfizer védőoltást gyárt. Thierry Breton biztos most épp azt szervezi, hogy az Európai Unió a saját területén gyártson minél több vakcinát a Covid-19 ellen. A versenyfutás az idővel nem Brüsszelnek dolgozik, mert akármilyen új szerződés csak hónapok múlva jelent felhasználható vakcinát miközben a legtöbb uniós tagállam maximális járvány helyzetben küszködik.

Az Európai Unió brüsszeli bizottságának elnökasszonya, aki különben maga is orvos, azt igérte, hogy nyár végére lehet nyáj immunitás az integrációban  – hála az oltási kampányoknak. Putyin ugyanezt ígéri az oroszoknak.

A szakértők egyiküknek sem hisznek, mert ehhez a lakosság kétharmadát – háromnegyedét kellene beoltani. Vakcina hiányában erre aligha kerülhet sor az Európai Unióban vagy Oroszországban szeptember elejéig.

Az USA-nak le kell mondania vezető szerepéről a világban

Ezt javasolja a washingtoni külügyi tanács elnöke, Richard N. Haass és a Georgetown egyetem professzora, Charles A. Kupchan a Foreign Affairs szaklapban, ahol kifejtik: hat nagyhatalom együttműködésére kell alapozni a XXI-ik század jövőjét.

Melyik legyen ez a hat nagyhatalom? A két legnagyobb, az USA és Kína, rajtuk kivül az Európai Unió, Oroszország, Japán és India alkotna olyan döntéshozó testületet, ahol rendezni lehetne a globális problémákat és mindenekelőtt elkerülni a háborút.

A XIX-ik századi példa

Biden fő külügyi tanácsadói szerint tanulnunk kell a XIX-ik századtól amikor a bécsi béke után sikerült százéves stabilitást teremteni Európában. Hogyan?

A két fő nagyhatalom: a brit birodalom és Oroszország, és a kisebbek : Franciaország, Poroszország/később Németország/ valamint a Habsburg birodalom megtárgyalt minden fontos kérdést miközben elfogadta azt, hogy a társadalmi berendezkedésük különböző.

Henry Kissinger ezért is írt könyvet Metternich kancellárról, aki kitalálta a Napóleon utáni világot Talleyrand francia külügyminiszterrel együtt.

A bécsi békét követő száz évben ugyan voltak háborúk: a Krímben és azután Poroszország és Ausztria illetve Poroszország és Franciaország között, de ezek nem ingatták meg a stabilitás alapjait. Ennek csak az első világháború vetett véget.

A brit birodalom – az USA-tól eltérően – nem kívánta a maga liberális demokratikus eszményeit elterjeszteni a világon. A XXI-ik században az amerikai diplomáciának ugyanígy kell cselekednie.

Biden elnök első sajtóértekezletén elmondta: régi jó kapcsolat fűzi Hszi Csinping elnökhöz, akivel két órán keresztül beszélgettek azt követően, hogy Kína első embere gratulált az elnökválasztás sikeréhez.

Mindketten tisztában vannak azzal, hogy nem tudják megváltoztatni a másik nagyhatalom rendjét. Együttműködésre vannak ítélve annak ellenére , hogy Hszi Csinping meg van győződve arról: a Kelet feljövőben van, a Nyugat pedig hanyatlik.

Joe Bidennek kell megállítania ezt a tendenciát – írják a külpolitikai szakértők elsősorban azzal, hogy megerősíti az Egyesült Államokat, és versenyképessé teszi a tudományos- technológia terén mindenekelőtt a mesterséges intelligenciában. Míg a kínaiak dinamikusan fejlődnek ezen a téren is addig az USA-ban a GDP mindössze 0,7%-át fordítják tudományos kutatásra miközben Obama elnök idejében ez még 2% volt!

Ha ez így megy tovább, akkor az amerikai hadsereg lemaradhat a kínaiak mögött, akik rohamtempóban állítják át a saját fegyveres erőiket a mesterséges intelligencia felhasználására.

Kínai flotta a Földközi tengeren

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Vej Fengho kínai hadügyminiszter négy európai államban tesz látogatást március végéig. Budapesten kívül Belgrádban, Szkopjéban és Athénben tárgyal.

Görögországgal a 2008-as világgazdasági válság után vált szorossá Kína kapcsolata miután Peking támogatást adott a bajba jutott görög gazdaságnak. Cserébe a görögök a kínaiaknak adták a pireuszi kikötőt nagyrészét, amely így az Új Selyemút európai kiindulópontja lett. Ennek folytatása lenne a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely azután az EU belsejébe is eljuttatná a kínai árukat.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amerikai figyelmeztetés

Tony Blinken külügyminiszter első európai útján felhívta a szövetségesek figyelmét: az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Biden elnök jelezte: az Új Selyemúttal szemben az Egyesült Államok hasonló vállakozáson gondolkodik, hogy gátat vessen a kínaiak előrenyomulásának.

Jelenleg az USA hadiflottába hadgyakorlatot tart a dél-kínai tengeren, és ebben részt vesznek brit, francia és német hadihajók is.

Erre válaszul vetette fel Cuj Hongcsien a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, hogy a kínai flotta is megjelenhetne a Földközi tengeren, melyet az amerikaiak saját vadászterületüknek tekintenek.

Lavrov orosz külügyminiszter nemrég erről is tárgyalt Pekingben. Az oroszoknak Szíriában van egy jelentős flotta bázisuk, amelyet a kínaiak igénybe vehetnének. Peking persze elsősorban Görögországra számít, de egy NATO tagállam nem könnyen vállakozhat ilyesmire.

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

A magyar diplomácia vezetője – válaszolva az amerikai külügyminiszternek – nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús feszültség. Továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával és Oroszországgal.

Tony Blinken azt mondta ugyan, hogy az USA nem akarja rákényszeríteni arra európai szövetségeseit, hogy válasszanak Washington és Peking között, de valójában erről van szó.

A kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar diplomácia kitart különutas elképzelései mellett.

Korábban a magyar diplomácia Peking és Moszkva barát vonalát Merkel kancellár támogatta, ám az ő mandátuma lejár. Kérdés, hogy az új német vezetés milyen álláspontot foglal el?

A szociáldemokrata külügyminiszter máris állást foglalt az USA mellett, de a többiek még haboznak.

Kérdés persze, hogy az USA mennyire gondolja komolyan a hidegháborús politikát hiszen ezen többet veszíthet mint az egyre dinamikusabban felzárkózó Kína.

Oltás főnöki utasításra?

A Covid-19 elleni védőoltásokat a vészhelyzetre hivatkozva rendkívül gyorsan engedélyezték az USA-ban, a normális engedélyezési folyamaton nem mentek még keresztül. Ez pedig jogilag kényes kérdéseket vet fel – mutat rá egy kaliforniai jogászprofesszor a CNN portálon.

Már több tízmillió Covid-19 elleni vakcinát beadtak a világon, és azok biztonságosnak bizonyultak – hangsúlyozza Dorit Reiss jogász professzor.

Ha tehát egy munkaadó arra a következtetésre jut, hogy el kell rendelnie a kötelező oltást a munkavállalóknak, akkor ezt meg kell tennie.

Mi történne egy börtönben, ha az egyik börtönőr megtagadná az oltást?! Ilyen eset nem fordulhat elő! – hangsúlyozza a jogász professzor.

Csakhogy minden új gyógyszernél sok a kétség, különösen, ha  azokat villámgyorsan engedélyezték. Az amerikai közvélemény változását jól mutatja, hogy az oltási kampány előrehaladtával egyre inkább csökken a kétkedők száma.

Az USA-ban nemrég ünnepelték, hogy beadták a 100 milliomodik Covid 19 oltást is.

Utasítás helyett rábeszélés és ösztönzés

Erre buzdítja az amerikai munkaadókat a kaliforniai jogászprofesszor. Ha ezek az enyhe módszerek nem használnak, akkor arra lehet kényszeríteni a munkavállalót, hogy viseljen védőruházatot a munkahelyen. Ez komoly ösztönzés lehet az oltás elfogadására.

Mi történik vészhelyzetben?

Ha nagyon magas a vírus fertőzöttség egy munkahelyen, akkor elkerülhetetlen a főnöki utasítás: mindenki oltassa be magát! Ugyanez a helyzet az idős otthonokban illetve a börtönökben. A kisvállalkozók is kerülhetnek olyan helyzetekbe, hogy elkerülhetetlenné válik a kötelező oltás. De általában nem ez a helyzet.

Épp ezért érdemes az enyhébb megoldást választani, és rábeszélni a munkavállalókat az oltásra – írja a CNN portálon Dorit Reiss kaliforniai jogászprofesszor.

Magyarország éppúgy autokrácia mint Erdogan Törökországa

Washingtonban a szenátus demokrata párti többségének vezetője, Mark Schumer szenátor nem tett mást mint megismételte Joe Biden korábbi kijelentését, amely autokráciának nevezte a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon éppúgy mint Erdogan elnyomó rendjét Törökországban.

A Biden adminisztráció fontosnak tartja, hogy a szövetséges országokban a hatalom betartsa az emberi jogokat és a demokratikus játékszabályokat. Az Erdogan rendszer az elmúlt években durván megszegte ezeket, és emiatt bőséges bírálat érte mind Washingtonban mind pedig Brüsszelben.

Hogy látják most Washingtonban a nemzeti együttműködés rendszerét?

A NATO külügyminiszterek brüsszeli értekezletén Blinken amerikai külügyminiszter bírálta az emberi jogok megsértését. Leült tárgyalni a visegrádi négyek külügyminisztereivel. Utána Szijjártó Péter elégedetten nyilatkozott a két állam kapcsolatáról. A Magyar Hang ezután megkérdezte a washingtoni külügyet.

A válasz: „az USA kész az együttműködésre a közös érdekek mentén. A párbeszéd során felvetjük aggályainkat is: a demokratikus intézményrendszerrel, az emberi jogokkal és Magyarország nemzetközi elkötelezettségével kapcsolatban.”

Érdemes megemlíteni, hogy Bob Menendez szenátor, a külügyi bizottság elnöke is az autokrata rendszerek közé sorolta Magyarországot.

Ami pedig a külkapcsolatokat illeti: kicsaphatja a biztosítékot Washingtonban a kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten. Ennek kapcsán a pekingi vezetés véleményét tükröző Global Times azt írta: közös hadgyakorlatok is elképzelhetőek a jövőben!

Biden stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát, és ezt megismételte Blinken külügyminiszter Brüsszelben is.

A NATO tag Magyarország katonai együttműködése Kínával aligha vált ki felhőtlen örömöt Washingtonban.

EU-USA forum Kínáról

Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője – miután Brüsszelben találkozott Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel -, közölte hogy hamarosan újabb EU-USA fórum lesz Kínáról.

Ezen megbeszélnek minden diplomácia, gazdasági és kulturális problémát. Megpróbálják egyeztetni Washington és Brüsszel álláspontját Kína világhatalmi terveivel kapcsolatban. Ezeket az egyeztető fórumokat még Trump elnöksége idején találták ki amikor az amerikai diplomáciai cikkcakkban haladt. Trump elnöksége elején jó kapcsolatot ápolt Hszi Csinping elnökkel, akit vendégül látott Floridában. Válaszként Trumpot Pekingben a Tiltott városban vendégelték meg. Ez kivételes diplomáciai kegy Kínában. Később, a választási kampány közeledtével, Trump Kína ellen fordult, és gazdasági szankciókat vezetett be ellene. Ezeket Biden – a kínaiak kérése ellenére – nem vonta vissza.

Európai párbeszéd Bidennel

Az EU tagállamainak vezetői kétnapos virtuális csúcstalálkozót tartanak, melybe csütörtökön bekapcsolódik Biden elnök is Washingtonból.  A fő téma a Covid járvány, de szóba kerülhet Kína is.

Joe Biden kapcsolata Hszi Csinping elnökkel különben kiváló. Még alelnök korukban találkoztak Washingtonban, ahol Joe Biden figyelmeztetette Hszi Csinpinget: ne vegye biztosra, hogy ő lesz az elnök! A CIA és a brit hírszerzés ugyanis arról értesült, hogy Csungking kommunista vezére, a Politbüro tagja, Po Hszilaj szeretne az első számú vezető lenni Pekingben. Hszi Csinping köszönte szépen az információt. Hazatérve az első dolga volt, hogy vetélytársát eltegye az útból. Korrupciós vizsgálat indult. Ennek kapcsán kiderült, hogy Po Hszilaj neje megmérgezte a brit hírszerzés tisztjét. Az asszonyt ezért halálra ítélték, de végül letöltendő életfogytiglanra enyhítették a büntetését. Magát Po Hszilajt életfogytiglanra ítélték, de idén állítólag már kiszabadult, és szerényen éldegél Pekingben.

Biztonság vagy politikai haszonszerzés

Mint manapság általánosságban Indiában, sok dologhoz hasonlóan az oltások jóváhagyásának kérdése is belefutott a nacionalizmus politikai zsákutcájába. 

Covishield , az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca Plc által kifejlesztett és a Serum Institute of India Ltd. által gyártott Covid-19 elleni vakcina engedélyezése mellett az ország illetékes hatósága vasárnap engedélyt adott egy őshonos oltóanyagra, amelynek a kritikus harmadik fázisában nincsenek kísérleti adatai közzétéve.

Az Indiai Orvostudományi Kutatási Tanács és az Országos Virológiai Intézet együttműködésével kifejlesztett Bharat Biotech International Ltd. Covaxin nevű készítménye elhamarkodottan kapott engedélyt annak ellenéred, hogy a döntésre  felvonta a szemöldökét a tudományos és az egészségügyi közösség. Egy „még nem tesztelt termék nyilvános bevezetése” annak ellenére sajnálatos, hogy India több mint 10 millió koronavírus-fertőzéssel a világ második legsúlyosabban sújtotta országa.

Újdelhi 1,3 milliárd ember beoltására irányuló stratégiája nagy jelentőséggel bír majd a globális járvány döntő legyőzése érdekében. Az ország vírusokkal sújtott gazdasága és túlterhelt egészségügyi rendszerei is vágyakoznak a haladék után.

Veszélyes lesz megengedni, hogy politikai számítások bekerüljenek az egyenletbe, és megingassák az emberek bizalmát.

Úgy tűnik, hogy éppen ez történik a Covaxin szokatlan jóváhagyásával, amely azzal a furcsa figyelmeztetéssel jár. hogy alkalmazása csak a közérdekre korlátozódik klinikai vizsgálati szakban engedélyezve anélkül például, hogy a mutáns törzsekkel szembeni reakciójáról senki nem vizsgálta. Úgy tűnik, senki sem tudja, mit jelent ez valójában. Ki kapja meg a Covishield-et, és ki kapja meg a Covaxint? Ami ennél is fontosabb, ki dönti el? Egy olyan országban, amelyet a jövedelem, a vagyon és a társadalmi helyzet jelentős egyenlőtlenségei jellemeznek, ezek nem egyszerű, magától értetődő kérdés.

Amikor az ellenzéki vezetők kétségeket ébresztettek az oltóanyag-kiválasztási folyamat kapcsán, Narendra Modi miniszterelnök kabinetjének egyik minisztere a katonáink vitézségének megkérdőjelezéséhez hasonlította kifogásaikat.

Az biztos, hogy India még az oltás nacionalizmus első sorában sem szerepel. Kína és Oroszország kétségbeesettebben veri a Nyugatot a világ megmentésében. De ahogy Clara Ferreira Marques megjegyezte, mindkét ország oltóanyagjelöltjének átláthatósági hiánya van, ami korlátozhatja globális elfogadásukat.

Ezt a kockázatot Indiának, amely a világ oltóanyagainak több mint 60%-át gyártja, minden áron kerülnie kell. Médiaértesülések szerint az indiai Hyderabadban működő Bharat Biotech 23 000 önkéntest vonultatott fel a harmadik fázisú klinikai vizsgálatokra. Ez biztató, mert egy másik, a múlt hónapban közzétett jelentés még egy nagy újdelhi kutatókórházat idézett, amely szerint nem talál elegendő jelentkezőt a tanulmányhoz. Ha a gyógyszer hatékonynak bizonyul, még későbbi bevezetése sem okozhat problémát.

A Covaxin alternatívaként történő megnevezése még a harmadik fázis adatainak hiányában is kereskedelmi taktika lehet a „jobb kedvezmények” elérése érdekében – állítja a Jefferies brókercég. Ennek ellenére

a tudomány sarokba szorítása nem éppen a legjobb stratégia a gyógyszerárak tárgyalására.

A Kreml által támogatott Sputnik V szintén együttműködik Indiában, a Dr. Reddy’s Laboratories Ltd. helyi gyártóval. Az ahmedabadi székhelyű Cadila Healthcare Ltd. szintén versenyben van egy őshonos Covid-19 vakcina kifejlesztéséért.

Nem mindegy, hogy India saját vakcinái adják e a végső megoldást. A világ legnagyobb gyártója, a Szérum Intézet már 70 millió adag Covishield-t oltóanyagot felhalmozott. A fejlődő világ nagy része az indiai gyártókra támaszkodik, hogy könnyen beadható, és megfizethető árú oltóanyagokat szállítsanak nagy mennyiségben.

A nacionalizmus csak üres jelszavakkal és irracionális célokkal zavarhatja a normális és  szakszerű munkát. Az Indiai Orvosi Kutatási Tanács arra ösztönözte a Bharat Biotech-t, hogy augusztus 15-ig , India függetlenségének napjára indítsa el a Covaxint forgalmazását. Szerencsére ez a határidő jött és ment. De a türelmetlenség, amelyet akkor láttunk, ismét felütütte a fejét, amikor az Indiának szóló üzenetnek éppen az ellenkezője kell, hogy legyen.

A megfelelően megtervezett és kivitelezett tanulmányos munka, a becsületesen bejelentett mellékhatások és az átláthatóan megosztott hatékonysági adatok növelik a világ bizalmat a Made in India termékeiben. A sarkok levágása rontja a bizalmat. Hasznos lehet a katonákat magára hagyni, és ragaszkodni a tudományhoz – és a kialakított tudományos protokollokhoz.

EU: kell-e választani Washington és Peking között?

Brüsszelben tárgyal Tony Blinken amerikai külügyminiszter, aki a NATO után az Európai Uniót próbálja meg rávenni az együttműködésre Kínával szemben. Az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát, ezért emberi jogi kampányt kezdett ellene az ujgurok elnyomására és a hongkongi beavatkozásra hivatkozva.

Washingtoni nyomásra az EU is felzárkózott az USA mögött, mire Kína szankciókkal válaszolt. Veszélybe került az EU-Kína beruházásvédelmi egyezmény uniós parlamenti ratifikálása, melyet Merkel kancellár hozott tető alá a német elnökség idején.

Angela Merkel gondosan ügyelt arra, hogy kancellársága idején minden évben legalább egyszer ellátogasson Pekingbe – a németek gazdasági érdekeit követve. Lesz-e ebben változás?

Az USA és a visegrádi négyek

A NATO külügyminiszteri értekezlet kapcsán Tony Blinken találkozott a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar külügyminiszterrel. A találkozót az amerikai diplomácia vezetője kérte – hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter. Aki nem rejtette véka alá, hogy Magyarország nem akar új hidegháborút, és továbbra is együtt kíván működni Pekinggel és Moszkvával.

Mindeddig ebben a magyar diplomácia élvezte Merkel kancellár csendes támogatását, de Németországban ősszel választások lesznek, és ezen a német politika veteránja már nem indul. Ez irányváltást jelezhet Brüsszelben is. Heiko Maas szociáldemokrata német külügyminiszter már meg is adta a jelet: teljes mértékben becsatlakozott  az USA Kína politikája mellé.

Brüsszelben ugyanakkor zajlik egy szeminárium, melyet az EU és a Kínai Kereskedelmi Kamara közösen szervezett.

Használjuk ki az EU-Kína beruházásvédelmi egyezmény lehetőségeit – ez a szeminárium címe. Az egyik fő szónok az EU-Kína kereskedelmi tárgyalások uniós vezetője: Maria Martin-Prat asszony.

Kína az elmúlt évben az EU legfontosabb kereskedelmi partnere lett megelőzve az USA-t, mely hosszú évekig foglalta el az első helyet.

Az EU fellép a vakcina exportja ellen

Az Európai Unió új sürgősségi szabályokat dolgozott ki, amelyek nagy valószínűséggel súlyosan csökkentik a Nagy-Britanniába és más országokba irányuló exportot az otthoni ellátási hiány enyhítése érdekében.

Az Európai Unió véglegesíti a sürgősségi jogszabályokat, amelyek széles körű hatásköröket adnak a blokkban gyártott Covid-19 vakcinák exportjának visszafogására a következő hat hétben. Hangos elégedetlenséget és politikai vihart kavart az Unióban a belső piac akadozó ellátása amikor a kontinensen tombol a járvány harmadik hulláma.

A törvénytervezetet, amelyet szerdán hoznak nyilvánosságra, a The New York Times megszerezte és  azt a tervezet kidolgozásában részt vevő két uniós tisztviselő is megerősítette. Az új szabályok megnehezítik az Európai Unióban a Covid-19 vakcinákat előállító gyógyszergyárak exportját, ami valószínűleg jelentősen befolyásolják elsősorban Nagy-Britannia ellátását.

Az Európai Unióban elsősorban az AstraZeneca-val votak termelési problémák, legalábbis arra való hivatkozással drasztikusan csökkentették a belső piac ellátását, ezért ez a vállalat az új szabályozás fő célpontja. A   jogszabály, amely blokkolhatja az adagok millióinak az EU országaiból történő kivitelét, a Pfizer és a Moderna oltásokat is érintheti.

Nagy-Britannia az EU-export messze legnagyobb haszonélvezője, és a legtöbb veszteséggel fog járni az új szabályok elfogadásával, de alkalmazhatók más országokba irányuló export visszaszorítására is. Például Kanadába, az EU-ban gyártott oltások második legnagyobb címzettjére valamint érintheti Izraelt, amely mennyiséget szerez be az Unióból, de oltási kampányában nagyon előrehaladott, ezért kevésbé rászorulónak tekintik.

Martin Weber, az EPP frakcióvezetője iménti twitjében a következőket írta:
„Sürgős magyarászat szükséges miért halmoz fel az AstraZeneca több tízmillió (29 millió) adag oltást miközben nem tartja be az unióval szemben vállalt kötelezettségeit. Ez elfogadhatatlan! Kategórikusan el kell utasítanunk az AstraZeneca Európából történő exportjat.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK