Fontos

Jeruzsálem napja

A Hamász iszlamista szervezet  az általa uralt Gázai övezetből rakétákkal lőtte az izraeli területeket – jelentette tegnap este az izraeli hadsereg szóvivője. Legalább 45 rakétát lőttek ki Gázából nem sokkal 18 óra után  miután lejárt az az ultimátum, amit a Hamász  arra adott Izraelnek, hogy vonja ki biztonsági egységeit az Al-Aksza mecsetnek otthont adó Templom hegyről. 

A palesztinok április óta naponta demonstrálnak egy tervezett kitoloncolás ellen.

A nemzetközi közösség élesen elítélte az izraeli kitelepítéseket és kisajátításokat Kelet-Jeruzsálemben. Joseph Barell az Európai Unió külügyi biztosa kijelentette, „a palesztin családok kilakoltatása Sejk Dzsarrah városrészben és Kelet-Jeruzsálemben komoly aggodalomra ad okot. Szeretném újra hangsúlyozni, az ilyen cselekmények törvénytelenek a nemzetközi humanitárius jog szerint, és feszültséget szítanak”

A hatóságok számítottak arra, hogy a nyugtalanság hétfőn kezdődik, amikor a szélsőjobboldali izraeliek provokatív menetet tartanak az Óváros muszlim negyedén keresztül.

A felvonulás éves esemény Kelet-Jeruzsálem elfoglalására az 1967-es arab-izraeli háború idején, amely évforduló Izraelben Jeruzsálem napja néven ismert. Izrael ezt követően csatolta a város ezen részét, ezt a lépést a világ nagy része nem ismerte el. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet egy jövőbeli állam fővárosaként tartják számon, és a napi ünnepségeket provokációnak tekintik.

Az izraeli kormány vasárnap estig keveset tett a feszültség visszaszorításáért, de este több intézkedést hozott a várható másnapi konfliktus elkerülésére.

Sőt, a menet hétfői megkezdése előtt néhány perccel arról is döntött, hogy elkerülve a konfrontációt megakadályozza a zsidók belépését arra a területre, amelyet a zsidók Templom-hegyként, a muszlimok pedig nemes szentélyként ismernek.

Az összetűzések akkor kezdődtek, amikor a rendőrök reggel 8 óra körül beléptek a mecsetegyüttesbe, és gumilövedékekkel és kábító gránátokkal lőtték a kővel dobáló palesztinokat. A palesztinok köveket raktároztak a helyszínen.

Az izraeli rendőrség hétfőn

Az izraeli Legfelsőbb Bíróság vasárnap elhalasztotta hat palesztin család kielutasítását Kelet-Jeruzsálemből. A  halasztó határozatot hétfőn reggel adták ki, ezzel is megpróbáltak hatástalanítani a robbanásveszélyes helyzetet.

Ezek az intézkedések sem tudták megakadályozni a fokozódó erőszakot.

Miután a Hamász, az iszlám fegyveres csoport napokig fenyegetett, hogy reagálni fog az izraeli jeruzsálemi akciókra, a csoport katonai szárnya ultimátumot adott, felszólítva Izraelt, hogy vonja vissza biztonsági erőit az Al Aksza mecset környékéről és Kelet-Jeruzsálem másik egy másik területéről, valamint engedje szabadon a kitűzött határidőig a közelmúltbeli zavargások során őrizetbe vett palesztinokat.

Röviddel a határidő lejárta után megkezdődtek a rakétatámadások.

A nagyobb konfliktust megelőzve az izraeli hadsereg már bezárta a Gázai övezet határához közeli területeket és utakat, a palesztin part menti területet, ahol a Hamász mozog.

Előzményként gázai területről vasárnap éjjel rakétákat lőttek Izraelbe, miután az elmúlt napokban égő léggömböket küldtek izraeli termőföldre, de a rakéták csak nyílt területeket értek el. Izrael viszonozta a tüzet, és megakadályozta a halászok kijuthassanak a tengerhez, valamint lezárta a kulcsátkelőhelyet Gáza és Izrael között.

Jonathan Conricus alezredes, a hadsereg szóvivője elmondta, hogy a hadsereg „a helyzet stabilizálására törekedett” és elkerülte az eszkalációt.

Júniusra meglehet az uniós zöld kártya

Ursula von der Leyen a hétvégén arról beszélt, hogy bízik abban júniusra meglehet az úniós zöld kártya. Ezzel a turizmus óriási lehetőséget kap az újraéledésre a pandémia után.

„Reálisan számíthatunk arra, hogy a hónap végéig meglesz a politikai megállapodás” – jelentette ki Ursula von der Leyen a portói csúcstalálkozón. Ez igen ambiciózus dátum, mert nagyon sok érdeket kell egyeztetni – írja a brüsszeli Politico. Az Európai Parlament ragaszkodik ahhoz, hogyha meglesz a zöld kártya, amely tanúsítja az oltást, a megtörtént vírusfertőzést illetve a teszt eredményét, akkor ne legyen karantén. Ezt nagyon nehéz lesz eladni a Tanácsnak, ahol az állam és kormányfők ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon a döntési joguk arra az esetre, ha a járvány újra felélénkülne.

Az Európai parlament ahhoz is ragaszkodik, hogy a vírustesztek legyenek ingyenesek.

A két fél tárgyaló küldöttségei már a múlt héten megkezdték az egyeztetést, és ezen a héten is folytatják.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy ezeket a tárgyalásokat fel kell gyorsítani. A horvát kormányfő érthető módon sürgeti a megegyezést hiszen az EU egyik legszegényebb országáról van szó, melynek GDP-jében a turizmus igen fontos tényező.

Június 21. a céldátum

Ebben reménykedik Ursula von der Leyen, és a turizmusban elsősorban érdekelt dél-európai tagállamok. Azt viszont Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök is elismerte, hogy „ebben az idő keretben nagyon nehéz lesz megállapodni”. A járványhelyzet ugyanis minden uniós tagállamban más, és ráadásul gyorsan változik.

„Június 21 nem ígéret hanem céldátum, amelynek a sikere attól függ, hogy miképp alakulnak az európai viták”

– mondta a Politiconak Mark Rutte holland miniszterelnök.

Sebastian Kurz osztrák kancellár a saját útját járja: Ausztria már kibocsátott egy nemzeti zöld kártyát. Sebastian Kurz kerek-perec megmondta: ha nem lesz uniós megoldás, akkor jönnek a bilaterális megállapodások.

„Istennek hála nemcsak politikusok vannak a világon hanem emberek is, akik türelmetlenek, mert utazni akarnak újra. Megint nyaralni akarnak!” – mondta a Politiconak az osztrák kancellár.

A legközelebbi uniós csúcs május 25-én lesz.

Putyin-Zelenszkij paktum?

Oroszország jelentős haderőt vonultatott fel Ukrajna határán, majd ezeket visszavonta. Sokan ezt annak tulajdonították, hogy Biden amerikai elnök felhívta Putyint, és figyelmeztette: az USA nem nézne tétlenül egy katonai akciót Ukrajna ellen.

Zelenszkij ukrán elnök még a frontra is kiment, hogy onnan kérje az amerikaiak támogatását. Közben viszont az ukrán elnök támogatói szépen csendben megállapodtak Putyin embereivel.

A nagy földgáz üzlet

A Naftogaz Ukrajna legfontosabb vállalata, ezért döntő fontosságú politikai kérdés: ki irányítja a céget?

Miután az oroszok embere, Janukovics megbukott Kijevben az új ukrán vezetés szentül igérte: olyan vezetést állít a Naftogas élére, mely a nyugati világ számára is elfogadható vagyis nem Putyin embereiről lesz szó.

Andrij Koboljevet 2014-ben nevezték ki a Naftogaz élére, és most áprilisban váltották le. Válaszul lemondott a felügyelő bizottság, melynek sok nyugat-európai és amerikai tagja is volt.

Ki az utód? Jurij Vitrenko, aki eddig energia ügyekkel megbízott miniszter volt. Korábban ugyan szentül megígérték Kijevben, hogy megakadályozzák az összefonódást az állam és a stratégiai fontosságú cég között dehát egy ígéret annyit ér, amennyit betartanak belőle.

Ő ugyan technokrata, de édesanyja egy oroszbarát párt vezére Kijevben.

Még egy kirúgás

Egy másik stratégiai fontosságú cég vezetőségében is történt változás Kijevben. A hadiipari cég második emberét távolították el, akit mindenki az amerikaiak emberének tartott. Korábban oknyomozó újságíró volt, aki jelentős szerepet játszott az oroszbarát rendszere megbuktatásában.

A régi-új orosz-ukrán modell

Moszkva a földgáz árán keresztül befolyásolta 2014 előtt Ukrajna belpolitikáját.

Óriási nemzetközi jogvita is keletkezett ebből – 5 milliárd dollár értékben. Ezt a Naftogaz megnyerte. Most az amerikaiak és az uniós államok attól tartanak, hogy visszatér a régi játék: az oroszok a földgáz üzleten keresztül szponzorálják híveiket Kijevben.

Mindez azzal is összefügg, hogy Ukrajnában csalódtak a nyugati támogatásban. A Nemzetközi Valutaalap a kölcsönökért cserébe reformokat sürget. Ezek a megszorító intézkedések a sírba vinnék Zelenszkij kormányzatának politikai esélyeit. Ezért is választhatták a megegyezést Moszkvával. Kockáztatva persze azt, hogy két szék közt a pad alá esnek…

Sokkal több áldozata van a koronavírus járványnak

A Washingtoni egyetem szerint jóval többen veszíthették életüket a Covid-19 járvány miatt mint ahogy azt a Johns Hopkins egyetem számon tartja – a hivatalos közlések alapján.

3,2 millió a hivatalos jelentések összegzése alapján megállapított adat, amely a valóságban több mint 6,9 millió! A Washingtoni egyetem arra alapozta a számításait, hogy megnézte a járvány előtti halálozási mutatókat, és azokat összevetette a pandémia számaival.

Eszerint Magyarországon több mint 37 ezren haltak meg a Covid-19 járvány következtében. Hivatalosan ez a szám több mint 28 ezer.

Van, ahol csalnak

Indiában, Törökországban és másutt is megfigyelhető, hogy a központi vezetés arra utasítja a helyi hatóságokat, hogy ne minden Covid esetet jelentsenek. Ezekben az országokban arra hivatkoznak, hogy pánik törne ki az országban, ha az emberek megtudnák: milyen súlyos a helyzet!

Oroszországban 100 ezer fölött van – hivatalosan – a korona vírus halottak száma, de a valóság ennek az ötszöröse-hatszorosa is lehet!

Putyin viszont szeptemberben választásokkal néz szembe, ezért nem kívánja a valóság bemutatásával sokkolni polgártársait.

Ennek persze megvan az a következménye is, hogy az oroszok kétharmada nem kívánja beoltatni magát!

Peszkov, Putyin szóvivője ezt azzal magyarázza, hogy az oroszok hagyományosan bizalmatlanok a hatalom felhívásával szemben.

Az átlagpolgár nincs tudatában az őt fenyegető veszélynek, mert a szigorúan ellenőrzött média igencsak szűken adagolja a járvány következményeivel kapcsolatos híreket és beszámolókat.

A lakosság vonakodása azzal az előnnyel is jár, hogy Putyin csapata vígan árusíthatja az orosz vakcinákat külföldön – feltöltve ezzel az államkasszát és növelve Oroszország amúgy nagyonis megkopott presztízsét.

Kurz kancellár az orbáni úton?

A fiatal osztrák kancellár nem ortodox módszereket alkalmaz ahhoz, hogy megóvja magát és barátait egy nagyon kínos vizsgálattól. A Süddeutsche Zeitung szerint Sebastian Kurz ebben Orbán Viktort követi.

Miről van szó? Az osztrák pénzügyminiszter megtagadta fontos dokumentumok kiadását a rendőrségnek, amely az Ibiza videó ügyben vizsgálódik. A Zöldpárti államfő, van Bellen fogadkozik, hogy mindenképp végére járhatnak az ügynek, amely Sebastian Kurz egész politikai karrierjét fenyegetheti.

Milyen módszerekkel jutott a csúcsra Kurz kancellár?

„Te is a családhoz tartozol!”

– ez is elhangzott a kancellár baráti körében amikor egy zsíros állami állást osztogattak.

Kurz kancellár presztízsét is érintheti az a kiterjedt korrupciós vizsgálat, melyet az elit köreiben folytatnak Ausztriában.

A cél: a politika, a tőke és a média összefonódásának leleplezése.

A 31 éves Sebastian Kurz nemcsak Ausztria, de egész Európa reménye volt amikor a kancellári székbe került ily fiatalon. Sokan azt várták tőle, hogy Angela Merkel politikai utóda lesz az Európai Unióban.

Ennek a reménynek vége – írja a brüsszeli Politico, amely hangsúlyozza, hogy a korrupciós vizsgálat nem érinti ugyan Sebastian Kurzot, de bizalmi körét igen.

Ibiza videó

A botrány azzal kezdődött, hogy Sebastian Kurz korábbi partnerét, a Szabadságpárt akkori vezérét leleplezte egy videó, amelyben orosz pénzből akart „olyan média birodalmat épiteni Ausztriában mint Orbán Viktor Magyarországon.” Az Ibiza videó botrány megbuktatta a Szabadságpárt vezérét. Kurz új választások után a zöldekkel alakított kormánykoalíciót Bécsben. Csakhogy az Ibiza videó vizsgálat folyt tovább …

Casino royale

Az Ibiza videón Heinz-Christian Strache, a Szabadságpárt akkori vezére azt állította, hogy a Novomatic, kaszinóját üzemeltető cég „mindenkit pénzel”. Vagyis minden pártnak juttat pénzt, hogy cserébe aztán kérjen is valamit.

Mit találtak a nyomozók? Egy olyan üzenetet, melyben a Novomatic akkori főnöke 2017-ben azt kérte Blümel jelenlegi pénzügyminisztertől, aki Kurz bizalmas barátja, hogy hozzon össze egy találkozót az ifjú politikussal, aki akkor még csak Ausztria külügyminisztere volt.

„Meg kellene beszélnünk Kurz-cal egy adomány ügyet illetve egy olaszországi dolgot”

– áll az üzenetben. Mind Blümel mind Kurz tagadja a találkozó tényét.

Ráadásul Kurz – immár kancellárként – idén februárban megfenyegette az igazságügyet mondván: „annyi hibát követtek el a múltban, hogy változásokra volna ott szükség!”

Ez felpaprikázta az igazságügyi hatóságokat: az ügyészség a vádlottak padjára kívánja ültetni Blümel pénzügyminisztert, aki természetesen mindent tagad.

Pechére a vizsgálat során sokminden másra is fény derült. Például arra, hogy Thomas Schmid hogy lett az ÖBAG holding vezére évi 600 ezer eurós fizetéssel plusz teljesítmény prémiummal – azon az alapon, hogy „a családhoz tartozik”.

Az ÖBAG az az állami holding, amely összefogja az állami vállalatokat Ausztriában. Olyan fontos cégek ezek mint a Telekom Austria vagy OMV.

Az ÖBAG 26 milliárd eurós vállalati pénzek elköltéséről dönthet.

„Mindent megkapsz, amit csak akarsz”

– üzente Sebastian Kurz kancellár politikai szövetségesének, az ÖBAG főnökének. Aki így válaszolt:

„nagyon boldog vagyok, nagyon szeretem az én kancelláromat!”

A Kurz kancellárért rajongó Thomas Schmid nem akar lemondani, de közölte: jövőre távozik. Nem hosszabbítja meg két évvel vezetői szerződését pedig erre joga lenne.

„Ez a Kurz rendszer” – nyilatkozta a Politiconak az ellenzéki szociáldemokraták parlamenti frakcióvezetője.  „Ez állam az államban”- hangsúlyozza Kai Jan Krainer frakcióvezető.

Miért kapta meg Schmid ezt a remek állást az ÖBAG élén?

Mert megpróbált elsimítani egy Kurznak kellemetlen ügyet az Ausztriában befolyásos katolikus egyházzal.

Bécs érseke, Schönborn bíboros ugyanis kiállt a migránsok jogainak védelme mellett. Kurz kancellár olyan törvényt akart elfogadtatni, mely lehetővé teszi, hogy előzetesbe csukjanak egy migránst, ha „őt a hatóságok veszélyesnek tekintik”.

Schönborn bíboros utalt arra, hogy „minden diktatúra sok embert zár börtönbe csupán a bizalmatlanság alapján. Holnap akár Önt vagy engem is lecsukhatnak ilyen alapon?!!”

Kurz ekkor megkérte Schmidet, hogy „lépjen a gázra”. Szövetségese meg is fenyegette azt a magas rangú egyházi vezetőt, akivel találkozott. Ha az egyház kitart az elképzelése mellett, akkor a pénzügyminiszter olyan törvényt készíthet elő, amely megvonja a katolikus egyház adókedvezményeit. Ezek az összegek létfontosságúak az egyház működése szempontjából. Ezért ez a fenyegetés olyan volt mint valami atombomba.

Így írt után Kurz-nak:

„a tárgyalópartnerem elvörösödött majd elsápadt. Aztán remegni kezdett…”

„Szuper, nagyon köszönöm ” – válaszolt a kancellár.

A zsarolás végülis nem jött be, mert Schönborn kardinális továbbra is kiáll a migránsok jogaiért. Kurz pártja ugyan napirenden tartja a törvény javaslatot „a veszélyes migránsok előzetes őrizetéről”, de ebből egyelőre nem lett semmi.

Egy nap, 4000 halál a járvány számláján

India több mint 400 000 új koronavírus-fertőzésről számolt be immár harmadik napja, és a vírushoz kapcsolódóan 4187 halálesettel minden eddiginél többet. 

A megerősített esetek száma egy napon belül 401 078-tal 21,9 millióra nőtt – ezt az indiai Egészségügyi Minisztérium szombaton közölte.

Ez az Egyesült Államok után világszerte a második legmagasabb érték. Pénteken regisztrálták a csúcsot, több mint 414 000 új fertőzéssel. Az indiai hatóságok szerint csaknem 240 000 áldozata van a járványnak.

Az akadály megint Magyarország

Az EU külügyminiszterei együtt akarták bírálni a vitatott hongkongi választási reformot – Magyarország azonban blokkolta a projektet. A bírálók Kína magyarországi befektetéseit látják a vétó háttérében.

Magyarország megakadályozta, hogy az EU külügyminiszterei elítéljék a választási reformot Hongkongban. Az ország volt az egyetlen tagállam, amely kategorikusan ellenezte a projektet – tudta meg az EU köréből több hírügynökség. Ennek eredményeként a nyilatkozatot nem lehetett a terveknek megfelelően közzétenni az EU külügyminisztereinek hétfői, brüsszeli találkozóján.

Mint mindig az EU külpolitikájában, ehhez is a tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség.

Kína befolyása az EU országaira

Az EU diplomatái szerint Magyarország elutasította a nyilatkozatot az egyik oka, hogy az ország nagy hasznot húz a kínai beruházásokból. Az EU melletti magyar képviselet nem volt elérhető, amikor az újságírók állásfoglalást kértek. Értesülések szerint azonban Budapest azzal indokolta a döntését, hogy az EU-nak nem kell Kína minden egyes lépésére válaszolni.

Ennek fényében az EU-ban évek óta aggodalommal figyelik, hogy Kína gazdasági projektek útján igyekszik növelni a befolyását a kelet- és dél-európai tagállamokban. Ennek érdekében hatalmas infrastruktúra-projekteket kínál fel a tagállamoknak az „Egy övezet, egy út” – más néven Új Selyemút – projekt keretében.

Magyarország volt egyben az első uniós tagállam, amely a kínai vakcinákat használja.

Az autonómia jogainak megsértése Hongkongban

Az EU tisztviselői a reformot Hongkong autonómiájának nyilvánvaló megsértéseként kritizálták. Az EU és Kína közötti viszony az utóbbi időben egyértelműen megromlott. Az EU szankciókat vezetett be több párt- és állami vezetője ellen a muzulmán vallású ujgur kisebbség elleni fellépés miatt, és Peking erre az EU parlamenti képviselői és európai tudósok elleni szankciókkal reagált.

Válaszként az EU jegelte az Európai Parlamentben a Kínával kötött befektetési megállapodás ratifikálását.

Orbán ingyen újsággal kampányol

Alig néhány napja hallhattuk az EU részéről, hogy tehetetlenek a magyarországi médiahelyzettel kapcsolatban. A KESMA hatáskörükön kívül esik. Szomorú megállapítás ez egy olyan ország számára, ahol „a kormányfő sosem ment a szomszédba”, amikor azt kellett kitalálni miként honosítsa meg az autokráciát a demokratikus látszat fenntartása mellett.

Orbán Viktor hűbéresei ingyenes újságot jelentetnek meg azokban a városokban, ahol a 2019-es önkormányzati választásokon az ellenzék került hatalomra. Nézzünk körül ezen kiadványokEgy pillantás a lapra.

A Pécsett megjelent kiadvány nem kevesebbet állít címoldalán, mint hogy

„A baloldal le akarja kapcsolni az utcai lámpákat és megállítani a buszokat”. 

Kezdhetjük ott, hogy Pécs polgármestere nem tartozik egyetlen párthoz sem, így aztán a baloldalon sem lehet.

Ami még ennél is fontosabb:

semmiképp sem akarja kikapcsolni az utcai lámpákat és törölni a buszjáratokat.

Az viszont tény, hogy az idén a szokásosnál is kevesebb pénzt kaphat Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől. Olyan keveset, hogy spórolnia kell – ha nincs más út, akkor talán a szolgáltatásokkal is.

Orbán fél az ellenfelektől

Ez azonban nem szerepel a „City 7” újság cikkében. Ezek a közelmúltban elérhetőek minden buszmegállóban és más közterületeken a magyar városokban – több százezer példány mindenhol, ahol nem Orbán pártja uralkodik. Az első oldalon hatalmas, vastag betűk ordítják:

„Orbán ellenfelei rosszul kormányoznak!”

Van azonban a belső oldalakon is szemezgetni való:

  „A baloldal a vírus oldalán van.”

A szakértők és hozzájuk csatlakozva az ellenzéki politikusok kételyeiknek adtak hangot, amikor a kormányfő – az elsőként Európában – orosz és kínai oltásokat vásároltak a koronavírus ellen.

Orbán a fenti szlogennel próbálta ellensúlyozni  félelmét – mivel az ország méretéhez képest – Magyarországon a legtöbbet halnak meg a koronavírus miatt.

Orbán joggal félhet ellenfeleitől, mert azok összefogtak és véget akarnak vetni a kormánypárt, a Fidesz hatalmának az egy év múlva esedékes választásokon.

Orbán Viktor: „Az országot újraindítjuk”.

A kormány új ingyenes újsága a választási harc része lett. A lap azt a szemenszedett hazúgságot is harsogja, hogy milyen remekül kézben tartja Orbán a járványt. Akit pedig untatnak, vagy ingerelnek az ilyen ódák, annak Magyarországon ma már erőfeszítéseket kell tenni, hogy mást lásson, mert mostanra gyakorlatilag az összes rádiót, és a legtöbb lapot, portált átvett az Orbánhoz hű oligarcha tábor.
 A kritikus újságírásnak csak a világháló marad, de a kisebb magyar városok helyi híreinek az ilyen oldalakon általában nemigen jut hely.
Az ingyenes lapban a gyakorlatilag egyetlen hirdetés a svájci Stadleré, a lapnak a jelek szerint nincs szüksége hirdetésre, nem kell nyereséget termelnie.

Magyarországon a hirdetés is fegyver: újságírók kiszámolták, hogy az erre fordított állami pénzek szinte teljes egészét kormánypárti lapokhoz megy, míg a független konkurenciát kiéheztetik.

Az ingyen újság azokhoz is szól, akik nem politizálnak. Orbán azokban a városokban, ahol legutóbb nem rá szavaztak, legalább a bizonytalanokat magához akarja vonzani.
Sokszor hallani, hogy Magyarország már nem demokratikus állam. Orbán szerint az ő konzervatív demokráciája nem liberális, de szerinte a liberalizmus nélkül is léteznek demokráciákem jelent feltétlenül demokráciát.
„Orbán demokrácia-értelmezése azt is jelenti: garantáltak a szabad, de nem feltétlenül tisztességes választások”
(Az SFR-ben megjelent cikk és Ara-Kovács Attila fordításának felhasználásával)

Blinken: nem kell választani az USA és Kína között

Az amerikai diplomácia vezetője azt mondta Londonban, hogy nem szükséges az Egyesült Államok és Kína között választani. Blinken résztvett a G7 államok külügyi tanácskozásán.

Antony Blinken ezúttal Oroszországot állította a célkeresztbe. Bírálta az Északi Áramlat II. tengeralatti földgáz vezetéket, amely Oroszországból szállítaná a földgázt Németországba. Ily módon Németország az orosz földgáz egyik fő elosztó pontja lenne az Európai Unióban. Ez Blinken szerint nem érdeke sem Németországnak sem pedig Európának. Ebben az ügyben az amerikai diplomácia nagyon is számít a német Zöldekre, akik egyre inkább jönnek föl, és az őszi választások után kormányra kerülhetnek Berlinben. A Zöldek határozottan ellenzik az Északi Áramlat II. földgázvezetéket, amely Merkel kancellár szívügye. Csakhogy Angela Merkel az őszi választások után távozik a politikai életből.

Kína fontosabb mint Oroszország

Ez derült ki abból az interjúból, melyet az amerikai külügyminiszter a BBC négyes csatornájának adott. Blinken hangsúlyozta: senkitől sem várják el azt, hogy válasszon az USA és Kína között! Ezt nehezen is tehetnék hiszen Kína az elmúlt években az Európai Unió első számú kereskedelmi partnere lett, megelőzve az Egyesült Államokat. Ráadásul a dinamikusan bővülő kínai piac mind fontosabb az európai cégeknek: a német autóipar már több autót ad el Kínában mint otthon.

Orbán dörzsölheti a markát

A magyar miniszterelnök hamarosan újra Kínába utazik miután Hszi Csinping elnök meghívta őt Pekingbe. Korábban Orbán Viktor nemet mondott Trump külügyminiszterének, aki azt szerette volna elérni, hogy ne a Huawei vezesse be az 5G rendszert Magyarországon.

Budapesten működik majd Európa legnagyobb kínai egyeteme, a Fudan. A magyar miniszterelnök a kínai SinoPharm vakcinával olttatta be magát, és így a kínai oltóanyag reklám figurájává vált. Ellenfelei azzal vádolják, hogy a kínai érdekek legfőbb képviselőjévé vált az Európai Unióban és a NATO-ban.

Az amerikai diplomácia első számú ellenfele ugyan Kína és nem Oroszország, de Washingtonban tisztában vannak vele, hogy Moszkva a könnyebb célpont. Ezért keménykedik Oroszországgal szemben az amerikai külügyminiszter miközben kíméli Kínát, ahol az amerikai cégeknek is rengeteg üzleti érdekük van.

Prágai titkos alku: hallgatásért cserébe orosz vakcina

Intenzív tárgyalásokat folytatott a cseh kormány nevében Hamacek belügyminiszter az oroszokkal Szputnyik vakcina importjáról. A leleményes cseh belügyminiszter azzal az ajánlattal állt elő: nem hozzák nyilvánosságra az orosz titkosszolgálat hét évvel korábbi robbantásos akcióját, ha Moszkva villamgyorsan egymillió Szputnyik vakcinát szállít Csehországba.

Akkor Csehország még megelőzte Magyarországot a százezer főre jutó Covid-19 halálozások terén. Moszkva nemet mondott. A botrány kipattant: a csehek 18, az oroszok 20 diplomatát utasítottak ki. A cseh belügyminiszter természetesen mindent tagad. Még a parlamenti vitát is titkosították.

Mi történt április 15-én?

Hamacek belügyminiszter szigorúan titkos tanácskozást hívott össze, melyre meghívta Oroszország moszkvai nagykövetét is! Kik vettek részt a tanácskozáson? A rendőrség és a titkosszolgálatok főnökei.

Miért ajánlott alkut Hamacek Putyinnak? Azért, mert kiváló orosz kapcsolatai miatt az ő helyzete is meggyengült volna a szeptemberi választások előtt, ha kiderül: az orosz titkosszolgálatok robbantott fel egy lőszerraktárat Csehországban az ukrajnai konfliktus kezdetén 2014-ben.

Mindez Andrej Babis miniszterelnökre is furcsa fényt vetett volna, mert az ellenzék szerint ő maga is aktívan együttműködött az orosz titkosszolgálattal még a rendszerváltás előtt. Vagy talán utána is?

Mi lesz a választáson?

Babis pártja sem áll nagyon jól a közvélemény kutatók szerint: 22%, de igazán nagy bajban a szociáldemokraták vannak – idetartozik Hamacek – akik kipottyanhatnak a parlamentből is. Akkor pedig Babis miniszterelnöknek főhet a feje: kivel alakít koalíciós kormányt a választások után?

A szerencsétlen Hamaceknek az is megfordult a fejében, hogy a tervezett Biden-Putyin találkozót hozzák Prágába, ezzel emelve a rogyadozó kormány koalició népszerűségét. Végülis április 15-én a józan titkosszolgálati főnökök lebeszélték Hamaceket a moszkvai útról.

Az út elmaradt, és helyette kirobbant az orosz titkosszolgálat botránya. A NATO államok siettek szolidaritásukról biztosítani Csehországot.

Orbán Viktor miniszterelnök viszont minden Oroszország számára kínos mondatot kihúzott abból a közös közleményből, melyet a visegrádi államok csúcstalálkozójáról adtak ki épp ezzel a kacifántos üggyel kapcsolatban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK