Fontos

mRNS Kínában

A német BioNTech és a kínai Fosun Pharma által közösen kifejlesztett COVID-19 mRNS vakcina nagyon gyorsan bevezethető Kínában, miután sűrgősségi engedélyt kapott, és mivel a tömegtermelés kulcsfontosságú lépései már közel rendelkezésre is állnak – tudta meg a Global Times.

A BioNTech és a Fosun Pharma vegyes vállalkozást hoz létre a Kínában COVID-19 elleni mRNS oltóanyag gyártására és értékesítésére, amelynek gyártási kapacitása évi 1 milliárd adag előállítása – írja Fosun a hongkongi tőzsde iratanyagában ( PDF ).

A hír akkor érkezett, amikor a pár a BNT162b2 vagy a Comirnaty néven ismert oltóanyag kínai jóváhagyását várja legkésőbb júliusig – állítja Ugur Sahin, a BioNTech vezérigazgatója néhány nappal ezelőtti kommentje és a Reuters beszámolója szerint.

Az együtt kifejlesztett vakcina Kínában történő bevezetését három lépésben hajtják végre: az import és forgalmazás jóváhagyása, 100 millió adag szállítása egy korábban aláírt megrendelés alapján, és a Fosun Pharma kísérletei az oltás Kínában történő előállítására, amivel ki tudják elégíteni a helyi igényeket.

A vállalat Sanghajban, a Pudong New Area területén létesített tárolót már több mint 100 hűtőszekrénnyel látták el. A telepített a hidegláncú szállítórendszereken többször is végeztek próbákat annak előkészítésére, hogy jövőbeli folyamatos szállításra működőképes legyen.

A tavaly márciusi első megbeszélés során a BioNTech és a sanghaji székhelyű Fosun Pharma előzetes megállapodást kötött. Az együttműködés azzal a feltétellel jött létre, hogy a kínai fél a releváns kutatás elősegítése érdekében biztosítja a klinikai hatékonyságot és biztonságosságot.

„Üdvözöljük a BioNTech-t, hogy elmélyítse az együttműködést a kínai vállalatokkal az oltásokkal kapcsolatban, és pozitívan járuljon hozzá az emberek életének, biztonságának és egészségének jobb megóvásához”

– mondta egy kínai kormányzati illetékes.

Kína öt oltóanyagot használ a tömeges oltási kampány részeként – három inaktivált vakcinát a Sinopharm és a Sinovac, egylövéses vakcinát a CanSino és egy rekombináns alegység vakcinát az Anhui Zhifei Longcom Biopharmaceutical.

Április elején az ország egyik legjelentősebb betegség-ellenőrzési tisztviselője ritka őszinteséggel  azt mondta, hogy a kínai oltások alacsony szintű védelmet nyújtanak a vírussal szemben és javasolta, hogy más gyártók oltóanyagaival növeljék hatékonyságukat.

 A nyugati vakcina jóváhagyásának megszerzése jelentős mérföldkő egy olyan országban, amelynek öt megkérdőjelezhető minőségű hazai oltása van.

Kína nem először vesz részt egy nyugati céggel együtt a COVID-19 vakcinagyártás terén. Tavaly augusztusban az AstraZeneca hasonló fejlesztési, gyártási és forgalmazási megállapodást kötött egy BioKangtai céggel, amely megállapodott abban, hogy már 2020 végéig 100 millió adag oltóanyagot gyárt.

A Global Times korábban megtudta, hogy a Fosun Pharm átadta a klinikai vizsgálatok adatait és a vonatkozó anyagokat a kínai állami szabályozó hatósághoz felülvizsgálatra.

Az mRNS-technológia kutatási partnerségét és együtt fejlesztését a Fosun Pharma és a BioNTech között várhatóan kiterjesztik több országot is érintő együttműködéssé, többféle olyan orvosi projektben, mint például a rák elleni oltások – javasolta a magát megnevezni nem kívánó forrás a Global Times cikke szerint.

Rejkjavikban lesz az USA-orosz csúcs?

Tony Blinken amerikai külügyminiszter azt javasolta orosz kollégájának Szergej Lavrovnak, hogy Rejkjavikban legyen a két elnök csúcstalálkozója, miután tárgyalt az izlandi fővárosban orosz kollégájával. Korábban már a két államfő telefonbeszélgetésén szóba került a csúcstalálkozó lehetősége.

A mélyponton levő amerikai-orosz kapcsolatokon ez mindenképp javítana. Washington mindenesetre jelezte, hogy nem alkalmaz szankcióit az ellen a cég ellen, mely az Északi Áramlat II. földgázvezetéket épiti Oroszország és Németország között. Az amerikaiak elszántan fúrják az EU-orosz kapcsolatokat. Az európai ügyeket most az a Victoria Nuland intézi a State Departmentben, aki

az ukrajnai válság idején nőies finomsággal így fogalmazott: fuck the EU!

Magyarország kémparadicsom lesz?

A magyar kormány a NATO és EU tagállamok közül egyedül továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washingtonban mind Oroszországot mind pedig Kínát stratégiai ellenfélnek nyilvánították. A CIA emiatt attól tart, hogy ily módon

Magyarország a kémek paradicsomává válhat, de lehet, hogy már ma is az.

Kérdés persze, hogy ez komolyan aggasztja-e Washingtont hiszen ily módon informális módon maga is kapcsolatot tarthat a két másik nagyhatalommal miközben nem kellene tartania attól, hogy a media ebből kiszaglászik valamit.

Magyarország a kínaiak és az oroszok trójai falova a NATO-ban és az EU-ban

Ez viszont már sokkal jobban aggaszthatja az Egyesült Államokat, mert ily módon olyan információkhoz juthat hozzá Oroszország és Kína, melyeknek stratégiai jelentősége lehet. A NATO-n belül már bizonyos tárgyalásokba nem vonják be a magyar diplomatákat, mert az USA nem lehet biztos benne, hogy az ott elhangzott információk nem jutnak-e el Moszkvába és Pekingbe is. Más kérdés, hogy az orosz és a kínai hírszerzés profi vagyis tudják: olyan állam, mely nyíltan hirdeti orosz vagy Kína barátságát túlságosan is gyanús minden kémelhárítás szemében. Célszerűbb olyan államot választani mint Ausztria, Franciaország vagy Olaszország, ahol a kémkedés gyanúja kisebb.

Az orosz hírszerzést korábban Franciaország akkori hadügyminisztere Francois Léotard tájékoztatta a NATO tanácskozásokról…

Mindegyik jó, ha megvéd

Amikor az emberek influenzaoltásra mennek, általában nem tudják, melyik cég készítette az oltást. Manapság nehéz olyan embert találni, aki nem ismeri a Covid-19 oltások márkanevét. Valójában preferálják is, hogy melyikkel szeretnék magukat beoltatni.

A még be nem oltottak számára van néhány jó és néhány rossz hír. Rossz hír, hogy nem választhatnak. Az oltási folyamat nem annyira egyéni aktus, mint kollektív stratégia a teljes lakosság – különösen annak legkiszolgáltatottabb tagjainak – védelmére.

A jelenleg rendelkezésre álló oltások közül – nem lehet azt mondani, hogy az egyik egyértelműen jobb, mint a másik. Legalábbis ebben a pillanatban nem.

„A legjobb bevizsgált oltóanyag az, amelyikkel leghamarabb beoltanak”

A szakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy a legésszerűbb tennivaló a személyes és a kollektív védelem érdekében, hogy mindenki a lehető leghamarabb fogadja el az általa megjelölt oltást.

Először is fontos meghatározni, hogy mit értünk „jobb” alatt. Az egyadagos oltás jobb lenne, mint a kétadagos kezelés. A szájon át bevehető vakcina jobb lenne, mint az, akinek fecskendőre van szüksége. A szobahőmérsékleten tartható adagok jobbak lennének, mint az ultrahideg körülmények között. A bármilyen típusú fertőzést megakadályozó vakcina jobb lenne, mint az, amely csak a tüneteket akadályozza meg, de mégis célszerűbb olyan vakcinát alkalmazni, amely kiküszöböli a súlyos betegség és halál lehetőségét, mint egy olyan oltóanyag, amely csak nagyon hatékony a Covid enyhe formái ellen.  A minden korosztályon tesztelt vakcina előnyösebb lenne, mint az, amelyet csak bizonyos csoportokkal próbáltak ki, bár ez utóbbiak számára ugyanolyan jó lehet.

Egyelőre nincs olyan oltóanyag, amely a legtöbb pontszámot kapná ezekben a kategóriákban.

Talán egyszer egy vakcina sokkal jobbnak bizonyul, mint az összes többi. És talán mindenkinek elegendő adag lesz. De ma nem ez a helyzet. Ezért a szakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy a legésszerűbb tennivaló a személyes és a kollektív védelem érdekében az, hogy mindenki regisztráljon és a lehető leghamarabb vegye fel mindkét oltását.

Nincs elegendő adat annak megállapításához, hogy a rendelkezésre álló  oltóanyagok közül hatékonyságában lényegesen különbözik egymástól.

Nincs is véglegesnek tekinthető tanulmány. Az AstraZeneca vakcina egy hónappal az adatok elküldése után az Európai Gyógyszerügynökségnek az oltóanyag hatékonysága 59% -ról 70% -ra nőtt. De még az ábrákat sem olyan könnyű értelmezni.

„Ha jobban megnézzük a konfidencia intervallumokat, akkor azt látjuk, hogy a hatékonyság valóban nagyon hasonló az összes oltás esetében”

– mondják a szakértők.

Más szavakkal, a statisztikai különbségek miatt, ha a klinikai vizsgálatokat újra elvégeznék, ezek a hatékonysági arányok könnyen megegyezhetnek az összes rendelkezésre álló vakcina között.

Némelyik jobb, mint másik

Tehát lehetséges, hogy egyes oltások valóban jobbak, mint mások?

„Igen, természetesen,  de még mindig nem tudhatjuk biztosan, mert nincs elég adat.

fontos az, hogy minden jóváhagyott vakcina biztonságos és nagyon hatékonyan működjön”

– mondja a londoni King’s College fertőző betegségek osztályának kutatója.

„A helyzet az, hogy az emberek megszokták, hogy a legjobbat vegyék: például egy fél hüvelyk nagyobb képernyővel rendelkező mobiltelefont vagy egy kicsit hosszabb ideig tartó akkumulátort akarnak” – teszi hozzá. – De az oltásokkal ez nem így működik, többek között azért, mert nincs mindenki számára elegendő. Emellett bebizonyosodott, hogy az összes jóváhagyott gyógyszer biztonságos és hatékony a betegség súlyos formáinak és a halálesetek megelőzésében, ami valójában a legfontosabb.”

Mikor engedélyezi az Európai Gyógyszerügynökség a Szputnyik V-t?

Oroszországban a helyszínen vizsgálta meg az Európai Gyógyszerügynökség a vakcina gyártását. „Még további információkra van szükség ahhoz, hogy kijelöljük az időpontot. Erre a következő hetekben kerülhet sor” – mondta az EMA vakcina stratégiai igazgatója.

„Ha az Európai Gyógyszerügynökség nincs meggyőződve az adatok hitelességéről, akkor nem fogja megadni az engedélyt” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Guido Rasi, aki korábban vezette az ügynökséget.

Rámutatott arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökségben profi szakemberek dolgoznak, akik nagyon alaposan vizsgálódnak. Elmesélte, hogy az EMA egyik francia tagja csak egy pillantást vetett egy gyógyszergyár labor eredményeire, és már sétált is ki onnan.

„Ezek mind hamis adatok”

– indokolta villámgyors távozását.

Hitelesek-e az adatok?

A tekintélyes orvosi szaklap, a brit Lancet februárban közzétette a Szputnyik vakcina kisérleti adatait a harmadik fázisban. Ezek alapján a Lancet kedvezően értékelte az orosz vakcinát.

Az ellenvélemény a British Medical Journalben jelent meg. Ebben

a transzparenciát hiányolják elsősorban az adatokat illetően.

Ugyanebben az orvosi szaklapban már korábban megjelent egy levél, melyben sok tudós a kétségeit írta meg. Köztük volt Vaszilij Vlaszov járvány szakértő Moszkvából, aki nem értette, hogy a Lancet-ben megjelenő táblázatban nem szerepelnek a vizsgálatban résztvevők 30%-ának a védettségi adatai. Az orosz szakértő különösen amiatt aggódik, hogy továbbra is hiányoznak ezek a fontos adatok a Szputnyik V vakcina biztonságos használatáról annak ellenére, hogy Oroszországban nagyarányú oltási kampányt folytatnak. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy az oroszok többsége ma is szkeptikus a védőoltással kapcsolatban. Vlaszov ennek ellenére azt állitja, hogy a Szputnyik V „más vakcinákhoz hasonlítva eléggé biztonságos”. Szerinte a komplikációkkal kapcsolatos adatok azért hiányoznak, mert az oroszok tudatosan eltüntették őket, hogy előnyös legyen az összehasonlítás a többi vakcinával.

Egy másik kritikus tudós a franciaországi Rennes-i egyetem professzora. Florian Naudet elcsodálkozott, hogy a Szputnyik V klinikai kísérleteinek első és második fázisában mennyire egyformák a számsorok. Erre a Szputnyik V előállítói azzal válaszoltak, hogy túlságosan kicsik voltak a minták. A francia professzor azzal vágott vissza, hogy a harmadik fázisban sokkal nagyobb volt a minta, de a számsorok ugyanúgy nagyon hasonlítottak egymásra holott általában lényeges a szóródás.

Naudet professzort az zavarta különösen, hogy minden korcsoportban ugyanúgy biztonságos 90-92%-os eredemény jött ki pedig általában nagyobbak a különbségek az egyes korosztályok között. A francia professzor szerint a 70-90% közötti szóródás lett volna a reálisan várható eredmény.

A brazil bukta

Április 28-án az Anvisa, a brazil gyógyszer biztonsági hatóság nem engedélyezte a Szputnyik V-t! Az oroszok politikai elfogultsággal vádolták meg őket. Guido Rasi, az Európai Gyógyszerügynökség korábbi vezérigazgatója azt nyilatkozta a Politiconak, hogy nagyon is komolyan kell venni a brazil szakmai véleményt, mert komoly intézmény döntéséről van szó. A brazilok szisztematikusan törekszenek arra, hogy elérjék azt a szintet, ahol az EMA és az amerikai Food and Drug Administration áll.

A brazilok a vakcina minőségét kifogásolták elsősorban. Korábban a Szputnyik V vakcinát előállító cég tudományos igazgatója elismerte a CNN-nek, hogy vannak problémáik az oltóanyag tömeggyártásával kapcsolatban.

Ez a probléma felmerült Szlovákiában is, ahol a helyi gyógyszer ellenőrző hatóság ugyancsak az oltóanyag minőségét ítélte nem biztonságosnak:

a Lancetben megjelent klinikailag vizsgált vakcina és a Szlovákiába érkezett oltóanyag nem egyezett meg egymással!

Szlovákia magyar szakértőket kért, akik megnyugtatták pozsonyi kollégáikat. A szlovák egészségügyi miniszter szerint júniusban Szlovákiában is megkezdődhet az oltás a Szputnyik vakcinával.

Német kétségek

Több német tartomány jelezte: szívesen vásárolna Szputnyik vakcinát. Ugyanígy nyilatkozott Kurz osztrák kancellár is. Jens Spahn, német egészségügyi miniszter azonban lehűtötte a reményeket. Közölte, hogy Németország csakis az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinákat fogadja el.

„Amíg nem kapunk hiteles adatokat a kínai és az orosz vakcinákról, addíg nem fogadjuk el őket!”

– hangsúlyozta a német egészségügyi miniszter.

Leeza Osipenko, aki a londoni School of Economics-on tanít azzal magyarázza az adatok hiányát, hogy gondatlanság történt Oroszországban, de nem tudatosan próbáltak meg dezinformálni. A professzor asszony maga is a Szputnyik V oltást kapta, és utána kialakult a védettség.

Jonathan Cushing, aki a Transparency International egészségügyi csapatát vezeti rámutat arra, hogy nemcsak a Szputnyik V esetében vannak gondok az adatokkal.

„Csakhogy a Szputnyik már állami ügy lett Oroszországban. Ha pedig az állam presztízse forog kockán , akkor jóval nagyobb nyomás nehezedik a vakcina kutatóira és előállítóira”- nyilatkozta a brüsszeli Politiconak.

Orbán és az uniós alapok mennyei mannája

Bár a magyar miniszterelnök folyamatosan bírálja az Európai Unió brüsszeli vezérkarát, de az uniós pénzekkel erősíti meg nem épp jogállami rendszerét. Erre mutat rá Daniel Freund német zöld képviselő a párizsi Le Figaroban.

Különösen a 750 milliárd eurós válságkezelő alap izgatja azoknak a nepotista rendszereknek a fantáziáját, melyet az EU a világjárvány miatt oszt szét a tagállamok között. Bár a magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, de Orbán – és a hozzá hasonló politikusok nagyon is számítanak a pénzre.

Jól mutatja ezt a lengyel New Deal, amely jelentős részben uniós pénzekkel kívánja fellendíteni az ország gazdaságát, mely első ízben süllyed recesszióba az elmúlt harminc évben – a koronavírus járvány miatt. Az Orbán Viktor rendszerével szimpatizáló lengyel kormányzat épp az uniós pénzek segítségével kívánja megnyerni a 2023-as választást, hogy aztán továbbra is szembeszállhasson az EU-val, mely a jogállami normák betartását kéri számon.

Magyarországon ugyanez a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a választások jövőre lesznek. Orbán Viktor miniszterelnöknek addigra kellene életszínvonal növekedést produkálnia miközben a gazdaság teljesítménye nem biztos, hogy eléri a 2019-es szintet.

Korrupció

Félő, hogy gyengül az uniós pénzek elköltésének ellenőrzése pedig épp az lenne szükséges, hogy jobban a körmére nézzenek a korrupcióval gyanúsítható rendszereknek – hangsúlyozza Daniel Freund. A párizsi lap megemlíti a Trasparency International korrupciós indexét, ahol az első három helyen Bulgária, Románia és Magyarország osztozik.

Június elsejétől működni kezd az európai ügyészség, melynek épp az a fő feladata, hogy kivizsgálja a korrupciós ügyeket a tagállamokban. Orbán Viktor kormánya épp ezért be sem lépett az európai ügyészségbe bár együttműködési szerződést kötött vele. Polt Péter főügyész írta ezt alá Laura Codruta Kovesivel, az európai ügyészség vezetőjével. Ettől függetlenül a korrupció vizsgálata nemzeti hatáskörben marad Magyarországon, ahol Polt Péter főügyész nemigen indít vizsgálatot a hatalom bizalmi emberei ellen.

Hosszabb távon azonban mégiscsak megnövekedhet az uniós ellenőrzés, mert az Európai Parlament követelésére elfogadtak egy olyan közös dokumentumot, mely a jogállami normák betartásához köti az uniós pénzek kifizetését. Magyarország és Lengyelország az Európai Bírósághoz fordult, hogy ily módon késleltesse az ellenőrzést, de Vera Jourova , a brüsszeli bizottság alelnöke és jogi biztosa többször is úgy nyilatkozott, hogy az idei év második felében már megindulhatnak a vizsgálatok a renitens tagállamok ellen.

Hároméves börtönbüntetést kaphat Kurz kancellár

Fennáll a gyanú, hogy az osztrák kancellár hamis vallomást tett egy parlamenti bizottság előtt, mely az Ibiza botrányt vizsgálta. Az Ibiza videó ügybe belebukott a kormány 2019-ben Bécsben.

„Tudtam, hogy a törvény előírja, hogy az igazat kell mondanom a parlamenti bizottság előtt, és ezért igazat is mondtam” – jelentette ki Sebastian Kurz, aki megerősítette: nemcsak ő, de kabinetfőnöke, Gerhard Bonelli is korrupciós vizsgálat alatt áll.

Miért? Kurz kancellár tagadja, hogy bizalmasát, Thomas Scmidet ő nevezte volna ki az ÖBAG élére, de a hatóságoknak bizonyítékuk van az ellenkezőjére. Az ÖBAG irányítja az állami holdingokat Ausztriában. Ennek vezére Thomas Schmid úgy kapta meg az állást, hogy elintézett egy fontos politikai ügyet Kurz kancellárnak. A katolikus egyház ellenállt annak a kormányzati elképzelésnek, hogy migránsokat gyanú alapján is őrizetbe lehessen venni. Schönborn bíboros szerint ez a náci időket idézi. Scmid megfenyegette a katolikus egyházat, hogy a jövőben csökkentik az állami támogatást, ha ellenállnak.

Ezek után igérte meg Sebastian Kurz Thomas Schmidnek: bármit megkaphatsz amit akarsz! (Érdemes megemlíteni, hogy a törvényjavaslatból nem lett semmi, mert végülis Schönborn érsek a fenyegetések ellenére nem hátrált meg.)

Ibiza videó

2017-ben a Szabadságpárt vezére találkozott egy nővel, aki egy olyan orosz oligarcha lányának  mondta magát, aki Putyin bizalmasa volt.

Heinz-Christian Strache, aki a botrány kirobbanásakor 2019-ben alkancellár volt Kurz kormányában, kissé becsípve kínos részleteket árult el a pártok pénzügyeiről. Nem véletlenül, mert pénzt akart kérni Putyin feltételezett bizalmasától egy olyan sajtó birodalom megteremtésére „mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon”.

A nőről kiderült, hogy nem is orosz, és pénzért vállalta a szerepet. Az ügybe a kormány belebukott. Heinz Christian Strache a perifériára sodródott, de Sebastian Kurz ma is kancellár – igaz, hogy immár a zöldekkel együtt.

Csakhogy Strache sokféle ügyet említett, és a vizsgálat eljutott az ÖBAG-hoz is. A sarokba szorított Thomas Schmid elnök vezérigazgató megígérte, hogy megbízása lejártakor távozik tisztségéből.

Egy másik kínos ügyben Kurz másik bizalmasa, a pénzügyminiszter érintett. Gernot Blümel a Novomatic botrányban játszott szerepet: ez a szerencsejáték cég sok pénzt adott a Néppártnak. Vajon mit adott cserébe Kurz kancellár? A gyanú szerint adókedvezményeket.

A pénzügyminiszter nem akarta kiadni a számukra kellemetlen dokumentumokat, de van Bellen államfő megfenyegette: ha kell, akkor karhatalommal veszik azokat el tőle. A pénzügyminiszter engedett, és most Sebastian Kurz-cal együtt nyakig ül a pácban.

Három év börtön

Ennyit kaphat Kurz kancellár, ha rábizonyítják a hamis vallomást a parlamenti bizottság előtt. A még mindíg csak 34 éves kancellár azt állította szerdán, hogy elferdítik szavait, melyeket a parlamenti bizottság előtt mondott. Semmiképp sem kíván lemondani bárhogyan is végződjön a vizsgálat.

A korrupciós vádak ellenére Sebastian Kurz kancellár népszerűsége változatlan Ausztriában – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

USA-orosz külügyi találkozó Izlandon

Tony Blinken és Szergej Lavrov előkészíthette a két elnök csúcstalálkozóját is azon a  telefonbeszélgetésen melyet tegnap folytattak.

Május 20-án ül le tárgyalni a két külügyminiszter Izlandon – erről szerdán állapodtak meg egy telefon beszélgetés során. Másról is szó esett, például stratégiai kérdésekről, az iráni atomalkuról és Észak Koreáról.

Érdekes módon Ukrajnát most nem említették pedig nemrég épp emiatt éleződött ki Oroszország és az USA viszonya.

Putyin komoly hadgyakorlatot rendezett Ukrajna határainál mire Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államok segítségét kérte. Biden telefonon figyelmeztetette is Putyint, hogy Ukrajna megtámadása komoly következményeket vonna maga után. Ezután az oroszok visszavonultak.

Később kiderült: megkapták amit akartak!

Putyin-Zelenszkij paktum

Kijevben leváltották a Naftogaz vezérét, aki a nyugatiak embere volt az ukrán földgáz óriási élén. Helyére a korábbi energiaügyi minisztert nevezték ki, akinek édesanyja egy oroszbarát párt vezére Kijevben. A felügyelő bizottság nyugati tagjai lemondtak.

Stratégiai szembenállás?

Biden Kínát és Oroszországot nevezte meg az USA két fő ellenfelének. Mi lett az eredmény?

Az USA-Kína sikertelen külügyi találkozó után Lavrov külügyminiszter gyorsan Pekingbe utazott, ahol minden korábbinál szorosabb együttműködésről nyilatkoztak.

Ez a gyakorlatban is megmutatkozik: Indiában egy kínai cég gyártja az orosz Szputnyik V vakcinát, amelyet otthon az oroszok csak nehezen tudnak nagy mennyiségben előállítani.

Biden tanácsadói egy olyan szép új világrenden dolgoznak, amelyben az USA-nak már nem lenne vezető szerepe.

Hat egyenrangú partner döntene a világ ügyeiről: USA, EU, Kína, Oroszország, India és Japán. Az amerikai diplomaták ezt készítik elő, de úgy vélik, hogy csak kemény fellépéssel juthatnak el idáig. Ráadásul a saját közvéleményük előtt sem vállalhatják fel nyíltan, hogy lemondanak az amerikai leadership-ről, amelyhez az USA-ban a második világháború után nagyon is hozzászoktak.

Németország nem ismeri el a kínai és az orosz vakcinákat

Csak az Európai Unióban elfogadott védőoltások mentesítenek a karantén kötelezettség alól – jelentette ki Jens Spahn német egészségügyi miniszter.

Az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség még vizsgálja az orosz Szputnyik vakcinát, a kínaiak be sem nyújtották a saját oltóanyagaikat.

A WHO mind az orosz mind pedig a kínai vakcinát elfogadta, mert megfelelő védelmet nyújtanak a Covid-19 vírus ellen.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter sem kételkedik ebben, de arra nem talált bizonyítékot, hogy az orosz és kínai vakcinákkal beoltottak nem fertőznek!

„Mutassanak erre bizonyítékot!” – követelte Jens Spahn miniszter.

Közben Brüsszelben lázas tempóban készítik elő az európai zöld kártyát, mely Ursula von der Leyen szerint június végére megszülethet.

Mi lesz azokkal, akiket orosz vagy kínai vakcinákkal oltottak be? Erre egyelőre nincsen válasz …

Az oroszok már az európai spájzban vannak

Putyin titkosszolgálata kiváló hálózatot épített ki az Európai Unióban, ahol a legfelső vezetés közelében ügyködnek olyanok, akik el vannak kötelezve Moszkvának. Erről beszélt Mihail Hodorkovszkij, egykori orosz oligarcha online az Európai parlament szakbizottsága előtt.

Hodorkovszkij egykor Oroszország leggazdagabb embere volt, aki kiváló kapcsolatokat ápolt a titkosszolgálattal. Enélkül ugyanis senki sem boldogulhat Oroszországban. Sokáig jól együttműködött Putyinnal, de minden oroszok elnöke azzal gyanúsította meg, hogy a Nyugat megbízásából puccsot szervez ellene. Elfogták, és jó pár évet töltött lágerben. Végül Angela Merkel kancellár közbenjárására volt szükség ahhoz, hogy szabadon elhagyhassa Oroszországot, ahol persze a teljes vagyonát elkobozták.

Orosz ügynökök Merkel környezetében

Erről is beszélt Hodorkovszkij, aki rámutatott arra, hogy Moszkva és Berlin nem véletlenül ápol jó kapcsolatot egymással. Oroszországban a németeket a legfontosabb nyugati kapcsolatnak tekintik. Putyin is német szakértőnek számított az orosz elitben, ahol ez is hozzájárult ahhoz, hogy teljhatalmat tudjon kiépíteni.

Persze rögtön említsük meg, hogy Merkel szociáldemokrata elődje is Putyin embere lett. A többi között azt a gázvezetéket is ő hozta tető alá, amelyet az amerikaiak minden eszközzel meg kívánnak akadályozni.

Az orosz titkosszolgálat beépült Ausztriában magába az elhárító intézményekbe is, ezért az orosz hírszerzőknek nincs mitől tartani ebben az országban – mondta Hodorkovszkij. Aki egy hatvan oldalas jelentésre hívta fel az Európai parlament figyelmét. Ebben emigrációban élő oroszok bizonyítják: létezik egy ilyen hálózat az Európai Unióban.

Ebben sincs sok újdonság: a francia politika csillagát, Léotard hadügyminisztert az amerikai kémelhárítás buktatta le, mert kiderült róla, hogy a NATO tanács ülésekről rendszeresen tájékoztatta Moszkvát.

Ötödik hadtest

Hodorkovszkij szerint egész ötödik hadtest működik az Európai Unió tagállamaiban. Név szerint is megemlített közülük néhányat. Egyikük, egy francia Európa parlamenti képviselő ott is ült a videó tájékoztató során, de nem tiltakozott.

Hodorkovszkij elmondta az Európai Parlament bizottságának, hogy az orosz titkosszolgálat megvesztegetéssel illetve zsarolással veszi rá az érintett államok politikusait vagy állam hivatalnokait az együttműködésre.

Amióta Biden elnök újra stratégiai ellenfélnek nevezte Oroszországot, növekszik a washingtoni nyomás az európai NATO szövetségesekre, hogy lazítsanak a moszkvai kapcsolatokon.

És Magyarország?

Az Orbán kormány jó kapcsolatot ápol Putyinnal. A magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát, és ily módon Szijjártó Péter a Szputnyik reklám arca lett.

Az oroszok Magyarországra hoztak egy bankot, melynek titkosszolgálati kapcsolatai mindenki előtt közismertek.

Oroszország gazdasági gondjai ugyanakkor jól ismertek Orbán Viktor előtt is. Ezért a magyar miniszterelnök – a keleti nyitás jegyében – mindinkább Kínát részesíti előnyben Oroszországgal szemben. Pekingből ugyanis több pénzt remélhet mint Moszkvából…

Kurz média háborúja

Az osztrák kancellár megkapta a Sajtószabadság díjat Münchenben, de Bécsben küzdenie kell, mert a média egyre kínosabb kérdéseket tesz fel az Ibiza botrányban.

A még mindíg csak 34 éves osztrák kancellár karrierjét jelentős részben az új médiának köszönheti. Így érthető, ha személyi fotósa elárasztja képeivel az Instagramot és a Facebookot. A Sajtószabadság díjat Kurz előtt olyan nagyságok kapták meg mint Mihail Gorbacsov vagy Jean Claude Juncker. Az előbbi sokat tett azért, hogy a szigorúan ellenőrzött szovjet sajtó a Glasznoszty jegyében megpróbáljon jobban hasonlítani valóban működő médiára. Jean Claude Juncker pedig a brüsszeli bizottság elnökeként dorgálta azokat a tagállamokat – köztük Magyarországot – melyek ahelyett, hogy tágították volna a sajtószabadság kereteit, épp ellenkezőleg folyamatosan szűkítették azokat.

Az Ibiza botrány és az orbáni modell

Olyan sajtót akarok mint Orbán Viktor Magyarországon – jelentette ki egy videón az osztrák Szabadságpárt akkori vezére. Aki azt hitte, hogy Putyin egyik bizalmi emberének lányával beszélget, és ezért pénzt kért tőle arra, hogy olyan média birodalmat hozzon létre Ausztriában mint Orbán Viktor Magyarországon.

A botrány idején Kurz volt a kancellár, de az Ibiza videó főszereplője az alkancellár. Kurz jó érzékkel megszabadult tőle és pártjától. A szélsőjobboldali vetélytárs a mélybe hullott, Kurz viszont továbbra is kancellár. Csakhogy már a zöldekkel.

Kurz körének pénzügyi botrányai

Ezeket feszegette a média, de a pénzügyminiszter – Kurz bizalmasa – megtagadta a döntő fontosságú akták kiadását. Erre viszont van Bellen államfő, aki a Zöldeket képviseli, megfenyegette a pénzügyminisztert: ha nem adja ki az iratokat, akkor azokat karhatalommal veszik el tőle. A pénzügyminiszter meghátrált. Kurz és köre azóta félelemben él, mert tudja: a dokumentumok egyáltalán nem egy jóképű tehetséges fiatalember portréját mutatják hanem egy gátlástalan politikai intrikusét, aki a média segítségével jutott a csúcsra alig több mint harminc évesen.

Mi derülhet ki a dokumentumokból? Az, hogy Kurz – a Szabadságpárthoz hasonlóan – média birodalmat építget. Ehhez a pénzt nem épp ortodox módon szerzi meg. Ráadásul hatalmával visszaélve fenyegeti a sajtót: ha ezt megírjátok, akkor nagyon ráfizettek !

A Riporterek határok nélkül nevű nemzetközi újságíró szervezet ennek tudatában minden eddiginél rosszabb besorolást adott Ausztriának mondván, hogy ott autokrata tendenciák érvényesülnek.

Hogyan manipulálja Kurz a médiát?

Pénzzel! Az osztrák kormánynak hatalmas PR költségvetése van, és ebből azok kapnak, akik Kurz hibátlan portréját újabb finom árnyalatokkal gazdagítják a anélkül, hogy szót ejtenének a kínos ügyekről.

Kurz kormánya 210 millió eurót költhet PR-ra! Ezek nagyrésze kormányzati hirdetésekre megy. Ezeket a bulvár lapok kapják, melyek amúgy is jól állnak anyagilag, és sziklaszilárdan támogatják Sebastian Kurz kancellárt.

„Ez az egész engem a Fidesz kormányzás kezdeti szakaszára emlékeztet”

– nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Milan Nic, aki a befolyásos Német Külügyi Tanács Közép-Európa szakértője.

Az ORF egyelőre még bátran bírálja Kurz kancellárt, de a közszolgálati média újságírói attól félnek, hogy olyan új elnököt kapnak, aki a kancellár bábja lesz. Ennek megfelelően a közmédia is beáll a kancellár mögé.

Most még bátran érdeklődhet arról, hogy miért használta egy Bécsben élő ukrán oligarcha magán repülőgépét amikor Izraelbe utazott. Firtas, az oligarcha házi őrizetben él Bécsben miután az USA kérte a kiadatását. Putyin viszont arra kérte osztrák barátait, hogy ne adják ki Firtast az Egyesült Államoknak.

Firtas neve most újra előkerült egy Putyin-Zelenszkij paktum nyomán.

Az osztrák kancellár megpróbál „hidat verni Nyugat és Kelet között”. Korábban Putyin elnök táncolt Ausztria külügyminiszter asszonyának esküvőjén.

Sebastian Kurz jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral is, annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnök sokáig a szélsőjobboldali Szabadságpárttal kokettált.

Az Európai Néppártban is védelmezte Sebastian Kurz a magyar miniszterelnököt, aki végül a  várható kizárása előtt maga döntött a távozás mellett.

Közben pedig Kurz, aki Sajtószabadság díjat kapta a németektől, tanulmányozza Orbán Viktor módszerét a média megrendszabályozására. Kurz ugyanis jól tudja: amilyen gyorsan a média felemelte, olyan gyorsan ejtheti is őt – éppúgy mint Szabadságpárti alkancellárját, aki a politikai élet perifériájára sodródott Ausztriában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK