Fontos

Kiléphet-e Lengyelország az EU-ból?

„Lengyelországnak nem kell mindenáron az Európai Unióban maradnia” – nyilatkozta a varsói kormány igazságügyi minisztere a Rzeczpospolita című lapnak.

Zbigniew Ziobro, aki a kormánykoalíció legszélsőségesebb pártját vezeti, azzal indokolta meg állítását, hogy az Európai Unió zsarolja Lengyelországot az igazságügyi reform miatt. „Propaganda az, hogy az EU a jóságos nagybácsi aki pénzt ad nekünk” – hangoztatta az igazságügyi miniszter.

Brüsszel és Varsó több kérdésben is vitában áll, de ezek közül jelenleg a legfontosabb az, hogy elismeri -e Lengyelország az uniós jog elsőbbségét a hazaival szemben? Ezt Lengyelország vállalta amikor belépett az Európai Unióba, de most a radikális jobboldali kormány túl kíván ezen lépni. Didier Reynders, uniós igazságügyi biztos augusztus 16-ig adott határidőt Lengyelországnak, hogy elfogadja az Európai Bíróság döntését.

Orbánhoz hasonlóan Kaczynski is be akarja darálni a médiát

A legnagyobb független televízió jelenleg a Discovery amerikai cég tulajdonában van, amely Hollandiában van bejegyezve. A lengyel kormánypártok azon a címen akarják elvenni az amerikai tulajdonostól, hogy polonizálni kell a hazai sajtót. Ez valójában a kritikus hangok elnémítását jelenti a gyakorlatban. A parlament Varsóban a jövő héten tárgyalja ezt a törvényjavaslatot. Ha sem Brüsszel sem pedig Washington nem lesz képes megvédeni a független televíziót Lengyelországban, akkor ez jelzés minden autokrata hatalomnak, hogy a nagyhatalmak csak beszélnek, de nem cselekszenek.

Orbán Viktor is erre alapozza stratégiáját amikor a nemzeti együttműködés rendszere leszalámizza a liberális demokráciát.

Magyarország életképtelen lenne az Európai Unión kivül, de mi a helyzet Lengyelországgal?

A befektetők egyelőre nyugodtak

A New York-i Bloomberg meginterjúvolta Lengyelország egyik legnagyobb külföldi befektetőjét, aki elmondta, hogy a jogbiztonság számukra kulcskérdés. Egyelőre nem aggódnak, mert bíznak abban, hogy Brüsszel és Varsó valamiféle egyezségre jut. Lengyelország végülis megkapja az uniós pénzeket, amelyek számára is létfontosságúak. Kaczynski csak annyival van jobb helyzetben Orbán Viktornál, hogy Lengyelországban csak egy évvel később lesznek választások. Vagyis az idő őt kevésbé sürgeti a megegyezésre mint Orbán Viktort, akinek olyan gazdasági helyzetet kell teremtenie, hogy a választási kampányban kijelenthesse: a magyarok még sohasem éltek olyan jól mint a nemzeti együttműködés rendszerében!

Mindezzel együtt Magyarország és Lengyelország az Európai Unió szegény házában osztozkodik Bulgáriával és Romániával.

Ha Lengyelország kilépne az Európai Unióból, akkor le kellene mondania az ország modernizálásáról is. Ez pedig újabb kivándorlási hullámot indítana el abból a Lengyelországból, ahonnan több mint 4 millióan távoztak a jobb élet reményében a rendszerváltás után.

Lopni tudni kell

Azt állítja Daniel Freund, a német zöldek Európa Parlamenti képviselője, hogy évente egymilliárd eurót lopnak el az uniós támogatásból Magyarországon.

Az éves átlag, amely az uniós támogatás 20-30%-a, nem tartalmazza azt a plusz támogatást, melyet a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból kaphat Magyarország. Jelenleg Brüsszel nem fizet, szeptemberben folytatódnak a tárgyalások a magyar kormánnyal. Daniel Freund azt követeli a Frankfurter Rundscahuban, hogy Brüsszel és Berlin nézzen jobban Orbán körmére hiszen ezekkel az uniós euró milliárdokkal megnyerheti a következő választást. Akkor pedig tovább folytathatja illiberális politikáját az Európai Unió meggyengítésére.

Jönnek a zöldek?

Szeptemberben választások lesznek Németországban, ahol a zöldek esélyei megerősödtek, mert a nagy árvíz igazolta: a klímaváltozás olyan veszély, mellyel már ma is számolni kell. Ha a zöldek jól szerepelnek a választásokon , akkor bekerülhetnek a kormányba mint a CDU-CSU szövetségesei. Baerbock asszony, a zöldek vezetője állítólag a külügyminiszteri posztot célozta meg. Ennek van már hagyománya Németországban hiszen Joschka Fischer, akinek a családja Budakesziről került vissza őshazájába, külügyminiszterként képviselte hazáját a zöldek színeiben. Csakhogy akkor még más volt a helyzet, ma a zöldek Orbán Viktor legfőbb bírálói Németországban. Számukra Orbán politikája elfogadhatatlan.

Nemcsak a nemzeti együttműködés korrupt rendszerét utasítják el, de Orbán diplomáciáját is.

A jó kapcsolat Moszkvával és Pekinggel számukra vörös posztó, a zöldek az USA legjobb szövetségesei Németországban. Mindez nem ígér túlságosan sok jót Orbán Viktornak, aki külföldi támogatói közül már elveszítette Donald Trumpot, Benjamin Netanjahut és hamarosan elveszíti Angela Merkelt is.

ORBÁN, A „TOTALITÁRIUS GENGSZTER”

Trump ex elnök kedvenc televíziójának  adott interjút a magyar miniszterelnök, akit korábban Joe Biden, az USA jelenlegi elnöke „olyan totalitárius gengszterek” között emlegetett mint Orbán jóbarátja, Erdogan török elnök, akit a hívei csak szultánként emlegetnek.

A magyar miniszterelnök szerint minden magyar számára sértő ez a nyilatkozat, mely őt illette személy szerint. A jövő évi választáson nem minden magyar lesz ezen a véleményen, és ezzel Orbán Viktor is tisztában van. Hiányzik neki Trump és Netanjahu ex izraeli kormányfő támogatása.

„Felkészültünk arra, hogy az USA ellenfeleinket támogatja, és visszavágunk” – fogalmazott harciasan a magyar kormányfő. Aki a migráns kérdésre vezette vissza szembenállását Brüsszellel.

Nyugati keresztények Keletre tartanak?

Régi illúzió ez Magyarországon: Jókai Mór a Jövő század regényében arról írt, hogy a pápa Rómából Pozsonyba menekül, amely akkor még Nagy Magyarország része volt. Orbán szerint a nagyszámú migráns miatt sok nyugat-európai keresztény vándorolhat ki Kelet Európába. Mi ennek a valószínűsége? Jelenleg több millió kelet-európai vendégmunkás él és dolgozik Nyugat Európában, és az elenyésző kisebbségük kíván hazatérni. Nem magyar problémáról van szó: Lengyelországból és Romániából sokkal többen kerestek jobb életet Nyugaton. Ha ők nem jönnek vissza, akkor a nyugat-európaiak miért kerekednének fel Kelet felé?

Magyarországon a munkabérek még mindig csak a töredékét teszik ki a nyugat-európaiaknak. Az egészségügyi ellátás jóval gyengébb: több tízezer orvos és ápoló hiányzik. Jórészük Nyugat Európában dolgozik.

Álmodik a nyomor

Orbán a magyar és az amerikai kisemberek félelmére játszik amikor ilyeneket mond a Fox televízióban. Trump és Netanjahu bukása viszont azt mutatja, hogy ily módon lehet választásokat nyerni, de hosszú távon eredményt kell produkálni. Márpedig Magyarország a nemzeti együttműködés tizenegyedik évében is az Európai Unió egyik legszegényebb állama, mely mögött csak Bulgária és Románia árválkodik. Ez a három állam viszont a legkorruptabb az egész Európai Unióban – talán nem véletlenül…

KIADJÁK-E AZ USA-NAK A HUAWEI PÉNZÜGYI IGAZGATÓJÁT?

Meng Van Csou asszonyt, a Huawei pénzügyi igazgatóját, 2018-ban tartóztatták le Kanadában – az Egyesült Államok kérésére. Szerdán kezdődött az a tárgyalás sorozat egy kanadai bíróságon, mely meghallgatja az ügyvédek érveit. Az ügyről nemrég Pekingben tárgyalt az illetékes amerikai államtitkár-helyettes.

Az Irán elleni USA szankciók megsértésével vádolják Meng Van Csou asszonyt, aki nemcsak pénzügyi igazgatója volt a Huaweinek hanem az alapító atya lánya is. Vancouver repülőterén tartóztatták le az Egyesült Államok kérésére. Azóta Peking erőteljes nyomást gyakorol Kanadára, hogy engedje szabadon a Huawei pénzügyi igazgatóját míg más oldalról az Egyesült Államok sürgeti a kiadatást. Mi történt?

Trump elnököt mérhetetlenül zavarta, hogy a Huawei előbb fejlesztette ki 5G rendszerét mint az Egyesült Államok. A kínaiak ezt a rendszert exportálni is akarták és akarják viszont az USA meg kívánja akadályozni, hogy szövetségesei megvegyék és használják a Huawei rendszerét.

Az amerikai vád: a Huawei mögött a kínai hadsereg áll hiszen valamikor a cég katonai kutató laboratórium volt. Az alapító atya pedig ezredes a kínai hadseregben. Peking szerint ez már a múlt, ma a Huawei éppen olyan magáncég mint az Apple vagy a Google.

Mivel vádolja az USA a Huawei pénzügyi igazgatóját?

Az amerikai álláspont szerint a kínai cég félrevezette a HSBC bankot a Skycom céggel fenntartott kapcsolatát illetően, és emiatt az óriásbank megsértette a szankciókat Iránnal szemben. Ezeket a szankciókat Trump rendelte el miután kilépett az atomalkuból.

A kínai fél ügyvédei viszont azt állítják, hogy az amerikaiak félrevezették a kanadai hatóságokat, amelyek elrendelték a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztatását.

Peking azzal érvel, hogy ez tulajdonképp az USA-Kína kereskedelmi háború része. A Huawei főnöke, aki a vádlott édesapja, nyíltan politikai perről beszél.

Peking szerint Donald Trump azért kérte Kanadát a Huawei pénzügyi igazgatójának letartóztására, hogy engedményeket csikarjon ki Kínától a kereskedelmi tárgyalásokon. Mindez lehet, hogy igaz, de meglehetősen nehéz bizonyítani a bíróság előtt. A kanadai bíróság ahhoz sem járult hozzá, hogy a HSBC bankot kényszerítsék a szóbanforgó ügylet összes információjának kiadására – emlékeztet a BBC. Amely felvázolja a várható fejleményeket is a Huawei perben.

A kiadatás ügyében még az idén bírósági döntés várható Kanadában. Ha a bíróság úgy dönt, hogy kiadják az USA-nak a Huawei ex pénzügyi igazgatóját, akkor a kanadai kormányon a sor, hogy elfogadja-e vagy sem a döntést. Peking jelenleg két kanadai állampolgárt fogvatart, hogy ily módon befolyásolja az ottawai kormányt. Ilyen körülmények között akár további öt évvel is elhúzódhat a kacifántos jogi-diplomáciai ügy, mely másfél éve kezdődött amikor Vancouver repülőterén az Egyesült Államok kérésére letartóztatták a Huawei pénzügyi igazgatóját.

ORBÁN KOMMUNISTA GONDOLKODÓ ELVÉT VALÓSÍTJA MEG?

„A hazai jobboldali blokk szilárdságát az fogja bizonyítani amikor az idehaza köré szőtt hegemónia kulturálissá válik” – írja Békés Márton, a XXI-ik Század Intézet igazgatója az Origo portálon.

Orbán egyik fő ideológusa Antonio Gramscira hivatkozik, az Olasz Kommunista Párt vezérére, aki Mussolini börtönében írta meg hegemónia elméletét. Eszerint hosszú távon az nyeri meg a politikai küzdelmet, aki a saját gondolkodás módját a társadalom legnagyobb részére tudja kiterjeszteni és megtartani. Ebben az Olasz Kommunista Párt különösen sikeres volt: 1945 után a nyugati világ legerősebb kommunista pártjává vált, amely csak azért nem került hatalomra, mert az USA azt megakadályozta. 1990 után nevet váltott, de továbbra is igen befolyásos Olaszországban, melynek több miniszterelnököt is adott.

A jó kormányzás konszenzus keresés

Ez Antonio Gramsci tétele, és Békés Márton szerint Orbán Viktor ezt valósítja meg amikor külső ellenséget határoz meg, mellyel szemben az ország népét egyesíti.

A hegemónia a tartósan megszervezett konszenzus

Ez Gramsci következő tétele, és Orbán Viktor törekvése épp az, hogy ily módon tegye örökéletűvé a nemzeti együttműködés rendszerét. Az olasz kommunista gondolkodó szerint csakis akkor lehet egy rendszer tartós, ha a vezetők és a nép között folyamatos párbeszéd zajlik, és az emberek többsége jóváhagyja a vezetők politikáját. Vagyis az állam vezet, de konszenzus alapján. Ez a hegemónia, amely a tartós uralom receptje – Gramsci szerint. Békés Márton szerint ezt követi Orbán Viktor is. Aki épp ezért kívánja bedarálni a kulturális szférát, hogy átformálja az emberek gondolkodását: a színházban is azt hallják, amit az állami fórumokon.

Ha a nemzeti együttműködés rendszere eléri ezt a kulturális hegemóniát, akkor Orbán megnyugodhat, mert elkészült az életműve – véli Békés Márton.

Mit ér a hegemónia a globális gazdaság perifériáján?

Észak Korea példája mutatja, hogy nem túlságosan sokat. Aki kimarad a globális rendszerből az tartós elmaradottságra ítéli az országot. Dél Korea viszont megmutatta, hogy ki lehet törni az elmaradottságból, de csak úgy, ha az ország modernizálását állítjuk a középpontba.

Olaszországnak és Magyarországnak pontosan ez nem sikerül már évtizedek óta, leszakadásuk a centrumhoz képest nem csökken hanem növekszik. Közben pedig a gazdaságilag ésszerű döntések tökéletesen népszerűtlenné válnak és fordítva.

A hegemónia elmélet a politikára koncentrál, de a huszonegyedik században ez jóval kevésbé érdekli az embereket mint korábban.

Az viszont annál inkább, hogy milyen életszínvonalat tudok teremteni a családomnak?

Ebben a tekintetben Európa periferikus nemzetei leszerepelnek: sem Olaszország sem Magyarország nem nyújtott elfogadható teljesítményt az elmúlt fél évszázadban miközben Dél Korea vagy Kína ugrásszerű növekedést produkált.

Ha pedig nincs gazdasági teljesítmény, akkor a kulturális hegemónia csakis arra jó, hogy elfedje egy történelmi kudarc reális következményét: az elmaradást a világtól.

Magyarország kiléphet az EU-ból?

Érdekes módon így értelmezte a New York-i Bloomberg hírügynökség Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentését arról, hogy felül kell vizsgálni a viszonyt az Európai Unióval, ha Magyarország nettó befizetővé válik. Erre persze csak valamikor 2030 felé kerülne sor, és ilyen messzire senki sem lát előre.

Ha Varga Mihály a nemzeti együttműködés rendszerének egyik legmérsékeltebb vezetője is erről filozofál, akkor mit gondolhat erről Orbán Viktor, aki kormányhatározatban ment neki újra Brüsszelnek?

Varga Mihály kijelentését persze úgy is lehet értelmezni, hogy amíg euró milliárdokat kapunk az Európai Uniótól, addig szó sem lehet kilépésről. Valószínűleg ez a hatalom álláspontja Magyarországon. Navracsics Tibor, aki nemrég még uniós biztos volt Orbán Viktor megbízásából, nemrég egy interjúban meg is erősítette, hogy a magyar eliten belül senki sem gondolkodik komolyan a kilépésről.

A magyar gazdaság verseny és életképtelen lenne az unión kivül

A nagy külföldi befektetők, akik a magyar export jórészét produkálják, kizárólag azért jöttek Magyarországra, mert ez az uniós tagállam, ahol élvezni lehet ennek előnyeit anélkül, hogy magas munkabéreket kellene fizetni mint Németországban vagy más fejlettebb tagállamban.

Pontosan tudja ezt Orbán Viktor is, aki nacionalista propagandával csak elfedi azt, hogy a külföldi tőke legszervilisebb kiszolgálói közé tartozik

– éppúgy mint a korábbi miniszterelnökök.

Másra ugyanis a térség kis és szegény államaiban nincsen lehetőség. Orbán ezért nem is az Európai Uniótól hanem az USA-tól és a nemzetközi pénzpiacoktól tart.

Matolcsy emlékezik

A Nemzeti Bank elnöke nemrég felidézte, hogy 2012-ben amikor az amerikai diplomácia megpróbálta meggyengíteni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, akkor Orbán Viktorral együtt fogadtak egy befolyásos amerikai pénzügyi szakértőt, aki fenyegető veszélyre hívta fel a figyelmüket. Eszerint az amerikai – és nyomukban más külföldi befektetők több milliárd dollár értékű magyar állampapírt fognak eladni, megindítva ezzel a forintot a lejtőn. Nem is beszélve arról, hogy a nagy pénzpiacok ismét aggódni kezdenének Magyarország fizetőképessége miatt. Matolcsy, aki akkor még nemzetgazdasági miniszter volt, ezt követően Orbán Viktor utasítására kidolgoztatott egy védő programot, amellyel sikerült elhárítani a pénzpiaci támadást.

Matolcsy – immár jegybank elnökként – ugyanettől tart, ahogy ezt a Magyar Nemzetben fel is vázolta. Ezért bírálta Varga Mihályt, mert a költségvetés deficitje oly mértékben növeli meg az államadósságot, hogy az már erőteljes pénzpiaci támadást eredményezhet még a jövő évi választások előtt. Csakhogy

Varga Mihály azért tervezett ilyen magas költségvetési deficitet, mert az EU idén ezt még megengedi, másrészt pedig Orbán Viktor ily módon nyerheti meg a választást – a polgárok jelentős részének megvásárlásával.

Az uniós milliárdok nagyon hiányoznak

A költségvetés számol az uniós milliárdokkal, melyek egyelőre nem érkeztek meg Orbán és Brüsszel vitája miatt. A nemzetközi pénzpiacok egyelőre nyugodtak, mert biztosak benne, hogy az uniós pénzek előbb vagy utóbb megjönnek – írta a Bloomberg korábban. Orbán és Brüsszel szeptember végéig még vitatkozhat, de még az idén megoldást kell találniuk. Orbánnak nagyon kellenek az euró milliárdok a választások megnyerésére, Brüsszelnek pedig kell Orbán aláírása sok közös elképzelésre, nem utolsósorban az uniós válságalap finanszírozására.

Több tízezer orvos hiányzik a lengyel egészségügyből

Magyarország és Lengyelország ebben is hasonlít egymásra: óriási az orvos hiány. A brüsszeli Politico szerint 20-50 ezer orvos hiányzik a lengyel egészségügyből. Ez nagyon sok egy 38 milliós országban, amelyet nagyon megviselt a Covid 19 világjárvány.

A járvány miatt az orvosok 9%-a tervezi azt, hogy elhagyja hazáját – állapította meg a Krakkói Egyetem kutatása még tavaly.

„Az orvosok a magán szektorba távoznak vagy pedig egy uniós államban próbálnak szerencsét”

– nyilatkozta a Politico tudósítójának Bartosz Fialek doktor, aki az orvosok szakszervezetének regionális főnöke Bydgoszcz városában. Mindez összefügg azzal, hogy a kormányzat alulfinanszírozza az egészségügyet, a GDP mindössze 5,3%-a jut rá. Ezzel sereghajtó az Európai Unióban – éppúgy mint Magyarország.

Az eredmény? Lengyelországban jut a legkevesebb orvos egy lakosra az Európai Unión belül – Ciprus után.

Rekord kivándorolás

2021 első negyedévében 200 orvos kért engedélyt a kivándorlásra , és ezzel megdőlt a korábbi rekord. Andrzej Matyja, az orvosi kamara vezetője katasztrófának nevezte a kivándorlási kedv fokozódását.

Lengyelországban a kormány – Magyarországtól eltérően – nem emelte lényegesen az orvosi fizetéseket. Kínosan szegényes béremelést kaptak a közegészségügyben dolgozó orvosok: bruttó bérük 1485 euróról 1489 euróra emelkedett.

A következmény? Kórház bezárások illetve egyes osztályok megszüntetése. Különösen a gyerekgyógyászat és a belgyógyászat került súlyos helyzetbe, mert nincs elég szakorvos.

Ígéretek vannak, de a pénzt Brüsszeltől várják

A Kaczynski rendszer azt ígéri a lengyeleknek, hogy az egészségügyi kiadások a GDP 7%-ára növekednek 2027-ig. Csakhogy ez elég messze van, az embereknek meg is kellene ezt érniük.

Az uniós helyreállítási alap 4,5 milliárd eurós életmentő injekciót jelentene az egészségügynek. Ebből 700 millió jutna közvetlenül a kórházaknak. Csakhogy Lengyelország kormánya – éppúgy mint a magyar – kötélhúzást folytat Brüsszellel. Az eredmény: a pénz egyelőre nem jön pedig óriási szüksége lenne rá a lengyel egészségügynek. Rókafogta csuka helyzet alakult ki: az EU azt szeretné, ha Lengyelország betartaná a jogállamiság vállalt feltételeit, de a Kaczynski kormányzat szerint a hazai jog felülírhatja az uniós jogot.

A jogvita levét az átlagos polgárok isszák meg, akik egyre kevésbé jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz a kórházakban.

A Covid járvány árát évtizedekig fizethetik a brit adófizetők

A londoni képviselőház közpénzekkel foglalkozó bizottsága ezzel a kellemetlen meglepetéssel szolgált legfrissebb jelentésében, melyet címlapon idéz az egész brit sajtó. Nem véletlenül  hiszen óriási összegről van szó pedig a járványnak még nincs is vége.

Máris 370 milliárd font fölé emelkedtek az állami kiadások a járvány miatt. Az átfogó jelentés csak jövőre készül el, de már ez az előzetes szám is mellbevágó: egészen pontosan 372 milliárd fontról van szó. Ami még szomorúbb: bár a kormányzat több mint 10 milliárd fontot adott ki, hogy megfelelő készletek álljanak rendelkezésre a járvány csúcspontján, de félő, hogy bár a pénzt kiadták, de a raktáron levő eszközök lehet, hogy nem bizonyulnak elegendőnek. Kiderült például, hogy több mint 10 ezer konténert még mindíg nem rakodtak ki a beszerzett Covid elleni eszközökből. 8,4 milliárd font értékű Covid ellenes eszközt ugyan megrendeltek külföldön, de mindmáig nem érkezett meg Nagy Britanniába. Közben egy májusi vizsgálat feltárta: több mint 2,1 milliárd font értékű Covid ellenes eszköz időközben használhatatlanná vált a raktárakban!

Mindezt miből?

Nagy Britannia rohamosan adósodik el, és ennek fő oka a korona vírus járvány. A brit állam csak júniusban 22,8 milliárd fontot vett kölcsön, és ezzel az államadósság elérte a 2200 milliárd fontot! Ilyen magas arány az éves GDP-hez viszonyítva 1961 óta nem volt Nagy Britanniában.

Mi következik ebből?

A közpénz ügyek bizottságának elnöke, Meg Hillier asszony el is mondta a brit adófizetőknek:

„Húsz éves kockázattal számolhatunk – elsősorban a kulturális szféra újraindításában -, de a többi területen is, és a kormánynak meg kell mutatnia, hogy kezelni tudja ezt a problémát.”

Közben pedig lassul a brit gazdaság – elsősorban a munkaerőhiány és az alapanyagok illetve a chip hiány miatt.

Mindez odavezetett, hogy sok szupermarketben nem lehet tejet és csirkehúst kapni. A Chicken King kiskereskedelmi lánc főnöke pedig arra figyelmeztet, hogy „olyan élelmezési válság fenyeget mint amilyet Nagy Britannia 75 éve nem látott!” – írja a londoni Daily Mail.

Az Amnesty International moratóriumot kér a kém szoftverekre

A Pegasus ügyek felderítésében döntő szerepet játszottak az Amnesty International informatikai szakértői, akiknek leleplezéseit azután 17 lap oknyomozó újságírói írták meg. Köztük volt a párizsi Le Monde is, amely közzétette az Amnesty International nyilatkozatát.

Azonnal állítsák le a Pegasus és más kémszoftverek eladását és felhasználását!

– követeli az Amnesty International arra hivatkozva, hogy „Az emberi jogok világméretű válságát jelzi a Pegasus ügy”.

A Forbidden Stories világosan megmutatta, hogy milyen veszélyekkel jár, ha valakit kémszoftverrel megfigyelnek – hangsúlyozza Agnes Callamard a nemkormányzati szervezet főtitkára. Nyilvánvalóan olyan esetekre céloz mint például a szaúdi újságíró ügye: a Washington Post publicistáját Pegasus szoftverrel figyelték, Isztambulba csalták, ahol megfojtották majd feldarabolták hazája főkonzulátusán. Halála után menyasszonyát és az újságíró szaudi családját is ezzel a kémszoftverrel figyelték tovább.

„Az izraeli NSO csak az egyik olyan cég, amely előállít és elad ilyen kémszoftvereket. Ez az egész ágazat a legalitás határán működik. Épp ezért le kell állítani az eladásokat és a kémszoftverek felhasználását mindaddíg amíg nem születik átfogó jogi szabályozás ennek ellenőrzésére” – követeli az Amnesty International.

Kiket figyeltek?

Több mint 50 ezer telefonszám van a listán – emlékeztet a Le Monde. Legkevesebb hatszáz politikusról és 180 újságíróról tudjuk, hogy megfigyelték őket a Pegasus szoftverrel. Marokkó, Mexikó és Szaúd Arábia az a három állam, ahol a legtöbb megfigyelés zajlott, de szerepel a listán Franciaország és Magyarország is. Párizsban Macron elnököt is ezzel figyelte a marokkói hírszerzés.

Macron két vizsgálatot követel

A francia államfő egyrészt a marokkói hírszerzéstől vár magyarázatot, másrészt pedig az izraeli kormánytól. Emmanuel Macron felhívta Naftali Bennett izraeli miniszterelnököt, hogy járjon utána az ügynek: miképp lehet egy terroristák megfigyelésére kidolgozott kémszoftvert használni a Francia Köztársaság elnöke ellen? Az NSO főnöke ugyanis úgy nyilatkozott, hogy figyelemmel kísérik: az eladott szoftverekkel kit figyelnek?!

Az NSO az engedélyeket még Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől kapta, aki személyesen felügyelte a szektort.

Az Amnesty International nyilatkozata ezzel kapcsolatban kifejezi azt a reményt, hogy
„miután magasrangú politikusok is a megfigyeltek között vannak, ezért a világ államai is szükségét érzik majd, hogy szabályozzák a kémszoftver szektort.”

A pedofil ügyek 30%-a katolikus egyházhoz kötődik

349 esetet tárt fel az az állami bizottság, amely tavaly kezdte meg a működését Lengyelországban. 100 bűncselekmény a katolikus egyházhoz köthető.

Az állami bizottság büntetőjogi eljárást is kezdeményezhet. Lengyelországban szigorú ítéletek szabhatók ki pedofil ügyekben: 5-30 éves börtönbüntetés. Igen súlyos esetekben pedig életfogytiglan is lehet a pedofil bűnös büntetése.

A katolikus egyház is vizsgálódik

2018 és 2020 között 368 pedofil ügyet regisztrált a katolikus egyház vizsgálóbizottsága. A bejelentések 39%-át megalapozottnak találta a vizsgáló bizottság, 51% esetében még tart a vizsgálat. Mindössze 38 bejelentést találtak megalapozatlannak.

A katolikus püspöki kar gyermekvédelmi felelőse attól tart, hogy a jövőben még több eset kerül napvilágra. Adam Znak kijelentette: „leleplezések hullámával nézünk szembe. Ez folyamatos, és egyáltalán nem csökken. Tartósan magas számokat tapasztalunk.”

Wojciech Polak, Lengyelország prímása sietett bocsánatot kérni mindazoktól „akiknek ártott a gonosz”.

A Vatikán nem elégedett a pedofil ügyek kezelésével Lengyelországban

A püspökök általában azt a megoldást választják, hogy a pedofil papokat áthelyezik, de ezzel egyáltalán nem oldják meg a problémát. Ferenc pápa megbízásából nemrég Lengyelországban járt Bagnasco bíboros, aki a krakkói érsek fő egyház megyéjében elkövetett pedofil ügyeket vizsgálta meg. Krakkó ex érseke nem más mint Stanislaw Dziwisz bíboros, aki korábban II. János Pál pápa titkára volt. Az érsek – több más egyházi vezetőhöz hasonlóan – azt a gyakorlatot folytatta, hogy nem jelentette a pedofil ügyeket az állami hatóságoknak. A pedofil papokat pedig új plébániára helyezte át vagyis nem oldotta meg a problémát. Stanislaw Dziwisz érsek nemrég nyugalomba vonult, de továbbra is óriási a tekintélye Lengyelországban hiszen a szentté avatott lengyel pápa titkára volt. Ferenc pápa ezért is küldött egy másik bíborost a Vatikánból a pedofil ügyek kivizsgálására Krakkóba, mert a lengyel katolikus egyház nem sietett a problémák feltárásával.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK