Fontos

Szputnyik V gyár Magyarországon?

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Budapesten tárgyal, a többi között arról, hogy építsenek-e Szputnyik V vakcina gyárat Magyarországon. Egyelőre az Európai Unión belül csakis Magyarországon oltanak a Szputnyik vakcinával, melyet az uniós gyógyszerellenőrzési hatóság még nem engedélyezett.

Oroszországban immár meghaladja a 100 ezret is a Covid 19 járvány halottjainak a száma. Ennek ellenére óriási a szkepszis a védőoltással szemben Oroszországban, amelynek gondjai vannak a Szputnyik V tömeg gyártásával.

Fordulat a gázpiacon

2020-ban nagyon lement a földgáz ára, mert a járvány miatt jórészt leállt a világgazdaság. Most viszont hiány mutatkozik energia hordozókból hiszen újraindult a világgazdaság. Az Európai Unió központjában aggódnak, mert a gáztárolók csak 60%-ban vannak feltöltve. Míg a mélyponton 3 dollár volt a földgáz árfolyama, jelenleg 15 dollár az azonnali szállitás árfolyama.

A Gazprom legutóbb jelezte, hogy csak minimális mértékben kívánja kihasználni az ukrajnai gázszállítás lehetőségeit, mert arra számít, hogy a jövőben az Északi Áramlat II. vezetéken tud földgázt szállítani Németországba. Erről is tárgyalt Merkel kancellár nemrég Moszkvában és Kijevben.

Minden bizonnyal erről is szó lesz Lavrov külügyminiszter budapesti tárgyalásain is.

Változik-e az USA orosz politikája Afganisztán után?

Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy szövetségeseit összefogja Oroszországgal és Kínával szemben. Kedden viszont Bidennek a G7 csúcson kínos kérdésekre kell válaszolnia az afgán fiaskó miatt. Minden szakértő egyetért abban, hogy Afganisztán ügyében Oroszország és Kína nélkül nincs megoldás.

Vajon felülvizsgálja-e Biden külpolitikáját? Korábban a magyar kormányt bírálat érte, mert jó kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Washingtonban ezek után talán másképp ítélik meg Oroszországot és Kínát. A magyar kormány pedig kevesebb kritikára számíthat azért, mert Budapesten fogadja Lavrov orosz külügyminisztert.

Áder: kiállunk Ukrajna területi szuverenitása mellett

Trianonra emlékezve a magyar államfő állást foglalt amellett, hogy a Krím félsziget továbbra is Ukrajna része annak ellenére, hogy Oroszország azt már bekebelezte. Áder János egy olyan tanácskozáson vett részt Kijevben, melyen Zelenszkij ukrán kormányfő megerősítette: Ukrajna célja a Krím felszabadítása.

A magyar államfő természetesen emlékeztetett arra is Kijevben, hogy a nyelvtörvény ellentétes a magyar és más nemzeti kisebbségek érdekeivel.

Lavrov Budapesten

A sors iróniája, hogy keddre várják Budapestre Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, akinek épp az az egyik legfőbb diplomáciai feladata, hogy a külvilággal elismertesse a jelenlegi helyzetet vagyis azt, hogy a Krím félsziget Oroszország és nem Ukrajna része.

Bár Áder János a trianoni békét emlegette a Krím félsziget kapcsán, de az analógia távolról sem pontos. Az egykori tatár kánságot a cár csapatai foglalták el, és így lett Oroszország része. Ahol azután berendezkedett az orosz flotta, melynek parancsnoksága Szevasztopolban volt. A szovjet időkben sokáig fennmaradt ez az állapot, de Nyikita Szergejevics Hruscsov odaajándékozta a Krímet Ukrajnának egy jeles évfordulón amikor Oroszország és Ukrajna egyesülését ünnepelték. Ez nem pusztán gesztus volt, a Szovjetunió akkori első embere így akarta biztosítani az ukrajnai kommunisták támogatását, mert az volt akkor a legerősebb csoportosulás a birodalmat kormányzó pártban.

Miután amerikai támogatással Kijevben megbuktatták Putyin emberét, Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, ahol egy népszavazás szentesítette az aktust.

A Krím félszigeten viszonylag kevés ukrán lakik. A lakosság többsége orosz, és a legnagyobb kisebbség sem ukrán hanem tatár.

Lavrov orosz külügyminiszter nyilván nem erről tárgyal majd Budapesten hanem a földgázról, a Szputnyik V vakcináról, és arról, hogy az afganisztáni összeomlás után újfajta világrend van kibontakozóban, mert az USA immár nem negligálhatja Oroszországot és Kínát oly könnyedén ahogy ezt Biden amerikai elnök szövetségeseinek javasolta még júniusban.

Kínai-orosz-iráni-pakisztáni együttműködés Afganisztánban

Irán kész együttműködni Pekinggel”a béke érdekében Afganisztánban” – ezt közölte az ország nemrég beiktatott új kemény vonalas államfője Hszi Csinping kínai elnökkel, aki telefonon érdeklődött Teherán álláspontja iránt. Ebraham Raisi iráni elnök ugyanezt mondta Vlagyimir Putyinnak is.

„Az afgán társadalom különböző erőinek össze kell fogniuk, hogy kihasználják az USA kivonulását arra, hogy megteremtsék a békét és a stabilitást az országban” – közölte Irán elnöke. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Afganisztán népességének jelentős része a perzsához közelálló nyelven beszél, és a lakosság egy része siita vallású, melyet a szunnita tálibok eddig nem nagyon toleráltak. Emiatt Iránnak kifejezetten rosszak voltak a kapcsolatai a tálib rendszerrel, melyet sohasem ismert el. Az utóbbi időben viszont az iráni diplomácia már azt hangsúlyozta, hogy „a tálibok a megoldás részét képezik Afganisztánban”. Iránban abban bíznak, hogy a közös Amerika ellenesség egyesíti őket a tálibokkal, akik most mérsékeltebb politikát folytatnak majd a nemzeti és vallási kisebbségekkel szemben. A tálibok ezt meg is ígérték, de sokan nem hisznek nekik, mert korábbi uralmuk idején a pastu szunnita többségre hivatkozva a tálibok teljhatalmat gyakoroltak. Csakhogy ez a többség minimális, ezért mostanában a tálibok új politikát ígérnek.

A Keresztapa mérsékletre int

A tálib szervezetet a pakisztáni titkosszolgálat hozta létre az USA kifejezett kérésére azokban az időkben amikor a szovjet hadsereg ellen az amerikaiak felfegyverezték az iszlamista erőket. Akkoriban még szoros volt az együttműködés Pakisztán és az USA között. Ám időközben Washington Pakisztán ősellenségével, Indiával kötött paktumot Kína ellen. Ezért Pakisztán Amerika ellen fordult, és még szorosabbá tette az együttműködést Kínával.

A tálib tisztikart a pakisztáni titkosszolgálat képezte ki vagyis az együttműködés személyi alapja garantált. Pakisztán titkosszolgálata tisztában van azzal, hogy a tálibok nem zárkózhatnak el a világtól mint első uralmuk idején tették. Akkor csak három állammal álltak kapcsolatban: Pakisztánnal, Szaúd Arábiával és az Egyesült Arab Emirátussal. Most mind Kína mind Oroszország jelezte: kész az együttműködésre a tálib rendszerrel. Sőt az oroszok közvetítő szerepet is vállaltak a tálibok és a nemzeti kisebbségek fegyveres csoportjai között.

Mi lesz az afgán diplomatákkal?

Döntő többségük nyugati egyetemeken nevelkedett, és rendszeresen bírálta a tálibokat. A moszkvai nagykövet, aki korábban Nagy Britanniában és az USA-ban képviselte a hazáját, Twitteren most is bírálja a tálibokat. A Moscow Times értesülése szerint Szaid Javid hamarosan menedékjogot kérhet valamilyen nyugati államban.

Tadzsikisztánban az ottani afgán nagykövet már nyíltan szakított az Afganisztánban uralomra jutott tálibokkal: „nem hiszem, hogy meg lehetne bízni bennük!” – nyilatkozta az Eurasianetnek.

Pedofil ügyeket eltussoló érseket ítélt el a Vatikán

Wroclaw városának nyugalmazott érsekét, a 83 éves Marian Golebiewskit bűnbánatra kötelezte a Vatikán, amely egymás után vizsgálja meg a pedofil ügyek kezelését Lengyelországban.

Bagnasco vatikáni bíboros nemrég tett látogatást Lengyelországban, hogy személyesen ellenőrizze a vizsgálatot, mert a lengyel püspöki kar ügybuzgalma e téren bírálatot váltott ki Rómában.

Miben találta vétkesnek a Vatikán Wroclaw ex érsekét? Abban, hogy nem vizsgálta ki illetve eltussolta a pedofil papok ügyeit fő egyházmegyéjében 1996 és 2003 között. Ezzel rossz példát adott az egész lengyel püspöki karnak hiszen Wroclaw érseke a katolikus egyház egyik legtekintélyesebb vezetőjének számít.

Az idős főpap ezentúl a nyilvánosság előtt nem képviselheti a római katolikus egyházat.

Hasonlóképp büntette meg a Vatikán Gdansk egykori érsekét, akit ráadásul ki is tiltottak egykori főegyházmegyéjének területéről.

Hasonló vizsgálat folyik Lengyelországban Stanislaw Dziwis bíboros, egykori krakkói érsek ellen. Ez azért különösen kényes ügy, mert ő volt II. János Pál pápa személyi titkára a Vatikánban 1978 és 2006 között. A pápa halála után nevezték ki Krakkó érsekévé és akkor kapta meg a bíborosi kalapot is.

A szentté avatott pápa különösen tisztelt személy Lengyelországban, ezért egykori titkárának elítélése a Vatikán számára komoly egyház politikai döntésnek számít.

Ferenc pápa ugyanakkor el van szánva arra, hogy azokat a püspöki karokat, melyek nem vizsgálják ki a pedofil ügyeket, megregulázza. Chile egész püspöki kara például beadta lemondását, mert a pedofil ügyeket évtizedekig eltussolta.

A CIA Afganisztánban marad?

Arról nyilatkozott William Burns a CIA igazgatója, akit az egyik legfőbb felelősnek tartanak az USA kudarcáért, hogy a CIA Afganisztánban marad.

A hírszerző főnök most azt mondta, hogy „hibernálják” hálózatukat. ugyanakkor az amerikaiak kémei életveszélyben vannak a tálibok országában, és aligha valószínű, hogy sietnének életüket áldozni Washingtonért, amely ilyen csúnyán cserbenhagyta őket.

Egy magát megnevezni nem kívánó magyar titkosszolgálati szakértő  szerint Williams Burns szépíti a helyzetet, hogy így mentse a látszatot.

„A tálibok mögött felsejlik a pakisztáni titkosszolgálat, amely nagyon önjáró és kiszámíthatlan partnere az Egyesült Államoknak. Az biztos, hogy Pakisztán információval és kiképzéssel segítheti a tálibokat. Az iráni és a török titkosszolgálat is profitálhat a káoszból” – nyilatkozta egy magyar titkosszolgálati szakértő a HVG-nek.

Az USA a saját csapdájába esett bele

A pakisztáni titkosszolgálat az amerikaiak kérésére szervezte meg a tálib mozgalmat azt követően, hogy a szovjet hadsereg lerohanta Afganisztánt. Válaszul Moszkva felrobbantotta a pakisztáni elnök helikopterét.

A tálibok és az amerikaiak oldalán harcolt akkoriban Oszama bin Laden, aki azután Afganisztánban szervezte meg a szeptember 11-i terrorakciót az USA ellen. Az amerikaiak épp emiatt vonultak be Afganisztánba.

20 év alatt alaposan megváltozott a diplomácia képlet Ázsiában.

A feltörekvő Kínával szemben az USA szövetséget hozott létre, melynek egyik kulcs állama India. Az amerikai-indiai szövetség, amely Trump elnök idejében jött létre, óriási csapást mért Pakisztánra, amely esküdt ellensége Indiának. A tálibok emiatt terrorakciót hajtottak végre India kabuli nagykövetsége ellen.

A pakisztáni titkosszolgálat újra a tálibok támogatója lett, de míg ez a nyolcvanas években az USA támogatását jelentette, most épp ellenkezőleg: az USA ellen szövetkeztek.

Muzulmán blokk az USA ellen

Afganisztán, Pakisztán és Irán egyaránt USA ellenfelévé vált, és párhuzamosan egyre javult a három állam viszonya Kínához. Bár a tálibok és Pakisztán lakosságának többsége szunnita muzulmán míg Iránban a siita irányzat az államvallás, ez nem kell, hogy megzavarja az államok együttműködését.

A kínaiak évtizedek óta kiváló kapcsolatokat ápolnak Pakisztánnal. Amikor megérkezett a kínai védőoltás Pakisztánba, akkor azt a miniszterelnök fogadta a repülőtéren.

Irán Kína legnagyobb olajszállítójává vált noha az USA szankciókkal próbálja megfojtani az iszlamista rendszert.

A kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel Tiencsinben nem sokkal Kabul elfoglalása előtt.

A tálib vezérek ígéretet tettek, hogy nem indul meg az iszlám dzsihád Kelet felé, ahol a Hszincsiang-Ujgur tartományban többmillió muzulmán él – szigorú kínai ellenőrzés alatt.

Cserébe Kína gazdasági együttműködést ígért.

Peking persze több húron is játszik: megpendítette azt a gondolatot, hogy az ENSZ békefenntartó csapatokat küldhetne Afganisztánba. Ehhez viszont szükség lenne mind az USA mind pedig Kína szavazatára a Biztonsági Tanácsban, hogy Oroszországról már ne is beszéljünk.

Ellenzéki televíziós csatorna – külföldi ügynök

Putyin nem tréfál: az orosz hatóságok külföldi ügynökké nyilvánították a legnagyobb ellenzéki televíziós csatornát, amely már csak interneten működik.

A Dozsgy csatorna gyakran bírálta a Putyin rendszer elnyomó intézkedéseit az ellenzékkel szemben. Részletesen beszámolt arról, hogy Alekszej Navalnijt milyen módszerekkel próbálta meg lehetetlenné tenni a rendőrség Oroszországban. Az ellenzéki vezér jelenleg börtönben van mondvacsinált vádak alapján, és Putyin mosolyogva közölte a nyugati sajtóval: nem garantálhatja, hogy Navalnij élve hagyja el a börtönt!

A külföldi ügynök megnevezés azt jelenti az orosz jogban, hogy a szóbanforgó személyt vagy szervezetet valójában államellenes összesküvőnek tekintik. Eszerint a hatóságok szinte bármikor bármiért felléphetnek velük szemben.

Putyin tart a választásoktól

Az orosz elnök népszerűségének alapja az, hogy garantálja a rendet és az életszínvonalat. Az elsővel nincs is gond: Putyin titkosszolgálati képzettsége és múltja a garancia erre. A gazdaság viszont bajban van, mert Oroszország messze lemaradt a negyedik ipari forradalomban, melyet az informatika indított el. Továbbra is csak nyersanyagokat és fegyvereket képes exportálni.

Az olaj és a földgáz ára pedig hullámzik. Miután a globális gazdaság újraindul, megnőtt az igény az orosz nyersanyagokra is. Putyin tehát feltöltheti az orosz államkasszát.

A problémát most elsősorban a vírusválság jelenti, amely megmutatta: Oroszország egészségügyi hálózata végzetesen elmaradt a világ többi részétől. A koronavírus halálos áldozatainak a száma már meghaladja a 100 ezret is, és a járvány tovább terjed. Egyre többen bírálják az orosz egészségügyet. Azok az orvosok, akik ezt hangosan megteszik, kiesnek az ablakon. Putyin ügyel arra, hogy eltitkolja a világ elől a gyászos állapotokat, de a probléma megoldására már nem képes. Ezért kell betiltani vagy idegen ügynökké nyilvánítani a kritikus sajtót Oroszországban, ahol e tekintetben egyre inkább visszaköszönnek a szovjet viszonyok.

NATO válság az afganisztáni fiaskó után

Az észak-atlanti szerződés ötödik paragrafusa garantálja azt, hogy minden tagállam a magáénak érzi a másik háborúját. Ezen az alapon bíznak abban az európai államok, hogy veszély esetében az USA megvédi őket. Ezért vettek részt az afganisztáni békefenntartásban, és mi lett belőle?

Biden egyedül döntött a kivonulásról, amelynek a következményei katasztrófálisnak bizonyultak.

Az USA kihátrálhat Európa mögül?

Ezt a kínos kérdést teszi fel a londoni Financial Times, amely elszánt híve az amerikai szövetségnek. Már Trump is meglebegtette, hogy az USA garanciái bizonytalanokká válhatnak. Ezen a címen ösztönözte amerikai fegyverek vásárlására szövetségeseit.

Biden azt igérte, hogy visszatér a Trump előtti világ: Európa megbízhat Amerikában. Sőt arra szólította fel európai szövetségeseit, hogy forduljanak szembe Oroszországgal és Kínával, melyeket az USA stratégiai ellenfélnek tekint. Ez óriási áldozat lenne Európától hiszen Kína az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere, sőt a brexit után Nagy Britanniában is az lett.

Az oroszok és a kínaiak nemrég közösen nagy hadgyakorlatot tartottak, hogy megmutassák a világnak és főként Amerikának: van versenyképes haderő Eurázsiában!

Vége a Pax Americana-nak?

A Kreml véleményét megfogalmazó Rt.com nyíltan erre utal mondván Amerika elveszítette a szavahihetőségét az afganisztáni fiaskóval. Kiderült, hogy az USA 20 éves megszállás után képtelen volt reálisan felmérni az erőviszonyokat abban az országban, amelyre sok-sok milliárd dollárt költött mint kiderült teljesen hiába.

Washingtonban most mindenképp újra kell gondolnia a stratégiát, mert a csúfos kudarc Afganisztánban azt mutatta meg, hogy az amerikai hírszerzés nem képes reális képet adni egy számára döntő fontosságú problémáról.

Milyen lesz Biden új külpolitikája?

Az irány hamarosan kiderülhet amikor az USA elnöke videó konferencián tárgyal szövetségeseivel. Decemberben pedig az amerikai diplomácia demokrácia csúcstalálkozót akar rendezni, amely az afganisztáni demokrácia bukása után kissé talán furcsa lesz. Beszélni persze lehet a demokráciáról, amelyet nem sikerült megvédeni Afganisztánban, és amelyről különben sem nagyon tudni, hogy mit is jelent a globalizált világban, amelyben még az USA is oly nehezen tájékozódik.

Az EU el akarja kerülni a tömeges bevándorlást Afganisztánból

A tálibokkal tárgyalni kell – hangsúlyozta az Európai Unió külügyi főképviselője. Josep Borrell szerint ráérünk még azon töprengeni, hogy az EU elismerje-e a tálib rendszert, mert jelenleg más problémák várnak megoldásra.

A legfontosabb derült ki az uniós külügy és belügyminiszterek tanácskozásán kimenekíteni Afganisztánból azokat a tolmácsokat, akik az uniós nagykövetségek megbízásából dolgoztak, és emiatt életveszélyben érzik magukat Afganisztánban.

Az Európai Unió belügyi biztosa szerint el kell kerülni a tömeges bevándorlást, és erre többféle megoldás is kínálkozik. Ylva Johansson szerint fékezni kell a kivándorlási hullámot Afganisztánból. Ezért jó lenne elérni, hogy a tálibok engedélyezzék a nemzetközi segélyszervezetek működését az országban. Ez az uniós diplomácia egyik fő célja jelenleg.

A másik megoldás: a szomszédos államok segélyezése abból a célból, hogy tartsák a saját területükön az afgán menekülteket.

Három országgal folynak tárgyalások ebben az ügyben: Törökországgal, Iránnal és Tadzsikisztánnal. Mindhárom állam jelentős összegű uniós támogatásra számíthat, ha befogad nagyszámú afgán menekültet.

A Der Spiegel szerint nincs ok aggodalomra

A hamburgi lap arra hívja fel a figyelmet, hogy nem fenyeget olyan migráns áradat mint korábban, mert kiépült a határok biztonsági rendszere vagyis az Afganisztánból szárazföldön kivándorló emberek nem érnek el Európába! Törökország már jelezte, hogy falat épít , hogy megakadályozza a tömeges bevándorlást Keletről.

Az Európai Uniónak nyilvánvalóan jelentős pénzébe fog kerülni, hogy megakadályozza az újabb migrációs hullámot, de az előzőnek is úgy vetett véget Merkel kancellár, hogy kialkudott egy migráns egyezményt Törökországgal.

A belorusz probléma

Lukasenka elnök azzal válaszol az uniós szankciókra, hogy országán keresztül átengedi a keleti bevándorlókat. Ezek egyelőre főként Irakból érkeznek, de a közeljövőben az afgán kivándorlók is felfedezhetik a belorusz kiskaput, amely elsősorban Lengyelországot és Litvániát fenyegeti. A két államnak Brüsszel támogatást ígért, hogy meg tudják állítani a Belaruszból érkező migránsokat.

Az afgán válságra hivatkozva Macron francia elnök átfogó uniós migrációs tervet sürgetett, de augusztusban mindenki szabadságon van, ezért erre egyelőre várni kell. Ráadásul szeptemberben választásokat tartanak Németországban, és az új kancellártól várja mindenki az Európai Unióban, hogy ebben a tekintetben is irányt mutasson. Merkel kancellár az egész EU nevében tárgyalt Erdogan török elnökkel, és lehet, hogy az utóda is erre kényszerül majd, ha meg akarja oldani az afgán bevándorlók problémáját.

Meghalt a varsói gettó utolsó harcosa

A nagy családom a legfőbb győzelem a nácik fölött – hirdette Leon Kopelman, aki valószínűleg az utolsó túlélője volt a varsói gettó harcainak.

„1942-ben amikor 18 éves voltam, és az édesanyám 40, elvitték őt Treblinkába. Akkor kezdtem el a harcot a nácik ellen” – nyilatkozta a veterán harcos, aki egész családjával a gettóba kényszerült Varsóban.

Leon Kopelman a társaival együtt megkezdte a nácik levadászását a gettóban. A végső összecsapásra 1943 áprilisában került sor az gyengén felfegyverzett zsidó önvédelmi osztagok (ZOB) és az SS között.

„Én a bunkerben voltam a végén. Az SS közölte: ha nem jövünk elő, és nem adjuk meg magunkat, akkor lángszórókkal végeznek velünk. Nem akartam elevenen elégni, ezért a többiekkel együtt előjöttem, és megadtam magam.”

Többezren haltak meg a varsói gettó felkelésben, a legtöbben elevenen elégtek. A többieket Treblinkába szállították. De voltak kivételek. Az SS autókhoz értő szerelőket keresett, és Kopelman azt hazudta, hogy ért a kocsikhoz. Később börtönbe került, de lengyel szabadságharcosok kiszabadították a varsói felkelés során 1944-ben. Ezek után velük együtt küzdött Lengyelország felszabadításáért.

1945-ben Olaszországon át Palesztinába hajózott, ahol találkozott édesapjával és nővérével, akik szintén túlélték a vészkorszakot.

A fiatal Kopelman csatlakozott a zsidó önvédelmi erőkhöz, amelyekből megalakult az izraeli hadsereg. Részt vett a harcokban, melyek eredményeképp megalakulhatott Izrael állam 1948-ban. Ekkor találkozott későbbi feleségével, akivel több mint hetven évig éltek házasságban. A feleség: Hava néhány hónappal férje előtt halt meg.

Három gyermekük született, kilenc unokájuk és három dédunokájuk jelentette a nagy családot, melyre Leon Kopelman oly büszke volt.

BRICS, az elpuskázott vakcina diplomácia

Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködése, a BRICS nagy lehetőséget kapott a vírusválság idején, hogy egységes fellépéssel megmutassa: képes alternatívát képviselni a Nyugattal szemben. Ez enyhén szólva nem sikerült – állapitja Dél Afrika nemzetközi ügyekkel foglalkozó intézetének szakértője, aki a Project Syndicate oldalon fejtette ki a véleményét.

1 millió 250 ezer ember halt meg a Covid 19 járványban ebben az öt országban. India a világ legfertőzöttebb országa és Brazília is benne van az első háromban.

Ez összefogásra ösztönözhette volna a Brics országokat annális inkább, mert a fejlett államok megszerezték a világ vakcináinak több mint az egyharmadát miközben a népességük csak 13%-ot tesz ki a világon.

Egy dél-afrikai egyetem videó konferenciája ebben az ügyben megállapította, hogy

„a BRICS államok különbözőképpen próbálják megoldani a problémákat, és ebben is következetlenek. Együttműködésről pedig nemigen lehet beszélni.”

Ez azért különösen szomorú, mert még a mostani vírus válság előtt, 2018-ban Dél Afrika kormánya javasolta, hogy hozzanak létre egy közös vakcina kutató központot. Ez be is került a johannesburgi nyilatkozatba – hangsúlyozza Luanda Mpungose, dél-afrikai szakértő. A központ még nem jött létre, de sokan abban reménykedtek, hogy lesz valamiféle együttműködés a BRICS államok között hiszen közülük többen is előállítanak vakcinákat a koronavírus ellen. Ehelyett ezek a védőoltások vegyes visszhangot váltottak ki magán a BRICS-en belül is.

Az oroszok elsőként jöttek ki a Szputnyik V vakcinával, amelyről azt állítják, hogy 92%-ban hatékony, de a WHO még mindig nem hagyta jóvá a védőoltást.

A brazil hatóságok leállították a védőoltási kampányt a Szputnyik V-vel, mert sok mellékhatást tapasztaltak. Azután idén júniusban újra engedélyezték a Szputnyik V oltást Brazíliában. Importáltak 928 ezer vakcinát Oroszországból. India 125 millió vakcinát kapott, de az 1,3 milliárd lakos számára ez is kevés.

Dél Afrikában a hatóságok egyelőre nem engedélyezték a Szputnyik vakcinát, újabb információkat kértek az orosz cégtől.

Bár a gyógyszer engedélyezési hatóság erős politikai nyomás alatt áll, hogy engedjen be Dél Afrikába „nem nyugati vakcinát”, de a testület szakmai alapon ellenáll.

A WHO a Szputnyikkal ellentétben engedélyezett két kínai vakcinát (SinoPharm és Sinovac). Indiában a hatóságok jelezték, hogy elvben lehetne már használni a kínai vakcinákat, de a gyakorlatban nem lehet tudni, hogy erre mikor kerülhet sor. India a világ legnagyobb vakcina előállító állama. Az Astra Zeneca helyi változatát elő is állitja, de ennek ellenére mindössze a lakosság 8,9%-át sikerült beoltani a korona vírus ellen.

Brazília résztvett a Sinovac kísérletekben, és használja is a vakcinát.

Közben Dél Afrikában a Biovac megállapodott a Pfizerrel a Biontech védőoltás gyártásáról. Ez csak jövőre kezdődik addig is permanens a vakcina hiány Dél Afrikában, ahol a lakosságnak csak a 6,9%-a kapta meg mindkét védőoltást.

Mi van a licencekkel?

India és Dél Afrika vakcina gyártó cégeinek nincsen meg a védőoltások licence, ezért arra kérték – más államokkal együtt – a WTO -t tavaly októberben, hogy átmenetileg tegye ingyenessé a koronavírus elleni védőoltások licenceit. Ezt Kína és Oroszország kezdetben nem támogatta hiszen nekik is volt vesztenivalójuk. Nyolc hónappal később idén júniusban  alakult ki az egységes BRICS álláspont ebben az ügyben: közösen kérik az ingyenes licencet, melyről a nyugati cégek hallani sem akarnak.

Brazília az USA álláspontjához kötötte a magáét pontosabban Donald Trumpéhoz vagyis határozottan ellenezte az ingyenességet.

A brazil álláspont csak azután változott meg az év elején, hogy Donald Trump megbukott, és Joe Biden egészen másképp viszonyult az ingyenességhez. Ráadásul India bejelentette, hogy bizonyos kulcs államok előnyt élvezhetnek a vakcina elosztásakor.

India és Dél Afrika nagy vakcina gyártó és exportőr, de ez nem szabad, hogy eltántorítsa őket az ingyenesség támogatásától – hangsúlyozza a dél-afrikai szakértő. A BRICS államoknak gyorsan létre kellene hozniuk a tervezett közös vakcina kutató intézetet és fokozni az együttműködésüket ezen a téren.

Jelenleg ugyanis az látszik, hogy a BRICS elpuskázott egy nagy lehetőséget amikor megmutathatta volna, hogy a világ kormányzásának a reformja, melyet javasol, mit is jelentene a gyakorlatban. Sőt kétségessé vált, hogy mennyire képes közösen válaszolni a globális kihívásokra.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK