Fontos

Omicron, a „nagyon magas” kockázat

A koronavírus új Omicron-változata globálisan „nagyon nagy kockázatot ” jelent – figyelmeztetett hétfőn a WHO, miközben rávilágított arra a sok bizonytalanságra, amelyek még mindig övezik a változat veszélyességét és átvihetőségét. 

„A mai napig nem érkezett jelentés az Omicron változattal kapcsolatos halálesetről”

– áll a szervezet hétfőn közzétett műszaki dokumentumában, amely egyben tanácsot ad a hatóságoknak, hogy próbálják meg megfékezni az új változat terjedését.

„Tekintettel azokra a mutációkra, amelyek menekülési potenciált adhatnak az immunválasznak, és esetleg előnyt jelenthetnek a fertőzőképesség szempontjából, nagy a valószínűsége annak, hogy az Omicron globálisan elterjed ”

– mondta a szervezet azon országok listáján, ahol kimutatható.

” Ezen jellemzők függvényében a Covid-19 jövőbeni csúcsai lehetnek, amelyek súlyos következményekkel járhatnak különböző tényezőktől függően, és különösen, hogy hol fordulnak elő ezek a csúcsok ”

– tette hozzá a WHO, amely pénteken a változatot még csak „különlegesnek” minősítette.

A szervezet ugyanakkor hangsúlyozza, hogy sok az ismeretlen tényező ezen a változaton: nem ismert pontosan fertőzőképessége, amely akár a megfigyelt mutációk velejárója, akár annak a ténynek köszönhető, hogy ez a változat jobban képes elkerülni az immunválaszt. nem ismert a meglévő Covid-ellenes vakcinák által biztosított védelem szintje a fertőzőképesség és a betegség súlyossága tekintetében, ahogy az sem: a változat okoz e súlyosabb tüneteket.

Amit tudunk, és amit nem tudunk az Omicronról

Az Omicron körülbelül 50 olyan mutációt hordoz, amelyet korábban nem tapasztaltak kombinációban, köztük több mint 30 mutációt azon a tüskeproteinben, amelyet a koronavírus használ az emberi sejtekhez való kapcsolódáshoz.

További kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy az Omicron mutációgyűjteménye lehetővé teszi-e a változat számára, hogy elkerülje a vakcinák vagy fertőzések elleni immunitást. Az sem világos, hogy az általa okozott betegség súlyosabb vagy kevésbé súlyos-e, mint a többi változat.

Amit tudunk:

  • A B.1.1.529 novemberben jelent meg először Dél-Afrikában. A változat jelenleg nagyon gyorsan terjed ott – különösen Gautengben, a legnépesebb tartományban, amelyben Johannesburg is található, az utóbbi időben hatalmasra nőtt az új fertőzések száma. Eddig a változat száz körüli szekvenciájáról esett szó. A B.1.1.529-et már több kontinensen is megtalálták.
  • Sok ország mostanra utazási korlátozásokat vezetett be. Az Európai Unió számos  tagállama  beutazási tilalmat rendelt el (Magyarország is) Dél-Afrikából, Lesothoból, Botswanából, Zimbabwéből, Mozambikból, Namíbiából és Eswatiniből, amit a brit kormány követett.
  • A változat nagyszámú mutációjában különbözik a többitől. Összesen 32 mutációt hordoz magában a fontos tüskeproteinben, a vírus azon részében, amellyel az emberi gazdasejtekhez kötődik, és behatol azokon. Nyolc mutációval a delta-változat lényegesen kevesebb változást mutat. Ezenkívül a B.1.1.529 számos mutációt hordoz genomjának más részein is.
  • A mutációk közül három az úgynevezett furin hasadék közelében található, ami nagyon fontos a vírus számára. Ez fertőzőbbé teheti a B.1.1.529-et.
  • A Nextstrain genomadatbázisban most már létezik a B.1.1.529  szekvenálási elemzése, amely megmutatja a különbségeket.

Amit nem tudunk:

  • Még nem lehet megbecsülni, hogy a B.1.1.529 mely országokban terjedt el már, különösen az afrikai kontinensen. Terjedése nagyon dinamikusan növekszik. Ezenkívül a vírusmintáknak csak egy kis részét szekvenálják. Tehát nagyszámú be nem jelentett esetnek kell lennie. Az utazási korlátozások előnyei sem tisztázottak. Néhány szakértő nemrégiben azt gyanította, hogy már túl késő lehet.
  • Az, hogy az új változat mennyire veszélyes, egyelőre nem világos.  A tüskemutációk óriási száma nem feltétlenül mond semmit az általuk jelentett veszélyről. A szakértők előrejelzései azonban borúsak. A WHO-t pénteken tájékoztatják, majd hivatalosan aggodalomra okot adó variánsként jellemezték (VOC).
  • Egyelőre nem tudni, hogy a B.1.1.529 valóban fertőzőbb-e, mint más változatok, például a Delta. A Covid-19 diagnosztikájára és terápiájára gyakorolt ​​következmények sem tisztázottak. Azt még látni kell, hogy az új változat képes-e kiszorítani a Deltát világszerte, és az uralkodó variánssá válni.
  • Az is csak találgatás, hogy a vakcinák mennyire lesznek hatékonyak az új változat ellen. De itt sem jók a prognózisok. James Naismith, az Oxfordi Egyetem biológusa szerint a jelenleg elérhető koronavakcinák „szinte biztosan” kevésbé hatékonyak. Dél-Afrikában nagyon alacsony az átoltottság, ami korlátozza az eddigi adatok értékét – a vírus terjedését illetően is.
  • A B.1.1.529 eredete szintén nem világos. A korábban ismert változatokhoz képest sok eltérése miatt egészen más vonalból származhat. Egyes szakértők úgy vélik, hogy egy állattól származhatott, és onnan ugrott vissza az emberekhez. A gyenge immunrendszerű embereket is olyan táptalajnak tekintik, ahol a vírus drámaian megváltozhat.

(A Spiegel nyomán)

Támad az Omicron

A B.1.1.529 néven ismert új Omicron változatot az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „aggodalomra okot adó” változatnak minősítette. Dél-Afrikában, Botswanában, Belgiumban, Hongkongban, Izraelben és jelenleg az Egyesült Királyságban és legutóbb Németországban és Olaszországban is  azonosították.

Lawrence Young professzor, a Warwicki Egyetem virológusa szerint „nagyon valószínű, hogy a jelenlegi vakcinák védelmet nyújtanak az Omicron súlyos betegségei ellen, mint az összes korábban azonosított vírusváltozat esetében”.

Az USA, Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és az Európai Unió is korlátozásokat vezet be az új Covid-19 variáns miatt fokozottan veszélyeztetett dél-afrikai országokból induló járatokra.

A tudósok versenyt futnak az idővel a meglévő vakcinák hatékonyságának ellenőrzésével.

A Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson megerősítette, hogy tesztelni kívánja vakcináit az Omicron koronavírus-változata ellen. Ezek a bejelentések azt követően érkeztek, hogy az új variáns 32 lehetséges mutációt tartalmaz a tüskeproteinben, amely a vírus azon része, amelyet sok vakcina megpróbál megtámadni. Mindhárom vállalat megkezdte a tesztelést a törzs ellen, amely az előrejelzések szerint akár 500%-kal jobban átvihető, mint bármely más változat, amelyet a járvány kezdete óta láttak.

„Megértjük a szakértők aggodalmát, és azonnal vizsgálatokat kezdeményeztünk az [Omicron] változattal kapcsolatban”

– áll a BioNTech közleményében. A vállalat kifejtette, hogy a tesztek adatai legalább két héten belül elérhetőek lesznek, mondván, hogy az adatok „több információt fognak adni arról, hogy az [Omicron] egy menekülési változat lehet-e, amely szükségessé teheti oltóanyagunk módosítását, ha a változat globálisan elterjed.”

A Pfizer és a BioNTech úgy véli, amennyiben szükséges körülbelül hat héten belül elkészül a Pfizer vakcina új verziója.

Omikron, a rettegett

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „aggasztónak” minősítette az újonnan felfedezett B.1.1.529 (Omikron) koronavariánst. Ezt az ENSZ szervezete jelentette be szakértőkkel folytatott konzultációt követően. A változat a görög Omicron nevet kapta a WHO-tól.

„Ez a változat nagyszámú mutációt tartalmaz, amelyek közül néhány aggasztó”

Többek között az úgynevezett tüskeprotein több helyen is eltér a SARS-CoV-2 eredeti változatától – vagyis attól a ponttól, amely a szervezet saját sejtjeivel való dokkolásért és végső soron fertőzésért felelős.

A koronavírus új változatát először Dél-Afrikában találták meg, de nem világos, hogy onnan származik-e. Botswanában is regisztráltak eseteket, és ezt követően az Izraelbe, Belgiumba és Hongkongba visszatérő utazók körében észlelték a változatot.

Wolfgang Preiser virológus, aki a dél-afrikai Stellenboschi Egyetemen dolgozik, azt mondta a DW-nek, hogy aggodalomra ad okot, hogy a vírus elkerülheti az immunválaszt. „Ez azt jelenti, hogy másokat is megfertőzhet, akik korábban megfertőződtek és felépültek.” A beoltott emberek is érintettek lehetnek. „Jelenleg nagyon aktívan kutatjuk” – mondta Preiser. 

Működnek az oltások?

A BioNTech/Pfizer, a Johnson&Johnson, a Moderna és az AstraZeneca vakcinagyártók bejelentették, hogy alaposan megvizsgálják az új Omikron változatot, hogy vakcináik milyen mértékben védenek a fertőzésekkel szemben. A BioNTech legkésőbb két héten belül szeretné megadni az első válaszokat. 

Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) Dél-Afrikában azonosított változata egyértelműen különbözik az eddigiektől, de a Pfizerrel már hónapokkal korábban felkészültek egy escape-változat felbukkanására ez azzal is járhat, hogy módosítani kell a Pfizer/BioNTech-oltóanyagot – mondta a német BioNTech szóvivője pénteken.

A hírvivő RNS (mRNS) technológiára épülő vakcinát mintegy hat héten belül lehet hozzáigazítani az új variánshoz. Ez annyit jelent, hogy a módosított oltóanyag száz napon belül válik elérhetővé.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bejelentette, hogy a B.1.1.529-es variáns veszélyességéről  jelenleg nem lehet határozottan nyilatkozni.

Novavax, az új remény

A hamarosan elérhető fehérjevakcinák nagy változást fognak hozni a globális oltási kampányban. Az eddig széles körben alkalmazott és bevált oltási technológia valódi alternatívát jelent az oltásokat eddig szkeptikusan fogadók vagy az emlékeztető oltások  számára is.

Néhányan eddig azért nem oltatták be magukat mert nem bíztak a gyorsan kifejlesztett új technológiával gyártott oltóanyagokban. Ehelyett fehérje alapú koronavakcinákra várnak, mivel ezt a technológiát évtizedek óta nagyon megbízhatóan alkalmazzák az influenza, a tetanusz vagy a szamárköhögés elleni védekezésre. 

Az első koronafehérje-vakcinákat valószínűleg néhány héten belül jóváhagyják az EU-ban. Az előzetes információk szerint védelmet nyújtanak a koronavírus ellen is, de még kevesebb mellékhatást okoznak, mint a már engedélyezett oltások. 

Sürgősen szükséges a globális oltási kampányhoz

A gazdag országok jelenleg annyira el vannak foglalva az emlékeztető oltásokkal és  az oltási hiányosságok megszüntetésével, hogy gyakran elfelejtik az alacsony jövedelmű országokban csak a lakosság töredéke kapott oltást. Márpedig a napokban azonosított új Delta variáns is bizonyítja, hogy a WHO által Omikronnak elnevezett új variáció szinte napok alatt képes behálózni a világot, lehetetlen helyileg lokalizálva tartani.

A fehérje alapú vakcinák rendkívül fontos szerepet játszhatnak, mivel viszonylag olcsón előállíthatók, és 2-8 °C-on sokkal könnyebben szállíthatók és tárolhatók, mint a fagyasztott mRNS vakcinák. Emellett a közeljövőben a fehérje alapú vakcinákat a globális déli országokban is előállíthatják. Mindez nagyon hasznosnak bizonyulhat az oltási kampányokban a szerkezetileg gyenge régiókban.

Ígéretes jelöltek

Egy ilyen fehérje alapú koronavakcina kifejlesztése tovább tartott. November közepén azonban az  amerikai Novavax gyógyszergyár engedélyt kért az EU-ban a felelős európai gyógyszerügynökségtől (EMA). Az Egyesült Államok jóváhagyási kérelmét az év végére tervezik. Az EMA pozitív értékelése esetén a következő hetekben sor kerülhet az EU-ban a piaci jóváhagyásra. 

A Novavax november eleje óta sürgősségi engedélyt kapott Indonéziában, Nagy-Britanniában, Kanadában és Ausztráliában pedig még vizsgálják a kérelmeket. 

Jelenleg a Novavax áll az élen a jóváhagyási folyamatban, de más vakcinagyártók, például az indiai Biological E gyógyszergyár és a kínai versenytárs, a Clover Biopharmaceuticals a közeljövőben benyújtják a megfelelő kérelmeket, amelyeket szorosan követ a brit-francia gyógyszeripari óriás, a Sanofi-GlaxoSmithKline, a kanadai Medicago és a dél-koreai sk bioscience gyógyszergyártó cég.

Számos országban fejlesztenek fehérjealapú vakcinákat, és néhány országban, például Kubában, Oroszországban és Tajvanon, a fehérjealapú vakcinák régóta a nemzeti oltási kampányok központi pillérei.

Miben különböznek a fehérje alapú vakcinák?

A fehérjealapú koronavakcinák a jellegzetes tüskeprotein egy apró részecskéjét tartalmazzák. Az immunrendszer reagál a vakcinában lévő fehérjékre, és ez sokkal gyorsabban megy végbe, mert – más vakcinákkal ellentétben – a szervezetnek nem kell először előállítania ezeket a tüskés fehérjéket.

Más vakcinákhoz hasonlóan a Nuvaxovid is felkészíti a szervezetet a fertőzések elleni védekezésre. A vakcina apró részecskéket tartalmaz, amelyek a SARS-CoV-2 (a tüske (S) fehérje) felszínén található fehérje egyik változatából készültek, amelyet laboratóriumban állítottak elő. Tartalmaz továbbá egy „adjuvánst”, egy olyan anyagot, amely segít erősíteni a vakcinára adott immunválaszt.

Amikor egy személy megkapja a vakcinát, az immunrendszere idegenként azonosítja a fehérjerészecskéket, és természetes védekezést – antitesteket és T-sejteket – termel ellenük. Ha később a beoltott személy érintkezésbe kerül a SARS-CoV-2-vel, az immunrendszer felismeri a víruson lévő tüskefehérjét, és készen áll a megtámadására. Az antitestek és az immunsejtek úgy védekezhetnek a COVID-19 ellen, hogy közösen elpusztítják a vírust, megakadályozzák annak bejutását a szervezet sejtjeibe, és elpusztítják a fertőzött sejteket.

Mivel a keletkező nanorészecskék az mRNS vakcinákkal ellentétben nem tartalmaznak genetikai anyagot, a fehérje alapú vakcinák is ritkábban okoznak mellékhatásokat. Ugyanakkor sajnos az oltási reakció is gyengébb. 

Fokozott hatás az adjuvánsok révén

Az oltási válasz erősítése érdekében ezért aktív fokozókat, úgynevezett adjuvánsokat adnak a vakcinákhoz. (Adjuváns – védőoltásokban használt adalékanyag, ami segíti a szervezetbe juttatott vírusra irányítani az immunrendszer figyelmét, ezáltal növeli a szervezet által termelt ellenanyag mennyiségét, és meghosszabbítja a védettség időszakát.) A Novavaxnál az adjuváns szaponinokból (szappanfa-kivonat) és foszfolipidekből (membránkomponensekből) álló nanorészecskékből áll.

Az oltást ellenzők véleménye szerint bizonyos adjuvánsok, mint például az alumíniumsók, károsak az egészségre. A megfelelő meta-tanulmányok azonban nem találtak összefüggést súlyos mellékhatásokkal vagy allergiákkal.

Hosszantartó fejlődés

Mielőtt az mRNS-vakcinák a korona-járvány miatti áttörést ünnepelték volna, a fehérjealapú vakcinákat különösen úttörő, kiforrott technológiának tekintették – mondja Prof. Dr. Carlos Alberto Guzman, a braunschweigi Helmholtz Fertőzéskutató Központ Vakcinológiai és Alkalmazott Mikrobiológiai Osztályának vezetője:  

„A fehérjealapú védőoltások egyszerűen nagyon jól ismertek, általában jobban tolerálhatók, és nincsenek nagy kérdőjelek. Az egyik hátránya hogy a fehérjealapú (vakcinák) kifejlesztése tovább tart, mint a vektor- vagy mRNS-vakcináké.”

Valójában már a világjárvány kezdetén világos volt, hogy az új koronavírus elleni fehérjealapú vakcinák kidolgozása időt vesz igénybe. Egyszerűen időbe telik, amíg a tüskeprotein összeállítási utasításait mikrobákból, emlősökből, rovarokból vagy növényekből nyert sejtekbe integrálják. Az elmúlt hónapok megmutatták, milyen nehéz a tisztított fehérjéket úgy adaptálni, hogy azok valóban nagy mennyiségben, hiba nélkül előállíthatók legyenek. 

Sajnos a nagy gyógyszergyárak is elkövettek egy elkerülhető hibát a fejlesztés és a tesztelés során, amelyek egy része hónapokat visszavetett. De amint a fejlesztés és a szükséges klinikai tesztek befejeződnek, ezek a fehérje alapú vakcinák komoly versenytársak lesznek a már kialakult vektor- és mRNS-oltóanyagokkal szemben. 

Mennyire hatékonyak a koronafehérje vakcinák?

A fehérje alapú vakcinák nemcsak olcsóbbak és könnyebben szállíthatók, hanem hatékonyak is. A vállalat szerint 90,4%-os általános hatékonysággal a Novavax vakcinája nagyjából megegyezik a BioNTech/Pfizer és a Moderna mRNS-oltóanyagaival. 

Egy brit tanulmányban, amelyben az alfa-változat ellen vizsgálták, a Novavax 83 százalékos hatékonyságot ért el. Ezzel egyidejűleg Dél-Afrikában végzett vizsgálatban a béta-változat elleni hatékonysága csak 50 százalék körül volt. A Delta vagy a My változatnál a helyzet valószínűleg még sötétebbnek tűnik. De ha a változatok továbbra is ilyen agresszívan terjednek, az összes létező vakcina hatékonysága is tovább csökken. Ezért van szükség az erősítőre.

Kettős védelem a SARS-CoV-2 és az influenza ellen

Okosan, a Novavax vakcina kombinált oltóanyagként is beadható, amely állítólag egyszerre véd a koronavírus és a szezonális influenza ellen. Ez okos stratégiának bizonyulhat, mert akkor már nem kell várni az oltások között, és mindkettő ellen be lehet oltani. 

(Szakfolyóiratok és újságok alapján)

Izrael törölte Magyarországot a Pegasus felhasználói listáról

Radikálisan mérsékelte az izraeli kormány azoknak az államoknak a számát, melyek vásárolhatnak izraeli cégek kiber technikai eszközeiből. Az eddigi 102 államból mindössze 37 maradt az izraeli listán: olyan államok, melyek bizonyosan nem fogják törvénytelen célra felhasználni a kiber technikai eszközöket.

A Pegasus szoftver amellyel a marokkói titkosszolgálat Macron francia elnököt  lehallgatta. Miután fény derült a lehallgatásra a francia elnök biztosítékot kért és kapott Izrael kormányától arra, hogy a jövőben ilyesmi nem fordulhat elő. Így is történt: Izrael törölte a listáról Marokkót, noha épp mostanában kötöttek stratégiai együttműködési szerződést a mérsékelt arab állammal. Nincs már az engedélyezett listán Szaúd Arábia sem, pedig ez az arab állam is együttműködik Izraellel. Mohamed bin Szalman herceg, a trónörökös viszont gátlástalanul mindenütt felhasználja a kiber technikát, ezért a sivatagi királyság sem számít immár szalonképesnek.

Ahogy Magyarország sem!

Pegasus, oh!

Személyesen Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök engedélyezte a Pegasus kémszoftver eladását Magyarországnak. Ebből az alkalomból Izraelben járt Czukor József tábornok, aki akkor Orbán Viktor diplomáciai tanácsadója volt. Később pedig az Információs Hivatal főnöke, most pedig nagykövet Svájcban, a kémek paradicsomában, ahol a Berni Unió működik. Itt beszélik meg az USA európai szövetségesei a hírszerzés fontos ügyeit.

Izraelben a terrorizmus elleni harcra fejlesztették ki a Pegasus szoftvert, de a direkt36 kiderítette: ellenzéki személyiségek ellen is felhasználták a kémprogramot. Még a TEK azóta elbocsátott második számú vezetőjét is megfigyelhették a szoftverrel. Újságírókat és ellenzéki jogászokat is figyelemmel kísért a magyar titkosszolgálat, noha nyilvánvalóan ügyeik semmiféle kapcsolatban sem álltak a terrorizmussal.

Ezért törölhették Magyarországot a listáról miközben Románia és Szlovákia rajta maradt! Pedig mind a román mind a szlovák titkosszolgálatnak az a híre, hogy alaposan részt vesznek a belpolitika befolyásolásában. Viszont mind Románia mind pedig Szlovákia meghívást kapott arra a virtuális demokrácia csúcsra, melyet Biden elnök hívott össze december elejére. Orbán Viktor ezen a listán sem szerepel!

Ami még jobban izgathatja Izraelt és az USA-t az az, hogy kiváló az együttműködés a magyar és az orosz titkosszolgálatok között. Szijjártó Pétert, a hírszerzést is felügyelő külügyminisztert nem véletlenül tüntette ki Putyin elnök a Barátság Érdemrenddel. Czukor József tábornok a Moszkvában a Dzerzsinszkij akadémián ismerkedett meg a titkosszolgálat alapjaival, és az ilyen kapcsolatok tartósak szoktak maradni.

A rendszerváltás előtt a magyar titkosszolgálat egyik fő feladata az volt, hogy a Cocom tilalmi listáján szereplő high tech termékeket megszerezze. Lehet, hogy a baráti együttműködés folytatódik az oroszokkal?

Kis segítség az orosz barátoktól

Karácsony Gergely főpolgármester szerint az orosz titkosszolgálat hozta össze a Városháza akciót, amellyel kompromittálni akarják a fővárosi baloldalt. Karácsony szerint Magyarország leggazdagabb családja, a két Rahimkulov fivér csalta csapdába a magyar felet. A főpolgármester úgy véli, hogy a Rahimkulov família olyan kiváló kapcsolatokkal rendelkezik Moszkvában, hogy szükség esetén eljuthatnak magához Putyinhoz is.

Bizonyítani természetesen jóformán lehetetlen Karácsony Gergely állításait, de arra pontosan elegendőek, hogy megszólaljon a vészcsengő Washingtonban: Orbán Viktor támogatására az orosz titkosszolgálat beavatkozik Magyarországon! Ráadásul nem sokkal azután, hogy William Burns, a CIA igazgatója Moszkvában telefonon tárgyalt Putyinnal.

Ezek után Orbán Viktor sem csodálkozhat azon, hogy a budapesti amerikai nagykövetség teljes erővel támogatja az ellenzék miniszterelnök jelöltjét, Márki-Zay Pétert.

Két botrány az Interpolnál

Az Egyesült Arab Emirátus biztonsági főnökét megválasztották a nemzetközi rendőri szervezet, az Interpol élére annak ellenére, hogy emberi jogi szervezetek emberrablással és kínzással vádolták meg. Ahmed Nasszer al Raiszi tábornok persze csak a Közel Keleten jól bevált módszereket alkalmazta. A CIA is gyakran közel-keleti országokban hallgatja ki az elfogott terroristákat, hogy kínzással információkat csikarjon ki belőlük.

Az Interpol elnöke elvben a szervezet feje, de valójában a főtitkár irányítja az apparátust. Jürgen Stockot 2019-ben újabb öt évre megerősítették a posztján. Ahol már szolgált kínai vezető alatt is.

Ex Interpol főnök neje: él-e még a férjem?

Az Interpol központja Lyonban van, itt él a kínai főnök, aki korábban az állambiztonsági minisztérium államtitkára volt Pekingben. Egyszercsak hazahívták. A pekingi repülőtérről még volt ideje elküldeni az egyezményes írás jelet feleségének: mindennek vége, menekülj! Az asszony azonnal a francia rendőrség védelmét kérte és nem hiába. Többször megpróbálta őt elrabolni a kínai titkosszolgálat. A nő szerint azért, mert így akartak nyomást gyakorolni férjére, akit kihallgatott a kommunista párt rettegett ellenőrző bizottsága. Ez a párt belső rendőrsége, amely Hszi Csinping elnök utasítására még a legfelső vezetés tagjait is elfoghatja. Az Interpol főnök Pekingben egy olyan vezető bizalmasa volt, aki egykor a kommunista párt Politbürojának elnökségében a nemzetbiztonságért felelt. Szembeszállt Hszi Csinpinggel, és ezért lebukott. 90 milliárd jüanos korrupciós perben ítélték el Pekingben. Ez mintegy 13 milliárd dollárnak felelt meg akkor.

Franciaország hivatalosan is érdeklődött az Interpol főnök sorsa felől Kínában. Azt a választ kapta, hogy vizsgálat folyik ellene. Később röviden közölték: hosszú börtönbüntetést kapott, melyet enyhíthetnek, ha bűnbánó magatartást tanúsít. Vagyis hazahozza külföldön elrejtett pénzét, amelyből családja él Franciaországban. Neje azóta nem kapott életjelt a férjéről. Ezért kérte a francia hatóságokat: hivatalosan érdeklődjenek Pekingben arról, hogy él-e még az Interpol egykori főnöke valamelyik kínai börtönben?!

Magyar diplomácia mélyponton

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) az uniós országokon kívül Norvégiát, Izlandot és Liechtensteint foglalja magában. Csaknem harminc éves története során mindig sikerült közös nyilatkozattal zárni a tanácskozást, de a Népszava tudósítójának értesülései szerint a magyar diplomácia ezt ezúttal megakadályozza. A vétó azt is jelentheti, hogy a jövőben nem sikerül közös közleményt kiadni, mert a magyar diplomácia vétózni fog. Miért süllyed ilyen mélyre Orbán Viktor diplomáciája?

Bosszú a Norvég alapért

Orbán Viktor szerette volna, ha a Norvég alap nem támogat ellenzéki civil szervezeteket. Emiatt még a rendőrséget is rájuk uszította. Orbán akciója csúfosan megbukott: a Norvég alap nem hátrált meg. Jeszenszky Géza oslói nagykövet lemondott, mert képtelen volt képviselni a magyar kormány álláspontját.

Orbán norvég fóbiája odáig ment, hogy amikor Donald Trumppal találkozott a Fehér Házban, akkor is megpróbált lépéseket kierőszakolni Norvégia ellen. Ez még Trumpnak is sok volt. I like Norway – szeretem Norvégiát mondta Orbán Viktornak, aki ebből megértette, hogy az USA aligha gyakorol nyomást a skandináv országra a magyar miniszterelnök kedvéért.

Már biztos: Orbánt nem hivták meg a demokrácia csúcsra

Washingtonban hivatalosan is közzétették a listát arról, hogy Biden elnök kikkel cserélne eszmét – virtuálisan – a demokrácia állásáról december elején. Az uniós vezetők közül egyedül Orbán Viktor nem szerepel a listán. Finom célzás ez arra, hogy Washingtonban nem tartják demokráciának a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ebből pedig az is következik, hogy egyáltalán nem esnének kétségbe, ha Magyarország következő kormányfőjét jövőre már nem Orbán Viktornak hívnák. Brüsszelben ugyanez a vélemény, Berlinben, Párizsban és Rómában ugyancsak.

Ezt kevéssé ellensúlyozza az a Barátság érdemrend, melyet Szijjártó Péter külügyminiszter kapott nemrég  Putyin elnöktől.

RÖSZKÉTŐL KUZNICÁIG

Az Orbán-kormány természetesen szolidáris Lengyelországgal a fehérorosz határon, Kuźnica határátkelőhelynél kialakult súlyos konfliktus ügyében.

És megint elégedetlenkedik az EU-val, amely most támogatja a lengyel határőrök és katonák durva fellépését a határon. Az újonnan épített kerítésnél, miközben Magyarországnak mindmáig nem adtak támogatást a kerítés építéséhez. Merthogy a lengyelek a határőrök támogatására húszezer katonát is a határra vezényeltek, és vízágyúval, könnygázzal és testi erővel akadályozták meg a Lukasenko-rendszer által odaszállított menekülteket a határ átlépésében, lengyel területre való átjutásban. Menedéket keresők ezrei táboroznak még mindig a határ fehérorosz oldalán, éhesen, dideregve a hidegtől. Úgy tűnhet, a lengyel hatóságok ugyanazt csinálják Kuźnicánál, mint a magyarok Röszkénél.

Tényleg így van?

Nem egészen. A szerb-magyar határon átjutni próbálókat nem a szerb állam röptette a Közel-Keletről a belgrádi repülőtérre, és onnan buszokkal a magyar határra. Ők maguk tették meg több országon keresztül az utat, és nem szervezte ezt sem Soros, sem más „civil” szervezet. Az embercsempészeknek, akik sok pénzért szervezik a menekültek utazását, semmi közük nem volt semmilyen államhoz. A fehérorosz állam viszont kétségtelenül szervezi a határig eljutók útját, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az Európai Uniónak okozzon problémát. Valóban kérdéses, hogy például

az Irakból a lengyel határra érkezők tekinthetők-e a nemzetközi jog értelmében menekülteknek, valószínűleg nem.

Ezzel szemben a magyar határ szerbiai oldalára a háború éveiben érkező szíriai menekültek esetében ez nem lehetett kérdéses. Ezért nem támogathatta az Unió a magyar kerítés építését, annak megakadályozását, hogy a határra érkezők egyáltalán menedékkérelmet nyújthassanak be a határon, és azt érdemben elbírálják. E tekintetben van különbség Röszke és Kuźnica között.

Más tekintetben azonban nincs. A lengyel határőrök, akik erővel: kerítéssel, könnygázzal, vízágyúval megakadályozzák, hogy az Ázsiából érkezők átlépjenek a határon, és akik – fehérorosz „kollégáikkal” „együttműködve” arra kényszerítik őket, hogy – sokszor kisgyerekekkel – a fagyos időben az erdőben éjszakázzanak, ugyanolyan embertelenül járnak el, mint a menedékkérők belépését megakadályozó magyar hatóságok. Ők is sértik a genfi menekültügyi konvenció előírásait.

A lengyel-fehérorosz határnál éjszakázók ugyanúgy nem tettesek, hanem áldozatok, mint a szerb-magyar határnál várakozók.

Utóbbiak a kegyetlen szíriai, afganisztáni stb. rezsimek és a kegyetlen magyar állam, az előbbiek az őket becsapó kegyetlen Lukasenko-rendszer és a kegyetlen lengyel állam áldozatai. Angela Merkel mint még, ügyvezetőként hivatalban levő kancellár az ő érdekükben járt el, amikor telefonon beszélt Lukasenkóval, és jól tette. Akkor is jól tette, ha a lengyel állami vezetők ezt kifogásolták, mert ezzel úgymond legitimálta az EU által el nem ismert Lukasenkót. Számára a Lukasenko által becsapott áldozatok megsegítése volt az elsődleges. Ugyanúgy, ahogy 2015-ben a szíriai menekülteknek segített.

Nem lett volna erre szükség, ha a lengyel állam emberségesen viselkedik ezekkel az emberekkel, átengedi őket a határon, szállást ad nekik arra az időre, amíg elbírálja a kérelmüket. Ez felelt volna meg a genfi menekültügyi konvenciónak. És nem Minszkből, hanem Varsóból repítették volna őket vissza, ha elutasítják a menedékkérelmüket. Az Unió fedezhette volna a költségeket. A gazdag Európa elbírná ezt.

Orosz-török támogatással működik Lukasenka embercsempész hálózata

Hogy került többezer közel-keleti menekült Fehéroroszországba, és onnan a lengyel határra? Ennek járt utána a Der Spiegel annál is inkább, mert a menekültek többsége Németországba készül …

„A beloruszok adják a vízumot, és aztán törökök, szírek, irakiak és libanoniak intézik az ügyet helyben”

– mondja Ibrahim, aki egykor maga is Szíriából menekült Törökországba. Többször megpróbált átjutni a görög határon – sikertelenül. Azóta embercsempészetből él. A Facebookon és a Telegrammon sok oldalt hozott létre – természetesen álnéven. Ezeken az oldalakon migránsok áradoznak arról, hogy milyen könnyen be lehet jutni az Európai Unióba – Minszken keresztül. Öt nap alatt Berlinben vagy! – hírdeti az egyik oldal. Aztán Isztambul Aksaray negyedében létrejön a személyes találkozó, ahol tisztázzák a fontos kérdéseket: mennyibe kerül az utazás és mikor lehet indulni?

Ibrahim, akinek persze nem ez az igazi neve, egy utazási irodának dolgozik Isztambulban. Az utazási irodát a török maffia üzemelteti, mögötte pedig a titkosszolgálat áll.

Nyár óta sok ilyen utazási iroda nyílt Bejrútban, Irak északi részén Erbilben, Damaszkuszban. Ezek az utazási irodák hasonló idegenforgalmi vállalkozásokkal tartanak kapcsolatot Minszkben. Ahol a turista vízumot a katonai titkosszolgálat adja ki a menekülteknek. Kezdetben minden belorusz utazási iroda szerezhetett ilyen vízumot, de szeptemberben 12-ben maximálták a számukat Minszkben. A vizum ugyanis nagy üzlet: kezdetben 1200-1700 dollárba került, de mostanában már 2500 dollárt kérnek érte Minszkben – mesélték az embercsempészek a Der Spiegel tudósítójának Isztambulban.

Ehhez jön még az 1000 dolláros repülőjegy Isztambulból Minszkbe. Aztán, hogy ott mi történik a menekültekkel az már nem az embercsempészek dolga.

Tranzit csapda

Shimal és családja Észak Irakból érkezett Minszkbe, ahol se szállása se megélhetése nincs. Az embercsempész azt igérte neki, hogy hamarosan Németországba jut feleségével és két kislányával együtt. A Der Spiegel tudósítója megpróbált riportot készíteni a fagyoskodó bevándorlókkal Minszkben, de civilbe öltözött rendőrök durván ráförmedtek és megfenyegették: ha nem tűnik el, akkor „történhet valami kellemetlen”. A Der Spiegel tudósítója az egyike az utolsó mohikánoknak Lukasenka rendőr államában, ahonnan a külföldi sajtó jelentős részét kiutasitották. Legkevesebb 12 belorusz újságírót pedig letartóztattak, akik a menekült problémáról próbáltak meg beszámolni.

Hogy értesül így a világ? Jórészt Lukasenka szigorúan ellenőrzött sajtójából. Az állami televízió abból a táborból tudósít, ahol a határmentén gyülekező menekülteket tartják. A határ átlépését megkísérlő csoportokat a lengyel határőrök keményen visszaverik. A belorusz állami televízió hemzseg ezektől a tudósításoktól, amelyeket a moszkvai televíziók lelkesen átvesznek.

Putyin elnök ugyan úgy nyilatkozott, hogy semmi köze sincsen a belorusz-lengyel válsághoz, de Lavrov külügyminiszter felszólította az Európai Uniót: fizessen Lukasenkanak azért, hogy nem engedi át a menekülteket az uniós határokon. Lavrov arra hivatkozott, hogy Merkel kancellár hasonló megállapodást kötött Erdogan török elnökkel, és ezen a címen több mint 6 milliárd eurót kapott Törökország az Európai Uniótól.

Lukasenka régen készült a „migráns hadműveletre”

Az állami Centrkurort vállalat már májusban megkezdte turista vízumok kiadását Észak Irakban – hangsúlyozza a Der Spiegel, melynek tudósítója látott ezzel kapcsolatos dokumentumokat Minszkben. Aztán magán utazási cégeknek is kezdtek kiadni turista vízumokat. Így érkezett körülbelül 15 ezer menekült Minszkbe. Ma már bizonyára többen vannak hiszen sokfelől érkezhetnek menekültek Belaruszba. Ha van pénzük, akkor szállodákban alhatnak, melyeket a hatóságok szigorúan ellenőriznek. Ez számukra bomba üzlet is hiszen a szankciók által sújtott országot nemigen látogatják a külföldi turisták.

Az utánpótlás kimeríthetetlen olyannyira, hogy Damaszkuszban átmenetileg felfüggesztették a belarusz turista vízumok kiadását – írja a Der Spiegel. „Technikai okokból” Szíria fővárosában egyelőre nem lehet belorusz vízumért folyamodni. Jelenleg 2200 kérvény vár elfogadásra.

Lukasenka hatóságai irányt váltottak: most már nemigen adnak ki egyéni vízumokat hanem inkább csoportos rövid időre szóló engedélyeket kifejezetten „közel-keleti turisták számára.”

A csapdába esett menekültek fűhöz fához kapkodnak Minszkben, ahol nekik kétszer annyit kell fizetni a szállodában mint a helyieknek.

Az Észak Irakból érkezett Shimal 14 ezer dollárt költött arra, hogy Németországba jusson, de Minszkben feladta. Visszarepült Erbilbe, Irak északi kurdok lakta övezetébe.

Miután Lengyelország lezárta a határt, a belorusz titkosszolgálat elkezdte a litván határra szállítani a menekülteket, hátha ott jobb esélyük van. A litván határőrök azonban éppoly határozottan akadályozzák meg a határátlépést mint a lengyelek.

Merkel kancellár telefonon tárgyalt Lukasenka elnökkel, aki közölte: kész tárgyalni az Európai Unióval. Minden bizonnyal pénzt vár Brüsszeltől éppúgy mint Erdogan török elnök, akinek követelését nemrégiben a magyar miniszterelnök is megtámogatta Törökországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK