Fontos

A Covid 19 járvány is igazolta, hogy a túlsúly komoly egészségügyi kockázatot jelent, de ennek ellenére a pandémia idején egyre többen híztak el: az EU polgárainak csaknem egyötöde immár ebbe a kategóriába tartozik.

Finnország kormánya az elsők között határozott úgy, hogy valamit tenni kell a túlsúly ellen, amely évekkel rövidítheti meg a polgárok élet kilátásait. Már 2016-ban létrehoztak egy internetes platformot, ahol a problémákkal küzdő polgárok orvosi tanácsot kaphattak. Pszichológiai tanácsadás folyik azóta is, más életformát javasolnak a túlsúllyal küzdőknek. A pandémia idején is folyamatosan működött ez a hálózat hiszen az internet lehetővé tette, hogy személyesen nekelljen felkeresni az orvosokat és a pszichológusokat.

„Büszkék vagyunk arra, hogy a járvány alatt nem kellett megszüntetnünk a kezelést, ehelyett mindent digitalizáltunk” – mondta a program egyik irányítója a Politiconak.

Kirsi Pietiläinen a Helsinki egyetemen kutatja az elhízással kapcsolatos problémákat. A pandémia idején megduplázódott a páciensek száma minden bizonnyal azért, mert a járvány hozzájárult az elhízáshoz. Az elzártság és a sok szabad idő nagy kihívást jelentett mindenkinek, aki túlsúllyal küszködött Finnországban is.

Túlsúly és járvány

 A legtöbb áldozatot a túlsúlyosok közül szedte a Covid 19 vírus

– állapította meg az Európai Unió járvány ellenőrző hatósága.

Angliában is nagy probléma, hogy a járvány idején a polgárok 40%-ának átlagosan 3 kilóval növekedett a testsúlya. Ami még ennél is szomorúbb: a gyerekek között még nagyobb volt a súlygyarapodás. A pandémia előtt a 4-5 éves gyerekek 9,9%-a számított túlsúlyosnak. Két év alatt ez az arány 14,4%-ra nőtt!

Miért? A hagyományos felfogás az, hogy felborult az energia mérleg: a sok evés-ivással szemben nem áll szembe elegendő fizikai aktivitás. A szokásos jótanács: csökkentsük a fogyasztást és fokozzuk az energia terhelést fizikai aktivitással. A kutatók azonban rájöttek arra, hogy ez túlságosan is leegyszerűsített szemlélet.

Nagyon egyéni, hogy ugyanannyi tápláléktól hasonló életforma mellett valaki elhízik-e vagy sem.

„Nagyon komoly biológiai hajlam van az elhízásra, amely egyénenként nagyon különbözik. Viszont, ha kialakul ez a hajlam, akkor az elhízás egy önmagát erősítő folyamattá válhat” – mondja a finn kutató. Aki siet hangsúlyozni, hogy még nagyon sok tényezőt nem ismerünk. Az viszont biztos, hogy a túlsúlyt, ha egyszer már kialakult, akkor nagyon nehéz leadni.

Kettős hatása van a pandémiának az emberek súlyára – magyarázza az osztrák túlsúly szövetség elnöke. Azok, akik a járvány előtt sokat gyakoroltak, most kihasználva a szabad időt még növelhették is a teljesítményüket és csökkenthették a súlyukat. De az üldögélő emberek – és ők vannak többségben – egyre jobban elhízhatnak. Ausztriában nem digitalizálták a kezelést, ezért sokan kihagyják azt. Illetve már akkor kerülnek oda amikor nagyon nehéz segíteni, mert a hízási folyamat önmagát erősítővé vált. Sokan közülük Covid fertőzöttek, és ebben az állapotban nagyon nehéz a súlyukkal foglalkozni miközben az első számú halálozási ok a vírus fertőzöttek között a túlsúly. Az osztrák túlsúly társaság elnöke az új gyógyszerekben bízik, melyekkel meg lehet előzni az elhízást. Csakhogy az a baj, hogy a túlsúlyt nem mindenütt ismerik el betegségnek, ezért a gyógyszereket teljes áron lehet csak megkapni a gyógyszertárakban. Olaszországban például a diabétesz gyógyszerek kedvezményes áron kaphatók, de az elhízás elleni szerek nem!

Közben viszont néhány államban már országos tervet dolgoznak ki a túlsúly csökkentésére: ide tartozik Írország, Németország és Olaszország.

„Szerencsejáték, hogy ki melyik uniós államban él, sőt egy államon belül is nagyok a különbségek” – nyilatkozta a Politiconak az Európai Unió túlsúly felelőse. Jacqueline Bowman-Busato hangsúlyozta, hogy az Európai Unió is kidolgoz egy tervet a túlsúly ellen, és abban reménykedik, hogy a tagállamok kormányai ezt majd követik is. Addig azonban tovább növekedhet az uniós polgárok testsúlya.