Fontos

Kemény brit szankciók Moszkva ellen

0

Boris Johnson brit miniszterelnök a Commons előtt elmondta, hogy egy sor intézkedést vezet be – olvasható a BBC internet portálján.

  • Minden nagyobb orosz bank eszközeit befagyasztják, és kizárják őket az Egyesült Királyság pénzügyi rendszeréből. Ez magában foglalja a VTB bank teljes és azonnali befagyasztását
  • Törvények, amelyek megakadályozzák a nagy orosz vállalatok és az állam finanszírozást vagy hitelfelvételt az Egyesült Királyság piacain
  • 100 új személy vagy entitás eszközeinek befagyasztása
  • Az Aeroflot légitársaságot kitiltják az Egyesült Királyságból
  • A katonai célokra használható kettős felhasználású termékek exportengedélyei felfüggesztve
  • A csúcstechnológiás termékek és olajfinomító berendezések exportjának leállítása
  • Az oroszok által az Egyesült Királyság bankszámláira elhelyezhető betétek korlátozása

A miniszterelnök szerint „a londoni oligarcháknak nem lesz hova bújniuk”. Azt mondta, hogy van lehetőség arra, hogy Oroszországot kivonják a Swift pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásból.

Hasonló pénzügyi szankciókat terjesztenek ki Fehéroroszországra is az Ukrajna elleni támadásban játszott szerepe miatt – mondta.

Az EU azt állítja, hogy „masszív és célzott szankciókat” készít elő, hogy megakadályozza Oroszország hozzáférését a technológiai és pénzügyi piacokhoz.

Belebukhat-e Orbán az ukrán háborúba?

Ebben a helyzetben mindenkinek választania kell, hogy melyik oldalra áll – hangsúlyozza az Élysée palota közleménye, melyet az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt adtak ki.

Franciaország az Európai Unió soros elnöke. Macron elnök – éppúgy mint Orbán Viktor miniszterelnök – tárgyalt az elmúlt napokban Putyinnal Moszkvában. Csakhogy csütörtök hajnalban az oroszok megtámadták Ukrajnát. Az új helyzetben egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Orbán Viktor utoljára azt mondta, hogy ebből az ukrán-orosz konfliktusból a legjobb lenne kimaradni. Csakhogy a NATO és az EU egy tagállama ezt nem teheti meg!

Putyin trójai falova

Orbán Viktornak ez az eposzi jelzője eddig csak politikai támadás volt, de ezek után döntő fontosságú kérdés lehet. Washingtonban, Berlinben, Párizsban és Rómában dönthetnek úgy, hogy ebben a háborús helyzetben ez immár nem tolerálható.

A budapesti amerikai nagykövetség már eddig is nyíltan lobbizott Márki-Zay Péter mellett. Az ellenzék miniszterelnök jelöltje tüntetést szervez az orosz nagykövetség elé. Orbán Viktor megbuktatását ebben a helyzetben még lengyel barátai sem utasítanák el olyan hevesen hiszen számukra Putyin maga az ördög.

Miért csinálja ezt Putyin?

Valószínűleg lepaktált Kínával, és hosszú távra elkötelezte magát Peking irányában. A kínaiak az ukrán konfliktus nagy nyertesei, akik nyugodtan koncentrálhatnak  a gazdaság fejlesztésére miközben összes többi vetélytársuk teljesen fölöslegesen háborús konfliktusba bonyolódik egymással.

Putyin – éppúgy mint Brezsnyev – saját működésképtelen gazdasági – társadalmi rendszerének reformja helyett katonai megoldásokkal kísérletezik. Brezsnyev megtámadta Afganisztánt, és ezzel felgyorsította a Szovjetunió agóniáját. Putyin támadása Ukrajna ellen járhat hasonló következményekkel. Peking előtt viszont igazolhatja hadseregének erejét, és így egyenrangú kapcsolatnak mutathatja be a kínai-orosz szövetséget. Noha valójában csak gazdit cserélt: a Nyugatnak, amely semmibe vette búcsút inthet, de a kínaiak sokkal okosabb és erősebb partnerek. Ráadásul nem katonai kategóriákban gondolkodnak mint az oroszok, akik számtalan kudarc ellenére nem tudnak ettől megszabadulni.

Hétéves csúcson az olajár az Ukrajna körüli válság miatt

Oroszország a világ második legnagyobb olajexportőre, a földgáz termelésben pedig az első helyen áll- emlékeztet a BBC, amelynek a szakértők úgy nyilatkoztak, hogy az árak még mehetnek feljebb is.

99 dollárra emelkedett egy hordó Brent olaj ára azt követően, hogy Putyin elnök parancsára orosz csapatok támadást intéztek Ukrajna Ukrajna ellen. Bár mind az Egyesült Államok mind pedig az Európai Unió szankciókkal válaszolt, az olaj ára egyelőre nem ment 100 dollár fölé, mert a piacok kivárnak.

„Ha Oroszország a szankciók miatt kevesebb olajat és földgázt juttat a világpiacra, akkor annak lényeges következményei lehetnek az egész globális gazdaságra” – nyilatkozta a BBC-nek Sue Trinh, a Manulife Investment Management szakértője. Nagy Britanniában 1,5 fontra emelkedhet egy liter ólommentes benzin ára.

„Ha az oroszok tovább mennek, akkor mi is” – hangsúlyozta Biden amerikai elnök, aki nem titkolta, hogy ez bizony az energia árak emelkedéséhez vezethet. Arról nem beszélt, hogy ez az energia exportőr USA-nak sokkal kisebb gond mint az Európai Uniónak, amely importőrként egyre magasabb árakat kénytelen fizetni. Ráadásul Dmitrij Medvegyev, az orosz Védelmi Tanács elnökhelyettese megfenyegette az Európai Uniót a földgáz árak jelentős emelésével.

100 dollár fölé mehet az olaj ára

Ennek oka nemcsak az Ukrajna körül kialakult válság hanem az is, hogy az Egyesült Államokban hideg a tél, és a palaolaj és palagáz kitermelő cégek eddig nem sok pénzt fektettek be, mert az alacsony árak nem kecsegtettek profittal.

„A globális gazdaságban minden tizedik elfogyasztott hordó olaj orosz. Ezért Oroszország fontos az olajár meghatározásában, és ennek hatása megérződik a benzinkutaknál”

– mondta a Fidelity International szakértője, Maike Curie.

Az oroszok már régóta készülődtek erre- hangsúlyozza a BBC világkereskedelmi szakértője. Chris Morris szerint Moszkva levonta a tanulságokat a Krím félsziget elfoglalását követő nyugati szankciókból. Az oroszok 2014-ben foglalták el a Krím félszigetet , amelyet Oroszországhoz csatoltak.

Ukrajna két szakadár tartománya: Donyeck és Luhanszk ugyancsak 2014-ben deklarálta magát „népköztársaságnak”. A két „népköztársaságot néhány napja elismerte az orosz törvényhozás, és Putyin aláírta a törvényt. Ezt követően indultak meg az orosz csapatok a két szakadár ukrán tartományba.

Mit találtak ki az oroszok? Igyekeztek a dollárt kizárni a fizetésekből noha az energia piacokon ez a megszokott pénznem. Ezenkívül igyekeztek szankcióbiztos gazdaságot létrehozni – írja a BBC szakértője.

Tegyük hozzá, hogy Putyin a téli olimpia idején Pekingben járt, és ott hosszas megbeszélést folytatott Hszi Csinping elnökkel, aki támogatásáról biztosította őt. Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere, és az orosz földgáz nagy vásárlója. A pekingi véleményt kifejező Global Times pedig arról írt az Oroszországot sújtó nyugati szankciók kapcsán, hogy Moszkva igen sokáig kibírja azokat- nem utolsó sorban Kína támogatásával.

Putyin Kína felé fordulhat

Az Oroszország elleni nyugati szankciók Kína számára előnyösek – írja Putyin házi portálja. Az Rt.com rámutat arra, hogy 2014 óta Kína jelentősége fokozatosan tovább növekedett az orosz külkereskedelemben, Németország – a legfőbb nyugati partner – részesedése viszont csökkent.

Scholz kancellár leállította az északi áramlat kettő földgáz vezeték engedélyezését válaszul Putyin katonai akciójára Ukrajnában.

Moszkva viszont néhány napja újabb földgáz egyezményt kötött Pekinggel. Eszerint 48 milliárd köbméterre emeli a földgáz szállítást Kínába a Gazprom.

Putyin elnök a téli olimpia idején hosszasan tárgyalt Hszi Csinping elnökkel Pekingben. A kínaiak támogatásukról biztosították Oroszországot a Nyugattal szemben. Vang Ji külügyminiszter ugyanakkor most mindenkit önmérsékletre szólított fel. Peking számára Oroszország távolról sem olyan fontos: a külkereskedelemben a részesedése annyi mint Mongóliáé, melynek csak 3 millió lakosa van. Közben

Kína hosszú évek óta meghatározó szerepet játszik Oroszország külkereskedelmében.

Putyin búcsúja Nagy Péter cár álmától?

A legnagyobb orosz cár a Nyugat követésére buzdította birodalmát, ezért is építette Szentpétervárt az északnyugati határvidékre. Putyin ebben a városban született, itt lépett be a KGB-be, amely az NDK-ba küldte őt. Az orosz elit számára akkor még a Nyugat utolérése volt a cél. A Szovjetunió bukása óta eltelt harminc év kiábrándító volt. Obama elnök Putyin képébe vágta: már nem vagytok világhatalom!

Válaszul az orosz elit felfedezte Kínát. Ahol az elmúlt negyven évben világraszóló eredményt értek el a gazdaság fejlesztésében miközben a politikai rendszer olyan maradt, amely Putyin számára nagyonis ismerős.

Oroszország Kínával egyelőre egyenlő partnerként működhet együtt, mert az orosz hadsereg a második a világon. Az orosz haditechnika pedig sok tekintetben versenyképes az amerikaival. A kínaiak nem fegyverrel akarják meghódítani a világot hanem pénzzel és technológiával. Emiatt szükségük lehet az orosz hadseregre, amely ellensúlyozza az Egyesült Államokat.

Az Ukrajna körüli válságnak Kína a nyertese

Az USA diplomáciája ugyan Kínát nevezte meg fő vetélytársnak most viszont belekerült egy sokáig elhúzható válság helyzetbe Európában. Putyin ráér. Az Egyesült Államok pedig kénytelen vele foglalkozni ahelyett, hogy stratégiai ellenfelével, Kínával szemben próbálna meg előnyös pozíciót szerezni.

Az EU a nagy vesztes

Az Európai Unió, amelynek energia ellátása Oroszországtól függ mindenképp vesztes az Ukrajna körüli válságban. Dmitrij Medvegyev, aki Putyin helyettese a Védelmi Tanácsban, meg is fenyegette az uniós államokat, hogy hamarosan kétszer annyit fognak fizetni a földgázért mint eddig. A Gazprom pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós államok gáztárolói 95%-ban üresek! Biden is utalt rá, hogy a NATO tagállamoknak magas energia árakkal kell fizetniük az Ukrajna körüli válságért. Arról nem beszélt, hogy az USA – éppúgy mint Oroszország – nagy energia exportőr vagyis számukra ez egyáltalán nem jelent akkora problémát mint az Európai Unió számára.

Ukrajna túl nagy falat Putyinnak

Vlagyimir Putyin orosz elnök jó stratéga. Pontosan tudja meddig ér a takarója. Ukrajna megtámadásán többet veszítene, mint amennyit nyerhetne. Azt is csak belpolitikai értelemben.

Matthew Schmidt professzor, aki stratégiát tanított az USA első hadi akadémiáján, és jelenleg a nemzetközi tudományok kutató központjának vezetője az egyetemen New Havenben azon a véleményen van, hogy Putyint nem az amerikai és más külföldi szankciók tartják vissza attól, hogy frontális megtámadja Ukrajnát hanem az, hogy egy ilyen akció túlságosan nagy áldozatot kívánna az orosz haderőtől.

Miért? Egyrészt azért, mert az amerikaiak korszerűsítették az ukrán hadsereg fegyverzetét. Ily módon Ukrajna a világ 22-ik legerősebb hadserege lett. Oroszország a második a világon az Egyesült Államok mögött. Ukrajna hadserege jóval gyengébb, de sokkal erősebben motivált. Még Putyin környezetében is sokan kételkednek abban, hogy ésszerű lenne egy háború. Szergej Nariskin, a hírszerzés vezetője a Védelmi Tanács ülésén fejtette ki a kétségeit. Putyin leintette őt, de nyilvánvaló, hogy sokan kételkednek egy katonai akció sikerében és főként értelmében. A brit hírszerzés szerint az orosz tábornokok jelentős része is ellene van egy komoly hadjáratnak.

Gerilla háború

Az amerikai professzor szerint Kijev gerilla háborúra készül. A minta Afganisztán, ahol a hatalmas erejű szovjet hadsereget vereségre kárhoztatta egy erősen motivált gerilla hadsereg. Ukrajnában sokan jelentkeznek az önvédelmi osztagokba, ahol nagyon sok a jól képzett és motivált ember.

Megéri Putyinnak egy ilyen háború? A szerző szerint nem.

Putyin szalámi taktikája

Az orosz elnök valószínűleg kezdettől fogva a két szakadár ukrán tartomány bekebelezését tűzte ki célul. A krími receptet alkalmazta bár egyelőre még nem volt népszavazás a két tartományban. Az orosz többségű lakosság jórésze már régen megkapta az orosz útlevelet. A két „népköztársaság” csatlakozása Oroszországhoz a valóságban nem sok változást jelent hiszen 2014 óta de facto eddig is Moszkva felé néztek és nem Kijev irányában.

Putyin ugyanígy szerzett meg határterületeket Grúziában is amikor háborús helyzet alakult ki a két ország között. Putyinnak valójában nem a területekre van szüksége hanem az orosz nacionalizmus újabb megerősítésére. Az orosz közvélemény mindmáig nem fogadta el, hogy a cárok és Sztálin öröksége 1991 után semmivé vált. Moszkva hatalmas területeket veszített és cserébe nem kapott semmit. Ráadásul Obama elnök Putyin arcába vágta: már nem vagytok világhatalom, foglalkozzatok a regionális ügyekkel! Hát most azzal foglalkoznak. A baj az, hogy Oroszország éppúgy mint Ukrajna gazdasági-társadalmi válságban van. A Nyugat sincs jó formában: sem az Egyesült Államok sem az Európai Unió nemigen látja, hogy a pandémia után merre van előre.

Nyertese a krízisnek egyertelműen Kína. Hszi Csinping elnök arra kérte Putyint, hogy csak a téli olimpia után élezze ki a helyzetet. Ez meg is történt. Most pedig Oroszország és a Nyugat egymásra acsarkodik miközben Peking arra koncentrál, ami sokkal fontosabb a gazdaság és a technológia fejlesztésére. Az Európai Uniót már utolérte, és az USA-t is be akarják fogni ebben az évtizedben. A cél a G2 vagyis, hogy az USA és Kína együtt és egyenrangúan kormányozza a világot. Mindaddig míg Peking egyedül is képes lesz erre.

Putyin: A minszki megállapodások már nem léteznek

Putyin orosz elnök kedd esti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai szeparatista konfliktus lezárását célzó minszki megállapodások „már nem léteznek”, és Oroszország katonai segítséget nyújt a szakadároknak – írja az orosz TASSZ hírügynökség.

Putyin azt állította, hogy a minszki megállapodásokat Kijev „megölte” jóval azelőtt, hogy Oroszország elismerte volna a szakadárokat függetlennek. Azt nem részletezte, hogy mikor vetik be a csapatokat, megjegyezte, hogy nem mondta, hogy a csapatok „most mennének” Donbászba, és hozzátette, hogy lehetetlen megjósolni a hadművelet kereteit a térségben.

Putyin emellett Ukrajna demilitarizálását is szorgalmazta.

Az orosz parlament felsőháza kedd este jóváhagyta az orosz fegyveres erők bevetését az országon kívülre, néhány órával azután, hogy Mariusz Błaszczak lengyel védelmi miniszter kijelentette, hogy az orosz csapatok már behatoltak az ukrán szakadárok által birtokolt területekre.

Az orosz elnök hozzátette, Oroszország elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot (DPR és LPR) az alkotmányukban rögzített határokon belül, amelyek Ukrajna által ellenőrzött területeket foglalnak magukban. 

Putyin hangsúlyozta, hogy „minden vitás kérdés a jelenlegi kijevi hatóságok és e köztársaságok vezetése közötti tárgyalások során megoldódik”.

A német kormány leállítja az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyezési folyamatát

A szövetségi kormány vállalja a kelet-ukrajnai eszkaláció következményeit, és leállította a vitatott Északi Áramlat 2 földgázvezeték jóváhagyási folyamatát.

Olaf Scholz (SPD) kancellár kedden Berlinben közölte: felkérte a szövetségi gazdasági minisztériumot a szükséges adminisztratív lépések megtételére, nevezetesen, hogy a gázvezeték üzembe helyzéshez feltétlenül szükséges tanúsítványt egyelőre ne adják ki.

„E tanúsítvány nélkül az Északi Áramlat 2 nem léphet üzembe.” Egyértelmű, hogy most újra kell értékelni a helyzetet, és „minden minket érintő kérdést figyelembe kell venni”.

Ez még csak „szankciók light”

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő este. 

Putyin együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és mielőbb ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni. A szakadár kelet-ukrajnai államokok hivatalos elismerése után Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereg egységeit.

Putyin azt is bejelentette, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, vagyis arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Putyin bejelentését követően az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este.

Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését. Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Egyoldalúan megsértette a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el, hogy az orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be. A lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti.

Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

A Fehér Ház illetékesei hétfőn közölték, hogy Biden elnök gazdasági szankciókat fog bevezetni Ukrajna két szeparatista régiója ellen, amelyeket Putyin elnök függetlennek ismert el, de nem szabott ki semmilyen büntetést közvetlenül Oroszország ellen. A szankciók korlátozott jellege a jelek szerint lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei az agresszívebb szankciókat tartalékban tartsák.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára nyilatkozatában Putyin lépését „Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak kirívó megsértésének” nevezte, és kijelentette, hogy az elnök hamarosan végrehajtói rendeletet ad ki, amely megtiltja a befektetéseket, kereskedelmet és finanszírozást a két szakadár területen élőkkel.

„Az egyértelműség kedvéért: ezek az intézkedések elkülönülnek azoktól a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel egyeztetve készítettünk elő, és kiegészítenék azokat arra az esetre, ha Oroszország tovább támadná Ukrajnát”

– mondta Psaki asszony a nyilatkozatában.

Putyin bejelentését követően Biden majdnem 35 percig beszélt Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével. Psaki asszony nem közölt részleteket a beszélgetésről, de azt mondta, hogy az Egyesült Államok „továbbra is szorosan konzultál szövetségeseivel és partnereivel, köztük Ukrajnával”.

Mi lesz az uniós támogatással, évi 6 milliárd euróval?

Arról kérdezte a Klubrádióban Csernyánszky Judit az Európai Parlement két zöld képviselőjét, hogy mi lesz a sorsa az évi 6 milliárd eurós uniós támogatásáva. Tineke Strik holland, Daniel Freund pedig német.

Az Európai Bíróság döntéséről, amely visszadobta Magyarország és Lengyelország beadványát, így vélekedtek:

„Az új rendelkezés szerint befagyaszthatják az uniós támogatást, ez Magyarország esetében évi 6 milliárd eurót jelent. Ezt mindaddig befagyasztják amíg Magyarország meg nem reformálja a rendszert. Amíg nem állítja helyre az igazságszolgáltatás és az intézmények függetlenségét, nem számolja fel a korrupciót. Meg kell reformálni a közbeszerzések rendszerét is, mert ott uniós pénzeket is úgy osztanak szét, hogy azokat Orbán Viktor családtagjai és barátai kapják” – mondta Daniel Freund.

Hogy áll most a jogállami vizsgálat?

A brüsszeli bizottság nem akar beavatkozni a választási kampányba, ezért csak április után látna munkához.

„Az Európai Bizottság első reagálása nagy csalódást okozott nekünk. Már egy éve alkalmazhatták volna a jogszabályt, de vártak az Európai Bíróság döntésére. Most már nem lehet kifogás, el kell kezdeniük az eljárást” – jelentette ki Tineke Strik holland zöld képviselő az Európai Parlamentből.

Mi lesz, ha az ellenzék kerül hatalomra áprilisban?

„A folyamat nem visszafordítható hiszen a jogszabályok abban a pillanatban is ugyanolyanok lesznek. Nem tudom például, hogy az ellenzék mihez kezdene a kétharmados törvényekkel? A lehető leggyorsabban vissza kell térni a jogállami keretekhez” – mondta Strik zöld képviselő a Klubrádió stúdiójában.

Macron, a közvetítő

Hétfőn hajnalban Macron elnök másodszor is egyeztetett Putyin elnökkel, ahol ismételten csúcstalálkozót javasolt a két elnök között. Ezt követően Putyin orosz elnök előre nem tervezett ülést tartott Biztonsági Tanácsában hétfőn – közölte a Kreml.

Biden elnök és Putyin orosz elnök „elfogadta a csúcstalálkozó elvét” – áll a francia elnökség hétfői közleményében.

A találkozón, „amelynek feltétele, hogy Oroszország nem támadja meg Ukrajnát”, az „Európa biztonságáról és stratégiai stabilitásáról” fog szólni.

A közlemény szerint a csúcstalálkozó előkészítését Antony Blinken  és Szergej Lavrov  külügyminiszterek csütörtöki találkozóján készítik elő.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban hétfőn kijelentette: „Egyértelmű, hogy a feszültség nő, de túl korai lenne konkrét tervekről beszélni a csúcstalálkozók megszervezésével kapcsolatban.”

Biden szerint az orosz erők napokon belül meg akarják támadni Ukrajnát, és amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a célpont a főváros, Kijev lesz.

Emmanuel Macron francia elnök következetesen óvatosabban fogalmaz az invázió lehetőségével kapcsolatban, és párbeszédet szorgalmazott Oroszországgal. 

A találkozó elvéről szóló megállapodás azután jött létre, hogy Macron vasárnap kétszer is beszélt telefonon Putyinnal, egyszer pedig Bidennel is beszélt telefonon.

Macronhoz közel álló tisztviselők elmondták, hogy az amerikai és az orosz vezetők megegyezzenek a találkozó elvéről, és ez a megállapodás azt jelzi, hogy mindketten hisznek a diplomáciai megoldás lehetőségében.

Macronra április 10-én elnökválasztás vár, amelyre hivatalosan még nem jelöltette minden esetre ez a személyes közbenjárás növelné esélyeit, eennyiben képes elhárítani a háborút.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK