Fontos

Lavrov bejelentette Oroszország kilépését az Európa Tanácsból

Oroszország bejelentette, hogy nem lesz többé tagja az Európa Tanácsnak. Amint arról az orosz TASZSZ is beszámolt, a nyilatkozatot március 10-én tette az orosz külügyminisztérium.

A hírügynökség azzal vádolta az EU- és a NATO-országokat, hogy állítólag visszaélnek többségükkel, és „folytatják az Európa Tanács, valamint a közös európai humanitárius és jogi tér megsemmisítését célzó vonalat”.

„Oroszország nem vesz részt az őket engedelmesen utánzó NATO és az EU, a legrégebbi európai szervezet átalakításában a Nyugat felsőbbrendűségéről és az önimádatról szóló történetek újabb platformjává. Hadd élvezzék a kommunikációt egymással Oroszország nélkül, – közölte az orosz külügyminisztérium.

Az orosz tömegmédia megjegyzi, hogy Oroszországnak az Európa Tanácsban való részvételével moratóriumot vezettek be a halálbüntetésre.

Emlékeztetni kell arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború miatt az Európa Tanács  felfüggesztette Oroszország tagságát két testületben  – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETP).

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság Irodájának tagjai szintén  kezdeményezték Oroszország  képviseleti jogának megszüntetését a bizottságban.

A PACE rendkívüli plenáris ülését március 14-15 -re hirdették meg, a napirend fő témája az Orosz Föderáció agressziójának következményei lesz.

Oroszország jogilag továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele a vonatkozó egyezményeknek, amely fenntartja Oroszország kötelezettségeit, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Ez egyben Oroszország elkötelezettségét is jelenti az EJEB határozatainak betartása mellett.

Antalayában megkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások

Törökországban megkezdődtek a tárgyalások Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterei között. A miniszterek az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról tárgyalnak.

Ezt Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium elnöke jelentette be a Facebookon.

„A tárgyalások megkezdődtek Antalyában Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterének részvételével az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról” – írta.

A tárgyalást az antalyai diplomáciai fórum keretében a török külügyminiszter közvetítésével jött létre a két fél között.

Amint arról az UNIAN korábban beszámolt, Mevlut Cavusoglu török ​​külügyminiszter közölte, hogy március 10-én Antalyában diplomáciai fórum keretében háromoldalú találkozót tartanak Törökország, Ukrajna és Oroszország külügyminisztériumai vezetői.

Kuleba elismerte, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos várakozásai nem túl optimisták.

EP: Pegasus vizsgálóbizottság

Az Európai Parlament három új bizottságot hozott létre, amely az ártó szándékú külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval, a koronavírus-járvány tanulságaival foglalkozik, illetve a Pegasus nevű kémszoftver használatát vizsgálja majd – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén vizsgálóbizottság felállítását hagyta jóvá a Pegasus kémszoftver használatáról.
A 38 tagú vizsgálóbizottság a megfigyelő-szoftverek használatára vonatkozó uniós jogszabályok állítólagos megsértését vizsgálja több tagállamban. Áttekinti a megfigyelésre vonatkozó, meglévő nemzeti szabályozást, és megvizsgálja, hogy a Pegasus szoftvert milyen okokból használták például újságírók, politikusok vagy ügyvédek vélt megfigyelésére. A vizsgálóbizottságot 635 szavazattal, 36 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett állították fel.

Az EP különbizottságot hozott létre, amely az ártó szándékú külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozik majd. A 33 tagú új szakbizottság a különféle témájú, meglévő és tervezett uniós jogszabályokat vizsgálja olyan kiskapuk után kutatva, amelyeket Unión kívüli ország ártó szándékkal tud kihasználni. A különbizottságot 614 szavazattal, 42 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett állították fel.

A 38 tagú, a koronavírus-világjárvánnyal foglalkozó különbizottság az egészségügyi válság tanulságait vonja le és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre nézve. Áttekinti a járványra adott európai válaszokat az egészségügy, a demokrácia és az alapvető jogok, a gazdaság és a társadalom, valamint az unió globális kapcsolatai szempontjából. A különbizottságot 642 szavazattal, 10 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett hozták létre.

Az egyes bizottságoknak az alakuló ülésüktől számítva 12 hónap áll rendelkezésükre, hogy összeállítsák ajánlásaikat. A vizsgálóbizottságok egy évig működnek, megbízatásuk két alkalommal, három-három hónappal hosszabbítható meg. A különbizottságok és vizsgálóbizottságok nem fogadnak el jogszabályokat.

A bizottságok tagjainak névsorát a március 23-24-i plenáris ülésen hagyják jóvá – közölték.

MTI

Ukrajna – az éjszaka hírei

 

Stagflációt, sőt recessziót okozhat az egész világon Putyin háborúja Ukrajna ellen

„A növekvő nyersanyagárak és a fokozódó kockázat kerülés az ukrajnai háború miatt stagflációs sokkot okozhatnak” – írta jelentésében Christian Keller, a Barclays közgazdász csapatának vezetője.

A válság eltérően érintheti a globális gazdaság nagy régióit. Európa a legsebezhezhetőbb. Elég arra utalni, hogy az Európai Unióban a felhasznált földgáz 40%-a Oroszországból érkezik. Az Egyesült Államokat kevésbé érinti a válság hiszen energia exportőrré vált. Nagy Britannia valahol az USA és az EU között van a kockázat szempontjából. A legelőnyösebb Kína helyzete – írja a Barclays bank jelentése.

A stagfláció nehéz helyzetbe hozza a döntéshozókat mind a kormányban mind a nemzeti bankban. Az infláció és a recessziótól való félelem ellentétes intézkedéseket sugall. A kormányok nagy társadalmi nyomás alatt állnak, hogy – éppúgy mint a pandémia idején – jelentős összegekkel enyhítsék a válság hatását. Jelenleg például ilyen intézkedés lehet a szegényebb néprétegek támogatása az energiaárak emelésének ellensúlyozására.

A nemzeti bankoknak nagyon óvatosan kell cselekedniük. A Federal Reserve Board egyelőre kitart amellett, hogy emeli a kamatlábat az infláció miatt. A szigorítás viszont recessziót okozhat, melyet mind a kormányok mind a jegybankok igyekeznek elkerülni.

„A Federal Reserve Boardnak nincs választási lehetősége: emelnie kell a kamatlábat márciusban, és azt követően sem állhat le a szigorítással a geopolitikai kockázatok ellenére sem” – állitja a Jefferies két közgazdásza. Aneta Markowska és Thomas Simons hétszeres kamatláb emelést jósol az Egyesült Államokban.

IMF: nagyon komoly gazdasági következményei lesznek az ukrajnai háborúnak

Nemcsak a háborúskodó felek, de az egész  globális gazdaság megsínyli a konfliktust. A Goldman Sachs számokkal is szolgál: a magas olajárak miatt a GDP idén 0,6%-al lehet alacsonyabb az euró övezetben, az USA-ban és Kínában 0,3% a veszteség.

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor 2,2%-al lehet kisebb az euróövezet GDP-je az idén. Ha leállna az orosz olaj export Európába és az Egyesült Államokba, akkor ez az egész világ GDP-jét 3%-al csökkentené.

Az ukrajnai háború a két érintett félen túl a szomszédos országokban okozza a legtöbb gazdasági problémát – hangsúlyozza a Bloomberg. A kockázat kerülése nyilván csökkenti a befektetési hajlandóságot ebben a térségben.

A pekingi Global Times szerint nagy lehetőséget jelent Kínának, hogy Európa kevéssé népszerűvé válik a tőkebefektetők körében az ukrajnai háború miatt. Kínában már eddig is dinamikusan növekedett a külföldi befektetések értéke, de most gyorsulásra számítanak amiatt, hogy Európa leértékelődik a befektetők szemében.

A Bloomberg is úgy látja, hogy a háború miatt az euróövezetben visszaesés lesz a harmadik félévben. Az éves inflációt 6%-ra jósolják az eurózónában.

Az olajárak robbanásszerű emelkedése már többször is okozott globális visszaesést: 1973-74, 1978 és 2007-2008- emlékeztet a Bloomberg.

Ez a stagfláció nem olyan lesz mint régen

Erre már Nouriel Roubini is utalt, aki már az Ukrajna elleni háború előtt is célzott arra, hogy a globális gazdaságban gyorsan növekedhetnek az árak miközben a gazdaság alig gyarapodik.

Paul Donovan, az UBS vagyonkezelő közgazdásza szerint a keresleti oldal ma sokkal erősebb mint a korábbi olaj válságok idején volt. Miért? Mert az olajtermelő országok sokkal többet költenek mint korábban – elég Szaúd Arábia gigantikus fejlesztési terveire utalni.

Más oldalról a magas energia árak arra ösztönözhetik a családokat, hogy csökkentsék a fűtést vagy a légkondicionálást. Ritkábban járjanak étterembe. Ily módon az áremelkedés nem lesz olyan gyors, mert a kereslet visszafogottabbá válhat mint korábban.

Ha csökken a fogyasztói kereslet, akkor a másik oldalon túltermelési gondok adódhatnak, ez pedig az árak visszafogásához vezethet. Nem véletlen, hogy az OPEC + tarja magát a menetrendjéhez, mert attól tart, hogy megöli a konjunktúrát.

„Ez a stagfláció nem lesz olyan kemény mint a hetvenes években” – mondta a Bloombergnek Paul Donovan, a UBS vagyonkezelő közgazdásza.

Brit belügyminiszter: Putyin egy gengszter

Több száz orosz oligarchára sújthat le március 15-től kezdve a brit igazságszolgáltatás, amely keddtől lecsaphat a piszkos pénzekre, amelyekből Nagy Britanniában futballklubokat és palotákat vásároltak orosz oligarchák – hangsúlyozta Liz Truss külügyminiszter asszony, aki az alsóház külügyi bizottságát  tájékoztatta az új törvényről.

„Putyin egy gengszter! Oligarchák és kleptokraták gengszter bandája támogatja a rendszerét. Ezek az emberek túlságosan is sokáig éltek vissza a pénzügyi rendszerünkkel”

– jelentette ki Nagy Britannia belügyminiszter asszonya az alsóházban, ahol előterjesztette a törvényjavaslatot.

Priti Patel belügyminiszter elmondta a honatyáknak és honanyáknak, hogy ” Putyin bűntársai a piszkos pénzük egy részét  az Egyesült Királyságban és általában Nyugaton rejtették el. Mi nem akarjuk, hogy ez a piszkos pénz itt legyen! Nagy Britannia nem lesz a korrupció országa.”

Putyin háborúja miatt felgyorsult a brit törvényhozás is

Külföldről sok bírálat érte Boris Johnson kormányát amiatt, hogy nem hozott olyan szigorú szankciókat Putyin és csapata ellen mint az Európai Unió, az Egyesült Államok vagy Kanada. A brit Munkáspárt vezére is támadta emiatt a konzervatív kormányt. Részben az ő fellépésének köszönhető, hogy Putyin egykori pénztárnoka, Roman Abramovics eladta a Chelsea futball csapatát, melynek díszpáholyában a brit elit jelentős része is megfordult.

Most viszont mindenki elfordult Putyintól Nagy Britanniában is, ahol a kemény szankciókat válasznak szánják az orosz támadásra Ukrajna ellen.

„Ez a mostani törvény csapást mér Putyin bűnös körére, mely megfosztja az orosz népet a demokráciától, a békétől és a jóléttől. Az oligarchák és a kleptokraták a nép pénzét is a magukénak tekintik, és visszaélnek helyzetükkel” – hangsúlyozta Priti Patel az alsóházban. A belügyminiszter asszony végül elmondta, hogy a törvényjavaslat lóhalálában készült, ezért nem tudtak kitérni minden fontos részletre. Emiatt előkészítenek egy második törvényt is, amely lehetővé teszi a brit igazságszolgáltatás számára, hogy még hatékonyabban lépjen fel az orosz oligarchák Nagy Britanniába hozott piszkos pénzeinek felderítésében és elkobzásában.

Ukrajnában a helyzet… – 2022. március 09.

Folytatódnak Oroszország rakétatámadásai az ukrán városok ellen. A városok bombázása a  civilek százanak halálát okozza, és milliókat kényszerít otthonaik elhagyására. A háború a csatatéren túl is egyre több áldozatot követel.

Sokan jelentős változást reméltek a korábbi bejelentéstől, mely szerint a két ország külügyminiszteri találkozójára kerül sor csütörtökön törökországi Antalayában. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem mutatja az irányváltás jeleit, valószínűleg maga sem tudja hogyan lehetne arcvesztés nélkül visszavonulót fújnia még mielőtt az Oroszország elleni szankciók olyan mértékű elégedetlenséget váltanak ki a lakosság körében amelyet már nem lehet a külföldről jövő információk blokkolásával elnyomni. Ne felejtsük el ez a háború az információs hadviselés is amiben az oroszok igencsak le vannak maradva az Egyesült Államok mögött. Ne legyenek kétségeink az USA  minden fronton érvényesíti ebbéli fölényét, és ezt a fajta hadviselést nem lehet a háború kiterjesztésére elégséges oknak tekinteni. Ehhez persze az is hozzátartozik, hogy erre az orosz haderő nem is lenne képes.

Arra viszont a jelenlegi körülmények között az eddigi katonai kudarcokkal és az elszánt ukrán ellenállással szembesülve számítani lehet, hogy az orosz haderő „megkétszerezheti” és fokozhatja a polgári lakosság elleni támadásait.

Milliók próbálnak menekülni a háború elől, ugyanakkor az ukrán katonaság és polgári katonák minden erejükkel ellenállnak az orosz támadásokkal szemben.

Kijev, a két héttel ezelőtti modern európai metropoliszból  mára erődvárossá változott melyet egész éjjel folyamatos rakéta- és bombatámadások érnek.

Barikádvárossá vált a déli kikötővárosban, Odesszában is. A nyugati Lviv városa szintén hosszú küzdelemre készül.

CIA főnök: Putyin két nap alatt akarta bevenni Kijevet

Putyin frusztrált és dühös, mert nem vált be a terve – mondta a washingtoni kongresszusban Bill Burns. A CIA igazgatója szerint az orosz hadseregnek 48 órán belül el kellett volna foglalnia az ukrán fővárost.

Már majdnem két hét telt el, és az orosz csapatok még meg sem kezdték Kijev ostromát. A CIA szerint 2-4000 orosz katona halt meg eddig az ukrajnai háborúban.

Putyin alábecsülte mind az ukránok ellenállását mind pedig a Nyugat reakcióját – hangsúlyozta Bill Burns. Aki elmondta, hogy minden nap megosztják az információkat az ukránokkal, akik ennek alapján jól tájékozódnak az orosz csapatmozgásokról.

Mi lesz ezután?

A CIA értékelése szerint Putyin egyelőre nem képes elérni célját: Kijev elfoglalását és egy oroszbarát kormányzat létrehozását.

Csúnya hetek jönnek

Ezt jósolta a CIA főnöke, aki szerint Putyin mindenáron el akarja érni a célját, és ezért a jövőben egyáltalán nem kíméli majd a polgári lakosságot.

„Putyinnak épp az a legnagyobb problémája, hogy nincs politikai megoldása a válságra”

– hangsúlyozta a CIA igazgatója. Megerősítette, hogy Putyin Szíriából hoz harcosokat, akik kíméletlenségükkel tették magukat hírhedté amikor az oroszok mellett harcoltak a polgárháborúban. Aleppo városát az orosz légierő és a tüzérség szinte porig rombolta, majd a szír elit alakulatok elvégezték a piszkos munkát a másfél milliós városban. Putyin csecsen különítményt is bevet Ukrajnában. A csecsenek is hírhedtek arról, hogy semmiféle emberi normát nem tartanak be a háborúban.

Putyin kitart a célja mellett

A CIA igazgatója után a titkosszolgálatokat összefogó National Intelligence szervezet főnökasszonya megerősítette a washingtoni kongresszus előtt, hogy „elemzőink szerint Putyint nem tartja vissza sem az ukrán ellenállás sem pedig a nyugati szankciók. Tovább megy előre vagyis eszkaláció várható”- jelentette ki Avril Haines.

Biden elnök, aki bejelentette az orosz olaj embargót, hangsúlyozta: Putyin nem győzhet!

„Putyin elfoglalhat egy-két várost, de egész Ukrajnát nem!”

– jelentette ki az Egyesült Államok elnöke.

Az USA 350 millió dolláros fegyver szállítmányt ígért Zelenszkij ukrán elnöknek. A CIA igazgatója közölte: ennek a legnagyobb részét az ukránok már megkapták. Az Egyesült Államokból egy olyan repülőtérre szállították a fegyvereket, amely közvetlenül a
lengyel-ukrán határon van. Innen vitték tovább Ukrajnába, ahol a hadsereg már használja is az amerikai tank és légelhárító rakétákat az orosz inváziós csapatokkal szemben.

Óvakodik-e Putyin március idusától?

Julius Caesart március közepén szúrták le a szenátusban. Vajon készülődik-e Brutus Moszkvában is? Putyin belső köre jelentheti a legnagyobb fenyegetést az orosz elnökre, akinek ukrajnai hadjárata nem épp úgy alakul, ahogy azt Moszkvában tervezték – véli Richard Haas, az USA külügyi kapcsolatok tanácsának elnöke. Szerinte korai megmondani, hogy vajon van-e igazi puccs veszély Moszkvában, ahol Putyinnak több mint húsz éve volt arra, hogy erős személyi hatalmat építhessen ki.

Putyin támogatói két csapatból kerülnek ki: sziloviki és szüroviki vagyis az egykori KGB-s kollégák és a nyersanyag kitermelésében meggazdagodott oligarchák. Ez utóbbiak óriási pénzeket veszítettek az ukrajnai hadjárat miatt. Ráadásul fekete listára kerültek Nyugaton, és ez semmi jót nem ígér a következő évtizedekre.

Más a helyzet a KGB-s elittel, amely a saját emberét látja Vlagyimir Putyinban, aki ezredesként szerelt le az állambiztonsági szolgálattól. Aztán pedig Jelcin elnök megbízásából ő szervezte meg a KGB utódját, az FSZB-t. Szergej Nariskin vezeti most a szervezetet, amely Ukrajnában nagyon rosszul teljesít. Nem sikerült belülről felbomlasztani sem az ukrán hadsereget, sem a biztonsági szolgálatot pedig ez lett volna az eredeti forgatókönyv. Az FSZB-nek kellett volna találnia egy olyan tábornokot, aki letartóztatja Zelenszkij elnököt és átveszi a hatalmat, majd testvérként üdvözli az orosz katonákat. Mindebből semmi nem lett, ezért is alázhatta meg Szergej Nariskint a Védelmi Tanács ülésén Putyin, aki arról is gondoskodott, hogy erről az egész világ értesüljön.

Putyin gyenge pontja a hadsereg

Már két tábornokot is veszített Ukrajnában az orosz hadsereg, amely lehetetlen feladatot kapott: hódítsa meg úgy a szomszédos több mint negyven milliós országot úgy, hogy a polgári áldozatok száma minimális legyen. Ha ugyanis sok a polgári áldozat, akkor a politikai konszolidáció enyhén szólva problematikusnak látszik. Ukrajnában a hadműveleteket közvetlenül Sojgu hadügyminiszter irányítja. Ő Putyin régi jó KGB-s barátja, akinek viszont semmiféle katonai tapasztalata sincsen. Azzal szerezte meg Putyin bizalmát, hogy megszervezte a hatalom pártját, amely minden választást meg is nyer – ha kell, akkor olykor csalással is. Putyin épp azért nevezte ki hadügyminiszternek bizalmasát, Sojgut, mert nem bízik igazán a katonákban. Az FSZB-ben – éppúgy mint korábban a KGB-ben – külön igazgatóság foglalkozik a hadsereg tisztikarának megfigyelésével. Mit gondolnak a tábornokok Putyin háborújáról? A döntést valószínűleg helyeselték, mert úgy ítélték meg, hogy Oroszország biztonságát fenyegetheti, ha Ukrajna területén az amerikaiak olyan rakétákat helyeznek el, amelyeket nukleáris robbanófejjel lehet ellátni. A moszkvai Carnegie alapítvány vezetője ugyanakkor megírta még a háború előtt, hogy ezt ellensúlyozni lehetett volna olyan orosz tengeralattjárókkal, melyek az USA partjai körül cirkálnak és szintén fel vannak szerelve atom rakétákkal.

Ha a vezérkar támogatta is Putyin döntését a kezdet kezdetén, mára már változhatott a véleménye hiszen megnyerhetetlen háborúba bonyolódtak Ukrajnában. A katonai győzelem csak olyan áron érhető el, amely teljes politikai kudarcot jelent Ukrajnában. Oroszország teljes elszigeteltsége a világban az orosz hadsereget is érinti. A chip szállitás teljes nyugati bojkottja hosszú távú technológiai lemaradást sejtet a hadiiparban éppúgy mint a polgári ágazatokban. Az ukrán hadsereg megszerzett egy orosz haditervet, mely szerint 15 napra tervezték  a hadjáratot Ukrajnában. A határidő közel – éppúgy mint március idusa – eredmény egyelőre sehol. A perspektíva pedig az, hogy Oroszország Putyinnal visszasüllyedhet a szovjet pangás időszakába amikor a szenilis Brezsnyev és társai elrendelték a hadjáratot Afganisztán ellen.

Jurij Bojko Putyin jelöltje Ukrajna élére

Az orosz hadjárat legfőbb célja az, hogy Ukrajna vezetői Oroszországhoz lojális politikusok legyenek. Olyanok mint Janukovics, akit népi mozgalom távolított el Ukrajna éléről. 2014 óta nyugatbarát vezetői voltak Ukrajnának, és ez mindinkább zavarta Putyint, aki a szomszédos országot éppúgy biztonsági zónának tekinti mint Fehéroroszországot, ahol a Moszkvához lojális Lukasenko az elnök már hosszú évek óta.

Zelenszkij elnök azért vált Moszkva fő ellenfelévé, mert sürgette hazája NATO és uniós tagságát. Ezen túlmenően megállapodni készült az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikaiak támaszpontokat kapnának Ukrajnában. Az orosz vezérkar szerint ezek a támaszpontok fenyegetést jelenthetnének Oroszország biztonsága szempontjából. Putyin azért akar új vezetést Ukrajnában, hogy semmiképp se kapcsolódjon a szomszédos ország a Nyugathoz hanem Moszkva hű vazallusaként viselkedjen.

Ki lesz az ukrán Kádár János?

Jurij Bojko alkalmas erre a szerepre. Az ukrán politikus a legutóbbi választáson 11%-ot szerzett, és így nem került be a második fordulóba. Ez egyben azt is jól mutatta, hogy Putyin embere milyen támogatásra számíthat, ha demokratikus választásokat rendeznek. Senkinek sem lehetett ugyanis kétsége Jurij Bojko lojalitását illetően. A Moszkvában végzett vegyészmérnök gyakran járt az orosz fővárosban azt követően is, hogy 2014 után félig meddig hadiállapot alakult ki Ukrajna és Oroszország között.

A Bellingcat ügynökség, mely titkosszolgálati információkra alapozza híreit, úgy tudja, hogy Putyin „békejavaslata” expressis verbis tartalmazza azt a kitételt, hogy Kijevben Jurij Bojkonak kell lennie az elnöknek vagy a miniszterelnöknek. Bojko maga tagadja ezt, de Moszkva szavahihetősége oly minimálisra csökkent, hogy kevesen adnak hitelt az oroszbarát ukrán politikus cáfolatának. Bojko mellett felmerült Viktor Medvescsuk oligarcha neve is, de a dúsgazdag vállalkozó – politikus nem különösebben népszerű honfitársai között. Akárki vállalja el Putyin kijevi helytartójának szerepét, nem lesz könnyű dolga hiszen Zelenszkij elnöknek sikerült csaknem teljes nemzeti egységet teremtenie az orosz invázióval szemben. Miután az orosz hadjárat teljes gazdasági csődöt eredményezhet mind Ukrajnában mind pedig Oroszországban, így az ukrán Kádár Jánosnak nem lesz pénze arra, hogy megvásárolja honfitársait. Akkor pedig Putyinnak marad egy több mint negyven milliós ország megszállása, amely nem kicsit űnik soknak a 142 milliós Oroszországnak, melyet a nyugati szankciók már most padlóra küldtek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK