Fontos Archives Page 113 of 487 › Független Hírügynökség

Putyin nem Sztálin, de…

Kenderessy Milán

-

2022-03-16

Sokban hasonlít diktátor elődjére az orosz elnök – állítja az USA egyik legjobb orosz szakértője. Stephen Kotkin, aki több kötetben adja ki Sztálin életrajzát, a Princeton egyetemen tanít, és most a New Yorkerben fejtette ki a véleményét Putyin háborújáról Ukrajna ellen.

„Az orosz történelemben az a legrosszabb, ha személyi hatalom alakul ki. Akkor diktatúra lesz, amely könnyen despotizmussá változik. Egy autokrata vagy despota egyes egyedül hozza meg a döntéseit! Meghallgatja-e mások véleményét? Talán. Nem azt mondják-e a tanácsadók neki amit hallani akar? Meghallgat-e olyanokat is, akik ellene mondanak? Megeszi-e a saját propagandáját Oroszország világtörténelmi küldetéséről? Nem tudjuk. Putyin abban a hitben élhetett, hogy a hadserege olyan modern: képes lesz két napos villámháborúval legyőzni Ukrajnát.

Ehelyett az ukránok ellenállnak, és Zelenszkij elnök, akinek a népszerűsége 25%-on állt a háború előtt, mára elérte a 90%-ot, és globális hőssé vált. Persze ez csak Twitter siker, a valóságban az orosz csapatok nyomulnak előre.”

Milyen a Putyin rendszer?

„Katonai-rendőri diktatúra. Van persze egy briliáns közgazdász csapat, amely az állami pénzügyeket menedzseli. Nekik viszont nincs beleszólásuk a döntésekbe. A hatalom eltolódott a KGB-s csapat felé, akik mindig is ellenfélnek tartották a Nyugatot. Legfeljebb, ha hat ember az, akit Putyin valójában meghallgat. Azután egyedül dönt.

Ezeknek a rendszereknek egy dologban kell igazán jónak lenniük, ha túl akarják élni a válságokat: megsemmisíteni minden politikai alternatívát! Ha ez sikerül, akkor lehetnek korruptak, hozzánemértők, véreskezűek, a hatalmuk fennmaradhat.

Persze palotaforradalomra mindig van lehetőség. A Nyugat keményen dolgozik, hogy találjon egy orosz tábornokot, aki puccsot csinál. Majd a nyilvánosság előtt kijelenti, hogy eddig támogatta Putyint, de az ukrán háború miatt szakít vele. Putyin persze éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy ezt megakadályozza. Van egy híres előzmény: Genrih Ljuskov, az állambiztonság tábornoka dezertált 1938-ban. Aztán kiállt a nyilvánosság elé és elítélte Sztálint Tokióban. Csakhogy ez kevés. Moszkvában kellene palotaforradalmat csinálni.”

Mi lesz Ukrajnával?

„Az oroszok még Quislinget sem találtak! Oroszország nem tudja sikeresen megszállva tartani Ukrajnát. Amikor a nácik elfoglalták Ukrajnát 1941-ben, akkor beültek a szállodákba pezsgőzni. Aztán pedig szépen felrobbantak, mert minden alá volt aknázva. Most ugyanez várható.

Ráadásul az orosz hadsereg kifáradt, hamarosan szünetet kell tartania. Ha Kijev és Zelenszkij addig tartja magát, akkor lehet esély a diplomáciai megoldásra.

Ehhez szükség van olyan közvetítőre, akiben Putyin megbízik. Ilyen mindenekelőtt a finn elnök. A finnek jól ismerik az oroszokat hiszen egy birodalomban éltek velük 1918-ig. Ráadásul Sztálin megtámadta Finnországot éppúgy mint ahogy most Putyin Ukrajnát. Ha a finn közvetítés nem működne, akkor a második esélyt Naftali Bennett izraeli miniszterelnök jelenti, aki már járt is Moszkvában és tárgyalt Putyinnal. Ha ez sem működne, akkor a harmadik esélyt Hszi Csinping kínai elnök jelentheti. Ő tárgyalt Putyinnal a téli olimpia idején Pekingben. Hamarosan fontos kongresszust tart a kommunista párt, és ezen Hszi Csinping meg kívánja hosszabbítani hatalmát. Neki jól jönne a közvetítő szerep annál is inkább, mert a Nyugat sokkal fontosabb gazdasági partnere Kínának mint Oroszország.

A megoldáshoz szerencsére lesz szükség Moszkvában, és talán Helsinkiben, Jeruzsálemben vagy Pekingben. És persze elsősorban Kijevben” – hangsúlyozta Stephen Kotkin professzor, az USA egyik leghíresebb orosz szakértője, aki a New Yorkernek nyilatkozott.

Az orosz agresszió 21. napja (folymatosan frissítjük)

FüHü

-

2022-03-16

0

Az orosz agresszió 21. napja (folymatosan frissítjük)

A huszonegyedik napja tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi nap tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén.

21:00 – Joe Biden amerikai elnök először nevezte „háborús bűnösnek” Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

20:20 – Az ukrán vezetőnek a törvényhozókhoz intézett videóbeszéde után Biden elnök 800 millió dolláros új katonai segélyt jelentett be.

20:10 – A NATO védelmi miniszterei osztoznak abban, hogy támogassák Ukrajnát és fegyverekkel látják el az Oroszország elleni védekezéshez, de kerülik a Szövetség közvetlen részvételét a háborúban – ezt Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szövetséges védelmi miniszterek találkozóját követő sajtótájékoztatón.

19:00 – Kiszabadították az orosz fogságból Melitopol polgármesterét.

18:55 – Az orosz megszállók szándékosan rombolták le a mariupoli drámaszínházat, ahol több száz gyermekes lakos bujkált. A halottak számát megállapítják. Körülbelül 1000 ember tartózkodott a színházban, de nem lehetett azonnal tudni, hányan élték túl – mondta Pjotr Andryuscsenko, a polgármester asszisztense.

18:45 – Az Egyesült Államok Zelenszkij kérésére légvédelmi rendszereket biztosít Ukrajnának.

16:30 – A megszállt Herszon megye szkadovszki lakosai oroszellenes tiltakozást tartanak. Az orosz megszállók tüzet nyitottak és könnygázt vetettek be a városi tanács előtti téren összegyűlt békés tüntetőkre, hogy követeljék a letartóztatott helyi vezetők szabadon bocsátását.

15:50 – Oroszország feltört egy ukrán tévécsatornát, hamis „nyilatkozatot” sugároz Zelenszkij nevében. A hírlapon továbbított hamis üzenet szerint Volodimir Zelenszkij elnök „feladná a harcot és letenné a fegyvert”. Zelenszkij később egy kijevi videobeszéddel válaszolt, amelyben „gyerekesnek” nevezte a provokációt.

14:50 – Ukrán elnöki hivatal: Ukrajna semlegessége csak ukrán feltételekkel lehet. Mikhajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij elnök vezérkari főnökének tanácsadója kijelentette, hogy Ukrajna csak „törvényesen hitelesített biztonsági garanciákkal” egyezhet meg, hozzátéve, hogy az új megállapodás értelmében az aláíró államoknak jogilag kötelezővé kell tenniük Ukrajna védelmét.

14:25 – Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága szerdai rendkívüli ülésén a szervezet alapokmányának 8. cikke alapján indított eljárás keretében úgy határozott, hogy azonnali hatállyal megszűnteti Oroszország tagságát a szervezetben.

12:30 – Suspilne (Ukrán közszolgálati média): Orosz csapatok megöltek legalább 10 kenyérért sorban álló civilt Csernyihivban. A Suspilne helyszíni tudósítója szerint a támadás délelőtt 10 óra körül történt.

11:00 – Fitch: Az USD-szelvények orosz rubel fizetése megegyezik az alapértelmezett fizetéssel. A Fitch hitelminősítő ügynökség szerint ha Oroszország két amerikai dolláros kötvényszelvényt fizetne be rubelben, március 16-án, az államcsődöt jelentene a türelmi idő lejárta után. Ukrajna orosz inváziója szankciókat váltott ki, amelyek ténylegesen korlátozták Moszkva készpénzhez való hozzáférését és elosztását.

09:00 – Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint Oroszország autóbusz-konvojokra, településekre és kiürítési pontokra lő. Ukrajna nem kapott visszaigazolást a Vöröskereszttől a humanitárius folyosók március 16-i megnyitásáról.

08:10 – „Oroszország egyre inkább arra törekszik, hogy további csapatokat állítson fel, hogy megerősítse és pótolja személyi veszteségeit” – idézi a CNN a brit védelmi minisztérium értékelését. Szerintük Oroszország a „tartós ukrán ellenállás mellett” támadó hadműveletek végrehajtásával küzd.

07:00 – Március 15-én Oroszország szankciókat vezetett be Joe Biden amerikai elnökkel és számos amerikai tisztviselővel szemben, válaszul az Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos nyugati szankciókra. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője gúnyolódott az amerikai tisztségviselők, köztük Joe Biden elnök elleni orosz szankciókon:”Egyikünk sem tervez turistat Oroszországbaviszont egyikünknek sincs olyan bankszámlája, amelyhez ne férnénk hozzá.”

06:00 – Az Egyesült Államok szenátusa egyhangúlag határozatot fogadott el Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús bűnösként való kivizsgálására.

05:00 – „A NATO-nak békefenntartó missziót kell küldenie Ukrajnába” – jelentette ki Jaroslav Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes és a kormányzó Jog és Igazságosság Párt elnöke, miután találkozott Volodimir Zelenszkij elnökkel.

04:00 – Több nagyvárosban és régióban légiriadót adtak ki. A szirénákat Cserkaszi, Dnyipro, Lviv, Kijev, Ivano-Frankivszk, Odesa, Vinnica, Kirovohrad és Hmelnickij megyékben, valamint Kijev, Izyum, Kremencsuk, Bila Cerkva, Nikopol, Mikolajiv, Kijev és Izmail városokban aktiválták. Odesa, Poltava és a Kryve Ozero terület. A CNN jelentése szerint a helyszínen tartózkodó munkatársaik szerint hangos robbanások hallatszottak Kijev külvárosában.

02:15 – Blinken: A CNN-nek adott interjújában március 15-én Anthony Blinken amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Független Ukrajna „sokkal tovább lesz, mint Vlagyimir Putyin”.

Orosz kémkedés Szlovákiában

Kenderessy Milán

-

2022-03-15

0

Három szlovák állampolgárt letartóztattak és három orosz diplomatát kiutasitottak Pozsonyból egy olyan kémkedési ügyben, mely lehet, hogy az Ukrajnában folyó háborúhoz köthető.

Kiket tartóztattak le? Egy ezredest, aki a hadügyminisztériumban szolgált, a titkosszolgálat egyik tisztjét és egy betiltott oroszbarát portál tulajdonosát. A pozsonyi külügy szerint a kémelhárítás jelezte, hogy az orosz diplomaták hírszerzői tevékenységet folytattak Szlovákiában. Moszkva máris jelezte, hogy válaszolni fog a kiutasításra.

És nálunk?

Orbán Viktor állítólag már nem sokkal a Krím orosz annektálása után arról beszélt a belügyminisztérium parancsnoki értekezletén, hogy Oroszország elfoglalja Ukrajnát. Ezzel párhuzamosan arra utasította a kémelhárítást, hogy ne firtassa nagyon az orosz titkosszolgálatok magyarországi aktivitását, mert azt ő Putyin elnökkel tisztázta. Az orosz hírszerzés élve a remek lehetőségekkel ki is használta a magyar kormány jóindulatát, és Magyarországon széleskörű hálózatot épített ki. Ez nem okozhatott különösebb gondot hiszen az oroszok a rendszerváltás után tulajdonképp el sem mentek – már ami a titkosszolgálatokat illeti.

Jól mutatja ezt a Rahimkulov család karrierje: ma ők a leggazdagabb família Magyarországon. Kiváló kapcsolatokat tartanak fenn a miniszterelnökkel. Putyin Ukrajna elleni támadása után sok országban akció indult az orosz oligarchák ellen. Magyarországon ez fel sem merült.

Látványos része az orosz nyomulásnak Magyarországon a „kémbank”, melynek munkatársai eleve diplomáciai mentességet kaptak. Vajon miért?

Orbán – Putyin

Az orosz elnök két módszerrel befolyásolhatja a magyar miniszterelnököt. Egyrészt a KGB dossziéjával, amely olyan információkat tartalmaz, melyeket Orbán Viktor nem szeretne a magyar publikum elé tárni – különösen nem választási időszakban. A másik az anyagi ösztönzés. A kelet-európai elitet az oroszok már régóta az energia üzleteken keresztül „motiválják”. A hírek szerint Orbán Viktornak is érdekeltsége van az orosz földgáz üzletben. A földgáz árának viharos emelkedése, amely oly nagy gondot jelent a magyar gazdaságnak, neki személy szerint hasznot hozhat. Félő azonban, hogy minderről az amerikai nagykövetség is bőséges információkkal rendelkezik. Ez Damoklész kardja Orbán Viktor feje fölött. A magyar miniszterelnök viszont azzal érvelhet: válság van, és még nagyobb lesz. Orbán válság menedzserként már többször bizonyított.

A helyzet semmivel sem jobb

FüHü

-

2022-03-15

0

A Harkiv régióbeli Iziumban nem jobb a helyzet, mint Mariupolban, és ennek a városnak is pontosan ugyanúgy sürgősen humanitárius folyosókra lenne szüksége – mondta Volodimir Matsokin alpolgármester Facebook oldalán.

„Izyum városa két hete ostrom alatt áll. Víz nélkül, világítás nélkül, fűtés nélkül, élelmiszer és gyógyszer, valamint kommunikációs lehetőségek nélkül. A helyzet semmivel sem jobb, mint Mariupolban.

Információkat kapunk arról, hogy azok, akik túlélték az ágyúzást, betegségekben és gyógyszerhiányban halnak meg.

Nincs, aki eltemesse a halottakat. Orvosi ellátás nem biztosított. Nem lehet elegendő humanitárius segélyt behozni. Nincs mód arra, hogy az emberek humanitárius folyosókon keresztül elhagyhassák a várost, vagy gyógyszer és élelmiszer utánpótlást kaphassanak.

Az ellenség alattomosan ágyúzta a Szlovjanszk felé vezető utat, a Harkivból ezzel elvágva a menekülés lehetőségét.

A hidakat lebontották, a várost kettévágták. Nincs semmielyen kiút.”

Bátor orosz újságírónő élő adásban bírálta a háborút

Polonius

-

2022-03-15

0

Bátor orosz újságírónő élő adásban bírálta a háborút

A közszolgálati egyes csatorna újságírója a híradó idején jelent meg a stúdióban, ahol elmondta orosz honfitársainak: hazudnak nektek a háborúról, amely Ukrajnában folyik! Marina Ovszjannikova akár tizenöt éves börtönbüntetést is kaphat ezért hiszen Putyin rendszerében nem szabad háborúnak nevezni az Ukrajnában zajló orosz „különleges hadműveletet”.

Marina Ovszjannikova, a közszolgálati televízió munkatársa, előre rögzített videóban mondta el a közvéleménynek, hogy miért vállalkozott erre a bátor akcióra a híradó stúdiójában.

„Sajnos évekig dolgoztam az egyes csatornánál, ahol folyamatosan gyártottuk a Kreml propagandáját. Szégyellem a sok hazugságot, szégyellem, hogy részt vettem abban, hogy az orosz népet zombivá alakítsák. Csendben voltunk 2014-ben amikor az egész elkezdődött (Putyin annektálta a Krím félszigetet), hallgattunk akkor amikor megmérgezték Alekszej Navalnij ellenzéki vezetőt.

Most pedig az egész világ hátat fordít nekünk és tíz nemzedék sem tudja rólunk lemosni a szégyent a testvérgyilkos háborúért.”

68 %-os támogatottság

Putyin egyik közvélemény-kutató intézete felmérte az ukrajnai „különleges hadművelet” támogatottságát, és mindössze 68% támogatót talált. Az oroszok mintegy egyharmada vette a bátorságot és jelezte, hogy nem támogatja Putyin háborúját. Ha figyelembe vesszük, hogy Oroszországban gyakorlatilag megszűnt a kritikus média, és a hatalom évek óta nyomja az orosz nacionalista nagyhatalmi propagandát, akkor ez szánalmas eredmény Putyin számára. A nyugati szankciók hatása épphogy megkezdődött Oroszországban, a lakosság többsége csak mostanában döbbenhet rá, hogy az életszínvonala drámai mértékben csökkenni fog az ukrajnai háború miatt.

Putyin beteg?

Nyugati hírszerzői jelentések szerint az orosz elnök kezelés alatt áll: valamilyen daganatos betegséget szteroidokkal próbálnak gyógyítani az orvosok. Ennek hatása van az idegrendszerre is: a páciens nem képes megőrizni az önkontrollt. Koncentráló képessége csökken, és döntései kevésbé racionálisak. A kezelés leépíti a páciens immunrendszerét, és ezzel is magyarázható a hosszú asztal. Putyin évek óta ebben a buborékban él, és ez befolyásolhatta abban, hogy meghozza döntését a háborúról Ukrajna ellen, noha erről nagyon sokan próbálták meg lebeszélni.

Bill Burns, a CIA főnöke Moszkvában telefonon győzködte az orosz elnököt. Korábbi moszkvai nagykövetként jól ismerte a körülményeket, de mégsem sikerült lebeszélnie Putyint a háborúról. Az amerikai diplomácia ekkor még azzal próbálkozott, hogy leválassza Oroszországot Kínáról hiszen az utóbbit tartják Washingtonban az igazán veszélyes ellenfélnek. Az amerikai diplomácia kísérlete nem sikerült: Oroszország megkezdte a háborút, mely mindenképp Kínához viszi közelebb. Putyin a téli olimpia idején már tárgyalt erről Hszi Csinping elnökkel. A nyugati hírszerzés szerint Moszkva gazdasági és katonai segítséget kért Pekingtől. Ezt mindkét érintett cáfolta, de nem kétséges, hogy a pária sorba került Putyin nemigen bízhat másban mint a kínai elnökben.

Lengyel, cseh, szlovén küldöttség utazik Kijevbe

FüHü

-

2022-03-15

0

Lengyel, cseh, szlovén küldöttség utazik Kijevbe

„Ma, Putyin Ukrajna elleni bûnözõ agressziójának 20. napján, Jaroslav Kaczynski miniszterelnök-helyettessel, Petro Fiala cseh miniszterelnökkel és Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel Kijevbe megyünk, hogy kifejezzük szolidaritásunkat az ukránokkal” – jelentette ki Morawiecki.

Moravecki elmondása szerint a látogatást az Európai Unióval tudtával és egyetértésével ejtik meg, a látogatást Charles Michel, az Európai Unió Tanácsának elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az ENSZ jelentette be.

„A világ számára ilyen sorsdöntő időkben kötelességünk ott lenni, ahol a történelem kovácsolódik. Mert nem rólunk van szó, hanem gyermekeink jövőjéről, akik megérdemlik, hogy egy zsarnokságtól mentes világban éljenek” – mondta a lengyel miniszterelnök.

Felidézte a néhai lengyel elnök, Lech Kaczynski szavait is az Oroszország és Grúzia közötti háború során:

„Ma Grúzia, holnap Ukrajna, holnapután a balti országok, és akkor talán eljön az idő a hazámnak, Lengyelországnak.”

„Akkori látogatása megváltoztatta a háborúról alkotott képzetet, nagy bátorságot adott a grúzoknak, és a mai napig világszerte emlékeznek rá” – mondta Morawiecki.

Orbán Viktor bejelentette, hogy nem utazik a küldöttséggel Kijevbe.

Ki buktathatja meg Putyint?

Kenderessy Milán

-

2022-03-15

0

Csakis palotaforradalom vethet véget az orosz elnök háborújának és hatalmának – állitja egy olyan emigrációban élő oligarcha, aki az ezredfordulón jelentős szerepet játszott Vlagyimir Putyin hatalomra juttatásában.

Szergej Pugacsov ma már Franciaországban él, de jól ismeri Putyint és környezetét. Szerinte Medvegyev egykori elnök csapata szervezhet valamiféle belső puccsot. Természetesen nem maga Medvegyev, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke és nagyon is szem előtt van. Azonkívül pedig nyilvánosan támogatásáról biztosította Putyin háborúját Ukrajna ellen. Dmitrij Medvegyev „liberális” és nyugatbarát csapatát fokozatosan kiszorították a hatalomból 2012 után. Akkoriban mondott búcsút Putyin a nyugatos reformoknak, és kezdte el a birodalmi politikát, amely 2014-ben a Krím annektálásához vezetett el, most pedig a háborúhoz Ukrajna ellen.

Putyin egyértelműen egykori KGB-s csapatára támaszkodik, de az oligarchák túl sokat veszítettek már eddig is.

A KGB egykori tisztjei is gondolkodnak a jövőn: Szergej Nariskin gyermekei magyar letelepedési kötvény birtokában vannak. A papa, az SZVR, a polgári hírszerzés főnöke, akit Putyin alaposan megalázott a Védelmi Tanács ülésén. Ukrajna az FSZB-hez, a KGB utód szervezetéhez tartozik. Ők voltak Putyin kedvencei, de Ukrajnába beletört a bicskájuk. Két magasrangú vezetőt ezért őrizetbe helyeztek azzal az indokkal, hogy nem megfelelően végezték hírszerzői munkájukat. Putyin két napra tervezte Kijev elfoglalását – mondta a CIA főnöke. A hadműveletek már harmadik hete tartanak, és az eredmények nem szembeötlőek.

A hadsereg a nagy kérdőjel

Lavrenytij Berijat, az állambiztonság főnökét Zsukov és Moszkalenko marsall tartóztatta le, hogy megakadályozzák hatalomátvételét. Később Hruscsov leváltotta Zsukov marsallt, mert attól tartott, hogy katonai puccsal őt távolítják el.

A hadsereg most is megszólalt: Leonyid Ivasov vezérezredes, az orosz hadsereg legelismertebb stratégája, immár nyugdíjasként lemondásra szólította fel Vlagyimir Putyint, mert az akkor még csak tervezett hadművelet Ukrajna ellen katasztrófális következményekkel jár. A veterán vezérezredes megjósolta, hogy Oroszország pária állam lesz a világban, ha Putyin megindítja a katonai támadást Ukrajna ellen. Ivasov tábornokot nem tartóztatták le nyílt felhívása miatt, mert Putyin tudja, hogy a hadseregben igen tisztelt személyiség. Ráadásul nem is nyugatbarát hanem nemzeti kommunista vagyis nehezen lehetne azzal vádolni, hogy külföldi ügynök. Ivasov tábornok jól képzett katona, aki sokkal reálisabban mérte fel az Ukrajna elleni támadás következményeit mint Putyin és környezete.

Sojgu hadügyminiszter felel közvetlenül a hadműveletekért, amelyek egyelőre csak veszteségeket okoztak mindenkinek, de sikereket nem hoztak Putyinnak. Szergej Sojgu nem katona, mérnök végzettsége és régi KGB tagsága van, ezért bízik benne Putyin. Kérdés, hogy meddig hiszen

a kudarc az mindig árvagyerek.

Putyin menekülő útja

Ez a diplomáciai megoldás lehet. Az orosz elnök már tett olyan kijelentéseket, hogy vannak kedvező jelek. Ha kompromisszumra tudnak jutni Zelenszkij ukrán elnökkel, akkor vége lehet a háborúnak, amely Putyin bukását is okozhatja. Ehhez azonban Zelenszkij elnöknek területi engedményeket kellene tennie: a Krím és a két „népköztársaság” átengedését Oroszországnak. Ezt Putyin sikerként mutathatná fel otthon, de az ukrán államfőnek ugyancsak nehéz lenne elfogadtatnia saját honfitársaival. Grúzia esetében mégiscsak megtörtént ez 2008-ban. Elvben tehát Ukrajna esetében sem elképzelhetetlen. Főként, mert azok a „nácik”, akik ellen Putyin állítólag Ukrajnában küzd, egyáltalán nem rendelkeznek olyan komoly befolyással Kijevben, hogy meg tudnának akadályozni egy kompromisszumot Putyin és Zelenszkij között.

Az orosz agresszió 20. napja (folymatosan frissítjük)

FüHü

-

2022-03-15

0

Az orosz agresszió 20. napja (folymatosan frissítjük)

A húsz napja tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját megtartják a mai napon – jelentette be Zelenszkij ukrán elnök.

23:40 – Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki régóta Putyin-párti volt, hívei gyűlésén kijelentette, hogy az országnak „ki kell maradnia ebből a háborúból” – jelent meg a márciusi 15-i Orbán beszédről Kijev honlapján.

22:45 – A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij Oroszország háború miatti összeomlását jósolja. A politikus bírósági meghallgatásán azt mondta, hogy Ukrajna invázióját „őrült öregek csoportja” tervezte. Navalnij, akit akár 13 év börtönre is ítélhet, azt mondta, hogy szívesebben lenne „szabad ember” a börtönben, mint „Putyin szolgája”.

21:30 – Orosz hadihajók bombázzák az ukrán partokat Odessza megyében. A műholdfelvételek az orosz flotta 14 hajóját mutatták, amint Odessza városa felé indult március 15-én, köztük az orosz északi flotta 120 méteres partraszálló hajója, a Pjotr Morgunov.Az odessszai hatóságok szerint ketten megsérültek.

18:25 – Ukrajna hadserege visszaverte az oroszok Harkov elleni támadását. Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója szerint az orosz csapatok jelentős veszteségeket szenvedtek el, és visszavonultak korábbi pozíciójukról.

17:00 – Donyeck megye kormányzója szerint Oroszország betegeket, egészségügyi személyzetet ejt túszul Mariupolban. Pavlo Kyrylenko kormányzó szerint az orosz csapatok behatoltak egy Mariupol külvárosában lévő kórházba, túszul ejtve a személyzetet és a betegeket. „Az oroszok 400 embert vittek a szomszédos házakból a kórházba, és nem tudnak elmenni” – mondta.

15:40 – Zelenszkij úgy véli, Ukrajna nem lép be a NATO-ba a „nyitott ajtók” politikája ellenére. „Évek óta hallottunk nyitott ajtókról, de megértjük, hogy nem léphetünk be” – mondta Volodimir Zelenszkij elnök az Egyesült Királyság által vezetett expedíciós munkacsoport, a Joint Expeditionary Force képviselőinek. Hozzátette, Ukrajnának „új együttműködési formákra van szüksége”.

14:55 – Az ukrán fegyveres erők Harkiv közelében visszaverték az orosz csapatok támadását, és kiszorították az ellenséget a korábbi állásokból. „Délután a megszállók megpróbálták lerohanni Harkovot Pjatihatki felől. Az ukrán fegyveres erők jelentős veszteségeket okoztak az ellenségnek. Az ellenség kiszorult korábbi állásaiból” – jelentette ki Oleh Synegubov Harkiv Regionális Államigazgatási Hivatal vezetője.

14:25 – Irina Verescsuk, az ideiglenesen megszállt területek reintegrációs minisztere szerint az ostromlott délkeleti város sem kapott humanitárius segélyt.

13:50 – 3 újságíró halt meg Oroszország teljes körű ukrajnai háborújában. Ljudmila Denisova szerint három újságírót öltek meg Mikolajivban, Kijevben és Irpinben. Február 24. óta sok újságírót szándékosan megsebesítettek az orosz erők – mondta.

12:00 – Németország menedéket ajánl fel az orosz hadsereg dezertőreinek Ukrajnában.

11:00 – Kijárási tilalom lép életbe Kijevben március 15-én 20 órától március 17-én reggel 7 óráig tart. Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy a lakosok csak azért mehetnek ki a szabadba, hogy óvóhelyre menjenek.

10:25 – 7 embert holtan találtak a romok alatt Harkovban. Az orosz erők március 14-én fokozták a kelet-ukrajnai régió fővárosa, Harkov támadását, ami többszörös károkhoz és nagy tűzet okozott a város északnyugati Kholodnohirszkij kerületében.

10:00 – Négy ember meghalt a rubizsnei orosz támadásban. Luhanszk megye kormányzója március 15-én azt jelentette, hogy az orosz erők három iskolaépületet, valamint egy látássérült gyermekek internátusát és egy kórházat romboltak le a Luhanszk megyei Rubizsné városában.

09:50 – Az orosz erők a Hostomelben evakuáló civilekre lőttek. Az Országos Rendőrség szerint az evakuáltak első 10 autóbusza biztonságosan elhagyta a várost, amikor az oroszok tüzet nyitottak a következő négy buszra. A támadás következtében egy nő meghalt, két férfi megsérült.

09:45 – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy kedden Kijevbe látogat Jaroslav Kaczynski miniszterelnök-helyettessel, valamint Csehország és Szlovénia miniszterelnökével.

08:45 – Március 14-én 160 személygépkocsinak sikerült elhagynia Mariupolt. A harmadik napja az orosz megszállók nem engednek be a város lakóinak gyógyszert, élelmiszert és létfontosságú eszközöket beszállítani.

08:30 – Oroszország több mint 900 rakétát lőtt ki Ukrajna ellen. A bejelentést az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának egyik magas rangú tisztviselője tette egy zárt ajtók mögötti eligazításon március 14-én.

07:30 – Az interneten hamis információk keringenek a mariupoli halálos áldozatok számáról. Mariupol városi tanácsa megerősítette, hogy március 14-ig körülbelül 2357 ember halt meg a városban az orosz agresszió következtében, és minden más becslés hamis.

07:00 – Az Ukrinform hírügynökség az amerikai védelmi minisztérium szóvivőjére, John Kirbyre hivatkozva arról számol be, hogy Ukrajna folyamatosan megakadályozza az oroszok előnyét az égen. Az Ukrán Fegyveres Erők Légierő Parancsnoksága bejelentette, hogy március 14-én további 4 orosz helikoptert és 1 repülőgépet lőtt le.

06:30 – Napokkal azután, hogy egy orosz drón lezuhant Horvátországban, Románia arról számolt be, hogy egy orosz Orlan-10 légi drónt észleltek a légterében. A nyomozás folyamatban van a drón eredetének és kezelőjének megállapítására.

05:55 – Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója Ukrajnában közölte, hogy március 13-án éjfélkor 636-an haltak meg és 1125-en sebesültek meg. A legtöbb áldozatot robbanófegyverek használata okozta, beleértve a nehéztüzérségi lövedékeket és rakétarendszereket.

05:50 – Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó telefonon kíván beszélni Nyikolaj Patrusev orosz Biztonsági Tanács titkárával. Erről a Bloomberg számolt be hétfőn meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

05:00 – Blinken az Egyesült Államok külügyminisztere a horvát miniszterelnökkel tárgyal az UAV-balesetről Zágrábban.

04:00 – Újabb és újabb segélyek és támogatásokat jelentenek be a világ országai Ukrajna megsegítésére. Legutóbb Japán, Új Zéland, Dél Korea jelentett be segélyt és különböző vízum könnyítéseket a menekülő ukrán állampolgárok számára.

03:00 – CNBC: A NATO vezetői a jövő héten rendkívüli ülést tarthatnak Brüsszelben.

01:20 – A szlovén hatóságok 30 napra befagyasztják az üzemanyagárakat a benzinkutakon.

00:50 – A PACE Politikai Bizottsága javasolta Oroszország kizárását az Európa Tanácsból.

00:30 – Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) több tucat orosz légitársaság, köztük az Aeroflot, az S7, az Ural, az Azur és mások engedélyét függesztette fel.

00:15 – Oleh Szinyehubov Harkov kormányzója azt állította, hogy Harkovot az Oroszországban állomásozó rövid hatótávolságú Iskander ballisztikus rakétarendszerek találták el.

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Kenderessy Milán

-

2022-03-15

0

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Joe Biden nemzetbiztonsági tanácsadója figyelmeztette a kínaiakat amennyiben segítséget nyújtanak Oroszországnak ők is szankciókra számíthatnak. Jake Sullivan hétfőn Rómában találkozik Peking első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kínai kommunista párt politikai bizottságának.

Kína az egyetlen megmaradt komoly szövetségese Oroszországnak, melyet súlyos szankciók sújtanak amiatt, hogy megtámadta február 24-én Ukrajnát. Putyin elnök a pekingi téli olimpia idején, amikor már eldöntötte az Ukrajna elleni támadást, tanácskozott Hszi Csinping elnökkel a kínai fővárosban. Kína nem ítélte el Oroszország támadását Ukrajna ellen, de nem is helyeselte azt. Kínának jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában: hatalmas föld területeket vásárolt meg, ahol kínai exportra termelnek. Peking humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. A szankciókról Kínában elítélően nyilatkoztak mondván azokkal nem lehet megoldani a helyzetet. Vang Ji kínai külügyminiszter felajánlotta, hogy Peking közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Kína szeretne kimaradni

Pekingben az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt tartják a legpontosabbnak, épp ezért negatívan ítélik meg a Biden adminisztráció külpolitikáját, amely az USA első számú stratégiai ellenfelének Kínát jelölte meg. Peking semmiképp sem szeretne konfrontálódni az Egyesült Államokkal, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági versenyben úgyis befogja Amerikát. Emiatt a pekingi hivatalos nézeteket tükröző Global Times nyíltan örvendezett afelett, hogy a tőkebefektetők az európai konfliktus miatt Ázsia és ezen belül Kína felé fordulnak. Míg Oroszországot a szankciók kizárják a globális rendszerből addíg Kína mind aktívabban vesz részt abban. Dinamikusan nőnek a külföldi beruházások Kínában, amely az Európai Unió első számú gazdasági partnere. Peking most arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne kövesse az USA szankciós politikáját, ehelyett működjön együtt Kínával.

Magát Kínát is sújtják amerikai szankciók, de ezenkívül igen szoros a kapcsolat Iránnal, amelyet szintén bojkottál a Nyugat.

A Huawei pénzügyi igazgatóját, aki az alapító atya lánya, épp azért tartóztatták le Kanadában – az USA kérésére – mert a kínai cég állítólag megsértette az amerikai embargót Irán ellen. A Huawei pénzügyi igazgatója csak azután szabadult, hogy Kínában lecsuktak amerikai állampolgárokat, akiket azután szabadon engedtek.

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A kínaiak mindenképp el akarják kerülni ezt a kínos választást. Putyin már évek óta szoros katonai és politikai együttműködést akar, de Peking az orosz gazdasági törpét, amelynek világszínvonalú hadserege van, nem tekinti igazi alternatívának a Nyugathoz képest. Oroszországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, de fordítva ez egyáltalán nem áll fenn. Oroszország részesedése Kína külkereskedelmében annyi mint a hárommilliós Mongóliáé.

Jack Sullivan és Jang Csiecsi találkozóján kiderülhet: valójában mit akarnak az amerikaiak? Mennyire teszik próbára Moszkva és Peking kapcsolatát? Oroszország már nem világhatalom – ezt Obama elnök nyíltan Putyin szemébe vágta, a kínaiak ugyanezt gondolják, de egyelőre nem éreztetik ezt az oroszokkal. Elképzelhető, hogy az USA Kínán keresztül akar nyomást gyakorolni Putyinra, aki végső soron Washingtonra és Pekingre figyel.

„Csak vért, verítéket és könnyeket!” – A háború 19. napja (folyamatosan frissítjük)

FüHü

-

2022-03-14

0

„Csak vért, verítéket és könnyeket!” – A háború 19. napja (folyamatosan frissítjük)

A három hete tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik. folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját készítették elő mára.

13:10 – Dmitrij Peszkov Putyin szóvivője: Oroszország elfoglalhatja a nagy ukrán városokat. Az orosz csapatok március 14-ig csak egy ukrán regionális fővárost – Herszont – foglaltak el, de megpróbálnak bejutni Kijevbe, Csernyihivba, Szumiba, Harkovba, Mikolajivba és Mariupolba is.

12:05 – Az orosz hadsereg megállás nélkül rombolja a lakónegyedeket, a kórházakat és az infrastruktúrát – közölte a Harkiv megyei rendőrség. Az áldozatok pontos száma nem ismert.

11:20 – Több hangos robbanást is hallottak Kijev központjában. A Kyiv Independent egyik kijevi riportere szerint úgy tűnik, hogy a robbanások a város légvédelmi rendszerei lőtték ki a fővárost célzó rakétákat.

10:10 – A Pfizer nem tudja leállítani az oroszországi kábítószer-szállítást, de az ebből származó összes nyereséget Ukrajnának adja.

09:25 – A EASZSZ orosz hírügynökség megelégedéssel számolt be Szijjártó Péter magyar külügyminiszter bejelentéséről, miszerint az orosz csapatok csapásai a Javorovszkij gyakorlótéren, megerősítik Magyarország azon döntésének helyességét, hogy nem küld Ukrajnába katonákat és nem szállít fegyvereket sem.

08:30 – Az Ukrzaliznicja további evakuációs vonatokat indít Harkovból, Dnyiproból és Krivij Rihből. Harkovból két vonat indul Lviv és Ungvár felé, míg a Dnyiproból és Krivij Rihből induló vonatok a lengyelországi Chop és Chelm felé tartanak.

08:00 – Az Egyesült Királyság több mint 500 mobilgenerátort adományoz Ukrajnának. Az Egyesült Királyság kormánya biztosítja majd az ukrajnai kritikus infrastruktúrák áramellátását, beleértve a kórházakat, menedékházakat és vízkezelő telepeket.

07:25 – Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bejelentette, hogy új tételt szállítanak Ukrajnának speciális fegyverekből.

07:00 – Vöröskereszt: tűzszünet szükséges a „legrosszabb forgatókönyv” elkerülése érdekében Mariupolban. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága kijelentette, hogy „a legrosszabb forgatókönyv vár a mariupoli heves harcok miatt a városban rekedt civilekre, hacsak a felek nem jutnak sürgősen konkrét humanitárius megállapodásra”. A város több mint 12 napja orosz ostrom alatt áll.

06:30 – Kanadában több tízezer ember követelte, hogy zárják le az eget Ukrajna felett.

06:20 – Wendy Sherman, az Egyesült Államok első külügyminiszter-helyettese a Fox televízióban kijelentette, hogy vannak „komoly tárgyalásokra való készenlét jelei” Oroszország és Ukrajna között.

05:50 – Oroszország katonai és gazdasági segítséget kér Kínától – állítják különböző ukrán hírforrások.

05:35 – Melitopolban a Kreml-barát helyi képviselő bejelentette, hogy az orosz tévét sugározzák. Halina Danilcsenko a „megbízható információk nagy hiányát” említette indokként az orosz állami tévé bevezetésére a megszállt városban. Korábban Oroszország elrabolta Ivan Fedorivot, melitopol polgármesterét.

05:15 – Ukrajna számos városában és régiójában, köztük Kijevben, Lvivben és Odesszában hétfőn kora reggel megszólalta a légitámadást jelző szirénák. Az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint ugyanakkor az orosz csapatok többhelyen is offenzívát is készítenek elő.

04:20 – Reuters: Ukrajna Clearview AI arcfelismerést alkalmaz. A védelmi minisztérium állítólag ingyenes hozzáférést kapott az amerikai start-up rendszeréhez, amely segít azonosítani az ellenőrző pontokon lévő személyeket, az orosz erőket és az elhunytakat, valamint küzdeni a dezinformáció ellen.

04:00 – Az orosz külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy Oroszország nem fogja kérni az ellene meghozott szankciók feloldását.

03:55 – Az USA és Ukrajna külügyminiszterei, Blinken és Kulebával megvitatta a konfliktus lezárásának diplomáciai lehetőségeit.

03:25 -Az ukrán fegyveres erők légierő-parancsnoksága bejelentette, hogy március 13-án légvédelmi rakétákkal lőtt le 7 orosz repülőgépet és egy pilóta nélküli légijárművet.

02:10 – Razman Kadirov, csecsen vezető azt mondja, Kijev közelében van. Egy Telegram-bejegyzésben Kadirov azt állította, hogy Kijev felé közeledik.

01:35 – Nagy Britannia: Oroszország elzárta Ukrajnát a nemzetközi tengeri kereskedelemtől. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy az orosz flotta blokádot állított fel Ukrajna fekete-tengeri kikötői ellen.

00:40 – Zelenszkij figyelmezteti a NATO-t, hogy „idő kérdése”, hogy Oroszország mikor támadja meg tagjait.

Fontos

Sokban hasonlít diktátor elődjére az orosz elnök – állítja az USA egyik legjobb orosz szakértője. Stephen Kotkin, aki több kötetben adja ki Sztálin életrajzát, a Princeton egyetemen tanít, és most a New Yorkerben fejtette ki a véleményét Putyin háborújáról Ukrajna ellen.

Milyen a Putyin rendszer?

Mi lesz Ukrajnával?

A huszonegyedik napja tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi nap tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén.

Három szlovák állampolgárt letartóztattak és három orosz diplomatát kiutasitottak Pozsonyból egy olyan kémkedési ügyben, mely lehet, hogy az Ukrajnában folyó háborúhoz köthető.

És nálunk?

Orbán – Putyin

A Harkiv régióbeli Iziumban nem jobb a helyzet, mint Mariupolban, és ennek a városnak is pontosan ugyanúgy sürgősen humanitárius folyosókra lenne szüksége – mondta Volodimir Matsokin alpolgármester Facebook oldalán.

68 %-os támogatottság

Putyin beteg?

„Ma, Putyin Ukrajna elleni bûnözõ agressziójának 20. napján, Jaroslav Kaczynski miniszterelnök-helyettessel, Petro Fiala cseh miniszterelnökkel és Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel Kijevbe megyünk, hogy kifejezzük szolidaritásunkat az ukránokkal” – jelentette ki Morawiecki.

„A világ számára ilyen sorsdöntő időkben kötelességünk ott lenni, ahol a történelem kovácsolódik. Mert nem rólunk van szó, hanem gyermekeink jövőjéről, akik megérdemlik, hogy egy zsarnokságtól mentes világban éljenek” – mondta a lengyel miniszterelnök.

Orbán Viktor bejelentette, hogy nem utazik a küldöttséggel Kijevbe.

Csakis palotaforradalom vethet véget az orosz elnök háborújának és hatalmának – állitja egy olyan emigrációban élő oligarcha, aki az ezredfordulón jelentős szerepet játszott Vlagyimir Putyin hatalomra juttatásában.

Putyin egyértelműen egykori KGB-s csapatára támaszkodik, de az oligarchák túl sokat veszítettek már eddig is.

A hadsereg a nagy kérdőjel

Putyin menekülő útja

A húsz napja tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját megtartják a mai napon – jelentette be Zelenszkij ukrán elnök.

00:30 – Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) több tucat orosz légitársaság, köztük az Aeroflot, az S7, az Ural, az Azur és mások engedélyét függesztette fel.

00:15 – Oleh Szinyehubov Harkov kormányzója azt állította, hogy Harkovot az Oroszországban állomásozó rövid hatótávolságú Iskander ballisztikus rakétarendszerek találták el.

Kína szeretne kimaradni

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A három hete tartó orosz agresszió Ukrajna ellen egyre több véráldozattal folytatódik. folytatódik. Ennek ellenére a béketárgyalások újabb fordulóját készítették elő mára.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA