Putyin elnököt nyugtalanítja, hogy az USA túl sokat tud az orosz hadműveletről. Elsősorban a vezérkari főnök helyettesét, az ukrajnai hadművelet kitervelőjét okolja a kudarcért.
Igor Kosztyjukov tábornok kirúgása küszöbön áll vagy már meg is történt – az amerikai hírszerzés szerint. Putyin dühének másik célpontja maga a hadügyminiszter Szergej Sojgu. Bár régóta kebelbarátok, de a hadügyminiszter 12 napja nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Korábban az amerikai hírszerzés azt jelezte, hogy Putyin nem nevezett ki főparancsnokot az ukrajnai hadművelethez hanem Sojgu hadügyminiszterre bízta az irányítást. Csakhogy kezdetben kétnapos villámháborúról volt szó, amely csúfos kudarcot vallott. Sojgu nem katona hanem a KGB-ben szolgált együtt Putyinnal.
Az orosz elnök megorrolt másik régi KGB-s haverjára, az FSZB főnökére is. Alekszandr Bortnyikov számlájára írja a katasztrofálisan gyenge hírszerzést Ukrajnában. Az sem erősítette Bortnyikov tábornok pozícióját, hogy az ukrán hírszerző szolgálat azt terjeszti róla: Putyin örökébe kívánna lépni,hogy véget vessen a harcoknak Ukrajnában és kibéküljön a Nyugattal.
Ki a vakond?
Jelen pillanatban a katonai kémelhárítás ezt keresi az FSZB legfelső vezetői között – nyilatkozta egy orosz szakértő, Andrej Szoldatov a New Yorker című lapnak. A dühös Putyin már nemcsak azt kérdezi, hogy miért működött olyan rosszul a hírszerzés Ukrajnában és miért oly gyenge az orosz hadsereg teljesítménye, hanem azt is, hogy miért tudnak olyan sokat a britek és az amerikaiak minderről?
Miután Putyin már FSZB-s tiszteket is lecsukatott, ezért senki sem meri megmondani nyíltan a véleményét az elnöknek még a legfelső katonai és titkosszolgálati vezetők közül sem – állítja az orosz szakértő. Szerinte az orosz hírszerzés tudta, hogy Ukrajnában nem fogja virággal üdvözölni a helyi lakosság az orosz tankokat, de nem merték ezt megmondani Putyinnak!
Veszélyben van-e Putyin?
Szoldatov szakértő szerint nincsen. A ZDF Heute műsorában elmondta, hogy Putyinnak két személyes testőr szolgálata van. Az orosz elnök gyakran mesél arról bizalmas körben, hogy már túlélt 12 vagy 13 gyilkossági kísérletet.
Mások másképp látják: az amerikai hírszerzés egy magát megnevezni nemkívánó magasrangú vezetője szerint az orosz elit jelentős része Putyint hibáztatja az ukrajnai háborúért, amely egyáltalán nem az orosz tervek szerint alakul. Különösen feszült Putyin és a hadsereg viszonya. Az orosz elnök már nyíltan bírálja Geraszimov tábornokot pedig a vezérkari főnököt eddig megkímélte, mert tudja, hogy igen népszerű a hadseregben. 1953-ban Zsukov és Moszkalenko marsall tartóztatta le Berijat, a titkosszolgálat vezetőjét, aki el akarta foglalni a nemrég meghalt Sztálin helyét. Az FSZB-nek külön csoportfőnöksége foglalkozik a tisztikar megfigyelésével. Csakhogy Putyin már az FSZB-ben sem bízhat igazán. Emlékeznie kellene De Gaulle tábornok nagy mondására:
a sikernek mindig sok apja van, de a kudarc mindíg árvagyerek.
Döntöttek hétfőn az Európai Unió hadügyminiszterei, akik Oroszország Ukrajna elleni agressziója után „Európai Iránytű” néven közös stratégiai programot fogadtak el.
5000 katonából áll majd ez a gyors reagálású alakulat, melynek magját a németek adják majd – írta a közszolgálati Deutsche Welle. Papíron eddig is létezett közös katonai erő az Európai Unióban, de a gyakorlatban nem. Most az Ukrajna elleni orosz támadás miatt az Európai Unió államai lépéskényszerbe kerültek. Csakhogy egy közös európai alakulat megszervezése és hadrendbe állítása időbe kerül: jelenleg 2025 a céldátum. Ez bizony elég messze van.
„Ha megszerveződik a közös katonai alakulat, akkor az Európai Unió is geopolitikai tényező lesz a NATO-n belül”
– hangsúlyozta Lettország külügyminisztere. Edgars Rinkevics, a többi balti vezetőhöz hasonlóan különösen sürgette a közös uniós katonai alakulat felállítását, mert az Ukrajna elleni orosz akció félelmet ébreszt Észtországban, Lettországban és Litvániában, amelyek egykor a Szovjetunió részei voltak és területükön jelentős orosz kisebbség él.
Az Európai Unió tagállamait megdöbbentette, hogy az Egyesült Államok csak késve tájékoztatta NATO szövetségeseit arról, hogy végképp kivonja katonáit Afganisztánból. A kaotikus állapotok rádöbbentették az európai vezetőket, hogy szükség van közös haderőre, amely képes önálló cselekvésre. Ily módon Európa nem szorul rá mindenben az Egyesült Államokra. Különösen a franciák forszírozzák a közös európai haderőt, és ehhez a németek is felzárkóztak.
Christina Lambrecht német hadügyminiszter közölte: Németország adja majd a gyors reagálású alakulat magját.
Oroszország Ukrajna elleni támadását követően Scholz kancellár villámgyorsan reagált : 10 milliárd eurós rendkívüli védelmi programot jelentett be. Ez szakítás Németország második világháború utáni politikájával amikor visszafogták a katonai költségvetést, mert nem akarták, hogy agresszivitással vádolják őket.
Ausztria hadügyminisztere, Klaudia Tanner az uniós tanácskozás után hangsúlyozta , hogy „a jelenlegi körülmények között gyorsabban kell cselekednünk, mert a helyzet rendkívüli kihívást jelent.”
“Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.“
19:00 – Biden elnök a G20 partnereknek javasolta, hogy Oroszországot zárják ki a gazdasági csoportból.
18:45 – Az Egyesült Államok egyértelművé tette, hogy a szankciók az Orosz Központi Bank, a Nemzeti Vagyonalap és az Orosz Pénzügyminisztérium aranyügyleteire is vonatkoznak.
18:30 – Volodimir Zelenszkij elnök felszólítja a G7-országokat, hogy hozzanak létre egy hatékony biztonsági garanciát Ukrajna és a térség számára, amely képes 24 órán belül megállítani bármely agresszort.
18:00 – Irina Verescsuk miniszterelnök -helyettes bejelentette szintén a mai napon 11 orosz civil tengerészt küldtek vissza az oroszokhoz, akiket egy elsüllyedt hajóról mentettek ki Odessza közelében. A csere eredményeként 19 ukrán civil tengerész tér haza a Sapphire mentőhajóról, amelyet a megszállók foglyul ejtettek, hogy megpróbálják elvinni csapatainkat Snake szigetéről.
17:45 – Az ukrán hatóságok hadifoglyokat cseréltek az Oroszország képviselőivel „tízért katonát, tíz katonáért cseréltek.”
16:55 – Lloyd Austin, a Pentagon főnöke és az Egyesült Államok Fegyveres Erők Egyesített Vezérkarának (CNS) elnöke, Mark Milley kereste és továbbra is törekszik arra, hogy kapcsolatot létesítsen Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterrel és Valerij Geraszimovval, az RF fegyveres erők vezérkari főnökével. telefonon, míg az orosz fél mindeddig megtagadta a kommunikációt. Ezt erősíti meg az amerikai katonai minisztérium sajtótitkárának, John Kirbynek a TASS-hoz csütörtökön érkezett nyilatkozata.
16:35 – A pápa elítélte a fegyvervásárlásra fordított kiadások növekedését az ukrán események hátterében.
16:15 – A NATO-tagok szerint Ukrajnának alapvető joga van az önvédelemhez, ezért fokozták támogatásukat, és továbbra is további politikai és gyakorlati támogatást fognak nyújtani Ukrajnának.
15:45 – Josep Borrell uniós külügyminiszter további támogatást ígér Ukrajnának, és katonai szempontból nagy kudarcnak nevezte az orosz hadsereg fellépését.
14:35 – Josep Borrell uniós külügyminiszter további támogatást ígér Ukrajnának, és katonai szempontból nagy kudarcnak nevezte az orosz hadsereg fellépését.
13:20 – Csak a donyecki régióban 200 ezer ember nem jut vízhez. Az összecsapások mértékének növekedésével az a veszély fenyeget, hogy a következő hetekben a donyecki régió teljesen elzárható a vízellátástól. „A háború részben vagy teljesen megfosztotta Mariupol, Mikolajiv, Harkov, Oktirka, Izyum, Makarov, Pologi, Vaszilivka, Orihiv, Huliaipil, Csernyihiv, Trostyanets és sok más település lakóit az ivóvízhez való hozzáféréstől” – áll a közleményben.
12:50 – Dmitrij Peszkov orosz elnök szóvivője azzal magyarázta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter távolmaradását a médiában, hogy „most sok gondja van”.
12:00 – Volodimir Zelenszkij elnök március 24-i virtuális beszédében azt mondta, hogy Ukrajna a NATO repülőgépeinek és tankjainak mindössze 1%-át kéri, hogy segítsen megvédeni magát az orosz agresszióval szemben. „Nem tudjuk csak úgy megvenni őket. Egy ilyen ügylet közvetlenül csak a NATO döntéseitől, egyébként politikai döntéseitől függ.”
10:35 – Az orosz erők a Fekete-tengerről indított Kalibr rakétákkal támadják Harkov belvárosát.
10:00 – Az orosz csapatok növelték az ágyúzások számát Csernyihivban, a harcok továbbra is folynak Kijev és Harkov régiókban. Éjszaka légiriadók hallatszottak az egész régióban. Csata volt Irpenben, Gostomelben. Állandó tüzérségi lövedékek. Yasnohorodka falut a Fastiv kerületben ágyúzták.
09:55 – A Fitch törölte a szankcionált orosz cégek minősítését.
09:50 – A Western Union is leáll Oroszországban.
08:55 – Folytatódik Putyin teljes körű háborúja Ukrajnában. A luhanszki régióban a megszállók foszforbombákat használtak. Az ellenség folytatja a városok ágyúzását, sok a halott és a sebesült. Mert a városokba nem tudtak behatolni elkezdtek nehézfegyvereket bevetni, foszforbombákat dobni. „Az áldozatok száma sokkal magasabb lehet” – tette hozzá Szergej Gaidai, a luhanszki regionális katonai-polgári közigazgatás vezetője.
08:10 – Az Ukrán Fegyveres Erők Haditengerészete bejelentette, hogy a hadsereg megsemmisítette az orosz csapatok Orsk nevű partra szállító hajóját. A hajót Zaporizzsja régióban található Berdjanszk közelében süllyesztették el.
Facebook
07:05 – Oroszország nyíltan nukleáris fegyverek bevetésével fenyegetőzik „NATO-provokáció” esetén.
07:00 – Oroszország legfelsőbb katonai vezetése az elmúlt hónapban nem volt hajlandó tárgyalni amerikai kollégáival.
06:10 – Az izraeli kormány elutasította az elmúlt években Ukrajnától és Észtországtól érkezett kéréseket a Pegasus – a nagy teljesítményű kémprogram-eszköz – megvásárlására és orosz mobiltelefonszámok feltörésére való felhasználására a megbeszéléseket ismerő emberek szerint – írja a New York Times.
06:00 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi beszédében bírálta Izraelt, amiért nem biztosította országának az Iron Dome rakétaelhárító rendszert és más védelmi fegyvereket.
04:45 – A lengyel szejm háborús bűnösnek nyilvánította Vlagyimir Putyint.
04:25 – Nagy-Britannia új támogatási csomagot készített Ukrajna számára. London 6000 új rakétát biztosít Ukrajnának védelmi célokra, valamint 25 millió font pénzügyi támogatást a fegyveres erőknek.
04:00 – Oroszország nem hagy fel a Kijev, Csernyihiv, Szumi, Harkov és Mariupol elfoglalására irányuló offenzív hadműveletek folytatására tett kísérletekkel – Ez áll az Ukrán Fegyveres Erők vezérkarának Facebook-oldalának üzenetében.
03:00 – Az orosz megszálló erők katonai bázist állítottak fel a Melitopol légibázison, rakétákat lőnek ki más városokra. Melitopol polgármestere március 23-án a Facebookon azt írta, hogy a város lakói alapvetően az orosz hadsereg élő pajzsaként szolgálnak. Közölte azt is, hogy Melitopol az orosz megszállás következtében humanitárius katasztrófa küszöbén áll.
02:45 – A híres brit színész, a „Karib-tenger kalózai” sztárja, Orlando Bloom az UNICEF keretein belül Moldovában tartózkodik, ahol támogatja és segíti azokat az ukrán családokat, akik Oroszország teljes körű inváziója miatt kényszerültek menekülni.
Instagram
01:00 – Az Európai Unió 500 millióról 1,1 milliárd euróra emelte az ukrán fegyveres erők finanszírozását az Európai Békealap keretében.
00:50 – Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő március 23-án azt mondta újságíróknak, hogy az orosz csapatok 25-35 kilométerre mozdultak el addigi pozíciójuktól, mintegy 50 kilométerre Kijevtől keletre – írja a CNN . Ezenkívül a tisztviselő kijelentette, hogy Oroszország fokozta támadásait Kelet-Ukrajnában.
00:15 – Az ukrán állami vasúttársaság, az Ukrzaliznicja sajtószolgálata szerint az online jegyértékesítés és a telefonszolgáltatás jelenleg átmenetileg nem elérhető, de az utasok adatai biztonságban vannak, és a helyzet a vonatok mozgását nem befolyásolja.
23:55 – Oroszország nem hajlandó „kompromittált devizában” – így dollárban és euróban – elfogadni a földgázszállítások ellenértékét a barátságtalan országoktól és áttér a rubelelszámolásra – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai kormányülésen Moszkvában.
Mihail Mizincev vezérezredes a legmagasabb rangú orosz tiszt Ukrajnában. Nem kizárt, hogy ő irányítja az egész hadművelet legfontosabb részét: Ukrajna tengerparti részeinek elfoglalását.
Mariupol kikötője volt az ukrán gabona export bázisa. Putyintól kapta parancsba Mizincev vezérezredes, hogy bármi áron foglalja el a stratégiai fontosságú várost, melynek különben jórészt orosz anyanyelvű lakosai voltak a háború előtt. Mihail Mizincev tábornok, aki Szíriában vívta ki Putyin bizalmát, megértette a parancsot. Nem kell kímélnie a civileket sem. Ezért
személyesen adott parancsot a gyerekkórház bombázására
– állitja az ukrán hírszerzés.
Odessza következik? A legnagyobb kikötőváros meghódítása lehet Putyin következő célpontja. Csakhogy Odessza éppúgy Kijev része mint az orosz történelemnek. Ennek a városnak az elpusztítása saját népe előtt kínos helyzetbe hozhatná Putyint.
A szíriai módszerek
Aleppo városát, amely pedig még a Bibliában is szerepel, a földdel tette egyenlővé az orosz tüzérség és légierő, mielőtt közelharcban végeztek volna a szíriai elit alakulatok az iszlamista lázadókkal. A kezdet kezdetén felszólították a polgári lakosságot a menekülésre: a kétmilliós város nagyjából ki is ürült, de sok család maradt, mert nem hitték el, hogy a huszonegyedik században lehetséges ilyen brutális pusztítás.
Mizincev vezérezredes bizonyította, hogy igen. Asszad elnök mérhetetlenül hálás is az oroszoknak, akik megmentették a hatalmát. Most 15 ezer kipróbált harcost ajánlott Putyinnak. Olyan sziriai elit alakulatokról van szó, melyek brutális harci taktikájukat az iszlamista terroristák elleni közelharcban fejlesztették ki. Ők az alavita kisebbséghez tartoznak mint maga Asszad elnök. A szunnita muzulmánok őket hitetlennek, eretneknek tartják. A fanatikus iszlamista terroristák a családjuk életét fenyegetik, ezért velük szemben minden módszert megengedhetőnek tartanak. Bevetésük Odessza vagy Kijev elfoglalására azt jelentené, hogy Putyin végképp leszámolt azzal: megbékélhet még a Nyugattal.
A sziriai harcosokhoz hasonló csecseneket Putyin hátrébb vonta amíg tartottak a tűzszüneti tárgyalások. Most viszont, hogy Zelenszkij elnök elutasította az oroszok ultimátumát, és Mariupol nem adja meg magát, Putyin utasíthatja kedvenc tábornokát, Mizincev vezérezredest, hogy a Szíriában kipróbált brutális város ostromokkal foglalja el Mariupolt, Odesszát majd Kijevet.
„Ezek rosszabbak mint a nácik voltak”
– nyilatkozták öreg ukránok Mariupolban a BBC munkatársának.
„Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.„
17:30 – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a szövetség várhatóan beleegyezik, hogy Ukrajnának „további támogatást nyújt, beleértve a kiberbiztonsági berendezéseket” és szállítmányokat a „kémiai, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetések elleni védelem érdekében”.
16:45 – Vlagyimir Putyin orosz elnök egy televíziós kormányülésen kijelentette, hogy a „barátságtalan országoknak” rubelben kell fizetniük az orosz energiáért, és elrendelte, hogy a változtatásokat egy héten belül hajtsák végre.
16:00 – Franciaország két legnagyobb mérlegfőösszegű bankja – a Crédit Agricole és a BNP Paribas – kivonul Oroszországból az ország Ukrajna elleni inváziója közepette.
14:50 – Irpin polgármestere szerint az orosz erők foszforbombákkal vették célba Kijev szatellitvárosait március 22-én éjjel. Az ilyen fegyverek civilek elleni használatát a genfi egyezmények tiltják.
14:00 – Biden elnök szerda este érkezik Brüsszelbe, és a NATO-szövetségesekkel és az Európai Unióval való találkozás előtt újabb szankciókat jelent be az orosz törvényhozók ellen.
12:55 – Irpin polgármestere, Olekszandr Markusin szerint az orosz erők foszforbombákkal vették célba Kijev szatellitvárosait március 22-én éjjel. Az ilyen fegyverek civilek elleni használatát a genfi egyezmények tiltják.
12:00 – Az Európai Unió jóváhagyta az Ukrajnával kötött megállapodást a Nemzetközösség birtokában lévő titkos információk Kijevnek történő továbbításáról. Erről a Bloomberg számolt be szerdán forrásokra hivatkozva.
11:50 – Az ukrán Honvédelmi Minisztérium Központi Hírszerző Ügynöksége közzétette a Brjanszk régióból származó 856. önjáró tüzérezred 725 katonájának listáját, akik részt vesznek az Ukrajna elleni háborúban. Ezzel is meg kívánják előzni, hogy a megszállók háborús bűnöket merjenek elkövetni.
11:45 – Csernyihivben az orosz hadsereg lebombázta a várost Kijevvel összekötő közúti hidat a Desznán.
képernyőkép
11:30 – Oroszország visszavonta helikoptereinek nagy részét Csornobayivkából.
10:55 – Az amerikai hatóságok törvényjavaslatot készítenek elő az orosz aranytartalékok blokkolására – írja a New York Times.
10:40 – Ukrajna 9 humanitárius folyosó megnyitására számít március 23-án. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint a folyosókon evakuálják az embereket az ostromlott Mariupolból és a Donyeck régió más városaiból, Luhanszkból, Zaporizzzsjából, valamint Kijev külvárosaiból.
10:00 – A kijevi városvezetés szerint egy bevásárlóközpontot, egy sokemeletes lakóházat és néhány magánházat érte az orosz lövöldözés március 23-án éjjel Kijevben a Szvjatosinszkij és a Sevcsenszkij negyedben. Legalább 4 ember megsérült az éjszakai orosz lövöldözésben.
09:05 – A CNN szerint Egyesült Államok és a NATO szerint Fehéroroszország hamarosan csatlakozhat a háborúhoz Ukrajnában.
08:45 – Az Egyesült Államok ezen a héten megkönnyíti az ukrán menekültek beutazását az Egyesült Államokba.
08:15 – Blinken és Stoltenberg a NATO keleti szárnyának megerősítéséről tárgyalt.
07:50 – Szerhij Gaidai a Luhanszk régió kormányzója azt írta, hogy megállapodás született a helyi tűzszünetről. A tűzszünetnek közép-európai idő szerint reggel 8 órakor kell hatályba lépnie. Ha a tűzszünetet betartják a felek, akkor lehetőség nyílik a harcok miatt a területen rekedt civilek evakuálására.
07:00 – Az orosz erők buszokat lopnak, amelyek embereket mentettek Mariupolból. Az ukrán kormány jelentése szerint az orosz erők lefoglaltak egy 11 üres autóbuszból álló konvojt, amely Mariupol felé tartott, hogy ukránokat mentsen ki az ostromlott városból. Az oroszok a buszokat az eredeti buszsofőrökkel és a mentőszolgálat több dolgozójával együtt egy ismeretlen helyre szállították.
06:40 – Műholdfelvételek azt mutatják, hogy Oroszország katonai repülőgépeket távolít el egy kulcsfontosságú repülőtérről. Oroszország visszavonta helikoptereinek nagy részét a dél-ukrajnai Herszon régió egyik stratégiai Csornobayivka repülőteréről – derül ki a Planet Labs űrképfeldolgozó cég műholdfelvételeiből.
05:15 – Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint az Ukrajna elleni orosz támadás „szigorúan a tervek szerint” zajlik. A küldetés menete megfelel az előre kitűzött céloknak – mondta Peskow a CNN tévécsatornának adott interjújában.
04:36 – Pentagon jelentése szerint az oroszoknak nem csak lőszer és élelem utánpótlás hiányzik, hanem a hajók üzemanyaga és a meleg ruhák is.
04:00 – A brit hírszerzés azt jelenti, hogy Oroszország erőszakkal elnyomja a civilek tiltakozását Ukrajna megszállt területein.
02:20 – Csernobilban oroszok kifosztották a az atomerőmű Központi Analitikai Laboratóriumát. A híradások szerint a laboratórium nagy aktivitású minták és radionuklidminták voltak – most az oroszok kezében vannak.
01:15 – Az oroszok által elfoglalt Sumy régió Trostyanec közösségében a megszállók nem engedik a halottakat eltemetni.
00:25 – A lengyel védelmi minisztérium egy NATO-békefenntartó misszió létrehozásának projektjén dolgozik Ukrajnában, ám Andrzej Duda elnök elutasíthatja a dokumentumot, ha nem kap zöld utat az Egyesült Államoktól.
00:05 – Volodimir Zelenszkij meghívta Ferenc pápát látogasson el Ukrajnába. Megköszönte Őszentségének a háború elleni egyértelmű és határozott álláspontját, valamint Ukrajnáért mondott imáit. Meghívtam, hogy látogasson el hazánkba ebben a sorsdöntő időben.
Ezt állítják azok az amerikai tábornokok, akik a CNN kérésére elemezték a háború állását Ukrajnában. Az amerikai televíziósok megkérdezték Moszkvát is, hogy ki a főparancsnoka az orosz csapatoknak Ukrajnában? Természetesen nem kaptak választ.
Korábban az a hír terjedt el, hogy személyesen Sojgu hadügyminiszter a közvetlen felelős, de ő nem katona. Mérnöki végzettsége van, és Putyin kollégája volt a KGB-ben. Azért lett ő a hadügyminiszter, mert Putyin nem bízik a hadseregben. Valószínűleg ezért is nem nevezett ki főparancsnokot az ukrajnai háborúban, melyet két napra tervezett, és már több mint három hete húzódik.
„Az egységes vezetés a háború alaptörvénye” – hangsúlyozta a nyugalmazott Mark Hertling altábornagy, aki korábban az Európában állomásozó amerikai haderő főparancsnoka volt.
Öt orosz tábornok esett el
Legalábbis ennyit jelentett az ukrán hadügyminisztérium. Ez mindenképp nagyon sok, és arra mutat, hogy baj van a belső kommunikációval, a különböző katonai akciók összehangolásával és a logisztikával.
Az oroszok elit ejtőernyős ezredének parancsnoka, Szergej Szuharev ezredes is meghalt. Az ukrán oldalon nincsenek ilyen magasrangú áldozatok.
„Összeomlott a parancsnoki rendszer” – állitja Petraeus tábornok, aki Afganisztánban volt főparancsnok, majd a CIA igazgatója lett. A különböző haderő nemek között nincs megfelelő kommunikáció – állitja Ben Hodges nyugalmazott altábornagy, aki egykor a NATO európai főparancsnoka volt.
„Nem látom, hogy a flotta, a légierő koordinálná akcióit a szárazföldi erőkkel.”
A rádió kapcsolat rosszul működik a harcoló csapatok és a parancsnokság között – mondták amerikai hírszerzők a CNN tudósítójának. Emiatt azután a katonák gyakran otthagyják a tankokat, és a saját fejük után mennek, mert nem tudják elérni a parancsnokságot.
Lloyd Austin amerikai hadügyminiszter elmondta a CNN tudósítójának, hogy „az oroszok sok hibát elkövettek Ukrajnában.”
A hadügyminiszter különösen azon csodálkozott, hogy az oroszoknak „nem sikerült összehangolni a csapatok akcióit a légierő támadásaival.”
Hodges altábornagy szerint „az oroszok nem rendeznek olyan hadgyakorlatokat, ahol a különböző haderőnemek együttműködését kipróbálhatnák. Ezért Ukrajnában olyan helyzetbe kerültek, amely ismeretlen számukra. A korábbi hadműveletek Szíriában és a Krímben egyáltalán nem hasonlíthatóak ehhez a nagyszabású hadművelethez.”
Putyin a katonákat is meglepte
Az amerikai hírszerzés szerint az ukrajnai hadművelet céljáról és kiterjedéséről csakis a Kremlben tudtak. Ezért a helyszínen levő csapatok is csak a legutolsó percben kapták meg a parancsokat. Sokszor a parancsnokok maguk sem tudták, hogy mire irányul a haditerv, mert velük sem közölték azt.
„Ha nincs főparancsnok a hadszíntéren, akkor nagyon nehéz dönteni”
– hangsúlyozta Hodges altábornagy. Aki szerint a logisztika is mind nagyobb problémát okoz, mert minden katonai alakulat magának akarja a szállítmányokat , és nincs, aki döntsön az elosztásról. Növeli a problémát, hogy menetközben derült ki sok rejtett hiba. Például az, hogy a szállító járműveket nem német gumikkal szerelték fel, ahogy azt Moszkvának jelentették hanem gyengébb minőségű kínaiakkal. A különbözetet minden bizonnyal lenyúlták a hadsereg szállítói, akik Putyin köréből kerülnek ki. A másik példa a gázolaj: az orosz katonák eladják a gázolajat, és emiatt gyakran leállnak a járművek. Olykor a tankok is. Mindez tovább rontja az orosz csapatok morálját. A katonák többsége ma sem érti: miért is harcolnak Ukrajnában?!
Manolis Andrulakis görög főkonzul, az utolsó EU-diplomata, akit evakuáltak az ostromlott Mariupolból, azt mondta, hogy
„Amit láttam, remélem soha senki nem fogja látni…”
Mariupol felkerül a háború által teljesen elpusztított városok listájára, nem kell megnevezni őket – Guernica, Coventry, Aleppo, Groznij, Leningrád.
17:40 – Kijev azzal vádolta Moszkvát, hogy elrabolta a háború elől Oroszországba menekülő civileket. „Tömegesen kitoloncolják a nőket és a gyermekeket a donyecki és luhanszki régiók területeiről” – írta Ljudmila Denisova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa a Facebookon.
16:50 – „Az orosz blokád miatt Herszon 300 000 lakosa humanitárius katasztrófával néz szembe” – írta Twitteren Oleg Nikolenko, a minisztérium szóvivője.
16:25 – A kormány szerint ténylegesen három menekülőfolyosót kellene megnyitni kedden az ostromlott ukrán Mariupol városában. Verescsuk egyebek mellett elmondta, hogy az orosz erők megakadályozták, hogy a mentőalakulatokat a városban lebombázott színház helyszínére jussanak. Az orosz védelmi minisztérium szerint az Azovi-tenger melletti városban még mindig 130 000 lakos él – korábban 440 000 körül volt.
16:00 – Peter Chernyshov, a Farmak felügyelőbizottsági tagja szerint a Farmak, Ukrajna egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalata csaknem 1,5 milliárd hrivnyí veszteséget szenvedett el, amikor a Kijevtől 60 kilométerre nyugatra fekvő Makariv városában lévő raktár leégett az ellenségeskedések során.
15:05 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápát javasolta közvetítőnek az oroszországi konfliktusban. Zelenszkij kedden a Twitteren azt írta, hogy a pápához intézett telefonhívása során „a nehéz humanitárius helyzetet és a menekülési folyosók orosz csapatok általi blokádját” írta le országában. „Nagyra értékelnénk a Szentszék közvetítői szerepét az emberi szenvedés megszüntetése érdekében.” Zelenszkij egyúttal megköszönte a pápának „Ukrajnáért és a békéért imáit”.
14:00 – Kigyulladt a szeverodonyecki gyermekkórház teteje, miután az orosz erők ágyúzták. Hét gyermeket és 15 felnőttet evakuáltak a kórházból – jelentette a Sürgősségi Állami Szolgálat március 22-én.
12:00 – Herszonban ismét békés tüntetésre indultak az emberek, amire az orosz katonaság könnygázt használt a tüntetés feloszlatására.Herszonban rendszeresen tartanak tüntetéseket Ukrajna mellett és az orosz megszállás ellen. Március 21-én az orosz megszállók gránátokat dobtak az ukránbarát tüntetőkre a herszoni Szabadság téren, tüzet nyitottak és rengeteg embert megsebesítettek.
11:30 – Zelenszkij szerint a NATO-országok garantálhatják Ukrajna biztonságát. Ukrajnával közölni kell, hogy az országot hamarosan felveszik-e a NATO-ba. „Vannak NATO-országok, amelyek garantálni akarják a biztonságunkat, de sajnos nem adhatnak tagságot a szövetségben. De készek megtenni azt, amit (NATO) tenne, ha tagjai lennénk a szövetségnek. Szerintem ez egy jó kompromisszum” – tette hozzá.
10:45 – Andrij Sevcsenko: Megvédjük magunkat. Harcolunk. Nincs más választásunk.
10:00 – Mihajlo Podoliak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, aki részt vesz az ukrán és az orosz delegáció béketárgyalásain, azt mondta, hogy az online tárgyalások nap mint nap folytatódnak, és Ukrajna nem tesz engedményeket a területi integritás terén.
09:10 – 24 órán belül kilenc levegőben lévő célpontot találtak el az ukrán légierő, a légvédelem és a szárazföldi erők egységei. Összességében az utóbbi időben az orosz repülőgépek „megnövekedett aktivitását” figyelték meg.
08:40 – Az ukrán vezérkar szerint az orosz egységeknek továbbra is gondjai vannak az ukrajnai háború utánpótlásának biztosításával. A rendelkezésre álló információk szerint az Ukrajnába harcoló alakulatok legfeljebb három napra elegendő lőszer- és élelmiszerkészlettel rendelkezik.
08:20 – A Kremlhez közel álló „Komszomolszkaja Pravda” orosz újság a védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be online cikkében, hogy Ukrajnában 9.861 elesett katonáról tudnak. Később törölték ezt a bejegyzést. Ez a szám lényegesen több, mint amit Moszkva eddig hivatalosan elismert, az a szám ugyanis 498 elesett katona.
08:00 – A Naftogaz szerint Ukrajna folytatja a gáztranzitot Oroszországból.
07:20 – Az S&P hitelminősítő 2022. április 15-ig törli az orosz cégek minősítését
07:00 – Ukrajna szinte minden régiójában megszólaltak a légiriadók. A szirénákat Szumiban, Mikolajivban, Ternopilben, Poltavában, Kirovohradban, Harkovban, Zaporizzsjában, Lvivben, Ivano-Frankivszkban, Zakarpattyán, Csernyivciben, Dnyipropetrovszkban, Rivnében, Volinban, Cserkasziban, Hmelnickijben, Odessza megyében, valamint Kiiv Kramszkijban és Szlovszkiban aktiválták.
05:40 – Toronto átnevezi az orosz konzulátus előtti területet a Szabad Ukrajna térnek. Torontó polgármestere, John Tory reméli, hogy mindenkinek, aki belép az orosz konzulátusra jusson eszébe „az illegális, gyilkos invázióval kapcsolatos szörnyűség”. Elmondta, hogy a lovas tábla Toronto Ukrajnával és az ukrán-kanadaiakkal való szolidaritásának szimbóluma.
04:30 – Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara március 21-én arról számolt be, hogy „az ukrán zászlót kitűzték Makariv városa fölé”, és az orosz erőket visszaszorították. Makariv Kijevtől 60 kilométerre nyugatra található.
03:10 – Magyarország ellenzi az Ukrajna feletti repülési tilalmat, az orosz energia embargót, és háborús veszélyre hivatkozva felszólalt a békefenntartók Ukrajnába küldése ellen is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elítélte az orosz energiát sújtó uniós szankciókat és azt mondta, hogy az „veszélyezi Magyarország energiaellátásának biztonságát”.
02:30 – Pentagon: Az Egyesült Államok és más nemzetek „nagy hatótávolságú légvédelem” biztosítását tárgyalják Ukrajna számára. A Pentagon szóvivője, John Kirby március 21-én kijelentette, hogy az Egyesült Államok „aktív konzultációkat” folytat más országokkal, hogy Ukrajnát olyan fegyverekkel láthassa el, amelyek „biztonságos védelmet biztosít”.
01:20 – Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint nyolc folyosóból hét a tervek szerint működött; 3000 embert evakuáltak Mariupolból, az oroszok által ostromlott 400 ezres városból. Összesen tegnap 8057 ember evakuált humanitárius folyosókon keresztül.
00:20 – Az orosz hatóságok azt állítják, hogy 500 ukrán hadifogoly van. Tetiana Moszkalkova orosz ombudsman szerint a foglyok, feltehetően fogságban lévő ukrán katonák, fogolycserére készülnek.
2022. március 22.
23:50 – Josep Borrell, az EU vezető diplomatája újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország megsérti a „háborús törvényeket” a brüsszeli külügyminiszteri találkozó előtt, amelyen a Moszkvával szembeni további szankciókról tárgyalnak.
Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.
„Bővíthetjük szankcióinkat. Cselekedjünk, hozzunk olyan szankciókat, amelyeket már alkalmaztunk, alkalmazzuk őket több cél ellen. Alkalmazzuk őket több ágazatra is” – mondta.
„Több bank, több ágazat, amelyeket még nem érintettünk”
– mondta Singh.
Arra a kérdésre, hogy mire vonatkozhatnak szankciók, Singh azt mondta:
„Nos, az orosz gazdaság fő csúcsaira. Leginkább az olajat és a gázt érinti, de vannak más iparágak is. Nem szeretném ezeket részletezni, de úgy gondolom Putyin tudja, miről van szó”.
Singh ismertette az amerikai és szövetséges szankciók orosz gazdaságra gyakorolt hatását, és azt mondta, hogy ezek „kétségbeesett intézkedésekre” késztették Putyint.
„Elszigeteli gazdaságát. Oroszország most gyorsan halad az 1980-as évek szovjet életszínvonala felé. A gazdasági szakadékra néz, ez Putyin döntésének az eredménye, és a reakciójából látom, hogy merre tart – mondta Singh.
„Ez Putyin háborúja. Ez Putyin szankciói, és Putyin nehézségei, amelyeket az orosz népre helyez”
– tette hozzá.
Emlékeztetünk, vasárnap Dmitrij Kuleba külügyminiszter azt mondta, hogy a jövő héten új szankciókat vezetnek be az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen.
A 43 éves Marina Ovszjannyikova 2003 óta dolgozott az orosz közszolgálati televízió egyes csatornájánál. Amióta élő adásban bírálta Putyin háborúját Ukrajna ellen, ő számít a rendszer első számú ellenségének.
Marina jelenleg rejtőzködik, és két gyermekekéért aggódik, akiket Moszkvában hagyott. Őt magát 14 órán keresztül kihallgatta az állambiztonság, de utána elengedték – tartva a nemzetközi tiltakozástól. Macron francia elnök azonnal menedékjogot kínált fel a bátor újságírónőnek, aki azt egyelőre nem fogadta el. Macron a háború megkezdése után is beszél Putyinnal telefonon, mert tűzszünetre akarja rávenni az orosz elnököt. Putyin egyelőre tovább folytatja háborúját Ukrajnában.
„Nem akarok emigrálni. Hazafi vagyok és a 17 éves fiam méginkább az. Oroszországban akarunk élni. Anyám sokkot kapott amikor értesült arról, hogy mit tettem. A fiam is magánkívül volt. Az egész családom azon a véleményen van, hogy tönkretettem az életüket” – mondta a Der Spiegel tudósítójának Marina Ovszjannyikova.
Miért most vállalkozott erre hiszen 2003 óta dolgozott az egyes csatornánál, amely a hatalom szócsöve Oroszországban?
„Nem vagyok politikus alkat. Különben is lassan változtak a dolgok. Fokozatosan szigorított a rendszer 2014 óta amikor Oroszország megszerezte a Krímet. Aztán jött Navalnij megmérgezése. Fokozatosan nőtt bennem a feszültség. Az Ukrajna elleni háború volt az utolsó csepp a pohárban. Senki sem gondolt erre! Sokkolt amikor megtudtam, hogy Putyin a hadsereget nemcsak Luhanszk és Donyeck tartományba küldte hanem Kijev elfoglalására! Ez szörnyű volt! Ezek után minden normális embernek rá kellett döbbennie Oroszországban, hogy minden megváltozott. Ezek után már senki sem élhet úgy mint korábban. Meg akartam mutatni a világnak, hogy az oroszok is a háború ellen vannak! Legalábbis a tanultabb és tájékozottabb emberek. Ezt Nyugaton sokan nem veszik figyelembe.”
Marina Ovszjannyikova Odesszában született, melyet most az orosz csapatok ostromolnak.
„Apám ukrán, anyám orosz. Ez a háború egy testvér nép ellen irányul! Ez elfogadhatlan. Én egyéves voltam amikor a családom Oroszországba költözött, de azért sok szál köt Odesszához: édesapám ott halt meg és ott is van eltemetve. Élnek ott még rokonaim, de nincsen velük napi kapcsolat.
Ez számomra nem családi ügy hanem pacifista akció: legyen vége a háborúnak! Ez Oroszországnak is érdeke.”
Egyedül tervezte meg az akciót ?
„Igen. Heti váltásban dolgozunk. Ezért csak a háború megkezdése után tudtam tiltakozni. Sikerült kicseleznem a rendőrt, aki mindíg ott áll a híradó stúdió bejáratánál. Aztán már nem tudtak mit csinálni, mert bent voltam a stúdióban épp a híradó idejében. Közben állandóan attól féltem, hogy a pacifista akciómat végülis nem látja meg senki. Sikerült elérnem, hogy sokan lássák, és hogy Nyugaton is megértsék: az oroszok nem támogatják a háborút.”
Mi történt utána?
„A főnököm felszólított, hogy azonnal adjam be a felmondásomat. Annyira feldúlt voltam, hogy ezt megtagadtam. Aztán másnap e mailben megírtam a felmondó levelet. A rendőrök kihallgattak. Udvariasak voltak, de amikor ügyvédet kértem, akkor azt válaszolták: egy pillanat, és mindjárt hívhat ügyvédet. De sohasem jött el az a pillanat. A rendőrök viszont állandóan telefonálgattak, nyilvánvalóan a főnökeiknek. Végül egy bíróságra vittek, ahol rám talált egy ügyvéd, akinek előre szóltam. Akkor elengedtek. 18 órán keresztül nem beszélhettem a családommal. Aztán hallottam, hogy Putyin szóvivője, Peszkov első számú nemzeti ellenségnek nevezett.”
Mi a helyzet most a Kreml által szigorúan ellenőrzött médiában?
„Én a hírszerkesztőségben dolgoztam méghozzá a nyugati osztályon. Rendszeresen olvashattam a Reuters vagy az Euronews híreit, és láthattam, hogy háború folyik Ukrajnában. Egyre nehezebb ezt elviselni mindenkinek a szerkesztőségben. Egymás után távoznak a kollégák, mert nem bírják ezt a terhet. Aki marad, az is csak azért, mert tudja : ebben a légkörben nincs hova mennie. Sehol sem kapna állást. A legjobbak elmennek Oroszországból, amely a sötétségbe süllyed. Én még nem tudom, hogy mihez kezdek, de szerintem a háború kitörése óta ezt senki sem tudja Oroszországban. A háború minden tervet tönkretett, és rengeteg szenvedést okoz , elsősorban Ukrajnában. Régebben jó életem volt, most ez tökéletesen megváltozott.
Nincsenek terveim, mert háború idején nem lehet tervezni”
– mondta a Der Spiegel tudósítójának Marina Ovszjannyikova, a bátor orosz újságíró, akit Putyin nemzeti ellenségnek nyilvánított, mert háborúnak nevezte az Ukrajna elleni „különleges hadműveletet” a televízió stúdiójában.
„A huszonötödik napja az orosz hadsereg keresi és nem találja az általuk kitalált” nácikat, akiktől állítólag meg akarták védeni népünket…
13:50 – Baerbock: az EU egymilliárd euróra emeli az Ukrajnának szánt katonai segélyt.
13:45 – Moszkva jelenleg nem látja előfeltételeit az orosz és az ukrán elnök közötti béketárgyalási találkozónak. „Egyszerűen nincs mit leszögezniük, nincsenek megállapodásaik, amelyeket be kellene tartaniuk” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax ügynökség szerint.
13:15 – Ferenc pápa feje heti beszédében arra buzdította „a nemzetközi közösség minden szereplőjét, hogy tegyenek valódi erőfeszítéseket ennek a visszataszító háborúnak a befejezésére”. Hozzátette: „mindez embertelen, sőt szentségtörés is, mert szembemegy az emberi élet szentségével”.
13:10 – Az orosz politikai és üzleti elit egyes képviselői állítólag fontolgatják Vlagyimir Putyin diktátor hatalomból való eltávolítását, hogy helyreállítsák a gazdasági kapcsolatokat a nyugati országokkal. Alekszandr Bortnyikovot, az orosz FSZB hírszerző ügynökség vezetőjét Putyin utódjának tekintik – állítja az ukrán katonai hírszerzés.
13:00 –56-ra emelkedett a Luhanszk megyei idősek otthonában történt orosz tanktámadás áldozatainak száma.
11:40 – Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint az oroszok által támogatott kelet- ukrajnai szeparatista vezető azt mondta, hogy több mint egy hétbe fog telni az ostromlott ukrán kikötőváros, Mariupol ellenőrzése.
11:10 – Az Európai Uniónak meg kell szerveznie az ukrán menekültek légi úton történő szétosztását a közösség külső határairól. Ezt Annalena Burbock német külügyminiszter jelentette be hétfőn Brüsszelben.
11:00 – Visszatértek annak a humanitárius konvojnak a sofőrjei, akiket a megszállók Harkiv régióban fogva tartottak Vovchanszk felé.
10:35 – Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője elmondta, hogy a NATO-országok dönthetnek úgy, hogy csapatokat küldenek Ukrajnába, bár az Egyesült Államok nem küld csapatokat.
09:55 – Josep Borrell uniós külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Unió kész megvitatni az Oroszországgal szembeni szankciókat az olajszektorban, és súlyos háborús bűnnek nevezte a mariupoli eseményeket. Megerősítette, hogy a miniszterek megvitatják az Oroszországgal szembeni olajembargó bevezetésének lehetőségét.
09:25 – Nagy Britannia miniszterelnöke, Boris Johnson azt fontolgatja, hogy Kijevbe utazik, hogy kifejezze támogatását Ukrajna Oroszország elleni harca iránt.
09:15 – Március 21-én reggel Odesszát a haditengerészeti tüzérség ágyúzta, áldozatok nem voltak.
09:10 – Nyolcra nőtt a kijevi Podilszkij kerületben lezajlott orosz csapás áldozatainak száma.
08:30 – Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Boris Johnson azt fontolgatja, hogy Kijevbe utazik, hogy kifejezze támogatását Ukrajna Oroszország elleni harca iránt.
08:00 – Az Európai Unió kormányai fontolóra veszik olajembargó bevezetését Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió kapcsán.
07:15 – Az Európai Unió kormányai fontolóra veszik olajembargó bevezetését Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió kapcsán.
06:40 – Dalip Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.
06:25 – Putyin katonai kudarcok miatt támadja Ukrajna polgári lakosságát – mondja a Pentagon vezetője.
06:00 – Franak Vjacsorka, Szvitlana Tikhanovska fehérorosz ellenzéki vezető tanácsadója szerint „Fehéroroszország a gerillák országa. Hőseink megállítják az orosz vonatokat, megrongálják az orosz felszereléseket, szórólapokat osztanak szét, hogy megakadályozzák a fehérorosz csapatok belépését Ukrajnába. Ukrajna nyer, Fehéroroszország is felszabadul.”
04:55 – Robbanások hallatszottak Kijev Podilszkij kerületében, négy ember meghalt.
Klicsko
04:00 – Volodimir Zelenszkij elnök köszönetet mondott Ashton Kutchernek és Mila Kunisnak, hogy 35 millió dolláros adománygyűjtő kampányt indítottak az ukránok számára.
Twitter
03:35 – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy az ország el kívánja kobozni a területén található orosz ingatlanokat.
02:55 – Az EU-szankciók hatálya alá tartozó három nagy fehérorosz bankot – Belagroprombank, Belarus Development Bank és Dabrabyt Bank – leválasztották a SWIFT-ről.
01:45 – Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša bejelentette, hogy a szlovén diplomaták visszatérést terveznek Kijevbe – jelentette be Twitteren a miniszterelnök.
00:25 – Ukrajna hivatalosan is reagált Oroszország Mariupol átadásáról szóló ultimátumaira válaszként Ukrajna követeli, hogy az orosz katonaság azonnal nyisson folyosót a civilek számára, hogy Mariupolból Zaporizzsjába menekíthessék őket. Verescsuk, a miniszterelnök-helyettese válaszában felháborodott, hogy Oroszország elkezdte elrabolni és deportálni embereinket Mariupolból Oroszországba. Követelte a humanitárius folyosók azonnali megnyitását és az elrabolt gyerekek és felnőttek szabadon engedését.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
