Fontos

A HÁBORÚ 37. NAPJA – Ukrajna ellenáll (folyamatosan frissítjük)

 Az erőszak a gyengék végső menedéke. 
Isaac Asimov

 

18:55 – 86 ukrán katona szabadult az orosz hadifogságból a második fogolycsere során. A cserére Zaporizzsja megyében április 1-jén került sor. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint a kicserélt katonák közül 15 nő. A kicserélt orosz katonák száma egyelőre nem ismert.

18:10 – Miután orosz állítások szerint Ukrajna megtámadta az orosz belgorodi olajraktárt, Olekszandr Motuzianik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője sem megerősítette, sem cáfolta ezt, hozzátéve, hogy több ehhez hasonló vádat láttunk. Azt mondta, hogy „Ukrajna védelmi hadműveletet hajt végre az orosz fegyveres agresszió visszaszorítására” a területén, és nem vállalja a felelősséget minden „téves számításért, minden katasztrófáért és minden eseményért” Oroszországban – írja az Ukrajinszka Pravda.

17:45 – „A háború 36 napja után biztosíthatom önöket, hogy Európában vagy a tengerentúlon senki sem mer majd nyomást gyakorolni Zelenszkij elnökre vagy Ukrajnára” – mondta Dmitro Kuleba újságíróknak április 1-jén Lengyelországban az Európai Pravda idézete szerint.

17:05 – A holland kormány csaknem 516 millió eurónyi orosz vagyont zárolt be, és több mint 154 millió tranzakciót zároltak.

16:30 – Április első napján 9 humanitárius folyosót nyitottak meg.

15:10 – Pénteken elindult az orosz kézen lévő Melitopol városból Zaporizzsjába civileket evakuáló buszoszlop – közölte Kirillo Timosenko, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője.  Körülbelül 300 személygépkocsi csatlakozott az evakuációs oszlophoz.

14:40 – A cseh diplomaták felszólították orosz kollégáikat, hogy értsék meg, milyen irányba tart Oroszország, tiltakozzanak ezek ellen, és mondanak le, hogy a jövőben ne osztozkodjanak a bűnökért.

13:35 – Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közölte: Ukrajna még nem kapott választ Oroszországtól az isztambuli tárgyalásokon elhangzott javaslataira.

12:50 – Az Oroszország előkészíti reakcióját Ukrajna Isztambulban megfogalmazott javaslataira, a további kapcsolatok kidolgozása folyamatban van – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.

12:05 – „Az orosz nép nem felelős vezetőik, például Vlagyimir Putyin őrült, elfogadhatatlan atrocitásaiért” – mondta az  Agence France Presse -nek Gerard Depardieu, aki korábban nagy barátja volt Vlagyimir Putyinnak.

11:00 – Az EU jogalkotási csomagot készít elő az Oroszország elleni szankciók „réseinek bezárására”.

10:20 – Két év után először tart közös  EU csúcstalálkozót Kínával, amelynek középpontjában az ukrajnai háború áll.

09:50 – Április 1-jén mintegy 70-75 ezer ember maradt a megszállt Melitopolban, az embereket ki akarják költöztetni a városból, de az orosz megszállók csak a Krímben hajlandók szabadon engedni őket.

09:00 – Egy ukrán miniszter elmondta, hogy a Mariupol felé tartó evakuációs buszokat egy orosz ellenőrzőpontnál feltartották, és a 14 tonna Melitopolba szállítani akart humanitárius segélyt lefoglalták. 

08:30 – Az ukrán fővárostól északra és keletre csütörtökön az orosz csapatok kivonását kommentálva a Pentagon magas rangú szóvivője azt mondta, Kijev továbbra is veszélyben van, és a légicsapások folytatódnak. 

07:50 – Ausztrália helyben gyártott páncélozott járműveket küld Ukrajnába Volodimir Zelenszkij elnök kérésére – jelentette a CNN. 

06:55 – A brit hírszerzés szerint Oroszország akár 2.000 katonát is küldött Grúziából, mert váratlan veszteségei vannak az Ukrajna elleni háborúban.

06:10 – Tűz ütött ki egy olajraktárban az oroszországi Belgorodban, az ukrán határ közelében – jelentette az orosz sajtó. A tüzet az ukrán csapatok két helikopterének légicsapása okozta, amelyek alacsony magasságban érkeztek Oroszország területére – áll a kiadott közleményben.

Ria Novosti

05:45 – A G20-nak újra kell gondolnia Oroszország és Vlagyimir Putyin elnökének részvételét. „Ha arról van szó, hogy Vlagyimir Putyin ül velünk az asztalhoz, és úgy tesz, mintha minden rendben lenne. az rendkívül nehéz lesz számunkra, mert nem így van, és ezért teljes mértékben az ő felelős” – mondta Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.

05:00 – Egy amerikai tisztviselő megerősítette, hogy Oroszország többször is célba vette a kelet-ukrajnai gabonasilókat, súlyosbítva a potenciális élelmiszerhiányt világszerte. Ukrajna a 4. legnagyobb gabonaexportőr világszerte; Az orosz invázió Ukrajna nagy részén elhalasztotta a vetési időszakot.

03:45 – Roberta Metzol, az Európai Parlament elnöke Kijevbe utazik, és már Ukrajnában tartózkodik. 

twitter.com

„Úton Kijev felé”

02:30 – A Herson régióban az ukrán fegyveres erők felszabadítottak 11 települést. 

01:50 – Szlobozsanszkij irányban az az orosz fegyveres erők továbbra is blokád alá vonja Harkov városát. Tüzérségi támadást indítottak a város infrastruktúrájának és lakónegyedeinek megsemmisítésére. Izium városától délre lévő területen igyekeznek megtörni az ukrán védők ellenállását, kiűzni állásaikból a védelmi erők egységeit és folytatni az offenzívát Szlovjanszk irányába. Eddig sikeres az ukrán erők ellenállása.

01:00 – Az orosz csapatok veszteségeket szenvedtek, és nem sikerült blokádolniuk és elfoglalniuk Kijev városát – állítja az ukrán fegyveres erők vezérkara.

00:40 – Kate Bedingfield, a Fehér Ház PR igazgatója azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök „nem tervezi”, hogy beszéljen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Korábban a Fehér Ház közölte, hogy Biden és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójáról csak jelentős ukrajnai deeszkaláció után lehet beszélni. 

A magyar diplomácia magánya

1

Pozsonyban tárgyalnak azoknak az uniós tagállamok  külügyminiszterei, akiket közvetlenül érint Putyin háborúja Ukrajna ellen. Ide tartoznak a visegrádi országok, a balti államok, Bulgária és Románia.

A magyar diplomácia oroszbarát vonalával tökéletesen magára maradt. Legutóbb már kénytelen volt lemondani a visegrádi hadügyminiszterek budapesti tanácskozását, mert mind Lengyelország mind pedig Csehország jelezte fenntartásait. Magyarország jelenleg a visegrádi négyek soros elnöke, de Orbán Viktor diplomáciája miatt visegrádi egyekké vált, mert senki sem osztja Putyin iránti elnéző magatartását. Ez Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek is feltűnt:

„nem szállítunk fegyvert Ukrajnába és nem is engedjük át a fegyverszállítmányokat. Más közép és kelet-európai államok másként döntöttek. Ez nem a mi döntésünk hanem az övék. Azt tiszteletben tartjuk, ugyanakkor elvárjuk, hogy ők is tartsák tiszteletben a mi döntésünket”

– írta Facebookon a magyar diplomácia vezetője.

Orbán Viktor lengyel barátja, Jaroslaw Kaczynski nemrég Kijevben járt, hogy ott biztosítsa támogatásáról Zelenszkij ukrán elnököt. Vele együtt utazott Morawiecki lengyel miniszterelnök, a cseh és a szlovén kormányfő is.

Lengyelország fegyvert szállít Ukrajnának, sőt területén képezik ki az ukrán katonákat az amerikai fegyverek használatára.

Jaroslaw Kaczynski azt mondta Orbán oroszbarát politikájáról, hogy az nem tetszik neki, de majd a magyar választások után tér vissza a témára. Valószínű, hogy Orbán Viktor jelezte neki: ha győz a választáson, akkor szembefordul Putyinnal, de addig nem akarja megtenni, mert tart attól, hogy választóinak egy része nem értene egyet a gyors fordulattal.

A magyar külügy a gyenge láncszem

 

Az orosz hírszerzés hekkerei a magyar külügyminisztériumon keresztül támadtak más NATO államokat köztük az USA-t is. Ez évek óta tart, és a magyar kémelhárítás nem tudja de sokkal inkább nem akarja megakadályozni ezt.

Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt is igen furcsa képet mutatott ez a NATO szövetségesek számára, de február 24 óta egyenesen árulásnak számít. A Direkt36 értesülései szerint viszont nem szűnt meg az orosz hekkerek aktivitása a magyar külügy informatikai rendszerében Putyin Ukrajna elleni háborúja alatt sem!

Kinek kell ilyen szövetséges?

Vita az energiáról Pozsonyban

Ez a legfontosabb téma Szijjártó Péter szerint. A magyar külügyminiszter megismételte az Orbán kormány álláspontját: csakis az orosz energia garantálja a biztonságot!

Ehhez képest Morawiecki lengyel miniszterelnök közölte: idén megszüntetik az orosz energia teljes importját! Fel is szólított minden uniós és NATO tagállamot, hogy kövessék a lengyel példát. Nehéz megítélni, hogy mennyire reális Lengyelország vállalása a teljes lemondásról az orosz energiáról még az év végéig. Azt viszont a lengyelek igazolták: politikai döntésről van szó!

Ha megvan a megfelelő politikai akarat, akkor viszonylag gyorsan le lehet válni az orosz energiáról.

Szijjártó Péter megkapta a Barátság érdemrendet Lavrov külügyminisztertől. Hírek szerint ezt Orbánnak szánták Moszkvában, de a magyar miniszterelnök kitért a kétes megtiszteltetés elől.

Az orosz gázüzletben azonban megőrizte érdekeltségét a magyar miniszterelnök, aki szépen pénzelhet ebből.

Ha Nyugaton komolyan veszik Putyin barátainak lebuktatását, akkor sor kerülhet a magyar miniszterelnökre is. Washingtonban a pénzügyminisztérium külön csapatot állított fel a nemzetközi kleptokrácia elleni harcra. Az elszánt és jól informált nyomozók adóparadicsomokban kutakodnak Putyin családjának, barátainak és üzletfeleinek pénze után. Legkevesebb 800 milliárd dollárról van szó! Zelenszkij ukrán elnök már javasolta: az így begyűjtött pénzt fordítsák a háborúban álló Ukrajna támogatására illetve a háború utáni újjáépítésre.

Washington: minden cégnek választania kell a Nyugat és Oroszország között

Putyin háborúja Ukrajna ellen döntő fordulatot hozott a világgazdaságban az USA értékelése szerint, és ebből minden vállalkozónak le kell vonnia a tanulságot: a Nyugat vagy Oroszország?!

„Az Egyesült Államok mindenkit szankcióval sújt, aki segíti Oroszországot abban, hogy elkerülje a szankciókat”

– fogalmazta meg az amerikai politika lényegét az a washingtoni pénzügyi államtitkár, aki koordinálja a büntető intézkedéseket Oroszország ellen. Wally Adeyemo most Európában tárgyal, hogy egyeztesse az újabb szankciókat Oroszországgal szemben.

Nagyon sok amerikai és európai cég kivonult vagy legalábbis felfüggesztette a működését Oroszországban miután Putyin megkezdte háborúját Ukrajna ellen február 24-én. Néhányan azonban maradtak mint a Burger King vagy a Marks and Spencer, mert franchise rendszerben működnek Oroszországban.

A kivonulók helyét betölthetik kínai vagy indiai cégek. Az amerikai államtitkár őket is megfenyegette:

„Ezeknek az országoknak, ezeknek a cégeknek, ezeknek az egyéneknek dönteniük kell. Választhatnak úgy, hogy támogatják Oroszország törvénytelen invázióját Ukrajnában vagy pedig folytatják üzleti kapcsolataikat azzal a 30 országgal, amelyek szankciókat alkalmaznak Oroszországgal szemben.”

A washingtoni pénzügyi államtitkár elmondta a BBC-nek, hogy a világgazdaság dollárban, fontban és euróban számol. Ha valaki ebben a pénzügyi világban részt akar venni, akkor

„részt kell vállalnia a szankciókban is!”

Mi lesz az orosz rubellel? Az árfolyam nagyot esett Putyin inváziójának kezdetén, de azóta visszakapaszkodott. A rubel árfolyam csökkenésében döntő szerep jutott annak, hogy a szankciók megakadályozták az orosz nemzeti bankot abban, hogy hozzáférjen deviza tartalékához, és abból támogassa a rubelt.

Oroszország azonban az Európai Unió legnagyobb olaj és földgáz szállítója, ily módon továbbra is pénzhez jut.

Putyin rubelben kéri a földgáz árát

„Az európai pénzek már nem a háborút finanszírozzák. Az oroszok arra költik ezt a pénzt, hogy a rubel árfolyamát javítsák”

– hangsúlyozta az amerikai államtitkár.

Az orosz kormány minden exportáló céget arra kötelezett, hogy a megszerzett külföldi devizát azonnal rubelre váltsa.

„Ezt a pénzt immár Oroszország nem költheti a háborúra Ukrajnában. A célunk az, hogy a Kremlt választásra kényszerítsük az orosz gazdaságot, az orosz szükségleteket pénzeli vagy pedig a háborút?!

Washington célja, hogy minél előbb végetérjen a háború nem pedig az, hogy megváltozzon Oroszország politikai rendszere”

– hangsúlyozta Adeyemo amerikai pénzügyi államtitkár, aki a BBC-nek nyilatkozott.

Putyin pénzének nyomában 

Kétmilliárd dolláros offshore hálózatra bukkantunk egy híres orosz cselló művész  neve alatt, aki nem más mint Putyin idősebb  lányának keresztapja – írja az az oknyomozó páros a londoni Guardianben, amelyik napvilágra hozta a Panama papírokat még 2016-ban. Az adóparadicsomokban rejtőzik az orosz elit pénze, ott lehet rá lecsapni – javasolja Frederik Obermaier és Bastian Obermayer.

Fekete lyukak a pénzügyi világban ezek az adóparadicsomok, ahol Putyin és az orosz oligarchák a vagyonukat rejtegetik: Svájc, Panama, Ciprus, a Brit Virgin szigetek stb. A Panama papírok mégiscsak leleplezték Szergej Roldugin cselló művészt, Putyin nagyobbik lányának keresztapját, Dmitrij Peszkovot, az elnök szóvivőjét, Putyin híres dzsudó partnereit, a Rotenberg fivéreket. Egyikük vállalta magára Putyin palota komplexumának névleges tulajdonát miután Navalnij csapata videót tett közzé róla. Leleplezték Alisher Uszmanovot, Oroszország talán leggazdagabb emberét, Putyin oligarcha barátját. A Svájci Titkok papírokból kiderült, hogy Alisher Uszmanov nővérének a nevén 2 milliárd svájci frank van egy svájci bankban. A Paradicsom papírok is bőségesen foglalkoztak az orosz elittel. Olga Suvalova is ott szerepel a leleplezett listán: ő Oroszország első miniszterelnök helyettesének neje. Ugyancsak megtalálható a Paradicsom papírokban Roman Abramovics, akit most a brit hatóságok a Chelsea futball csapatának eladására kényszerítettek.

A szankciók csak a jéghegy csúcsát jelentik

A nyugati országokban zárolják a luxus ingatlanokat, jachtokat, ha azok Putyin barátaihoz tartoznak. Ez kevés, mert csak a jéghegy csúcsát jelenti. A valódi vagyonok az adóparadicsomokban vannak. Ott kell keresni őket. Persze akkor hamar kiderülne, hogy a kleptokrácia nemcsak orosz jelenség. Elég Venezuelára, Kínára vagy Angolára gondolni – írja a neves szerzőpáros a Guardianben.

Janisz Varoufakisz egykori görög pénzügyminiszter ennél is tovább ment amikor felhívta a figyelmet arra a Project Syndicate oldalon, hogy az amerikai szupergazdagok  sokkal több pénzt visznek külföldre mint az oroszok vagy a többi kleptokraták.

Szerencsére 2020 végén az amerikai kongresszus olyan törvényt fogadott el, mely kötelezi a cégeket arra, hogy megnevezzék: kik is a valódi tulajdonosok? A Corporate Transparency Act azonban nem megy eléggé messze – hangsúlyozza az oknyomozó páros. Nem kötelezi ugyanis arra a cégeket, hogy a nyilvánosság elé vigyék a tulajdonosok nevét hanem csupán csak a hatóságok elől nem titkolhatják el azokat. Ez nagy hiba. Ha ugyanis csakis a hatóságokra bízzuk a kleptokraták leleplezését, akkor hosszú évekig elhúzódhat minden vizsgálat. A különböző államok rendőrségei között ugyancsak nehézkes az együttműködés, és különösen ilyen kényes ügyekben nagyon nagy az „óvatosság”. A kormányok által kijelölt kleptokrácia ellenes csapatok csak hosszú távon hozhatnak eredményt. Ehelyett a kormányoknak nyilvánossá kellene tenniük a cégek, a hajók, a repülőgépek és az ingatlanok  regisztrációját. Ily módon lehetne megszabadulni a fekete lyukaktól a globális pénzügyi rendszerben – írja a Süddeutsche Zeitung két oknyomozó újságírója, akik a londoni Guardianben tették közzé véleményüket.

A háború 36. napja – (folyamatosan frissítjük)

“Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.

 

18:35 –  Irpin már ismét az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt állt, de a polgári lakosságot nem engedélyezték visszatérni az ágyúzás veszélye miatt.

17:45 – A Sumy régióban a mentők a területvédelmi harcosokkal együtt húzták ki az orosz harckocsit, amely az orosz  legénységével együtt süllyedt a folyóba.

pravda.ua

17:00 – Az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy szankciókat vezetnek be az uniós tagállamok képviselői, az Európai Unió legfelsőbb vezetése és a képviselők többsége ellen.

15:50 – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár brüsszeli újságíróknak azt mondta, hogy „Oroszország megpróbálja átcsoportosítani, utánpótlást és megerősíteni offenzíváját a Donbász térségében”, és „Oroszország többször is hazudott a szándékairól”.

15:25 – Legalább 20 ember meghalt a Mikolajiv regionális adminisztráció épületét ért orosz csapásban. 

14:05 – Az ukrán szárazföldi erők azt írták, hogy az ukrán csapatok ismét ellenőrzésük alá vonják a Zaporizzsjától keletre fekvő  Zatishia, Malinivka, Vesele, Zelenyi Hai és Chervone falvakat.

13:30 – Az orosz erők katonai bázisra csaptak le Dnyipropetrovszk megyében. A megye kormányzója, Valentyin Reznichenko szerint a támadás következtében ketten meghaltak és öten megsérültek.

12:00 – Az orosz csapatok harkovi ágyúzása következtében egy közepes nyomású földalatti gázvezeték megsemmisült, így mintegy 34 ezer fogyasztó maradt gáz nélkül.

11:50 – Joe Biden amerikai elnök tájékoztatta Volodimir Zelenszkij elnököt, hogy az Egyesült Államok 500 millió dollár közvetlen költségvetési támogatást kíván nyújtani az ukrán kormánynak.

11:20 – Az orosz katonaság éjjel tovább lőtte Donyeck régió középső részét, Marjinkában, Krasznohorivkában és Novomihailivkában foszforlövedékeket használtak. Két ember megsebesült – olvasható az ukrán Pravda portálján.

10:35 – A BBC a GCHQ brit hírszerző ügynökség vezetőjére, Jeremy Flemming nyilatkoztra hivatkozva közli: Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg nem kapott teljes körű valós  tájékoztatást az ukrajnai helyzetről.

09:00- Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága megerősítette, hogy Oroszország beleegyezett egy humanitárius folyosó megnyitásába Mariupolból Zaporizzsjáig. Ukrajna 45 buszt küldött ki, hogy evakuálja az embereket az ostromlott városból. A megszállt Melitopoltól és Enerhodartól Zaporizzsjáig vezető humanitárius folyosókról is előzetesen megállapodtak.

08:50 – Az orosz erők továbbra is megtartják pozícióikat Kijevtől keletre és nyugatra, annak ellenére, hogy korlátozott számú egységet kivonnak. A következő napokban heves harcok bontakoznak ki a város szélén” – áll a brit hírszerzés közleményében.

08:05 – Németország szerint Putyin beleegyezett abba, hogy euróban kapja a gázdíjat az EU-tól, de nem világos, hogyan fog működni a mechanizmus.

08:00 – Németország kész garantálni Ukrajna biztonságát, egyelőre a háború folytatódik, és a béketárgyalásokon még nem történt áttörés.

07:45 – A brit GCHQ kémszolgálat vezetője azt mondta, hogy a megfigyelések azt mutatják, hogy „Oroszország kiberszakértői azokban az országokban keresnek célpontokat, amelyek ellenzik akcióikat” Ukrajnában. Fleming felhívta a figyelmet arra is, hogy az ukrán kormányzat és katonai rendszerek Oroszország általi „tartós” megzavarása a környező országokra továbbgyűrűző hatásokat okozhatnak.

06:30 – Az ENSZ bizottságot hozott létre az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálására.

05:25 – Harkovban a háború 35 napja alatt összesen 1531 létesítmény semmisült meg, köztük 1292 lakóépület. Az orosz hadsereg 76 iskolát, 54 óvodát, 16 kórházat rombolt le és romokban  van 239 irodaház – nyilatkozta az Ukrinformnak Ihor Terekhov, Harkov polgármestere.

04:20 – Az Azov-ezred 3 harckocsi és 64 orosz katona megsemmisítéséről számolt be a Mariupolért vívott harcokban, köztük a GRU különleges erőivel.

03:10 – Brit hírszerzés: oroszok lőtték le saját gépüket Ukrajnában.

02:00 – Az Egyesült Államok még az orosz invázió előtt kivonta a hajókat a Fekete-tengerről.

00:55 – Az oroszok megváltoztatták  légitámadásaik taktikáját, de az ukrán hírforrások szerint a tegnapi napon ismét elvesztettek 4 repülőgépet.

00:25 – Ukrajna tárgyalásokat folytat Lengyelország és Fehéroroszország határának teljes lezárásáról.

A HÁBORÚ 35. NAPJA – (folyamatosan frissítjük)

“Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.

 

19:55 – Az orosz erők Tornado rakétákkal lőtték ki a civileket Mikolajiv megyei Yavkyne faluban, ahol a szomszédos falvakból menekültek gyülekeztek. A városi tanács szerint a támadás egy épületet is megrongált. Az ágyúzásban 3 ember meghalt, 13-an megsebesültek.

18:20 – Az ukrán védelmi minisztérium úgy véli, hogy az oroszok nem adták fel a Kijev és Csernyihiv elfoglalására vagy legalábbis körülvételére tett kísérleteket, annak ellenére, hogy Oroszország kijelentette, hogy ezeken a területeken drasztikusan csökkenti az ellenségeskedést – mondta Olekszandr Motuzjanik, a védelmi minisztérium szóvivője.

17:40 – Olaf Scholz német kancellár azt mondta Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Berlin készen áll Ukrajna biztonságának garanciájaként fellépni – mondta Steffen Hebestreit kormányszóvivő, de azt nem részletezte, hogy a garanciák magukban foglalják-e a katonai segítséget.

16:55 – Mihajlo Podoljak, az elnök kabinetfőnökének tanácsadója szerint Ukrajnában csak azután lehet népszavazást tartani a biztonsági megállapodásról, ha az orosz csapatok „legalább” visszatérnek a február 24-e előtt elfoglalt pozíciójukba.

15:20 – Csernyihiv „kolosszális támadás” alatt áll, annak ellenére, hogy Moszkva azt állítja, hogy visszafogja a műveleteket – mondta a polgármester a CNN-nek.

14:00 – A Reuters értesülései szerint a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy Oroszország semmi „igazán ígéreteset” nem vett észre azokban a javaslatokban, amelyeket Ukrajna a március 29-i béketárgyalásokon terjesztett elő. A terv 15 éves konzultációs időszakot tartalmazott a Krím-félsziget státuszáról. Oroszország 2014-ben. Peszkov szerint lehetetlen megvitatni a Krím státuszát, mivel az „Oroszország része, és az orosz alkotmány kizárta, hogy bárki mással megvitassák bármely orosz régió sorsát”.

13:15 – Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője válaszolt egyes oroszok felszólítására, hogy harcoljanak Ukrajnában a végsőkig, és kijelentette, hogy Ukrajnában „nem lesz Sztálingrádnak”.

12:40 – Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának legfrissebb adatai szerint 4,01 millió ember menekült el Ukrajnából, mióta Oroszország megkezdte a háborút. Közülük több mint 2,3 millióan érkeztek Lengyelországba.

11:55 – Az SBU  újabb lehallgatott beszélgetést közölt az orosz megszálló katona és felesége között. Az orosz agresszor a feleségével folytatott telefonbeszélgetésében azzal dicsekedett, hogy egy ukrán házból „kozmetikumokat, márkás tornacipőket és jó minőségű pólókat” lopott el neki, a megszálló felesége laptopot és sportruhát kért.

10:35 – Az orosz erők az elmúlt 24 órában 180 rakétatámadás érte Harkov megyét Grad rakétavető rendszerekkel, továbbá tüzérséggel és aknavetőkkel is lötték a régiót, célba véve lakóépületeket és a polgári infrastruktúrát.

09:25 – Mariupol: A humanitárius katasztrófával küzdő városban még mindig több mint 160 ezer civil van. 26 busz várja, hogy megkezdjék az emberek elszállítását a területről, de az orosz erők nem engedélyezik a biztonságos átjutást.

08:40 – Ukrajna elveszíti kohászati ​​kapacitásának 30%-át a háború miatt. „A mariupoli üzemek adják Ukrajna acéltermelésének több mint egyharmadát. Vagyis Ukrajna ma kohászati ​​kapacitásának mintegy 30-40%-át veszítette el” – mondta.

08:30 – Németország vészhelyzeti tervet indított arra az esetre, ha az oroszországi gázszállítás leállna.

07:55 – Több robbanást is hallottak Kijevben. Légitámadási szirénák léptek fel március 30-án kora reggel országszerte több megyében, köztük Kijevben, Zsitomirban, Harkovban, Dnyiproban és Poltava megyében.

07:15 – Nagy-Britannia az ENSZ-ben kijelentette, hogy kész Ukrajna biztonságának garanciája lenni.

06:00 – „Ukrajna nem kéri, hogy magyar katonák jöjjenek és helyettünk harcoljanak!” Ezt nem kértük, és nem is kérjük, jelentette ki kedden Budapesten Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete.

05:00 – Emmanuel Macron francia elnök telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin Oroszországi Föderáció elnökével, szóba került a Mariupolból való kitelepítés kérdése is. Az Elysée Központ közleménye szerint „jelenleg még nem teremtették meg a feltételeket annak a humanitárius hadműveletnek a megkezdéséhez, amely a következő napokban az orosz hadsereg által ostromlott ukrán Mariupol város lakóinak nyújt segítséget” – Közölte Macron elnök a Le figaronak adott interjújában.

04:40 – Max Strelnyk, az iziumi városi tanács helyettese a CNN-nek azt mondta, hogy az északkeleti város március 14. óta nem kapott élelmiszert, vizet vagy gyógyszert, ezzel arányosan a humanitárius helyzet a városban napról napra romlik.

03:45 – USA: Oroszország globális élelmiszerválságot hoz létre, és 94 élelmiszert szállító hajót akadályoz meg abban, hogy elhagyja az ukrán kikötőket. 

03:20 – ENSZ: 3,9 millió ember menekült el Ukrajnából azóta, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított. Több mint 2,3 millióan hagyták el Ukrajnát Lengyelországba.

01:30 – John Kirby, a Pentagon sajtótitkára kijelentette, hogy a Kijevből kivonuló orosz erők kis száma „közel sem éri el a Kijev ellen felállított orosz erők többségét”, és az orosz légicsapások is folytatódnak. Joe Biden amerikai elnök egy tájékoztatón azt mondta, hogy az Egyesült Államok az orosz hadsereg tetteire fog támaszkodni, nem a szavaikra.

00:05 – „Az ukránok nem naivak”, látjuk a béketárgyalások kockázatát. Volodimir Zelenszkij elnök nem bízik Oroszország egyetlen ígéretében sem. „Természetesen látjuk az összes kockázatot. Természetesen nincs okunk megbízni az ellenünk háborúzó ország képviselőinek szavaiban” – mondta Zelenszkij.

Azerbajdzsán kihasználja Putyin ukrajnai kudarcát

Az orosz hadügyminisztérium tiltakozott amiatt, hogy azeri katonák megsértették a tűzszünetet Hegyi Karabah tartományban , ahol az oroszok garantálják a békét Azerbajdzsán és Örményország között.

Putyin orosz elnökkel többször is beszélt telefonon a hétvégén Örményország miniszterelnöke. Nikol Pasinjan kormányfő amiatt panaszkodott, hogy azeri katonák megöltek három örmény harcost a Hegyi Karabah tartományban. 2020 novemberében kötött tűzszünetet Azerbajdzsán és Örményország, amely egyaránt magáénak tekinti a vegyes lakosságú tartományt. Az oroszok garantálják a tűzszünetet, de az ukrajnai háború miatt csökkentették csapataik létszámát a térségben.

Azerbajdzsán török drónokkal támad

Az orosz hadügyminisztérium felrójja az azeri hadseregnek, hogy Bayraktar török drónokkal intézett támadást örmény területek ellen. A török drónokat olyan helyről lőtték ki, mely orosz ellenőrzés alatt áll- írja helyszíni beszámolójában  a francia közszolgálati RFI tudósítója. A Bayraktar drónok döntötték el a legutóbbi azeri-örmény háborút Azerbajdzsán javára a Hegyi Karabah tartományban. Ezeket a Bayraktar drónokat Törökország Ukrajnába is szállította. Sőt Erdogan elnök egyezményt kötött Ukrajnával még a háború előtt arról, hogy ezeket, az orosz harckocsik ellen nagyon hatékony drónokat Ukrajnában is gyártják majd. A háború miatt erre nem került sor.

Azerbajdzsán azt válaszolta az orosz hadügyminisztérium panaszaira, hogy ők örmény akciót hiúsítottak meg a kérdéses területen. Azerbajdzsán mögött ott áll Törökország és az Egyesült Államok míg Örményország Putyin támogatására számíthat.

A feszültség Azerbajdzsán és Örményország között egyre növekszik – írja a Kaukázusból az RFI tudósítója.

A HÁBORÚ 34. NAPJA – (Folyamatosan frissítjük)

“Senki sem különálló sziget; minden ember a kontinens része, a szárazföld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Európa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól.

 

18:35 – Semmi jele annak, hogy Oroszország komolyan gondolja a béketárgyalásokat Ukrajnával. „Van, amit Oroszország mond, és van, amit Oroszország tesz. Mi az utóbbira koncentrálunk” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón a CNN által idézve.

18:05 – Boris Johnson brit miniszterelnök a magas rangú miniszterek március 29-i találkozóján kijelentette, hogy a Putyinra nehezedő nyomást fokozni kell további gazdasági intézkedésekkel és katonai segítségnyújtással, hogy Oroszország teljesen irányt változtasson.

17:00 – A NATO meghívta Ukrajnát az április 6-7-re tervezett csúcstalálkozójára. A csúcstalálkozóra Brüsszelben kerül sor. További meghívott nem tagországok Grúzia, Finnország, Svédország, Ausztrália, Új-Zéland, Japán és a Koreai Köztársaság.

15:30 – Az ukrán és orosz delegáció isztambuli megbeszélésein a felek megvitatták az ukrajnai nemzetközi biztonsági garanciákról szóló megállapodást, a tűzszünetet és az ukrajnai humanitárius kérdések megoldását. 

15:25 – Legalább 7 ember meghalt egy orosz támadásban Mikolajivban. Találat érte és lerombolták Mikolajiv regionális államigazgatási épületét. Hét embert találtak holtan a romok alatt, 22 másik pedig megsérült.

14:55 – Szergej Sojgu március 29-én kijelentette, hogy Moszkva most már kulcsfontosságú célkitűzésére összpontosíthat, mivel a háború első szakaszának fő feladatai befejeződtek, és az orosz erők „jelentősen csökkentették” az ukrán hadsereg harci erejét.

13:25 – Az ukrán-orosz tárgyalások legutóbbi törökországi fordulóját követően Moszkva bejelentette, hogy csökkenti a támadást északon, ahol Ukrajna fővárosa található – írja a New York Times. A bejelentésre akkor került sor, amikor az ukrán erők továbbra is sikeresen visszaszorítják az orosz csapatokat Kijev környékére.

11:45 – A fogságba esett Azov zászlóalj harcosa, Alekszej Szmikov VILE-nek nevezte a civileket emberi pajzsként használó Azov-taktikát, és elnézést kért az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért. Az orosz katonák jelenleg Mariupolt fésülik át, mert többen megszöktek az Azov-harcosoktól, akiknek többségét élve fogták el.

11:10 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta Moszkvát, hogy „megijedt” azoktól az újságíróktól, akik „az igazat mondják”, miután a Kreml  megakadályozta, hogy az oroszok lássák az ukrajnai háborúról adott interjúját.

11:00 – Március 28-án lejárt az orosz légitársaságoknak a több mint 400 lízingelt repülőgép visszaküldésének határideje közel 10 milliárd dollár értékben. Az orosz légitársaságok figyelmen kívül hagyták a szankciókat, és feltartóztatták a külföldi repülőgépeket – erről a Vedomosztyi című orosz lap számolt be.

10:30 – Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes bejelentette, hogy kedden három humanitárius folyosón létesíteneknek a civil lakosokat kimenekíteni ostromlott városokból. A legfontosabb, hogy az egyik biztonsági folyosót Mariupolban próbálják meg kialakítani. A városban még 160 ezer civil rekedt mindenféle energiaszolgáltatás nélkül. 

10:00 – Az ukrán és orosz delegáció március 28-án este érkezett Isztambulba, és 29-én megkezdődött a háború befejezéséről szóló tárgyalások következő fordulója. Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök fegyverszünetre szólított fel.

Suspline

09:00 – Március 29-én 06 órakor eloltották a lucki olajraktár tüzet, amelyet orosz csapatok rakétacsapása okozott. Másfél naprig küzdöttek a tűzoltók a lángokkal.

08:00 – Az orosz megszállók lefilmezték a Mariupol Drámai Színházat, amelyet leromboltak, és legalább 300 civilt megöltek. „Az orosz propaganda közzétett egy videót a Drámaszínházunkból. Ahol a szó szoros értelmében a civilek holttestén sétálva Mariupol az „azovi főhadiszállás közepén történt robbanásról” mesél. Meglepő, hogy a halottaknak nincs egyenruhájuk, sisakjuk vagy golyóálló mellényük” – áll a közleményben.

07:30 – A Kreml szóvivője kijelentette, hogy Moszkva csak akkor használ atomfegyvert, ha Oroszország léte veszélybe kerül. Az ukrán háborúnak ehhez semmi köze. 

06:40 – Az ukrán delegáció hétfő este érkezett Isztambulba, hogy Oroszországgal tárgyaljon. A megbeszélések kedden 10 órakor kezdődnek az isztambuli Dolmabahçe palotában. Korábban Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök azt mondta, hogy az isztambuli tárgyalások előtt megbeszélést folytat Ukrajna és Oroszország delegációjával.

elentős katonai veszteségek miatt Oroszország Wagner zsoldosokat küld Ukrajnába.

04:40 – Az amerikai szenátus orosz eszközök felhasználását javasolja Ukrajna megsegítésére.

03:15 – Az orosz erőket 40-60 km-re visszaszorították Krivij Rihtől. A Krivij Rih Regionális Állami Igazgatóság vezetője elmondta, hogy az ukrán hadsereg megállította az oroszok előrenyomulását, és kiszorította az oroszokat Herszon megye felé.

02:30 – Biden: Nem kérek bocsánatot. Az amerikai elnök arra a legutóbbi lengyelországi beszédében tett megjegyzésére utalva, hogy Putyin „nem maradhat hatalmon”, azt mondja, hogy ezt erkölcsi felháborodás vezérelte, és nem fogja visszavonni a nyilatkozatot.

01:00 – Vlagyimir Putyin orosz elnöknek lehetnek tervei Ukrajna „megsemmisítésére”, de Ukrajnának megvan a maga terve – mondta Dmitrij Kuleba külügyminiszter a televízióban.

00:05 – Oroszország továbbra is több ezer katonát küld az ukrajnai hadszínterekre, és igyekszik ellentámadást intézni az ukrán katonák állásai ellen. Az Oroszország által eddig felhalmozott források lehetővé teszik, hogy a Nyugat szankciói ellenére is finanszírozzák az Ukrajna elleni aktív agressziót.

23:55 – Több mint 400 vállalat hagyta el Oroszországot, de nem mindegyik hagyta abba az üzletet. (Frissítve)

23:40 – Az EBRD bezárja irodáit Oroszországban és Fehéroroszországban.

Az oroszok megmérgezték Abramovicsot és az ukrán delegáció két tagját

Putyin egykori kedvenc oligarchája az ukrán delegációnak adott tanácsokat azokon a tárgyalásokon, melyeket az orosz diplomatákkal folytattak.

Eredmény a tárgyalásokon egyelőre nem született viszont Roman Abramovics elveszítette átmenetileg a látását és az arcáról hámlik a bőr. Az ukrán tárgyaló küldöttség két tagja ugyanígy járt.

Jelenleg Törökországban kezelik őket – közli az amerikai hírszerzésre hivatkozva a londoni a Wall Street Journal. A jólértesült Bellingcat portál megerősítette a hírt, hogy Abramovicsot és a két ukránt valamilyen méreggel támadta meg az orosz titkosszolgálat miközben Kijevben arról egyeztettek, hogy másnap miről tárgyaljanak az oroszokkal.

Szakértők szerint az orosz titkosszolgálat csak kis adagban juttatta be a mérget a három férfi szervezetébe:

„nem megölni hanem figyelmeztetni akarták őket.”

Roman Abramovics igen szoros kapcsolatban állt Putyinnal Moszkvában. Az orosz elnök kinevezte őt Csukcsföld kormányzójának is. Abramovics a Chelsea díszpáholyában a brit elit tagjait fogadta és előmozdította Putyin terveit Nagy Britanniában. Azt követően nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyét Nagy Britanniában, hogy Putyin parancsára idegméreggel akarták eltenni láb alól az orosz hírszerzés híres árulóját, Szkripal ezredest és lányát a szigetországban. A merénylet nem sikerült, de Szkripal azóta is védőőrizetben van. Abramovics Izraelben és Portugáliában szerzett állampolgárságot. Putyin Ukrajna elleni támadása után a Chelsea csapatának eladására kényszerült. Zelenszkij ukrán elnök kérte meg közvetítésre, és ezért vállalt szerepet a diplomáciai tárgyalásokon. Közvetlenül tárgyalt mind Putyinnal mind pedig Zelenszkijjel, ezért tanácsainak nagy jelentőséget tulajdonítottak.

A Wall Street Journalnak nyilatkozó amerikai hírszerzők nem tartják kizártnak, hogy Moszkvában is vita folyik az Ukrajna elleni háborúról. A kemény vonal hívei mérgezhették meg Abramovicsot és a két ukránt, hogy ily módon hátráltassák a tűzszüneti tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között.

Abramovics megőrizte Putyin bizalmát

Az amerikai hírszerzés szerint Abramovics Putyin kézzel írott béke javaslataival kereste fel Zelenszkij ukrán elnököt Kijevben. Az ukrán elnök kérte Biden elnököt, hogy vegyék le a fekete listáról Roman Abramovicsot, aki hasznos szerepet járszik a tűzszüneti tárgyalásokon. Az orosz oligarcha Törökországban szabadon mozoghat, sőt Erdogan elnök támogatja közvetítő akcióit, de repülőútjait megnehezíti, hogy neve fekete listán szerepel, és ezért utazási tilalom sújtja.

Juscsenko ukrán elnököt is hasonló módszerrel „figyelmeztették”

A narancs forradalom jeles vezetőjét, aki nyugatbarát politikát folytatott, azért mérgezhették meg az oroszok, mert szembeszállt az ő kijevi emberükkel, Janukoviccsal. Jellemző az akkori ukrán elitre, hogy Juscsenko akkori elnököt az ukrán titkosszolgálat vezetője mérgezhette meg. A dioxin teljesen tönkretette az arcbőrét. Janukovics a narancs forradalom eredményeképp kényszerült távozásra Kijevből. Az oroszok ezt követően foglalták el a Krím félszigetet 2014-ben. Ezután indult meg a két orosz többségű tartomány – Donyeck és Luhanszk – elszakadási akciója Moszkva aktív támogatásával. Janukovics most is azonnal aktivizálta magát: orosz nyelven szólította fel Zelenszkij elnököt, hogy adja fel, és teljesítse Putyin követeléseit. Zelenszkij érthetően visszautasította kétes hírű elődjének javaslatát.

Zelenszkij elnök egyik legnagyobb sikere a nemzeti egység megteremtése Ukrajnában. Ennek következtében senki sem vállalta fel Putyin érdekeinek képviseletét Ukrajnán belül! 2014-ben ez egyáltalán nem így volt. A Krím félszigeten egy admirális volt az ukrán csapatok parancsnoka, aki pillanatok alatt átállt az oroszok oldalára. Így Putyin szinte puskalövés nélkül foglalhatta el a Krím félszigetet. Nem kétséges, hogy az orosz elnök most is nagyon számított az árulókra az ukrán hadseregben és a titkosszolgálatban illetve a politikai életben. Terve tökéletes kudarcot vallott. Ezért lett a villámháborús  elképzelésből állóháború. William Burns, a CIA igazgatója emiatt jelenthette ki, hogy

„Putyin legnagyobb problémája az, hogy nincsen politikai megoldása Ukrajnában”.

Minden rekordot megdönthet az amerikai katonai költségvetés

140%-al nőttek a katonai kiadások Washingtonban az ezredforduló óta. Ezért a demokraták meg akarták állítani a Pentagon költekezését, de közbejött a háború Ukrajnában.

6%-os növekedést szavazott meg a washingtoni kongresszus a múlt hónapban – emlékeztet a Reuters hírügynökség. Korábban az Egyesült Államok ellenségei terrorista szervezetek voltak, most azonban államokat jelöltek meg – köztük két nagyhatalmat is: Kínát és Oroszországot.

„A világ nem működött együtt velünk” – hangsúlyozta Tim Kaine demokrata szenátor, aki a Reutersnek nyilatkozott. „Az, hogy a fenyegetést immár nem terrorista szervezetek jelentik hanem nagyhatalmak komoly költség növekedést igényel és át is kell szerveznünk a katonai költségvetést”.

A washingtoni kongresszus mindig is nagy híve volt a hadikiadások növelésének, mert a választási kampányok finanszírozásában jelentős szerepet játszanak a hadiipari cégek. A hadiipar sok embernek ad jól fizető munkát. Ezért már Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt úgy döntöttek a kongresszusban, hogy 6%-os emelés kell pedig Biden elnök eredetileg csak szintentartást akart.

Az Ukrajna elleni háború mindent megváltoztat

Adam Smith, a képviselőház fegyveres erők bizottságának elnöke, korábban meg akarta nyirbálni a Pentagon költségvetését.

„Az Ukrajna elleni orosz invázió alapvetően megváltoztatta a nemzetbiztonsági helyzetet. Ezek után mást jelent a nemzetbiztonság. Sokkal bonyolultabb és költségesebb lett.”

Németország, az USA legfontosabb NATO szövetségese Európában, drámai mértékben növelte katonai kiadásait az Ukrajna elleni orosz invázió után.

Az Egyesült Államok megnöveli katonai jelenlétét az európai kontinensen. Ez pedig költséges vállalkozás. Arról nem is beszélve, hogy az USA folytatja Ukrajna és a NATO szövetségesek támogatását.

„Az Egyesült Államok megnöveli katonai jelenlétét Európában, és ez tartósan emeli a katonai költségvetést” – jelentette ki Todd Harrison, aki a katonai költségvetés elemzésével foglalkozik a Center for Strategic and International Studies intézetben.

Biden elnök március 28-án jelenti be, hogy mekkora összeget kér a kongresszustól a jövő évi költségvetésnek. Todd Harrison szerint – akármennyit is kér az amerikai elnök – a kongresszus 20-30 milliárd dolláros pluszt szavaz meg a katonai költségvetésnek az ukrajnai háború miatt. Így aztán a hadiköltségvetés túllépheti a 800 milliárd dollárt. Ez aranyesőt jelentene a hadiiparnak, amely eddig kicsit háttérbe szorítva érezte magát a Covid járvány miatt.

Ebben a kérdésben konszenzus alakul ki a kongresszusban. A republikánusok mindig elszántan támogatták a katonai költségvetést. Most pedig az ukrajnai válság remek érv a hadiköltségvetés emelésére.

Richard Shelby republikánus szenátor mindenképp a növelés mellett van:

„sohasem szabad cserbenhagyni egy népet, amely a szabadságáért küzd!”

Bár a tőzsdéket általában megviselte az Ukrajna elleni orosz agresszió, de a Dow Jones Defense Index 14%-al növekedett azóta, hogy Putyin megindította csapatait február 24-én – írja elemzésében a Reuters hírügynökség.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK