Fontos Archives Page 10 of 487 › Független Hírügynökség

Ukrajna engedélyt kaphat

FüHü

-

2024-09-11

Joe Biden amerikai elnök „nem zárja ki”, hogy Ukrajna engedélyt kaphat arra, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel csapjon le Oroszországra. Ezt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozta a Sky Newsnak adott interjújában.

Ahogy Blinken mondta, Biden „nem zárja ki”, hogy Ukrajna rakétákat indíthat mélyen orosz területre. Anthony Blinken azután tette ezt a megjegyzést, hogy egy londoni sajtótájékoztatón elmondta, hogy Irán rövid hatótávolságú rakétákat bocsátott Moszkva rendelkezésére, és Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetője „valószínűleg heteken belül felhasználja azokat Ukrajnában”.

Blinken szerint az Egyesült Államok a 2022 februári orosz invázió óta gondoskodott arról, hogy Ukrajna „minden szükséges és időben meglegyen ahhoz, hogy hatékonyan visszaverje az orosz agressziót”.

Újságírók szerint ugyanakkor hozzátette, Washingtonnak más tényezőket is figyelembe kell vennie, például, hogy az ukrán erők képesek lesznek-e használni és fenntartani a nyugati szövetségesek által biztosított „kifinomult rendszereket”.

„Nem zárjuk ki. Soha nem zárjuk ki. De amikor beavatkozunk, akkor biztosak akarunk lenni abban, hogy az úgy történik, hogy az hozzájáruljon ahhoz, amit az ukránok megpróbálnak elérni” – mondta Blinken.

Emlékeztetünk, szeptember 10-én Blinken bejelentette, hogy Biden szeptember 13-án találkozik Nagy-Britannia miniszterelnökével, Keir Starmerrel: a tisztségviselők megvitatják az ukrán védelmi erők Oroszország mélyére történő csapásának engedélyezését.

Az elmúlt hetekben Ukrajna aktívan sürgette szövetségeseit, hogy szüntessenek meg minden korlátozást az Oroszország elleni nagy hatótávolságú fegyvereikkel szembeni csapásokra vonatkozóan, kifejtve, hogy ez lehetővé tenné számukra, hogy eltalálják különösen a cirkálórakétákat és irányított légibombákat indító repülőgépeket.

Lloyd Austin, a Pentagon főnöke válaszul kijelentette, hogy semmilyen eszköz – beleértve a nagy hatótávolságú rakétákat – nem döntő egy Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió szempontjából.

Enyhülés Washington és Peking között

ki

-

2024-09-10

0

Samuel Paparo admirális, az USA indiai és csendes óceáni fegyveres erőinek parancsnoka videokonferencián beszélt Vu Jenan tábornokkal, a kínai Déli körzet parancsnokával arról, hogy a világ két legnagyobb hatalma miképp kerülheti el a nemkívánatos incidenseket.

Régóta nem került már sor ilyen videó konferenciára a két világhatalom fontos katonai vezetői között. Paparo amerikai tengernagy viszont épp azt hangsúlyozta, hogy “mennyire fontos a személyes kommunikáció annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a másik fél akciójának téves megítélését.

”Az amerikai tengernagy hangsúlyozta, hogy “Kínának be kell tartania a hajózás nemzetközi szabályait.” Paparo admirális arra utalt, hogy

“Kína veszélyes játékot űz a dél-kínai tengeren, és ez eszkalációhoz vezethet el.”

Peking Tajvan körüli manővereire célzott az amerikai admirális, aki hajlamos megfeledkezni arról, hogy a szigetet Kína saját tartományának tekinti, és ezt az USA is elismerte amikor 1972-ben lepaktált a kommunista nagyhatalommal. Az egy Kína elvet másképp értelmezik Pekingben mint Washingtonban, de Biden elnök a közelmúltban megerősítette: az USA nem támogatja Tajvan függetlenségét.

Az amerikai – kínai enyhülést az is mutatja, hogy mindkét főtiszt új a maga tisztségében: Paparo tengernagyot májusban nevezték ki míg Vu tábornokot júliusban. Paparo admirális elődje többször is kérte a találkozót kínai partnerével, de tőle ezt Pekingben megtagadták.

Jake Sullivan pekingi tárgyalásai

Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját fogadta Hszi Csin-ping elnök is, és találkozhatott a hadsereg vezetőivel is. Korábban Peking a hadügyminisztert küldte az ilyen találkozókra, akinek a szerepe sokkal kisebb Kínában mint az Egyesült Államokban. Pekingben a hadügyminiszter a fegyveres erők arca és külső képviselője, de a katonai hierarchiában nem áll magasan. A Védelmi Tanács irányítja a hadsereget, melynek élén Hszi Csin-ping elnök áll. Az 1972-es USA – Kína kibékülés előtt Lin Piao hadügyminiszter átvette a kommunista rendszer irányítását, de puccsal megbuktatták.

A hadügyminiszter családjával együtt a Szovjetunió felé menekült, de gépét rakéta találat érte Mongólia fölött, és mindenki meghalt. Azóta Pekingben vigyáznak arra, hogy a hadsereg a kommunista párt vezetése alatt maradjon.

Elvben Biden elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő már Kaliforniában novemberben megegyezett a legutolsó csúcstalálkozón a katonai kapcsolatok újrafelvételében, de ezt késleltette az, hogy Washingtonban Kínát Oroszország támogatásával vádolták az ukrajnai háborúban. Az enyhülés mégiscsak bekövetkezett: Janet Yellen asszony, amerikai pénzügyminiszter egy hetet töltött Pekingben, ahol arról győzte meg a kínai vezetőket: amennyiben marad a demokrata adminisztráció Washingtonban, akkor komoly enyhülés jöhet a világ két legnagyobb hatalmának kapcsolatában. Ezt követően Hszi Csin-ping elnök már nem várja annyira vissza Donald Trumpot a Fehér Házba. Az idők jele, hogy Donald Trump is úgy nyilatkozott a Fox Newsnak, hogy

“jó kapcsolatra törekednék Kínával, remélem, hogy Hszi elnök is tisztában van ezzel.”

Az USA 2021-ben nyilvánította elsőszámú stratégiai ellenfelének Kínát, és ebben mind a demokraták mind a republikánusok egyetértenek Washingtonban, de Biden elnök és Kamala Harris valamiféle modus vivendit akar találni Pekinggel míg Donald Trump a kereskedelmi háború fokozását ígéri 60%-os büntetővámokkal. Emiatt Pekingben nem bánkódnának különösebben, ha Donald Trump nem térne vissza a Fehér Házba 2025-ben.

Irán nem húzza meg magát

Polonius

-

2024-09-09

0

Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal látja el Oroszországot Ukrajna elleni inváziójához – mondták európai és amerikai tisztviselők a Wall Street Journalnak péntek este megjelent jelentésében.

A jelentés szerint a közelmúltbeli fegyverszállítmány nyugati figyelmeztetések és további szankciókkal való fenyegetés közepette történt.

Egy amerikai tisztviselő megerősítette a rakéták megérkezését, amelyeket akkor használtak, amikor Oroszország fokozta az ukrán városok és infrastruktúrák elleni támadásokat, ami állítólag több tucat civil megöléséhez vezetett.

Sean Savett, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője mondta, hogy Oroszország és Irán közötti, Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta figyelmeztetünk az elmélyülő biztonsági partnerségre Oroszország és Irán között.

„Mi és partnereink a nyári G7-ek és a NATO-csúcstalálkozókon is világossá tettük, hogy együtt készek vagyunk jelentős következményekkel járó határozatot hozni. Az iráni ballisztikus rakéták Oroszországnak történő bármilyen átadása drámai mértékben fokozná Irán támogatását Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújához.”

Irán továbbra is megtagadta az Oroszországba irányuló szállítmányt. Ennek ellenére az ENSZ iráni missziójának szóvivője New Yorkban azt mondta, hogy Teherán „más országokat is felszólít, hogy szüntessék be a konfliktusban érintett felek fegyverellátását”.

Lehetséges következmények Irán számára

Európai tisztviselők azt mondták a Wall Street Journalnak, hogy amerikai kollégáikkal együtt dolgoznak az Iránnal szembeni válasz kidolgozásán, amely valószínűleg további szankciók bevezetését eredményezné Irán ellen.

Ezenkívül európai tisztviselők azt mondták, hogy valószínűleg megtiltják iráni lobogó alatti légitársaságának, az Iran Airnek, hogy repüljön európai repülőterekre, ami sértené Teherán fennmaradó kereskedelmi lehetőségeit.

Várható akció

Több tucat orosz katonát képeznek ki Iránban a Fath-360 közeli ballisztikus rakétarendszer használatára – közölte két európai hírszerzési forrás a Reuters hírügynökséggel még augusztusban, akik hozzátették, hogy több száz műholdvezérelt fegyver küszöbön álló szállítására számítanak. Oroszországnak ukrajnai háborúja miatt.

Az orosz védelmi minisztérium képviselői vélhetően tavaly december 13-án írtak alá szerződést Teheránban iráni tisztviselőkkel a Fath-360-ról és egy másik ballisztikus rakétarendszerről, amelyet az iráni kormány tulajdonában lévő Aerospace Industries Organisation (AIO) épített, az Ababil néven.

Mosolydiplomácia Kína és az USA között

ki

-

2024-09-06

0

Nyolc év óta először találkozott egy Pekingbe látogató amerikai vezető a kínai fegyveres erők vezérkari főnökével. Jake Sullivan három napot töltött a kínai fővárosban, és a hadsereg igazi vezetőivel is találkozott nemcsak a hadügyminiszterrel mint korábban.

Jake Sullivant, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját fogadta Hszi Csin-ping elnök is, aki a Honvédelmi Bizottság feje is vagyis ő irányítja a hadsereget is. A Honvédelmi Bizottság alelnöke a vezérkari főnök, aki széles mosollyal nyilatkozott a sajtónak. Zsang Juhszia természetesen nem említett semmi konkrétumot, de széles mosolya sok mindent elárult: javulás állt be az amerikai – kínai kapcsolatokban. Zsang Juhszia tábornok nem véletlenül lett vezérkari főnök: az ő családja is Senhszi tartományból származik mint Hszi Csin-ping elnök. Kettőjük édesapja szoros politikai szövetségesek voltak a kínai kommunista pártban.

Miért találkozott a kínai vezérkari főnök Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval? Mert Washington ezt kifejezetten kérte. Korábban ugyanis Hszi Csin-ping elnök monopolizálta az USA – Kína kapcsolatot, és a hadügyminiszter, aki Pekingben nem fontos katona, nem tett mást mint dicsőítette az elnököt. Jake Sullivan viszont konkrét katonai kérdésekről tárgyalhatott a kínai vezérkari főnökkel Tajvantól Ukrajnáig.

Jake Sullivan előkészítette Biden elnök és Hszi Csin-ping találkozóját. Bár Biden jövőre visszavonul, de hogyha Kamala Harris lesz az elnök, akkor a találkozónak nagy jelentősége lehet mindkét fél számára. Mind Jake Sullivan mind a korábban Pekingben egy hetet eltöltő Janet Yellen pénzügyminiszter arról biztosította kínai tárgyaló partnereit, hogy javítani kívánják a kapcsolatot, de erre csakis azután kerülhet sor, hogy megnyerték a választást.

Peking sem Kamala Harris sem pedig Trump mellett nem kötelezi el magát

Míg Putyin, Netanjahu vagy Orbán Viktor jobban örülne Trump győzelmének, a kínai vezetők nem kötelezik el magukat. Hszi Csin-ping emberei kiszámolták, hogy gazdasági értelemben Trump lenne a rosszabb, mert valóságos sokkot okozna, ha valóban betartaná választási ígéretét: 60% – növelné a vámokat a kínai árukkal szemben. Trump 2016-ban is élesen Kína ellenes kampányt folytatott, de azután többször is találkozott Hszi Csin-ping elnökkel, és díszvendég volt a Tiltott Városban Pekingben. Lány unokája kínai nyelvű dalban köszöntötte Hszi bácsit és feleségét. Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Biden elnök folytatott: Washington 2021-ben első számú stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát.

Trump most úgy nyilatkozott a Fox televíziónak, hogy

“jó kapcsolatokat akarok Kínával.”

A két világhatalom viszonya meghatározó az egész globális gazdaság számára. A kínaiak mindenképp szeretnének elkerülni egy katonai konfliktust az Egyesült Államokkal, mert tudják, hogy ezen a téren az USA sokkal erősebb. Peking gazdasági, technológiai és pénzügyi versenyt akar a világpiacon, mert úgy véli, hogy azt megnyerheti. A mosolygó kínai vezérkari főnök azt jelképezi, hogy az USA sem akar katonai konfliktust Tajvan körül már csak azért sem, mert Ukrajna és a Közel Kelet után egy harmadik háborús övezet már az Egyesült Államoknak is sok lenne.

Felül tud-e emelkedni a káoszon Michel Barnier, az új francia kormányfő?

Polonius

-

2024-09-06

0

Felül tud-e emelkedni a káoszon Michel Barnier, az új francia kormányfő?

Két hónappal választási veresége után Emmanuel Macron elnök a 73 éves egykori uniós biztost nevezte ki a kormány élére Franciaországban, ahol a parlamentben patthelyzet áll fenn, mert az elnöknek nincsen többsége.

Az Élysée palota közleménye azt a reményt fogalmazta meg, hogy a konzervatív politikus valamiféle nemzeti egységkormányt tud létrehozni Franciaország sürgető problémáinak megoldására. Az egykori kormánypárt, mely De Gaulle tábornoktól Nicolas Sarkozy elnököt oly sokat vezetőt adott Franciaországnak máris tudatta a világgal: Michel Barnier támogatását attól teszi függővé, hogy az új miniszterelnök milyen politikai célokat tűz ki maga elé.

A szélsőbaloldal legbefolyásosabb vezére, Mélenchon közölte:

”Macron elnök ellopta a legutóbbi választás eredményét!”

Tüntetésre szólította fel híveit szeptember hetedikére. Az első helyet a választáson az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség szerezte meg. Ebben benne van a mérsékelt baloldal: szocialisták, zöldek, kommunisták és a szélsőségesek mint Mélenchon.

Macron elnök, akinek pártja a harmadik helyen végzett, mert a szélsőjobb is megelőzte, abban bízik, hogy az Új Népfront mérsékelt pártjai megszavazzák majd az új kormányt. A szélsőjobboldal, melyet Marine Le Pen asszony vezet, nem veti el eleve Michel Barnier kormányát, a kivárásra játszik. Marine Le Pen asszony már a 2027-es elnökválasztásra készülődik, ezért együtt akar működni a mérsékelt jobboldallal éppúgy mint Giorgia Meloni Olaszországban.

Kicsoda Michel Barnier?

A veterán uniós diplomatát a világ akkor ismerte meg amikor Brüsszel megbízásából ő irányította a brexit tárgyalásokat, amelyek Nagy Britannia kilépésének jogi feltételeit rögzítették. A maratoni tárgyalások végülis sikerrel jártak, de Nagy Britannia új munkáspárti kormánya jelezte: új uniós politikát kíván folytatni noha nem akarja visszavinni a brit szigeteket az Európai Unióba, de szoros együttműködésre törekszik vele.

Michel Barnier Párizsban a European Business Schoolban szerzett diplomát, ezért fiatal kora óta tárgyalóképes angolul éppúgy mint Emmanuel Macron elnök. A francia elit köreiben ez egyáltalán nem általános, mert Párizsban sokáig úgy vélték: az Európai Unió vezető nyelve a francia, melyet az angol és a német csak kiegészít.

Michel Barnier a kohézióért és reformokért felelős biztos volt az Európai Unióban 1999 és 2004 között tehát akkor amikor Magyarország és más közép-kelet-európai államok uniós tagságát előkészítették. Utána egy évig Franciaország külügyminisztere volt.

2010 és 2014 között újra uniós biztosként intézte az európai ügyeket: ezúttal a belső piac és a szolgáltatások tartoztak hozzá. Innen került azután a brexit főtárgyaló posztra, melyet 2021-ig töltött be. 2021-ben a mérsékelt jobboldal színeiben megpróbálkozott az elnökjelöltséggel, de pártján belül alulmaradt.

Míg elődje Franciaország legfiatalabb miniszterelnöke volt, ő a legidősebbek és a legtapasztaltabbak közé tartozik. Minden bizonnyal ezért is esett rá Macron elnök választása, aki így próbálja megakadályozni a káosz kialakulását a francia belpolitikában. Michel Barniernek komoly problémákat kell megoldania hiszen a francia államadósság meghaladja a GDP 100%-át, és a költségvetés hiánya is túl jár a 3%-on. Ezért az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Franciaország ellen is.

Putyin lélektani háborúja a Nyugat ellen

Kenderessy Milán

-

2024-09-05

0

Putyin lélektani háborúja a Nyugat ellen

Két orosz állampolgárt helyeztek vád alá az Egyesült Államokban, mert 30 internetes domainről indítottak pszichológiai támadást a Nyugat ellen.

Az FBI 277 oldalas jelentése képezi a vád alapját. Eszerint Putyin kabinetfőnökének helyettese Szergej Kirijenko irányítja ezt a pszichológiai háborút, melynek célja a választások befolyásolása és általában a Nyugat destabilizálása.

A CIA megszerzett dokumentumokat azokról a tanácskozásokról, ahol kijelölik a célokat és eszközöket Oroszország nyugati befolyásának növelésére. A kampány kettős: van egy racionális érvelés, mely megpróbálja eladni az ukrajnai háborút a nyugati közvéleménynek. A másik az érzelmi kampány, amely elsősorban az amerikai – európai együttműködés gyengítésére irányul.

Doppelgänger domain

Hamis nyugati forrásokra hivatkozva hasonmás cikkeket forgalmaznak, melyek alátámasztják Moszkva állításait, és kétségeket ébresztenek a NATO és mindenekelőtt az Egyesült Államok iránt.

Az oroszok szinte minden jelentősebb média produkciót vígan hamisítanak.

Íme egy európai lista azokról a média intézményekről, melyeket az orosz hírszerzés előszeretettel felhasznál a céljaira: Reuters, Der Spiegel, Bild, Le Monde, Le Parisien, Die Welt, Frankfurter Allgemeine Zeitung, Süddeutsche Zeitung stb.

Németországot mint az Európai Unió legerősebb államát különösen fontosnak tartják Moszkvában annál is inkább, mert maga Putyin is Drezdában szolgált a Fal lebontása előtt mint a KGB alezredese.

“A németek jobban függnek Oroszországtól mint a franciák”

– állapították meg Moszkvában, ahol mindent megtesznek annak érdekében, hogy Németországot szembe fordítsák az Egyesült Államokkal.

A szélsőségesek támogatása

Moszkva erőteljesen támogatja mind a szélsőjobboldalt mint pedig a szélsőbaloldalt Európában, mert gyengíteni akarja a centrumot, amely a nyugati együttműködés híve. A francia parlamentben a szélsőjobboldalnak és a szélsőbaloldalnak többsége van Macronnal szemben, így a francia elnök politikailag béna kacsának számít noha mandátuma 2027-ig szól.

Németországban a helyi választásokon egyre inkább tör előre a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland és Sahra Wagenknecht szélsőbaloldali csapata, melyek mindketten oroszbarát politikát folytatnak.

Az olyan akciók mint az Északi Áramlat földgázvezetékek felrobbantása az ő malmukra hajtja a vizet hiszen azt igazolja: az USA célja Németország és Oroszország kapcsolatainak ellehetetlenítése.

Trump, Putyin és Orbán fasiszta

Ezt írta a Der Spiegel, és hasonló véleményt fogalmazott meg annak a tanácskozásnak a szervezője Itáliában, mely vendégül látja a magyar miniszterelnököt a Comói-tó partján, ahol fontos üzletemberek mellett Giorgia Meloni olasz miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is felszólal. Meloni mérsékeltnek számít a szélsőjobboldalon, mert híve az európai együttműködésnek és támogatja Ukrajnát az orosz agresszióval szemben. E tekintetben az olasz kormányfő szemben áll Orbán Viktorral, akinek megakadályozta bejutását abba az európai parlamenti frakcióba, melynek ő a politikai irányítója.

Orbán így a másik csapatba került, melynek élén Marine Le Pen áll. A francia szélsőjobboldal vezére régi pártfogoltja Putyinnak, aki pénzzel is támogatta őt, az orosz hírszerzés hekkerei pedig támadták Macron kampányát. Franciaországban ezért törvényt hoztak: csak uniós államból szabad elfogadni pénzt egy politikai pártnak. Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki Putyin kérésére kisegítette egy 10 millió eurós kölcsönnel Marine Le Pen kampányát. A francia szélsőjobboldal vezére ezzel együtt elveszítette a választást, de idén pártja már nagyot nyert az európai választáson, és esélye van a győzelemre 2027-ben.

Meloni – Orbánnal ellentétben – jó kapcsolatban áll Brüsszellel, ahonnan Olaszország 200 milliárd eurós támogatást kapott a helyreállítási alapból. Egyidejűleg az olasz miniszterelnök Trump környezetével is jóban van: Elon Musk dollár milliárdokat fektet be Olaszországban. Orbán Viktor magányos harcos, akinek nincs egy vasa sem, mégis állandóan háborúzik valaki ellen. Pedig már a jeles olasz hadvezér, Montecuccoli is megmondta:

”a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz és pénz.”

Uniós pénzalap kell a hadiipar fejlesztésére

Kenderessy Milán

-

2024-09-04

0

Uniós pénzalap kell a hadiipar fejlesztésére

Azt javasolja Mario Draghi, Olaszország egykori miniszterelnöke és az Európai Központi Bank ex elnöke Brüsszelnek illetve a tagállamoknak, hogy az Unió hadiiparának fejlesztését közös pénzalap létesítésével lehetne megoldani.

Putyin agressziója Ukrajna ellen, amely miatt minden uniós és NATO tagállam igyekszik növelni hadiipari kapacitásait, csak épp pénzügyi korlátokba ütköznek hiszen a költségvetési hiányt a GDP 3%-a alatt kellene tartaniuk a tagállamoknak. Csakhogy ez nem mindenkinek sikerül: Magyarország, Franciaország, Olaszország és néhány más tagállam ellen emiatt vizsgálat indult.

Mit javasol Mario Draghi, akinek tervezetét megszerezte a brüsszeli Politico?

Európa mindenekelőtt – Europa First

Macron francia elnökhöz hasonlóan azon az állásponton van Mario Draghi is, hogy elsősorban európai cégektől kellene megvenni azokat a fegyvereket, melyeket az Európai Unió Ukrajnába küld. Jelenleg nem ez a helyzet, mert az uniós pénzek 80%-át amerikai fegyverekre költik. Ahhoz, hogy az európai fegyvergyárak versenyképesek legyenek, közvetlenül hozzá kellene jutniuk uniós forrásokhoz.

Zárt ajtók mögött az Európai Parlamentben

Szerdán Mario Draghi előterjeszti elképzeléseit az Európai Parlament előtt- a nyilvánosság kizárásával. Az elképzelés egyrészt politikai másrészt pénzügyi:

létre kellene hozni egy uniós hadiipari hatóságot, mely koordinálná a 27 tagállam hadiipari fejlesztéseit illetve az Ukrajnának nyújtott fegyver támogatást.

A 27 tagállam szabvány rendszerei különböznek, ezért is van sok tagállam amellett, hogy amerikai fegyvereket kell vásárolnia az Európai Uniónak is. Lengyelország az amerikai opció híve míg Franciaország és Olaszország az önálló európai fejlesztést forszírozza. Minthogy óriási pénzekről van szó, ezért nagyon komoly gondot jelenthet a finanszírozás.

Közös hitelfelvétel nélkül nem megy

Mario Draghi emlékeztet arra, hogy a 750 milliárd eurós közös hitel felvétel sikeres volt, és komoly támogatást nyújtott minden tagállamnak, hogy a Covid pandémia után újraindítsa gazdasági életét. Kivéve Magyarországot, amely az egyetlen tagállam, amely kimaradt ebből hiszen a 26 tagállam vezetői attól tartanak, hogy Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei ezt is lenyúlnák mint a korábbi euró milliárdokat, melyeket Brüsszel kiutalt a magyar kormánynak. Orbán Viktor emiatt nem támogatja a közös hitelfelvételt. Mario Draghi válasza: nem erőszak a disznótor. Aki támogatja a közös hitelfelvételt, az kap a pénzből, aki nem, az ne számítson egy centre sem!

Pácban az Európai Unió

Németország és Franciaország, az Európai Unió két vezető állama politikai káosz áldozata: a mérsékelt centrummal szemben mind erősebb a szélsőjobboldal és a szélsőbaloldal, amelyet nemigen érdekel a költségvetési egyensúly vagy a versenyképesség viszont jelentős állami támogatást szorgalmaz “a globalizáció áldozatainak.”

Az ideológiai zűrzavarra jellemző, hogy a Németországban egyre erősödő szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht Orbán Viktort dicséri “a migráns kérdésben tanúsított álláspontja miatt.”

A kétmilliós Türingiában olyan politikai vákuum keletkezett a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland előretörésével, melyet az antifasiszta pártok csakis úgy tudnak feloldani, hogy lepaktálnak Sahra Wagenknechttel.

Franciaországnak se miniszterelnöke se költségvetése nincs hosszabb távra, mert Macron elnöknek nincsen parlamenti többsége hiszen a szélsőjobb és a szélsőbal együtt sokkal erősebb mint a liberális centrum. Ha az Európai Unió két vezető állama ilyen politikai helyzetbe sodródott, akkor nehéz elképzelni, hogy Brüsszelben el tudnának fogadtatni bármilyen hosszútávú koncepciót. Márpedig az európai hadiiparnak erre lenne szüksége – figyelmeztet Mario Draghi arra utalva, hogy az Európai Unió olyan tempóban veszít a versenyképességéből, hogy a nemzetközi pénzpiacokon csak egyre drágábban talál majd hitelt. Igaz persze, hogy közösen még mindig olcsóbb mint a “szuverén” hitelfelvétel, amely ugyancsak behatárolja a magyar kormány pénzügyi mozgásterét.

Trump: “Jó kapcsolatot akarok Kínával”

ki

-

2024-09-02

0

Az ex elnök, aki nagyon szeretne visszakerülni a Fehér Házba, a Fox Newsnak nyilatkozott. Ezúttal Kínabarát húrokat pengetett: ”én jó kapcsolatot szeretnék Kínával. Remélem, hogy Hszi elnök úr figyel. Úgy gondolom, hogy jó kapcsolatunk lesz Kínával“ – jelentette ki mosolyogva Donald Trump.

A kínaiak nagyon is figyelnek, de sok jót nem várnak tőle, mert ők nem Trump száját figyelik hanem a tanácsadóinak program tervezeteit vizsgálják, és a végeredmény kiábrándító: Lightizer, Trump külkereskedelmi tanácsadója fel akarja forgatni az egész világkereskedelmet, hogy megnehezítse Kína dolgát. Pekingben valóságos Trump sokkra készülnek, de azt is tudják: nem eszik olyan forrón a kását…

Pekingben járt nemrég Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, és nem sokkal korábban Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter. Mindketten valamiféle modus vivendit kerestek a világ két legnagyobb hatalma között. Trump viszont az America First gondolat jegyében mindenkinek diktálni akar. Az ideológiák ideje elmúlt – figyelmeztette Trumpot és talán önmagát is nem más mint Orbán Viktor Tusnádfürdőn.

Trump: Orbán Viktor erős vezető

10 millió dollárért vásárolta meg Orbán Viktor Trump barátságát. Ezért cserébe most ezt a rövid nyilatkozatot kapta:

”Orbán Viktor erős. Erősnek tartják. Erős országot vezet.”

Ez egy nehézsúlyú gengszter vállveregetése egy pehelysúlyú sorstársnak, aki jelen pillanatban egyáltalán nem erős és egyáltalán nem erős országot vezet. Orbánnak elfogyott a pénze elsősorban amiatt, hogy az Európai Unió nem utalja át az eurómilliárdokat, melyek nélkül nem tudja finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét. Orbán Viktor annyira elrontotta a viszonyát az uniós tagállamok vezetőivel és Brüsszellel, hogy nem is reménykedhet abban: a közeli jövőben megérkeznek a milliárdok. A 2026-os választások viszont közelegnek, és Orbánnak több milliárd euróra lesz szüksége a választópolgárok megvásárlására. Senki nem ad neki ennyi pénzt. A magyar miniszterelnök mégiscsak Trump győzelméért imádkozik, mert attól tart – valószínűleg joggal – hogyha a demokraták győznek, akkor Washington lépéseket tesz Orbán Viktor eltávolítására. Precedens van bőven mindjárt a szomszédos Ausztriában: hova tűnt Jörg Haider a Szabadságpárt egykori vezére ? Miért lett egyik utóda az Ibiza gate áldozata? Hol van Sebastian Kurz, az osztrák politika csodagyereke, aki lepaktált a szélsőjobboldali Szabadságpárttal? Van persze kínosabb párhuzam is a szomszédból: Nicolae Ceausescu egy amerikai-szovjet alku után találta magát a kivégző osztag előtt egy laktanyában Tirgoviste városában 1989 karácsonyán.

A demokrata adminisztráció amnesztia alkut kínált Maduro venezuelai elnöknek: minden lopott holmijával együtt büntetlenül távozhat, ha csendben átadja a hatalmat. Nicolas Maduro elnök egyelőre nemet mondott. Orbán Viktor még nem gondolkodik a kiútról pedig ideje lenne hiszen a nemzeti együttműködés rendszere pénz híján a csődhöz közeleg. Orbán bízik a szerencsecsillagában, Napóleon császár is így volt ezzel Waterloo előtt amikor még csak 46 éves volt.

Egyre kevesebb az édesvíz a Földön, és a minőség is egyre rosszabb

Kenderessy Milán

-

2024-09-02

0

Egyre kevesebb az édesvíz a Földön, és a minőség is egyre rosszabb

Még azt sem tudjuk pontosan, hogy mennyire rossz a helyzet, mert a világ szegényebb fele, ahol több mint 3,7 milliárd ember él, nemigen szolgáltat adatokat – panaszkodik az ENSZ környezetvédelmi hivatalának most közzétett jelentése.

“Az emberiség több mint a fele olyan országban él majd a 2030-ig terjedő időszakban, ahol nincs megfelelő adatszolgáltatás a vízről, amely pedig meghatározó a társadalom szempontjából” – írja a jelentés, amely hozzáteszi: ”hogy lehet így küzdeni az aszály, az árvizek ellen? Mi lesz a szennyvízzel és miképp szervezik meg az öntözést a mezőgazdaságban?”

A beérkezett adatok alapján az derül ki, hogy a 2015-19-es időszakban a világ országainak 61%-ában romlott az édesvíz minősége a tavakban és a folyókban. A 2017-2021-es időszakban bizonyosan romlott a helyzet, de hogy mennyire azt nemigen lehet kideríteni a hiányos adatszolgáltatás miatt. Az ENSZ környezetvédelmi hivatalának jelentése 50%-ra becsüli azoknak az országoknak a számát, ahol tovább romolhatott az édesvíz minősége.

Egyre kevesebb az édesvíz, és ez különösen nagy gondot okoz Afrikában és Ázsia déli- délkeleti országaiban. Mit tapasztalnak ezekben az országokban? Csökken a folyók vízszintje illetve a tavak egyre kisebbek lesznek. Közben pedig növekszik a vizek szennyezettsége, és egyre nagyobb gondot okoz az ivóvíz. A kormányok nem költenek eleget a víz minőségre és általában a vízgazdálkodásra a fejlődő világban. A kormányok általában annyira nem törődnek a vízgazdálkodással, hogy nincs megfelelő adatszolgáltatás sem. Ezért az ENSZ környezetvédelmi hivatala azt tanácsolja a különböző segélyszervezetnek, hogy forduljanak közvetlenül a lakossághoz, ha meg akarnak valamit tudni a vizek állapotáról.

1,4 millió ember halt meg a rossz minőségű ivóvíz miatt

Ez az adat a 2019-es évről szól, azóta sok állam egészen egyszerűen nem jelenti az ilyen haláleseteket. Az ENSZ jelentése rámutat arra, hogy az egészséget döntő mértékben befolyásolja az ivóvíz minősége, de a szegényebb országokban erre csakis akkor fordítanak gondot, hogyha járvány kezdődik, és tömegesen pusztulnak az emberek. Épp ezért az ENSZ környezetvédelmi hivatala célzott programokat sürget olyan területeken mint Észak Afrika, a Szahel övezet vagy Dél illetve Délkelet Ázsia. Nagyon fontos, hogy a közvélemény és a kormányok tisztában legyenek a víztisztaság fontosságával, ezért az ENSZ kampányokat szervez ennek érdekében. Különösen arra hívják fel a figyelmet, hogy a rossz minőségű ivóvíz elsősorban a gyerekeket és a nőket fenyegeti a fejlődő világban.

Végül az ENSZ környezetvédelmi hivatalának jelentése megállapítja, hogy 2023-ban ugyan javult az adatszolgáltatás az édesvizek mennyiségéről és minőségéről, de még távolról sem elegendő ahhoz, hogy képet lehessen alkotni a víz háztartásról a fejlődő világban, ahol a kormányoknak nincsen elegendő pénze a vízgazdálkodás megtervezésére és gyakorlati irányítására, és nem szeretnék, hogy a sokszor lesújtó kép a világ tudomására jusson.

Egy húron pendül a szélsőjobb és a szélsőbal Németországban?

Polonius

-

2024-09-02

0

Egy húron pendül a szélsőjobb és a szélsőbal Németországban?

Több szavazatot szerzett Thüringiában mint a szociáldemokraták a szélsőbal vezére, aki migránsellenes noha apja iráni volt.

Sahra Wagenknecht szövetsége 15 helyet kap Thüringiában a tartományi vezetésben míg a szociáldemokrata kancellár pártja mindössze hatot. A győztes a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland lett, melynek elképzelései sokban összecsengenek Sahra Wagenknechttel: migránsellenesek, szemben állnak Brüsszellel és Putyin iránt igencsak megértőek. Sahra Wagenknecht, akinek édesapja iráni bevándorló volt, az NDK-ban nőtt fel, és nem sokkal a Fal leomlása előtt, 1989-ben lépett be a Német Szocialista Egységpártba, mely az NDK-t kormányozta. Utána a Balpárt aktivistája majd egyik vezetője volt – ez a német szocialista egységpárt utódpártja. Innen kiválva alapította meg a Sahra Wagenknecht szövetséget – BMW – mely tiltakozik az ellen, hogy Oroszországot szankciókkal sújtsák az Ukrajna elleni agressziója miatt. Nem ért egyet a NATO politikájával.

Putyin hálózata

Az orosz elnök fiatal korában a KGB drezdai irodáját vezette alezredesi rangban. Kiváló kapcsolatot ápolt Angela Merkel kancellárral, aki az NDK-ban nőtt fel, és tanulmányai egy részét Putyin szülővárosában, Szentpéterváron végezte, melyet akkor még Leningrádnak hívtak. Az orosz elnök és a német kancellár felváltva társalgott egymással oroszul és németül. Merkel kancellár a német – orosz együttműködés híve volt éppúgy mint szociáldemokrata elődje, Gerhard Schröder, aki jelenleg Putyin tanácsadójaként szépen gazdagszik az oroszbarátságból.

Merkel kancellár az USA-val szemben is képviselte az együttműködést Oroszországgal: kivívta azt, hogy Washington beleegyezett a második Északi Áramlat földgázvezeték használatába, melyre azután már nem került sor Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Az Északi Áramlat földgázvezetékeket felrobbantották – állítólag ukránok hajtották végre az akciót, de azt nem tehették meg a CIA támogatása nélkül – fejtette ki Seymour Hersh amerikai oknyomozó újságíró.

Magyarországon az elit körében az orosz barátság szinte általános: Putyin ugyanis pénzeli barátait. Így Orbán Viktor eljátszotta és eljátssza Putyin pincsijének szerepét.

Németország a francia úton?

Macron elnök a legutóbbi választás után patthelyzetbe került: a parlamentben szélsőjobboldali és szélsőbaloldali többség van. Éppúgy mint Thüringiában, ahol a Linke is jól szerepelt miközben a zöldek nem is jutottak be a parlamentbe. Macron elnök kezdettől fogva olyan reformokat akart, melyek javítják Franciaország és az egész Európai Unió versenyképességét. Ezt először Merkel kancellár vétózta meg, most pedig a szélsőjobb – szélsőbal parlamenti többség Párizsban. Németország ugyanilyen zsákutca felé sodródik: miközben egyre inkább elveszíti a versenyképességét, a szélsőjobb – szélsőbal ellenzék mindenféle gazdasági reformot megakadályozhat. Ha az Európai Unió mindkét vezető állama zsákutcába kerül, akkor felértékelődhetnek mások Brüsszelben. Csakhogy sem Olaszországnak sem Lengyelországnak nincsen reformkoncepciója a versenyképesség javítására bár Mario Draghi ex miniszterelnök kidolgozott egy ilyen javaslatot épp Brüsszel kérésére, de emögé nem lehet megfelelő politikai támogatást állítani. Az Európai Unió gazdasága így fokozatosan versenyképtelenné válik, de ez aligha okoz gondot az USA-nak, Oroszországnak vagy épp Kínának.

Fontos

Joe Biden amerikai elnök „nem zárja ki”, hogy Ukrajna engedélyt kaphat arra, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel csapjon le Oroszországra. Ezt Anthony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozta a Sky Newsnak adott interjújában.

Samuel Paparo admirális, az USA indiai és csendes óceáni fegyveres erőinek parancsnoka videokonferencián beszélt Vu Jenan tábornokkal, a kínai Déli körzet parancsnokával arról, hogy a világ két legnagyobb hatalma miképp kerülheti el a nemkívánatos incidenseket.

Jake Sullivan pekingi tárgyalásai

A hadügyminiszter családjával együtt a Szovjetunió felé menekült, de gépét rakéta találat érte Mongólia fölött, és mindenki meghalt. Azóta Pekingben vigyáznak arra, hogy a hadsereg a kommunista párt vezetése alatt maradjon.

Irán rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákkal látja el Oroszországot Ukrajna elleni inváziójához – mondták európai és amerikai tisztviselők a Wall Street Journalnak péntek este megjelent jelentésében.

Lehetséges következmények Irán számára

Várható akció

Nyolc év óta először találkozott egy Pekingbe látogató amerikai vezető a kínai fegyveres erők vezérkari főnökével. Jake Sullivan három napot töltött a kínai fővárosban, és a hadsereg igazi vezetőivel is találkozott nemcsak a hadügyminiszterrel mint korábban.

Peking sem Kamala Harris sem pedig Trump mellett nem kötelezi el magát

Két hónappal választási veresége után Emmanuel Macron elnök a 73 éves egykori uniós biztost nevezte ki a kormány élére Franciaországban, ahol a parlamentben patthelyzet áll fenn, mert az elnöknek nincsen többsége.

Kicsoda Michel Barnier?

Két orosz állampolgárt helyeztek vád alá az Egyesült Államokban, mert 30 internetes domainről indítottak pszichológiai támadást a Nyugat ellen.

Doppelgänger domain

A szélsőségesek támogatása

Németországban a helyi választásokon egyre inkább tör előre a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland és Sahra Wagenknecht szélsőbaloldali csapata, melyek mindketten oroszbarát politikát folytatnak.

Trump, Putyin és Orbán fasiszta

Azt javasolja Mario Draghi, Olaszország egykori miniszterelnöke és az Európai Központi Bank ex elnöke Brüsszelnek illetve a tagállamoknak, hogy az Unió hadiiparának fejlesztését közös pénzalap létesítésével lehetne megoldani.

Európa mindenekelőtt – Europa First

Zárt ajtók mögött az Európai Parlamentben

Közös hitelfelvétel nélkül nem megy

Pácban az Európai Unió

Az ideológiai zűrzavarra jellemző, hogy a Németországban egyre erősödő szélsőbaloldali Sahra Wagenknecht Orbán Viktort dicséri “a migráns kérdésben tanúsított álláspontja miatt.”

Trump: Orbán Viktor erős vezető

Még azt sem tudjuk pontosan, hogy mennyire rossz a helyzet, mert a világ szegényebb fele, ahol több mint 3,7 milliárd ember él, nemigen szolgáltat adatokat – panaszkodik az ENSZ környezetvédelmi hivatalának most közzétett jelentése.

1,4 millió ember halt meg a rossz minőségű ivóvíz miatt

Több szavazatot szerzett Thüringiában mint a szociáldemokraták a szélsőbal vezére, aki migránsellenes noha apja iráni volt.

Putyin hálózata

Németország a francia úton?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA