Hoppá ... 404 Hiba
Sajnáljuk, de az oldal amit keres, nem létezik.
Mehetsz a KEZDŐLAPRA

A LEGÚJABB CIKKEK

Bárándy: a rendeleti kormányzással Magyarországon megszűnt a demokrácia

“A kormány felülírhatja a törvényeket, hatályon kívül helyezheti azokat, korlátozhatja az alapvető jogokat, tehát például a mozgás szabadságát, a szólás szabadságát, a gyülekezés szabadságát, a magánlakás szentségének a tiszteletben tartását, a kiutazást külföldre illetve a beutazást külföldről, a kapcsolattartást egy külföldivel” – foglalta össze a kormány jogosítványait a jelenlegi helyzetben Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter, aki a kontroll.hu-nak nyilatkozott.

Bárándy, aki jelenleg egy ügyvédi iroda vezetője, sietett hozzáfűzni, hogy a jelenlegi magyarországi helyzet semmiképp sem indokolja a rendeleti kormányzást, melyet Orbán Viktor kezdetben a Covid pandémiára hivatkozva vezetett be, majd ennek elmúltával az ukrajnai háború lett a hivatkozási alap. Valójában arról van szó, hogy Orbán demokrácia felfogása kizárólag a választásokra vonatkozik: miután azokat 2010 óta kétharmados fölénnyel megnyerte, ezért feljogosítva érzi magát arra, hogy mellőzze a parlamentet, amely amúgyis elfogadja minden törvényjavaslatát.

A szuverenitás Orbán szabadsága

“A jog nyelvén teremtenek egy olyan teljeskörű szabadságot a kormány, és ezen belül a miniszterelnök számára, hogy lényegében azt teszi, amit akar”

– hangsúlyozta Bárándy Péter egykori igazságügyi miniszter. Orbán lopakodó rendőrállama Vlagyimir Putyint utánozza, aki fokozatosan szerezte meg a teljhatalmat Oroszországban. Így tudta zsákutcába, az ukrajnai háborúba vezetni Oroszországot noha a fegyveres erők vezérkari főnöke és a katonai hírszerzés parancsnoka ellenezte “a különleges hadműveletet”, amely immár csaknem három éve tart, és tökéletesen megnyerhetetlen háborúvá vált.

Miért követi Orbán ebben a zsákutcában Vlagyimir Putyint? Egyrészt, mert rendszere éppúgy gazdasági válságban van mint Oroszország, csak épp más okból: nem jönnek az uniós eurómilliárdok, amelyeket beleszámolnak a költségvetésbe noha pontosan tudják: esély sincsen azok megérkezésére. A pangó gazdaság felszínre hozta az elégedetlenséget: a semmiből érkező Magyar Péter a hatalom kihívójává vált. Bárándy Péter Magyar Péter ügyvédje, aki ingyen vállalta el a legnagyobb ellenzéki szervezet vezérének jogi képviseletét.

Orbán fél, és a félelme nem alaptalan

A magyar miniszterelnök pezsgőt bontott Donald Trump megválasztásakor, mert a demokrata adminisztráció elszántnak mutatkozott arra, hogy leveszi őt a sakktábláról.

Trump viszont pozitív példaként említette többször is a magyar miniszterelnököt, ezért az új USA nagykövet nyilvánvalóan nem jelent veszélyt Orbán számára. Az Európai Unió két vezető nagyhatalma, Franciaország és Németország olyan zilált helyzetben van, hogy nem gondolhat Orbán leváltására. A külső veszély tehát elhárult, de annál nagyobb a belső veszély. Orbánnak legkevesebb 2500 milliárd forintra lesz szüksége, hogy megvásárolja a választópolgárok többségének szavazatait 2026-ban.

Ha nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, és a magyar gazdaság folyamatosan alulteljesít, akkor igen nehéz lesz a magyar miniszterelnöknek megszereznie e csinos summát. A hétvégi romániai elnökválasztás fontos figyelmeztetés Orbánnak is: az elégedetlen közvélemény könnyen okozhat meglepetéseket.

Ahogy a Kétfarkú Kutyapárt kisöpörte a Fideszt a XII-ik kerületből, ahol maga Orbán Viktor is lakik Budapesten, úgy az elégedetlenség hulláma véget vethet a nemzeti együttműködés rendszerének 2026-ban.

Calin Georgescu független jelöltnek semmilyen esélyt sem adtak az elnökválasztáson Romániában, de mégiscsak ő nyert az első fordulóban, mert a legtöbb proteszt szavazatot ő kapta. Elégedetlen szavazópolgárból van Magyarországon is bőven. Putyin választási csalással oldja meg ezt a problémát, de Orbán számára ez nemigen járható út. Ceausescu sorsa pedig valószínűleg a magyar miniszterelnököt sem vonzza igazán: a teljhatalmú diktátor napok alatt megbukott, és nejével együtt kivégző osztag előtt végezte életét 1989 karácsonyán. Ceausescunak az utolsó pillanatban eszébe jutott a jogszerűség: arra hivatkozott, hogy csakis a nemzetgyűlés ítélheti őt el. A különleges hadbíróság azonban a forradalmi helyzetre hivatkozva másképp döntött, és halálra ítélte a diktátort. Az ítéletet azonnal végre is hajtották a kaszárnyában Tirgovistében. Szomorú vég egy 24 éves rémuralom után …

Proteszt szavazatokkal egy TikTok sztár győzött a román elnökválasztáson

Calin Georgescut, a szélsőjobboldali független jelöltet senki sem vette komolyan, de az erőteljes jelenlét a TikTokon mégiscsak az első helyre röpítette az elnökválasztáson.

Romániában is érvényesült a proteszt szavazatok ereje ahogy korábban Trump esetében az Egyesült Államokban vagy Magyar Péter felfutásával Magyarországon: a választópolgárok jelentős része elégedetlen a politikai elittel, amely nem képes megbirkózni a társadalmi és gazdasági problémákkal, melyek Európa jórészét és Észak Amerikát jellemzik.

Calin Georgescu igazi kaméleon

1962-ben született Bukarestben tehát Orbán Viktor nemzedékéhez tartozik. Agrár diplomát szerzett és Ceausescu bukása után a környezetvédelmi minisztériumban dolgozott. Aztán külügyes lett, de mindenütt a fenntartható fejlődéssel foglalkozott. Részt vett az ENSZ sok környezetvédelmi programjában és tagja a Római Klubnak, amely a világon elsőként hívta fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára.

Politikailag a szélsőjobb fele tájékozódott: az AUR kétszer is miniszterelnöknek jelölte. Most az AUR vezére indult az elnökválasztáson, ezért George Calinescu függetlenként vágott bele a választási kampányba, ahol a politológiai szakértők fikarcnyi esélyt sem adtak neki. Ámde ők nem ismerték a TikTok lenyűgöző hatását a közvéleményre, és alábecsülték a politikai elit népszerűtlenségét.

Calin Georgescu a szélsőjobboldali AUR-tól is jobbra áll, mert nyíltan hirdeti szimpátiáját a Légióval, melynek vezetőjét, aki Hitler követője volt, a király parancsára meggyilkolták. Georgescu ugyancsak nagyra tartja Ion Antonescu tábornokot, aki Románia diktátora és a Führer kedvence volt a második világháború idején. Felelősségre vonták és kivégezték.

Georgescu EU és NATO ellenes húrokat penget ellentétben az AUR szélsőjobboldali párt vezérével, aki Brüsszel mellett áll és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök politikáját követi: elítéli Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Georgescu viszont szimpatizál az orosz diktátorral is, de igazi kaméleon természet lévén bármilyen fordulat elképzelhető nála, ha a második fordulóban megválasztanák Románia elnökévé.

Elődje hasonló kaméleon volt:  Ceausescu titkosszolgálatánál kezdte karrierjét, Németországba emiatt nem is engedték be a szász kisebbséghez tartozó politikust, aki azután Nagyszeben polgármesteréből vált Románia első német elnökévé. Maximálisan hűséges volt az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Még az is felmerült, hogy ő lesz a NATO főtitkára, de végül helyette a holland Mark Rutte lett a befutó. Ki lesz Klaus Johannis utóda? Kiderül december elsején amikor Georgescu, a szélsőjobboldali TikTok sztár, aki nem különösebben magyarellenes néz szembe az első forduló második helyezettjével, akinek személye egyelőre nem ismert, mert oly szoros a verseny az ezüstéremért az elnökválasztás első fordulójában Romániában.

Ukrajnán keresztül januártól nem jöhet orosz földgáz

Ukrajna szállítási megállapodásai az év végén megszűnnek, s nem kívánják megújítani a szállítási szerződést Oroszországgal. Többféleképpen is meg lehet kerülni az ukrán intézkedést. Szijjártó Péter az isztambuli energiafórumon kijelentette, hogy “semmilyen hatással nem lesz Magyarországra az ukrán intézkedésnek, mert a Török Áramlat, melyben együttműködik Törökország, Bulgária, Szerbia és Oroszország biztosítja az ellátást.”

Ebben az évben 6,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra a Török Áramlaton keresztül. Jövőre még több lesz. Ezenkívül Ukrajnán keresztül is jöhet orosz földgáz, ha átcímkézik azt azerire. Erre jött rá Ilhan Alijev azeri elnök, akinek annak idején Orbán Viktor kiadta a baltás gyilkost, és akivel a magyar kormányfő azóta is kiváló kapcsolatot ápol.

Az EU – azeri földgáz üzlet jó Moszkvának is

A brüsszeli delegáció még a COP 29-es környezetvédelmi konferencia idején is tárgyalt arról Bakuban, hogy az orosz földgázt azerivel helyettesítse. Oroszország sem bánkódik különösebben hiszen az exportált földgázról igencsak nehéz megállapítani, hogy azeri-e vagy orosz – írja a brüsszeli Politico.

Azerbajdzsán úgy exportál földgázt az Európai Unióba, hogy közben drámai mértékben megnövelte importját Oroszországból azóta, hogy Ursula von der Leyen már 2022-ben megállapodott Ilhan Alijev azeri elnökkel Bakuban. Putyin 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát, és ezt követően az Európai Unió tagállamai megkezdték a leválást az orosz földgázról, amely évtizedekig volt az olcsó energia alapvető forrása. Bár szankciók nem sújtják az orosz földgázt az Európai Unióban, az átállás mégiscsak villámgyorsan végbement, és Magyarország maradt szinte az egyetlen, amely továbbra is kitart Moszkva mellett. Több uniós tagállam Azerbajdzsán földgázában látja a megoldást csakhogy a kaukázusi országnak nincs elegendő export  készlete:

“Azerbajdzsán úgy állítja be magát mint az Európai Unió fontos energiaszállító partnere, de ehhez nincsen meg az a földgáz kitermelő kapacitás, amely lehetővé tenne jelentős exportot”

– nyilatkozta a Politico tudósítójának az ICIS gazdasági hírszerző ügynökség földgáz szakértője. Aura Sabadus arra mutatott rá, hogy Azerbajdzsán egyre több orosz földgázt importál, állítólag csak belső használatra, de hát ezt nem lehet kívülről megítélni.

Egy másik szakértő szerint az Európai Unió lényegében továbbra is orosz földgázt vásárol csak épp Azerbajdzsánon keresztül:

“Az Európai Unió alternatívának tekinti Azerbajdzsánt Oroszországhoz képest, de az energia import Azerbajdzsánból valójában azt jelenti, hogy Oroszországtól vásárolnak”

– fogalmazza meg a valós helyzetet egy azeri ellenálló, Zsala Bajramova, aki nemrég kapta meg a Magnyitszkij Emberi Jogi díjat.

Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd belügyi vezetőket leplezett le, akik 230 millió dollárnak megfelelő rubelt sikkasztottak el a költségvetésből, ezért börtönbe csukták, ahol halálra kínozták. Washingtonbanban a kongresszus emlékére szavazta meg a Magnyitszkij törvényt, amely lehetővé teszi külföldi oligarchák bűncselekményeinek vizsgálatát az Egyesült Államokban.

Mi nő gyorsabban: az azeri földgáz export Európába vagy az orosz Azerbajdzsánba?

Bakuban a múlt héten közölték, hogy 8,6%-kal növekedett a földgáz szállítás az Európai Unió tagállamaiba a múlt évhez képest, ez körülbelül egymilliárd köbmétert jelent. A SOCAR, az állami földgáz vállalat, fokozni kívánja a földgáz kitermelést annak ellenére, hogy Bakuban a COP 29 konferencián újra felhívták a figyelmet a fosszilis energia hordozók környezetkárosító hatásaira. Jelenleg Azerbajdzsán körülbelül 37 milliárd köbméter földgázt termel ki, ezt kívánja évi 49 milliárdra emelni 2033-ra.

Alijev elnök épp a COP 29 konferencia idején írt alá új földgáz szállítási egyezményt Bulgária, Szlovákia és Szerbia vezetőivel.

Csakhogy a jelenleg kitermelt földgáz nem elég az exporthoz, ezért Azerbajdzsán a Gazpromhoz forduit. Jelenleg 1 milliárd köbméter orosz földgáz érkezik ily módon Azerbajdzsánba vagyis körülbelül annyi amennyivel a kaukázusi állam emelte exportját az Európai Unió irányában. Ukrajna az év végével felmondta az orosz földgáz szállítást, és ez Magyarország ellátását is érintheti. A ravasz Alijev elnök megtalálta a megoldást: az orosz földgáz azeri lesz Ukrajnában

“Mindenki tudja, hogy ez nem lesz azeri földgáz” – magyarázza a helyzetet az ICIS gazdasági hírszerző ügynökség szakértője, aki rámutat arra, hogy

“egyszerűen csak átcimkézik a földgázt oroszról azerire, és így már átmehet Ukrajnán Közép Európa irányában.”

Alijev elnök ugyanígy játszik az orosz olajjal, amely ellen- a földgáztól eltérően – fennállnak uniós szankciók. Azerbajdzsán minden hónapban 40 millió dollárért vásárol orosz kőolajat , melyet azután azeriként árul a világban. A havi 40 millió dolláros olajexport Azerbajdzsánba 23 millió dolláros bevételt jelent az orosz költségvetésnek.

Ilhan Alijev azeri elnök a COP 29 konferencián  képmutatással vádolta meg a Nyugatot – nem teljesen alaptalanul.

“Nem mi találtuk ki a földgázexport növelését hanem az Európai Unió: a brüsszeli bizottság közölte, hogy a geopolitikai helyzet megváltozása miatt több azeri földgázra van szüksége. Mi erre azt válaszoltunk: OK, mi készek vagyunk segíteni az Európai Uniónak”

– jelentette ki Alijev elnök.

Az igazi problémát a metán jelenti, amely a földgáz kitermelés mellékterméke, és 84-szer nagyobb a környezetkárosító hatása mint a szén-dioxidé. Brüsszel szigorította a jogszabályokat ezen a téren, és ez korlátozhatja az azeri exportot az Európai Unióba.

Brüsszel bírálja az azeri rendőrállamot

A mostani elnök édesapja, Hejdar Alijev KGB főnök volt Azerbajdzsánban a szovjet időkben, majd pedig a tagállam kommunista vezére. Lepaktált a CIA-val, és így a független Azerbajdzsán elnökévé vált, és az országot fiára hagyta, aki rendőrállamot üzemeltet, melyben az ellenzék könnyen börtönben találhatja magát.

Zsala Bajramova édesapját, egy jeles akadémikust például azért csukták le, mert jelentést tett közzé arról, hogy az azeri földgáz, melyet exportálnak tulajdonképp orosz!

Az Európai Parlament felszólította a brüsszeli bizottságot, hogy vegye fontolóra az azeri földgáz import megszüntetését, mert a kaukázusi ország szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. Mit válaszolt a brüsszeli bizottság?

“Az Európai Unió egyezménye a földgázimportról Azerbajdzsánból, hozzájárul ahhoz, hogy diverzifikáljuk földgáz behozatalunkat, és leváljunk az orosz földgázról. Természetesen az Európai Unió rendszeres konzultációkat folytat az emberi jogokról Azerbajdzsánnal”

– közölte a Politicoval a brüsszeli bizottság energia ügyekben illetékes szóvivője.

Már nem Orbánt hanem Melonit tekinti mintának a román neonácik vezére

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nem vette be európai frakciójába Orbán Viktort, elfogadta viszont az AUR vezérének jelentkezését.

George Simion, aki korábban nyíltan támogatta Orbán Viktor politikáját, a román elnökválasztás alkalmából már így nyilatkozott a brüsszeli Politiconak: ”Donald Trumpot és Giorgia Melonit követjük. Jelenleg azt látjuk, hogy egész Európa abba az irányba fordul mint Meloni.”

Mennyiben különbözik Meloni irányvonala Orbán Viktortól hiszen mindketten Trump követőinek vallják magukat? Két fontos ponton tér el az álláspontjuk: Giorgia Meloni és a román neonáci vezér támogatja az Európai Uniót míg Orbán Viktor szembenáll azzal, a faló szerepet játssza Oroszország és Kína javára. A másik pont, ahol Meloni álláspontja más mint Orbán Viktoré: az ukrajnai háború. Meloni támogatja Ukrajnát és a NATO politikáját e téren míg Orbán Viktor Putyinnal paktál. Giorgia Meloni ügyes politikus: egyszerre ápol jó kapcsolatot Trumppal és Brüsszellel. Elon Muskkal, Trump elsőszámú támogatójával oly szoros a kapcsolata, hogy a bulvár lapok még egy flört lehetőséget is megkockáztattak. Ami tény: a SpaceX – Elon Musk vállalata – gyárat tervez Itáliában.

A mérsékeltebb Meloni nyer, a szélsőséges Orbán veszít

Martin Weber, az Európai Parlement legnagyobb frakciójának, a Néppártnak a vezetője lepaktált Giorgia Melonival, és így sikerült határidőre összehozni a brüsszeli bizottságot is. Hálás ezért Ursula von der Leyen. A brüsszeli bizottság főnökasszonya és Martin Weber Orbán Viktor kedvenc céltáblái közé tartoznak. Ursula von der Leyen érezteti is a magyar miniszterelnökkel, hogy csak annyi pénzre számíthat Brüsszeltől, amelyet feltétlenül muszáj kiutalni. Közben Olaszország kapta a legnagyobb pénzt a helyreállítási alapból: több mint 200 milliárd eurót! Meloni tudja azt, hogy csakis az Európai Unió tagjaként lehet fontos szereplője a világgazdaságnak. Orbán Viktor mintha még nem ébredt volna erre rá – persze az ordító egér szerepében ez nem is könnyű. Giorgia Meloni legfőbb gazdasági tanácsadója Draghi egykori miniszterelnök, az Európai Központi Bank ex elnöke.

Draghi közös uniós hitelfelvételt javasol, mert véleménye szerint a 450 milliós Európai Unió enélkül nem képes felvenni a versenyt az USA-val és Kínával. Orbán Viktor olyannyira ellenzi a közös kölcsönt, hogy ezt beleíratta a gránit szilárdságú magyar alkotmányba is.

Míg Giorgia Meloni az európai problémák megoldásán gondolkodik addig Orbán Viktor a kerékkötő dicstelen szerepét játssza. Eközben mindenkit hülyének néz mindenekelőtt a saját publikumát.

Ennél a román neonácik is okosabbak: támogatják az Európai Uniót hiszen Románia sok pénzt kap Brüsszeltől. A románoknak eszük ágában sincsen eljátszani a trójai faló szerepet, amely nem hoz pénzt a konyhára. Akárki lesz Románia elnöke, az ország Európa-barát és NATO barát irányvonala nem változik. Románia az USA legfontosabb partnere a térségben Lengyelország mellett – ez Donald Trump alatt is minden bizonnyal így marad.

Miért blamálja akkor magát Nyugatellenes politikával Orbán Viktor?

Patt

A határ már át van lépve. Putyin nem hátrálhat, mert vereség esetén az élete is veszélybe kerül, ugyanakkor a fejlett demokráciák sem hátrálhatnak, mert nem engedhetik, hogy ettől kezdve bolygónkon az Einstand legyen az úr.

A nevet[ harmadik Kína lavírozik, és közben dörzsöli a kezét (neki a harcoló felekkel ellentétben minden megoldás jó, főleg a hosszú háború, előbbieknek minden megoldás rossz, főleg a hosszú háború), a többi ország meg vagy nem érti, vagy nem érdekli őket. Ennél rosszabb helyzet nehezen képzelhető el. A háború várhatóan elhúzódik, és az Ukrajnát támogató becsületes demokráciákon kívül mindenki megpróbál hasznot húzni belőle. Némely autokraták akár belpolitikait is, mégpedig akkorát, amely akár Holdról is látható.

Ha a világ nem önző, kivagyi-nárcisztikus, valamint kaparj kurta alapon vezetett, hujdepatrióta érzelmű nemzetállamokból állna, az ukrajnai háború el sem kezdődött volna. A Pszichopata Tömeggyilkos első rossz mozdulatára az ENSZ által koordinálva és összefogva minden állam megszakítja Oroszországgal az összes kapcsolatot, nem vesz tőle semmit, nem szállít neki semmit, és nem tárgyal vele semmiről, az energiafronton emiatt bajba jutottak problémáit közös erővel, azaz félkézzel megoldja, és az agresszor-elszigeteléses módszerrel 24 óra alatt elintézi a békét, amely egyben Putyin bukását is jelenti.

Persze egy közös ENSZ megállapodások alapján működő, fegyelmezett rendszer esetén az ilyen háborús bűnösök véletlenül sem jutnának sehol hatalomra, azaz az agressziónak még a gondolata sem vetődne föl. Zsarolni sem tudna senki, mert a közös, jól szervezett, megfelelő tartalékokkal bíró energiarendszert illetően semelyik ország sem kerülhetne még csak közel sem ahhoz, hogy egyetlen rossz húzás fenyegetni tudja a normál energiaellátását. A közös rendszer olyan, hogy még az elkeserítően dilettáns kormányzással bíró államok sincsenek egyedül, azaz a közösség nem engedi őket odáig jutni, hogy energetikai kapacitások terén veszélybe kerüljenek, ha a tartalékok kiépítését hozzá nem értésből vagy az arra fordítandó pénz elcsaklizása miatt (jachtok, nagybirtokok, kastélyok, stadionok, klérus) az ostoba vezetés elmulasztotta volna. Mert van ám ilyen, akiknek aztán keresniük kell akár háborús bűnösök barátságát is, hogy bele ne bukjanak az energiaellátási problémába.

Azt gondolná a XXI. század embere, hogy az (elvileg) racionális, sok mindent átélt és megtapasztalt emberiség vigyáz arra, hogy ha valaki, aki megmagyarázhatatlan okokból nagy hatalommal rendelkezik, melyet maga mögött érezve nem bír az egójával, azt azonnal, és még bármifajta károkozás megtörténte előtt közös fellépéssel a helyére tegye. De úgy ám, hogy zökkenjen! A mindenit neki!

Szóval így. Kellene. De nem.

Az emberiség által 6000 év alatt összetákolt országok (legnagyobb sajnálatomra) nem egy focicsapat, amely minden pillanatban összjátékra törekedve, egymásnak jobbnál jobb gólpasszokat osztogatva simán és fölényesen veri ellenfeleit (Klímaváltozás, Putyin, stb.), hanem a vezetését tekintve nagyrészt önz… szóval patrióta államokból álló, csak a saját hasznát kereső egyedek összessége, amelynek tagjai vezetésük jóvoltából nem alkusznak, maximum engedelmeskednek (ha már nagyon muszáj). Rengeteg a kakas, és mindegyiknek külön szemétdomb kell, ahonnan lekukorékolhatja a többit. Hogy a fülsértő zaj közepette maguk a nagybetűs Hazák válnak szemétdombbá az elhanyagolás és a dilettantizmus miatt, az nemigen érdekli őket. Általában nem is veszik észre, mert csak pofázásban nagyok.

A röhej az egészben az, hogy az önzők is igyekeznek csapatokba verődni, de nem ám valamiféle közös és hasznos célok elérése érdekében, hanem mert úgy gondolják, ha többen vannak, könnyebben tudják kordában tartani, egy–egy konkrét témát illetően jól megrugdosni, szerencsés esetben pedig kinyírni a többi csapatot. Akik persze ugyanerre törekszenek, csak vicaverza. Ezek tehát kényszerközösségek, amelynek célja az ugyanúgy az „én” érvényesítése, mint minden más esetben. Általában egy téma hozza össze őket, minden más témában le se sajnálják egymást. Ahogy a többit ugyanúgy.

Léteznek ugyan az emberiség szempontjából jól sikerült államközösségek, melyek a nemzetállami bezártságon túllépve megpróbálkoznak azzal, hogy együttes erőfeszítéssel gyűrjék le az akadályokat, jelen esetben az irtózatos károkat okozó agresszort, de sokkal többen vannak azok, akik helyezkednek, és megpróbálják a saját maguk számára kihasználni a helyzetet. India és Kína rögtön le is csapott az olcsóvá vált energiahordozókra, és vígan szállít Oroszországnak bármit, akár náluk gyártott nyugati alkatrészeket, és persze, Magyarországon is hallottam sokakról, akik már Kárpátalja visszacsatolását tervezik. A diktátorok pláne segítenek Putyinnak. A kevéssé érintett, távoli országok jó része azon az állásponton van, hogy törődjön ezzel a háborúval a rosseb, mivel ők azok, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy mi az a vérszem. Arról meg pláne, hogy az ilyen rendkívül kellemetlen helyzet náluk is könnyen előfordul, ha valaki arrafelé úgy érzi, mindent megtehet.

A vérszem sajnos nagyon veszélyes. Megjegyzendő, hogy 2014-ben a Krím esetében úgy tűnt, nemhogy néhányan, de a világon senki sem tudja, hogy mi az, és nem is verte a tamtamot egy ország sem, hogy vigyázat, emberek (az Európát akkor éppen vezető Merkel harmadik nagy bűne az atomerőművek leállítása és a Willkommenskultur mellett), sőt úgy vélte a világ, olyan, hogy vérszem, nem is létezik. Így aztán nem bántották a kommunista húrokat pengető, de középkori, valamint beteges vonásokkal is jócskán bíró cárt, aki örömmel látta, hogy nagyon könnyen megy neki ez a területgyarapítás. Meg is lett az eredménye, ahogy a mellékelt ábrán látható. Vlagyimir Vlagyimirovics nyilván úgy gondolta, ha valaki nagyon nyivákolna, majd belengeti neki az energiaszállítások leállítását, akkor az majd behúzza fülét-farkát, és kész a megfegyelmezés. Az elképzelése részben bejött, mert Nyugat-Európa ugyan aránylag könnyen megszabadult az orosz energiafüggőségtől, de vannak országok, amelyek nem. Így aztán az orosz energiától való függés és a békepártiság erősen összetartozik.

Ha az emberiség meg akarna szabadulni ettől a rákfenétől, a mostantól már állandó fenyegetettséget is beleértve, akkor nem az oroszokkal kell tárgyalniuk. Egyáltalán nem. Hanem a többi, az oroszokkal továbbra is barátságos nexust tartó országokkal. Ilyenek például a BRICS államok, meg sok más ország, amelyek segítségével az emberiség jobb erői úgy el tudják szigetelni Oroszországot, hogy a fokozódó nehézségek miatt a környezete lesz kénytelen Putyint megbuktatni, és utána már el lehet kezdeni a béketárgyalásokat. Amíg Putyin elnök, addig ő az egyre inkább sarokba szorított patkány szerepébe kényszerül, így egy idő után kiszámíthatatlanná válik, és bár a környezete életben akar maradni, azaz az atomháborút mindenképpen megakadályozza (Putyin akár ki is esik egy ablakon), de jó lenne nem eljutni odáig.

Bízom benne, hogy az emberiségnek van annyi összesített esze, amennyi ehhez a taktikához kell. De csak nagyon halványan bízom. Merkel szarvashibája meg Trump IQ-ja óvatosságra int, azaz nincs sok remény. De tenni kéne végre valamit, ami nem a feltétel nélküli megadás, mert az csak még további, újabb és újabb háborúkhoz vezet. Egyelőre „az egy bolond százat csinál” helyzetben vagyunk.

Úgy emlékszem, már volt ilyen. Nem jöttünk ki belőle jól.

Színesítsük a falakat – Így lesz a lakásból otthon

0

A falak színei – és mintái – döntő szerepet játszanak abban, hogy a lakásunkat valódi otthonnak érezzük-e.

Egy jól megválasztott árnyalat, egy merész festési technika vagy egy kreatív megoldás képes teljesen átalakítani a tereket, kellemes és otthonos hangulatot adva a szobáknak, ráadásul egy jó ötlettel a saját személyiségünket is kifejezhetjük, egyáltalán nem mindegy tehát, hogy milyen döntéseket hozunk. Az alábbiakban megmutatjuk, miért fontosak a színek, és hogyan tudjuk azok segítségével hangulatossá és igazán egyedivé varázsolni otthonunkat.

A hangulatunk a színválasztáson is múlik

Bár mindannyian más árnyalatokat kedvelünk, a színekben egy dolog közös: azok közvetlen hatással vannak a hangulatunkra, így lelkiállapotunkra és teljesítőképességünkre is. A színes festék kiválasztása során tehát nem csupán az ízlésünkből érdemes kiindulni – bár kétségtelenül ez a legfontosabb –, hanem érdemes átgondolni azt is, hogy az adott helyiségben milyen hatást szeretnénk elérni.

A piros élénkítő hatással rendelkezik, így fokozza a figyelmet, növeli a vérnyomást, energiával tölt fel és természetesen a szenvedélyt is fokozhatja, bár az kétségtelen, hogy erős hatása miatt érdemesebb kisebb felületeken alkalmazni. A narancssárga hatása is hasonló, de ez már kevésbé intenzív árnyalat: növeli az energiaszintet, felfrissít, mozgásra és gondolkodásra sarkall, emellett pedig javítja a hangulatot, elősegíti a pozitív gondolatokat és az optimista gondolkodást. Ha hajlamosak vagyunk a rosszkedvre, a pesszimizmusra és a szorongásra, ezzel a színnel biztosan nem lövünk mellé.

A sárga a frissesség, a napfény színe, így szintén pozitív energiákat sugároz, segítségével csökkenthető a stressz, a depresszió, a koncentráció viszont javul, így munkához és tanuláshoz is tökéletes. A citromsárga az önbizalomra is jó hatással van, így egy visszahúzódó tinédzser számára is nagy segítséget jelenthet, itt is fontos azonban a helyes arányok betartása, hiszen a túl színes környezet fáraszthatja a szemet – és a testet is.

A zöld a természet, a nyugalom és a harmónia színe, így nyugtató hatással rendelkezik, pihenteti a szemet és segít a belső béke megtalálásában. Hozzájárul a koncentráció növeléséhez, a feszültség levezetéséhez, így a stresszes munkanapokon is nagy segítségünkre lehet. A kék szín nem véletlenül a béke szimbóluma: stabilitást, tisztaságot sugároz, megkönnyíti az elalvást és segít a stressz csökkentésében, az idegek megnyugtatásában, ráadásul segít abban is, hogy jobban fókuszáljunk egy adott feladatra.

Hogyan tehetjük színesebbé a falakat?

Láthatjuk, hogy a lakás színeinek megválasztása sokkal komolyabb feladat, mint gondoltuk volna. Ha ezen az első lépésen túl vagyunk, már csak azt kell kitalálni, hogy milyen megoldás a megfelelő a mi otthonunkban.

Festés

A legegyszerűbb és legpraktikusabb megoldás természetesen a festés. Az általunk választott színes festék segítségével olyan árnyalatokba öltöztethetjük a lakást, amilyenbe csak szeretnénk: a falak lehetnek egyszínűek, erősebb árnyalat esetén pedig úgy is dönthetünk, hogy a négyből csak egy-két fal kap új színt, de a különleges, egyedi festési technikákkal is megismerkedhetünk: létezik ombre, vagy színátmenetes festés, létrehozhatunk texturált falakat, ha pedig a friss festésen egy egyszerű seprűt húzunk végig, a régimódi tapétákat idéző hatást érhetünk el. Egy stencil segítségével pöttyöket vagy más mintákat festhetünk a falra, ha pedig komolyabb rajztudással rendelkezünk, akár freskókkal vagy graffitivel is díszíthetjük a szobát.

Tapétázás

Bár ritkábban használjuk, mint néhány évtizeddel ezelőtt, a tapéta egyáltalán nem ment ki a divatból: létezik modern és klasszikus, mintás vagy festhető tapéta, melyek segítségével letisztult vagy bohém környezetet is

kialakíthatunk, de akár egy egzotikus tájképet, egy nagyváros körvonalait vagy egy híres festményt is felhelyezhetünk a nappali falára.

Gondoljuk meg a döntést!

A lakás színeit bármikor megváltoztathatjuk, az azonban kétségtelen, hogy egy festés vagy tapétázás komoly munkálatokkal jár együtt, ráadásul meglehetősen költséges folyamat is. Amikor tehát az árnyalatok kiválasztására kerül sor, gondoljuk végig alaposan, hogy mire vágyunk: vegyük figyelembe a színek pszichológiáját, végső soron azonban elsősorban az ízlésünknek megfelelően döntsünk, hiszen az a legfontosabb, hogy mi magunk elégedettek legyünk az eredménnyel.