Az amerikai hírszerzés szuper hekkerei már annyira bejutottak Észak-Korea rendszerébe, hogy szabotálni tudták a rakétakísérleteket! Nemrég három rakétát próbáltak ki az észak-koreaiak: mind a három befuccsolt.
Donald Trump elnök atombombával fenyegette meg Észak-Koreát azt követően, hogy a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer büszkén bejelentette: immár van hidrogénbombája. Ráadásul a felrobbantott szerkezet olyan kicsi volt, hogy belefért volna egy interkontinentális rakéta robbanófejébe!
Nagy a félelem a környéken: mi lesz, ha az ifjú diktátor be is veti kedvenc fegyvereit?
Az informatika a megoldás – állítja Andrew Futter professzor Nagy-Britanniából. Szerinte az amerikai hírszerzés szuper hekkerei már annyira bejutottak Észak Korea rendszerébe, hogy szabotálni tudták a rakétakísérleteket. Nemrég három rakétát próbáltak ki az észak-koreaiak: mind a három befuccsolt. Kettő a kilövés után azonnal felrobbant, a harmadik csak egy kicsit később, de az sem talált célba. Miért nem? A válasz egy betűszó: TAO! Tailored Access Operations – ez az amerikai katonai hírszerzés, az NSA egyik részlege.
A létezéséről sem tudott senki, amíg Edward Snowden meg nem szökött és ki nem tálalt az informatikai hírszerzésről.
Pedig a részleg évek óta működik és olyan katonai objektumok ellen használták fel, mint például az iráni atomerőművek. Ott – az izraeli titkosszolgálattal együttműködve – olyan „férgeket” sikerült telepíteni, melyek aztán nemcsak információkat továbbítottak Amerikába illetve Izraelbe, meg is zavarták Irán nukleáris kutatásait 2012-ben és 2013-ban. Ennek óriási lélektani hatása is van: az ellenfél ugyanis nem tudja, hogy azért nem működik az általa elképzelt konstrukció, mert rossz az elgondolás vagy pedig azért, mert az ellenfél beépült a rendszerbe és ellene dolgozik – magyarázza Futter professzor. Az izraeliek aktívan alkalmazzák az informatikai hadviselést:
Szíria légvédelmét például drónokkal megbénították, miközben izraeli gépek az iráni erők támaszpontjait bombázták Szíriában.
Amerika valami hasonlót tehet Észak-Koreával szemben – állítja a brit professzor. Japán körül állomásozik a legnagyobb amerikai flotta, a hetedik. A Ronald Reagan egykori elnökről elnevezett zászlóshajó el van látva az informatikai hadviselés eszközeivel. De hogy lehet informatikai hadviselést folytatni egy olyan ország ellen, mely nem használja az internetet? Látszólag ez óriási hátrány Észak-Koreának, de az informatikai háború szempontjából előny az elmaradottság, hiszen nem lehet behatolni a rendszerbe, ha az nincs rákötve az internetre. Jön tehát Hollywood, a 007-es szuper ügynök? Picit nehéz elképzelni, hogy a világtól elzárt Észak-Koreában nem keltene azonnal kínos feltűnést. Épp ezért az amerikaiak drónokat használnak, melyek pótolhatják az embereket.
A drónok juttatják célba a „férgeket”, melyek aztán a távolból irányítva információk szerzésére éppúgy használhatók, mint az ellenséges rendszer megbénítására.
Irakban teljes mértékben sikerült megbénítani Szaddám Husszein seregének informatikai rendszerét. Ily módon Amerika és szövetségesei minimális áldozattal foglalhatták el Irakot, melynek pedig erős és harcedzett hadserege volt.
Észak-Koreában is ez lehet a megoldás – állítja a brit professzor. Biztos abban, hogy a következő háborús konfliktusokban nem az győz, akinek több a fegyvere vagy a katonája hanem az, akinek jobb az informatikai rendszere, mint az ellenfélnek. Aki meg tudja bénítani az ellenfél rendszerét. Képes-e erre az amerikai hírszerzés? Miután senki sem tudja pontosan, hogy Kim Dzsongun parancsai hogyan jutnak el a rakétákat kilövő katonákig, ezért csak nagyon kevesen sejthetik azt, hogy miképp lehet a rendszert megbénítani.
Észak-Korea informatikusai korábban Oroszországban tanultak, ma pedig Kínában.
Ez a két Észak-Koreával határos nagyhatalom tehát sokat tudhat Kim Dzsongun hadseregének informatikai rendszeréről. Kérdés, hogy Peking és Moszkva hajlandó-e megosztani ezt a tudást Washingtonnal? Oroszország új washingtoni nagykövete mindenesetre javasolta Amerikának, hogy a CIA és az FSZB főnöke találkozzon rendszeresen és cseréljenek információkat. A kínaiak aligha árulják el Észak-Koreát, mert semmiképp sem szeretnék, hogy amerikai csapatok tartsanak hadgyakorlatokat határuk mentén. Akárhogy is áll a dolog, annyi bizonyos, hogy a következő katonai konfliktusokban az informatikusoké lesz a döntő szó – állítja Futter professzor, aki évek óta foglalkozik ezzel a problémakörrel a leicester-i egyetemen Nagy Britanniában.
