Ennek létesítésére azért van szükség, mert csak tavaly naponta több mint négyezer zsarolóvírusos támadás történt, az uniós vállalkozások 80 százaléka pedig már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel.
Javaslatot nyújtott be az internetes biztonság megerősítésére kedden az Európai Bizottság, és ennek értelmében egyebek mellett felállítanának egy uniós kiberbiztonsági ügynökséget.
A brüsszeli testület a már működő európai uniós hálózat- és információbiztonsági ügynökséget (ENISA) fejlesztené tovább;
a megduplázott költségvetésű, nagyjából másfélszer annyi szakértőt foglalkoztató, új szervezet a tervek szerint jobban garantálná a digitális termékek és szolgáltatások biztonságos használatát.
Mint közölték, erre azért van szükség, mert csak tavaly naponta több mint négyezer zsarolóvírusos támadás történt, az uniós vállalkozások 80 százaléka pedig már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel, ráadásul egyre gyakrabban alkalmaznak állami szereplők számítógépes eszközöket geopolitikai céljaik elérésére.
Az új ügynökség a tagállamokat segítené a számítógépes támadások kezelésében és azok megelőzésében, illetve analitikai központokat hozna létre az információk és a tudás eredményesebb megosztása céljából.
Az EB a csalással és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisításával szemben is új intézkedéseket javasolt, illetve tervezetek elfogadását kezdeményezte arról, hogyan biztosítható Európa gyors reagálási képessége, ha
nagyszabású kibertámadások miatt egységes operatív fellépésre van szükség.
Kiemelték: az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy az új kibervédelmi eszközök fejlesztése egyidejűleg a digitális gazdaság virágzását is lehetővé tegye.
A bizottság javaslatait az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell még hagynia.
„A pápa szívesen készít töltött tintahalat, fehér rizst hagymával és parmezánnal, valamint csirkét is, különböző módokon. Az olasz konyha találkozik nála az argentin ízekkel, ami izgalmas fogásokkal kecsegtet.”
Ferenc pápáról eddig kevesen tudták, hogy Buenos Aires-i évei alatt gyakran és szenvedélyesen főzött, azt pedig még kevesebben, hogy nagyszüleinek étterme volt az olaszországi Asti közelében, mielőtt 1929-ben kivándoroltak Argentínába. Pápává választása előtt remek szakács hírében állt, gyakran látott vendégül egyházi vezetőket – írja Juhász Katalin a pozsonyi Új Szóban.
„A könyv Ferenc séf címmel jelenik meg,
és a milánói Mondador, Silvio Berlusconi korábbi olasz kormányfő kiadója adja ki. Állítólag a pápának az étkezéshez fűződő viszonyát tárja fel, és bőven lesznek benne olyan fotók, melyeken az egyházfő fakanállal a kezében látható. Az ötlet zseniális, egy nagyon is aktuális trend meglovagolása, hiszen manapság százával jelennek meg a konyhaművészetnek szentelt könyvek, nem csak híres séfek tollából.”
Az Új Szó publicistája szerint
„jó látni, hogy a katolikus egyház ennyire halad a korral.
Botorság lett volna nem meglovagolni ezt a trendet, főleg, ha van egy kiváló szakácsművész a Vatikánban. A könyvről szóló hírekből sejteni lehet, hogy többnyire egészséges fogások szerepelnek majd benne, hiszen ’Ferenc séf’ állítólag ifjú korától ezeket kedveli. A hívek (és nem csak ők) pedig nyilván kíváncsiak, milyen lehet például a Bagna Cauda nevű piemonti specialitás, egy szardellával összefőzött fokhagymás mártogatós, amelyben zöldségeket fürösztenek. A pápa szívesen készít töltött tintahalat, fehér rizst hagymával és parmezánnal, valamint csirkét is, különböző módokon. Az olasz konyha találkozik nála az argentin ízekkel, ami izgalmas fogásokkal kecsegtet.”
„Eddig is tudtuk, hogy Ferenc pápa, amellett, hogy vallási kérdésekben gyakran forradalmian modern nézeteket vall, nem akármilyen egyéniség, a ’munkáján’ kívül más is érdekli, és két lábbal áll a földön. Most remélhetőleg azt is demonstrálja nekünk, hogy jókat enni és a konyhában pepecselni nem ördögtől való dolog. Kíváncsian várjuk az 2018-as tavaszi könyvtermés talán legizgalmasabb kötetét!”
Egy kettős állampolgársággal rendelkező szíriai házaspár ügyének tárgyalása kezdődött meg az európai bíróság előtt. Mind a férj, mind pedig az asszony szíriai-német állampolgár. Házasságot még Szíriában kötöttek és ott is váltak el. A válást Latakiaban mondta ki a saria bíróság.
Mohamed próféta ősi törvénye előnyben részesíti a férfiakat. Az asszony Szíriában elismerte, hogy az a 20 ezer dollár, amit kapott a férjétől, teljes mértékben megfelel az igényeinek és nincsen más jogi követelése.
Aztán mindketten Németországba érkeztek, ahol megszerezték az állampolgárságot is. A férj a müncheni bíróságon is el kívánta ismertetni a válás tényét, de az asszony ott már nem fogadta el a 20 ezer dollárt. Mondván a saria szerint a nő hátrányos helyzetben van, vagyis neki Németországban több jár! A kacifántos ügy a fellebbezések miatt az európai bíróság elé került. Az ottani főügyész szerint a házasság kizárólag két ember ügye, és abba az államnak vagy a vallásnak jogi értelemben nincs beleszólása. Csakhogy ez a kérdés magában az EU-ban is rendezetlen. Néhány tagállam – köztük Németország, Ausztria és Magyarország – elfogadta a Róma III megállapodást, mely egységes európai szabályozást ír elő. Ezért került az ügy az európai bíróság elé. Döntését sok Európában élő muzulmán család kíséri figyelemmel hiszen Mohamed próféta ősi törvénye, a saria még nagyon sok államban szabályozza a házasságot és a válást. A külföldön kötött saria szerinti házasságot és válást el kell-e ismerni Európában, és ha igen, akkor hogyan ? Elvben a fogadó állam jogrendje az irányadó, de ilyen esetekre nem mindenütt volt felkészülve a jogalkotás. Ezért az európai bíróságon a sor, hogy kimondja: a külföldön kimondott saria válás mennyiben érvényes az EU határain belül ?!…
Csaknem tíz méter magas szobor állít emléket a gépkarabélyok királyának is tekinthető AK-47-es megalkotója, Mihail Kalasnyikov emlékének Moszkvában. A Kalasnyikov a világon legtöbbet gyártott gépkarabély.
Szobrot állítottak a fegyverkészítők oroszországi napja alkalmából Mihail Kalasnyikovnak, a róla elnevezett gépkarabély konstruktőrének kedden Moszkva belvárosában. A szoborkompozíción Kalasnyikov négy méter magas alapzatra felállított ötméteres alakja egy AK-47-est tart a kezében, a háttérben a földgolyó és a sárkányt legyőző Szent György ábrázolásával, amelyek a fegyver elterjedtségét, illetve a jó és a rossz harcát jelképezik.
A szobor Szalavat Scserbakov munkája.
„Sokan azt akarták, hogy Kalasnyikov fegyvertelen legyen, de mi úgy csináltuk meg, hogy az alkotó úgy tekint a géppisztolyára, mint egy műalkotásra, mint például egy Stradivari-hegedűre”
– nyilatkozott korábban a művész.
A moszkvai Szadavoje kolco körúton, a hajdan a fegyverkovácsok lakta utcaköz, az Oruzsejnij pereulok közelében felállított alkotás Oroszország Hadtörténeti Társasága, a moszkvai önkormányzat és a fejlett technológiájú termékek – köztük fegyverek – exportjára szakosodott Rosztyeh állami vállalat kezdeményezésére jött létre.
Kalasnyikov 2013-ban 94 évesen hunyt el. A nevét viselő vállalat a lőfegyverek mellett ma már fejlett elektronikájú hadfelszelést és vodkát is gyárt, sőt szabadidő- és sportruházat kategóriában megjelent a divatvilágban is.
Az elterjedtsége miatt a „kézifegyverek Coca-Colájakánt” is emlegetett, a Szovjetunióban 1949-ben rendszeresített Kalasnyikov-gépkarbélyokból több tucatnyi országban becslések szerint 200 millió darabot gyárthattak. Több mozgalom és szervezet emblémája mellett a fegyver a mai napig alkotóeleme Mozambik címerének.
Macron elnök korábban közölte: nem akarok egyetlen migránst sem látni, aki az utcán éjszakázik! Migráns családok telepedtek le Reimsben a Vörös Kereszt egyetem parkolójában.
Az egyetem rektora emiatt úgy határozott, hogy nem engedélyezi a tanítást mindaddig amíg a körülbelül 40 migráns el nem hagyja a területet.
Tizenöt kisgyerek is van közöttük, akik sátrakban élnek- mondta a rektor a sajtónak. Közölte: nem fordult eddig a hatóságokhoz, hogy költöztessék el a migránsokat, de reméli, hogy a rendőrség hamarosan intézkedni fog.
A francia állam elvben vállalta, hogy minden migráns kultúrált körülmények között várhatja meg amíg elbírálják a menekült kérelmét.
Csakhogy túlságosan sok a migráns és kevés a szállás. Ezért ezek a migránsok, akik Albániából, Örményországból és Csecsenföldről jöttek, eddig egy városi parkban húzták meg magukat. Onnan költöztek az egyetem parkolójába pontosan az egyetemi könyvtár mellé. Reims a francia királyok egykori koronázó városa népszerű turista célpont hiszen ősi katedrálisában van eltemetve a francia uralkodók jórésze. Ezért különösen kínos, hogy migránsok laknak sátrakban az egyetemi kampuszon. A8000 diákot képviselő szervezetek egyetértenek a rektor döntésével, hogy szünetelteti az oktatást a migráns probléma megoldásáig, és felszólítják a kormányt és a polgármestert: szerezzenek szállást a migránsoknak a tél beállta előtt Reimsben, a francia királyok koronázó városában!
Elutasította a moszkvai bíróság a Raoul Wallenberg rokonai által az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ellen benyújtott keresetét. Azt akarták elérni, hogy hozzáférhessenek olyan dokumentumokhoz, amelyekből kiderülhet a diplomata sorsa.
Marie Dupuy, Wallenberg unokahúga képviselte a felpereseket, akik azt akarták elérni, hogy cenzúrázatlan formában férhessenek hozzá olyan dokumentumokhoz, amelyekből kiderülhet,
hol és mikor halt meg a Szovjetunióban a svéd diplomata,
aki a holokauszt idején zsidók tízezreinek életét mentette meg Budapesten. Az FSZB jogásza a bíróságon elmondta, hogy az iratok titkosságát 2020 és 2022 között oldják majd fel.
Raoul Wallenberg Forrás: Wikimedia Commons
Wallenberget a szovjet titkosszolgálatok 1945-ben Budapesten tartóztatták le. További
sorsát nem tudni biztosan;
a legelterjedtebb, egy 1957-es hivatalos jelentésen alapuló verzió szerint 1947-ban a ljubjankai börtönben halt meg. Több állítólagos szemtanú ugyanakkor azt mondta, hogy évekkel ezután is találkozott vele.
Az FSZB jogásza a RIA Novosztyi szerint a bíróságon arra hivatkozott, hogy az igényelt dokumentumokban mások személyi adatai is szerepelnek, ezek pedig a törvény értelmében nem oszthatók meg a Wallenberg-hozzátartozókkal. Mint mondta, a vonatkozó archív anyagokat annak idején az orosz-svéd bizottság rendelkezésére bocsátották és azokat publikálták is.
Dupuy ügyvédje, Ivan Pavlov viszont
cinikusnak nevezte, hogy az FSZB aggódik
az elődei általi üldöztetések áldozatainak magánélete miatt.
A Szolgálat ügyvédje azzal védekezett, hogy
„az FSZB-nek semmi köze az 1945-ös eseményekhez. Mi csak őrizzük ezeket a dokumentumokat.”
Azt is mondta, hogy az FSZB nem utódszervezete a KGB-nek (szovjet Állambiztonsági Bizottságnak), hanem a Kémelhárítási Szolgálatból hozták létre.
Az ügyvéd azt is állította, hogy Wallenberg Ribbentrop német külügyminiszter „felderítői rezidentúrájának vezetője volt Magyarországon”, és ezért tartóztatták le. Állítása szerint
természetes halállal halt meg, amikor a fogva tartási helyéről a krasznogorszki táborba vitték.
A TASZSZ összefoglalója szerint, amelyet az MTI idéz, 1991 szeptemberében Oroszország Svédország rendelkezésére bocsátott öt, a KGB archívumában fellelt, Wallenbergre vonatkozó iratot. Ugyanekkor állították fel a kétoldalú bizottságot is, hogy kiderítsék a diplomata sorsát.
Ezekből az iratokból derült az ki, hogy Wallenberget „Németország javára elkövetett kémkedéssel” gyanúsították, és 1946. február 6-án
hadifogolyként vitték a belbiztonsági minisztérium lubjankai belső börtönébe,
ahol a börtönorvos jelentése szerint 1947. június 17-én halt meg, feltehetően infarktusban.
2000 decemberében az orosz főügyészség rehabilitálta Wallenberget és magyar sofőrjét, Langfelder Vilmost. 2012-ben a svéd külügyminisztérium kérte az oroszokatt, hogy segítsenek megtalálni a diplomatára vonatkozó dokumentumokat. Orosz szakértők akkor azt mondták, hogy
sem kihallgatási jegyzőkönyvek, sem más iratok nem maradtak fenn
a levéltárban, és hogy minden dokumentum, amelyet sikerült fellelni, hozzáférhető.
Az Interfax hírügynökség arról ír, hogy a Wallenberg család és a kutatókból álló Wallenberg Research Initiative nevű csoport tavaly októberben adott át egy hivatalos listát a nyitva maradt kérésékről az orosz hatóságoknak, ám azok ismételten megtagadták a levéltárakhoz való hozzáférést.
Idén márciusban a hozzátartozók három kérvényt intéztek az FSZB-hez, hogy tanulmányozhassák a ljubjankai és a lefortovói börtön 1945 és 1947 közötti időszakra vonatkozó dokumentumainak eredeti példányait,
de ezt is elutasították.
Marie Dupuy ezután kezdeményezett pert annak érdekében, hogy az FSZB-t kötelezzék a hozzáférés biztosítására. Júliusi közleménye szerint az orosz levéltárakban több olyan, konkrétan a diplomata sorsával kapcsolatos iratot őriznek, amelyekhez eddig sem a család képviselőinek, sem független kutatóknak nem volt hozzáférésük.
Wallenberg 1944 júliusától szolgált a budapesti svéd nagykövetség első titkáraként. Ebben a minőségében
ezrével bocsátott ki életmentő menleveleket.
A diplomata az amerikai Háborús Menekültek Bizottságának megbízásából lépett fel a magyarországi üldözöttek védelmében.
Az anyakönyvi adatokat nyilvántartó svéd adóhatóság csak tavaly októberben, vagyis 71 évvel eltűnése után minősítette halottnak Raoul Wallenberget.
Budapesti letartóztatásával kapcsolatban a TASZSZ megemlítette Bengt Jangfeldt svéd történész 2012 megjelentetett Wallenberg-életrajzát, amely szerint amikor a diplomatát őrizetbe vették, 15-20 kilogrammnyi aranyat, valamint nagy mennyiségű készpénzt találtak kocsijának benzintartályában.
„Az oroszok minden bizonnyal abból indultak ki, hogy Wallenberg náci aranyat akart előlük elrejteni. Őrizetbe vételének magyarázata tehát rendkívül banális lehet”
– idézte Jangfeldtet az orosz hírügynökség.
A történész szerint ezek valószínűleg a Wallenberg által megmentett zsidók értéktárgyai lehettek, amelyeket megőrzésre adtak át.
Franciaországi szülővárosában neveznek el iskolát Nellyről, akit 15 hónaposan gyilkoltak meg Auschwitzban.
Nelly Ovadia Tourtour városában született és zsidó szülei sokáig reménykedtek, hogy megúszhatják a deportálást Németországba. Itt ugyanis a megszállók olaszok voltak és ők nem vettek részt a zsidók üldözésében. Csakhogy az olaszok megadták magukat és kiléptek a háborúból. Nácik szállták meg ezt a dél-francia területet és megkezdődött a zsidók begyűjtése. A kis Nelly 95 éves nagynénje, Anette így emlékezett:
„A nővéremet és a férjét már korábban elkapták. Én a babával az erdőbe menekültem. Ott
abból éltünk, amit a város lakói hoztak nekünk.
De egy nap sírva mondták, hogy ‘Anette! Jelentkezned kell a csendőrségen. Azzal fenyegetnek, hogy tíz túszt választanak ki és kivégzik őket, ha nem jössz elő.’ Erre a városba mentem, és megpróbáltam a kislányt odaadni valamelyik ismerős családnak.
Senki sem vállalta, mert mindenki félt.
Így aztán együtt mentünk a táborba, majd indult a transzport Németországba. A táborban újra összejött a család. A nővérem és a férje visszakapta a babát. A kis Nelly velük ment Auchswitzba.
Még az érkezésük napján a gázkamrába kerültek.
A napot is tudom: 1944. március 27. Nekem sikerült megszöknöm útközben. Így maradtam életben.”
„Ez felér sok-sok történelem órával”- mondta a Jad Vasem nizzai képviselője, aki maga is átélte a zsidóüldözést Franciaországban, ahol a németek által megszállt területekről elvitték a zsidókat és a 90% nem tért közülük vissza.
A névlegesen független Vichy kormányzat nem vett részt a deportálásokban, de
a németek által megszállt területeken a francia csendőrség aktívan segítette a zsidók begyűjtését.
Ma Európa legnagyobb zsidó közössége Franciaországban él, de sokan nem érzik magukat biztonságban, mert az iszlamista terroristák gyakran választanak zsidó célpontokat.
Moszkvában nyílt kiállítás Kim Philbyről, a legendás szovjet kémről, aki a brit titkosszolgálatnak dolgozott, ahol főnök is lett.
Nyolc nyugati titkosszolgálatba sikerült bejutnom – mondja Kim Philby angolul a kiállításon. A szovjet mesterkém évtizedeken át élt a Szovjetunióban, de sohasem tanult meg oroszul.
„43 éven át voltam a brit titkosszolgálat munkatársa majd főnöke”
– mondja hangfelvételről Kim Philby. Az oroszok kémnek csak az ellenséges hírszerzőket nevezik, a saját emberek elnevezése: razvédcsik vagyis hírszerző. Így ünneplik halála után Philbyt, aki elárulta hazáját, hogy a Szovjetuniót szolgálja.
Miért? Azóta is ezt találgatják Nagy Britanniában, ahol Philby a brit elit kifogástalan képviselőjének számított. Ezért
hiába jelezte az amerikai kémelhárítás, hogy szovjet kém, Londonban nem akartak hinni ebben.
Elképzelhetetlennek tűnt, hogy ez a tökéletes dzsentlemen a szovjet hírszerzés szolgálatában állt volna évtizedeken át. Pedig ez volt a helyzet. Philbyt négy társával együtt még a második világháború előtt szervezte be a szovjet hírszerzés. A marxista meggyőződésű fiatalok a cambridge-i egyetemen harcolni akartak a nácik ellen. A Szovjetunió optimális választásnak tűnt.
Ő jutott a legmagasabbra a Cambridge-ben beszervezett fiatal brit középosztálybeli kémek közül.
Nemcsak a brit titkosszolgálat összes információját szolgáltatta ki a a Szovjetuniónak, de az amerikai kémelhárításnak is rá kellett döbbennie: Moszkva túlságosan is sokat tud. Kim Philbynek ugyanis hozzáférése volt az amerikai titkosszolgálat információihoz is.
Végül a kubai rakétaválság során bukott le: 1962-ben menekülnie kellett.
A Szovjetunióban tűnt fel, ahol azonnal ezredese lett a KGB-nek.
Philby elvtárs élete hátralevő részében kémek kiképzésével foglalkozott. Egyikük Mihail Bogdanov ezredes, aki a kiállítás rendezője. Ő vezette körbe a kiállításon a mostani orosz hírszerzés főnökét, Szergej Nariskint.
Philby a hidegháború hőse volt és ekként ünnepelték a Szovjetunióban. Moszkva és Washington kapcsolatai most is mélyponton vannak, de állítólag Oroszország szeretne ezen változtatni. Antonovot, Oroszország új washingtoni nagykövetét nemrég fogadta Donald Trump. Az új orosz nagykövet a többi között javasolta: kezdje meg újra a párbeszédet a két nagyhatalom katonai vezetése. Ehhez még óvatosan hozzátette: jó lenne, ha az orosz és az amerikai titkosszolgálat is szót értene egymással.
Lelőtte egy osztálytársát egy diák, másik hármat pedig súlyosan megsebesített szerdán egy Washington állambeli iskolában.
A tragédia a Spokane város közelében lévő Rockford középiskolájában történt. A túlélő áldozatokat kórházban ápolják, egyikük sincs életveszélyben.
A lövöldöző diáknál két pisztoly volt, mindkettőt használni akarta, de az egyik elakadt.
Ekkor az egyik megcélzott diák kérlelőre fogta, ám a lövöldöző a másik fegyverből leadott lövésével azonnal leterítette. Ezután az iskola biztonsági őreinek sikerült lefogniuk a támadót.
Sajtótájékoztatóján Ozzie Knezovich megyei seriff nem kívánta felfedni az elkövető kilétét, csak annyit mondott, hogy fiúról van szó, s a vélhető motívumokról sem nyilatkozott. Leszögezte azonban: „szerencsére, az egyik fegyver elakadt, mert ha ez nem így lett volna, a tragédia még több áldozattal végződik”.
Hangsúlyozta, hogy alaposan meg kell vizsgálni, „mi történik a társadalmunkban, mi az oka annak, hogy gyermekeink azonnal fegyverhez nyúlnak, ha valamilyen problémával találják szembe magukat”.
Az Egyesült Államokban 2012 óta átlagosan évente 54 iskolai lövöldözés történik.
Sokan, az első jelentések szerint 25-en, többségükben diákok haltak meg egy vallási iskolában pusztító tűzben csütörtökön a malajziai fővárosban.
A tűz hajnalban ütött ki a Kuala Lumpur-i bentlakásos korániskolában. Egy tűzoltó parancsnok szerint 23 diák és két tanár halt meg. Tizennyolc embert sikerült kimenteni, közülük hetet kellett kórházba szállítani.
Az iskolában 5 és 18 év közötti gyerekek tanulnak.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
