Májusban bocsátják árverésre az utolsó olyan szobrot, amely pucéran ábrázolja az amerikai elnököt.
30 ezer dollárra számít az a tulajdonos, aki május 2-án árverésre bocsátja a Donald Trumpról készült meztelen szobrot. A készítők szerint a nagy hassal és kis pénisszel ellátott „Trump hasonmásukat” Hans Christian Andersen egyik népszerű meséje, „A császár új ruhája” ihlette meg.
Ebből kiindulva a
The Emperor has no Balls,
nevet kapta, aminek a jelentése a „császár golyók nélkül”.
Ez egyben finom utalással arra is, hogy az amerikai elnök macsó kijelentései nincsenek teljesen szinkronban a valósággal.
Az Indecline nevű művészcsoport még 2016-ban, tehát a választási kampány alatt, több hasonló szobrot készített.
Az agyagból és szilikonból készült alkotásokat a választási kampány idején New Yorkban, Los Angelesben, San Franciscóban és más amerikai nagyvárosokban lehetett látni. Amikor viszont Trumpot megválasztották elnöknek, a szobrok eltűntek a közterekről, a többit megsemmisítették. A legutolsó elárverezett Trump szobor 22 ezer dollárért kelt el még 2016-ban.
Ezrek kezdtek tiltakozó akciót szerda este Párizsban az antiszemitizmus ellen. A tiltakozó menet résztvevői között van a kormány több minisztere, továbbá a politikai pártok és civil szervezetek képviselői. A menet a Nation térről indult a múlt héten meggyilkolt idős zsidó nő, Mireille Knoll Párizs keleti részében lévő lakásához.
Emmanuel Macron elnök, aki szerda délután részt vett az idős nő temetésén, a Twitteren közzétett üzenetében párhuzamot vont Mireille Knoll meggyilkolása és a pénteki dél-franciaországi túszejtés között. „A trebes-i terrorista, akárcsak Mireille Knoll gyilkosa, tagadja az élet értékét, megszentségtelenítette szent értékeinket” – írta az államfő.
A 85 éves Mireille Knoll késszúrásokkal teli, részben megégett holttestére péntek este találtak abban a lakásban, ahol az idős asszony egyedül élt és ahol szándékos gyújtogatás történhetett. Az asszonyt 11 késszúrással ölték meg, a lakásban legalább öt helyen gyújtottak tüzet a belügyminisztérium tájékoztatása szerint. Az ügyészség hétfőn este, a két gyanúsított tanúvallomása alapján nyilvánította antiszemita jellegűnek a gyilkosságot.
Mario Rönsch több mint 100 ezer euró értékben adott el gázpisztolyokat a Migrantenschreck honlapon, melyet időközben betiltottak. A neonácik által szívesen látogatott honlap a migránsok és a szélsőbaloldali aktivisták ellen kínált fegyvereket, elsősorban gázpisztolyokat. Német hírforrások szerint a fegyverkereskedőt Magyarországon tartóztatták le.
Ez a fegyver komoly sérüléseket okozhat, ha gumilövedéket használnak, de halálos lehet a lövés, ha fémből készült a golyó – hívja fel a figyelmet a Deutsche Welle német közszolgálati média, amely szerint még nem lehet tudni, hogy a Magyarországon elfogott szélsőjobboldali aktivistát mikor adják ki Németországnak.
A német közszolgálati média beszámol arról is, hogy a Süddeutsche Zeitung és az ARD televízió alaposan utánanézett ennek az ügynek. Kiderítette azt, hogy orosz kapcsolatok is lehetnek, hiszen az Anonymous.ru és a Patrioten.ru is népszerűsítette a Migrantenschreck oldalt, ahol Mario R. a gázpisztolyokat árulta illegálisan. A német sajtóban rendszeresen elhangzik a vád: az orosz titkosszolgálat támogatja a szélsőjobboldali csoportokat, hogy zűrzavart keltsen Németországban, az Európai Unió legerősebb államában.
Az Európai Parlament zöld képviselői kérték meg a pénzügyi csalásokat kivizsgáló uniós szervezetet, hogy nézzen utána azoknak az ügyeknek, melyeket Jan Kuciak oknyomozó újságíró feszegetett Szlovákiában. Mint ismeretes, a fiatal újságírót és menyasszonyát meggyilkolták. Az ügybe belebukott Fico miniszterelnök is, bár a háttérből továbbra is ő irányítja a kormányt Pozsonyban.
A fiatal oknyomozó újságíró szerint a Szlovákiába betelepült olasz maffia – kormányzati segítséggel – lenyúlja az uniós regionális fejlesztési pénzeket illetve az agrár támogatásokat. Az EU ezen a két címen fizeti ki a legtöbb pénzt, és ezen a téren tapasztalja a legtöbb visszaélést is.
Az OLAF szóvivője most közölte: a zöldek kérésére megindul az előzetes vizsgálat. Annak eredményei alapján döntenek arról, hogy a pénzügyi csalások ügyében megindítsák-e magát a vizsgálatot. Az OLAF csak nehezen tud vizsgálódni ezen a téren, mert rá van utalva a helyi hatóságok együttműködésére. Olyan korrupciós ügyek esetében, melyek a helyi legfelső vezető réteget is érintik, minimális az együttműködési készség. Ha ennek ellenére az OLAF bizonyítékokat prezentál a csalásokra, akkor sem indíthat eljárást, hanem az ügyet át kell adnia a helyi hatóságoknak. Amelyek szuverén módon döntenek: általában úgy, hogy nem csinálnak semmit.
Ezért akar Brüsszel közös korrupcióellenes ügyészséget, de Magyarország ezt nem támogatja – meglehetősen érthető okokból. A közép és kelet-európai uniós tagállamok közül Romániában folyik igazán komoly korrupcióellenes hadjárat. A román elit viszont elszántan küzd azért, hogy korlátozza a korrupcióellenes ügyészség aktivitását, hiszen az már rács mögé juttatott egykori kormányfőket is.
500 millió eurós alapot hoz létre a fejlesztési minisztérium Berlinben, hogy megkönnyítse a migránsok visszatérését a szülőföldjükre. Gerd Müller fejlesztési miniszter a sajtónak elmondta: ebből az 500 millió eurós alapból munkahelyeket teremtenek, illetve tanfolyamokat indítanak Irakban, Tunéziában, Nigériában és Afganisztánban.
Németországba elsősorban ezekből az államokból érkeztek olyan migránsok, akiknek a letelepedési kérelmét visszautasították. A fejlesztési miniszter azt is elmondta: a Siemens-szel együtt egy olyan program is indul, mely 5000 bevándorlót képez ki mérnöknek vagy épp villanyszerelőnek. Ők vállalják, hogy hazatérnek.
Németországba több mint egymillió bevándorló érkezett 2015 óta, és ez komolyan megosztja nemcsak a közvéleményt, hanem a kormányzatot is. Míg a belügyminiszter, a bajor Seehofer igyekszik a minimumra korlátozni a számukat és növelni a kitoloncolásokat, addig a szociáldemokraták azt hangsúlyozzák, hogy a bevándorlók fontos munkaerő-tartalékot jelenthetnek abban az országban, ahol jelenleg a mélyponton van a munkanélküliség és több szakmában hiány van.
Gerd Müller fejlesztési miniszter Angela Merkel pártjához tartozik, vagyis igyekszik középutas álláspontot elfoglalni. Korábban azért bírálták a Merkel-kormányt, mert sok olyan migráns, akinek a letelepedési kérelmét elutasították, nem tért vissza hazájába hanem “felszívódott”. A mostani 500 millió eurós program azt a célt szolgálja, hogy mindenki számára kielégítő módon oldják meg ezt a problémát Németországban és azon kívül is.
A kínai állami média megerősítette, hogy maga Kim Dzsongun utazott Pekingbe, ahol Hszi Csin-ping kínai államfővel találkozott, és arról beszélt, hogy elkötelezett a koreai félsziget nukleáris leszerelésében.
Az észak-koreai vezető megválasztása óta most először járt külföldön. Pekingben elmondta, hogy a Koreai-félsziget atommentesítésének problémája megoldható, ha Dél-Korea és az Egyesült Államok értékeli az erőfeszítéseiket, és megteremti a béke és a stabilitás légkörét.
Kim Dzsongun phenjani látogatásra hívta a kínai elnököt, amit Hszi Csin-ping el is fogadott. A tervezett USA – Észak-Korea csúcstalálkozóról Kim azt mondta, hogy kész dialógust folytatni az amerikai elnökkel.
Az elmúlt napokban csak találgatások voltak Kim Dzsongun kínai utazásáról, miután olyan különvonat futott be egy pekingi pályaudvarra, amilyennel a mostani észak-koreai vezető apja, Kim Dzsong Il utazott a kínai fővárosba még 2011-ben. A kínaiak most megerősítették, hogy Kim Dzsongun vasárnaptól szerdáig tartózkodott Pekingben.
Az évek óta tartó nukleáris tesztelés és provokáció után meglehetősen nagy fordulat állt be Észak-Korea külpolitikájában Kim Dzsongun kínai látogatásával, az elmúlt időszakban tapasztalható látványos enyhüléssel a két Korea között, illetve az amerikaiakkal tervezett májusi találkozóval. Kim a tervek szerint a dél-koreai elnökkel, Mun Dzse Innel is találkozik áprilisban.
CCTV confirms Kim Jong-un met with Xi Jinping in Beijing. Wives also met. Kim reaffirmed willingness to meet with Trump, praised Xi as the “core” of the CCP of course. pic.twitter.com/v6HuL7DR8O
Hosszas egyezkedés, parlamenti viták és háttéralkuk megkötése után végül hétfőn bizalmat szavaztak a Robert Fico helyébe lévő Peter Pellegrini alakította kormánynak Szlovákiában. Habár az új miniszterelnök kinevezésével csökkent a belpolitikai feszültség Szlovákiában, továbbra sem tudni, hogy milyen lesz a viszonya a köztársasági elnökkel.
Az apai ágon olasz felmenőkkel rendelkező Peter Pellegrini (az olasz pellegrino jelentése zarándok) 1975-ben Besztercebányán (Banská Bystrica) látta meg a napvilágot. Édesanyja tanárnő, édesapja pedig autószerelő volt. Legelőször a közép-szlovákiai városban szerzett közgazdasági diplomát, majd Kassán folytatta a tanulmányait pénzügy és számvitel szakon. Pellegrini 2002-ben került be a szlovák politikába, ráadásul nem is akárkinek a „segítségével”: Ľubomír Vážny az Irány – Szociáldemokrácia (Smer) közlekedésügyi miniszter és a jelenlegi szlovák Szociális Biztosító igazgatójának a helyetteseként, aki a mai napig az „egyik legnagyobb túlélőnek” számít a szlovák politikában.
Peter Pellegrini – Wikipedia Commons.
A Vážny-val való kapcsolat rövidesen meghozta a gyümölcsét, mivel a 2006-os parlamenti választásokkor Pellegrini
a Smer színeiben került be a szlovák parlamentbe.
Ezután pedig nem volt megállás: pénzügyi államtitkár, több parlamenti bizottsági csoport tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, majd 2014-ben a kutatási, oktatási, sport és tudományos miniszternek nevezték ki.. Végül pedig a 2016-os szlovákiai parlamenti választásokat követően ő lett a befektetésekért felelős miniszterelnök-helyettes.
Változatlanságra ítélve
Bár Pellegrini nem tartozott a legismertebb smeres politikusok közé, de a politikai körökben ismert volt arról, hogy a párton belül ő
„a legtökéletesebb férfi a feketemunkára”.
Lojalitása a párt – pontosabban Robert Fico miniszterelnök személye – iránt megkérdőjelezhetetlennek számít, miközben rendkívül kiterjedt üzleti kapcsolatokkal rendelkezik. Egyes vélekedések szerint ő számított az egyik fő közvetítőnek „befektetői csoportok” és Smer felső vezetése között. Neve akkor vált ismerté, amikor a szlovák kormányválság alatt, március 7-én őt nevezték ki ideiglenes kulturális miniszternek, mert Marek Maďarič önként távozott a posztjáról.
Az új miniszterelnök még az elején igyekezett magáról azt a képet kialakítani, hogy ő „másfajta” politikát fog képviselni, és valótlanok azok a kritikák, hogy Szlovákiát a háttérből továbbra is Robert Fico fogja irányítani.
A Kuciak halála utáni tüntetéseket jogosnak és a demokrácia részének nevezte, illetve nem emlegette a „Soros-féle összeesküvést” sem.
Peter Pellegrini újonnan kinevezett szlovák miniszterelnök beszél a megújult összetételű kabinet többi tagjának társaságában Pozsonyban 2018. március 22-én. (MTI/EPA/Jakub Gavlak)
Ezzel párhuzamosan pedig felállította az új kormányt. Kaliňák helyett Tomáš Drucker ült a belügyminiszteri székbe, Andrea Kálavská az egészségügyi minisztériumot vezeti, Ľubica Laššáková lett a kulturális miniszter, az igazságügyi tárcát a Most-Híd párt frakcióvezetője, Gál Gábor kapta meg, a befektetésekért felelős miniszterelnök-helyettes posztra pedig a kassai polgármester, Richard Raši került. Jelenleg az jelenti a legnagyobb vitát a szlovák politikában, hogy vajon kit fognak kinevezni Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány helyére.
Ám még meg sem szilárdult Pellegrini hatalma, máris egy érdekes ügybe keveredett. Általános derültséget – és mai napig tartó vitát – okozott Szlovákiában, amikor Bugár Bélával, a Most-Híd párt vezetőjével tartott közös sajtókonferencián egy zacskó csúszott ki az új miniszterelnök belső zsebéből. Pellegrini gyorsan visszarakta, de ennyi elég volt ahhoz, hogy máris elterjedjen az internetezők és az újságírók körében: a zacskó Olaszországból származó kokaint tartalmazott. Később az új kormányfő a Facebookon próbálta meg magát tisztázni, miszerint az valójában egy „csomag fogpiszkáló volt”.
Állandó összetűzésben
A Pellegrini-kormány kinevezésével kapcsolatban a szlovák ellenzék (OĽaNO, SAS, Sme Rodina) több kifogással élt. A parlamenti viták során rendszeresen előjöttek a régi botrányok és a tüntetők követelése az előrehozott választások megtartásáról, de még így is voltak olyan ellenzéki képviselők, akik március 26-án bizalmat szavaztak az új kormánynak. Továbbá az új kormány helyzetét erősíti, hogy habár Szlovákiában még mindig nem csillapodtak le teljesen a kedélyek, a tüntetéseket szervező „Egy tisztességes Szlovákiáért” elnevezésű mozgalom lefújta a múlt hét péntekre tervezett pozsonyi demonstrációját. A szervezők szerint most eljutottak arra a pontra, amikor már „bizonyos lépéseknek nem az utcákon, hanem a parlamentben kell megtörténniük”.
Csakhogy Pellegrini nem dőlhet hátra elégedett a miniszterelnöki székében, mert továbbra is akad egy bizonytalansági tényező: Andrej Kiska köztársasági elnök, aki kulcsszerepet játszott az elmúlt hetek belpolitikai eseményeiben. Az államfőnek már kezdettől fogva konfliktusos volt a viszonya Ficóval és a Smerrel. Az elnökválasztások alatt a párt vezetője a szcientológiai egyházzal mosta össze Kiskát, hogy így akadályozza meg megválasztását. Azóta állandóan zajlott az adok-kapok a két politikus között, legyen szó az Oroszország elleni szankciók körül kialakult vitákról vagy Kiska tavaly szeptemberi kijelentéséről, miszerint
„Szlovákia egy maffiaállam”
A kormány és a köztársasági elnök közötti ellentét 2018-ra egy teljesen új szintre emelkedett. Mindjárt az év elején bejárta a világot, hogy Kaliňák belügyminiszter elmondása szerint Kiska „összehányva” adta vissza a kormány repülőgépét, miután visszatért Mexikóból Ezután pedig azzal vádolták, hogy több mint 300 alkalommal, saját „privát célokra” és „utaztatásokra” használta fel a különgépet, és nem fizette ki a közel 1 millió eurós számlát sem. Ekkora aggatták rá a „Kiránduló” gúnynevet is.
A szlovák kormány gépe. A vita tárgya nemcsak ez volt, hanem néhány, masszázsülésekkel ellátott luxus-Mercedes is.
Ezért sem véletlen, hogy Kuciak halála óta kirobbant válságban Kiska szinte azonnal a tüntetők és az ellenzék oldalára állt. Ő volt az első, aki vagy egy teljes kormányátalakításra, vagy előrehozott választások megtartására tett javaslatot. Találkozott a többi kormánypárt (SNS, Most-Híd) vezetőivel és igyekezett őket is meggyőzni a véleményéről. Ficót valósággal sokkolták a köztársasági elnök szavai, és azonnal kijátszotta a „Soros-kártyát”, mondván:
Kiska olyan beszédet olvasott fel, amelyet nem Szlovákiában írtak.
Az ex-miniszterelnök szerint Andrej Kiska a külügyminisztériumi képviselők nélkül találkozott Soros Györggyel és lényegében a megbuktatásáról beszélt.
A köztársaság elnök tagadta ezeket a vádakat és ellentámadásba lendült. Az elnöki palotájában fogadta a tüntetéseket szervező Egy tisztességes Szlovákiáért mozgalom aktivistáit és köszönetet mondott nekik. Kiska a legnagyobb meglepetést akkor okozta, amikor precedenst teremtett Szlovákiában.
Ugyanis az ország 1993-as függetlenség óta most először fordult elő, hogy egy köztársasági elnök megtagadta a kormányalakítással megbízott miniszterelnök által előterjesztett kabinet kinevezését.
Andrej Kiska – Wikimedia Commons.
Március 20-án Kiska a névlistán szereplő személyeket, mint az eredetileg belügyminiszteri posztra szánt Jozef Ráz korábbi egészségügyi államtitkárt, elutasította. Ez nem kevés vitát szült a szlovák közéletben, hogy vajon az államfőnek van-e joga megtagadni a parlamenti többséggel rendelkező koalíció által jelölt kabinet kinevezését. Végül hosszas egyeztetések után, két nappal később a szlovák köztársasági elnök rábólintott az új – korábban felsorolt – névlistára. Közben még odaszúrta Pellegrininek, hogy az új kormánynak nemcsak a parlament bizalmát kell majd megszereznie, hanem „a nyilvánosságét is”.
Újabb menet
A Pellegrini-kormányt szünet nélkül azzal vádolják, hogy lényegében nem más, mint a harmadik Fico kormány folytatása. Bizonyításnak elsősorban a parlamenti vitára bocsátott programjukat hozzák fel, mivel az szinte egy az egyben megegyezik a két évvel ezelőtti bejelentett Smer-SNS- Most-Híd kormányprogrammal. Ugyanúgy nem ért véget a fontos pozíciók rokoni/baráti alapon történő osztogatása sem, amit jól mutat, hogy a kormányfői iroda vezetésével például azt a Rastislav Rybanskýt bízták meg, aki Fico unokatestvére.
Ugyanúgy előre borítékolható, hogy Pellegrinivel sem fog enyhülni a feszültség a kormánypártok és az államfő között és valószínűleg folytatja azt, amit ezen a téren a „két Robert” elkezdett. Csakhogy óvatosnak kell lennie, hiszen Kiska könnyen olyan lépésre szánhatja el magát, amivel alaposan visszaüthet a Smernek és Ficónak: kihasználva a népszerűségének növekedését mégis egy saját pártot alapítana, és a jövő évi elnökválasztás helyett inkább a 2020-as parlamenti választásokon indulna.
Aláírás gyűjtést indított a Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) az Európai Unióban élő nemzeti kisebbségek érdekeinek védelmére. Egyes nemzetállamoknak ugyanis – nem is mindig titkoltan – nem érdeke, hogy a kisebbségek megmaradjanak az országban, gyarapodjanak, jogaik kiszélesedjenek. Az akció szervezői uniós állampolgárként ugyanakkor szeretnénk hinni, hogy valamennyien egyenrangú állampolgárok vagyunk, akiket egyformán megilletnek a jogok.
Minority SafePack, azaz a Kisebbségvédelmi csomag néven folyik a kampány, amelynek keretében
április 3-ig egymillió aláírást szeretnének összegyűjteni.
Ennyi támogatóra van szükség ugyanis ahhoz, hogy az Európai Unió köteles legyen foglalkozni az egyes nemzetállamok kisebbségeinek helyzetével.
A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége is kiállt a polgári kezdeményezés mellett,
mert valamennyi komolyabb Kárpát-medencei magyar szervezet csatlakozott az
aláírásgyűjtéshez. Jelenleg hozzávetőleg 950 000 aláírásnál tartanak, tehát a hátra lévő néhány napban még szükség van további támogatásokra. A cél nemes, de ha sikerül a megfelelő számú aláírásokat összegyűjteni, az garantálhatja, hogy Brüsszel nem kerülheti meg a témát és kénytelen lesz foglalkozni a problémával. A végső cél valójában az volna, hogy az Európai Bizottság konkrét intézkedésekkel garantálja a kisebbségi létben élők jogainak védelmét.
A magyarok történelmük során Európáért, az európai kultúráért számtalan alkalommal életükkel és vérükkel hoztak áldozatot. Nehéz időszakokat kellett átvészelni, hibás politikai döntések miatt
magyarok milliói szorultak ki hazájukból,
más népekkel – szlovákokkal, románokkal, ukránokkal, szerbekkel, horvátokkal – együtt élve, kisebbségbe szorulva igyekeznek megőrizni nemzeti identitásukat. Most Európán volna a sor, hogy kiálljon a határon túli magyarokért is, védelmezze jogaikat, hogy egyenlő bánásmódban részesülhessenek jelenlegi hazájukban. A kezdeményezőkön, az aláírókon is múlik, hogy tényleg akarunk-e egy jobb Európai Uniót, amiért hajlandók vagyunk tenni, vagy passzivitásba vonulunk.
A kisebbségek sorsa nem új keletű probléma a kontinensen, és nem is csak a katalánokat, a baszkokat érinti. Az 500 millió lelket számláló Európában ma
50 millió az őshonos nemzeti kisebbségek száma,
közéjük tartoznak a határon túl élő magyarok is.
12,5 millió magyar él a Kárpát-medencében, ami tekintélyes létszám, különösen a Magyarországot körülvevő országok népességéhez viszonyítva. Államjogi értelemben viszont az egyes határokon túlra rekedt közösségek a többségi nemzettel szemben kisebbségi létbe kényszerülnek. A felvidéki magyarság például Csehszlovákia mesterséges létrehozásával éppen száz esztendeje szorult e kényszer-közösségi helyzetbe, aminek szomorú következménye, hogy a felvidéki magyarság számaránya vészesen fogyatkozik, az elmúlt 25 évben félmillióval csökkent a számuk. Ez nem tekinthető természetes folyamatnak, sokkal inkább az erőszakos vagy éppen lappangó asszimilációnak a súlyos következménye.
Megannyi példa igazolja az Unióban is, hogy a kisebbségi együttélés működőképes lehet, szolgálhatja mindkét fél gyarapodását, fejlődését és gazdagodását. Jó példa erre Dél-Tirol, Finnország, vagy mondjuk éppen Belgium, ahol a flamand és a vallon, az angol, a francia és a német egyaránt elfogadott nyelv. Használják valamennyit hivatalos feliratként a metrómegállókban, az üzletek homlokzatán, hivatalos táblákon. Említhetjük Skóciát, Korzikát, Baszkföldet, Flandriát, a Feröer-szigeteket vagy éppen Lombardiát és Venetót. Egyikre sem lehetne különösebben ráfogni, hogy kisebbségként veszélyeztetnék államuk integritását. Sőt! Az EU részeiként hozzájárulnak annak stabilitásához, sokszínűségéhez, hiszen
a jogbiztonságban élők elégedettek és nem akarnak zúgolódni.
A békés élet mindenki számára vonzó. A skótok a brexit ellenére is ragaszkodnának ahhoz, hogy az EU részesei maradhassanak.
Amennyiben az aláírást gyűjtő kezdeményezés sikerrel jár, és áprilisig meglesz az egymillió aláírás, akkor esély nyílik arra, hogy a Bizottság irányelvként jelölje ki az egyes tagállamai számára a kisebbségek jogainak szabályozását, ezáltal nagyobb teret kaphatnának a nyelvi, kulturális és érdekérvényesítési hatáskörök. Új alapokra helyezhetnék a nemzetiségi oktatást, a régiók gazdasági fejlődését, felzárkóztatását. Közelebb kerülhetnének a kisebbségek a kulturális, nyelvhasználati és részben gazdasági önrendelkezéshez is.
A Minority SafePacket
elektronikusan és hagyományosan, papíron is alá lehet írni.
Rajtunk múlik, hogy a jövőnk érdekében képesek vagyunk-e cselekedni, párttól, világnézettől, bőrszíntől vagy vallástól függetlenül kiállni a kisebbségek jogai mellett.
A korrupció magas szintje miatt is indokolt Magyarországgal szemben a hetes cikkely szerinti eljárás elindítása – áll az EP Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának jelentéstervezetében. A második legtöbb uniós vizsgálat nálunk zajlik.
Ismertették az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága (CONT) jelentéstervezetét ahhoz az eljáráshoz, amelyben végül arról döntenek, hogy elindítják-e Magyarországgal szemben az úgynevezett hetes cikkely szerinti procedúrát. Ennek vége a szavazati jog felfüggesztése lehet.
Az Ingeborg Grässle (Néppárt) által vezetett testület szerint
„a korrupció jelenlegi szintje, illetve az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”,
ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása.
A tervezet szerint 2008 óta Magyarország 19 pontot vesztett a korrupcióérzékelési indexben, ami az egyik legrosszabb eredmény a tagországok körében, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) pedig 41 vizsgálatot végzett 2013 és 2016 között az országban, amivel
Magyarország a második legtöbbször vizsgált EU-tag.
A tervezetben „aggodalommal jegyezték meg”, hogy továbbra is igen magas, 36 százalék az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel
a második legrosszabb helyen áll az EU-ban.
A képviselők felkérték az Európai Bizottságot, hogy ösztönözze a kimaradó tagállamokat a csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz, és kiemelték, hogy az erre nem hajlandó országok esetében
fel kell függeszteni az uniós támogatások kifizetését.
Bart Staes zöldpárti képviselő elmondta, hogy módosító javaslataikban a „rendszerszintű korrupció problémájára és a magyar intézmények nem megfelelő működésére” hívják fel a figyelmet. A képviselők még benyújthatnak módosító javaslatokat a véleménytervezethez, és számos frakció jelezte is, hogy élni fognak a lehetőséggel.
Felszólalásában Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő
„politikai pamfletnek” nevezte az előterjesztést,
és hangsúlyozta, hogy az abban szereplő kevés tényállítás sem felel meg a valóságnak. Szerinte a vitában „ostoba politikai vádaskodások” és „nyilvánvaló politikai érvek” hangzottak el. Magyarország nem azért nem csatlakozik az európai ügyészséghez, mert bármilyen takargatnivalója lenne, hanem mert más elképzelései vannak a nemzeti szuverenitásról – mondta.
Deutsch elsorolta az ismert állításokat arról, hogy a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására.
A német kormánypárti CDU-ba tartozó Ingeborg Grässle a közelmúltban már élesen kritizálta az OLAF-jelentések kezelését, és „valódi nyomozást” sürgetett. Polt Péter főügyész sértődött és kioktató levélben utasította vissza ezt.
Már a CONT szeptemberi magyarországi helyszíni „bejárása” alkalmával Grässle arról beszélt, hogy a rengeteg szabálytalanság miatt a 2007-13-as költségvetési időszakból várhatóan
egymilliárd eurót (több, mint 300 milliárd forintot) kell Magyarországnak visszafizetnie.
Akkor még előtte voltunk például az Elios-ügynek, amelyben szervezett csalást állapított meg az OLAF, egyedül itt 13 milliárdos visszafizetést javasolva.
Észak-Koreából befutott a Kim-dinasztia vonata a kínai fővárosba – jelentette a Nippon News Network japán hírügynökség. A sárga sávos vonat korábban Kim Ir Szent, a kommunista rendszer alapító diktátorát vitte külföldre, ezzel jött Magyarországra is a nyolcvanas években.
A veterán kommunista vezér félt a repüléstől, és attól még jobban, hogy a gépet lelövik. Ezért ragaszkodott a vonathoz. Éppúgy, mint fia, a dinasztia második uralkodója, Kim Dzsongil, aki 2011-ben meghalt. Ekkor került hatalomra Kim Dzsongun, aki Svájcban végezte középiskolai tanulmányait, majd otthon, a Kim Ir Szen egyetemen tanult. Hivatalosan eddig sehol sem járt külföldön.
Most viszont találkozóra készül Dél-Korea elnökével, majd pedig Donald Trumppal. Illene tehát, hogy előbb találkozzon egyetlen szövetségesével, a kínai elnökkel. Pekingben gyanakodva figyelik a ténykedését, hiszen ők reformokat javasoltak háborús politika helyett. Kim Dzsongun viszont korábban kivégeztette nagynénje férjét, aki Kína emberének számított.
A bizalom tehát nem mondható teljesnek, de mindkét félnek szüksége van a másikra.
Észak-Korea külkereskedelmének 80 százaléka Kínára jut. Az illegális ügyek jórészét is kínai fedőcégeken keresztül bonyolítja le az észak-koreai titkosszolgálat. Peking mindenképp szeretné elkerülni a háborút a koreai félszigeten.
A fő kérdés most az: ki utazott a Kim-család vonatán Pekingbe? Hivatalosan senki sem mond semmit. Korábban is az volt a szokás, hogy csak utólag jelentették be az észak-koreai diktátor látogatását Kínában. Akkor is csak egy semmitmondó közlemény jelezte a csúcstalálkozó megtartását, de senki sem tudta, hogy valójában miről is tárgyaltak.
A külföldi tudósítók szerint valószínű, hogy maga Kim Dzsongun érkezett a kínai fővárosba, de néhányan úgy vélik: a húga, Kim Jodzsong képviseli a családot. Az előfutár szerepet ő már betöltötte, amikor a téli olimpián képviselte Észak-Koreát. Ezzel megtört a jég, és lehetővé vált a koreai csúcs éppúgy, mint a találkozó Donald Trumppal.
A hazatérő Kim Jodzsongot annak idején nemzeti hősként fogadták Phenjanban. Ő volt ugyanis a Kim-család első tagja, aki Dél-Koreában járt.
Kim Jodzsong egyébként nem akárki a hierarchiában: tagja a Politikai Bizottságnak, és ő a felelős a propaganda irányításáért.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
