Világ Archives Page 22 of 640 › Független Hírügynökség

A rövidlátó nacionalista populizmus képtelen megoldani Európa problémáit

ki

-

2024-07-03

A rövidlátó nacionalista populizmus képtelen megoldani Európa problémáit

Az európai választások enyhe szélsőjobboldal megerősödést hozott, Franciaországban pedig kormányközelbe kerülhet Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma.

A baloldali Social Europe szerint a szélsőjobboldalnak nincs gazdaságfejlesztési stratégiája Európában.

“A legfrissebb statisztikai adatok azt mutatják, hogy válság van az európai gyáriparban, különösen az energiaintenzív szektorokban, amelyeket keményen sújtott az árak emelkedése az energia válság idején” – írja Judith Kirton-Darling brit szakszervezeti vezető, aki 2014 és 2020 között tagja volt az Európai Parlamentnek.

“Átfogó stratégiára van szükség, különösen az autóiparban, hogy sikeres legyen a zöld átállás. A szakszervezetek helyeselték, hogy az Európai Unió védővámokat léptetett életbe a kínai elektromos autók ellen, mert azok exportját Peking jelentős összegekkel támogatta. Csakhogy a védővámok nem jelentenek egységes iparfejlesztési stratégiát.”

A brit szakszervezeti vezető ugyanazt hangsúlyozza mint Mario Draghi jelentése a versenyképességről:” Európa nem ülhet ölbetett kézzel amikor más államok hatalmas összegekkel támogatják exportjukat és védelmezik a piacukat. Ilyen helyzetben Európa nem deklarálhatja “gazdasága nyitott stratégiai autonómiáját”.

A brit szakszervezeti vezető, aki az egységes európai szakszervezet főtitkára volt a brexit előtt, a neoliberalizmust bírálja:

“az ugyanis az ipar leépítéséhez vezet. A megszorító csomagok, az a politika, amely a rugalmas munkaerő piacot reklámozza, és folytatni akarja a privatizációt, az csak súlyosbítja az amúgyis nehéz helyzetet.”

Mi indokolja a szélsőjobboldal előretörését Európában?

“Ez nem volt sokk, mert éveken keresztül növekedett az egyenlőtlenség a társadalomban, egymást követték a megszorító csomagok, támadás érte a jólfizető állásokat és egyáltalán a középosztály életszínvonalát.”

Létbizonytalanság alakult ki a társadalom jelentős részében, és a szélsőjobb ezt tudta kihasználni.

“Az európai választás ébresztő volt, megoldást kell találni a társadalmi problémákra, de semmiképp sem úgy, hogy paktálunk a szélsőjobboldallal”

– hangsúlyozza a brit szakszervezeti vezető.

Költségvetési krízist okozhat, ha Marine Le Pen mozgalma alakíthatna kormányt Párizsban

Erről beszélt kampány gyűlésen Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter – jelentette a Bloomberg. A pénzügyminiszter, aki Macron utóda szeretne lenni az Élysée palotában elmondta, hogy pontosan olyan válság köszönthetne be Franciaországban mint amilyen megrázta Nagy Britanniát amikor a konzervatív kormányfő, Liz Truss olyan költségvetést terjesztett elő a parlamentben, amely több mint 40 milliárd fontos deficitet tartalmazott! Truss napokon belül megbukott, és a helyére jött Rishi Sunak egykori pénzügyminiszter, aki jó eséllyel elveszíti a július választást Nagy Britanniában.

Miért lenne olyan nagy a költségvetési hiány Franciaországban egy szélsőjobb költségvetés esetében? Mert Marine Le Pen mozgalma 20%-ról 5,5%-ra csökkentené a rezsiköltségek ÁFA tartalmát. Ez sok milliárdos veszteséget jelentene a költségvetésnek. A másik tervezett intézkedés: csökkenteni kellene a társadalombiztosítási hozzájárulást az 5000 euró alatti fizetések esetében. Ezenkívül megszűnne a 30 év alatti fiatalok személyi jövedelem adója. Ezek mind választócsalogató elképzelések csakhogy a francia költségvetés hiánya meghaladja a 3%-ot az éves GDP-hez viszonyítva, emiatt Franciaországot éppúgy kötelezettségszegési eljárás fenyegetheti Brüsszelben mint Magyarországot.

Marine Le Pen asszony is tisztában van azzal, hogy nagy a kockázata a kormányrakerülésnek.

Ezért az első forduló megnyerése után kijelentette: ”csakis akkor alakítunk kormányt, ha abszolút többséget szerzünk a parlamentben.” Az euró árfolyama emelkedett erre a hírre, mert az előzetes felmérések szerint a szélsőjobb nem valószínű, hogy abszolút többséget szerez a második választási fordulóban Franciaországban.

Aggodalom van, de pánik nincs

Polonius

-

2024-07-03

0

Európai Központi Bank: júliusban nem lesz kamatlábcsökkentés – jelezte az óvatosságot Simkus, a litván nemzeti bank elnöke. “Még kétszer vághat kamatot az Európai Központi Bank az idén” – erről beszélt a Bloombergnek a litván jegybank elnöke, aki hivatalánál fogva tagja az Európai Központi Bank igazgató tanácsának.

“Ha minden úgy változik a gazdaságban, ahogy azt várjuk, akkor meggyőződésem szerint még két kamatláb csökkentés várható az idén” – fogalmazta meg álláspontját Gediminas Simkus, a litván nemzeti bank elnöke, aki sietett hozzátenni:

”A júliusi kamatlábcsökkentésnek nincs ésszerű indoka.”

Az európai választás és utána a francia szélsőjobb sikere a parlamenti választások első fordulójában, megijesztette a pénzügyi piacokat, mert Macron elnök mozgalma csak a harmadik helyen végzett. A második helyet megszerző Új Népfront is megfogalmazott demagóg követeléseket, melyek felboríthatják az amúgyis deficites francia költségvetést.

Gediminas Simkus igyekezett megnyugtatni mindenkit mondván:

“a francia államkötvények piacán nem érzékelhető különösebb mozgás.”

A brüsszeli Politico szerint a pénzpiacok még nem pánikolnak, mert politikai patthelyzetre számítanak Franciaországban.

Nincs jó forgatókönyv

Ha cohabitation – társbérlet alakulna ki Párizsban, akkor Macron elnök és a szélsőjobboldali kormány valószínűleg kölcsönösen blokkolná egymást. Macron elnöknek már így is csak rendelettel sikerült elfogadtatnia az éves költségvetést, mert nem talált parlamenti többséget hozzá.

Mi lenne a gazdasággal cohabitation idején? A 28 éves Jordan Bardella lenne a miniszterelnök, akinek jóformán semmilyen gazdasági tapasztalata sincsen míg Macron elnök igazi profi: fiatal korában a Rotschild Bankház vagyonkezelő ügynökségénél dolgozott, majd gazdasági miniszterből vált államfővé.

“A szélsőjobboldali kormány valószínűleg mérsékeltebb politikát folytatna mint amit a mozgalom a kampányban ígért, mert Marine Le Pen szeretné megnyerni a választásokat 2027-ben”

– jósolja a Berenberg Bank vezető közgazdásza. Rámutatott arra, hogy Macron elnök liberális reformista gazdaságpolitikáját nemcsak a szélsőjobb bírálja Franciaországban, de a baloldali Új Népfront is vagyis állandóan két tűz között van.

Mi lesz az euróval? 2011 óta sokat tanult az Európai Központi Bank, és az európai nagybankok is sokkal stabilabb állapotban vannak mint a nagy pénzügyi válság idején. A Bank of International Settlements mégiscsak arra figyelmeztet vasárnap közzétett jelentésében, hogy szélsőséges esetben az Európai Központi Bank csapdába kerülhet:

“infláció alakulhat ki, és ez leértékeléshez vezethet el.”

Az Európai Központi Banknak sok eszköze van arra, hogy segítse az eurozóna bajbajutott kormányait, de ehhez az szükséges, hogy a szóban forgó kormány készen álljon erre. Márpedig ez erősen kérdéses mind a szélsőjobboldal mind pedig a baloldali Új Népfront esetében – írja a Politico.

Jelenleg az a helyzet, hogy Franciaország államadóssága az éves GDP 110%-a, ennél rosszabbat csak Görögország és Olaszország mutathat fel az eurozónában. Franciaország államadósságának összege jelenleg a legmagasabb Európában: 3,1 ezer milliárd euró!

A legrosszabb az az egészben, hogy Párizs meg sem tudja mondani: mikor kezdene el javulni a pénzügyi helyzet.

Orbán Kijevben az oroszok számára kedvező tűzszünetet kért

FüHü

-

2024-07-02

0

Orbán Kijevben az oroszok számára kedvező tűzszünetet kért

Kijevben Orbán Viktor magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkij államfővel folytatott tárgyalása során az azonnali tűzszünet gondolatát hirdette, amely minden oroszbarát „béketervben” szerepel, igaz nem tartotta kizárólagos megoldásnak a béke felé vezető úton.

A kétoldalú tárgyalások július 2-i lezárása után a sajtónak adott nyilatkozataiban a magyar vezető elismerte, hogy azonnali tűzszünetet ajánlott fel ukrán kollégájának. Orbán hangsúlyozta, hogy ő sem ellenzője a háború befejezésére irányuló ukrán terveknek, de túl hosszúnak tartja a megvalósítást.

„Mondtam az elnök úrnak, hogy kezdeményezései a nemzetközi diplomácia szabályai miatt elhúzódnak. Ezért arra kértem elnök urat, gondolja át, nem lehet-e egy kicsit másként cselekedni: el kell állítani a tüzet, majd visszatérni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokhoz, mert a tűzszünet felgyorsítaná a tárgyalások ütemét” – mondta Orbán.

Orbán ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ragaszkodik kezdeményezéséhez, és elfogadja az ukrán érveket.

„Nagyon hálás vagyok az elnök úrnak az őszinte véleményéért ebben a kérdésben”

– mondta, és megígérte, hogy a hallottakat továbbítja az Európai Unió többi vezetőjének is.

Megjegyzendő, hogy Zelenszkij elnök beszédében elkerülte ezt a kérdést, de kiemelte, hogy Magyarország a svájci csúcson támogatta Ukrajna békekezdeményezéseit.

„Magyarország részt vett az első békecsúcson, és támogatta a csúcstalálkozó közleményét, és ez jelzi Magyarország készségét arra, hogy hatékony legyen a valódi, hosszú távú biztonság visszatéréséért” – mondta Volodimir Zelenszkij.

A kijevi tárgyalásokat követően Zelenszkij és Orbán megállapodott abban, hogy olyan kétoldalú kapcsolatokról szóló megállapodáson dolgoznak, amely megszünteti a kétoldalú problémákat. Orbán ígéretet tett arra is, hogy megnyitja és finanszírozza az első magyarországi ukrán iskola munkáját.

Orbán Viktor is úgy véli, hogy a tárgyalások közelebb vitték a két országot egy új megállapodás esetleges aláírásához.

„Szeretnénk kapcsolatot teremteni országaink között, globális együttműködési megállapodást szeretnénk kötni Ukrajnával, hasonlóan ahhoz, amit Magyarország többi szomszédjával kötöttünk”

– mondta a magyar miniszterelnök.

Emellett kiemelte, hogy Magyarország kész támogatni az ukrán gazdaság modernizációját, és segíteni kíván Ukrajnának az EU Tanácsának elnöksége alatt is.

„Minden jót kívánok Ukrajnának, és Magyarország elnöksége alatt mindenben segítünk önöknek”

– tette hozzá a magyar kormányfő.

Franciaország: mi lesz a szociális gondozással, ha a kormányra jutó szélsőjobb leállítja a bevándorlást?

Polonius

-

2024-07-02

0

Franciaország: mi lesz a szociális gondozással, ha a kormányra jutó szélsőjobb leállítja a bevándorlást?

Franciaországban a szociális gondozók döntő többsége egykori migráns, a munkaerőhiány máris jelentős. Marine Le Pen mozgalma, amelynek van esélye a kormányra kerülésre, azzal kampányol, hogy leállít mindenfajta bevándorlást.

“A harminc gondozóm közül legfeljebb, ha egy volt francia” – mondja a 95 éves Renée, aki egyedül él kis párizsi lakásában, és csakis segítséggel tud boldogulni a hétköznapokban.

“A gondozóim jórészt afrikaiak, főleg Kamerunból jöttek, de van európai is, Olga, aki Moldáviaból érkezett Franciaországba 2016-ban.”

Olga most nyugtalan, mert a légkör barátságtalanná kezd válni a külföldiekkel szemben:
”Amióta megérkeztem Franciaországba, egyetlen napot sem pihentem. Megállás nélkül dolgozom, hogy a gyerekeimnek jobb legyen. Most aggódom. Ha jól értem a helyzetet, akkor a változás nem érinti azokat, akiknek rendben vannak a papírjaik, fizetik az adót és nem sértik meg a francia törvényeket. Remélem, hogy így is lesz, mert mindenképp maradni szeretnék: a gyerekekért jöttem ide, azért, hogy nekik már jobb életük legyen.”

60% a bevándorló

A családgondozás nehéz és gyengén fizetett munkáját többnyire migránsok vállalják Franciaországban. Hivatalosan 60% az arányuk, de ez csak azt jelenti, hogy a többiek már megszerezték a tartózkodási engedélyt, és ezzel a legális munkavállalást. A munkaerőhiány permanens, mert a francia társadalom is gyorsan öregszik, a hazai lakosság pedig nem vállalja a szociális gondozás alacsony presztízsű munkáját. Mi lesz, ha Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma kormányra jut? A migráció megfékezése az egyik fő jelszavuk. Miért oly népszerű ez ma Franciaországban? Itt él Európa legnagyobb muzulmán közössége, amely gyorsan szaporodik.

Az algériai gyarmati háború idején meglehetősen ellenséges viszony alakult ki a francia társadalom jelentős része és az arab bevándorlók között.

De Gaulle tábornok elsősorban azzal indokolta meg Algéria függetlenségét, hogy onnan annyi muzulmán áramlana be amennyi már felborítaná Franciaország demográfiai egyensúlyát. Ez 1960-ban volt, azóta a muzulmán közösség legkevesebb hétmillióra nőtt Franciaországban. Pontos statisztika nincs, mert a francia törvények szerint csakis az állampolgárság számít, a származás, a vallás nem.

Le Pen mozgalmának kínos öröksége

Franciaország náci megszállása idején – 1940-44 – a szélsőjobb együttműködött a német hatóságokkal, melyek faji alapon osztályozták a lakosságot. Franciaországból 90 ezer zsidót deportáltak a náci Németországba, ahonnan csak tízezer jött vissza. Marine Le Pen édesapja, a mozgalom korábbi vezére, ennek a hagyománynak az örököse volt, de váltott: a zsidók helyett a muzulmánokat vette célba. Miért?

Néhány vagyonos zsidó származású üzletember ajánlatot tett neki: csinos pénzért cserébe a jövőben koncentrálja erőfeszítéseit a zsidók helyett a muzulmánokra. Ők sokkal többen voltak már 40 évvel ezelőtt is amikor az alku megköttetett.

Marine Le Pen már Izraelt is felkereste, és az iszlamizmus elleni harcot tűzte a zászlajára. Ez népszerű jelszó ma Franciaországban, de egyáltalán nemcsak azért, mert a terrorakciók nyugtalanítják a közvéleményt. A nagyobb gond a megélhetés: a bérből és fizetésből élők életszínvonala stagnál Franciaországban már évek óta. A bevándorlás a munkavállalók számára konkurenciát jelent, amely lenyomja a béreket. Ezért érezheti úgy Olga, a moldaviai bevándorló, hogy szorul a kapca, ha Marine Le Pen mozgalma alakíthat kormányt Franciaországban. Erről a második forduló dönt: Marine Le Pen máris közölte, hogy csakis akkor alakítanak kormányt hogyha megszerzik az abszolút többséget, és nem korlátozza őket egyetlen más párt akarata sem.

Orbán Kijevben

Kenderessy Milán

-

2024-07-02

0

Az ukrajnai háború kitörése óta először látogat el a magyar kormányfő Kijevbe nem sokkal azután, hogy Magyarország átvette az Európai Unió elnökségét. Brüsszeli források szerint Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy ellátogat Ukrajna fővárosába, és ott nem a saját nézeteit képviseli hanem az Európai Unióét.

Ha a magyar kormányfő nem vállalta volna ezt a látogatást, akkor Magyarország nem kapta volna meg a soros uniós elnökséget. Orbán Viktor többször is megvétózta Ukrajna uniós támogatását, és minden módon akadályozta, hogy az orosz agresszió áldozata jelentős nyugati támogatáshoz jusson. Az európai választáson is a béke jelszavával kampányolt a magyar miniszterelnök szembeállítva Brüsszel és Washington “háborús politikájával.”

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Ez erős szimbólum, de aligha változtat azon, hogy a magyar diplomácia egyedül az Európai Unióban sokkal megértőbb Putyin álláspontja iránt mint a megtámadott Ukrajna politikájával. Ürügyként Orbán Viktor szívesen használja a magyar kisebbség ügyét, de Ukrajnában román kisebbség is él, a mindenkori bukaresti kormány mégiscsak egyértelműen támogatja az Európai Unió és a NATO Ukrajna politikáját, mely jelenleg azt jelenti: kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök álláspontja az, hogy fegyverszüneti tárgyalásokra csakis akkor kerülhet sor, hogyha az oroszok kivonulnak Ukrajnából. Minthogy ennek a valószínűsége nulla, ezért ez a háború folytatását jelenti beláthatatlan ideig. Putyin a területért békét megoldást kínálja, és ezzel ért egyet Orbán Viktor is. A döntés persze nem az ő kezükben van hanem az USA elnökében. Zelenszkij elnök erről Washingtonban úgy nyilatkozott:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk felett Putyinnal, de ezt mi nem fogadnánk el.”

Legutóbb Podoljak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke már úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy Oroszországot is meg lehetne hívni egy békekonferenciára. Ukrajna támogatottsága mind Washingtonban mind Brüsszelben gyengül: Biden elnök siralmasan leszerepelt azzal a Donald Trumppal szemben, aki azzal kampányol, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai konfliktust. Hogyan? Úgy, hogy leállítaná az amerikai támogatást Zelenszkij elnöknek, ha az nem lenne hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni Putyinnal.

Brüsszeli támogatása azért gyengülhet meg Ukrajnának, mert Macron elnök súlyos vereséget szenvedett a választásokon, ellenfele, Marine Le Pen pedig éppúgy Putyin “barátai” közé tartozik mint a jelenleg épp Kijevben tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök.

Pénzügyi csődbe jut-e Ukrajna?

Polonius

-

2024-07-02

0

Augusztus elsején jár le a moratórium, melyet a privát hitelezők vállaltak két évvel ezelőtt szolidaritásból az oroszok által megtámadott Ukrajnával. A londoni Economist szerint Ukrajnának már most is likviditási problémái vannak pedig még nem járt le a határidő.

A szorongatott helyzetben levő Ukrajna ugyan hatalmas támogatást kap az Európai Uniótól és az Egyesült Államoktól valamint néhány más országtól: Nagy Britannia, Japán, Norvégia stb., de ennek az óriási összegnek a nagy része nem pénz hanem fegyver illetve csakis fegyvervásárlásra felhasználható támogatás. Zelenszkij elnöknek viszont működtetnie kell a kivérzett országot, melynek létesítményeit naponta támadják az orosz csapatok. A háború hatalmas összegeket emészt fel: évente legkevesebb 60-80 milliárd dollárt. Csakhogy Oroszország legkevesebb 120-140 milliárd dollárnak megfelelő rubelt fordít a “korlátozott hadműveletre”, amely 2022 februárjában kezdődött, és még senki sem látja a végét.

Putyin Trumpot várja, és örül Marine Le Pen győzelmének

A Biden kormányzat igyekszik minden támogatást megadni Ukrajnának, de Trump – épp ellenkezőleg – úgy akarja rákényszeríteni a tárgyalásokra Oroszországgal Ukrajnát, hogy megvonná tőlük a támogatást. Mindez nemigen nyugtatja meg a magánbefektetőket, akik jelentős összegeket kockáztatnak Ukrajnában abban a reményben, hogy hamarosan véget érnek a harcok, és megkezdődhet az újjáépítés, amely nagy gazdasági lehetőségeket hordozna.

Még inkább aggasztja a magán befektetőket, hogy Macron elnök meggyengült a francia választásokon, és ellenfele, az oroszbarát Marine Le Pen diadalmaskodott az első fordulóban. Ha a szélsőjobb alakítana kormányt Párizsban, akkor meggyengülne Ukrajna támogatottsága Brüsszelben. Bár a külpolitika az elnök területe, de a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje máris jelezte: visszafogná Franciaország elkötelezettségét Ukrajna mellett.

Putyin régebben nyíltan pénzelte Marine Le Pen mozgalmát, de azután törvényt hoztak Franciaországban ennek megakadályozására. Ekkor lépett színre Orbán Viktor, aki átvette a staféta botot Vlagyimir Putyintól, és egy hűséges bank révén 10 millió eurós hitelt nyújtott Marine Le Pen kampányához. A szélsőjobb vezére azt a kampányt is elbukta, éppúgy mint az előzőt, de most fogadkozik: harmadszorra sikerül. A következő elnökválasztást 2027- ben rendezik meg Franciaországban.

12 év után

FüHü

-

2024-07-02

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 2-án reggel érkezett Kijevbe – hosszú évek óta ez az első látogatása.

A hírek szerint megérkezett a magyar nagykövetségre a számos autóból álló miniszterelnöki csapat. Orbán nem járt Ukrajnában sem Volodimir Zelenszkij, sem az előző elnök, Petro Porosenko idején. Orbán legutóbb 2012-ben járt Kijevben, ahol Janukovics akkori elnökkel találkozott.

Európa egyik legoroszbarátabb vezetőjének váratlan látogatása keretében, amelyre akkor kerül sor, amikor Magyarország veszi át az EU soros elnökségét. Orbán Viktor várhatóan kedden tárgyal Volodimir Zelenszkij elnökkel és más vezető tisztségviselőkkel.

Mennyire versenyképes az Európai Unió a globális piacon?

ki

-

2024-07-01

0

Mennyire versenyképes az Európai Unió a globális piacon?

A július elsején kezdődő magyar elnökség jelszava az Európai Unióban a versenyképesség fokozása, mert e tekintetben egész Európa rosszul áll.

Bár az USA és a 27 tagállamból álló Európai Unió nagyjából hasonló súlyt képvisel a világgazdaságban, de a perspektíva távolról sem biztató: az Egyesült Államok gyorsabban fejlődik. A másik nagy vetélytárs, az 1,4 milliárd lakosú Kína még gyorsabban. Tavaly az Európai Unió GDP-je csak 0,5%-kal, az USA-é 3,1%-kal, Kínáé viszont 5,2%-kal növekedett. Az Egyesült Államok évek óta kereskedelmi háborút folytat Kína ellen, és erre akarja rávenni Európát is.

Nem kerülhet-e Európa két szék közt a pad alá?

Brüsszel ragaszkodik a neoliberális elvekhez, Washington és Peking nem

Erre mutatott rá Mario Draghi, aki a brüsszeli bizottság megbízásából jelentést készített az Európai Unió versenyképességéről. Itália ex miniszterelnöke, az Európai Központi Bank ex elnök megállapította, hogy az amerikai és a kínai állam hatalmas összegekkel támogat olyan iparágakat, melyeket fontosnak tart miközben Európában nincsenek ilyen pénzek a gazdaság támogatására. Ezért Mario Draghi azt javasolja, hogy hozzanak létre közös uniós alapokat, melyekből fedeznék a zöld átállást, a mesterséges intelligencia fejlesztését, Ukrajna támogatását stb. Ehhez az Európai Uniónak pénze nincsen, csakis közös hitelfelvétel lenne a megoldás. Ezen a ponton sok tagállam nemet mond: nem akar újabb közös hitelfelvételt a magyar kormány sem. Orbán Viktor véleménye persze ebben a tekintetben sem érdekel túlságosan sok embert Brüsszelben, de Németország és Hollandia is ellenzi a közös hitelfelvételt. És itt van Franciaország, amely Macron elnök választási veresége után valószínűleg kevésbé lesz elkötelezve az Európai Unió iránt mint eddig.

Macron elnök ugyan javasolt egy 100 milliárd eurós közös katonai fejlesztési alapot az Európai Unióban, de ennek támogattsága eddig is csekély volt, a francia választások után pedig tovább csökken.

Felülírja-e az uniós jog a tagállamok jogrendjét?

Ez is régi vita az Európai Unióban, ahol Marine Le Pen választási győzelme nyomán erősödnek majd a nacionalista szuverenista hangok. Már jelenleg is az a helyzet, hogy Magyarországon kívül Németországban, Lengyelországban, Csehországban, Dániában és Portugáliában is születtek olyan jogi döntések, melyek a hazai alkotmányra hivatkozva elvetették az uniós határozatot.

Jellemző a mai állapotokra, hogy Marine Le Pen asszony miniszterelnök jelöltje, Jordan Bardella a választási kampány során közölte: ha ő lesz a miniszterelnök, akkor visszakövetel majd Brüsszeltől évi 2 milliárd eurót! Miért? Mert szerinte 2020-ban túlságosan magasan állapították meg Franciaország befizetését. Párizs az Európai Unió második legnagyobb befizetője vagyis a francia álláspont jóval nagyobb súllyal esik latba mint például a magyar.

Orbán Viktor is látja, hogy

a versenyképesség döntő fontosságú minden uniós tagállam számára, ezen múlik az egész Európai Unió jövője.

Hogy lehet versenyképessé tenni a 27 tagállamból álló Európát? Erről nagy viták várhatóak Brüsszelben, ahol a problémákkal mindenki tisztában van, de nagyon kevés olyan gazdasági elképzelés akad, amelynek meglenne a megfelelő politikai támogatottsága. Ezért nagy a veszélye annak, hogy miközben mindenki megállapítja, hogy a huszonnegyedik órában vagyunk a versenyképesség ügyében, a gyakorlatban mégsem történik semmi sem.

Putyin és Orbán örülhet a francia választások eredményének

Polonius

-

2024-07-01

0

Putyin és Orbán örülhet a francia választások eredményének

Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja 34%-kal végzett az első helyen, második lett a baloldali Népfront, és Macron elnök liberális mozgalma csak a harmadik helyet tudta megszerezni 21%-kal.

Két hét múlva rendezik meg a második fordulót, amely eldönti a következő francia parlament összetételét. Ha a szélsőjobboldal alakít kormányt, akkor társbérlet – cohabitation következik. A kormány ülésein ebben az esetben az államfő elnököl. Mindjárt ki is robbant az első vita Macron elnök és Marine Le Pen között:

Ki legyen Franciaország uniós biztosa?

Macron elnök szeretné meghosszabbítani Thierry Breton megbízatását, de Marine Le Pen szerint nem lesz elég ereje ennek eléréséhez.

“Nem az elnöknek hanem a kormányfőnek a jogkörébe tartozik az uniós biztos kijelölése”

– hangsúlyozta Marine Le Pen asszony, akinek mozgalma győzelmet aratott az országgyűlési választások első fordulójában, de a második fordulóban még sok minden történhet hiszen Macron elnök tűzfalat kíván emelni Marine Le Pen elé.

Amennyiben viszont a szélsőjobboldal győz, akkor Jordan Bardella 28 éves politikus lenne a miniszterelnök. Cohabitation – társbérlet következne be, amely azt jelenti, hogy Macron elnöknek együtt kellene kormányoznia egy szélsőjobboldali kormánnyal. Volt már ilyen Franciaországban: Mitterrand szocialista elnök együtt kormányzott Balladur konzervatív kormányfővel a kilencvenes években, de a két politikus között nem volt távolról sem akkora ellentét mint Emmanuel Macron és Marine Le Pen között, akik eddig már kétszer is megmérkőztek az elnöki posztért. Marine Le Pen mind a kétszer veszített, de harmadszor, 2027-ben már nyerni akar. Az európai választáson és az országgyűlési választás első fordulójában Le Pen mozgalma egyértelmű győzelmet aratott míg Macron mozgalma a harmadik helyre szorult. A második helyen a baloldali Népfront végzett, amely keményen bírálta Macron elnököt éppúgy mint Marine Le Pent. A szélsőjobb vezére sietett közölni, hogy csakis akkor veszik át a kormányt , ha ehhez meglesz a parlamenti többségük a második fordulóban.

Mit jelent a cohabitation – társbérlet a gyakorlatban?

A francia alkotmány szerint az államfő elnököl a kormány ülésein, és a végső szó őt illeti meg a külügy, a hadügy és a belügy terén.

Macron elnök ezen az alapon javasolja, hogy Thierry Breton, a belső piac biztosa folytassa munkáját a brüsszeli bizottságban.

“Bretont akarom erre a posztra, mert neki megvannak mind a tapasztalatai mind a képességei arra, hogy a brüsszeli bizottságban Franciaországot képviselje”

– jelentette ki Macron elnök.

Marine Le Pen sietett megkontrázni az elnök szavait:

”Emmanuel Macron olyan győzelemre számít, melyet nem érhet el. Más lesz a többség az országgyűlésben, új kormány alakul. Ezért nem Macron dönthet a biztos jelöléséről. Thierry Breton nem védte meg Franciaország érdekeit a brüsszeli bizottságban, ezért nem alkalmas a posztra.”

Bretont gyakran vádolták azzal az elmúlt húsz évben, hogy túlságosan is Franciaország érdekeit képviseli a brüsszeli bizottságban – írta a brüsszeli Politico.

“Macron a felelős ezért az összeomlásért”

Így értékelte Marine Le Pen sikerét a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tekintélyes német lap szerint: “A francia elnök kinyitotta a kaput Marine Le Pen előtt amikor az európai választások után feloszlatta a francia parlamentet és új választást írt ki.”

A német lap ítélete szigorú:

”olyan köztársasági elnök, aki választást ír ki noha nem kényszerült erre, nem kap kedvező megítélést a történelemkönyvekben.”

A konklúzió:

”Franciaország nem játszik majd aktív szerepet az Európai Unióban és a NATO – ban a következő két évben. Egyedül Putyin örülhet ennek.”

A Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a szociáldemokrata Michael Roth így nyilatkozott: ”Ez nagy pofon Macron elnöknek az Európai Uniónak és a német – francia barátságnak.”

Brüsszelben nem kommentálják a tagállamokban zajló választásokat, de tartanak tőle, hogy Franciaország, az Európai Unió második legnagyobb befizetője, nem lesz olyan aktív mint korábban hiszen Macron elnöknek részben meg lesz kötve a keze, ha szélsőjobboldali kormány alakul Párizsban. Marine Le Pen korábban az Európai Parlamentben bírálta az európai integrációt, és a nemzeti érdeket hangsúlyozta.

Brüsszelt különösen aggasztja az – állapítja meg a francia közszolgálati RFI tudósítója, hogy Ukrajna ügyében változhat Párizs álláspontja miután Marine Le Pen korábban közel állt Putyin elnökhöz, aki a választási kampányait is finanszírozta. Emiatt hoztak egy olyan törvényt Franciaországban, amely tiltja az Európai Unión kívülről érkező kampányfinanszírozást. Orbán Viktor vette át a staféta botot Putyintól: egy hatalomhoz hűséges bank 10 millió eurós kölcsönt adott Marine Le Pennek.

A „nemzeti preferencia” hívei szeretik a politikai elvet a józan ész hamis színébe öltöztetni.

FüHü

-

2024-07-01

0

A francia szélsőjobb 40 év óta hirdeti a külföldiek kiközösítését. Mai választástól azt reméli, hogy a szociális jogokhoz, köztük a lakhatáshoz és a szociális ellátásokhoz való hozzáférést a francia állampolgársághoz kötheti.

A „nemzeti preferencia” hívei szeretik a politikai elvet a józan ész hamis színébe öltöztetni. Marine Le Pen szélsőjobboldali Rassemblement National (RN) pártja megkísérelte normalizálni a külföldi állampolgárok szociális jogokon keresztül történő megkülönböztetésének doktrínáját nemzeti szinten.

„Jobban szeretem a lányaimat, mint az unokahúgaimat, jobban szeretem az unokahúgaimat, mint az unokatestvéreimet, az unokatestvéreimet, mint a szomszédaimat”

– jelentette ki egyszer Le Pen apja, Jean-Marie Le Pen.

2022-ben Marine Le Pen azt mondta, hogy „a sajátunkat mások elé kell helyezni”. Ma hadnagya, Jordan Bardella azt mondja, hogy a „nemzeti prioritás” egyszerűen „ a józan ész elve”.

Bár ez a politika abból áll, hogy kizárják a külföldieket abból a jóléti rendszerből, amelyhez anyagilag hozzájárulnak, valamint a jelentősebb nemzetközi szerződések által tiltott kiváltságokat biztosít, az RN ezt a józan ész elemi szabályaként mutatja be. Vezetői azt állítják, hogy minden francia ember, akinek egy szemernyi józan esze van, nagyon jól tudja, hogy „a jótékonyság otthon kezdődik”. Azáltal, hogy a „nemzeti preferenciát” a népi bölcsesség zászlaja alá helyezik, megzenésítik azt a politikai irányvonalat, amelyet a szélsőjobboldali párt egyik teoretikusa, François Duprat több mint 40 éve határozott meg.

Világ

Az európai választások enyhe szélsőjobboldal megerősödést hozott, Franciaországban pedig kormányközelbe kerülhet Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma.

“az ugyanis az ipar leépítéséhez vezet. A megszorító csomagok, az a politika, amely a rugalmas munkaerő piacot reklámozza, és folytatni akarja a privatizációt, az csak súlyosbítja az amúgyis nehéz helyzetet.”

Mi indokolja a szélsőjobboldal előretörését Európában?

Költségvetési krízist okozhat, ha Marine Le Pen mozgalma alakíthatna kormányt Párizsban

”A júliusi kamatlábcsökkentésnek nincs ésszerű indoka.”

Nincs jó forgatókönyv

“A szélsőjobboldali kormány valószínűleg mérsékeltebb politikát folytatna mint amit a mozgalom a kampányban ígért, mert Marine Le Pen szeretné megnyerni a választásokat 2027-ben”

Kijevben Orbán Viktor magyar miniszterelnök Volodimir Zelenszkij államfővel folytatott tárgyalása során az azonnali tűzszünet gondolatát hirdette, amely minden oroszbarát „béketervben” szerepel, igaz nem tartotta kizárólagos megoldásnak a béke felé vezető úton.

„Szeretnénk kapcsolatot teremteni országaink között, globális együttműködési megállapodást szeretnénk kötni Ukrajnával, hasonlóan ahhoz, amit Magyarország többi szomszédjával kötöttünk”

Franciaországban a szociális gondozók döntő többsége egykori migráns, a munkaerőhiány máris jelentős. Marine Le Pen mozgalma, amelynek van esélye a kormányra kerülésre, azzal kampányol, hogy leállít mindenfajta bevándorlást.

“A gondozóim jórészt afrikaiak, főleg Kamerunból jöttek, de van európai is, Olga, aki Moldáviaból érkezett Franciaországba 2016-ban.”

60% a bevándorló

Az algériai gyarmati háború idején meglehetősen ellenséges viszony alakult ki a francia társadalom jelentős része és az arab bevándorlók között.

Le Pen mozgalmának kínos öröksége

Néhány vagyonos zsidó származású üzletember ajánlatot tett neki: csinos pénzért cserébe a jövőben koncentrálja erőfeszítéseit a zsidók helyett a muzulmánokra. Ők sokkal többen voltak már 40 évvel ezelőtt is amikor az alku megköttetett.

Orbán – Zelenszkij találkozó Kijevben

Augusztus elsején jár le a moratórium, melyet a privát hitelezők vállaltak két évvel ezelőtt szolidaritásból az oroszok által megtámadott Ukrajnával. A londoni Economist szerint Ukrajnának már most is likviditási problémái vannak pedig még nem járt le a határidő.

Putyin Trumpot várja, és örül Marine Le Pen győzelmének

Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 2-án reggel érkezett Kijevbe – hosszú évek óta ez az első látogatása.

A július elsején kezdődő magyar elnökség jelszava az Európai Unióban a versenyképesség fokozása, mert e tekintetben egész Európa rosszul áll.

Brüsszel ragaszkodik a neoliberális elvekhez, Washington és Peking nem

Felülírja-e az uniós jog a tagállamok jogrendjét?

Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja 34%-kal végzett az első helyen, második lett a baloldali Népfront, és Macron elnök liberális mozgalma csak a harmadik helyet tudta megszerezni 21%-kal.

Ki legyen Franciaország uniós biztosa?

Mit jelent a cohabitation – társbérlet a gyakorlatban?

“Bretont akarom erre a posztra, mert neki megvannak mind a tapasztalatai mind a képességei arra, hogy a brüsszeli bizottságban Franciaországot képviselje”

“Macron a felelős ezért az összeomlásért”

A francia szélsőjobb 40 év óta hirdeti a külföldiek kiközösítését. Mai választástól azt reméli, hogy a szociális jogokhoz, köztük a lakhatáshoz és a szociális ellátásokhoz való hozzáférést a francia állampolgársághoz kötheti.

„Jobban szeretem a lányaimat, mint az unokahúgaimat, jobban szeretem az unokahúgaimat, mint az unokatestvéreimet, az unokatestvéreimet, mint a szomszédaimat”

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA