Kezdőlap Világ Oldal 20

Világ

Az államügyész arabok elleni rasszizmusra való felbujtás miatt vádat emelt

Az ultranacionalista politikust, Michael Ben Arit rasszizmusra való felbujtás vádjával vádolják, mert 2017 és 2023 között több tucatnyi nyilvános kijelentést tett, amelyekben arab izraeliek ellen uszított – jelentette be az Állami Ügyészség.

Az Otzma Yehudit alapítója és a Nemzeti Unió párt egykori MK-pártja, a jelenlegi Vallási Cionizmus Párt elődje nyilvános beszédekben, médiainterjúkban és több tízezer követőt számláló közösségi oldalain tette meg észrevételeit, amelyeken felszólította követőit, hogy osszák meg és népszerűsítsék rasszista kirohanásait.

A vád szerint Ben Ari, a néhai rasszista szélsőjobboldali vezető Kahane rabbi tanítványa és követője többször is „ellenségként”, „ötödik oszlopként”, „megszállóként” és „a gyilkosok nemzetként” emlegette Izrael arab állampolgárait.”

Ben Ari általánosságban az arab izraelieknek tulajdonította a „felelősséget és bűnrészességet” az arab bűnözők vagy támadók által elkövetett terrortámadásokért, és negatív sztereotípiákat is tulajdonít az arab izraelieknek, azzal vádolva őket, hogy „erőszakosak, kegyetlenek és gyilkosok”.

A szélsőjobboldali vezető azt is állította, hogy az arab izraeliek összességében minden zsidót „le akarnak számolni”, „lemészárolni” és „elpusztítani”, kijelentette, hogy nem Izraelhez, hanem „származási országukhoz” tartoznak, és felszólított

„Zárják ki őket a normális élet alapvető aspektusaiból.”

2019 márciusában a Legfelsőbb Bíróság eltiltotta Ben Arit  így nem indulhatott, a knesszeti választásokon, mivel uszító volt, végül a szélsőjobboldali aktivista és Itamar Ben Gvir jelenlegi nemzetbiztonsági miniszter vette át a párt irányítását.

Ben Ari és az Otzma Yehudit többi alapítója elhagyta a pártot, miután azt állították, hogy Ben Gvir mérsékeltebb irányba vitte a pártot, és elhagyta Kahane útját.

Németország adókedvezménnyel csábítja a szakképzett külföldi munkaerőt

Komoly gazdasági gondokkal küzd Németország, ahol gyorsan öregszik a lakosság és fogy a szakképzett munkaerő. Jelenleg 573 ezer szakmunkás hiányzik. Ezért a kormány sokféle módon kívánja vonzóbbá tenni Németországot a biznisz és a külföldi munkavállalók számára.

“Adókedvezményt kínálunk három évre szakképzett vendégmunkásoknak” – jelentette be Christian Lindner pénzügyminiszter. A liberális FDP vezetője elmondta, hogy 10,20 és
30%-os adókedvezményről van szó, amely az első évben a legmagasabb, és utána folyamatosan csökken. Ez egyelőre még csak törvénytervezet, de kicsapta a biztosítékot a szakszervezeteknél és az ellenzéki pártoknál:

“ez a hazai munkaerő lebecsülése és diszkrimináció!”

Mások azt jósolják, hogy ebből “valóságos társadalmi robbanás lehet” – írja a közszolgálati Deutsche Welle. A kormánykoalíció egyik pártja, a zöldek is csatlakoztak a bírálók kórusához mondván:

”ez alkotmányellenes hiszen lehetővé teszi, hogy valaki ugyanazért a munkáért több pénzt kapjon.”

A zöldek egyik parlamenti képviselője így fejtette ki álláspontját: ”Németországban alkotmányos elv az, hogy mindenkit egyenlően kell kezelni. Ez pedig szerintem diszkrimináció a hazai munkavállalókkal szemben, akik kevesebbet keresnének mint a vendégmunkások” – mondja Beate Müller-Gemekke zöld képviselő.

A szociáldemokrata munkaügyi miniszternek is kétségei vannak: ”Ezt még alaposabban meg kell vizsgálnunk nehogy a társadalomban félreértés alakulhasson ki” – nyilatkozta a Deutschlandfunk rádiónak Hubertus Heil munkaügyi miniszter.

A liberális FDP mindenáron növekedést szeretne

Németország gazdasága stagnál amióta megszűnt az olcsó orosz energia, gondok merültek fel a legfontosabb kereskedelmi partnerrel Kínával miközben az USA csábítgatja a német cégeket Biden elnök zöld programjával.

“A jelenlegi helyzet rossz a vállalatoknak, rossz az egész iparnak” – mondja az Iparkamara ügyvezető igazgatója. Martin Wansleben rámutat arra, hogy

“hiába vártunk a belső fogyasztás felfutására, arra, hogy ez majd dinamizálja a gazdaságot, mert ez nem következett be. A külföldi kereslet sem növekedett.”

Miért nem? Az egyik fő ok az, hogy hosszú évek óta szakmunkás hiány van Németországban. Az öregedő társadalomban nincs munkaerőutánpótlás. A szakértők egy része úgy véli: ez akadályozza leginkább a német gazdaság fejlődését.

573 ezer szakmunkás hiányzik jelenleg a német gazdaságban, és ez hatalmas szám, amely állandóan növekszik. Ekkora deficittel nehezen birkózik meg Európa legerősebb gazdasága. A Német Gazdaságkutató Intézet kiszámolta: a gazdasági növekedés évente 1%-kal nagyobb lehetne, ha elegendő szakmunkás állna rendelkezésre.

Németország évek óta rengeteg szakmunkást importál az Európai Unióból sőt azon kívül is. A Bertelsmann alapítvány kimutatása szerint 2022-ben 70 ezer szakmunkás érkezett az Európai Unión kívülről Németországba.

A nyelvi probléma komoly gond hiszen a nagy angol nyelvű országok is szívesen importálnak szakmunkásokat külföldről: USA, Nagy Britannia, Kanada és Ausztrália.

Versenytársat jelentenek a többi uniós államok is: 14 uniós tagállam adókedvezményekkel és más juttatásokkal csábítgatja a külföldi szakképzett munkaerőt: Ausztria, Belgium, Ciprus, Dánia, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Svédország.

A német kormány tisztában van azzal, hogy a szakképzett munkaerő adókedvezménye problémát okozhat, ezért úgy finomítja a törvénytervezetet, hogy az ne vonatkozzon minden szakmunkásra hanem csakis azokra, akik olyan szektorban helyezkednek el, ahol égető a munkaerő hiánya Németországban.

Trump a sikertelen merénylet kísérlet után már biztos esélyesnek látszik

A republikánus elnökjelöltre rálőttek egy kampánygyűlésen Pennsylvania államban, de csak a fülén sérült meg, folytatni tudja kampányát. A 20 éves merénylőt lelőtték, ezért senki sem tudja: miért lőtt rá Donald Trumpra?!

Joe Biden telefonon beszélt ellenfelével, és elítélte az erőszakot, majd pedig közölte: felfüggesztik Trump bírálatát. Néhány szélsőséges republikánus ugyanis azt állította, hogy a Trumpot bíráló kampány vezette a fiatal merénylőt amikor rálőtt az ex elnökre egy kisvárosban Pennsylvániában. A sors iróniája, hogy a szabad fegyver eladásért küzdő National Rifle Association Trump támogatói közé tartozik. A legutolsó hasonló merénylet kísérlet Ronald Reagan elnök ellen történt 1981-ben, akkor egy testőr az elnök elé vetődött, és így felfogta a neki szánt egyik golyót. Reagan megsérült, de folytatni tudta elnöki pályáját, a merénylet után népszerűsége az egekbe szökött, elérte a 80%-ot. Trump esetében hasonló népszerűség növekedésre számítanak az Egyesült Államokban, ahol sok szakértő úgy véli: novemberben Trump jó eséllyel újra elnök lesz.

Miért bénáznak a demokraták?

Trump esélyeit javítja, hogy Joe Biden enyhén szólva nincsen csúcsformában, szellemi képességeinek már nincs teljesen a birtokában. Sok támogatója is visszalépésre szólította fel, de Biden nem enged: mindenképp indulni akar! Arra hivatkozik, hogy ilyen rövid idő alatt a demokraták már nem tudnának felépíteni egy sikeres jelöltet. Valójában a demokraták valószínűleg már feladták a választást, de miért?

Trump pénzügyi forradalmát az amerikai elit jórésze támogatja

Az ex elnök arra készül, hogy megnyirbálja a nemzeti bank szerepét betöltő magánbank szövetség, a National Reserve Board hatáskörét. Évtizedek óta a dollár sorsa ennek az intézménynek a kezében van, amely ily módon nemcsak az USA, de az egész világ pénzügyi rendszerét meghatározhatja döntéseivel. Trump véget akar vetni a National Reserve Board függetlenségének, és alá akarja azt rendelni az elnöki hatalomnak.

Ha ezt sikerülne elérnie, akkor a Fehér Házból irányíthatnák az USA gazdasági életét, és hozhatnák meg a kamatlábbal kapcsolatos döntéseket. Így elengedhetné a kormány a deficitet és az államadósságot, amely már ma is ijesztően magas. A GDP-hez viszonyítva az államadósság már meghaladja a 100%-ot, törlesztésre ebben a pénzügyi évben 892 milliárd dollárt kell kifizetnie az amerikai államnak, és ez jövőre minden bizonnyal meghaladja az 1000 milliárd dollárt.

Ki vásárol ilyen körülmények között amerikai kincstárjegyeket, és mennyiért?

Kína valaha a legnagyobb vásárló volt ezen a piacon, de akkor még remekül működött az amerikai-kínai “házasság.” Amióta Washingtonban kiadták a decoupling – válás jelszót, azóta Peking szépen lassan kivonul az amerikai kincstárjegyek piacáról. Japán a hűséges szövetséges még tartja magát, de a harmadik pénzes vásárló csoport, a Közel Kelet lojalitása a jövőben erősen kérdéses.

Szaúd Arábia elutasította Biden elnököt amikor az az olajkitermelés fokozását kérte az árcsökkentés érdekében. Mohamed bin Szalman herceg ehelyett Putyinnal paktál a magas árak érdekében, és Katarral együtt belépett a BRICS-be. Vagyis Trump tervezett játszmája távolról sem kockázatmentes, de az USA ex elnökének jelszava ugyan az, hogy America First, de nála ez a valóságban azt jelenti: Business First! Az amerikai-kínai “házasság” jót tett a Business-nek, a válásról ez még nem derült ki. A 78 éves Trump bevállalja a kockázatot, mert neki ez az utolsó esélye a nagy dobásra, a világ pedig szájtátva figyeli az USA-t: ha ilyen a világbirodalom potenciális első embere, akkor velünk mi lesz?

„Ha az Ötödik Köztársaságot nem reformálják meg, akkor kudarcra van ítélve”

Patrice Gueniffey történész, a School of Advanced Studies in Social Sciences (EHESS) tanulmányi igazgatója a Le Point számára megvitatja Emmanuel Macron június 9-i európai választások estéjén hozott döntését a Nemzetgyűlés feloszlatásáról. Szerinte tökéletes szemléltetése  „a rezsim prezidencializálódása által rejtett veszélyeknek”.

A történész szerint „az ötéves mandátum felállítása, majd a hiperprezidencializálás (egy adott állam hatalmi berendezkedése egyre inkább elnöki vezetésűvé válik a gyakorlatban, méghozzá annak ellenére, hogy a kormányforma típusának megváltoztatásáról szó lenne.) megszünteti az államfő funkcióját”, a valódi kormány rovására.

Tanúi vagyunk ma az elnöki rezsim végének?

A történész szerint inkább egy újabb epizód egy súlyos válságról van szó, amely az ötéves mandátum 2002-es bevezetése óta tombol, és de facto megszüntette a miniszterelnöki posztot. Chirac alatt még jól mentek a dolgok, aztán a Sarkozy-tól kezdődően a hiperelnöki gyakorlat miatt az államfő elvesztette pozícióját, ami az V. Köztársaság lényege kellene, hogy legyen. A miniszterek már nem mások, mint államtitkárok. Annak ellenére, hogy jelentős hatalommal bírt, az elnök megőrizte domináns pozícióját. Ma, ha Emmanuel Macron elindítaná a 16. cikkelyt [amely az államfő kivételes jogkörét határozza meg, a szerk. megjegyzése], már nem államfőként, hanem egy vitatott legitimációjú kormány fejeként tenné ezt. Befejezte a denaturációs folyamatot, amely jóval előtte kezdődött.

Hogyan fejezte be ezt a folyamatot?

A köztársaság egy olyan rezsim, ahol az elnököt megillető hatalom olyan nagy, hogy az azt gyakorló személy személyisége tőketényezővé válhat. Az alkotmány által oly sok szimbolikus és valós hatalommal ruházott elnök azt kockáztatja, hogy kilóg a sorból. De Gaulle személyisége ellenére 1965-ben beleegyezett, hogy ott marad, betartva a megállapított szabályokat, demonstrálva erényét, államérzékét. Utódai is többé-kevésbé játszották a játékot.

Mit tesz Macron a választások elvesztése után? Ahelyett, hogy átalakította volna a kormányt, feloszlatta. Ez a konzultáció eredményének megtagadása. 

A belpolitikában Emmanuel Macron soha nem vette figyelembe a franciák véleményét. Mint ilyen, nem értette ezt a kulcsmondatot Napóleontól:

az igazi képviseleti kormány az, amelyik a többség politikáját folytatja.

Külsőleg soha nem hagyta abba, hogy az országot európai intézményekben akarja feloldani. Alapvetően nem szereti Franciaországot és főleg a franciákat. Védelmében egy 2007 óta nagyon meggyengült rendszert örököl, és az európai alkotmányról szóló népszavazás eredményének figyelmen kívül hagyását. Káros hatású reform, ötéves mandátum, válás az elit és nép között, alapból és két évre többség nélkül megválasztott és újraválasztott elnök… Ez az eredmény.

A Köztársaság meghalt?

A jelenlegi rendszer túlságosan vertikális, már nem egy olyan sokszínű társadalom számára készült, ahol a választók nem a forradalom iránti vágyat fejezik ki, hanem végérvényesen elege van az egész rendszerből. A franciák nem kérik a holdat: kevesebb bűnözőt szabadlábon, kevesebb bevándorlás, kevesebb szabályozást, és egy olyan kormányt, amely kevésbé mutatja magát a televízióban, de… kormányoz.

Szaúdi herceg: “Nem tárgyalunk közvetlenül Izraellel”

“Szaúd  Arábia mindig is az USA közvetítésével tárgyalt Izraellel, mert a kapcsolatok alapvető kérdése a palesztin állam“ – hangsúlyozta Turki bin Fejszal herceg, aki 24 évig irányította hazája titkosszolgálatát.

Fejszál kissé meglepő módon 10 nappal azelőtt mondott le, hogy az Al Kaida megtámadta az Egyesült Államokat 2001 szeptember 11-én. Korábban az afganisztáni háború idején Turki bin Fejszal herceg ajánlotta az amerikaiak figyelmébe Oszama bin Ladent, az Al Kaida későbbi vezérét, akit amerikai kommandósok 2011-ben meggyilkoltak.

Ma sem világos, hogy milyen kapcsolat fűzte Oszama bin Ladent Turki herceghez, a szaúdi titkosszolgálat akkori irányítójához. Jellemző, hogy a hamburgi Der Spiegel tudósítója erről nem kérdezte Turki herceget, aki valószínűleg csakis úgy vállalta az interjút, hogy ez a kínos téma nem kerül szóba. A 79 éves Turki bin Fejszal herceg, aki nagykövet volt Washingtonban és Londonban továbbra is igen befolyásos személyiség Szaúd Arábiában különösen ami a külpolitikát illeti.

Trump első elnöki útja Szaúd Arábiába vezetett

Erre emlékeztet a szaúdi herceg, aki szerint Roosevelt elnök óta minden amerikai elnökkel megtalálták a közös hangot az érdekek alapján. A Jaltából hazafele tartó Roosevelt elnök kötötte meg azt a paktumot a világ legnagyobb olaj exportőrével, amely mindmáig meghatározza az USA és Szaúd Arábia kapcsolatait. Maga Szaúd király írta alá az egyezséget, és Turki bin Fejszal – az unoka szerint – ez mindmáig kitart. Persze azért vannak változások, nem is kicsik: Szalman király ellátogatott Moszkvába, és fia, Mohamed bin Szalman herceg paktumot kötött Putyinnal miközben az USA Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfelei közé sorolta már 2021-ben.

Hogy oldható meg a gázai konfliktus?

Turki bin Fejszal herceg szerint csakis úgy, ha létrejön valamiféle palesztin állam. Ezt ma már az USA és Európa is támogatja, de Benjamin Netanjahu kormánya elutasítja. Izrael közvéleménye megosztott: a hatalmon levő jobboldali – szélsőjobboldali koalíció semmiféle palesztin államot sem tart elfogadhatónak. Mi lesz akkor a palesztinokkal, akik Nagy Izrael területén immár többséget alkotnak? Erre az egyszerű kérdésre Benjamin Netanjahunak nincsen válasza, de a szélsőjobboldalnak van: el kell űzni a palesztinokat Nagy Izrael területéről és mindenekelőtt a gázai övezetből és Ciszjordániából!

Ez több mint 5 millió embert jelentene, ezért az arab világban ezt senki sem tartja elfogadhatónak. Egyetlen arab állam sem kíván átvállalni ilyen hatalmas embertömeget hiszen a szomszédos országok: Egyiptom és Jordánia hatalmas gazdasági – társadalmi gondokkal küszködnek.

Minden az USA – Izrael kapcsolattól függ

Ezt állítja Turki bin Fejszal herceg, aki a titkosszolgálat vezetése után nagykövet volt Washingtonban és Londonban:

”nem az Egyesült Államok irányítja Izraelt hanem pont fordítva”

– fogalmazta meg a véleményét a szaúdi herceg.

Benjamin Netanjahu Trump elnökségére vár, mert tőle reméli  a megoldást. Jellemző a helyzetre, hogy az Izrael és a Hamász között folyó tárgyalásokon rendszeresen részt vesz a CIA és az egyiptomi titkosszolgálat főnöke is, az izraeli oldalon pedig ott ül a Moszad vezetője is.

A problémát az jelenti, hogy a Hamász mögött ott áll Irán és Oroszország. Iránban mérsékelt politikust választottak elnökké méghozzá az ország első számú vezetőjének, Khamenei ajatollahnak a támogatásával. Trump volt az, aki kilépett az iráni atomalkuból Netanjahu biztatására, és elnöksége vége felé háborút fontolgatott Irán ellen. Most új helyzet állt elő, de Biden elnök diplomáciája a gázai konfliktust éppúgy nem tudja megoldani mint az ukrajnai háborút. Biden – amíg birtokában volt szellemi képességeinek – profi volt a külpolitikában, ezért Obama elnök azt rá is bízta. Csakhogy azóta Biden megkezdte a hidegháborús külpolitikát 2021-ben, és tökéletesen elveszítette a fonalat.

Az amerikai diplomácia egy csődtömeg, melynek felszámolása egy olyan Trumpra vár, aki amatőr a külpolitikában. A tapasztalt Turki bin Fejszal herceg viszont joggal mutatott rá, hogy mind Trump mind Biden elnöki kampányában elítélte Szaúd Arábiát, de azután a realitások kijózanító hatást gyakoroltak rájuk, és mindketten modus vivendit kerestek a Közel Keleten. Akárki kerül a Fehér Házba novemberben ugyanígy cselekszik majd – jósolta a titkosszolgálati veterán szaúdi herceg.

Orbán csádi barátját korrupció miatt vizsgálják Franciaországban

Csád hivatalosan felháborodott, mert elnökét korrupció miatt akarják bíróság elé citálni  Franciaországban, ahol 900 ezer eurót költött el Párizs legelőkelőbb ruhaszalonjaiban Csád elnökének családja, és ez szemet szúrt a francia rendőrségnek.

Franciaországban a törvény lehetővé teszi, hogy megvizsgálják: milyen forrásból származik az a pénz, melyet külföldi vezetők az országban elköltenek? Egyenlítői Guinea alelnökét, aki az államfő fia, emiatt már el is ítélték Franciaországban.

“Ez gyáva vádaskodás, melynek egyetlen célja van, hogy besározza elnökünket” – harsogja az első alelnök Csád fővárosában.

“Ez a vádaskodás nemcsak elnökünk, Mahamat Déby elnök ellen irányul, hanem sérti országunk szuverenitását!”

Tournons le page – lapozzunk – ez a civil szervezet neve Csádban, amely felhívta a figyelmét a francia hatóságoknak a 900 ezer eurós költésre, amely csillagászati összegnek számít a koldusszegény afrikai országban.

A francia pénzügyi rendőrség már január óta vizsgálódik a három évvel ezelőtti ügyben, de a sajtó csak most adott hírt erről. Ezért érkezett meg a dühös reakció Csádból, ahol a diktátor elnök viselt dolgairól nemigen értesülhet a 17 millió koldusszegény polgár. Bár a vizsgálat a 900 ezer eurós ruhavásárlás miatt indult meg Déby elnök ellen, de valójában ez csak a jéghegy csúcsa – mutat rá a Mediapart oknyomozó portál. Csád elnökének és családjának több ingatlana is van Franciaországban. Vajon miből vásárolta ezeket az afrikai állam feje? Ezt is vizsgálják a pénzügyi nyomozók, akik minden ilyen vizsgálat előtt szorgosan egyeztetnek a párizsi külügyminisztériummal nehogy sértsék Franciaország diplomáciai érdekeit.

Nazarbajev akkori kazah elnök ellen például a külügy kérésére állt le a vizsgálat, melyet luxus ingatlanok miatt indítottak el Franciaországban. Nazarbajev és családja kedvelte a francia Riviérát, ahol méregdrága ingatlanokat vásároltak. Párizsnak azonban fontosabb volt a jó kapcsolat az ásványkincsekben gazdag egykori szovjet tagállammal mint az akkori elnök korrupciójának leleplezése.

Nyugati búcsú Csádtól?

Az afrikai állam sokáig Párizs gyarmata volt, és a függetlenség kikiáltása után is meghatározó maradt a francia katonai és gazdasági befolyás, de az utóbbi időben ez megváltozott:

“Franciaország ezzel a vizsgálattal válaszol arra, hogy az államfő Oroszországban tett látogatást, utána pedig Szergej Lavrov külügyminiszter Csádban járt”

– mondta a hatalom egyik magát megnevezni nemkívánó fejese az RFI tudósítójának Csád fővárosában. Az ellenzéki Tournons le page szervezet elnöke viszont úgy nyilatkozott, hogy

“a francia rendőröknek végig kell vinniük a vizsgálatot!”

Miközben a francia katonák kivonulóban vannak Csádból, Magyarország 200 fős stratégiai missziót létesít ott. Csád az amerikai támaszpont felszámolását is követeli vagyis a franciákkal együtt az USA is távozóban van abból az afrikai országból, ahol a magyar kormány missziót létesít.

Januárban magyar küldöttség látogatott el Csádba Szijjártó Péter külügyminiszter vezetésével. A delegáció tagja volt Orbán Gáspár is, aki összekötő szerepet játszik a magyar misszió és a csádi hatalom között.

Déby elnök papája 30 évig uralkodott Csádban, ahol végülis gyilkosság áldozata lett. Fiát három éve a hadsereg ideiglenes elnökké kiáltotta ki. Idén májusban választásokat tartottak, és ezt Déby megnyerte. Orbán Viktor sietett gratulálni :

“Magyarország a soron következő uniós elnökség idején támogatni fogja Csádot abban a létfontosságú munkában, melyet a Szahel övezet biztonságának és stabilitásának megerősítésére folytat”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök arra utalva, hogy Csád szomszédainak jórésze szakított a Nyugattal, és egyre inkább Kínával és Oroszországgal működik együtt.

A térségben jelen van a Wagner hadsereg, mellyel Putyin elnök a Prigozsin lázadás leverése után közölte: ezentúl az orosz hadsereg részét képezik, de zsoldot nem kapnak. Így a Wagner hadsereg most abból él, hogy az afrikai vezetőket védelmezi a saját népük ellen illetve vigyáz a kínai gazdasági érdekekre, amelyek mind jelentősebbek Afrikában.

Trump pénzügyi forradalmat tervez

Donald Trump és a támogatói át akarják alakítani az USA pénzügyi rendszerét, és ezzel fordulatot hajtanának végre a világgazdaságban is, amely a dollár világhatalmára épül.

Az amerikai gazdasági sajtó szerint Trump abban reménykedik, hogy nemcsak a Fehér Házat szerzi meg novemberben, de a többséget is a washingtoni kongresszus mindkét házában is, és ez lehetővé tenné, hogy megváltoztassa a Federal Reserve Board szerepét az amerikai és a világgazdaságban.

Jelenleg a Federal Reserve Board, melynek kamatpolitikája meghatározó nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára független a washingtoni kormányzattól, de

amennyiben Trump meg tudja valósítani a terveit, akkor ennek  vége  szakad, mert a nemzeti bank szerepét betöltő Federal Reserve Board is az elnök irányítása alá kerülne.

Ő határozna a kamatlábról, és nyugodtan figyelmen kívül hagyhatná a költségvetési hiány elszállását és az államadósság további növekedését  abban a reményben, hogy a külvilág továbbra is finanszírozza az Egyesült Államokat – legfeljebb egy picit drágábban. Az USA államadóssága már ma is meghaladja az éves GDP 100%-át, törlesztésre a kormány hatalmas összeget, csaknem 900 milliárd dollárt fordít ebben a pénzügyi évben, jövőre pedig több mint 1000 milliárd lesz a törlesztés. Ez több mint a Pentagon éves költségvetése.

Stiglitz: Trump elnöksége magasabb inflációt hozna

Az USA ex elnöke drasztikus vámemelésre készül elsősorban Kínával szemben, csakhogy épp a kínai import biztosította az alacsony inflációt az elmúlt években – mutat rá a Nobel díjas közgazdász professzor. Trump ugyan feltételezi, hogy a kínaiak lenyelnék a magasabb vámokat, de ettől még továbbra is veszélyben lennének az amerikai munkahelyek hiszen a kínai mérnökök és munkások sokkal olcsóbban állítanak elő világszínvonalú termékeket mint az amerikaiak. Ráadásul

Trump korlátozná a bevándorlást, és ezzel bérinflációt indítana el az Egyesült Államokban – hangsúlyozza Stiglitz professzor.

A demokraták azért bénáznak, hogy Trump vigye el a balhét

A demokraták a lelkük mélyén már lemondtak a következő négy évről amikor a nagy gazdasági kihíváson túl szembe kell nézni a megnyerhetetlen ukrajnai háborúval és a gázai konfliktussal is, amely mindinkább megosztja az amerikai közvéleményt is. Ilyen körülmények között Biden bénázása tálcán kínálja az elnökséget Donald Trumpnak, aki viszont nem lesz képes kielégíteni szavazó tábora igényeit. Emiatt azután a demokraták vígan visszatérhetnek a hatalomba 2028-ban amikor az Egyesült Államok jobb passzban lehet.

Stiglitz professzor joggal mutat rá, hogy az USA fő ütőkártyája Kínával szemben nem a katonai fölény hanem a technológiai tudás, melyet legutóbb a mesterséges intelligencia globális elterjedése igazolt.

Az USA-nak erre kellene koncentrálnia és nem a katonai szembenállásra Oroszországgal, Kínával vagy Iránnal szemben.

Pekingben jelenleg mosolyogva nézik, hogy az USA és Európa nyakig belemászik az ukrajnai mocsárba miközben ők a világpiac elfoglalásával vannak elfoglalva: a hatalmas nyersanyag kinccsel rendelkező Oroszország és Afrika már kínai ellenőrzés alá került. A Közel Keleten megrendült az USA vezető szerepe: Mohamed bin Szalman herceg kifogadta Bident amikor az amerikai elnök az olajcsapok megnyitását kérte az árcsökkenés érdekében. Szaúd Arábia inkább Oroszországgal paktál, és a nagy földgáz exportőr Katarral együtt belépett a BRICS-be. A kínaiak úgy vélik: az idő nekik dolgozik. Trump a pénzügyi forradalommal épp ezt akarja megakadályozni, de nagy kérdés, hogy sikerül e?

Orbán Trumppal fejezi be diplomáciai körútját

Kijevben kezdte a magyar miniszterelnök, aki ezt követően Putyin kezét rázogatta. Azután jött a Türk Tanács majd Hszi Csin-ping Pekingben. Orbán részt vesz a NATO csúcson, ahol nemigen tüsténkedett, hogy találkozzon Joe Bidennel, akiről azt gyanítja – valószínűleg nem alaptalanul -, hogy a legszívesebben megszabadulna tőle.

Orbán Viktor imádkozik minden nap  Trump győzelméért hiszen a 10 millió dollárért megvásárolt “jóbarát” egy centtel sem fogja támogatni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon, de az általa kinevezett esetleges új nagykövet nem is próbálja megbuktatni a magyar miniszterelnököt.

Orbán legutóbb Trump floridai birtokán találkozott az ex elnökkel idén márciusban. Akkor felébredhetett a gyanú Orbán Viktorban, hogy Trump világpolitikája  nem is annyira különbözne Joe Bidenétől, aki már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát és Oroszországot. Orbán ezért egyik tanácsadóját az USA-ba küldte: tudakolja meg, mit gondol Trump Magyarországról? A válasz figyelmeztető pofon Orbán Viktornak: 80%-ban Trump egyetért a magyar miniszterelnök belpolitikájával és azzal, hogy bírálja az Európai Uniót és Joe Biden diplomáciáját főként a NATO Ukrajna politikáját, de a lényeg a maradék 20%! Eszerint

az USA-nak fontos érdekei fűződnek Ukrajnához, és Trump számára Orbán oroszbarát politikája elfogadhatatlan!

Ugyanígy elutasítja Trump Orbán Kína politikáját. Megdöbbent amikor Hszi Csin-ping budapesti látogatásáról hallott. Vagyis Trump éppúgy stratégiai ellenfélnek tartja Kínát és Oroszországot mint Joe Biden csak épp más módon kezelné Pekinget és Moszkvát. Trump tárgyalna Putyinnal és Hszi Csin-pinggel, de Orbánnak ezt nem nézi el.

A magyar törpe feladata nem más mint Washington követése – üzente vissza Trump persze arra utalva, hogy reményei szerint hamarosan ő ül majd a Fehér Házban.

Mit mondhat Orbán Tusnádfürdőn?

Július végén lesz a szokásos erdélyi találkozó, ahol Orbán Viktor nagy ideológiai eszmefuttatásokat szokott előadni. Most a nagy diplomáciai körforgásban az ideológia mintha elveszett volna. Orbánnak elfogyott a mondanivalója: a nemzeti együttműködés rendszere tizennégy év alatt az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államává tette Magyarországot. Ezzel nemigen kampányolhat Tusnádfürdőn. Előadhatná a szuverenitást, de egy másik ország területén ez egy kissé furcsán venné ki magát. Orbán azt állította, hogy Meloni olasz kormányfő frakciójában azért nem keresett helyet, mert ott vannak a román neonácik, az AUR. Akik amúgy csodálják Orbán Viktort, de nem Romániában hanem Magyarországon.

Orbán létrehozta a patrióta frakciót, amelyről Franciaországban siettek megállapítani, hogy az az idióták klubja miután Marine Le Pen is belépett oda.

Az üzleti világ azt rója fel Marine Le Pennek Franciaországban, hogy csak tiltakozni tud, lövése sincs a modern világgazdaságról, halvány fogalma sincs az Európai Unió valós problémáinak megoldásáról. Ezzel sem dicsekedhet Orbán Viktor, akinek mondanivalója:

“marad mi volt a puszta lég.”

Obama nem túl titkos háborúja Biden visszaléptetése érdekében

Barack Obama volt elnök fehér házi segítői és prominens barátai váltak a leghangosabban arra szólító hangokká, hogy Biden elnök lépjen vissza a 2024-es elnökjelöltségtől, még akkor is, ha régi elnökük nyilvánosan támogatja alelnökét.

David Axelrod, John Favreau, Ben Rhodes és Tommy Vietor Obama egykori segítői közé tartoznak, akik Biden távozását követelik. Üzenetüket a közösségi médiában és a televíziós beszélgetős műsorokban vitték el ezen a héten, miközben az elnök azért küzd, hogy bizonyítsa alkalmasságát, mondjuk egy kritikus NATO-csúcstalálkozón melyen beszédet mondott Washingtonban.

Az „Obama tesók”, ahogy Obama régi csapatának néhány tagját nevezték, szerdán támadták Bident az éterben és a közösségi médiában, amikor népszerűsítették a New York Times véleménycikkét, amelyet a volt elnök egyik leghíresebb barátja,

George Clooney színész írt, és felszólította Bident, hogy lépjen vissza a jelöltségtől.

Clooney lesújtó írása, amely Biden június 27-i katasztrofális vitaelőadását idézi, mindössze néhány héttel azután jelent meg, hogy a filmsztár és Obama segített a 81 éves elnöknek 30 millió dollárt összegyűjteni egy hollywoodi gálán. Más hollywoodi hírességek sora szólította fel Bident, hogy álljon félre.

„Nem fogunk nyerni novemberben ezzel az elnökkel. Ráadásul nem fogjuk megnyerni a képviselőházat, és el fogjuk veszíteni a szenátust is”

– írta Clooney.

„Ez nem csak az én véleményem; ez minden szenátor, kongresszusi tag és kormányzó véleménye, akivel négyszemközt beszéltem. Mindenkié, függetlenül attól, hogy mit mond nyilvánosan.”

Clooney elmondta, hogy közelről látta Biden kognitív hanyatlását az adománygyűjtésen. Az elnök, mondta,  se nem az az ember aki volt 2010-ben, de még csak az sem akit 2020-ban
Joe Bidenként ismertünk. Sajnos ugyanaz az ember volt, akinek mindannyian tanúi voltunk az első vitán.”

A június 16-i hollywoodi adománygyűjtés azzal zárult, hogy Obama szocializálódott és nyaralt Mr. Clooney-val, és levezette a színpadról a törékeny megjelenésű Mr. Bident, miután az elnök megmagyarázhatatlan módon lefagyott.

Obama régi fehér házi csapata megfejelte Clooney értékelését. Axelrod, Obama korábbi tanácsadója és Favreau, Obama korábbi beszédírója együtt jelentek meg a CNN-en, hogy megerősítsék Clooney állítását, miszerint az elnök mentális alkalmassága hanyatlóban van.
„Minden egyes ember, akivel beszéltem az adománygyűjtésen, ugyanazt gondolta, kivéve azokat, akik Joe Bidennek dolgoztak, vagy legalábbis nem ezt mondták” – mondta Favreau.
Axelrod „lesújtónak” nevezte Clooney értékelését, és azt mondta, hogy sok demokrata elérte azt a pontot, ahol úgy vélik annak veszélye, hogy Biden távozik, „elhomályosítja” annak kockázatát, hogy leváltsák.

Obama nyilvánosan hallgatott korábbi alelnökéről. Homályos támogató nyilatkozatot adott ki Biden vitája után.

„Rossz vitaestek előfordulnak. Hidd el, tudom. De ez a választás még mindig választás olyasvalaki között, aki egész életében a hétköznapi emberekért harcolt, és valaki között, aki csak magával törődik”

– mondta Obama, hozzátéve, hogy „nagyon sok forog kockán novemberben”.

Míg Obama visszafogott minden nyilvános kritikát, régi fehér házi csapata a közösségi médiában támadta Bident.

„Nem mondhatod, hogy előbb az amerikai demokrácia jövője forog kockán, majd azt, hogy az elnök hagyja abba az ágybavizelést, vagy növesszen gerincet”  – írta Tommy Vietor Obama korábbi szóvivője az X-en.

„Ez … sértő azokra az emberekre nézve, akik mélyen törődnek az országgal, és tudják,
mennyi minden forog kockán.”

Ben Rhodes, Obama korábbi helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója a következőt írta az X-en:

„Gondoljunk csak bele, hogyan nézett ki ez a vita az emberek és a vezetők számára szerte a világon.”

Az Obama-világ nyomást gyakorol Bidenre, hogy lépjen vissza a jelöltségtől, mivel a volt elnök legerősebb szövetségesei a Capitol Hillen visszatartják Biden támogatását a NATO-csúcstalálkozón.

Nancy Pelosi volt házelnök, Obama régi szövetségese azt mondta, hogy Bidennek be kell fejeznie a NATO-csúcsot, majd újra kell gondolnia újraválasztási terveit.
„Az elnöknek kell eldöntenie, hogy indul-e. Mindannyian arra biztatjuk, hogy hozza meg ezt a döntést, mert az idő fogy” – mondta Pelosi az MSNBC-n.

„Csak várjunk, amíg meglátjuk, merre haladunk ezen a héten.”

Biden határozottan ellenállt azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek arra irányultak, hogy eltávolítsák. A héten azt írta a kongresszusi demokratáknak, hogy nem tervezi a visszalépést.

A NATO-csúcs vezetését nagyrészt különösebb probléma nélkül vette, energikusnak és következetesnek tűnt. Biden minden fennakadás nélkül olvasott fel egy forgatókönyvből a NATO világ vezetőivel tartott workshop kezdetén szerdán.

Nagy botlás nélkül szólt a nemzeti szakszervezeti vezetőkhöz az AFL-CIO washingtoni központjában. A zsúfolt csütörtöki napirend egy kritikus sajtótájékoztatóban csúcsosodik ki, amely az első a vita óta.

Axelrod szerint Nancy Pelosi és más demokrata vezetők megpróbálják majd kiszorítani Bident, részben azért, mert a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy alacsony támogatottsága azzal fenyeget, hogy jelentős veszteségeket okoz a képviselőházi és szenátusi demokratáknak a novemberi szavazáson.

„Amit finoman és tiszteletteljesen mond, az az, hogy a vita még nem ért véget, és meg kell tartanunk ezt a vitát”

– mondta Axelrod.

Szülők nevelése  a magánzárkában, avagy mire jó a boldogsággyár Dél  Koreában

Kevés a gyerek Kelet Ázsia egyik legfejlettebb országában, ahol súlyosbítja a problémát, hogy a fiatalok egy mind nagyobb része nem akar felnőni. A kormány is foglalkozik a társadalmi elzárkózással, egy alapítvány pedig boldogsággyárral siet a családok segítségére.

Hikikomorinak hívják Dél Koreában japán mintára azokat a fiatalokat, akik teljesen magukba zárkóznak, és nem akarnak kapcsolatba lépni a világgal sőt a szüleikkel sem. Az egykéző koreai családokban ez valóságos tragédia hiszen a szülők minden reményüket az egyetlen gyerekbe álmodják bele, aki viszont nem akar felnőni, nem akar a világgal kommunikálni. Nagyon sok fiatalról van szó: a 19-34 éves nemzedék 5%-áról, ez Dél Koreában több mint félmillió embert jelenthet!

A szervezés a koreaiak egyik legfőbb erénye a globális versenyben, ezért az alapítvány  ezt a problémát is úgy kezeli mint egy gyártási folyamatot, ahol belép a gyárba a boldogtalan család, és a kijáratnál már boldogan szövögetik közösen a terveket. 13 hetes a program, amelyből most ért véget az első. A cél az, hogy javuljon a kommunikáció a családban, a begubozó gyerek nyíljon meg a szülők és a világ előtt. Jellemző a koreai gondolkodásra, melyet jelentősen befolyásol még ma is a nagy kínai mester, Konfuciuszt: a tanfolyam a szülőknek szól, és nem a problémás gyereknek.

“Most már jobban megértem a fiamat, aki három éve nem hajlandó elhagyni a hálószobát”

– nyilatkozta a tanfolyam után egy anya a BBC riporterének.

Hogy döbbent erre rá? Úgy, hogy férjével együtt rab ruhába öltözött, és néhány napot eltöltöttek egy magánzárkában a boldogsággyárban. Se okostelefon se számítógép pedig enélkül ma már szinte senki sem tudja elképzelni az életet Dél Koreában.

“Érzelmileg átéltem az elzárkózást”

– meséli az anya a börtön tapasztalatról. Aki elmondta, hogy egy szem gyerekük hogy került ilyen hikikomori állapotba: a tehetséges gyereket a szülők állandóan újabb teljesítményekre ösztönözték az iskolában, ahol emiatt igen népszerűtlenné vált. Senki sem barátkozott vele. Végül kialakult egy evési zavar, amely lehetetlenné tette, hogy a gyerek iskolába járjon. Otthon tanult, de teljesen elzárkózott a világtól. Az egyetemre felvették, és ott minden jól is kezdődött, de azután közölte, hogy őt immár nem érdekli a tanulás. Azóta ki sem mozdul a hálószobából, enni is alig hajlandó.

Egy másik szülő arról számolt be, hogy az ő fia már 26 éves, de hét éve megszakította a kommunikációt a külvilággal.

Koreát az ősidőkben remete királyságnak nevezték, és komoly hagyománya volt a világtól való elvonulásnak, de a dinamikus gazdasági fejlődés nagyon megváltoztatta az országot, és ezt nem mindenki tudja vagy akarja követni Dél Koreában.

“Csönddel védekeznek a világ ellen”

Erre a következtetésre jutott egy anya, akinek fia szóba sem hajlandó állni vele. Ebben az esetben az okozhatta a lelki törést, hogy a fiatalember nem jutott be egy elit egyetemre vagyis nem teljesítette be szülei álmát. Egy másik egyetemre felvették ugyan, de úgy érezhette, hogy cserbenhagyta szüleit, akik sok áldozatot hoztak azért, hogy őt bejuttassák egy drága egyetemre.

Mit csinál most ez a fiatalember? Videójátékot játszik napszámra a szobájában, és nem hajlandó elfogadni az orvosi segítséget vagy gyógyszereket.

Az egészségügyi minisztérium felmérte az okokat, amelyek miatt a fiatalok mind nagyobb számban zárkóznak el a társadalomtól:

1- nehéz a képességeiknek és vágyaiknak megfelelő állást találni
2- nem könnyű számukra a kapcsolat kialakítása a másik nemmel illetve általában a kortársaikkal
3- családi problémák – Dél Koreában még sok helyen eleven Konfuciusz tanítása, mely szerint az apa szava megkérdőjelezhetetlen a családban. Sok fiatal ezt nem fogadja el, ez ellen lázad az elzárkózással.
4- egészségügyi gondok

Az öngyilkosságok terén Dél Korea Ázsiai élvonalában van olyannyira, hogy a kormány programot dolgoz ki ennek tanulmányozására és elhárítására.

Dél Koreában halálosan komolyan veszik a hikikomori problémát: minden második évben pszichiátriai vizsgálatra kell mennie a 19-34 éves korosztálynak!

Mi történt Japánban, ahol a kilencvenes években először vált tömegessé az elzárkózás a fiatalok között? Sok család tönkrement, mert az egy szem gyerek nem vállalt munkát, az idős szülők pedig kénytelenek voltak még a nyugdíjból is támogatni őt.

Az idős szülőknek Japánban és Dél Koreában is bűntudatuk van amiatt, hogy egyetlen gyermekük nem vesz részt a versengésben a munkaerőpiacon, nem alapít családot.

A szülők óriási pénzeket fektetnek bele az egyke gyerek oktatásába, ezért a kudarc anyagi jellegű is.

A koreai társadalom rendkívüli mértékben munka centrikus, ezért lebecsülik azokat, akik nem teljesítenek. A szülők gyakran oly sok időt és energiát fordítanak a munkára, hogy nem jut idejük a gyereknevelésre. Ők sem tudják gyakran, hogy miképp kommunikáljanak vele!

“A szülők a társadalmi megbélyegzéstől tartanak, ezért magukba zárják a problémát”

– mondja a boldogság gyárat üzemeltető alapítvány igazgatója. Aki hozzátette: “az elzárkózás tehát komoly társadalmi problémává vált Dél Koreában.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK