Kezdőlap Világ Oldal 135

Világ

Putyin lánya a csúcsra tör?

Oroszország betegeskedő elnöke azt fontolgatja, hogy kisebbik lányát az Egységes Oroszország pártjának élére állítsa, és ezzel megalapozza politikai karrierjét.

Titkosszolgálati forrásokból származó értesülés szerint Putyinnal közölték az orvosai, hogy maximum három éve van hátra. Emiatt Oroszország elnöke készíti elő az utódlását. Ennek a programnak lenne a része az, hogy a 35 éves Katyerina Tyihonova, aki matematikus és szabad idejében eddig táncosnőként produkálta magát, ezentúl a parlamenti élet egyik meghatározó figurája lenne Oroszországban. Az Egységes Oroszország párt Putyin mozgalma, amely a politikai hátteret biztosítja számára Moszkvában. A valódi hatalom persze nem itt van hanem a Védelmi Tanácsban, melynek elnöke maga Putyin.

Tyihonova politikai karrierje

A titkosszolgálati forrás szerint Putyin kisebbik lányának politikai karrierje már tavaly is felmerült, de akkor „nem kapott megfelelő támogatást.” Most viszont állítólag igen. A külföldi hírszerző szolgálatok között egyetértés van abban, hogy amennyiben Putyin meghalna vagy olyan állapotba kerülne, hogy képtelen lenne folytatni a kormányzást, akkor utóda Nyikolaj Patrusev tábornok, a Védelmi Tanács titkára lenne. Ő Putyinnal együtt a KGB-ben futott be karriert Szentpéterváron, melyet a szovjet időkben Leningrádnak hívtak. Putyin Patrusevnek adta át az FSZB irányítását amikor Oroszország kormányfője majd elnöke lett. Patrusev fia, a 44 éves Dmitrij is komoly hatalmi tényező lett. Jelenleg ő Oroszország agrárminisztere.

Putyin lánya aligha lehet utód egy olyan hatalmi szervezetben, amelyet a titkosszolgálat tábornokai irányítanak, de politikai hátteret biztosíthat a Putyin utáni rendszernek mint az átmenet arca. Putyin lánya nemrég plasztikai műtéten járt Münchenben. Különben érzelmi szálak is kötik őt a bajor fővároshoz. Szeretője, az 52 éves Igor Zelenszkij a legutóbbi időkig a bajor állami balettegyüttes vezetője volt.

Az ukrajnai háború végzetes lehet Putyin hatalmára

Évekig is elhúzódhatnak a harcok Ukrajnában – jelentette ki egy nyugalmazott vezérezredes, aki jelenleg Duma képviselő. Vlagyimir Samanov tudhatja, hogy miről beszél, mert a csecsenföldi háborúk idején ő volt az orosz ejtőernyősök parancsnoka. Ekkor nevezték el „Csecsenföld mészárosának”, mert az orosz elit alakulatok hihetetlen brutalitással állították helyre a rendet a muzulmán autonóm köztársaságban, amely szembeszállt Moszkvával.

A hadsereg soraiban mind többen elégedetlenek Putyin ukrajnai háborújának menetével. Eddig már tíz orosz generális veszítette életét Ukrajnában miközben az orosz hadsereg kevés értékelhető eredményt ért el. A hadsereg nincs képviselve a Védelmi Tanácsban, ahol Sojgu hadügyminiszter üldögél. Ő Putyin egykori KGB-s cimborája, akinek az volt a feladata, hogy figyelje a tisztikart: elég lojális-e Putyinhoz?

Nem lesz semmi a globális minimum adóból?

2024-re halasztják a globális minimum adó bevezetését. Yellen amerikai pénzügyminiszter ötletét az OECD dolgozta ki. Eszerint a multik 15%-os minimum adót fizetnének. Eddig a multik ott adóztak, ahol a legkisebb volt az adókulcs.

„Nehéz tárgyalások folytak” – mondta az OECD főtitkára Davosban a világgazdasági fórumon, ahol bejelentette: 2023-ban nem vezetik be a globális minimum adót – ahogy tervezték. Erre legkorábban 2024-ben kerülhet sor. Mathias Corman főtitkár hangsúlyozta, hogy ennek ellenére optimista: bevezetik majd a globális minimum adót, és a multik ott adóznak majd, ahol a forgalmuk a profitot termeli.

Mások Davosban úgy nyilatkoztak, hogy a globális minimum adóból lehet, hogy nem lesz semmi.

„A globális adó egyezmény jól hangzik, de igen nehezen megvalósítható”

– mondta erről a Guardian tudósítójának a Carlyle csoport társelnöke , David Rubenstein dollár milliárdos befektető.

Az OECD főtitkár által történelminek nevezett globális adó egyezmény két részből áll. Az első azt szabályozza, hogy a multik ott adózzanak, ahol a profitot termelik ne pedig valamilyen adóparadicsomban. A második rész pedig 15%-os globális minimum adó kivetését jelenti a globálisan működő óriás cégekre.

Ellenállás

Az Egyesült Államokban a republikánusok ellenzik a globális adózást. Jelenleg a washingtoni szenátusban a demokratáknak minimális többségük van, de ezt elveszíthetik a novemberi választásokon. Akkor pedig a szenátus blokkolhatja a globális minimum adót.

Corman OECD főtitkár azzal érvelt Davosban a globális minimum adó mellett, hogy a multik ezzel még mindíg jobban járnának mint hogyha az érintett országok a maguk hatáskörében kezdenék el adóztatni őket.

A lengyel kormány is megpróbálja fúrni a globális minimum adót. Yellen amerikai pénzügyminiszter utalt arra, hogy ez a vita nem a globális minimum adóról szól hanem Brüsszel és Varsó viszonyáról. A lengyel kormány ilyen módon akar hozzájutni azokhoz az eurómilliárdokhoz, melyeket az Európai Unió visszatart a jogállami viták miatt. Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter optimistán nyilatkozott: szerinte a probléma megoldódik még a francia elnökség idején vagyis az első félévben.

Az eszkaláció veszélye

Washington tárgyalt Kijevvel az eszkaláció veszélyéről, amelyet a mélyen Oroszországban lévő területekre mért csapások okozhatnak. A színfalak mögötti megbeszélések rendkívül kényesek, ezért nem reklámozzák. Ugyanakkor az Egyesült Államok nem ír elő egyértelmű földrajzi korlátozásokat fegyvereinek fegyveres erők általi használatára vonatkozóan.

Washington arra törekszik, hogy „közös megértésre jusson az eszkaláció veszélyeiről”.

„Aggódunk az eszkaláció miatt, de továbbra sem akarunk földrajzi korlátozásokat bevezetni, vagy túl szorosan megkötni a kezüket (az ukránoknak„) – közölte a névtelenséget kérő amerikai hadsereg.

A kiadvány másik beszélgetőpartnere megjegyzi, hogy Washingtonban és Kijevben közös a „megértés” a Nyugat által biztosított megbízható fegyverkezési módszerek alkalmazásáról.

„Eddig ugyanazon az oldalon voltunk ezeknek a küszöböknek a megértésében”

– mondta az illetékes.

A Reuters beszélgetőpartnerei szerint a Biden-kormányzat fontolgatja az M142-es nagy mobilitású rakétarendszer (HIMARS) átadását Kijevnek, amely több száz kilométeres csapást mérhet.

Oroszország aktívan próbálja ezt megakadályozni.

Szergej Lavrov, az orosz külügyminisztérium vezetője kijelentette, hogy Ukrajna a nyugati országokból Oroszország területét elérni képes fegyverzet szállítását az elfogadhatatlan eszkaláció felé vezető lépésként értékeli.

A lehető leghatározottabban figyelmeztettük a Nyugatot, hogy valójában már most is proxyháborút folytatnak az Orosz Föderációval ukrán neonácik kezével, testével és agyával. Ez a lépés a senki által nem akart elfogadhatatlan eszkaláció felé vezet.  – mondta Lavrov.

Katonai puccs Putyin ellen?

Németország egykori moszkvai nagykövete szerint ennek egyre nagyobb a valószínűsége miután a több mint három hónapja tartó háború Ukrajnában semmifajta kézzelfogható eredményt sem hozott. Az orosz hadsereg viszont nagy árat fizetett az agresszióért: csak tábornokból tízen haltak meg!

Rüdiger von Fritsch 2014 és 2019 között volt Németország nagykövete Moszkvában, így jól ismeri Putyin rendszerét. Ebben az időszakban Németország és Oroszország aktívan együttműködött noha 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Építették az Északi áramlat kettő tengeralatti földgáz vezetéket , amelyet végülis nem helyeztek üzembe Putyin agressziója miatt.

Az egykori német nagykövet most arról nyilatkozott a hamburgi Die Weltnek, hogy Putyin immár a hatalmáért harcol Ukrajnában. Az orosz elnöknek eredményt kellene felmutatnia, de erre egyelőre csekély az esély. Az orosz hadsereg tisztikara emiatt dönthet úgy, hogy Putyinnak mennie kell! – állitja Németország egykori nagykövete.

A katonákat kihagyták a döntésből

A Védelmi Tanács határozott Ukrajna megtámadásáról. Ebben a hadsereget Sojgu hadseregtábornok képviseli. Ő kapta kezdetben a megbízást a villámháborúra. Csakhogy Sojgu nem katona hanem titkosszolgálati tiszt, akinek a feladata a hadsereg megfigyelése volt. Ezért ültette Putyin a hadügyminiszteri székbe. A villám háborús kudarc után Putyin kivette az ukrajnai háborút Sojgu kezéből, és Dvornyikov tábornok lett az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka. A tábornok Szíriában szerzett hírnevet amikor brutális hatékonysággal leverte a lázadást Asszad elnök rendszere ellen. Eközben egész nagyvárosokat szétlövetett mint például Aleppot. Most Mariupol elfoglalásával bizonyította, hogy brutalitása mitsem változott. Csakhogy Ukrajna hadseregét a NATO támogatja. Ömlik a fegyver az ukrán hadseregnek, melynek létszáma nagyobb mint az Ukrajnában harcoló oroszoké. Az ukrán hadsereg kemény ellenállást tanúsít. Zelenszkij elnök immár a győzelem lehetőségéről beszél.

Donyeck és Luhanszk a tét

A két kelet-ukrajnai kormányzóság elfoglalása, ahol az orosz többség már eddig is szembenállt a kijevi kormányzattal, Putyin minimális célja. Ez Dvornyikov tábornok feladata. Ezt Putyin fel tudná mutatni mint eredményt.

Kissinger egykori amerikai külügyminiszter arra figyelmeztette a mostani washingtoni vezetést, hogy rá kellene venniük területi engedményekre Zelenszkij ukrán elnököt, mert különben a háború végtelenül elhúzódik. Kissinger szerint két hónapon belül tűzszünet kellene kötni, és tárgyalóasztalhoz ülni.

Oroszországgal az USA-nak meg kellene állapodnia, mert az európai békerendszerben szükség van erre. Azt Washingtonnak mindenképp el kell kerülnie, hogy orosz-kínai szövetség alakuljon ki vele szemben.

Tony Blinken jelenlegi amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke a hidegháború Kínával szemben.

Elkoboznák az orosz oligarchák vagyonát, de mit szólnak ehhez a tagállamok?

A brüsszeli bizottság javaslata nemcsak a bankokban levő befagyasztott pénzekre vonatkozik hanem az ingatlanokra, luxusjachtokra is. A jövő heti uniós csúcsnak ez lehet ez egyik fő vitapontja.

Csaknem 10 milliárd euró értékű orosz vagyont zároltak eddig az Európai Unióban – írja a francia közszolgálati RFI. Most Brüsszel tovább szeretne lépni: ki akarja sajátítani az orosz euró milliárdokat, mert részben ebből kívánja finanszírozni Ukrajna újjáépítését. Zelenszkij ukrán elnök már többször javasolta ezt a megoldást. Az Európai Unió listáján több mint 150 olyan orosz oligarcha szerepel, akit azzal gyanúsítanak, hogy aktívan támogatják Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Jogi problémák

Komoly gondot jelent, hogy az Európai Unió 27 tagállamából mindössze 12-ben van olyan törvény, amely ilyen intézkedésre jogalapot teremt. Brüsszel úgy akarja megoldani ezt a jogi problémát, hogy európai bűncselekménnyé nyilvánítja a szankciók megsértését. Jelenleg ilyen európai bűncselekménynek számít a terrorizmus, a korrupció  vagy a pénzmosás.

Didier Reynders, az Európai Unió jogi biztosa erről így nyilatkozott:

„Azok a személyek és cégek, akik és amelyek a szankciós listákon szerepelnek, gyakran jelentős anyagi eszközökkel bírnak ahhoz, hogy megpróbálják kikerülni a szankciókat. Miután a döntéseket európai szinten hoztuk meg, most azt szeretnénk elérni, hogy a szankciók megsértése bűncselekmény legyen az egész Európai Unióban, annak minden tagállamában”.

Kína gazdasági visszaeséstől tart

Pekingben megijedtek az első negyedév gazdasági eredményeinek láttán, és ezért az államtanács Li Kocsiang miniszterelnök vezetésével 33 pontból álló támogatási tervet fogadott el nehogy recesszióba csússzon a világ második legnagyobb gazdasága.

„Az a szerencsénk, hogy az elmúlt években nem fordítottunk hatalmas összegeket a gazdasági növekedés támogatására. Ezért maradt játékterünk a GDP növekedés ösztönzésére” – vázolta fel a helyzetet a kínai vezetés második számú embere. Aki elismerte, hogy áprilisban tovább romlott a kínai gazdaság helyzet: „csökkent az áram termelés, csökkent a szállitás és visszaesett a bankkölcsönök összege”. Mindezt azután, hogy a kiskereskedelmi forgalom 11,2%-al csökkent elsősorban a nagy Covid lezárások miatt. „Ha nem tudjuk tartani a GDP növekedés ütemét, akkor gondot okozhat a foglalkoztatottság” – hangsúlyozta Le Kocsiang miniszterelnök.

Hogy lehet változatni a negatív trendeken?

A kínai kormány adókedvezményeket illetve adóhiteleket nyújt sok olyan vállalkozásnak is, melyek eddig nem jutottak ehhez hozzá. 140 milliárd jüant költenek erre, ez 21 milliárd dollárt jelent. Így összesen az éves adókedvezmények értéke eléri a 2,64 ezer milliárd jüant – írja a China Daily.

A kis és közepes vállalkozásoknak sok szektorban eddigis módjuk volt arra, hogy későbbre halasszák a nyugdíj járulék illetve a munkanélküliségi járulék befizetését. Most ezt az intézkedést sok más szektorra is kiterjesztették , és meghosszabbították az év végéig. Ezek a halasztott befizetések 320 milliárd jüant tesznek ki.

Energiabiztonság

Kínában sokhelyen tartós áramszünetek voltak , és ez mind a lakosságnak mind a vállalkozásoknak súlyos károkat okozott. A dinamikusan növekvő keresletet kínálati oldalról nem tudták fedezni, mert sok szénbányát leállítottak a klímavédelmi küzdelem miatt. Ezt a trendet leállították, és a szénbányászat gyors fejlesztése révén akarják garantálni az energia biztonságot. Ezért felgyorsítják a szénbányászati programok engedélyezési folyamatát Pekingben. Új szénerőmű program indul és vízierőműveket is bekapcsolnak az országos hálózatba.

Arról, hogy mi lesz a klímaváltozás elleni küzdelemmel nem ír a China Daily pedig az országot kormányzó kommunista párt ezt is felvállalta.

Ősszel tartja kongresszusát a kommunista párt, ezen kívánja bebetonozni hatalmát Hszi Csinping pártfőtitkár – elnök. Ezért most a gazdasági növekedés fontosabb a pekingi vezetés számára mint a környezetvédelem.

De mi lesz a Covid vírussal? A nagy lezárások okozták főként a gazdaság lelassulását.

Li Kocsiang miniszterelnök így foglalta össze a pekingi vezetés álláspontját: „Kína számára a növekedés a kulcs a társadalom problémáinak megoldásában. Ezért jobban kell koordinálnunk a Covid vírus elleni harcot a gazdasági növekedéssel. Fel kell használnunk az elmúlt két év tapasztalatait.”

Életszínvonal a középpontban

Mindenképp növelni akarja a pekingi vezetés a belső fogyasztást. Megkönnyítik például az autóvásárlást. Eddig sok nagyvárosban nehéz volt autót venni, mert a környezetvédelmi szabályok szigorítása miatt korlátozták az eladható járművek számát. Most enyhítenek ezen a korlátozáson. Peking magas adóval is lassította az autók számának növekedését. Most ezeket az adókat 60 milliárd jüannal csökkentik.

Ezenkívül a kínai kormány nagyszabású infrastruktúra fejlesztési programmal akarja dinamizálni a gazdaságot. A bankokat arra ösztönzik, hogy minél több ilyen programra nyújtsanak kölcsönöket Kínában, ahol recessziótól tart a vezetés.

Olasz javaslat a tűzszünetre Ukrajnában

0

A jövő heti uniós csúcstalálkozóra készülődve Draghi miniszterelnök azzal az elképzeléssel állt elő, hogy Brüsszelnek azonnali tűzszünetre kellene felszólítania a feleket Ukrajnában. Az olasz elképzelést támogatja Magyarország és Ciprus is.

Az uniós tagállamok többsége – az amerikai elképzelésekhez igazodva – az ukrán kormány maximális támogatása mellett van. Zelenszkij elnöknek az az álláspontja, hogy csakis azután lehet tárgyalni, ha az oroszok kivonultak a megszállt területekről. Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN televíziónak ezért úgy nyilatkozott, hogy a háború sokáig el fog húzódni, de az Európai Uniónak és a NATO-nak kötelessége támogatnia Ukrajnát a végsőkig. Ugyanezt a véleményt fejtette ki Zelenszkij ukrán elnök a davosi világkonferencia előtt.

Morawiecki lengyel miniszterelnököt megkérdezték arról is, hogy jó barátja Orbán Viktor akadályozza az orosz olajembargót. Ezt a lengyel kormányfő elismerte, de hozzátette, hogy sok uniós tagállam örül Orbán szembeszegülésének, mert maga sem akar olajembargót. Földgáz embargót még kevésbé.

Két irány

Soros György Davosban már a harmadik világháborúról beszélt. Kifejtette az amerikai demokrata adminisztráció álláspontját, mely szerint a falhoz kell szorítani Putyint, és a lehetőség szerint végezni vele. Soros György éppúgy mint Morawiecki lengyel miniszterelnök Hitlerhez hasonlították Putyint, akit minden áron meg kell állítani.

Teljesen más álláspontot fejtett ki Davosban Kissinger egykori amerikai külügyminiszter. A veterán diplomata szerint az USA-nak mielőbb tűzszünetre kellene rávennie Zelenszkij ukrán elnök – azon az áron is, ha ez területi engedményeket jelent Putyinnak. A republikánus Kissinger szerint Oroszországra szüksége van az európai békerendszernek, ezért alkut kell kötni Putyinnal. Meg kell akadályozni egy kínai-orosz szövetséget. Lényegében ugyanez a véleménye Draghi olasz miniszterelnöknek, Macron francia elnöknek és Scholz német kancellárnak is. Ehhez az állásponthoz csatlakozik most Orbán Viktor, aki megpróbálja megőrizni kapcsolatait Oroszországgal a háború ellenére is. A két vonal összecsapása várható a jövő heti uniós csúcson. Ursula von der Leyen asszony jelezte: az olajembargót nem vitatják meg, mert nincs konszenzus.

Megtárgyalják viszont azt a brüsszeli javaslatot, mely szerint el kell kobozni az orosz oligarchák mintegy 10 milliárd eurós befagyasztott vagyonát az Európai Unióban. Brüsszel szerint ebből lehetne részben finanszírozni Ukrajna újjáépítését.

Újabb orosz tábornok halt meg Ukrajnában

A 63 éves Botasev vezérőrnagy harci repülőgépét lelőtték – közölték az ukrán hatóságok. Ő a tizedik orosz tábornok, aki Ukrajnában esett el.

Nem világos, hogy a veterán tábornok, aki már rég nem vezetett repülőgépet miért ült be újra a pilótafülkébe. A Szu 25-ös vadászgép az orosz légierő legendás múltjának része. Még a Szovjetunióban fejlesztették ki. A hangsebességnél lassúbb, a földi alakulatok támogatása a fő feladata.

Már a tizedik generális

Oroszország sok tábornokot és magasrangú tisztet veszített a három hónapja tartó ukrajnai hadműveletben. Mindez úgy vált lehetségessé, hogy az amerikai hírszerzés szinte azonnal megosztja fontos információit az ukránokkal, akik ezek alapján célba vehetik akár a parancsnoki harcálláspontokat is. Így majdnem kilőtték Geraszimov tábornokot az orosz vezérkari főnököt is amikor Ukrajnába látogatott. A parancsnoki konvojt el is találták az ukránok, de Geraszimov megúszta. Az Ukrajnában harcoló csapatok informatikai főnöke nem. Ő volt a kilencedik orosz generális, aki nem hagyta el élve Ukrajnát.

Kissinger figyelmeztetése

„Remélem, hogy az ukránok éppoly bölcsek mint amilyen hősiesek” – jelentette ki a 99 éves veterán diplomata Davosban. Arra figyelmeztetette az ukrán vezetést, hogy területi engedményeket kell adnia, ha azt akarja , hogy véget érjen a háború. Oroszországra pedig szüksége van az európai békerendszernek. Ezért a Nyugatnak rá kell vennie Zelenszkij elnököt arra, hogy állapodjon meg Putyinnal.

Biden: „meg fogjuk tenni amit tennünk kell”

Eddig huszonegy halottja van annak az uvaldei (USA) Robb Elementary Schoolban történt lövöldözésnek ahol kedden egy 18 éves fegyveres tüzet nyitott az iskola diákjaira, tanáraira.

Az általános iskolában egy 18 éves fegyveres legalább 21 ember életét kioltotta, miközben osztályteremről osztályteremre járt – közölték tisztviselők. A támadót végül a rendõrség megölte.

A halottak között 19 gyermek és két felnőtt is van, két felnőtt is van, az egyikük az iskola tanára volt, de sok további válságos állapotban lévő sérültet szállítottak kórházba. 

Az erősen latin-amerikai népességű városban, Uvaldeben található Robb Általános Iskolában történt merénylet volt a legsúlyosabb lövöldözés egy amerikai iskolában azóta, hogy 2012 decemberében egy fegyveres megölt 20 gyereket és hat felnőttet a Sandy Hook Általános Iskolában a Connecticut állambeli Newtownban.

Biden a politikusok felelősségéről beszélt 

A támadás mindössze tíz nappal azután történt, hogy halálos, rasszista tombolást követtek el egy Buffalo államban, New York államban, szupermarketben, amely a templomokban, iskolákban és üzletekben elkövetett, évek óta tartó tömeggyilkosságok sorozatához vezetett. A kilátások az ország fegyverrel kapcsolatos szabályozásának bármilyen reformjára olyan halványnak tűnnek, ha nem halványabbnak, mint a Sandy Hook halálesetét követően.

Joe Biden elnök azonban úgy tűnt, készen áll a harcra, és a támadás után néhány órával a nemzethez intézett beszédében új fegyverkorlátozásra szólított fel.

„Nemzetként fel kell tennünk magunknak a kérdést, mikor állunk ki a fegyverlobbi elé és jelentjük ki az Isten nevében. meg fogjuk tenni, amit tennünk kell?” 

– kérdezte Biden. – Miért vagyunk hajlandóak együtt élni ezzel a vérengzéssel?

A rendőrség nem árulta el az indítékot, de beazonosították a támadót. A rendfenntartók szerint egyedül cselekedett.

Az iskolában közel 600 diák tanul második, harmadik és negyedik osztályban. A diákok túlnyomó többsége latin. A merénylő mielőtt elindult az iskolába lelőtte a nagymamáját, aki szerencsére túlélte a támadást.

Uvalde körülbelül 16 000 lakosú kisváros, nem messze a  mexikói határtól. Az uvaldei tragédia Texas történetének leghalálosabb iskolai lövöldözése volt, és ez még tovább növelte az elmúlt öt év legsúlyosabb lövöldözésének helyszínéül szolgáló államot.

Kissinger: Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében!

A csaknem százéves amerikai diplomata Davosban arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország fontos része az európai békerendszernek. Épp ezért a Nyugatnak rá kell vennie területi engedményekre Ukrajnát, hogy mielőbb véget érhessen a háború, melyet Putyin február 24-én inditott el.

„Remélem, hogy az ukránok hősiességéhez bölcsesség is társul „

– hangsúlyozta a 99 éves diplomata. Aki arra is felhívta az európai nagyhatalmak figyelmét, hogy Oroszországgal továbbra is fenn kell tartaniuk valamiféle kapcsolatot a háború után is. Kissinger szerint két hónapon belül be kellene fejezni a háborút Ukrajnában. Kijevnek el kellene fogadnia, hogy ütköző állam Kelet és Nyugat között, amely nem számíthat felvételre sem a NATO-ba sem pedig az Európai Unióba.

Kissinger arra is felhívta a nyugati nagyhatalmak figyelmét, hogy nem érdekük az, hogy erős orosz-kínai szövetség jöjjön létre. Biden elnök jelenleg kelet-ázsiai körútján épp Kína ellenes szövetség összekovácsolásán ügyködik.

Ötven évvel ezelőtt Henry Kissinger békítette ki egymással az USA-t és Kínát.

Realizmus kontra amerikai világuralom

A republikánus Kissinger az erőviszonyok józan felmérése alapján megegyezést javasol mind Oroszországgal mind pedig Kínával, amelyek mind kevésbé fogadják el az amerikai világrendet. Ezzel szemben Biden demokrata diplomáciája az USA világuralmi szerepének helyreállítására törekszik. Ezért támogatja Zelenszkij elnököt abban, hogy utasítsa el a béketárgyalást és a területi engedményeket, és Ukrajna törjön a végső győzelemre.

Az USA-nak sikerült helyreállítani vezető szerepét a nyugati világban, de a realista európai vezetők (Macron, Draghi és Scholz) osztják Kissinger nézeteit: ki kell egyezni Oroszországgal!

Ebből a nézőpontból

a háború Ukrajnában zsákutca, amelyben mindenki veszít, de senki sem nyer.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK