A svéd ügyészség pénteken „minősített kémkedéssel” vádat emelt két svéd testvér ellen, akik állítólag 2011 és 2021 között kémkedtek az orosz GRU katonai hírszerző szolgálat javára, köztük egy korábbi titkosszolgálati tisztviselő is.
A testvérpár több mint tíz éven keresztül dolgozott az orosz GRU-nak Svédországban. Rendkívül súlyos ügyről van szó, mert a testvérpár idősebb tagja a svéd kémelhárításnál dolgozott vagyis hozzáférhetett fontos katonai és más titkokhoz is. Több mint 30 ezer titkos dokumentumot olvashatott el – vallotta be a lebukott kém. A két testvért a vádiratban Payam Kia (35) és Peyman Kia (42) néven azonosították. Svéd sajtóértesülések szerint iráni származásúak.
„Egy nagyon nehezen kivizsgálható bûncselekmény összetett nyomozásáról van szó, és a gyanú nagyon súlyos, a svéd hírszerzési és biztonsági rendszer ellen irányuló bûncselekményre vonatkozik”
– mondta Per Lindqvist, a Nemzetbiztonsági Egység fõügyésze.
Ezek az ország legjobban őrzött titkai – nyilatkozta a sajtónak a svéd katonai akadémia igazgatóhelyettese. A svédek attól tartanak, hogy az egész külföldi hálózatuk lebukhatott hiszen az orosz vakond tíz éven keresztül dolgozott a kémelhárításnál. A katonai akadémia igazgatóhelyettese elmondta, hogy Oroszország egyre jobban érdeklődik a skandináv országok iránt. Az ukrajnai háború kitörése óta érezhetően aktívabb lett az orosz hírszerzés Svédországban is. Ez a tendencia tovább fokozódott miután Svédország és Finnország felvételét kérte a NATO-ba. Svédország egyre többet költ a kémelhárításra, ezért is buknak le egymás után az orosz vakondok.
A svéd sajtó szerint a pár életfogytiglani börtönbüntetést kockáztat, ha bűnösnek találják őket.
Putyin-Orbán összjáték?
A magyar diplomácia – a törökhöz hasonlóan – akadályozza Svédország és Finnország bekerülését az észak-atlanti szövetségbe. Putyin nagy öngólt lőtt, mert ezzel a NATO igencsak közel került Oroszország északnyugati határaihoz. A magyar diplomácia – nyilvánvalóan az oroszok kérésére – akadályozza Svédország és Finnország NATO tagságát noha Orbán Viktor pontosan tudja, hogy az már eldöntött tény. Minthogy mind a két állam az Európai Unió tagja, ezért Orbán két újabb ellenséget szerzett magának bár tisztában van vele: az eurómilliárdokról végső soron a Tanács dönt. Ott pedig a svéd és a finn kormányfőnek is van egy szavazata. Orbán vétózása után aligha kaptak kedvet arra, hogy Magyarország mellé álljanak ebben az elhúzódó vitában.
Ursula von der Leyen asszony feltételekhez kötné az uniós eurómilliárdok kiutalását. Az egyik ilyen feltétel éppen az, hogy a magyar diplomácia ne akadályozza tovább Svédország és Finnország bekerülését a NATO-ba.
Katar minden árat hajlandó volt megfizetni a világbajnokság megrendezéséhez és az emberek foci iránti szeretete ismét felülmúlta a diktátorokkal, a korrupcióval és az emberi jogok megsértésével kapcsolatos rosszallását.
Három évvel ezelőtt az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia néhány szövetségesével együtt bojkottálta Katart Doha terrorizmust finanszírozó állítólagos kapcsolatai és Iránnal való baráti kapcsolata miatt. Akkoriban az emirátusiak és a szaúdiak azt javasolták, hogy akkor oldják fel bojkottot, ha Katar nem rendezi meg az idei labdarúgó világbajnokságot.
A szaúdiak és az Emirátusok a Katarba utazó futballszurkolók egyik legnagyobb haszonélvezője. Az Egyesült Arab Emirátusok szállodái teljes kapacitással üzemelnek a világbajnokság ideje alatt, mivel Dohából özönlenek a turisták.
2021 januárjára feltűnt, hogy az Öböl-menti államok rájöttek
a sportnak a politikai kritikát elnémító erejére, amely végül elnémította a saját országuk elleni averziókat is.
Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek első kézből tanulták meg, hogy az emberek sport szeretete általában meghaladja a diktatúrával, a korrupcióval és az emberi jogok megsértésével szembeni rosszallását.
Talán még ennél is fontosabb, hogy megtudták, hogy a sporteseményekhez kapcsolódó pénz és az ezek megrendezésének pénzügyi hatásai többféle módon de mindenképpen pozitív irányba befolyásolják a róluk alkotott általános képet.
Az Öböl felismerte, hogy a hitelesség megvásárolható áru; mi sem erősíti meg ezt jobban, mint az, hogy Katar rendezi a világbajnokságot.
Vitathatatlan, hogy az Egyesült Arab Emírségek volt az első az Öböl-menti államok közül, amely felfedezte a sport pozitív tulajdonságait, és Mohammed bin Rashid Al Maktoum sejk, Dubai uralkodója rendszeresen fellépett az angol derbin, és a brit lóversenyek legnagyobb jótevőjévé vált. Mohammed sejk dollármilliárdokat fordított az Egyesült Királyságban közel 20.000 embert foglalkoztató sportágba. Ezzel
tiszteletet vívott ki magának a brit elittársadalom körében, ahol az uralkodóval szembeni fenntartások megvitatása egyszerűen udvariatlan és kínos lett volna.
Abu-Dzabi is észrevette a sportok tisztázó, békító hatásait, és 2010-ben UFC-mérkőzéseket kezdett rendezni. Azóta az MMA-szervezettel való kapcsolat kivirágzott, és Abu-Dzabi megerősítette pozícióját a milliárd dolláros sportág központjaként.
A sport bebizonyította, hogy a hatékony eszköze a diplomáciai elfogadásnak, és az Öböl erőteljesen alkalmazza ezt az erőt.
Szaúd-Arábia szuverén vagyonalapja a közelmúltban megvásárolta a Newcastle United labdarúgócsapatot, az Egyesült Arab Emírségek a Manchester City tulajdonosa, a szaúdiak pedig a Sheffield United tulajdonosai. Az egyesült arab emírségekbeli Etihad és a Qatar Airways jelentős, több százmillió dolláros üzletet kötött európai futballklubokkal. Dubai még egy Real Madrid vidámpark megnyitását is tervezi.
Meg kell érteni, hogy pusztán pénzügyi szempontból az Öböl-menti államok sporteseményekbe való befektetései értelemszerűen katasztrofálisan veszteségesek. Katar nagyjából 200 milliárd dollárral többet költött, mint amennyit a világbajnokságon keresnek, de amit az olyan országok, mint Katar és az Egyesült Arab Emírségek valójában vásárolnak, az természetesen a mentelmi jog – és ez felbecsülhetetlen.
Míg a franciáknál a forradalom falta fel gyermekeit, a kommunistáknál Sztálin.
70 éve kezdődött meg a Slansky per Csehszlovákiában, ahol a kommunista párt korábbi főtitkára bevallotta, hogy összeesküvésben vett részt a szocialista rendszer ellen. A kirakatper 11 fő vádlottját – köztük Rudolf Slanskyt – halálra ítélték és kivégezték. Ez hasonlít a magyarországi Rajk perre, ahol az egykori vaskezű belügyminisztert ítélték halálra ugyanilyen kirakatperben. A Rajk ügy mégis két ponton jelentősen különbözött Slansky és társai esetétől. Egyrészt a dátum miatt: Sztálin példát akart statuálni Tito marsall ügyében. A jugoszláv vezető ugyanis 1948-ban szakított Sztálinnal és lepaktált a nyugati nagyhatalmakkal. Sztálin ettől akarta elvenni a kedvét a kis kommunista országok vezetőinek, akik esetleg hasonlóképp kicsit nagyobb függetlenségre vágytak Moszkvától. A másik különbség: Rajk nem volt zsidó! Slansky és társainak többsége viszont az volt, és ez vádként meg is fogalmazódott velük szemben. Sztálin elvtárs élete utolsó éveiben
“cionista“ pereket szervezett a Szovjetunióban, és ezt elvárta a kis szocialista országoktól is. Sztálin kezdetben támogatta Izrael megalakulását, mert abban reménykedett, hogy a Munkapárt a Szovjetunió szövetségesévé teszi a zsidó államot. Amint kiderült, hogy Ben Gurion miniszterelnök nem kér Sztálin atyai gondoskodásából, megindultak az antiszemita kampányok a Szovjetunióban. A zsidó értelmiségi szövetség vezetőjét, aki dollármilliókat gyűjtött a Szovjetuniónak Nyugaton, elütötte egy teherautó – nyilvánvalóan nem véletlenül. A zsidó szervezet vezetőinek jó részét lecsukták.
Antiszemitizmus, de miért?
Sztálin már korábban is indított antiszemita kampányokat a Szovjetunióban a harmincas években. Akkor a célja az volt, hogy lepaktáljon Hitlerrel. Meg is kötötték a paktumot, és egész Európát felosztották egymás között. Sztálin megölette a francia kommunista pártnak azokat a vezetőit, akik ezt nem helyeselték.
Az ötvenes években az öregedő Sztálin antiszemitizmusa más célokat szolgált. Meg akarta akadályozni azt, hogy halála után megreformálják rendszerét, és valamiféle eurokommunizmust hozzanak létre. A Szovjetunióban a reformisták Berija körül gyülekeztek. A rettegett titkosszolgálati vezetőt egykor így mutatta be Sztálin Rooseveltnek Teheránban: ő a mi Himmlerünk. Berija azonban nem volt buta ember, és látta, hogy a sztálinista rendszer versenyképtelen. Ezért a reformistákat támogatta. Magyarországon például Nagy Imrét. Berija nem volt zsidó, de a felesége igen. Sztálin ezen az alapon akart cionista pert Berija nyakába akasztani. Nem sikerült, mert 1953 tavaszán a diktátor meghalt. Berija állítólag levizelte a haldokló Sztálint.
Aztán Beriját is elérte a nemezis: 1953 végén kivégezték. A felemás reformok nemigen segítettek a Szovjetunión. Amikor a jóval fejlettebb Csehszlovákiában megpróbálkoztak az emberarcú kommunizmussal, akkor Brezsnyev tankokat küldött. A kommunizmus igazi reformjára 1978-ig kellett várni amikor Teng Hsziao-ping megindította Kínát azon az úton, melynek eredményeképp modern világhatalom lett miközben Oroszország egyre mélyebbre süllyed, az ukrajnai háborúban pedig nemcsak tekintélyét veszítette el, de az újrakezdés lehetőségét is.
Zelenszkij, ukrán elnök elítéli Oroszország és Irán „szövetségét” országa ellen, és arra buzdítja Izraelt – máig hiába –, adjon neki eszközöket, hogy ellenálljon a közös ellenségeknek.
A február 24-i orosz inváziót követő hetekben Zelenszkij elnök online beszélt számos parlament előtt, és minden alkalommal meleg fogadtatásban részesült a képviselőktől, akik meghallgatták és tapsolták őt. Ám március 20-án Jeruzsálemben kiürültek a Kneszet öblei, mert az izraeli választott tisztségviselők nem voltak hajlandóak megszakítani parlamenti szabadságukat, hogy a közgyűlésükből az ukrán államfő beavatkozását kövessék, amelyet a Zoom sugárzott. Zelenszkij ezután ezzel az idézettel nyitotta meg beszédét, amelyet a kijevi születésű Golda Meir, aki Izrael kormányfője volt1969 és 1974 között kormányfője idézett:
„Szeretnénk életben maradni, a szomszédaink holtan akarnak minket látni. Ez nem olyan kérdés, amely sok lehetőséget hagy a kompromisszumra.”
Emlékeztetve arra, hogy „a zsidók és az ukránok története hogyan fonódik össze ” – fejezte be:
„Mindig megkérdezhetjük, miért nem kapunk önöktől fegyvereket, miért nem vezet be Izrael súlyos szankciókat Oroszországgal szemben, miért nem gyakorol nyomást az orosz cégekre. De a válasz mindig ugyanaz. Ez a ti döntésetek, kedves testvéreim. És ezzel a válasszal kell élned, Izrael népe.”
Moszkva és Teherán „szövetsége”
Ez a beszéd távolról sem váltott ki támogatást Izraelben, megerősítette a vezetőket Ukrajna és Oroszország közötti látszólagos semlegesség irányvonalában, mivel az utóbbit annál is inkább kímélték, mert Szíriában Moszkvának hallgatólagos együttműködése jól működik az izraeli légierővel az Iránnal kapcsolatos célpontok ellen.
Nem a származása minősíti az uralkodóházat, hanem tettei:
Amint említettük, 1744-ben az Al-Szaúd dinasztia királya, Mohammed bin Al-Szaúd szövetséget kötött Mohammed bin Abdel Wahab sejkkel. Az egyezség lényege: Al-Szaúd adja a királyokat, a Wahab nemzetség pedig az ideológiát.
Ez egy olyan Iszlámra hivatkozó ideológia volt, ami nem tűrt meg semmilyen gondolati elemet. Mindent hithamisításnak, vagy újításnak (bida’a) tartott, ami nem azt a szó szerint vett Iszlámot jelenti, amit ők hirdetnek. Így minden más Iszlám felfogás is Bida’a, ezért ellenségnek tekintették. Az ábrázolást, képi, formai megjelenítést annyira tiltották, hogy 1805-től a Medinát és Mekkát elfoglaló wahabita fanatikusok nekiláttak azoknak síremlékeknek a lerombolásához, ahol a Próféta (béke reá) leszármazottai nyugodtak.
A Próféta lánya, Fatima nyughelye is így semmisült meg sok mással együtt a Dzsannat ul-Baqi temetőben. Az ok: ne járjon ide senki emlékezni, látogatni a sírokat, mert ez bálványimádás stb… 1925-ben ez odáig fajult, hogy a Próféta nyughelyét is fel akarták dúlni Medinában.
A 20. század elején a Kába megsemmisítésére is kísérletet tettek, de ezt a nemzetközi tiltakozás meghiúsította.
Szóval, létrejött 1744-ben, durván ezer évvel a Próféta (béke reá) után egy Iszlám irányzat, amely minden más Iszlám irányzatot ellenségnek tekint. Dúl-fúl, rombol, gondolkodásnak, elmélkedésnek nem hagy teret.
Akkor ez miért Iszlám?
Említettem, hogy Szaúd Arábia mennyire nem egységes. Hát, az uralkodó ház sem az. Tagjai kb. 15 ezer főt számlálnak, közülük durván 2000 van a vagyon és hatalom birtokában. De a kétezer fő is megosztott ezért disztingválni kell, kiről, hogy nyilatkozunk.
Pl. meg kell emlékeznünk Talal bin Abdul Aziz Al-Szaúdról, a jelenlegi egyik leggazdagabb herceg, Al-Waleed apjáról, akit „vörös hercegnek” neveztek és elfogató parancsot adtak ki ellene a házat kritizáló megnyilatkozásai miatt. Rajta kívül számos családtag emelte fel a hangját, de ezek egy része nyomtalanul eltűnt, vagy külföldre menekült.
Így akkor járunk el helyesen, ha egy tettet, nyilatkozatot adott személyhez, uralkodóhoz és névhez kötünk. Mert az az állítás, hogy Szaúd Arábia wahabita, csak az uralkodó házra és követőire áll. És az, hogy Szaúd Arábia háborút visel Jemennel, szintén nem igaz. Salman király és a trónörökös, Mohammed bin Salman visel jelenleg háborút Jemennel. Az ország most az ő tulajdonukban van és a tulajdonoshoz kötődik minden felelősség, ami az országgal történik.
Lássuk, mit ír a hadisz
Fitna (kísértés, zavarkeltés, ármány) könyve, Bukhary 1037 és Muszlim 2905 nyomán Szahih, tehát a tudósok által autentikusnak elfogadott:
Ibn Omar nyomán, akik következőt idézték a Prófétától (Béke reá):
„Ó Allah áldd meg a mi Shamunkat (Szíriánkat), Ó Allah áldd meg a mi Jemenünket!”
És mi van a mi Nadzsdunkkal (a mai Rijad tartománya) ó Próféta?
Erre ő:
„Ó Allah áldd meg a mi Shamunkat (Szíriánkat), Ó Allah áldd meg a mi Jemenünket!”
A követők: Mi van a mi Nadzsdunkkal, ó Próféta? Majd harmadszor is elismételte és hozzátette: Azon a helyen földrengés és Fitna (ármány) hatalmasodik el és a Sátán kora (szarva) onnan jön el.”
Hát nem érdekes, hogy pont Szíriában és Jemenben folyik háború?
Napjainkban egyre nyilván valóbb, hogy mindaz, ami a Közel keleten, Irakban, Szíriában, Jemenben Palesztinában történik Szaúd Arábia és csatlósállamai finanszírozásában, egy nagy terv része. E tanulmánynak nem célja összeesküvés elméletekről írni, itt csupán a Szaúdi dinasztia tündökléséről, tombolásáról és közeli bukásáról szólok.
A cionista hatalmak számára végzetes lenne egy Irán, Irak, Szíria, Libanon tengely kialakulása, márpedig ez minden nappal erősebben rajzolódik ki. Az Al-Szaúd dinasztia egyre idegesebb lépéseket tesz. Jemen megtámadásával a sok harctéri vereség után egy gyors sikert remélt, de nem jött össze.
A jemeni nép hiába él törzsekben, tradicionális vezetés alatt, tudatilag több száz évvel előrébb tart, mint az Al-Szaúd uralkodóház. Nem tűrték tovább a dinasztia által fenntartott bábállamokat Jemenben és fellázadtak.
Jemen stratégiailag kiemelkedő fontosságú. A Bab Al-Mandeb szoros a Vörös tenger kikerülhetetlen pontja, ahol olajszállító tankerek haladnak a Szuezi csatorna felé. Aki ezt a pontot kezében tartja, az óriási stratégiai értéket kontrollál. Szó sincs itt a szaúdiak propagandájában elhangzó vádaskodásról:
1. Jemenben síita kisebbség veszi át a hatalmat, melyet Irán támogat. Ez sántít. Irán katonailag nem avatkozott be az eseményekbe. Humanitárius segélyt szállított, majd fegyvereket is, de katonákat nem. Irán nem síita alapon nyújtotta a támogatást, hanem egy olyan erőt támogat, aki meg akar szabadulni a zsarnokságtól, elejét akarja venni az Al-Kaida által okozott káosznak és rendezni akarja saját sorsát külső beavatkozás nélkül.
2. A másik szaúdi vád: Jemen az arabságot veszélyezteti fellépésével. Ez is sántít, mert Jemen az Arab félsziget egyetlen kultúrhatalma, ahol több ezer évvel ezelőtt civilizáció volt. Itt alakult ki az arab nyelv és kultúra alapja. A Hymiar dinasztia több ezer évvel ezelőtt az Iram folyó vizéből és a hegyekből lezúduló patakokból egy gátrendszert épített, akvakultúrát hozott létre. Ez az akvakultúra, valamint a kereskedelem, karavánutak adták az itt élő népek lehetőségét egymás gondolatainak, kultúrájának cseréjére. A Maarebi gát átszakadásával mindez megsemmisült és a Hymiar dinasztia törzsei vándorlásra kényszerültek. Ez a diaszpóra adta a mai arab népek genetikai alapját. E törzsek voltak a gyökerei a mai szaúdi, szíriai, iraki arab törzseknek. Jemen maga az arabság, tehát nem fenyegetheti az arabságot. Aki igazán fenyegeti, az Al Szaúd ház, aki nem is arab.
3. A harmadik vád: Jemen fenyegeti az Iszlámot, a Kába kövét és Medinát, a próféta sírját. Ez is sántít. Ma a legnagyobb iszlám ország Indonézia. Ha nincsenek jemeni muszlim kereskedők, akkor ez a hatalmas szigetvilág nem ismerkedik meg a középkorban az Iszlámmal. Akik pedig a Kábát, Mohamed próféta (béke reá) medinai koporsóját valóban fenyegetik, azok a vahabiták, akik 1936-ben ezeket meg akarták semmisíteni.
4. Negyedik vád: Az Al-Houthi család, akik a jemeni felkelést vezetik síiták és Iszlám felekezetek közti konfliktust szítanak. Ez is sántít, mert az Al-Houthi valóban vezeti a harcokat, de ehhez a harchoz nem csak síiták csatlakoztak. Ez egy öntudatra ébredt nép harca. Aki viszont a síita-szunnita konfliktusban érdekelt, az Szaúd Arábia, hisz az elmúlt hetven évben másról sem szólnak erőfeszítései. A jelenlegi Iszlám Állammal, Szíriával, Irakkal kapcsolatos hírszerzési, majd felforgató tevékenységei is erről szólnak.
5. Ez nem vád, hanem szaúdi állítás: a támadások kizárólag a felkelők bázisait, logisztikai központjait, állásait célozzák. Ez is sántít, mert célkeresztbe kerültek kórházak, vízművek, polgári infrastruktúrák, közművek, tehát minden, ami a jemeni nép életének, alapvető szükségletének szolgálatában állt.
Nos, ha ennyi vád nem áll meg, sőt, bebizonyosodik, hogy a Szaúdi támadásokat izraeli gépek is támogatják, az USA pedig jogosnak tartja ezeket, akkor nem vitás ki milyen oldalon áll és mit akar. Ez a könnyű harci siker nem jött össze és az arab országok Jemen elleni koalíciója sem volt sikeres.
A kezdeti szólamok után sorra kifaroltak a hadműveletekből. Az Al-Szaúd dinasztia pedig amortizálódik és egyre felvállalhatatlanabb mindenki számára. Anakronisztikus volta miatt 21. századi demokráciák nem vehetik komolyan, agresszív politikája, cionista rendszere az arab-Iszlám világban csökkenti jelentőségét, Izrael és USA számára pedig továbbra is fizeti a térség számláit, de egyre cikibb felvállalhatósága.
Meddig tartható a dinasztia?
Erőlködik. Modernizációt erőltet az országra úgy, hogy nem tartja be a fokozatokat. Bárok nyílnak, szórakozóhelyeken ömlik be a nyugati divat, ami önmagában nem rejt semmi kivetnivalót, de egy olyan országban, ahol tilos volt a zene, a nők nem vezethettek járműveket, erős cenzúra alatt él a nép, ez a hirtelen nyitás nem tudjuk mit hoz.
Akármi is lesz a játszma vége, Szaúd Arábia proxi háborúkra bevont szövetségese az USA-nak. Ha pedig ez a helyzet, a Szaúdi pénzekkel fenntartott sok terrorszervezet és más, funkciójában megkérdőjelezhető szerveződés, ami a világon Szaúdi pénzekkel működik, nem egyértelműen a Szaúdi igényeket elégíti ki.
Bár az USA nyilvánosság elé tárt kommunikációjában ott szerepel a szörnyülködés, tágra nyílt pupillák, mint aki nem érti, hogy történhet meg a sok vérontás, valójában az USA és Izrael érdekei szerint történik minden. A királyság a káoszalkotás, erőviszonyok, egyensúlyok megbontásának eszköze.
Merrick Garland amerikai igazságügyi miniszter november 18-án bejelentette, hogy független ügyészt, Jack Smith-et nevez ki a Donald Trump volt elnök elleni nyomozás felügyeletére. Az önmagát a 2024-es elnökválasztás jelöltjévé nyilvánító milliárdos ellen jelenleg két külön vizsgálat folyik a szövetségi igazságszolgáltatásban.
„Tekintettel a közelmúlt fejleményeire, különös tekintettel a volt elnök következő elnökválasztására való jelöltségének bejelentésére és a jelenlegi elnök jelöltségére, úgy döntöttem, hogy a közérdeket szolgálja egy különleges ügyész kinevezése. ” – mondta Merrick Garland egy sajtótájékoztatón. Jack Smith eközben egy sajtóközleményben megígérte, hogy „gyorsan” és „teljes függetlenségben” fog cselekedni.
Donald Trump a maga részéről kijelentette, hogy az ügyész „nem fog pártatlanul nyomozni” és természetesen továbbrais boszorkányüldözésnek állítja be az eljárást.
„Ez a szörnyű hatalommal való visszaélés a legújabb a boszorkányüldözések hosszú sorozatában, amely nagyon régen kezdődött „
– mondta a volt elnök péntek esti beszédében. „Nem engedhetjük meg, hogy ez a szörnyű visszaélés folytatódjon ” – tette hozzá.
Tizenöt doboz
Az első vizsgálat Donald Trump hívei által a Capitolium ellen 2021. január 6-án, demokrata riválisa, Joe Biden győzelmének 2020-as elnökválasztáson való igazolásakor elkövetett támadással kapcsolatos. A nyomozás során közel 900 ember ellen emeltek vádat, akik közvetlenül részt vettek az erőszakban. Az ügyészek azonban soha nem zárták ki, hogy más szereplőkre is kiterjedhet a nyomozás.
„Mindenkinek, aki büntetőjogi felelősséggel tartozik a választások semmissé tételére tett erőfeszítésekért, felelnie kell tetteiért”
– mondta Merrick Garland többször is.
A második vizsgálat a Fehér Ház archívumához kapcsolódik. Az elnöki posztot elhagyva Donald Trump egész doboznyi iratot vitt el. Egy 1978-as törvény azonban kötelezi az összes amerikai elnököt, hogy minden e-mailjét, levelét és egyéb munkadokumentumát továbbítsa a nemzeti levéltárnak. Trump januárban tizenöt kartont adott vissza.
A vizsgálat után a szövetségi rendőrség úgy becsülte, hogy valószínűleg másokat is tartott házában a floridai Mar-a-Lago-ban. Az FBI ügynökei augusztus 8-án látványos házkutatást tartottak ott, „minősített dokumentumok visszatartására” és „szövetségi nyomozás akadályozására” hivatkozva, és mintegy harminc másik dobozt foglaltak le. Ezután heves jogi harc kezdődött a lefoglalt dokumentumok természetének meghatározásáról – minősített, személyes, feloldott? -, ami lelassította az eljárást, de ismét lehetséges a szövetségi vádemelés.
Az összes elem összegyűjtése után a különleges ügyész „függetlenül gyakorolja szakmai megítélését annak eldöntésére, hogy kell-e vádemelés” az egyik vagy a másik aktában – mondta Garland . Smith azonban csak az ajánlás kiadásáért lesz felelős, és erről a miniszter dönt. Ha végül ezen az alapon vádat emelne Donald Trump ellen, akkor döntését nehezebb lesz támadni. A jogi eljárások megindítása nem akadályozná meg az ingatlanmágnást a versenyben, de árnyékot vetne jelöltségére.
Veterán ügyész
Donald Trump a Foxnak adott interjújában kijelentette, hogy ez a kinevezés „tisztességtelen” és „politikai indíttatású” volt. Hozzátette, hogy nem vesz részt a vizsgálatokban.
„Szégyenletes, csak azért teszik ezt, mert én vezetem a közvélemény-kutatásokat”
– folytatta a volt elnök.
Karine Jean-Pierre, a Fehér Ház szóvivője szerint Joe Bident nem tájékoztatták „előre” a független ügyész kinevezéséről, és nem „vonták be” a döntésbe.
Jack Smith veterán ügyész. A minisztériumban a nyilvánosság feddhetetlenségi osztályának vezetőjeként szolgált. 2018 óta a Koszovói Különleges Bíróság vezető ügyésze.
Donald Trump ellen már korábban is folyt egy másik különleges ügyész által felügyelt nyomozás: Robert Muellert 2017-ben vádolták meg azzal, hogy összejátszás történt-e kampánycsapata és Oroszország között. Két évnyi nyomozás után úgy ítélte meg, hogy nincs elég bizonyítéka Moszkva és Donald Trump csapata közötti összeesküvésről, de felfigyelt arra, hogy a Fehér Ház bérlője nyomást gyakorolt a nyomozásra.
A FIFA szabályai szerint a megnyitón beszédet szokott mondani annak az országnak az első embere is, amely korábban a világbajnokságot rendezte. Márpedig ez nem más mint Vlagyimir Putyin. Vajon elmegy-e Katarba?
Az orosz elnök nem utazott el a G20 csúcstalálkozóra Bali szigetére. Lavrov külügyminisztert küldte maga helyett. Valószínűleg a katari megnyitó közönségének is be kell érnie Putyin helyett egy másik orosz vezetővel. Minden oroszok vezére ugyanis fél. A csaknem kilenc hónapja tartó ukrajnai háború tökéletes kudarc Moszkva számára. Zsákutcában hol van előre ? Putyin attól tarthat, hogy támogatói esetleg lecserélik hiszen Zelenszkij elnök többször is elmondta: vele nem hajlandó tárgyalni az esetleges tűzszünetről. Putyin persze nem Zelenszkij ukrán elnökkel akar tárgyalni hanem Joe Bidennel. Csakhogy a Kreml is kénytelen volt jelezni : nem lesz semmiféle csúcstalálkozó az Egyesült Államok elnökével. Oroszország ugyanis teljesen elszigetelődött , már Kína is mindinkább távolodik tőle. Hszi Csinping elnök tárgyalt Bidennel, és megindult a közeledés. Erre újra Putyin fizethet rá.
Amerikai béketervek
Jake Sullivan, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója több béketervet is kidolgozott, melyeket el is juttattak az érintettekhez.
Zelenszkij álláspontja az, hogy a tárgyalások előfeltétele az oroszok teljes kivonulása Ukrajna egész területéről. Ezt Putyin nyilvánvalóan nem fogadhatja el hiszen ebben a Krím félsziget is benne van. Az egyik amerikai béketerv szerint a Krím egyelőre megmaradna orosz ellenőrzés alatt, de a többi ukrán területről ki kellene vonulnia az oroszoknak.
Van persze más béketerv is, mely szerint Oroszország megtarthatná a két “népköztársaságot”, Donyeck és Luhanszk kormányzóságot, ahol orosz a többség.
Ezt az ukrán elnök elfogadhatónak tartotta volna akkor amikor az oroszok megtámadták országát, de ma már határozottan elutasítja hiszen Putyin csapatai defenzívába szorultak, és kénytelenek voltak kiüríteni a stratégiai fontosságú Herszon városát. Ahonnan még Potyemkin herceg koporsóját is elvitték, jelezve, hogy a kivonulást véglegesnek tekintik noha nem sokkal korábban az egész kormányzóságot Oroszország részévé nyilvánították. A defenzívába szorult oroszok most a tárgyalóasztalhoz akarják bombázni az ukránokat. Abban bíznak, hogy a tartós hideg és a sötétség engedményekre kényszeríti az ukrán vezetést.
Milley tábornok, amerikai vezérkari főnök úgy véli: a Nyugatnak ki kellene használnia az oroszok meggyengülését arra, hogy tárgyalásokra kényszerítse Putyint. Valami megkezdődött hiszen a Lengyelországra hullott rakéta kapcsán az USA sietett cáfolni Ukrajna verzióját az orosz támadásról: “a tények nem Téged igazolnak” – mondta Biden Zelenszkij elnöknek. Moszkva sietett megköszönni a mértéktartó amerikai reakciót.
Az oroszok hozzájárultak ahhoz, hogy folytatódjon az ukrán gabona export a Fekete tengeren. Mindeközben Ukrajnában is egyre hidegebb van, és a katonai parancsnokság közölte: még egy olyan súlyos orosz rakéta csapás mint a legutóbbi, és Ukrajna hálózatai olyan állapotba kerülhetnek, hogy nem lesznek képesek biztosítani a fűtést és a világítást a téli hónapokban.
Áradnak a jogi panaszok a Twitter ellen Európában azt követően , hogy Elon Musk átvette a céget, és szinte mindenkit kirúgott onnan, akikkel az uniós ellenőrök eddig tárgyaltak.
“Ez nagy teszt lesz az európai ellenőröknek” – mondja a George Washington egyetem Adatkezelési, Demokrácia és Politika Intézetének igazgatója. Rebekah Tromble tagja annak a tanácsadó testületnek, amely az európai digitális médiát figyeli. Ők jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy megalkossák a szabályzatot. Digital Service Act-DSA-t, amely alkalmas arra, hogy az egész nyugati világ ellenőrző rendszerét működtesse.
Az Európai Uniónak van a legrészletesebb szabály könyve arra, hogy a nagy digitális társas rendszereknek milyen jogi keretben kell működniük, de a világ leggazdagabb embere, aki megvette a Twittert, erre eddig nemigen figyelt oda.
“Ha Elon Musk továbbra is hajthatatlan marad, akkor az ellenőröknek sokkal gyorsabban kell cselekedniük mint ahogy az szokásos”
– állítja az amerikai szakértő, aki szerint az európai ellenőröknek megvan a jogi fegyverzete ehhez a háborúhoz.
Thierry Breton uniós biztos már telefonált is Elon Musknak, és felhívta a figyelmét arra, hogy a Twitter vállalta: betartja a digitális szabály könyvet, a DSA-t. Musk akkor megígérte, hogy ő is betartja a szabályokat, de a tények mást mutatnak.
“Európában a madár európai szabályok szerint repül” – hangsúlyozta Thierry Breton, aki a belső piacért felelős az Európai Unióban. Musknak felhívta a figyelmét arra is, hogy be is tilthatják a Twittert, ha hosszú ideig megsérti a szabályokat.
Négy uniós ellenőr, aki mind kérte, hogy a nevét ne közöljék, azt mondta a brüsszeli Politiconak, hogy az elmúlt hetekben áradnak a jogi panaszok.
Az egyik legnagyobb baja az az európai ellenőröknek, hogy az a két vezető a Twitternél, akikkel meg tudták beszélni a problémákat már távozott a cégtől.
Nemcsak az unióban van gond a Twitterrel
Ausztráliában a digitális ellenőrzés főnöke, aki korábban a Twitter ázsiai részlegét irányította, találkozót kért a cégtől, mert gyerek prostitúcióval kapcsolatos képek jelentek meg a Twitteren. Még nem kaptam választ – nyilatkozta a Politiconak az ausztrál fő ellenőr.
Nagy Britanniában a digitális ellenőrző hatóság vezérigazgatója kapott egy időpontot a találkozóra, melyet azután az utolsó percben lemondtak.
Írországban is komoly gondok vannak, de mivel felröppent a hír, hogy a Twitter elhagyja a zöld szigetet, mely a legfontosabb európai támaszpontja, ezért még várnak a vizsgálattal.
Lehet, hogy a döntéseket már kizárólag Kaliforniában hozzák meg a jövőben, de ez nem felel meg az uniós szabályozásnak. Az ugyanis kimondja, hogy a 27 tagállam egyikében kell a döntéseket meghozni, mert jogilag csak így tud hatékonyan fellépni az Európai Unió. Musk viszont a hírek szerint arra készül, hogy csakis Kaliforniában szülessenek meg a döntések, ahol az amerikai jog az irányadó. Elhúzódó jogi háborúskodásra lehet számítani a világ leggazdagabb embere és az Európai Unió között, mert Brüsszel nem viccel a digitális jogokkal.
A Türk Tanács ülésén készített Orbán, Ergogan, Ilham Alijev fotó juttatta eszembe azt az ősi magyar mondást (talán még a magyarság türk-kipcsák idejéből való), hogy „madarat tolláról embert barátjáról”.
Ki is ez a nagybarát Ilham?
Aliyev elnök sokmilliárd dolláros külföldi megvesztegetési alapja volt az egyik, ami kicsapta a biztosítékot hazájában (is).
17 sajtóorgánum leplezte le Aliev 3 milliárd dolláros megvesztegetési alapját. Ezek egyike, a Süddeutsche Zeitung annak is megpróbált utánajárni, hogy konkrétan ki és mire kapott a pénzből. A többi között kiderítette, hogy egy CDU képviselőnő is érintett a botrányban. Angela Merkel pártjának képviselőnője két éven keresztül szép fizetést húzott egy német fedőcégtől, amelyet Azerbajdzsán pénzelt. Cserébe az Európa Tanácsban az ellen szavazott, hogy Azerbajdzsán engedje szabadon a politikai foglyokat. A választási kampány hajrájában vádolta meg az ellenzék és a sajtó Karin Strenz asszonyt, akiről azt is megírták, hogy honlapján egy Ilham Alievvel közös fényképe is ott díszeleg.
Az Európa Tanács meglehetősen kritikus jelentést készített Azerbajdzsánról, ahol a demokrácia szabályainak betartása vagy az emberi jogok tiszteletben tartása távolról sem felel meg az európai normáknak. A Néppárt frakcióvezetője az Európa Tanácsban, az olasz Luca Volontè megfúrta ezt a kritikus jelentést. Az olasz politikus nejének cége 2,39 millió eurót kapott tanácsadás címén Azerbajdzsántól.
Ugyancsak tanácsadás címen utaltak át egy kisebb összeget a CSU akkori képviselőjének, Eduard Lintnernek. Lintner 2009-ben kiszállt a parlamentből és azóta nyíltan lobbizik Azerbajdzsán mellett. Berlini cége több mint 800 ezer eurót kapott ezért.
A magyar szál
Mint a fenti példák is mutatják, Ilham Aliyev külföldi megvesztegetési alapjából sok helyre jutott, állítólag Magyarországra is. Ami tény, a magyar kormány a közvélemény számára váratlanul kiadta Ramil Safarovot, azaz a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak. Ő otthon nemzeti hős lett amiatt, mert Budapesten álmában megölt egy örmény katonatisztet, aki vele együtt tanult a magyar fővárosban. Mit és mennyit kapott ezért az Orbán kormány, egyáltalán, kapott-e valamit?
A válasz nem ismert, a parlamentben a kormánypártok megakadályozták a vizsgálatot.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Mindenesetre a baltás gyilkos és az állítólagos azeri kenőpénzek ügye azóta is jelen van a magyar politikában. Az ellenzék ugyan felszólította a kormánypártokat, hogy hívják vissza Polt Péter legfőbb ügyészt és az ügyészség teljes vezetését az azerbajdzsáni korrupciós hálózat ügyében mutatott alkalmatlanságuk, illetve felelősségük miatt.
Demeter Márta, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője akkoriban Budapesten tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett arra, hogy az azeri miniszterelnök-helyettes fia egy hónappal azután utalt több mint 7 millió dollárt egy magyarországi bankszámlára, hogy édesapja találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, újabb egy hónappal később pedig Magyarország kiadta Safarovot. Elmondta azt is, hogy
írásbeli kérdésükre válaszolva Polt Péter legfőbb ügyész arról számolt be, hogy hivatalos megkeresés hiányában nem indult hatósági eljárás az ügyben.
Sajtójelentések szerint volt olyan ügyészségi vezető, aki az ügy kapcsán csak annyit közölt, hogy nem olvas újságot.
Az alap
Négy Nagy Britanniában bejegyzett, az egykori szovjet tagköztársasággal szoros kapcsolatban álló cég 2,5 milliárd eurót költött az azerbajdzsáni elit, mindenekelőtt Ilham Aliev elnök és családja céljaira. Ezt állapította meg az Organized Crime and Reporting Project és több európai újság közös, hónapokig tartó vizsgálata. A négy cég Nagy Britanniában csak a jéghegy csúcsa lehet, az azeri pénzek ugyanis megtalálhatók Észak Amerikában éppen úgy, mint a kontinentális Európában.
Ezeket a fedőcégeket Aliev elnök utasítására a szovjet időkből megmaradt titkosszolgálat működtette és működteti.
Szovjet titkosszolgálati bölcső
Fotó: Wikimedia
Aliev elnök édesapja annak idején a KGB tisztjeként kezdte a pályafutását a Szovjetunióban. Hejdar Alievnek már életében szobrot emeltek Bakuban azon a címen, hogy kétszer is megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést. Először azért, mert eredményesen vezette a titkosszolgálatot, a KGB-t, másodszor pedig azért, mert nem kevésbé volt eredményes Azerbajdzsán Kommunista Pártjának élén. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságának póttagja lett. Ebben a minőségben pályázott az első számú vezető tisztére Mihail Szergejevics Gorbacsovval szemben. Veszített, mert a szovjet elit Sztálin halála után elhatározta, hogy még egyszer nem jön első számú vezető a Kaukázuson túlról.
A kaviár diplomácia
Aliev ekkor hozzálátott a túlélő program kidolgozásához. Sikerült is megőrizni a hatalmát a Szovjetunió bukása után is, és hamarosan ismét első számú vezető lett Azerbajdzsánban.
Most már nem Moszkvában hanem Washingtonban kereste a felső kapcsolatot, s ott is eredményesen: a CIA „a kebelére ölelte” az egykori KGB tábornokot.
Az idősebb Aliev az USA-ban halt meg egy katonai kórházban.
Trónját fia, Ilham Aliev örökölte, immár tizenkilenc éve. A moszkvai diplomáciai főiskolán végzett, az ő ötlete volt a „kaviár diplomácia”: azok a külföldi vezetők és diplomaták, akik valamilyen szempontból fontosak lehetnek Azerbajdzsán számára csodálatos kaviár küldeményt kapnak a kapcsolat megalapozására. Később aztán más is érkezhet.
Tény, hogy az uniós támogatások járnak Magyarországnak, a jelenlegi válságos időszakban pedig különösen fontos lenne, hogy maradéktalanul és mielőbb lehívhatóak legyenek ezek a pénzek – Ujhelyi István európai parlamenti képviselő közzé tette a legsarkalatosabb pontjait a tervezetnek.
A Fidesz-kormány folyamatosan azt hazudja, hogy valamiféle magyar-ellenes összeesküvés és a baloldali ellenzéki politikus áskálódása miatt nem jut hozzá Magyarország a neki járó pénzekhez. Világos és egyértelmű tény, hogy az egész eljárásra nem került volna sor, ha a Fidesz-kormány betartja a saját maga által is vállalt és olykor hivatkozott európai szabályokat, nem lopja el és költi saját személyes gazdagodására az európai – benne a tisztességes magyar – adófizetők pénzét és nem folytat teljesen felesleges és káros háborút az Európai Unió ellen. Mindazért tehát, ami kialakult kizárólag a Fidesz-kormány a felelős. Ha egyetlen eurócentet is veszít Magyarország a neki járó forrásokból, az csak és kizárólag a Fidesz-kormány felelőssége lesz. Ezzel nekik kell majd elszámolniuk Magyarország és a magyar emberek felé.
A pénzeket az Orbán-kormány bűnös tevékenysége, EU-ellenes harca, a jogállamiságot lebontó, az uniós pénzeket saját hasznára fordító gyakorlata miatt fagyasztotta be az Unió. Ezért nem jutottunk hozzá ezekhez a pénzekhez. Kizárólag az Orbán-kormányon múlik: mennyit, mikor és milyen formában kapunk majd meg ezekből a pénzekből; ez alapvetően a Fidesz kompromisszumkészségén, önreflexióján, változatási képességén és tisztességén múlik.
Az Európai Parlament legnagyobb frakcióinak kezdeményezésére jövő héten egy meglehetősen sarkos állásfoglalásról szavazhatnak. Az első – nem teljesen végleges – szövegváltozata már elkészült: többek között a következő tételek szerepelnek benne:
Az állásfoglalás kimondja, hogy a kormány által tett vállalások teljes körű végrehajtása sem szüntetné meg a jogállamiság megsértését hazánkban, ez pedig továbbra is súlyosan veszélyezteti az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodását Magyarországon.
Az állásfoglalás kritikus pontként kiemeli, hogy Magyarország kormánya úgy döntött: nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozására irányuló megerősített együttműködésben.
Az állásfoglalásban kiemelt pontként szerepel a “végső kedvezményezettek védelme”, amelyet az előző EP-ciklusban még Ujhelyi kezdeményezett a jogállamiságot érintő eljárás részévé tenni.
Ez garantálja ugyanis, hogy ha Magyarországgal szemben végül szankciókat alkalmaznak, úgy ebben az esetben sem eshetnek el a forrásoktól azok a végső kedvezményezettek, akiknek ezeket a támogatásokat (civil szervezetek, önkormányzatok, kisvállalkozások, stb.) alapvetően szánjuk. Az állásfoglalás jelenlegi tervezete arra is felhívja az Európai Bizottságot, hogy találjon módokat az uniós források helyi önkormányzatokon és nem kormányzati szervezeteken keresztül történő elosztására, ha a kormány nem működik együtt a jogállamisági intézkedések végrehajtásában.
Ez fontos garancia és védelem tehát a kormánnyal szemben, a magyar emberek érdekében.
Az Európai Parlament a tervezett állásfoglalásban felhívja az Európai Bizottságot további lépések megtételére, például az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Az állásfoglalás tervezete tartalmaz egy olyan pontot is, amely rámutat a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások átláthatatlanságára és az azzal kapcsolatos információk hiányára. Teljesen jogos elvárás mind a Bizottság, mind pedig a magyar kormány felé, hogy érdemben és rendszeresen tájékoztassák a nyilvánosságot – az Európai Parlamenten keresztül például az érintett magyar polgárokat is – arról, hogy miről és miként egyeztetnek a fejük felett ebben az ügyben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
