Kezdőlap Világ Oldal 106

Világ

A német hírszerzés egyik vezetője Putyinnak dolgozott

Botrány a Bundesnachrichtendienst (BND) szolgálatnál, ahol kiderült: az egyik osztályvezető az oroszoknak olyan információkat adhatott át, melyek döntő fontosságúak lehettek az ukrajnai háborúban.

Carsten L.-t, a BND kulcsfontosságú Technikai Szolgálatának vezetőjét december végén tartóztatták le – írja a Der Spiegel, mely szerint ez a legnagyobb kémbotrány Németországban az elmúlt években. Miért? Mert ennek az osztályvezetőnek a jelentései is hozzájárultak ahhoz, hogy a német hírszerzés folyamatosan alábecsülte az orosz fenyegetést Ukrajna ellen, noha a CIA figyelmeztette erre. A háború megindulása után Németország öt hónapon keresztül még azon az állásponton volt, hogy elítélte az orosz agressziót, de fegyvert nem szállított Ukrajnának. Nem kizárt, hogy ebben is szerepe volt az év végén lebukott osztályvezető jelentéseinek. Még kínosabb: a Technikai Szolgálat feltörte az oroszok információs rendszerét, ezért a hadműveletekről informálni tudta az ukrán hadsereget.

Mit tesz a kínos ügyben a német kormány? Hallgat. Egyetlenegy miniszter szólalt meg, aki megpróbálta sikernek beállítani az áruló osztályvezető lebukását. Marco Buschman igazságügyi miniszter kijelentette:

“nagy csapást mértünk az orosz hírszerzésre ezzel a letartóztatással.”

Sebastian Fiedler, SPD  képviselő a Bundestagban erős túlzásnak minősítette a miniszter szavait. A Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy “most láthatjuk mire képes Oroszország a politikában, a gazdaságban, a kormány ügynökségekben Németországban.”

Putyin, aki maga is a titkosszolgálatnál kezdte a karrierjét, az NDK-ban is szolgált alezredesi rangban, egész hálózatot épített ki Nyugaton a politikai-gazdasági rendszer befolyásolására. Berlinben ezt sokan nem akarták észrevenni mondván a kémek háborújának már vége – írja a Der Spiegel.

Pedig voltak figyelmeztető jelek: az FSZB, a KGB utód szervezete, meggyilkolt egy grúz ellenzékit Berlinben. Németország kiutasított néhány orosz diplomatát, de nem fordított különösebb figyelmet arra, hogy az FSZB gyilkos akciót szervezett Németország fővárosában. A berlini kormány nem akarta felingerelni Putyint. Arra gondoltak, hogyha sok orosz diplomatát utasítanak ki az ügyben, akkor Moszkva válaszképpen ugyanennyi német diplomatát nyilvánít nemkívánatosnak Oroszországban. Akkor pedig komolyan károsodott volna a német képviselet Oroszországban, amely Németország legfontosabb energia szállítója volt.

Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár idején kifejezetten leépítették a kémelhárítást hiszen Putyin nagy barátja bízott az oroszokban. Schröder most is Putyin remekül megfizetett embere, akinek kiemelt szerep jutott az Északi Áramlat gázvezeték létrehozásában.

A figyelmeztetések süket fülekre találtak

A CIA korábbi európai és eurázsiai igazgatója elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy “hiába figyelmeztettem a BND-t, süket fülekre találtam”. Marc Polymeropoulos le is vonta a következtetést:

”az oroszok saját játszótérnek tekintették Európát”.

A BND kioktatta kelet-európai partnereit mondván “mi jobban ismerjük az oroszokat mint ti.”

Csak 2017-ben kapott észbe a német kormány, és akkor kezdték megerősíteni a kémelhárítást. Ez el is fogott néhány kis halat, de nem tűnt fel neki, hogy a BND egyik osztályvezetője az oroszoknak dolgozik!

Erre egy másik nyugati titkosszolgálat figyelmeztette a német kormányt.

Mennyire súlyos az árulás következménye? Sem a kémelhárítás sem pedig a letartóztatott Carsten L. ügyvédei nem nyilatkoztak eddig. Azt sem lehet tudni, hogy miért vállalkozott a BND-nek dolgozó Bundeswehr tiszt az árulásra? Figyelemreméltó, hogy az ügyészség nagyon súlyos vádat fogalmazott meg vele szemben: minősített hazaárulás! Az ügyészség szerint Carsten L

“veszélyeztette Németország biztonságát osztályvezetői állásának kihasználásával szerzett államtitkok elárulásával.”

Ez életfogytiglan börtönbüntetést is jelenthet.

Ilyen súlyos ügye a BND-nek még sohasem volt. 2014-ben letartóztatták Marcus R-t, aki titkos dokumentumokat ajánlott Oroszország müncheni főkonzuljának. A német kémelhárítás azt hitte róla, hogy az orosz hírszerzés embere, de kiderült: valójában a
CIA-nek dolgozott! Nyolc éves börtönbüntetésre ítélték.

Carsten L. a Technikai Hírszerzés főnöke volt a BND-nél tehát nagy sok szigorúan titkos dokumentumhoz férhetett hozzá. A német kémelhárítás egyelőre a sötétben tapogatózik, mert azt sem tudják, hogy Carsten L. mióta dolgozott az oroszoknak?

A vizsgálatot nehezíti, hogy a Technikai Szolgálat Bajorországban működik, nem költöztették Berlinbe. Több mint ezer munkatársa van, akik jórészt Pullachban, Bajorországban működnek. Ők készítik a BND jelentéseinek felét.

Meghatározó szerep az ukrajnai háborúban

A Technikai Szolgálat igen aktív szerepet játszott az ukrán hadsereg támogatásában: az oroszok információs rendszerét fel tudták törni, és az így megszerzett adatokat azonnal eljuttatták Kijevbe!

Érthető, hogy az oroszok rendkívüli mértékben érdeklődtek a BND Technikai szolgálata után. Most, hogy a főnök lebukott nyilvánvalóan nagyszabású átszervezésre van szükség – hangsúlyozza a Der Spiegel, amelynek a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság feje, Konstantin von Notz így nyilatkozott:

”a titkosszolgálatainknak sokkal hatékonyabbaknak, keményebbeknek és gyorsabbaknak kell lenniük, mert erőteljes fenyegetés éri a demokráciát. Kémkedés, propaganda, befolyás szerzés. Ezért nemcsak a hadsereget kell átszerveznünk hanem a titkosszolgálatokat is.”

Horvátországban nem mindenki boldog az eurótól

Milyen változást hoz a kicsi és szegény uniós tagállamban az euró bevezetése? Ennek nézett utána a német közszolgálati Deutsche Welle.

Több turista jöhet Horvátországba, a külföldi cégek több új beruházást kezdhetnek el, mert az euró megkönnyíti a helyzetet – lelkesedett Andrej Plenkovic miniszterelnök. A baj csak az, hogy a horvát vállalkozások csak egy kis része ápol intenzív kapcsolatot az eurozónával – írja a Deutsche Welle szakértője. Andelko Subic arra mutat rá, hogy Horvátország rendkívüli mértékben függ a turizmustól. A gazdasági válság azonban érinti az országot a magas energia árak miatt. Plenkovic miniszterelnök ugyan azzal büszkélkedik, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott, de ezt csak azért mondhatja, mert a hiány kritériumot az Európai Unió és az Európai Központi Bank módosította a Covid járványra illetve az energiaválságra hivatkozva. Az elhúzódó ukrajnai háború miatt Horvátországnak is növelnie kell a katonai kiadásokat. Az euró ebből a szempontból előnyös hiszen az import nem drágul oly mértékben mintha Horvátországnak megmaradt volna a saját fizetőeszköze.

Illúziók nélkül

A görög pénzügyi válság megmutatta, hogy mennyire sérülékeny lehet egy szegény ország az eurozónán belül is.

Az alapvető probléma az, hogy Horvátországnak van egy világszínvonalú futball válogatottja Luka Modriccsal, de nincsenek ilyen gazdasági vállalkozásai – hangsúlyozza a Deutsche Welle szakértője, aki rámutat arra: sokan tartanak attól Horvátországban, hogy válság esetén olyan megszorító csomagokat kapnak majd a trojkától mint Görögország. A trojka: az IMF, az Európai Unió és az Európai Központi Bank drasztikus életszínvonal csökkentő intézkedésekkel állította helyre Görögország pénzügyi egyensúlyát. A kúra eredményes volt: Görögország már magához tért, de a görög társadalom jórésze még nem érte el a válság előtti életszínvonalat.

Ezért a horvátok jelentős része azért imádkozik, hogyha lesznek megszorítások , akkor azok ne az amúgyis gyengén működő egészségügyet, oktatást érintsék, és ne csökkenjen brutális mértékben a nyugdíjasok életszínvonala.

Szegények és gazdagok

A fő probléma az – hangsúlyozza a Deutsche Welle, hogy növekszik a szakadék az Európai Unió gazdag és szegény tagállamai között holott korábban felzárkózásról volt szó. Az euró nem segít ezen a problémán. Az uniós támogatásból Horvátország építhet új kórházakat és iskolákat, de az orvosok és tanárok fizetését a horvát államnak kell állnia.

Miből?

Sok horvát tanár már réges-régen kivándorolt, hogy Ausztriában vagy Németországban autóbusz sofőr legyen vagy építkezéseken dolgozzon, mert olyan nagy a jövedelemkülönbség a gazdag és szegény országok között az Európai Unióban. Ezen a problémán nem segít az euró bevezetése sem.

A fapadosok a nyertesei a pandémia utáni újrakezdésnek

A Covid vírus padlóra küldte az egész légiforgalmat, de a nyitás után fellendülés jött, amely még nem érte el a 2019-es szintet. Az újrakezdést leginkább a fapadosok tudták kihasználni, mert a gazdasági válságjelek miatt az utasok azt nézték: hogy lehet a legolcsóbban repülni?

A fapadosok részesedése az európai légiforgalomban utolérte a hagyományos repülő társaságokat – írja a párizsi üzleti lap, a Les Échos.

Hogy sikerült elérni ezt? Úgy ,hogy míg a hagyományos légitársaságok 2022- ben nem érték el a pandémia előtti eredményeket addig a sikeres fapadosok felül is múlták azt: Ryanair, Wizzair, Volotea. Az Eurocontrol szerint az európai légiforgalom összesen a
83%-át érte el a járvány előtti 2019-es szintnek a tavalyi évben. A fapadosok és a hagyományos légitársaságok részesedése egyharmad körül  volt 2022-ben: 32,4% jutott a régi nagy cégeknek, és 32,3% a fapadosoknak.

2019-ben 36-32-re vezettek még a hagyományos légiforgalmi társaságok. A maradék egyharmadot a belföldi járatok teszik ki 3%, illetve a charter járatok valamint a légi áruszállítás, amelynek megnőtt a jelentősége a pandémia idején.

Óriási ugrás 2022-ben

9,3 millió légijáratot regisztráltak Európában tavaly. Ez óriási ugrás a pandémia alatti állapotokhoz képest: +3,1 millió légijárat, de még nem érte el a 2019-es szintet.A fapadosok 85%-át érték el a 2019-es eredménynek, de a legsikeresebbek túlteljesítettek: Ryanair 109%, Wizzair 114%.

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt lassúbb volt a légiforgalom helyreállása Európában mint ahogy azt a nyitáskor remélték. Minthogy a háború elhúzódni látszik Ukrajnában, ezért még az idén sem éri el várhatóan a pandémia előtti szintet a légiforgalom Európában – jósolja az Eurocontrol, amely arra számít, hogy idén a 2019-es csúcs 93%-át teljesíti majd a légiforgalom, amely csak 2025-ben lesz képes arra, hogy meghaladja a pandémia előtti szintet.

Nő a Covid halálozás Kínában, de csak “normális mértékben”

Nyilatkozott a kínai járványt felügyelő országos egészségügyi hatóság egyik tagja az állami televíziónak. A társas oldalakon viszont arról számolnak be a kínaiak, hogy a kórházakat elárasztották a pandémia páciensei Sanghajban és sok más nagyvárosban. A járvány tetőzése a Holdújév idején várható.

“A járvány csúcs, melynek tanúi vagyunk Kínában, nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem szokatlan” – ezzel a nem túlságosan konkrét megállapítással szolgált a központi televízióban az országos járványügyi hatóság képviselője. Az Amerika Hangja pekingi tudósítója megkereste az egyik nagy kórház igazgatóhelyettesét, aki konkrétabb részleteket közölt. Tong doktor két nagy pekingi kórházban ellenőrzi a Covid vírus elleni küzdelmet, amely azt követően vált drámaivá, hogy a kormány felszámolta a zéró tolerancia politikáját.

“A fertőzöttek 3-4% jut el a súlyos vagy kritikus fázisba abban a két kórházban, melyet én felügyelek”

– mondja a kínai orvos. Őszintén bevallja, hogy a járvány méreteiről halvány fogalma sincs, de nem is lehet, mert a hatalom megszüntette a kötelező PCR tesztet. Kína egy időre le is állt a Covid adatszolgáltatással, ezt a WHO is kifogásolta.

Peking hétfőn 3 Covid halálozást jelentett, ez nem túlságosan sok a 20 milliós városban. A baj az, hogy a kínaiak szerint eddig összesen csak 5.253 ember veszítette életét a járványban az elmúlt három év során. Kevesen hiszik el, hogy az 1,4 milliárd lakosú országban, ahonnan a járvány elindult 2019 őszén csak ilyen kevesen haltak volna meg. Peking viszont azt állítja, hogy ez a zéró tolerancia politika eredménye.

A Reuters tudósítója bejutott a 25 milliós Sanghaj egyik nagy kórházába, ahol azt látta, hogy óriási a tömeg, amely Covid ellátásra várakozik. A kínaiak szorgosan tesznek fel erről képeket és videókat a társas oldalakra, de a szigorú cenzorok ezeket pillanatok alatt eltávolítják.

Az egyik ilyen videó például arról számolt be, hogy Hunan tartomány fővárosában, a 11 millió lakosú Csangsaban az egyes számú kórházban elutasítják a Covid pácienseket mondván, hogy a kórház megtelt.

Hivatalos adatok szerint ennek a kórháznak 1500 ágya van. A videóból az is kiderült, hogy sok orvosnak is Covid fertőzése van, de tovább dolgoznak, mert vészhelyzet áll fenn.

Más videók azt mutatják, hogy kilométeres sorok kígyóznak a krematóriumok előtt. A hatóságok közölték, hogy sok városban éjjel-nappal működnek a krematóriumok, de azt cáfolták, hogy tömegesen együtt hamvasztanák el a halottakat.

Sanghaj lakosságának 70%-a fertőzött

Ezt nyilatkozta a központi pártlapnak, a Zsenmin Zsipaonak az egyik sanghaji kórház igazgatóhelyettese.

“Ma 20-szor vagy 30-szor nagyobb a Covid fertőzöttség Sanghajban mint áprilisban és májusban volt” – mondta Csen Erzsen doktor. Áprilisban és májusban két hónapig le volt zárva Kína legnagyobb városa a járvány miatt. Ez visszavetette a gazdaságot, és komoly elégedetlenséget váltott ki, amely hozzájárult ahhoz, hogy a hatalom enyhített a zéró tolerancia politikán.

A Bloomberg tudósítója szerint naponta 25 ezer ember halhat bele a Covid járványba Kínában.

Tetőzés a Hold újév idején

Az előrejelzések szerint január 23-án érheti el a csúcsot a járvány Kínában, ahol ekkor már megkezdődik a legnagyobb hagyományos ünnep, a Holdújév, amikor körülbelül 500 millió kínai indul útnak egy hét alatt, hogy felkeresse rokonait szülőföldjén. A Covid miatt ezt az óriási mozgást erőteljesen korlátozta a hatalom az elmúlt időszakban. Minden bizonnyal most is erre lesz szükség hiszen nemcsak Sanghajban következhetett be, hogy a lakosság 70%-át elérte a Covid fertőzés.

Peking közben tiltakozik azellen, hogy polgárait PCR tesztnek vetik alá külföldön a repülőtereken és a kikötőkben.

Mai kérdés – Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

Miért nem tárgyal közvetlenül Moszkvával az USA Ukrajnáról?

0

Niall Ferguson brit történész, aki a CIA figyelmeztetései alapján megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen most azt a kérdést feszegeti, hogy miért nincsenek közvetlen tárgyalások Moszkvával  Ukrajnáról.

A Bloombergben közölt hosszas elmélkedésében azt fejtegeti, hogy az Egyesült Államok, ha nem vigyáz, akkor kirobbanthatja a harmadik világháborút Ukrajnában. A brit történész idézi Kissingert, aki ugyanerre a veszélyre figyelmeztetett. Az idén már 100 éves egykori amerikai külügyminiszter mindenképp fontosnak tartja, hogy Oroszországgal tárgyaljanak. Felidézte a bécsi békét amikor Napóleon legyőzése után a franciák is részt kaptak az európai rendezésben, amely épp emiatt tartósnak bizonyult.

Milyen hibát követ el az amerikai diplomácia az ukrajnai háborúban? A brit történész szerint azzal, hogy a korszerű digitális fegyvereket tömegesen exportálja az Egyesült Államok Ukrajnába kiválthatja azt a reakciót Putyinban, hogy ő meg beveti az atomfegyvert. Az oroszoknak ugyanis nincsen fejlett digitális fegyverzete, amely lehetővé tenné az ukrán hadsereg amerikai fegyverzetének ellensúlyozását. A nukleáris fegyver bevetése pedig beláthatatlan következményekkel járna. Épp ezért a brit szerző szerint azonnal meg kellene kezdeni az amerikai- orosz tárgyalást Ukrajnáról.

Miért hagyja az USA Ukrajnára a döntést?

Ez a legnagyobb hiba, melyet Ferguson és Kissinger szerint az Egyesült Államok jelenleg elkövet. Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is. Kissinger azt javasolja, hogy az USA-nak rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy lemondjon az orosz többségű területekről: Krím, Donyeck és Luhanszk kormányzóság.

Niall Ferguson a koreai háborúhoz hasonlítja a jelenlegi ukrajnai konfliktust. Az három évig tartott amíg a konfliktust kirobbantó Sztálin meg nem halt. Analógia alapján most Putyinnak kellene meghalnia ehhez.

Putyin a nagy vesztese az ukrajnai háborúnak, mert Oroszország teljesen Kína függvénye lett.

Kína sokkal keményebb dió

Az USA első számú stratégiai ellenfélnek Kínát jelölte meg, és ellene hidegháborús módszerekkel – főként szankciókkal harcol. Ezzel lassítani lehet Kína felzárkózását, de megakadályozni nem. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy Kínának jelenleg mintegy 970 milliárd dollár értékű amerikai államkötvény van a birtokában. Ennél több amerikai államkötvénnyel csak Japán rendelkezik. Ha Peking beveti ezt a pénzügyi fegyvert, akkor fennakadást okozhatna a globális pénzügyi rendszerben, de – igaz – végül ő járna rosszabbul. Ezért

a kínaiak a globalizáció folytatását forszírozzák.

Ha katonai konfliktusra kerülne sor, mondjuk Tajvan kapcsán Kína és az USA között, akkor felmerül a kérdés: az ukrajnai háborúban nyakig benne levő Egyesült Államok tudna-e vállalni egy újabb háborút ezúttal a Távol Keleten?

Az Ukrajnának nyújtott négy hónapos fegyverzeti támogatás szinte teljesen kimerítette az amerikai raktárakat.

Jelenleg az USA olyan helyzetben van mint a brit birodalom volt a harmincas években – állítja a brit történész, aki szerint Hitlert el kellett volna rettenteni a háborútól. Putyint most ugyanígy. Nyugati szempontból most jól alakul az ukrajnai háború – írja Niall Ferguson, de a brit történész óvja attól az Egyesült Államokat, hogy agresszíven lépjen fel Kína ellen, mert akkor Peking követhetné Japán példáját 1941-ben amikor megtámadta Pearl Harbourt. Az USA nem képes arra, hogy egyszerre három hadszíntéren fellépjen: Ukrajna, a Távol Kelet és a Közel Kelet (Irán miatt) meghaladja az USA erejét. Ezért mielőbb béketárgyalások kellenének Putyinnal Ukrajnáról nehogy kirobbanjon a harmadik világháború, amely mindenkinek elképzelhetetlenül nagy károkat okozna – írja a brit történész a Bloomberg portálon.

Roubini: a háború = infláció

Egyre több a háború a világban: van, amit fegyverrel vívnak, van, amit pénzzel. Mindegyik bajjal jár: nő a költségvetés hiánya, egyre drágább az államadósság finanszírozása és végül: elkerülhetetlen az infláció. Nouriel Roubini professzor, akit a Végzet közgazdászaként emlegetnek, emiatt stagflációt jósol a Project Syndicate oldalon.

Mindenütt gyorsan nőtt az infláció a tavalyi évben: a fejlett világban éppúgy mint a fejlődőben. A világ geopolitikai depresszióba zuhant: egyik oldalon ott áll a Nyugat, amely a fennálló  helyzetet védelmezi, a másik oldalon pedig azok az országok, melyek szeretnének változtatni a dolgok menetén: Kína, Oroszország, Irán, Pakisztán és Észak Korea. Ukrajna és Oroszország háborúja tovább folytatódik, és a NATO is belesodródhat. A Közel Kelet időzített bomba. Különösen Izrael és Irán között nagy a feszültség, melybe az Egyesült Államok is belesodródhat Izrael oldalán.

Ki lesz a domináns hatalom Ázsiában? Ez az USA és Kína közötti szembenállás alapja. A sok konfliktus miatt mindenki fegyverkezik. Mindez nagyon sokba kerül minden állam költségvetésének.

Nem olcsó a klímaváltozás elleni globális harc sem. A következő évtizedekben ez több tízezer milliárd dollárba kerülhet. Ki fogja ezt kifizetni? Ugyanez a kérdés merül fel a pandémia ügyében. Minden világjárvány hatalmas összegeket emészt fel. Közben zajlik a világgazdaság robotizálása, amely szintén igen drága folyamat. Végül pedig itt a társadalmi egyenlőtlenség kérdése: az egyre növekvő különbségek eltüntetése is óriási összegeket követel.

Mit tehetnek a kormányok, hogy a költségvetés hiánya ezek miatt a tényezők miatt ne emelkedjen az égig? Emelik az adókat. Csakhogy azok már sokhelyen így is magasak- elsősorban Európában. A magas jövedelmeket egyre nehezebb megadóztatni, mert a globalizáció miatt könnyebb azokat elrejteni az adóhivatal elől.

Azok az államok, melyek a saját valutájukban adósodtak el elsősorban inflációval próbálják megoldani a problémát. Emiatt rosszul járnak a hitelezők és a befektetők, de jól azok, akiknek hiteleik vannak. Mint például az államnak, amely így olcsón szabadulhat az adósságtól. Azok az országok, melyek külföldi valutában adósodtak el, közel kerülhetnek a fizetésképtelenséghez.

A nagy pénzügyi mérséklet kora lejárt – már nincsenek olcsó hitelek-, és beköszöntött a nagy stagflációs adósság válság – jósolja Nouriel Roubini, akinek kincstári pesszimizmusa a legutóbbi nagy pénzügyi válság idején beigazolódott.

Iráni drónok váltak főszereplővé az ukrán infrastruktúra elpusztításában

Ukrajnában az orosz agresszorok egyre gyakrabban kénytelenek drónokat használni a még működőképes infrastruktúra elleni támadásokhoz, mivel kifogynak a nagy pontosságú rakétákból – jegyzik meg az Institute for the Study of War elemzői.

December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az oroszok 23 drónt indítottak útnak. Többségükben különféle iráni sahedeket  irányítottak ukrajnai célpontokra. Az ukrán Légierő Parancsnokság szerint a légvédelemi erők ezeket a drónokat megsemmisítették.

Az ISW megjegyzi, hogy december közepe óta jelentősen megnőtt a különböző típusú iráni drónok használata, ami jelzi, hogy az orosz precíziós irányítású rakétakészletek valószínűleg kimerültek.

A nagyszámú iráni drónok bevetése két dolgot jelezhet: az orosz erők több iráni gyártmányú drónt halmoztak fel abban háromhetes – november 17-től december 7-ig – időszakban, amikor nem használtak iráni drónokat, vagy akár azt is, hogy Oroszország már megkapta a kért újabb adag drón szállítmányt  Irántól.

Az ISW főbb megállapításai december 30-án:

  • December 29-ről 30-ra virradó éjszaka az orosz csapatok iráni gyártmányú drónokkal támadták meg Kijevet.
  • Az orosz csapatok továbbra is ellentámadásokat hajtottak végre a Szvatove-Kreminna vonal mentén.
  • Az ukrán csapatok csapást mértek az orosz csapatok központi helyeire a luhanszki régióban.
  • Az orosz megszálló csapatok folytatták a támadó hadműveleteket Avdiyivka és Bahmut térségében, ahol az offenzív hadműveletek üteme lelassulhatott az előző napokhoz képest.
  • Egy orosz forrás arról számolt be, hogy a megszállók szárazföldi támadásokat hajtottak végre Zaporizzsja régióban.
  • Orosz és ukrán források továbbra is arról vitatkoztak, hogy Oroszországban bekövetkezik-e a mozgósítás második hulláma, és ha igen: mikor.
  • Az orosz tisztviselők továbbra is azt a politikát folytatják, hogy a megszállt területeket erőszakkal integrálják az Orosz Föderációba.

Orbán az egyetlen uniós vezető, akinek Putyin boldog újévet kívánt

Öl-e Putyin ölelése? Az orosz diktátor olyan mint Piszkos Fred, a kapitány. A kapitány barátságos ölelése sokak számára bizonyult végzetesnek.

Putyin egyébként a NATO tagállamok közül Magyarország és Törökország vezetőjének küldött újévi üdvözletet. Ők Putyin barátai. Az orosz elnök állítólag Orbán Viktort akarta kitüntetni a Barátság érdemrenddel, de a magyar miniszterelnök köszönte a megtiszteltetést, és maga helyett inkább hűséges janicsárját, Szijjártó Péter külügyminisztert küldte a kitüntetés átvételére. Így lett kisebb a blamázs. Mindenestre Orbán Viktor az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem járt Kijevben, hogy ott támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt az orosz agresszióval szemben. Sajtóértekezletén megerősítette: nem is szándékozik Kijevbe látogatni! Szijjártó Péter viszont az egyetlen olyan uniós külügyminiszter, aki Moszkvában járt azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát február 24- én.

Gáz van babám!

A magyar kormány a nagy orosz barátságot azzal indokolja, hogy így biztosít Magyarországnak olcsó orosz földgázt. Menetközben kiderült: Putyin ebben is hazudott, mert nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Csupán fizetési könnyítést ad: elég a téli szezon magas árait tavasszal kifizetni.

A gázársapka bevezetése után Putyin leállíthatja a földgáz szállítást az Európai Unióba.  A fenyegetés természetesen nem vonatkozik Putyin barátaira. Jelen pillanatban az Európai Unióban ez kizárólag Orbán Viktort jelenti. Gáz tehát lesz, ha drágán is – így lehet dekódolni Putyin újévi üzenetét.

Mit mondott a kínai elnök Putyinnak?

Kína mielőbb békét akar Ukrajnában! – ezt a kínai elnök már megmondta Medvegyevnek, aki korábban Putyin alteregója volt, és az orosz diktátor támogatásért küldte Pekingbe. Kapott is meg nem is: közös hadgyakorlatot tartott a kínai és az orosz flotta. Putyin most videó beszélgetésben meghívta Hszi Csin-pinget Moszkvába, ahol a kínai elnöktől azokat a chipeket várják, melyeket a nyugati szankciók miatt Oroszország nem kaphat meg. Emiatt máris nagy a chip hiány a hadiiparban éppúgy mint a stratégiai fontosságú olaj és gáziparban. Csakhogy Vang Ji külügyminiszter megállapodott Jake Sullivan-nel, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a szankciós listákon szerepelnek. Hszi Csin-ping ezért félreérthetetlenül jelezte:

Kínának sokkal fontosabb az amerikai kapcsolat mint Putyin.

Kína semmiképp sem akar úgy elszigetelődni mint Oroszország. Modus vivendit keres az Egyesült Államokkal, és ennek az az ára, hogy az orosz elnök csak lelkes nyilatkozatokat kap az együttműködésről, de chipeket nem.

Hszi Csin-ping a béke irányába taszigálja Putyint. Állítólag már Szamarkandban, amikor először találkoztak személyesen az ukrajnai háború kitörése óta, azt mondta a kínai elnök Putyinnak barátilag, hogy “Vologya, hagyd abba!”

A pénteki videókonferencián az is kiderült, hogy Pekingnek nem olyan sürgős a béke Ukrajnában mint Európának.

A kínai diplomácia ugyanis “a hegytetőről nézi a tigrisek harcát”.

Európa meggyengülése lehetőséget teremt a kínai export növelésére hiszen az Európai Uniónak már így is Kína a legfőbb kereskedelmi partnere. A hatalmas kínai piac pedig mágnesként vonzza az európaiakat, akik az USA kérésére sem kívánnak szakítani Kínával. Pekingnek az sem kerüli el a figyelmét, hogy bár Washingtonban Kínát jelölték meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét, de jelenleg az amerikai diplomáciát szinte teljes mértékben lefoglalja Ukrajna sorsa. Ez pedig olyan mocsár, amely dollár milliárdokat nyelhet el minden különösebb eredmény nélkül.

Az USA világhatalom ugyan, de ellenfélből neki is sok két olyan fajsúlyos nagyhatalom egyszerre mint Oroszország és Kína.

Erre különben a 99 éves Kissinger szinte naponta figyelmezteti az amerikai diplomácia irányítóit. Kissinger, aki ötven éve összehozta az amerikai- kínai megállapodást Csou Enlaj miniszterelnökkel együtt, mindenképp szeretné megőrizni a jó viszonyt Pekinggel. Ezért is sürgeti a békét Ukrajnában nehogy Putyin nehéz helyzetében túlságosan is függővé váljon Pekingtől, amely az orosz nyersanyag forrásokat és a fegyvergyártás eredményeit kihasználva túlságosan is erőssé válna, és le tudná rövidíteni azt az időt amíg Kína egyenrangúvá válik az Egyesült Államokkal.

Az EXXON és az extraprofit

A legnagyobb USA olajvállalat beperelte az Európai Uniót az extraprofitadó miatt. Az EXXON arra hivatkozott, hogy az Európai Uniónak nincs joga adó kivetésére, és az extraprofitadó különben is visszavetheti a beruházásokat az olaj szektorban pedig az energiaválság idején ez problematikus lehet. Az Európai Unió éppen az energiaválságra hivatkozva vetette ki az extraprofitadót.

Az Európai Unió Luxemburgban működő bíróságához fordult az Exxon Hollandiában és Németországban működő leányvállalata, hogy ne kelljen befizetnie az uniós extraprofitadót – írta meg elsőként a londoni Financial Times.

Mire hivatkoznak az amerikai olajóriás jogászai?

Arra, hogy csak államoknak van joguk ilyen adó kivetésére, az Európai Uniónak nincsen. A brüsszeli bizottság egyik szóvivője kijelentette, hogy az extraprofitadó teljes mértékben megfelel az uniós jogi szabályozásnak.

Nem kis pénzről van szó: az Exxon egyedül 2 milliárd dollárt fizethet be az uniós kasszába a jövő év folyamán – írja a Wall Street Journal. Az Exxon mindenfajta ilyen adó kivetéssel kapcsolatban azzal érvel, hogy az hátráltatja az új beruházásokat a szektorban. Az amerikai óriás szóvivője elismerte, hogy az energiaválság nagy gondot okoz az európai családoknak és a kormányoknak, de szerintük az extraprofitadó kontraproduktív. Az Exxon szóvivője emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek során az amerikai cég rengeteget költött európai olajfinomítóinak korszerűsítésére, és ez javára vált az európai gazdaságnak.

“Ez az extraprofitadó elveszi a befektetők kedvét az új beruházásoktól, ezért a jövőben Európának többet kell majd importálnia a világ más részeiről”

– hangoztatta az Exxon szóvivője. Rámutatott arra, hogy “Európa jelenleg versenyképességi válsággal küzd a magas energiaárak miatt, épp ezért a kormányoknak inkább támogatniuk kellene azokat az olajvállalatokat, melyek megbízható szolgáltatást nyújtanak.”

Mit jelent az extraprofit adó?

Ha az olaj és földgáz vállalat profitja 20%-kal meghaladja az elmúlt négy év átlagát, akkor az extraprofitnak számít az Európai Unióban.

Ebből a brüsszeli bizottság 25-27 milliárd dolláros bevétellel számol jövőre. Ebből a hatalmas összegből európai családokat és vállalkozásokat támogatnának.

A harmadik negyedévben az Exxon profitja 20 milliárd dollár volt, ez rekord. Már az előző negyedévi profit is rekord volt, mert a magas olaj- és földgázárak hatalmas bevételeket jelentettek.

Idén az amerikai óriás 58 milliárd dolláros profitra számít. Tavaly Európa részesedése 26% volt az Exxon bevételében, az amerikai kontinensé 49%. A cég érdeklődése Európa iránt fokozatosan csökken: az elmúlt négy évben érdekeltségeket adott el sok országban: Norvégiában, Nagy Britanniában, Olaszországban, Romániában és Németországban. A cég mindinkább az amerikai kontinensre koncentrál: Texasban és Új Mexikóban folynak nagyberuházások az USA-ban, Dél Amerikában pedig Brazília és Guyana a kiválasztott beruházási terület.

Az Exxon igazgatótanácsa azt tervezi, hogy 50 milliárd dollár értékben vásárol vissza részvényeket 2023-ban és 2024-ben – írja a Wall Street Journal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK