Budapest nemzetközi sportvárossá vált, olyan hellyé, amely a jövőben is örömmel áll a világ sportolóinak rendelkezésére – fogalmazott a miniszterelnök
Orbán Viktor vasárnap délután az Országházban fogadta Thomas Bachot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, aki a cselgáncs világbajnokság eseményeire érkezett Budapestre – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
Orbán Viktor megerősítette, hogy Magyarország elkötelezettsége és támogatása töretlen az olimpiai mozgalom iránt. Budapest nemzetközi sportvárossá vált, olyan hellyé, amely a jövőben is örömmel áll a világ sportolóinak rendelkezésére – fogalmazott a miniszterelnök. Ennek megfelelően Magyarország készen áll és pályázni fog további világszintű sportesemények megszervezésére – ismertette a megbeszélésen elhangzottakat a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár.
Tegnap a FüHü is megemlékezett az Aranycsapat húsz évvel ezelőtt elhunyt legendás balszélsőjéről, a kiismerhetetlen cseleiről Rongylábúnak becézett Czibor Zoltánról. Megírtuk azt is, hogy miután Czibor 1956-ban disszidált, a kor szocialista szelleméből következett, hogy idehaza a nevét sem lehetett leírni.
Nem ő az egyetlen, aki disszidált, és akit ezért a hivatalos Magyarország megpróbált kitörölni a magyar futball történetéből.
Hasonlóképpen járt az Aranycsapat talán legjobb, de mindenképpen legismertebb játékosa, Puskás Ferenc is.
Puskást mindenki szerette, még a szűk ötvenes években is elismerték különleges képességeit, tudását. Bejáratos volt a nagyfőnökökhöz, ha valamelyik csapattársa bajba került, ő mindent el tudott intézni.
1956-ban, több csapattársával együtt nem jött haza, Spanyolországban telepedett le. A Real Madridban, több mint tizenöt kilónyi túlsúlya miatt, először nem akarták alkalmazni, ám ő néhány hét alatt ledobta magáról a fölösleget, és azt követően tíz éven át focizott a királyi gárdában.
Hatszor volt spanyol bajnok, kétszer gólkirály, és a világ talán legpatinásabb klubjánál minden idők legjobb játékosának választották.
A szocializmus diszkrét bája: miközben a legismertebb magyar, az egykori Száguldó Őrnagy, a nagyvilágban sikert sikerre halmozott, idehaza még a nevét sem lehetett leírni. Amikor a Real Madrid egy barátságos meccsen a Vasas ellen futballozott, a spanyolok, legalábbis a magyar újságok összeállításai szerint, mindössze tíz emberrel léptek a pályára – a Puskás nevű, tízes számú mezt viselő játékost ugyanis, valamiért elfelejtették megemlíteni az akkori magyar lapokban.
1961-ben szüleimet sikerült végre sikerült rávennem, hogy vegyék meg nekem a Real Madridot. Ma már nem divat a srácok körében gombfocizni, sőt, úgy gondolom, a legtöbben azt sem tudják, mi fán terem ez a játék, ám a hatvanas években – különösen az első felében – a gombfocizás még nagyon népszerű elfoglaltságnak számított. Amikor rossz idő volt, és nem a Klauzál téren fociztunk a barátaimmal, akkor gombfoci bajnokságokat rendeztünk – gólokkal, kiállításokkal, izgalmakkal, veszekedésekkel.
Mint a többi fiúnak, nekem is számos csapatom volt.
Jó szívvel emlékszem vissza a valamikori MTK-ra – Szimcsákkal a balszélen, Lanczkor állt a kapuban, a jobbhátvédet Palicskónak, a bal bekket Lantosnak hívták. A középcsatár Kuti, valamint a jobbösszekötő Bödör is igen ismert játékosnak számított. Nem is szólva persze Sándor Csikarról, akiről ma egy jó nevű, válogatottakat is adó futballakadémiát neveztek el.
Az általam vezényelt „istállóba” tartozott az FTC is. Itt játszott a többi között Dékány Doktor, Vilezsál Oszkár, Dalnoki Puhavagyjenő, és az idővel állatorvossá, majd kisgazda képviselővé avanzsált Dr. Fenyvesi Máté is. És megvolt persze a brazil válogatott is, a két Santossal, Didivel, Vavával és Pelével súlyosbítva, valamint Kádár János kedvenc együttese, a Vasas, a Bundzsák, Kékesi, Raduly és más jelesek által fémjelezett alakulat.
Ebbe az istállóba szerettem volna megvásárolni a Real Madridot. A magyar csapatok mellett ugyanis ők voltak a kedvenceim.
Szüleim, akik máskülönben viszonylagos szimpátiával kezelték gombfociőrületemet, valamiért nem rajongtak különösebben az ötletért.
Direktben nem beszéltek le róla, ám nem is nagyon erőltették, hogy megvásároljam a csapatot. Egyszer azután már nem lehetett tovább halogatni, szeretett felmenőim minden ésszerű kifogásból kifogytak, így magamhoz vettem a tőlük kapott pénzt, és lerongyoltam a sarokra, a trafikba. (A fiatalabbak kedvéért: a trafik egy olyan bolt volt, amelyben elsősorban dohányárukat lehetett vásárolni. Meg persze minden mást, amit a trafikos fontosnak tartott.).
A trafikos régi ismerősként fogadott, gombfocimániám miatt törzsvásárlónak számítottam. Azt megelőzően már vagy tízszer megnéztem a Realt, kézbe fogtam és csodálattal bámultam a „fiúkat” szimbolizáló gombokat. Ezúttal azonban nem egyszerű érdeklődőként vettem részt a kiskereskedelmi folyamatban, hanem végfelhasználóként, azaz vevőként.
Nem ragoznám tovább a Real Madrid megvásárlását: hamar túlestünk az üzleten. Mindegyik játékost ismertem természetesen, az újságok jóvoltából kívülről fújtam a csapat összeállítását.
Egyedül a Marsall nevű gombot nem tudtam hová tenni.
Illetve tudtam, merthogy a többinek mind meg volt a helyük: az isteni Di Stefano volt a középcsatár, a balszélen egy Gento nevű fiatalember száguldozott, kizárásos alapon közéjük kellett elhelyeznem a titokzatos Marsall nevű játékost. Akinek, ráadásul, még a fotója is ismerősnek tűnt. A szüleim ugyanis, bár nem verték nagydobra, néhány 1956 előtti magyar sportújságot megőriztek – ott láthattam régebben a Marsall nevű balösszekötőt.
Kérdeztem a trafikost, hogy kerül ide ez a futballista, ám ő diszkréten odasúgta: most mások is vannak a boltban, majd ha a többi vevő elment, elmondja. És valóban, amikor az ismeretlen vásárlók becsukták maguk mögött az ajtót, s végre egyedül maradtunk, beszédesebbnek bizonyult. Közölte velem, hogy
a Marsall nevű játékos valójában Puskás Ferenc, aki a Real Madrid egyik legnagyobb sztárja.
De, tette hozzá, miután disszidált, s hivatalosan hazaárulónak tekintik, Magyarországon nem létezik – a nevét nem szabad sem leírni, sem kimondani. Meg is kért, ne mondjam el senkinek, hogy a csapatomban Marsall néven Puskás játszik. Majd valamivel engedékenyebben hozzátette: ha mégis eldicsekednék vele a barátaimnak, azt semmiképpen se áruljam el, hogy tőle tudom.
Ez volt az én nagy találkozásom Puskással, akit a csapatomban Marsallnak hívtak. A Real Madrid egyébként valóban jó befektetésnek bizonyult. Sikert sikerre halmoztak a fiúk, szinte számolatlanul rúgták a gólokat mindenkinek – ki tudja miért, egyedül az MTK-t nem tudták soha legyőzni.
Ma húsz éve, 1997. szeptember 1-én halt meg Czibor Zoltán olimpiai bajnok labdarúgó, az Aranycsapat legendás balszélsője.
1929. augusztus 23-án született Kaposváron. Apja vasutas volt, a család később Komáromba költözött, ahol két bátyjával a harmadosztályú MÁV Komáromi AC-ben rúgta a labdát, de mellette mozdonyvezetőként dolgozott. 1948-ban egy győri mérkőzésen figyelt fel rá Mézes Sándor, az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, és tíz nap múlva már ifjúsági válogatott volt. 1948 őszén a Ferencvároshoz (a következő évtől már ÉDOSZ) került, ahol összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végére bajnok, a következő évben ezüstérmes lett a zöld-fehér csapattal, amelyben 70 bajnoki mérkőzésen 33 gólt szerzett
A kommunista rendszer a sportéletet is központosította, megkezdődött a sportegyesületek átszervezése.
A néphadsereg „kirakatklubja” a Budapesti Honvéd névre átkeresztelt Kispesti AC lett, amelyet a legkiválóbb játékosokkal erősítettek meg. Katonai behívóval került a Fradiból a Honvédhoz Budai és Kocsis is. Czibor azonban inkább a munkásosztály csapatának számító Csepeli Vasashoz igazolt, ahol két évet játszott. Ám ekkor ő is megkapta a katonai behívót, s hiába kísérelte meg, hogy az akkor Bástya néven szereplő (az ÁVH csapatának számító) MTK-ba igazoljon, hatalmi szóval a Honvédhoz került. A Bolond becenéven emlegetett Czibor Kispesten 80 bajnoki mérkőzésen 58 gólt ért el, két bajnoki aranyat és egy ezüstöt szerzett, 1955-ben 20 góljával – holtversenyben Machos Ferenccel – gólkirály lett.
A válogatottban 1949. május 8-án az Ausztria elleni 6-1-es győzelemmel mutatkozott be. Az 1950 és 1954 között veretlen Aranycsapat tagjaként 1952-ben olimpiai bajnok lett, rá egy évre megnyerte az Európa Kupát.
Szerepelt az évszázad mérkőzésén Londonban, ahol a magyar válogatott 6-3-ra győzte le a hazai pályán addig veretlen angolokat,
és ott volt a rendkívüli csalódást okozó 1954-es világbajnokságon is, amikor a válogatott a berni döntőben vereséget szenvedett a Német Szövetségi Köztársaságtól. A címeres mezt 1956. október 14-én, az Ausztria ellen 2-0-ra végződött mérkőzésen húzta fel utoljára. Az Aranycsapat balszélsőjeként 43 mérkőzésen 17 gólt szerzett, és csak háromszor hagyta el vesztesen a pályát.
A zseniális és öntörvényű Czibor minden idők legnagyobb magyar balszélsője volt. Rendkívül gyors és gólveszélyes játékosként gyakran változtatta helyét a pályán, jobb lábával is kitűnően vezette a labdát, ami igencsak összezavarta az ellenfél védelmét. A kiismerhetetlen és ördöngös cselei miatt a pályán Rongylábúnak nevezett szélső az 1954-es svájci világbajnokság után összeállított álomválogatottba is bekerült (öt másik magyar játékos mellett).
Ő volt az Aranycsapat egyetlen tagja, aki az 1956-os forradalom idején felvette a kapcsolatot a fegyveres ellenállókkal, s egyértelmű volt, hogy amikor novemberben a Honvéd BEK-mérkőzésre készülő keretével Bécsbe utazott, már nem fog hazatérni. A dél-amerikai illegális turné után az AS Romához akart szerződni, de mivel akkoriban Olaszországba nem igazolhatott külföldi játékos, és érvénybe lépett a FIFA eltiltása is, ez kútba esett.
Kubala László segítségével
1958-tól az FC Barcelona játékosa lett, ahol Kocsissal is együtt játszhatott,
akkoriban itt szerepelt Európa talán legjobb csatársora: Kubala, Kocsis, Evaristo, Luis Suarez, Czibor. A katalánokkal 1959-ben és 1960-ban spanyol bajnok, 1959-ben kupagyőztes, 1958-ban és 1960-ban Vásárvárosok Kupája-győztes is lett. 1961-ben bejutottak a BEK-döntőbe, amelyet 3-2-re vesztettek el az Eusebióval felálló Benfica ellen. A két katalán gólt Kocsis és Czibor szerezte, utóbbi egészen káprázatos bombával. Minderről a hazai közönség semmit sem tudhatott, Czibor (és az Aranycsapat többi nyugatra távozott tagjának) nevét sem leírni, sem kiejteni nem lehetett. 1961-től egy évet játszott az Espanol csapatában, rövid időre egy svájci csapatnál játékos-edző volt, 1962-ben egyetlen mérkőzés erejéig az Austria Wienben szerepelt, és egy kanadai meccsen is pályára lépett, amikor élménybeszámolón járt a kinn élő magyaroknál.
Visszavonulása után Kék Duna néven kávézót nyitott Barcelonában, amelyet fiával vezetett. 1990-ben hazatelepült, Komáromban megalakította anyaegyesülete jogutódját, a Komáromi Football Clubot, amelynek elnöke volt. Focisulit szervezett a gyerekeknek, részt vett az Aranycsapat összejövetelein. 1997. szeptember elsején gyógyíthatatlan betegség következtében hunyt el.
A nagyszerű labdarúgóról több könyvet írtak, 2014-ben mutatták be a Magyarok a Barcáért dokumentumfilmet. Czibor ars poeticáját így foglalta össze: „Nem magamnak futballoztam, hanem a magyar közönségnek, a magyar népnek. Hogy a mi zászlónk menjen följebb, mint a másiké, tisztelve ugyanakkor a másodikat és a harmadikat is.”
Azon vesztek össze, ki legyen a levezető elnök. Végül Bienerth Gusztávot elsöprő többséggel hívták vissza a posztjáról.
Az úszók rendkívüli közgyűlése Bienerth Gusztáv megnyitóbeszédével kezdődött. Azzal kezdte:
„Ne kerteljünk, ez a közgyűlés rólam szól”
Többek között azt mondta: ő arra kapott megbízást, hogy rendbe tegye a szövetség ügyeit, mivel „gazdálkodási kupleráj” volt. Azt is mondta, hogy bizalmi szavazást kér maga ellen.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Ezután bejelentette, hogy ő maga lesz a levezető elnök. Darnyi Tamás viszont ezt ellenezte, mondván, Bienerth érintett, ő azonban azt közölte, hogy
nem hajlandó átadni a posztot.
Ezután viszont több hozzászóló és közbekiabáló is azt mondta: az alapszabály alapján szavazni kellene a levezető elnökről. Bienerth erre nem volt hajlandó – a hozzászólók szerint alapszabály-ellenesen. Arra a kérésre, hogy aki szavazni szeretne a levezető elnök személyéről, álljon fel, a terem nagy többsége felállt.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Bienerth megjegyzése, hogy „az első napirendi pont az lesz, amit én mondtam” – kisebb derültséget váltott ki. Bienerth ezután azt mondta: ha a bizalmi szavazáson nem kap bizalmat, akkor a levezető elnöki tisztségét is feladja. Ezután viszont a közgyűlés sok résztvevője
felállt és hátat fordított az elnöknek,
majd hosszasan tapsolt.
Bienerth ezután azt mondta: bejelentést szeretne tenni, de ehhez azt kéri, nézzenek vele szembe. Ekkor végre elfogadta, hogy javaslat alapján válasszák meg a levezető elnök személyét. Darnyi Tamás javaslatára Sándor Elek lett a levezető elnök. Ezután végül megválasztották a jegyzőkönyv-vezetőt, a -hitelesítőt és a szavazatszámláló bizottságot is.
Közben egy újabb elnökségi tag jelentette be lemondását, Bienerth pedig azt mondta, szerepelni fog a napirendipont-javaslatok között az, amelyik a visszahívásáról szól.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A napirend megszavazása után az első pont az elnök visszahívásáról szóló volt, nyílt szavazással.
Bienerth Gusztávot elsöprő többséggel visszahívták a posztjáról.
141-en szavaztak a javaslat mellett, ketten ellene, 10-en pedig tartózkodtak.
Új elnököt viszont egyelőre nem lehet választani, a közgyűlés úgy döntött, hogy erről és az új elnökségi tagokról a szeptember 24-ei közgyűlésen szavaznak majd.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Bienerth Gusztáv a döntés után azt mondta: „A végsőkig
bíztam abban, hogy folytathatom a megkezdett munkát,
és bár nem értek egyet vele, természetesen elfogadom a döntést”. Szerinte nincs oka szégyenkezni, és példátlan sikeres időszakon van túl a szövetség.
Bienerth január óta volt az úszószövetség elnöke, Gyárfás Tamást váltotta.
Krosszmotoros edzés közben súlyosan összetörte magát Valentino Rossi, a MotoGP kilencszeres győztese.
A gyorsasági motoros-világbajnokság kilencszeres győztesének jobb lábában a combcsontja és a szárkapocscsontja törött el a bukás során – tudatta csapata, a Yamaha.
A MotoGP-ben szereplő japán csapat közleménye szerint a legendás olasz versenyző csütörtökön tréningezett, amikor nagyot bukott. A sportolót azonnal az urbinói kórházba vitték, és a lehető leghamarabb megműtik.
„Azt mondta, hogy nagyon fáj a lába, egyáltalán nem optimista”
– nyilatkozta a 38 éves motoros édesapja az olasz ANSA hírügynökségnek. Rossi jelenleg a negyedik helyen áll a világbajnoki pontversenyben, 26 ponttal lemaradva éllovas honfitársától, Andrea Doviziosótól.
Világbajnoki selejtező mérkőzésen a magyar labdarugó válogatott elég simán megverte a lett tizenegyet. Ezzel együtt a magyar csapatnak csak elméleti esélyei vannak arra, hogy kijusson az oroszországi világbajnokságra.
A két nagy rivális, Svájc és Portugália szintén győzött. Következik vasárnap a portugálok elleni meccs, ugyancsak Budapesten. Szakértők szerint inkább pszichológiai (jótékony) hatása volt a mai esti győzelemnek, az Andorra elleni katasztrófa után.
A párt az Orbán Viktor által alapított Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt perelte be, amely évek óta a legtöbb közpénzt kapja TAO-támogatás keretében.
A DK közleménye szerint több, mint egy éve pereskedtek, hogy megtudják, „mire költi Orbán és Mészáros klubja az adóforintokat”.
A Székesfehérvári Törvényszék hozott első fokon döntést, amely két időszakra vonatkozik: 2011 júliusától 2012 decemberéig, valamint 2015 novemberétől 2017 februárjáig. A kettő közötti időszakról a Fővárosi Ítélőtábla már másodfokú döntést is hozott. A bíróság most is azt mondta ki:
mivel az állam egy bevételi forrásáról mondott le, a TAO „közvetett állami támogatás”, tehát közpénz.
A DK a közlemény szerint „felszólítja Orbán Viktort, hogy ne titkolózzon és ne bújjon az ügyvédei mögé, hanem teljesítse a bírósági döntést”.
A párt több más adatkikérési pert is folytat futballklubok ellen.
Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerdán lemondott a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) általános alelnöki posztjáról.
Szabó Tündét a szervezet 2015. május 22-i rendkívüli közgyűlésén választották a MÚSZ vezetőségébe, ám azt állami vezetői megbízatása óta szüneteltetette.
Az államtitkár a lemondásával szeretne a rendkívüli tisztújítás előtt álló MÚSZ-nak „lehetőséget adni, hogy aktívan tudják képviselni a sportágat”.
Szabó Tünde köszönetet mondott a MÚSZ mindenkori vezetőségének, a szakembereknek, a háttérben álló támogatóknak, és az állami sportirányítás vezetőjeként munkájával továbbra is segíti az úszósport fejlődését, sikereinek elérését.
A szervezet pénteken tartja rendkívüli tisztújító közgyűlését, amelyre azért kerül sor, mert korábban az elnökség működésképtelenné vált, mivel több tagja is lemondott.
Térdszalagszakadás miatt az egész szezont ki kell hagynia a címvédő New England Patriots egyik legfontosabb játékosának. A Kansas City Chiefs első számú futóját vesztette el. Egymás után jönnek a sérülések, pedig még az előszezon sem ért véget az NFL-ben.
Sokan bírálják az előszezont, mondván, mindig megsérül valaki a sztárok közül. Ugyanakkor erre a négy meccsre szükség van: egyrészt azért, hogy valamennyire az amúgy ilyenkor keveset játszó kezdőjátékosok formába lendüljenek, másrészt pedig azért, hogy a csapatok el tudják dönteni, kik kerülnek be végül az 53 fős keretekbe.
Julian Edelman Forrás: Wikimedia Commons
Természetesen
idén sem ért véget az előszezon súlyos sérülések nélkül.
Az előző Super Bowl győztese, a New England Patriots a csapat egyik legfontosabb játékosát, az elkapó Julian Edelmant veszítette el, egész szezonra. Jobb térdében ugyanis elszakadt az első keresztszalag.
A 32 éves elkapó volt eddig Tom Brady irányító legmegbízhatóbb célpontja, a februári Super Bowlon például egészen hihetetlen elkapást mutatott be:
Edelman felé az elmúlt négy szezonban átlagban mindig legalább 9 passz ment meccsenként. Idén hosszabbították meg a szerződését két évvel. A statisztikák azt mutatják, hogy ha ő nincs a pályán, akkor
Brady is sokkal gyengébb teljesítményt nyújt:
Julian Edelman has been key for Tom Brady since entering the NFL in 2009. With him, Brady's TD-INT ratio is 4.9. It falls to 1.7 without him pic.twitter.com/HbgYxJ7EVI
Nagyon fontos játékost veszített a Kansas City Chiefs is: az első számú futót, Spencer Ware-t. Neki is a jobb térde sérült meg, a hátsó keresztszalagja szakadt el. Az ESPN szerint neki is ki kell hagynia az egész szezont.
A támadójátékban elsősorban
a futásokra építő Chiefsnél komoly veszteség az ő sérülése.
Tavaly lett első számú futó, és 214 próbálkozásból 921 yardot hozott össze, jónak mondható, 4,3 yardos átlaggal. Emellett passzokkal is lehet keresni, tavaly 33-at kapott el 447 yardért.
Elvesztett egy kezdőjátékost a Chicago Bears is, az elkapó Cameron Meredithet – neki a bal térdében szakadt el az első keresztszalagja. A sérülés egyébként
annyira brutálisan nézett ki, hogy a tévéközvetítésben meg sem ismételték.
A Bearsnek ugyan idén sem voltak komoly esélyei a rájátszásra, de ezek Meredith kiesésével most tovább csökkentek.
Valamivel szerencsésebb volt a Dallas Cowboys linebackere, Anthony Hitchens. Neki várhatóan „csak” nyolc hetet kell kihagynia, szintén térdsérülés miatt. Az viszont gondot jelent a csapatnál, hogy pont ebben a pozícióban alig van minőségi játékosuk.
Könnyen lehet, hogy az a Jaylon Smith lesz a kezdő, aki az egyetemen óriási sztárnak számított, azonban olyan súlyosan megsérült, hogy
az is kérdéses volt, hogy pályára lép-e még valaha.
A Cowboys tavaly nagy kockázatot vállalt a draftolásával, hiszen tudták, hogy első évében még edzeni sem tud a sérülése miatt – most kiderülhet, megérte-e a kockázat.
És ezek csak a legutóbbi meccsek sérülései. Korábban elvesztett már egy kezdőt, a baloldali tackle George Fantet a Seattle Seahawks is, szintén térdszalagszakadás miatt. Pedig tőle sokat vártak a csapatnál a mostani, második NFL-évében. Más sérültekről pedig itt írtunk korábban.
Ezzel az Oakland Raiders irányítójának, Derek Carrnak az ötéves, 125 millió dolláros szerződését múlja felül.
A Patriots nem csak sérülés miatt vesztett el egy játékost: a defensive end Kony Ealyt a csapat küldte el. Pedig ő nemrég került csere útján ide, abban bíztak, hogy a volt Carolina Panthers-játékos pótolhatja a visszavonult Rob Ninkovichot. De hiába játszott korábban remekül például a tavalyi Super Bowlon, a Patriotsnál nem tudott beilleszkedni a rendszerbe.
Mindenesetre nem maradt csapat nélkül: a New York Jets már le is csapott rá. Érdekesség, hogy a csapat egyik sztárja, Sheldon Richardson, Ealy unokatestvére.
Végül azt is meg kell említeni, hogy 14 éves karrier után bejelentette visszavonulását az elkapó Anquan Boldin. Ő tavaly még Detroitban játszott, idén viszont a Buffalo Billshez írt alá. Két hét után azonban úgy döntött, elég volt.
Nem lesz szeptember 1-én még új vezetője a Magyar Úszó Szövetségnek, értesült a Független Hírügynökség.
A tét ugye az volt, hogy Bienerth Gusztávnak, a januárban Gyárfás Tamást váltó elnöknek mennie kell-e, vagy sem.
Az eredeti terv az volt, hogy a közgyűlésen visszahívják Bienerthet és megválasztják az új elnököt is.
Már persze, ha hinni lehet azoknak a híreknek, hogy az úszótársadalomnak elege lett az új elnökből. Ezt a feltevést igazolta vissza, hogy az elnökség tagjai sorra mondtak le mandátumukról, a végén már csak hárman maradtak a grémiumban, amely így működésképtelenné vált. Vagyis mindenképpen újjá kell választani a testületet, de nem szeptember 1-én.
Híreink szerint ekkor csak a visszahívás történhet meg, amellyel szemben az elnök még erőteljes küzdelemben van. Olyannyira, hogy azt a háborút, amelyet Gyárfással szemben vívott lezárta és most már kifejezetten pozitív nyilatkozatokat ad elődjéről. Ezért is maradt el a nyílt vita; miután Bienerth az Origónak nyilatkozva kifejtette:
semmilyen visszaélést nem igazoltak vissza a vizsgálatok, legalább is Gyárfással szemben,
ezért ő úgy gondolja, hogy a FINA és a LEN vezetőségi tagja nagyon fontos szereplője a magyar úszósportnak.
Az elnökválasztás, a visszahívás esetén egy hónap múlva lesz, mert azt állítják: csak is így lesz törvényes. Az indulók között változatlanul Wladár Sándor tűnik a legesélyesebbnek, főként azok után, hogy sem Hargitay András, sem pedig Fürjes Balázs nem jelölteti magát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
A szocializmus diszkrét bája: miközben a legismertebb magyar, az egykori Száguldó Őrnagy, a nagyvilágban sikert sikerre halmozott, idehaza még a nevét sem lehetett leírni. Amikor a Real Madrid egy barátságos meccsen a Vasas ellen futballozott, a spanyolok, legalábbis a magyar újságok összeállításai szerint, mindössze tíz emberrel léptek a pályára – a Puskás nevű, tízes számú mezt viselő játékost ugyanis, valamiért elfelejtették megemlíteni az akkori magyar lapokban.
1929. augusztus 23-án született Kaposváron. Apja vasutas volt, a család később Komáromba költözött, ahol két bátyjával a harmadosztályú MÁV Komáromi AC-ben rúgta a labdát, de mellette mozdonyvezetőként dolgozott. 1948-ban egy győri mérkőzésen figyelt fel rá Mézes Sándor, az ifjúsági válogatott szövetségi kapitánya, és tíz nap múlva már ifjúsági válogatott volt. 1948 őszén a Ferencvároshoz (a következő évtől már ÉDOSZ) került, ahol összeállt a legendás Budai-Kocsis-Deák-Mészáros-Czibor támadósor. A szezon végére bajnok, a következő évben ezüstérmes lett a zöld-fehér csapattal, amelyben 70 bajnoki mérkőzésen 33 gólt szerzett
