A háromszoros olimpiai bajnok címét megvédve győzött a 400 méter vegyes szerdai döntőjében.
Bernek Péter címvédőként ezüstérmes lett 400 méter gyorson.
A Reuters által megszerzett belső iratok szerint az utóbbi évtizedek leghidegebb téli olimpiájára van kilátás. A fedetlen stadionba a február 9-i nyitó- és a február 25-ei záróünnepségre is 35 ezer nézőt várnak, akiknek azonban
A feljegyzett eddigi leghidegebb időjárás 1994-ben volt Lillehammerben, ahol mínusz 11 fokot mértek.
A dél-koreai házigazdák pénzt és időt akartak megtakarítani azzal, hogy tető nélkül építették fel 58 millió dollárból az arénát. Most többek között azzal készülnek, hogy forró csomagokat és pokrócokat osztogatnak majd a lelátókon, felgyorsítják az ellenőrzést a kapuknál, nagy szélfogókat telepítenek a stadion köré, és az ünnepségek előtti felvezető műsorokba bevonják a közönséget is.
A szervezőknek emellett az oroszok kizárása, az észak-koreai feszültség és a kevés eladott jegy is gondot okoz.
Tegnap Thomas Bach, a NOB-elnöke bejelentette, hogy a doppingbotrányban érintett orosz sportolókkal együtt kizárják az Orosz Olimpiai Bizottság (OKR) a dél-koreai seregszemléről. Továbbá a NOB egyben felfüggesztette az OKR-t vezető Alekszandr Zsukov NOB-tagságát, valamint minden ötkarikás eseményről kitiltotta Vutalij Mutko volt orosz sportminisztert, a futballszövetség jelenlegi elnökét, a jövő évi világbajnokság főszervezőjét.
Azóta 22 orosz atléta fordult nyilvános panasszal a NOB-hoz és követelik a döntés visszavonását. Jelena Iszinbajeva kétszeres olimpiai rúdugró bajnok elnöke szavai szerint Oroszország nélkül „béna” lesz a téli olimpia. Habár a NOB döntése nem volt váratlan, ő mégis abban bízott, hogy a „tiszta” sportolóknak megengedik a saját zászló alatti szereplést. Ugyanis a Bizottság engedélyezte, hogy a doppingbotrányban nem érintett orosz sportolók az olimpiai zászló alatt indulhatnak.
Az orosz politikusok szintén meglovagolták a témát, és „ártatlan sportolók jogtalan megbüntetéséről beszélnek”.
– jelentette ki Mihail Gyegtyarjov orosz politikus, aki az ukrajnai beavatkozás miatt Oroszország ellen bevezetett gazdasági büntetőintézkedésekhez hasonlította a NOB ítéletét. Ugyanakkor mások nem tartják elfogadhatónak, hogy a versenyzőik nem orosz színekben vegyenek részt a játékokon. Köztük van Vlagyimir Putyin orosz elnök is, aki „megalázónak” nevezte azt a lehetőséget, hogy a sportolóiknak az olimpiai lobogók alatt kellene indulniuk.
Pavel Kolobkov orosz sportminiszter egyelőre még óvatosan bírálta a nemzetközi sportszerveztet, és részletes tájékoztatást csak azután ígért, hogy megkapta a hivatalos dokumentumokat.
A NOB ítéletének hátterében a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság jelentése áll, mely az oroszok államilag támogatott, rendszerszintű doppingolását tárta fel.
Orosz sportolók semlegesként, olimpiai zászló alatt indulhatnak Phjongcshangban a februári téli játékokon – döntött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága.
A határozatról kedden este sajtótájékoztatón számolt be az ötkarikás testület, melyen Thomas Bach NOB-elnök bejelentette az Orosz Olimpiai Bizottság (OKR) kizárását a dél-koreai seregszemléről. A NOB egyben felfüggesztette az OKR-t vezető Alekszandr Zsukov NOB-tagságát, továbbá minden ötkarikás eseményről kitiltotta Vutalij Mutko volt orosz sportminisztert, a futballszövetség jelenlegi elnökét, a jövő évi világbajnokság főszervezőjét.
Az ítélet hátterében a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság jelentése áll, mely az oroszok államilag támogatott, rendszerszintű doppingolását tárta fel.
Mint ismeretes, a 2017-es vizes világbajnokságot, teljes nevén az úszó-, műugró-, műúszó-, nyílt vízi úszó- és vízilabda-világbajnokságot, a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) szervezésében Budapesten és Balatonfüreden rendezték július 14. és 30. között
A rajt-cél győzelmet arató Bottas mögött csapattársa, a brit Lewis Hamilton végzett a második helyen, aki negyedik világbajnoki címét már korábban megszerezte.
A dobogó alsó fokára a szintén négyszeres vb-győztes Sebastian Vettel, a Ferrari német pilótája állhatott fel.
Tizenhárom év és öt hónapra, vagyis több, mint duplájára növelte a szándékos emberölésért elítélt Oscar Pistorius paralimpiai bajnok futó büntetését a dél-afrikai legfelsőbb fellebbviteli bíróság pénteken. A testület azután döntött így, hogy az ügyészség
„megdöbbentően elnézőnek”
minősítette az ügyében korábban született hatévi börtönbüntetést.
Pistorius tavaly júliusban kezdte meg büntetésének letöltését, miután bűnösnek találták barátnője, Reeva Steenkamp meggyilkolásában 2013. február 14-én, Valentin napján. Az ügy a figyelem központjába került világszerte.
Az ügyészség érvelése szerint nem lehetett volna enyhítő körülményként figyelembe venni Pistorius rokkantságát és azt, hogy az atléta a tárgyalás egész ideje alatt sírt. Az ügyészség szerint nem mutatott őszinte megbánást, s inkább magát sajnálta. A sportoló továbbra is azt állította, hogy barátnőjét behatolónak vélte, ezért lőtt rá a lakás fürdőszobájának ajtaján keresztül.
Az ügyészség már második alkalommal fellebbezett, Pistoriust eredetileg gondatlanságból elkövetett emberölésért találták bűnösnek, és ötéves börtönbüntetést kapott. Ezt később szándékos emberölésre változtatták, és ezért hat év szabadságvesztésre ítélték.
Dél-Afrikában szándékos emberölésért minimum 15 évi büntetés jár, de ebből a törvényszék levonta a börtönben már letöltött időt.
A hatszoros paralimpiai bajnok Pistorius az olimpiák történetében az első művégtagos atléta volt 2012-ben Londonban, ahol 400 méteren elődöntőt, míg a dél-afrikai váltóval döntőt futott, és nyolcadik lett. Utána a paralimpián 400 méteren megvédte címét, és a 4×100-as váltóval is aranyérmet szerzett, 200-on pedig ezüstöt nyert.
MTI/FüHü
A németországi Leimenben született Boris Franz nyolcévesen kezdte tanulni a játékot, és tehetségével hamar kitűnt, korosztályát messze megelőzve nyerte a bajnoki címeket Németországban.
1985-ben szerepelt először a felnőttek között, nem is akármilyen módon, előbb megnyerte a wimbledoni torna felvezető versenyét a londoni Queen’s Clubban, majd mindössze 17 évesen bejutott a füves pályás Grand Slam-torna döntőjébe, ahol négy játszmában (6:3, 6:7, 7:6, 6:4) legyőzte a dél-afrikaiból amerikaivá lett Kevin Current.
A vörösesszőke hajú német klasszis még kétszer – 1986-ban Ivan Lendlt (6:4, 6:3, 7:5), majd 1989-ben Stefan Edberget (6:0, 7:6, 6:4) legyőzve – emelhette magasba a 47 centiméteres trófeát. Keménypályán is sikereket ért el, 1989-ben az amerikai, 1991-ben és 1996-ban az ausztrál nyílt bajnokság trófeáját hozta el. Ezzel eloszlatta azokat a feltételezéseket, melyek szerint „egydimenziós” teniszező, azaz kizárólag gyepen tud érvényesülni. A négy nagy torna közül egyedül Párizsban nem tudott maradandót alkotni, a salakos Roland Garroson „csak” elődöntőbe jutott.
Félelmetes adogatásai miatt nevezték Bum-Bum Beckernek.
Profi mentalitását mutatja, hogy soha nem mondott le egy meccsről sem, vesztett állásban is képes volt őrületbe kergetni ellenfeleit. Az utolsó játszma előtt például még pólót váltott, így jelezve a háló túloldalán állónak, hogy közel sincs lefutva a meccs, ne gondoljon a zuhanyra vagy a sajtótájékoztatóra.
1997 nyarán bejelentette visszavonulását a nagy tornáktól, 1999-ben pedig végleg felhagyott az élsporttal. Pályafutása során közel 25 millió dollárt nyert. 2003-ban az International Tennis Hall of Fame (Teniszhírességek Csarnoka) tagjává választották. Az idei ATP-világbajnokság egyik csoportját róla nevezték el.
A tenisszel nem hagyott fel, időnként a szenior bajnokságon és a World Team Tennis (WTT) versenyeken játszik, emellett a BBC és az Eurosport kommentátora. 2013 és 2016 között Novak Djokovic edzője volt, aki irányításával hat Grand Slam-tornát nyert, valamint kétszer az évzáró világbajnokságon is győzött. 2017-ben ismét a német Davis Kupa-csapat szövetségi kapitánya lett, korábban 1997 és 1999 között már irányította a német férfi válogatottat.
2001-ben válásával és a két fiának neveléséről döntő perrel a lapok címoldalára került, a bírósági tárgyalást még a televízió is közvetítette. Pár hónappal később az egész világot bejárta Becker sokat emlegetett félrelépése, amelyből egy kislány született. 2009-ben másodszorra is megnősült, elvette a holland Sharlely Kerssenberget, akitől fia született.
Életéről számos könyv is megjelent, a legutóbbi a 2013-ban „Az élet nem játék” címmel, amelyben először ír viharos válásáról Barbara Feltusszal, továbbá Anna lányának fogantatásáról, valamint a gyermek anyjával, Angela Jermakova modellel folytatott pereskedésről.
Több vállalkozásba is belefogott, teniszütő- és ruházati cég tulajdonosa lett, de vállalkozásaiban messze nem olyan sikeres, mint játékosként. 2017-ben csődöt jelentett a londoni bíróságon.
Ismert pókerjátékos is, egy ideig hobbiként, majd 2007-től profiként, a PokerStars csapat tagjaként űzi a játékot.
Hiába érkezett Szöulba az orosz doppingellenőrzés főnöke, Alkeszandr Zsukov és az orosz sportminiszter, Pavel Kolobkov. A nemzetközi doppingellenőrző bizottság (WADA) teljes kapitulációt vár az oroszoktól, vagyis annak beismerését, hogy a 2014-es téli olimpiára úgy készültek fel, hogy szisztematikusan becsapták a doppingellenőrző rendszert.
A WADA által felkért független szakértő, Richard McLaren jelentése kimondta: rendszerszintű doppingolás történt, az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között
illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el. A fő cél az volt, hogy az orosz csapat jól szerepeljen a hazai földön, Szocsiban tartott téli olimpián 2014-ben.
Az oroszok jól is szerepeltek, de azután lebuktak: maga az orosz doppingellenőrzés szakmai főnöke leplezte le a rendszert. Grigorij Rodcsenkov az USA-ba menekült. Az oroszok a kiadatását kérik, a világ viszont azt várja Moszkvától, hogy ismerje el, hogy rendszerszintű csalás történt. Erre Alekszandr Zsukov, az orosz doppingellenőrzés főnöke most sem volt hajlandó Szöulban. A sportminiszter, Pavel Kolobkov pedig kijelentette, hgy politikai machináció áll a háttérben.
Kérdés, hogy ezek után részt vehetnek-e az oroszok a 2018 februárjában a téli olimpián Dél-Koreában. A végső szót a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak kell kimondania, a testület december 5-7 között ülésezik legközelebb.
A Magyar Közlöny pénteki számából kiderült, hogy a magyar kormány egy elég különleges területre összpontosítana nagyobb figyelmet és több erőforrást: az elektronikus sport világába. A 1839/2017 (XI. 10.) Korm. határozat szerint
Ennél sokkal érdekesebb, hogy egy nappal később korrigálták a támogatás összegét is. Miközben először 2 milliárd forintos támogatást ígértek, addig a szombati számban már azt írták, hogy a magyar kormány dönthet egy
„legfeljebb majdnem kétmilliárd forint összegű támogatási szerződés megkötéséről”
Ezzel együtt a kabinet elrendelte az „azonnali”, illetve „soron kívül intézkedést”, vagyis a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Miniszterelnökségnek lehetőleg már a 2017-es és 2018-as forrásokat kell felhasználnia egy bajnokság költségeinek fedezésére. A szervezési feladattal Magyarország vezető E-sport weboldalának és fő szervezőjének tartott Esport1 Kft-t bízták meg, amely már évek óta azért lobbizik, hogy Magyarországon nagyobb hangsúlyt fektessenek a „jövő sportágának” tartott E-sportba. A mostani döntés előtt pedig a Facebookon indítottak egy kampányt, Egymillióan a Magyar Esportért Egyesület (Esportmilla) nevű kampányt.
Mi is az az E-sport?
Kétségtelen, hogy egyelőre ezzel kapcsolatban még sok a bizonytalan elem: a határozat szövegéből ugyanis csak annyi derül ki, hogy közel két milliárd forint lehet a maximum támogatási összeg, így nem elképzelhetetlen, hogy a kabinet részéről végül csak pár tízmillióval járulnak hozzá az elektronikus sportág fejlődéséhez. Itt szükséges megjegyezni: a fórumok és a közösségi oldalak kommentjeit olvasva sokan úgy látják, hogy a maximálisan felajánlott összeg harmadából is meg lehetne rendezni sok versenyzővel tartott, regionális szintű bajnokságot. Sőt, a rossz nyelvek szerint – a magyarországi futballhoz hasonlóan – „lenyúlási lehetőséget”, „felesleges pénzkidobást” és „egy új korrupciós módszer megjelenését” látják a kormány támogatása mögött.
A másik nagy kérdőjelet a visegrádi négyek számára rendezett bajnokság jelenti, amelyről egyelőre nem tudni, hogy hol és mikor lesz. Kétségtelen, hogy egy ilyen rendezvény megtartására elsősorban amiatt kerülne sor, mert Magyarország most tölti be a V4-ek elnöki tisztségét és ezt egy nagyon fontos médiaeseményként és közép-európai országok által elért teljesítményként lehetne propagálni. Ezzel párhuzamosan a térség országai szintén befektetnének egy-két „helyi liga” felállításába, ráadásul ehhez akár az Európai Unió egyes alapjaiból is részesülhetnének, ami csak újabb eurómilliókat jelentenének Budapestnek.
Ugyanakkor a visegrádi négyekkel való összefogás korántsem hamvában holt elképzelés. A magyar piac illetve esportoló közösség túl kicsi (legalábbis a „hivatásosan, pénzért játszók” száma kb. 200 fő), ezért a kormány által elképzelt méretű rendezvény megtartásához mindenképp szükséges más szereplők bevonása. Az Esportmilla elnöke, Bíró „Drang” Balázs cikkében szintén azt hangsúlyozta, hogy
A csehek vagy a lengyelek már komoly tapasztalatokkal, illetve nemzetközi versenyreferenciákkal rendelkeznek, így nagyon sok tanácsot adhatnak az E-sport bajnokságrendezés terén a (még) „kezdőnek” számító magyaroknak. Ugyanis bár vannak kiemelt tehetségű játékosaink, akik nemzetközi szinten is képviseltetik magukat („nickneveiken”: bluerzorra, Vizicsacsira, Deadfox, tomzeY), csapatszinten nem olyan jó a helyzet, elsősorban az infrastruktúrában lévő hiányok, az anyagi gondok és profi(bb) szintű versenyzés rendkívül körülményes megszervezése miatt. Végül amennyiben sikeres lenne a rendezvény és a gyümölcsözővé válna együttműködés, akkor azt ki lehetne terjeszteni a balkáni, balti, de akár a kelet-európai régióra is. Így pedig Magyarország ténylegesen is felkerülne a E-sport világtérképére.
Ez pedig komoly anyagi bevételekkel is járhat, hiszen a világunk egyik leggyorsabban fejlődő piacát a számítógépes és konzoljátékok jelentik. Egyes becslések szerint 2016-ban a világ PC-s és konzolipara közel 500 millió dollárnyi bevételt hozott és ennek több mint a fele az E-sport rendezvényekből és a reklámokból származott. Ugyanúgy kialakult az elektronikus sport globális közege és közönsége. Évenként millióan követik az interneten vagy az E-sportra szakaszosodott több száz (!) kábeles csatornán a legfontosabb döntőket, ahol a versenyek melletti műsoridőt – ahogy azt a sportcsatornáktól megszokhattuk – szakkommentátorokkal elemzésekkel, játékbemutatókkal, reklámokkal és „gamerekkel készített interjúkkal töltik ki.
Sőt, ebben az elektronikus sportban szintúgy megtalálhatóak a „sztárjátékosok”, akik lényegében abból élnek, hogy a versenyekre készülnek fel. Ez azt jelenti, hogy ők napi 10-12 órát gyakorolnak, megfelelően felszerelt „edzőtáborokban” képezik magukat. Nem szokatlan, hogy több százezer dollárt költenek el, hiszen minden számítógépes hardware eszközük vagy perifériájuk speciális, elbírva a nagy terhelést és szinte folyamatos használatot. A bajnokságokon részvevő személyeket vagy csapatokat (játéktól függően 4-7 főről beszülünk) sportegyesületek karolnak fel, és gyakran egyfajta „reklámozó felületként” használja őket (saját mez, italok, ételek és számítógépes eszközök).
Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a világ E-sportjában óriási pénzek mozognak. 2001-ben megrendezték az első „E-sport Olimpiát” (World Cyber Games – WCG) a dél-koreai Szoülban. A helyszínválasztás korántsem volt véletlen: Dél-Korea az elektronikus sport hazája, ahol az egész sportág „nemzeti sporttá vált”, elsősorban az 1998-ban kiadott valós idejű stratégiai játéknak (RTS), a Starcraftnak köszönhetően. Azóta pedig több tízmillióan követték a legnagyobb bajnokságokat, amelyeket évekig fő műsoridőben, élőben közvetítettek és a legjobb játékosok körül valóságos kultusz alakult ki. Ez nemcsak azt jelenti, hogy több százezer dollárnyi összeget visznek haza egy megnyert bajnokság után, hanem széleskörű női rajongótáborral is büszkélkedhetnek.
Csakhogy az elmúlt években jelentős átalakulások történek ebben a szektorban is. A legutóbbi WCG-t 2013-ban rendezték meg, mivel a felhasználói, a jogdíjak körüli és a közvetítőkkel kapcsolatos viták miatt nem tartották meg, bár úgy tűnik, hogy 2018-ban Bangkokban folytatni foglyák a korábbi „elektronikus olimpiákat”. Ennél sokkal hangsúlyosabb, hogy az egész ipar-és sportág nem maradt meg Dél-Koreán belül. 2014-től az Egyesült Államok és Kína fokozatosan átvette a kelet-ázsiai állam szerepét, egyre több versenyt rendeznek ebben a két országban, illetve több száz millió dollárral támogatják a megfelelő infrastruktúra kiépítését, a csapatok felkészítését, a közvetítést, de még külön egyetemi képzéseket és kutatásokat (!) is indítanak a témában.
Az E-sportok népszerűsége pedig megállíthatatlanul kúszik felfelé. Ahogyan növekszik a nézők száma (lásd az alábbi grafikont) úgy emelkedik a bevétel is.
Az előrejelzések szerint 2017-ben az E-sportból származó bevétel egy év alatt a közel 42 százalékkal emelkedhet, ami azt jelenti, hogy elérheti
700 millió dollárt is, de 2020-ra ez az összeg akár 1,5 milliárd is lehet!
Sőt, ez a becslés még azelőtt készült, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sportként ismerte el az E-sportot.
Igen, jól olvasta: október végén a svájci csúcson napirendre tűzték a videojátékok kérdését. Végül az a döntés született, hogy hivatalosan is sportnak minősítették az egész E-sportot, amelyet a jövő egyik fő, fiatalok körében nagy népszerűségnek örvendő és „megmozgató” sportágának tartanak.
-olvasható a hivatalos magyarázatban.
Kétségtelen, hogy azóta rendszeresen folyik a vita a sportolók és a sportszövetségek, de még a NOB-ban belül is, hogy vajon mennyire számít sportnak a bírálók szerint „seggen való ülés, billentyűzet és egér nyomogatása és a képernyő órákon keresztül történő bámulása”. (Ennek „cáfolására” lásd az alábbi videót, ami egyike a leggyakrabban hangoztatott ellenérvnek)
Ugyanúgy sokan rámutatnak arra, hogy a határozat még nem jelenti azt, hogy közeljövőben a (nyári, téli?) olimpiai játékokon is felbukkannának a videojátékok. Még akkor is, ha 2019-től nyilvános vitát fognak folytatni arról, hogy a 2024-es párizsi olimpiai játékokon már esportolók is legyenek. Ám mások erre azt válaszolják, hogy korántsem reménytelen ezen a téren bizakodni: ugyanis 2022-es Ázsiai Játékokon az elektronikus sportban is megmérettethetik tudásukat és képességeiket a földrész játékosai.
Csakhogy a „sportáavatással” párhuzamosan komoly kötelezettségek hárulnak a versenyek szervezőire, mivel ezentúl ugyanúgy vonatoznak rájuk a NOB szigorú előírásai: vagyis ki kell szűrniük a csalásokat, meg kell akadályozniuk az eladott meccseket, az online fogadásokkal való visszaéléseket, illetve be kell vezetni a doppingvizsgálatokat is. Habár nincsenek a nemzetközi médiumok fő középpontjában, szinte minden évben óriási botrányok robbannak ki az elektronikus sportágban.
Az 2015-ös év volt az egyik kritikus esztendő, amikor – nemcsak Dél-Koreát – behálózták az illegális fogadások és emiatt egész bajnokságok eredményeit kellett törölni. (További botrányokról lásd ezt a cikket.) Sőt, 2016-ban a kelet-ázsiai országban még profi és díjat nyert játékosokat 20 hónapos börtönbüntetésre és több millió dolláros bírság kifizetésére ítéltek „bundázás” miatt. Ezzel párhuzamosan nem ritka a teljesítménynövelő (például Adderall nevű, koncentrációkészséget javító és ébren tartó gyógyszerek) tömeges szintű használta, a haláleset (túlhajszolás, kialvatlanság, kiszáradás) vagy a „hackeknek” nevezett segédprogramok használata, amelyekkel egy játékot tisztességtelen előnyökre (falon át lövés, több életerő, ellenfél mozgásának látása) tehet szert.
Tehát a magyar kormány lépése korántsem véletlen műve. Azonkívül, hogy most ebben a félévben Magyarország tölti be a visegrádi négyek soros elnökségét, a NOB döntése szintén hozzájárulhatott az elektronikus sportok nagyobb szponzorálásához.
Végére maradt a legfontosabb érv a hazai E-sport fejlesztés mellett: egy 2017-es kutatás szerint a megkérdezettek magyar fiatalok 16 százaléka versenyszerűen játszik, de további 28-an jelezték, hogy szívesen megmérettetnék magukat a bajnokságokon, ha ehhez megkapnák a szükséges anyagi és egyéb keretet. Ennél még érdekesebb, hogy a hivatásos esportolók harmada 18 év alatt, illetve 25 év felettiek döntő többsége már „nyugdíjba vonul”, ami tényleg azt az érzetet kelti, hogy valóban ez a „jövő sportága”, amelyet ügyesen kihasználva Magyarország komoly nemzetközi hírnévre és anyagi bevételre tehetne szert.
UI: A Fühü a felmerült kérdésekkel megkereste az Esportmilla-t is, de a cikk megírásáig nem reagáltak.
