Kultúra

Melyik a leghíresebb, Magyarországon játszódó regény?

0

Elkészítette a Global English Editing azon könyvek listáját, amelyek a leghíresebbek egy-egy adott országban játszódók közül.

Magyarországról Kertész Imre Sorstalansága, Romániából pedig Bram Stoker Drakulája került fel a listára,. Amerikára a Tom Sawyer kalandjai a legjellemzőbb, Oroszországra a Háború és béke, Svédországra A tetovált lány, Nagy-Britanniára a Büszkeség és balítélet, Olaszországra A rózsa neve.

A listát ismertető Könyvesblog azt is megemlíti, hogy néhány hónapja a Redditen keresték minden ország leghíresebb könyvét (amelyet odavalósi szerző írt, nem feltétlen ott játszódik). Akkor Magyarországról az Egri csillagokat, Romániából az Akasztottak erdejét említették.

Bitang nagy élvezettel muzsikálnak

Az idén tízéves Budapest Bár koncertje mindig élmény. Most éppen a Városmajori Parkszínpadon volt az számomra, izzasztóan meleg nyár végi estén. De egy másik hidegen zimankós, nyirkos nyárvégén, például a tihanyi Bujtor István Szabadtéri Színpadon is örültem nekik.

Tényleg fergeteges, amit csinálnak. Meg némiképp pikáns és kicsit pikírt is és fölöttébb játékos. Úgy nosztalgiázó, hogy közben korszerű. Régi kuplék, táncdalok, filmslágerek szólalnak meg izgalmasan újrahangszerelve, számtalan stílusban. Hát beskatulyázni aztán ők igazán nem hagyják magukat. Cigányzene keveredik rockkal, akár klezmerrel is, könnyed kis dalocska, fajsúlyosabb tartalmúval. Az érzelgős nótácskát netán ironikusan adják elő, a bugyutát esetleg gunyorosan. Közismertet vegyítenek felfedezésszámba menővel.

A ritmus általában pergő, de, ha úgy adódik, tudnak lelassulni is.

Farkas Róbert, a zenekar vezetője, hegedűs, gitáros, Farkas Mihály cimbalmos, Ötvös Károly harmonikás és zongorista, Farkas Richárd bőgős, Kisvári Ferenc dobos, mestereik a hangszereiknek. Nem csupán hallgatni jó a játékukat, nézni is jó őket, ahogy teljesen beleélik magukat abba, amit csinálnak, már-már révületbe kerülve, bitang nagy élvezettel muzsikálnak.

Persze remek énekesek is társulnak hozzájuk, akik ugyancsak figyelemre méltó fazonok. Érdekes például, ahogy Kiss Tibor, a Quimby frontembere, zeneszerzője kezdetben szinte egy kis semmiséget, ártatlan dalocskát énekel, majd ráadás zárószámként, teljesen kemény, rockos vértezetben mutatkozik.

Színészi szempontból tán

Németh Juci a legfelvértezettebb, ha kell dögösen erotikus, ellenállhatatlan nő, máskor huncutul rafinált kislány.

Behumi Dóri égő piros, testre simuló ruhás díva, aki még egy briliáns fuvola futammal is jeleskedik. Ruttkai Bori „civilben” a Specko Jedno zenekar vezetője, mielőtt dalra fakadna, kedvesen epés megjegyzéseivel is sikert arat. Keleti András, amúgy a Colorstar énekese, zeneszerzője, a „no de, hogy le tetszett fogyni, hiszen össze tetszik rogyni” refrénű örökbecsű előadása közben hatásosan élcelődve nevezi meg Ötvös Károlyt, aki több mint tíz kilót és Farkas Róbertet, aki több mint huszonöt kilót dobott le. Másokról tapintatosan hallgat. Szűcs Krisztián a Heaven Streeat Seven frontembere, szövegírója, dalszerzője, Kern Andrással kel versenyre, amikor ő is arról fakad dalra, hogy a Lövölde téren mindig hideg van.

A Budapest Bár koncertjein viszont mindig felforrósodik a levegő, izzóvá válik a hangulat.

Pozsonyi Piknik, kilencedszer

0

Szombaton rendezik meg a Pozsonyi Pikniket Budapesten; az egész napos XIII. kerületi kulturális fesztiválon változatos színházi, zenei és irodalmi programokkal várják a látogatókat.

Újlipótváros civil kulturális fesztiválja 10 és 21 óra között a XIII. kerületi Újpesti rakparton, a Jászai Mari tér és a Szent István park között kínál programokat sokféle műfajban.

A rendezvényen hagyomány a tematikus utcák sora, az idén ez a színházak esetében parkká bővül, sok budapesti és vidéki társulattal és művésszel találkozhatnak az érdeklődők a Szent István park keleti oldalán, a Balzac utca torkolatánál. A társulatok pavilonjainál külön programokkal is várják az érdeklődőket.

Újdonság az idei Pozsonyi Pikniken a Képzőművészek utcája, benne a Piknik galériával, ahol a már kész kortárs művek kiállítása mellett az érdeklődők élőben követhetik neves festők munkáját. A résztvevők között van Kőszeghy Flóra, Czanik Mátyás, Menetmen és Weiler Péter. A Pikniken készült képekre licitálni lehet, a bevétel a Bátor Tábor Alapítvány és a Pozsonyi Piknik Egyesület munkáját segíti.

A további tematikus utcák között van a könyvesek utcája az Újpesti rakparton, a Gasztro utca és a civil- és média sor.

A Gyerekpiknik programjairól az idén a Hatszín Teátrum gondoskodik

az Újpesti rakparton, a Szent István park és a Radnóti Miklós utca között megtalálható színpadán.

A felnőttek számára programokat kínáló két színpad fellépői között van a Vígszínház a 30. születésnapját ünneplő Padlással és Presser Gáborral, Parti Nagy Lajos, aki színészi segédlettel saját művét adja elő. Szombathelyről érkezik Jordán Tamás, először lép fel a Piknik színpadán a Magyar Rádió Gyermekkórusa, a Dumaszínház és a Rippel fivérek.

A részletes műsor a Pozsonyi Piknik honlapján és Facebook-oldalán található.

A Pikniken kiállítók mintegy 70 százaléka Újlipótvároshoz és környékéhez kötődik.

A több tízezer látogatót vonzó civil kulturális fesztivál rendezője a Pozsonyi Piknik Egyesület, amelynek kizárólag magánszemélyek a tagjai.

 

Megnyílt a 74. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál

0

A Downsizing című szatíra díszvetítésével és a főszereplők közül Matt Damon és Kristen Wiig, valamint a rendező, Alexander Payne vörös szőnyeges felvonulásával megnyílt szerda este a 74. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál.

A forgatókönyvíróként kétszeres Oscar-díjas Payne legújabb műve egy olyan jövőben játszódik, amelyben

az emberek lekicsinyíthetik magukat, hogy ezáltal csökkentsék a környezeti problémákat.

További előnye a miniatürizált életformának, hogy jóval olcsóbb és nagyobb jómódot tesz lehetővé.

A Downsizing mellett 20 alkotás szerepel a világ legrégebbi filmfesztiváljának versenyprogramjában.

A zsűri elnöke idén Anette Bening amerikai színésznő, tagjai között van Enyedi Ildikó rendező,

akinek Testről és lélekről című műve az év elején elnyerte a fődíjat a Berlinalén.

Az olasz városban szeptember 9-én osztják ki a legjobb alkotásnak odaítélt Arany Oroszlánt és a főbb alkotói kategóriákban járó díjakat

Idén életműdíjjal tüntetik ki Stephen Frears brit filmrendezőt, akinek Victoria & Abdul című történelmi drámáját versenyen kívül vetítik a Mostrán.

A 11 napos fesztiválon számos hollywoodi sztár vonul majd a Lidón. Velencébe várják a versenyprogramba Suburbicon című filmjével érkező George Clooneyt, aki ezúttal Matt Damonnal és Julian Moore-ral forgatott. Darren Aronofsky pedig Mother! című horrorfilmjével szerepel, amely Jennifer Lawrence, Javier Bardem és Michelle Pfeiffer részvételével készült.

Jordán Tamás kapta a Vidor Fesztivál életműdíját

0

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező a Rózsavölgyi Szalon & Café produkciójával érkezett Nyíregyházára, ahol Dicső Dániel rendezésében Hernádi Judittal, Sipos Verával és Mohai Tamással a Salamon király szorong című komédiából játszottak dupla előadást.

Ennek végén, a közönség jelenlétében adta át a fesztivál legnagyobb elismerésnek számító Hyppolyt-díjat Benedek Miklós, a színházi versenyprogram zsűrijének elnöke, valamint Kirják Róbert, a fesztivált szervező Móricz Zsigmond Színház ügyvezető igazgatója a színművésznek.

Jordán Tamást nem először ismerte el a Vidor zsűrije:

2012-ben a Széllel szembe – poénok és poémák című stand up estjét a példaértékű műfaji újításért különdíjjal jutalmazták.

A Hyppolyt-díjat 2016-ban az azóta elhunyt Józsa Imre színművész kapta meg, a korábbi évek díjazottjai között volt Szacsvay László, Benedek Miklós, Gálvölgyi János, Kern András, Harkányi Endre és Bodrogi Gyula is.

Meghalt Makk Károly

0

Életének 92. évében szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező, a magyar mozgókép mestere, a nemzet művésze.

Az 1945 utáni rendezőnemzedék legegyénibb hangú, különös látványérzékenységű tagja a magyar és az egyetemes filmművészet meghatározó egyénisége volt. A cannes-i filmfesztiválra hat filmjét – Liliomfi, Szerelem, Macskajáték, Egy erkölcsös éjszaka, Egymásra nézve, Az utolsó kézirat – meghívták az Arany Pálmáért folyó versenybe. A Szerelem megkapta a zsűri díját, a katolikus sajtó díját, Darvas Lili és Törőcsik Mari alakítását külön kiemelte a zsűri.

Filmjei megjárták a londoni, a New York-i, a San Sebastián-i, a madridi fesztiválokat és számos díjat nyertek.

Makk Károly Berettyóújfaluban született 1922. december 22-én. Érettségi után fizetés nélküli gyakornok lett a Hunnia Filmgyárban és beiratkozott a pesti egyetem esztétika-magyar szakára. A második világháború miatt megszakadt tanulmányait Debrecenben, majd ismét Budapesten folytatta, aztán a Sarló Filmvállalathoz került.

1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, osztályfőnöke Radványi Géza volt, akinek később asszisztense lett a Valahol Európában készítésénél. Végzése előtt kirúgták, mert egy kötelező feladatként kapott, úttörő témájú filmjéből az illetékesek hiányolták a szocialista realizmus ismertető jegyeit. A forgatást is, a főiskolát is félbe kellett hagynia. Rövid időre a Híradó- és Dokumentum Filmgyárba került, ezután fél évig traktorosként dolgozott, mígnem Nádasdy Kálmán „suba alatt” levizsgáztatta, és megkaphatta a diplomáját.

Még harmincéves sem volt, amikor

1954-ben első rendezésével, a Szigligeti Ede vígjátékából készült Liliomfival halhatatlant alkotott.

A ma is felhőtlen szórakozást nyújtó filmnek csaknem hétmillió nézője volt. 1955-ben mutatták be a 9-es kórterem című filmjét, amelyben a korra nem jellemzően meglepően erős volt a társadalomkritikai hang.

A következő években forgatott sikeres közönségfilmeket (Mese a 12 találatról, Fűre lépni szabad) és feszültséggel teli lélektani drámát is (Ház a sziklák alatt).

Irodalmi indíttatású filmrendező volt, többnyire rangos irodalmi alkotásokat vitt a vászonra. A Déry Tibor két novellája alapján készült Szerelem a magyar filmművészet kiemelkedő alkotása, amelyben felejthetetlen alakítást nyújtott Darvas Lili, Törőcsik Mari és Darvas Iván. A forgatókönyv politikai okokból hat évig fiókban hevert, és 1970-ben csak úgy készülhetett el, hogy a történet hőse nem Kádár, hanem Rákosi börtönéből szabadul. A film 1971-ben Cannes-ban elnyerte a zsűri díját és még számos magyar és nemzetközi elismerésben részesült, a 12 legjobb magyar film közé is beválasztották. Negyvenöt évvel később 2016-ban újra bemutatták a 69. cannes-i fesztiválon, a nagy klasszikusok felújított változatát bemutató Cannes Classics elnevezésű programban.

Formanyelvi bravúr volt az Örkény-kisregényből készült Macskajáték, amelyet 1974-ben Oscar-díjra is jelöltek,

hangulatos korrajzot adott az Egy erkölcsös éjszaka, Hunyady Sándor elbeszélésének filmváltozata. Az 1982-es, Galgóczy Erzsébet Törvényen kívül és belül című regényéből készült Egymásra nézve a magyar filmtörténetben az elsők között beszélt az 1956 utáni megtorlásokról, és az első magyar film volt, amely leszbikus kapcsolatot ábrázolt.

Az 1956-os forradalom fiatal mártírjainak állított emléket az 1990-ben forgatott Magyar Rekviem. Dosztojevszkij kisregényéből 1998-ban amerikai-magyar koprodukcióban készült A játékos. 2003-ban rendezte az árulás és szerelem témáját boncolgató Egy hét Pesten és Budán című filmdrámát, 2009-ben mutatták be a korrupcióról, a politika és a bűnözés összefonódásáról készített Így, ahogy vagytok című politikai krimijét.

Egy, a 90. születésnapja alkalmából adott interjúban azt mondta,

több filmje is van, amelyekre nagyon büszke, de nem tudna kedvencként egyetlen egyet kiemelni közülük, mint ahogy a legsikeresebbet sem szívesen nevezné meg.

Mint fogalmazott, a rendező elvégzi a dolgát, de utána nem rajta múlik, hogy a világ elfogadja-e a kész alkotást. Példaként említette az 1958-as Ház a sziklák alatt című filmjét, amelyet „meglehetősen erősnek” érzett, azonban az akkori kultúrapolitika az alkotást nem tartotta „elég humanistának”, a San Franciscó-i fesztiválon viszont elnyerte a legjobb film díját. „Most akkor kinek higgyen az az ember” – tette föl a kérdést.

1951-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1975-től egyetemi tanárként. 1959-ben Balázs Béla-díjat kapott, 1970-ben érdemes művész lett, 1973-ban Kossuth-díjat vehetett át. 1982-ben lett kiváló művész, 1994-ben a Magyar Filmszemle életműdíját kapta meg. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere címmel tüntették ki, ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára. 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend a Csillaggal (polgári tagozat) kitüntetést vehette át, és megkapta a filmkritikusok életműdíját. Prima-díjas lett 2008-ban, a nemzet művésze címet 2014-ben nyerte el. Számos nemzetközi filmes díj birtokosa volt, 2016-ban Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját kapta meg.

2012-ben szülővárosában, Berettyóújfaluban róla nevezték el egy helyi mozit. 2014 novemberében jelentette meg Szeretni kell – Egy élet filmkockái című életrajzi könyvét.

 

Idén már nem játszik Kulka János

0

Egyetlen őszi darab szereposztásában sem szerepel Kulka János a Katona József Színházban.

Kulka János 2016 áprilisában kapott sztrókot. A Blikk szerint állapota lassan, de szépen javult, a színpadra azonban még mindig nem térhet vissza.

A lapnak ezt Kazimir Annamária, a színház sajtósa is megerősítette. Azt mondta:

„Kulka János az idei évadban nem tér vissza a színpadra. Ennek oka, hogy továbbra is a felépülésre és a pihenésre koncentrál.”

Kulka ősszel egy tánc erejéig már fellépett a színházban, októberben Párizsba repült egy díjátadóra, idén tavasszal pedig Ujj Mészáros Károly legújabb filmjében vállalt szerepet.

Minden eddiginél látványosabb és butább lett a Trónok harca hetedik évada

0

Felemás érzéseket hagyott maga után a Trónok harca hetedik évada, amelyet a kései premierdátum és az utolsó előttisége miatt még a szokásosnál is jobban vártak a rajongók. Végre sor került egy csomó nagy találkozásra, fontos titkok lepleződtek le, és voltak elképesztően látványos csatajelenetek is. Viszont mindezek feldolgozására nem hagyott elég időt az évad, amely rövidebb volt, mint amit eddig megszokhattunk. Erősen spoileres összefoglaló következik a nem túl jól sikerült évadról.

Július közepén még annak örülhettünk, hogy a megszokottnál később ugyan, de végre itt a hetedik évad, ez az öröm viszont nem tartott sokáig, mert kevesebb, mint másfél hónap alatt már vége is lett. Az eddig tíz epizódos évadok helyett most ugyanis csak hét részt kaptunk.

Forrás: HBO

Ez azzal járt, hogy csak az első epizód után éreztük azt, hogy jóformán semmi sem történt, míg korábban elég sok volt a töltelékrész a sorozatban.

A tempó felgyorsulása viszont mégis fájó űrt hagyott maga után,

mert egyre-másra történtek a jelentőségteljes, évadok óta várt események, ezek feldolgozására viszont egyáltalán nem hagytak időt az alkotók.

Hiába lettek hosszabbak az egyes epizódok a tavalyiakhoz képest – az utolsó rész szinte játékfilm hosszúságú, 80 perces volt -, a készítők csak a forgatókönyvön erőszakot téve tudták elmondani mindazt, amit az utolsó, nyolcadik évad előkészítéseként el kellett.

Jó példa erre, hogy míg az előző évadban az Éjjeli Őrség mesternek készülő tagja, Samwell Tarly (John Bradley) gyakorlatilag az egész évadon keresztül csak utazott a Faltól Óvárosig, most ugyanő egyik részről a másikra visszajutott északra, ahonnan elindult. De mindez semmi ahhoz képest, amit Havas Jon (Kit Harington) művelt, aki

Westeros legkülönbözőbb pontjain tűnt fel az évadban

– még a Falon túlra is eljutott. Ezekből a korábbi évadokban hosszúra nyúló utazásokból szinte semmit nem láttunk: a szereplők egyszer csak már ott is voltak, ahol lenniük kellett.

A Trónok harcában persze már megszokhattuk, hogy az idővel elég önkényesen bánnak az írók, és nem zavarja őket, ha egyes karakterek mintha egy párhuzamos univerzumban léteznének ebből a szempontból. Ez a hetedik évad ötödik részében érte el a csúcspontját, amikor Daenerys Targaryen (Emilia Clarke) több ezer kilométerről a bajba Havas Jon megmentésére siet, és ráadásul még oda is ér időben.

Forrás: HBO

Sokak szemében persze hülyeségnek tűnhet ilyesmit felhozni egy olyan sorozattal kapcsolatban, amelyben élőhalottak, sárkányok és mindenféle más természetfeletti dolgok vannak. Valószínűleg így voltak ezzel a készítők is: nehogy már ez ne férjen bele, mikor így is annyi furcsaság történik.

És hiába ismerték el ők maguk is, hogy itt bizony kicsit lazán kezelték az időtényezőt, egyes rajongók nem voltak restek kiszámolni, hogy igazából tényleg odaérhetett időben Dany Jon megmentésére. De pontosan ebből az igyekezetből,

az utólagos igazolgatásból látszik, hogy még egy ennyire különös fordulattokkal és karakterekkel operáló sztori sem engedheti meg magának, hogy elrugaszkodjon a valóságtól.

Legalábbis attól, amelyet ő maga megteremtett. Lehet, hogy Westerosban évekig tartanak az évszakok, de azt senki nem mondta, hogy egy nap nem 24 órából áll, vagy, hogy a szereplők időbővítő készülékkel is rendelkeznek, mint a Harry Potterben.

Forrás: HBO

Ha a sajátos időkezelésen túllendülünk, még akkor is jócskán voltak zavaró momentumok a forgatókönyvben. Például míg korábban pont azt szokhattuk meg, hogy a Trónok harcában nem lehet előre megjósolni a fordulatokat, és bárki, bármikor meghalhat, ez egyre kevésbé igaz. Minden egyes halálos veszedelemben forgó fontos szereplő csodás megmenekülést produkált, ami egyrészt persze örömteli lehet a rajongóknak, másrészt viszont

egy jelentős izgalomfaktort sikerül lassan teljesen kiirtani a sorozatból.

Egyetlen fontos karaktert vesztettünk el az évadban: Petyr Baelish-t (Aidan Gillen), és az ő halála nevezhető váratlan fordulatnak, viszont annyira váratlan lett, hogy az alkotók nem is bajlódtak azzal, hogy megértessék velük, hogyan jutottunk el idáig. Hiába volt a hetedik évadban fontos történetszál a Stark nővérek rivalizálása és Kisujj kavarása a háttérben, ami a megölésével megnyugtató lezárást kapott, a lényeg nem derült ki, hogy mikor és hogyan fedte fel Arya (Maisie Williams) és Sansa (Sophie Turner) Baelish mesterkedéseit. Pedig ez lett volna az igazán érdekes, és nem az, amit láttunk helyette. Csak így könnyebb volt az alkotóknak, és ez a szemlélet sajnos nagyon jellemző volt az egész évadra.

Minden ilyen, hosszabb kifejtést igénylő, lassan épülő dolgot kihagytak a forgatókönyvből,

majd utólag néhány mondatban megmagyarázták, hogy kedves nézőink, ez és ez történt, amit önök nem láttak, de íme, ez lett az eredménye. Higgyék el, hogy tényleg megtörténhetett így, és haladjunk tovább.

Forrás: HBO

Ezért lehetett az évad megnézése után az az érzésünk, hogy a készítők feláldozták a hetediket a nyolcadik oltárán. A mostani hét résznek semmi más célja nem volt, csak az, hogy az eddig – George R.R. Martin írói stílusa miatt – lassan kibontakozó, és „ez majd egyszer fontos lesz” érzetet keltő mellékszálakat elvarrják, hogy a szereplők készen álljanak a végső nagy küzdelemre. Ezzel nem is lett volna valószínűleg baj, ha nem hét részbe kell belesűríteni mindezt. Így viszont sutba dobták a logikus történetvezetést és a karakterépítést azért, hogy a nyolcadik évadra mindenki eljusson oda, ahová szánták az alkotók.

Kérdés, hogy ezek a hiányosságok mennyire tudhatók be annak, hogy már az egyre terjengősebben író George R.R. Martin könyvei nélkül dolgoztak a showrunnerek, David Benioff és D. B. Weiss. A Trónok harca sorozat és A tűz és jég dala regényfolyama a hatodik évadtól végleg elvált: a kereskedelmi szempontok által jobban kötött tévések nem akartak a lassan dolgozó, vagy a hatodik kötettel írói válságba kerülő Martinra várni, ezért a saját fejük után mentek.

Forrás: HBO

Annyit azonban a kezdetektől tudtak, mert elárulta nekik az író, hogy mire és inkább kikre szeretné kifuttatni a történetét, kik lesznek a végső elszámolásnál a legfontosabb karakterek. Ez tehát adott volt, mint ahogy az is, hogy kezdeni kell valamit a belviszályoknál sokkal nagyobb fenyegetést jelentő Másokkal, akik életre keltik a holtakat. Sokszor elhangzott a hetedik évadban, hogy már nem az a tét, hogy ki ül a Vastrónon, mert ha nem foglalkoznak a Falon túlról érkező fenyegetéssel, akkor végül nem lesz ki felett uralkodni. És így már mindenki számára egyértelmű, hogy miért leíróbb cím az egész sztorinak az, hogy A tűz és jég dala, mint a Trónok harca, amely valójában George R.R. Martin első kötetének a címe volt.

A hetedik évad hetedik részében pedig megtörtént az esemény, amely utat nyit a hatalmas csatának élőhalottak és élők között.

A Fal leomlott, most már nincs, ami visszatartsa a Mások hadseregét. A Trónok harca nyolcadik évada így minden bizonnyal megint tele lesz látványos csatajelenetekkel, amelyekre majd utólag nagyon büszke lehet az HBO. Csak remélni merjük, hogy azért azt sem felejtették el teljesen az alkotók, hogy a háttérben zajló ármánykodások sokszor ezeknél is izgalmasabbak, és újra látunk ilyeneket a sorozatban.

Mert akármennyi rosszat mondunk is a hetedik évadról, nagyon várjuk már a nyolcadikat,

és ezt a készítők is pontosan tudják. Nehéz elképzelni olyan nézőt, aki eddig mindig követte a Trónok harcát, de a hetedik évad annyira nem tetszett neki, hogy az utolsót inkább meg sem nézi. Nagy kockázatot tehát nem vállalt David Benioff és D. B. Weiss, amikor egy önmagában kevéssé értékelhető utolsó előtti évadot forgattak, mert a sorozat egészének megítélésében nem ez fog számítani igazán, hanem ami ezután következik. Némi aggodalomra ad okot, hogy a nyolcadik évad még a mostaninál is rövidebb, hat részes lesz, viszont cserébe az alkotók még hosszabb epizódokat ígértek.

Állandó Capa-kiállítás lesz Budapesten

0

A világ egyetlen, Robert Capa fotóit bemutató állandó kiállítása nyílik meg a fővárosi Capa Központban az intézmény kibővítését és felújítását követően, 2018 októberében.

A magyar fotográfia napján tartott sajtótájékoztatón Hoppál Péter államtitkár elmondta, hogy

a kormány mintegy félmilliárd forinttal támogatja a központ felújítását és kibővítését.

A központhoz kerülő, 937 képet tartalmazó úgynevezett mestergyűjteményt, valamint további 48 vintage kópiát a tervek szerint 2018. október 22-től, Robert Capa születésének 105. évfordulójától láthatja a közönség.

A képek megőrzése érdekében a felvételeket váltogatva mutatják be.

Vidéki Színházak Fesztiválja a Tháliában

0

A Thália Színház szeptember 4–10. között hatodik alkalommal rendezi meg hagyományos évadnyitó eseményét, a Vidéki Színházak Fesztiválját. A hét nap alatt ismét kilenc előadás várja majd a színházkedvelő közönséget.

Szeptember 4-én a fesztivál nyitó előadásaként kerül színre Anton Pavlovics Csehov Ivanovja Spiró György fordításában, a szombathelyi Weöres Sándor Színház előadásában. A darab főszereplői Bányai Kelemen Barna és Bánfalvi Eszter, rendezője Lukáts Andor.

Szeptember 5-én Paczolay Béla rendezésében tekinthetik meg a Pécsi Nemzeti Színház játékát, az Ádám almáit, mely a jellegzetes skandináv humor világába kalauzolja a nézőt. Anders Thomas Jensen mára kultikussá vált filmjének színpadi adaptációját először láthatja a budapesti közönség, a főszerepben Cserna Antallal.

A fesztivál nagyszínpadi előadásainak sora szeptember 6-án Az ötödik pecsét című produkcióval folytatódik,

amely a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház vendégjátéka. A Sánta Ferenc regényéből készült darab által – amit Hamvai Kornél alkalmazott színpadra – 1944-be, a nyilas korszak végnapjaihoz utazhatunk vissza. Az előadás rendezője Csiszár Imre.

Szeptember 7-én, csütörtökön Bagó Bertalan rendezésében tekinthetik meg Brian Friel: Apák és fiúk című darabját a Vörösmarty Színház előadásában. A színmű Ivan Szergejevics Turgenyev azonos című regénye alapján készült. A székesfehérvári produkció középpontjában a generációs problémák, a fiatalok és idősek közötti konfliktusok állnak. Főbb szerepekben Kádas Józsefet, Nagy Pétert és Gáspár Sándort láthatják.

Szeptember 8-án, pénteken két előadás is várja az érdeklődőket: a Nagyszínpadon Dale Wasserman és Mitch Leigh világhírű musicaljének, az európai irodalom egyik alapregényének zenés feldolgozása, a La Mancha lovagja, Miskolci Nemzeti Színház előadását Keszég László rendezte; és a Bereményi Stúdióban a kecskeméti Katona József Színház előadása, Anton Pavlovics Csehov: Apátlanul (Platonov) című műve.

A magányosság különös tragikomédiájaként számon tartott darabot Szász János rendezte, Platonov szerepében Kocsis Pál.

Szeptember 9-én, szombaton a Békéscsabai Jókai Színház hozza el Örkény Macskajátékát – Felkai Eszter és Fodor Zsóka főszereplésével, Juhász Róza rendezésében.

A Vidéki Színházak Fesztiválja szeptember 10-én két előadással zárul. A Nagyszínpadon a Jászai Mari Színház – Népház előadását, Spiró György: Az imposztor című darabját láthatja a közönség. Bogusławski szerepében Fodor Tamás, további szerepekben többek között: Crespo Rodrigo, Megyeri Zoltán és Major Melinda látható. A produkció rendezője Szikszai Rémusz. A Bereményi Stúdióban a Szegedi Nemzeti Színház várja a közönséget, Háy János: Utánképzés (ittas vezetőknek) című előadása kerül színre, melynek rendezője Szőcs Artur.

A programot ezúttal is öttagú zsűri kíséri figyelemmel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK