Kevés olyan energikus, szédülten bolond, tébolyult szerelmest láttam a deszkákon, mint Felkai Esztert a Macskajátékban. Örkény István többek között arról ír, hogy öreg korban is elkaphat valakit a hév, végzetesen belebolondulhat valakibe, akár totálisan kivetkőzhet önmagából, vagy tán éppen ekkor önmaga, csak mások szemében tűnik bolondnak. És persze lehet ugyanolyan rémülten féltékeny, mint egy húszéves. És Felkai mindezt el is játssza a Békéscsabai Jókai Színház produkciójában, ami a Vidéki Színházak Fesztiválján, a Tháliában is látható volt.
Felkai remek színésznő, dühít, hogy országosan milyen kevesen ismerik, de hát pályája zömét a békéscsabai teátrumban töltötte, ami túl kevésszer került a szakma középpontjába, sőt, bizonyos időszakban lesajnált helynek is számított. De ő mindig állt a vártán, főszerepek sorát játszotta el jól, akár kevésbé színvonalas előadásokban is. Nagy élményem vele például a Shirley Valentine című monodráma, amiben sokat nevettetett, de fájdalmas húrokat is pengetett, bemutatott egy roppant vagány, mégis elmagányosodó nőt, aki teli van vitalitással, vehemenciával, minden elkeseredése ellenére teli van életkedvvel, agyonüthetetlen. És tulajdonképpen ez kell az Örkény által remekbe írt Orbán Bélánéhoz is, aki tipikusan kelet-közép-európai nő, a történelem megtanította arra, hogy mint a keljfeljancsi, mindig talpra kell állni, nem szabad ott maradni a gödörben meg a letargiában, és, hogy ebben az egyik legfőbb fegyver a humor, és felnőtt korban is a játékosság.
Felkai rendelkezik mindezekkel a tulajdonságokkal, mégis vagy kilenc éve önszántából, ünnepelten, jutalomjátékkal ott hagyta a színpadot, de szerencsére a Macskajáték főszerepére visszaédesgették. Sok-sok Macskajátékot láttam, például a mély, megrázó Sulyok Máriával, az erőtől kicsattanó Psota Irénnel. Felkai ezzel az alakításával ott van a nagyok között, egy energiabomba, ugyanakkor hihetetlen mennyiségű csalódottságot, fájdalmat, szenvedést sűrít magába, és ezt keveri groteszk módon elementáris, fanyar, csípős humorral. Az első részben, tán a pesti vendégjátéktól, a tévéfelvételtől izgulva, kicsit kapkod, hadaróan gyorsra veszi a tempót, és ezt nem mindig bírja hanggal, de végül is ez a hihetetlen felpörgetettség, az idegességében elcsukló, olykor fátyolossá váló hang is hozzátartozhat Orbánné egyéniségéhez.
Nekem komoly meglepetés a nyugatra szakadt, tolószékbe kényszerült, az életét téli álomként élő, higgadt, megfontolt úriasszonnyá vált testvére szerepében Fodor Zsóka. Ő ugye a legtöbbeknek a nem éppen visszafogottságáról és disztingváltságáról híres Magdi anyus a közismert, szuper népszerű sorozatból. Legutóbb egy húzd-meg ereszd meg, rohangálós, hangoskodó, harsány bohózatban láttam, és akkor már tudtam, hogy látom majd Gizaként. Az ember előítéletei gyakran a tapasztalatain alapulnak, de ezekre persze rá lehet cáfolni, ahogy ez most is történt. Fodor Zsóka ezúttal tartásos, kulturált, végletekig kifinomult, megfontolt, alapvetően nyugodt, tartózkodó úrinő, akinek a gesztusai is visszafogottak, a mimikája sem harsányan élénk, mégis kifejező.
Vele együtt az egész előadás nagyon rendben van, és a második részre egészen magas hőfokúvá izzik. Juhász Róza rendezőként nem eszelt ki semmi extrát, vadat, különöset, de érezhetően szeretettel előcsalta a színészekből a játékkedvet, és hagyja is őket játszani. Kiérdemesült operaénekesként, a szerelmi háromszög „tárgyaként”, Mészáros Mihály elhiteti, hogy bár egyáltalán nem egy erkölcsös és gáláns grál lovag, sőt sok tekintetben kibírhatatlan fráter, valaha nagy művész volt, akiért még most is lehet rajongani. Orbánné barátnőjeként, a szerelmi háromszög harmadik tagjaként, Kovács Edit eljátssza azt a skrupulusok nélküli nőt, aki képes kisemmizni a barátnőjét. Tarsoly Krisztina által hiteles az élhetetlen, de fölöttébb jólelkű, csupa szeretet szomszédasszony, Egérke. Orbánné lánya Liszi Melinda, Presits Tamás a veje, munkahelyi agyonterheltség miatt képtelenek bármiféle érdemi figyelemre, törődésre. Nagy Róbert ellenben figyelmes pincér. Somfai Éva Cs. Bruckner Adelaida, a kiöregedett operaénekes szipirtyóvá lett mamája. Libor Katalin a díszletekkel és a jelmezekkel egyáltalán nem helyezte a mába a történetet, hat az enélkül is.
A produkciót méltán vastapssal, sőt ovációval fogadta a publikum.
összevissza, mert férfi van a dologban, vagy éppen férfiak, a velük való üzelmeit leplezi, netán őket bújtatja a házban. No, ebből aztán lesz haddelhadd, gyanakvás, rohangászás, a lehetséges rejtőzködő helyek felkutatása, és miközben két betörő ki-be mászkál a lakásban, mert ők is el akarják tüntetni a fő bűnjelet, a hullát, tényleg vannak meglehetősen rejtélyes, aggodalomra okot adó mozgások, érthetetlenül odébb kerülő tárgyak a házban. Adott még a nagyképű, macsó öntudattal alaposan ellátott férjnek egy nála sokkal szimpatikusabb, mulatságosan balfék barátja, Chován Gábor megszemélyesítésében. Páder Petra be nem álló szájú szomszédasszonyként toppan be időnként, persze mindig a legrosszabbkor. Bregyán Péter betörőtárs, nehezen cipelhető halott, ha úgy adódik, lopkodós apáca.
